Társasági adó T/1705 Törvényjavaslat alapján

Átírás

1 Társasági adó a november 18-án elfogadott T/1705 Törvényjavaslat alapján évi LXXXI. törvény [Tao. tv.] Ácsné M. J

2 Bevallás Társasági adó bevallás számú bevallás az adóévet követő ötödik hónap utolsó napja hi.: május 31. (június 1.) számú bevallás a évben választott eva, kata, kiva esetén a társasági adókötelezettségről hi.: 5. hónap utolsó napja TAO bevallás a évben eva, kata, kiva alanyiság megszűnésével társasági adóalannyá vált adózó társasági adóelőleg kötelezettségről hi.: adóalanyiság megszűnését követő 60 napon belül számú bevallás üzleti év utolsó hónapjának 20. napja hi.: december 20. (22.) feltöltés bevallása energiaellátók jövedelemadója társasági adóelőleg innovációs járulékelőleg - TAONY nyomtatvány évi nyilatkozat: alapítvány, egyesület, egyház stb. hi.: május 31. (június 1.) Ácsné M. J

3 Felsőoktatási támogatási megállapodás Új kedvezmény, amely már a adóévi adókötelezettségnél is alkalmazható; ennek feltétele a adóévben kötött felsőoktatási támogatási megállapodás, amelyet a külön törvény szerinti felsőoktatási intézmény alapítójával vagy fenntartójával, legalább 5 évet érintő időtartamra kell kötni. Ilyen megállapodás alapján a felsőoktatási intézménynek nyújtott pénzbeli támogatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült, elismert ráfordításnak minősül (nem növelő tétel)*. Felsőoktatási intézményt alapíthat** önállóan vagy más jogosulttal együttesen; a) a magyar állam, országos nemzetiségi önkormányzat költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény, b) az egyházi jogi személy egyházi felsőoktatási intézmény, c) a Magyarország területén székhellyel rendelkező gazdasági társaság magán felsőoktatási intézmény, d) a Magyarországon nyilvántartásba vett alapítvány, közalapítvány vagy vallási tevékenységet végző szervezet magán felsőoktatási intézmény Az alapítói jogok gyakorlásának joga az Nftv.-ben meghatározottak szerint átruházható. Az, aki az alapítói jogot gyakorolja, ellátja a felsőoktatási intézmény fenntartásával kapcsolatos feladatokat (fenntartó). Ácsné M. J *Tao. tv. 3. számú mell. B/23. pont; **2011. évi CCIV. törvény [Nftv.] 4. (1) bekezdés

4 *Tao. tv /c. pont, **2011. évi CLXXV. törvény [Civil tv.] pont Legalább 5, illetve 4 évet érintő megállapodás/szerződés közötti különbség Felsőoktatási támogatási megállapodás* A nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény [Nftv.] szerinti alapítóval vagy fenntartóval felsőoktatási intézmény alapítására, működésének biztosítására kötött, legalább 5 évre szóló megállapodás. A megállapodásban előre meghatározott feltételek szerint az adózónak legalább 5 évet érintően, minden évben nyújtania kell támogatást, amely támogatás a felsőoktatási intézmény alapítására és működtetésére fordítható. A támogatás formája: pénz, bármely más eszköz, szolgáltatás. Köthető bármely állami, vagy nem állami egyetemmel, főiskolával, amely lehet közhasznú vagy nem közhasznú jogállású. Tartós adományozási szerződés** A civil szervezet és az adományozó által írásban kötött szerződés pénzbeli támogatás nyújtására. A szerződésben az adományozó arra vállal kötelezettséget, hogy az adományt a szerződéskötés (szerződésmódosítás) évében és az azt követő legalább 3 évben, évente legalább egy alkalommal azonos vagy növekvő összegben ellenszolgáltatás nélkül adja, azzal, hogy nem számít ellenszolgáltatásnak, ha a közhasznú szervezet a közhasznú szolgáltatás nyújtása keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére. Ácsné M. J

5 Nyújtott támogatások utáni kedvezmény Csökkenti az adózás előtti eredményt*: az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének: a) 20 százaléka tartós adományozási szerződés keretében 40 százaléka közhasznú szervezet támogatása, b) 50 százaléka a Magyar Kármentő Alap és a Nemzeti Kulturális Alap támogatása, c) 50 százaléka felsőoktatási intézmény felsőoktatási támogatási megállapodás alapján történő támogatása esetén, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege. A csökkentés feltétele, hogy az adózó rendelkezzen a kedvezményezett által kiállított igazolással. A nem állami felsőoktatási intézmény, ha alapító okirata, belső szabályzata lehetővé teszi és az oktatási hivatal jogerős határozatával közhasznú nyilvántartásba veszi, közhasznú szervezetként is működhet.** A kedvezmény halmozása azonban közhasznú felsőoktatási intézmény esetén [(50+20%), illetve (50+40%)] a Tao. tv. 1. (3) bekezdése szerinti alapelv értelmében kizárt. *Tao. tv. 7. (1) bekezdés z) pont **Nftv. 96. (1) bekezdés Ácsné M. J

6 Nyújtott támogatások kedvezménye (Példák) 1. Példa A cég a K közhasznú alapítványnak 2015-ben ingyenesen átadott 100 egység könyv szerinti értékű eszköze alapján csökkentheti az adózás előtti eredményét - 20 egységgel, ha nem kötöttek tartós adományozási szerződést, vagy - 40 egységgel, ha kötöttek tartós adományozási szerződést és A cég adóévi adózás előtti eredménye legalább 20, vagy 40 egység (azonosan a 2014-ig hatályos szabályozással). 2. Példa A cég egy alapítvány által létesített F közhasznú felsőoktatási intézménynek 2015-ben támogatásként átutalt 100 egység pénzbeli támogatás után jogosult az adózás előtti eredményét csökkenteni: - 40 egységgel, ha A és F (legalább 4 évet érintő) tartós adományozási szerződést kötött egymással, vagy - 50 egységgel, ha A és F (legalább 5 évet érintő) felsőoktatási támogatási megállapodást kötött egymással és A cég adóévi adózás előtti eredménye legalább 40, vagy 50 egység. Tao. tv. 7. (1) bekezdés z) pont Ácsné M. J

7 Tao. tv pont f) alpont Kapcsolt vállalkozási viszony Új tényállás január 1-jétől: Kapcsolt vállalkozási viszony az adózó és más személy között akkor is fennáll, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg. Ácsné M. J

8 K+F kedvezmény Nincs változás a évtől sem abban, hogy az adózó saját tevékenységi körében végzett K+F tevékenység közvetlen költsége csökkenti az adózás előtti eredményt.* Saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenység:** az adózó saját eszközeivel és alkalmazottaival a saját eredményére és kockázatára végzett K+F tevékenység, illetve az a K+F tevékenység, amelyet az adózó a saját eszközeivel és alkalmazottaival más személy megrendelésére teljesít, továbbá a kutatásfejlesztési megállapodás*** alapján végzett (közös) kutatásfejlesztési tevékenység. A kutatás-fejlesztési megállapodásra a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló jétől hatályos új törvény [T/1768. sz. törvényjavaslat] ad fogalmi meghatározást; tartalmi változást nem jelent. [Megjegyzés: a K+F tevékenység kötelező minősítése nem nyert elfogadást.] Ácsné M. J *Tao. tv. 7. (1) bekezdés t) pont, **Tao. tv pont, ***Tao. tv /e. pont

9 Nonprofit gazdasági társaság visszamenőleges adókötelezettsége Visszamenőlegesen társasági adófizetési kötelezettsége keletkezik az összes bevételre, mint adóalapra vetítve, függetlenül a bevétel forrásától: ha a nonprofit gazdasági társaság 2 lezárt üzleti év adatai alapján a vállalása ellenére sem teljesíti a Civil tv. szerinti feltételeket, a 2 év vonatkozásában, vagy ha a nonprofit gazdasági társaság az említett 2 éven belül jogutód nélkül megszűnik, akkor e 2 év működés teljes időtartamára étől a nonprofit gazdasági társaságokra vonatkozó szabályokat a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény [Ctv.] 9/F. -a tartalmazza. E (5) bekezdése lehetővé teszi nonprofit gazdasági társaságok esetében, hogy a Civil tv. 32. (3)-(5) bekezdése szerinti 2 éves várakozási időt megelőzően, akár már létesítéskor is kérhessék a közhasznú jogállás bejegyzését. Indokolt ezért, hogy a bizalmi alapon elnyert közhasznú jogállás feltételeinek nem teljesítése esetén kötelezettségek háruljanak a társaságra. Tao. tv. 13/A. (8) bekezdés Ácsné M. J

10 A statisztikai szűrések a transzferár szabályok kapcsán Ha a Tao. tv. 18. (2) bekezdésében meghatározott módszerek alkalmazása során indokolt (különös tekintettel a funkcióelemzésre, a minta elemszámára, vagy a szélsőértékekre), az adózó azon középső tartomány alkalmazásával, amelybe a minta elemeinek fele esik (interkvartilis tartomány) további szűkítést végez, a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 22/2009. (X. 16.) PM rendelet előírásai szerint. Az új szabály a statisztikai módszerek kötelező alkalmazását írja elő az adatbázis szűrések esetleges torzító hatásainak csökkentése érdekében, hogy ezáltal megbízható szokásos piaci ártartomány kerüljön megállapításra. Alkalmazása megítéléséhez a szabályozás példálózó jellegű felsorolást ad. Interkvartilis tartomány jelentése: egy statisztikai mutatószám, ami egy tartományt négy egyenlő részre oszt: 0% a minimum, 25% az alsó kvartilis, 75% a felső kvartilis, 100% a maximum (a mediánt nevezzük az 50%-nak), ebből az interkvartilis tartomány a 25-75% közötti értékeket jelenti. Első alkalommal a évben kezdődő adóévi adókötelezettség megállapítása során kell alkalmazni. Tao. tv. 18. (9) bekezdés Ácsné M. J

11 Tao. tv. 17. (8a) bekezdés Elhatárolt veszteség új szabályai a jogutódnál A jogutód társaság az átalakulás (egyesülés, szétválás) útján átvett elhatárolt veszteséget adóévenként legfeljebb olyan arányban használhatja fel, amilyen arányt a jogutód társaságnál a jogelőd által folytatott tevékenység folytatásából származó adóévi bevétel, árbevétel a jogelőd ugyanezen tevékenységből származó bevételének, árbevételének az átalakulást (egyesülést, szétválást) megelőző három adóév átlagában számított összegében képvisel. Nem kell ezt a rendelkezést alkalmazni, ha a jogelőd tevékenysége kizárólag vagyonkezelésre irányult. Ácsné M. J

12 Veszteségleírás arányos számítása a jogutódnál (Példa) Átalakulás: szervezeti formaváltás napja: Továbbvitt veszteség: 300 Megnevezés Jogelőd A árbev. Jogelőd B árbev adóév adóév adóév Megelőző 3 adóévi átlag 45/3 = 15 60/3 = 20 Jogutód csak a jogelőd által végzett A tevékenységet folytatja Jogutód adóév A árbevétele 10 Leírható veszteség* 300 x 10/15 = adóév x 22/15 > 100 Jogutód a jogelőd által végzett A és B tevékenységet is folytatja A árbev B árbev 10 5 Jogutód adóév Leírható veszteség* 300 x (10/15 + 5/20) = adóév x (22/ /20) > 25 Ácsné M. J * A leírható veszteség mértékénél a 17. (2) szerinti 50%-os korlátra is figyelemmel kell lenni.

13 Elhatárolt veszteség új szabályai az adózónál a többségi befolyásszerzést követően Az elhatárolt veszteség felhasználására a (9) bekezdés értelmében jogosult adózó az elhatárolt veszteségét adóévenként legfeljebb olyan arányban érvényesítheti, amilyen arányt a többségi befolyásszerzést megelőzően folytatott tevékenység továbbfolytatásából származó adóévi bevétel, árbevétel a többségi befolyás megszerzését megelőzően folytatott tevékenységből származó bevétel, árbevétel a befolyásszerzést megelőző három adóév átlagában számított összegében képvisel. Tao. tv. 17. (9a) bekezdés Ácsné M. J

14 Tao. tv. 17. (9a) bekezdés Veszteségleírás arányos számítása a többségi befolyásszerzést követően (Példa) Az adózónál (cégfelvásárlás esetén) az új tulajdonos/tag többségi befolyásszerzését követően az arányos veszteségleírásra az átalakulásnál bemutatott példa mintájára kerülhet sor, a következők szerinti különbséggel: a) Az év közben történő többségi befolyásszerzés a naptári évet nem osztja meg (éven belül a befolyásszerzés előtti és utáni időszak egy adóév marad). Így például, ha ával új többségi tulajdonosa lesz az adózónak, akkor naptári év szerinti működés esetén első ízben a teljes évi árbevételt kell viszonyítani a megelőző 3 adóévi, azaz a közötti adóévek árbevételéhez; b) A befolyásszerzést követően úgy kell folytatni a tevékenységet, hogy annak természete jelentősen nem térhet el a többségi befolyás megszerzését megelőzően végzett tevékenységtől (ez nem ugyanaz, minthogy legalább egy tevékenységet kell folytatni). Ácsné M. J

15 adóévek veszteségének a leírása (időkorláttal) A 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, és az adóalapnál még nem érvényesített elhatárolt veszteséget az adózó a keletkezése időpontjában naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó adózó a 2014-ben kezdődő adóévben keletkező elhatárolt veszteséget a december 31-én érvényes feltételek szerint írhatja le, legkésőbb december 31. napját magában foglaló adóévben. Ezzel a legújabb átmeneti rendelkezéssel az elhatárolt veszteségek leírására a következők vonatkoznak: az előtt keletkezett az évi LXXXVI. törvény előírásai szerint elhatárolt veszteség az elhatárolás időpontjában érvényes feltételek szerint írható le [29. (2) bek.]; az között keletkezett veszteséget az adózó a én hatályos rendelkezései alkalmazásával írhatja le [29/C. (8) bek.]; a között keletkezett elhatárolt veszteség a keletkezése időpontjában érvényes feltételek szerint írható le [29/F. (2) bek.]; a között keletkezett, még nem érvényesített elhatárolt veszteség a keletkezése időpontjában érvényes feltételek szerint írható le azzal, hogy az elhatárolt veszteséget utoljára a adóévben a napját magában foglaló adóévben lehet érvényesíteni [29/A. (6) bek.]. Tao. tv. 29/A. (6) bekezdés Ácsné M. J

16 Veszteségleírás a adóévtől (időkorláttal) Újra visszatér az 5 adóéves leírási korlát Amennyiben a 6. (1)-(4) bekezdése szerinti adóalap bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő 5 adóévben a (2)-(9a) bekezdésekben foglaltakat figyelembe véve döntése szerinti megosztásban csökkentheti az adózás előtti eredményét, feltéve, hogy a negatív adóalap a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett. Hatály: január 1. Tao. tv. 17. (1) bekezdés Ácsné M. J

17 A jövedelem-(nyereség-)minimum alapja (2015.) jével hatályát veszti a Tao. tv. 6. (8) bekezdés a) pontja. A hatályon kívül helyezett rendelkezés következtében a jövedelem- (nyereség-)minimum meghatározásakor az összes bevételt nem csökkenti az eladott áruk beszerzési értéke és az eladott közvetített szolgáltatás értéke. Hatály: január 1. Először a adóévre vonatkozóan megállapításra kerülő jövedelem- (nyereség-)minimum számításánál kell figyelembe venni. Tao. tv. 6. (5)-(10) bekezdés Ácsné M. J

18 A jövedelem-(nyereség-)minimum számítása (Példa) Összehasonlító példa Megnevezés évi évi Értékesítés nettó árbevétele (+) (+) Egyéb bevételek (+) (+) Pénzügyi műveletek bevételei (+) (+) Rendkívüli bevételek (+) (+) Összes bevétel Magánszemélytől jén kapott tagi kölcsön 12 MFt, és - a én magánszeméllyel (1,8M + 12M /365 x (13,8 M/365 x 365) szemben fennálló kötelezettség 1,8 92) 1,8M = 3M/2 13,8M = 0 MFt (ami a év egészében is fennáll), - ill. a évben is mindkettő fennáll ELÁBÉ Közvetített szolgáltatás Korrigált összes bevétel Tao. tv. 6. (5)-(10) bekezdés Ácsné M. J

19 Adófelajánlás új rendszere 1. Az új konstrukció értelmében az adózó az őt terhelő adóévi - adóelőleg, - adóelőleg-kiegészítés, illetve - adó meghatározott részéről valamely kedvezményezett célra felajánlást tehet, amely felajánlást a feltételek fennállása esetén az adóhatóság teljesít a kedvezményezettek részére. Ha az adózó él e lehetőséggel, úgy az átutalt összegre tekintettel jóváírás illeti meg. Kedvezményezett célnak minősül: a) filmalkotás 22. (2) bekezdésében meghatározott támogatása; b) előadó-művészeti szervezet 22. (4) bekezdésében meghatározott támogatása; c) látvány-csapatsport 22/C. (1) bekezdésében meghatározott támogatása. Tao. tv. 24/A. (3) bekezdés Ácsné M. J

20 Adófelajánlás új rendszere 2. Az adózó jétől 1.) az esedékes adóelőleg-fizetési kötelezettségének teljesítésére nyitva álló határidőt megelőző hónap utolsó napjáig külön nyomtatványon, elektronikus úton tett rendelkező nyilatkozata útján rendelkezhet a 26. (2) és (8) bekezdése szerint megállapított egyes havi, illetve negyedéves társasági adóelőleg-kötelezettsége 50%-ának felajánlásáról kedvezményezett célra; 2.) ha az előzőek szerinti adóelőleg-felajánlást nem tesz, vagy tesz ugyan, de a felajánlott és az adóhatóság által átutalt összeg nem éri el a fizetendő adójának a 80%-át, akkor az adózó a) a társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettségről szóló bevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig ezen bevallásában ( áig a 1501-es bevallásban), illetve b) a társaságiadó-bevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig ezen éves adóbevallásában ( éig a 1529-es bevallásban) is rendelkezhet. Tao. tv. 24/A. (1), (2) bekezdés Ácsné M. J

21 Adófelajánlás új rendszere 3. Az adózó az adóelőleg terhére tett nyilatkozatot az előleg-fizetési esedékességek utolsó napjáig külön nyomtatványon egy adóévben összesen legfeljebb 5 alkalommal módosíthatja. Nem módosítható azonban az adóelőleg-kiegészítés, valamint az adó terhére tett rendelkezés. Az adózó a látvány-csapatsportok támogatására történő felajánlását a 22/C. (1) bekezdés szerinti támogatási jogcímek megjelölésével teszi meg. Ezek a) szakszövetség, b) amatőr sportszervezet, c) hivatásos sportszervezet, d) közhasznú alapítvány, e) MOB; ezeken belüli részletezéssel (pl. utánpótlás-nevelési feladatokra). A rendelkező nyilatkozat(ok)ban, illetve módosításuk során a kedvezményezett célok és az előzőek szerinti támogatási jogcímek között megosztva is lehet rendelkezni. Az adózónak az adóelőleg-fizetési, az adóelőleg-kiegészítés megfizetési és az adófizetési kötelezettségét teljesítenie kell, ez alól a rendelkezés esetén sem mentesül. Tao. tv. 24/A. (4), (5), (7), (8) bekezdés Ácsné M. J

22 Adófelajánlás új rendszere 4. A rendelkező nyilatkozatok érvényességének feltétele, hogy az adózónak a rendelkezés megtételének, illetve módosításának napján ne legyen 100 EFt-ot meghaladó összegű állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása. Az adóhatóság a felajánlások alapján átutalásait a következők szerinti megosztásban teljesíti: 1.) sportcélú felajánlás esetén 86,5% a kedvezményezettnek; 2.) sportcélú felajánlás esetén a kiegészítő sportfejlesztési támogatás 12,5%- os összegét a jogosultnak; 3.) sportcélú felajánlás esetén az 1%-os összeget 1/3-ad részben az EMMI, 2/3-ad részben a szakszövetség részére; 4.) filmalkotás, előadó-művészeti szervezet támogatására tett felajánlás esetén a felajánlott összeg egészét (100%-át) a kedvezményezettnek; 5.) ha a felajánlott összeg meghaladja az igazolás szerinti összeget, akkor a különbözetet, de legfeljebb az igazolásban szereplő összeg 2%-át a Tao. tv. 24/A. (22) bekezdésében felsoroltaknak. Tao. tv. 24/A. (10), (11), (12), (22), (25) bekezdés Ácsné M. J

23 Adófelajánlás új rendszere 5. Az adóhatóság átutalásának feltétele, hogy a) az igazolást az adóelőleg-felajánlás benyújtásával egyidejűleg, az adóelőleg-kiegészítés és az adó terhére tett felajánlás esetén legkésőbb az adóelőleg-kiegészítés teljesítésének időpontjáig, vagy a társaságiadó-bevallás benyújtásáig kézhez kapja, és b) az adózó, továbbá a felajánlás kedvezményezettjének az adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása az átutalás napján nem haladja meg a 100 eft-ot, és c) az adózó a vonatkozó társaságiadó-bevallását határidőben benyújtotta, és d) az adózó a bevallásaiban fizetendő adóelőlegként, adóként megjelölt összeget megfizette, és e) az adóelőleg-kiegészítés, valamint az éves adó terhére tett felajánlása együttesen nem haladja meg a fizetendő adó 80%-át. Tao. tv. 24/A. (13) bekezdés Ácsné M. J

24 Adófelajánlás új rendszere 6. Az adóhatóság átutalásához szükséges igazolás kiállítója: filmalkotás támogatása esetén a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság [NMHH], előadó-művészeti szervezet támogatása esetén a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága [NKA], látvány-csapatsport támogatása esetén = ha a támogatás kedvezményezettje az országos sportági szakszövetség, vagy a MOB, akkor a sportpolitikáért felelős miniszter, = ha a támogatás kedvezményezettje amatőr sportszervezet (ideértve a sportiskolát is), vagy hivatásos sportszervezet, vagy közhasznú alapítvány, akkor az országos sportági szakszövetség. Ha az adózó a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt. [MNF Zrt.] külön számlája javára tesz felajánlást, úgy igazolás kiállítására nem kerül sor. Ácsné M. J

25 Tao. tv. 24/B. Jóváírás az adófelajánlás alapján Az adózó a felajánlott és az adóhatóság által átutalt összegre tekintettel jóváírásra jogosult, amelyet az adóhatóság a társasági adóbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával első ízben július 1-jével vezet át az adózó adófolyószámlájára társasági adónemre (csökkentő tételként). A jóváírás összege a) az adóelőleg és az adóelőleg-kiegészítés terhére juttatott felajánlás összegének 7,5%-a, de legfeljebb a fizetendő adó 80%-ának 7,5%- a, valamint b) a fizetendő adó terhére juttatott felajánlás összegének 2,5%-a, de legfeljebb a fizetendő adó 80%-ának 2,5%-a. Az adózót megillető jóváírásra tekintettel a számviteli törvény alapján elszámolt egyéb bevétel az adózás előtti eredményt csökkenti. Ácsné M. J

26 Jóváírás az adófelajánlás alapján (Példa) Példa a jóváírás összegének számítására az adózó adóelőleg és adóelőleg-kiegészítés terhére tett felajánlásának összege: Ft; az Ft 7,5%-a: 75 Ft; a fizetendő éves adó (500 Ft) 80%-ának 7,5%-a: 30 Ft; a fizetendő éves adó terhére tett felajánlás összege: 600 Ft; a 600 Ft 2,5%-a 15 Ft; a fizetendő éves adó (500 Ft) 80%-ának 2,5%-a: 10 Ft; a jóváírás összege: ( ) 40 Ft. Ácsné M. J

27 Túlutalás eljárási szabályai Ha az adóhatóság által az adóévre vonatkozóan a 80%-os korlátot meghaladó mértékű átutalás történt [túlutalás], akkor a 80 százalékot meghaladó részt a rendelkező nyilatkozat(ok) megtétele adóévét követő adóév(ek)re felajánlott összegnek kell tekinteni. Ilyenkor az adózó a következő adóév(ek)ben az éves adóbevallásban megállapított adóévi fizetendő adó ismeretében a túlutalás teljes összegének figyelembevételét követően tehet újabb nyilatkozatot. Mindez azt is jelenti, hogy a túlutalásnak megfelelő összeg erejéig az adózó nem rendelkezhet, vagyis arról rendelkező nyilatkozatot ismételten nem tehet, de azt túlfizetés címén nem is igényelheti vissza, illetve nem vezettetheti át más adónemre sem. Az adóhatóság a túlutalás összegét megfizetett adóelőlegként a soron következő adóelőlegek összegében veszi figyelembe. Tao. tv. 24/A. (26), (27) bekezdés Ácsné M. J

28 Az adófelajánlás és az adókedvezmény Ugyanazon adóév tekintetében a 22. (1) bekezdésében és a 22/C. (2) bekezdésében meghatározott adókedvezmény együttesen nem alkalmazható a 24/A. szerinti felajánlással és a 24/B. szerinti jóváírással. Az adózót tehát döntési lehetőség illeti meg a tekintetben, hogy a filmalkotás, az előadó-művészeti szervezet és a látványcsapatsport támogatása esetén egy ugyanazon első ízben a adóévre vonatkozóan = az új szabályok szerinti adófelajánlással él, vagy = a régi (2014-ig hatályos) szabályok szerinti adókedvezményt veszi igénybe, függetlenül attól, hogy a korábbi év(ek)ben szerzett jog alapján jogosult adókedvezményre (a 4/7 adóéves kifutási időre figyelemmel), vagy 2015-től szerez arra jogosultságot. Tao. tv. 23. (7) bekezdés Ácsné M. J

29 Jogtechnikai pontosítások Tartalmi változást nem jelentő, jogtechnikai pontosítások: az átalakulás szövegrész helyébe az átalakulás, egyesülés, szétválás szöveg lép; a 800/2008/EK rendelet (általános csoportmentességi rendelet) helyébe a június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet lép; a 31. (4) bekezdésben az 1857/2006/EK bizottsági rendelet helyébe a június 25-i 702/2014/EU bizottsági rendelet lép; a 7. (1) bekezdés j) pontjában a társadalombiztosítási járulék szövegrész helyébe a szociális hozzájárulási adó lép; a 7. (1) bekezdés v) pontjában a legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállaló szövegrész helyébe a megváltozott munkaképességű személy lép. Ácsné M. J

30 Köszönöm a figyelmüket! Ácsné M. J