Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tehetségsegítő Tanács Alapszabálya

Átírás

1 A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tehetségsegítő Tanács Alapszabálya Miskolc 2013

2 A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tehetségsegítő Tanács Alapszabálya A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tehetségsegítő Tanács alakuló ülésén alapszabályát a következőkben állapítja meg: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A tanács neve: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tehetségsegítő Tanács Székhelye: 3527 Miskolc, Selyemrét u. 1. Telefon: cím: tehetseg@borsod-ped.hu Honlap: Működése kiterjed Borsod-Abaúj-Zemplén megye területére. Kiadásait pályázati forrásokból, valamint természetes- és jogi személyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból, adományaiból fedezi. A Tehetségsegítő Tanács fogalma A Tehetségsegítő Tanács helyi vagy térségi kezdeményezésre létrejött szerveződés, amely a tehetségek felkutatását, fejlesztését célozza meg, elősegíti a tehetségesek produktumainak hasznosulását, hozzájárul a szükséges erőforrások biztosításához. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tehetségsegítő Tanács célja Összefogni, koordinálni azokat a Borsod-Abaúj-Zemplén megye és az itt élők számára értékes, a tehetségsegítés érdekeit segítő kezdeményezéseket, melyek előremozdítják a tehetséggondozás ügyét, lehetővé teszik az erőforrások jobb kihasználását, hatékonyabb felhasználását. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tehetségsegítő Tanács feladatai - A megyében folyó tehetségsegítő tevékenységek koordinálása; - A tehetségsegítők közötti információáramlás elősegítése, információs felületet működtetése; - A tehetségsegítő, tehetségfejlesztő tevékenységek széles körben való megismertetése; - Tehetségpontok alakításának elősegítése; - Tehetségsegítő tanácsok létrehozásának segítése; - A hátrányos helyzetű, a rászoruló és a hátránnyal élő tehetségek felkutatásának és segítésének támogatása és szorgalmazása; - A tehetségfejlesztés, tehetségsegítés meglévő anyagi forrásai hatékonyabb felhasználásának elősegítése; - A tehetségfejlesztésbe bevonható újabb források feltárása, elosztásának koordinálása; - A meglévő jó gyakorlatok megismertetése, igénybevételüknek hatékonyabbá tétele; - A pályázati lehetőségek megismertetése, és a partnereket pályázatokon való sikeres részvételének tanácsadással történő segítése; 2

3 - Szakmai fórumok létrehozása, szervezése (például tehetségnapok indukálásával, konferenciák szervezésével); - A partnerek szakmai fejlődésének segítése (például továbbképzések, tanácskozások, kiállítások szervezése és támogatása); - Más regionális és országos tehetségsegítő tanácsokkal való kapcsolattartás és együttműködés; - Partnerei menedzselése, és érdekképviselete; - A tehetségbarát társadalom kialakulásának elősegítése. A fenti feladatokat nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül végzi. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tehetségsegítő Tanács partnerei a) Szakmai partnerek Szakmai partnerek lehetnek: Tehetségpontok, tehetséggondozó műhelyek Közoktatási és felsőoktatási intézmények Járási Tankerületek TÁMOP es pályázaton nyertes intézmények (hálózatépítés) Szakmai civil szervezetek Határon túli magyar tehetségsegítő szervezetek, más külföldi partnerek Tehetségsegítő természetes személyek b) Társadalmi partnerek Társadalmi partnereknek tekintjük azokat, akik: Illetékes döntéshozóként szakmai megrendelést, támogatást adnak a programok elindításához. (Állami szervek, önkormányzati testületek, szakbizottságok.) Helyi társadalmi szereplőként megfogalmazzák igényüket a programok elindítására, illetve támogatóként állnak a már működő kezdeményezések mellé. (egyházak, szülői szervezetek, civil szervezetek, közvéleményt formáló erővel bíró magánszemélyek.) c) Gazdasági partnerek Gazdasági partnerek lehetnek: Kamarák Egyéni vállalkozások Gazdasági társaságok 3

4 A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tehetségsegítő Tanácsbeli tagság keletkezése, megszűnése: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tehetségsegítő Tanács alapító tagjai: - Borsod-Abaúj-Zemplén megye kistérségi társulásai (a képviseletre javasolt: vezető, vagy delegáltja); - a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati és Közművelődési Intézet (a képviseletre javasolt: vezető, vagy delegáltja); - a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Alelnöke - Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata (a képviseletre javasolt: polgármester, vagy delegáltja); - a Miskolci Egyetem (a képviseletre javasolt: rektor, vagy delegáltja), - a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (a képviseletre javasolt: elnök, vagy delegáltja). A tagok az együttműködő partnereket területi, illetve szakmai alapon képviselik a tanácsban. Új tag felvételéről a tanács közgyűlése egyszeri többséggel dönt. Az új tag felvételének előfeltétele, legalább 2 tagsággal rendelkező szervezet (vagy annak delegáltjának) ajánlása, együttműködési szándéknyilatkozat aláírása. Tagság létrejöhet a tanács elnökségét képviselő személy(ek) felkérése és annak elfogadása által is. Az ajánlásra vonatkozó rész ebben az esetben nem alkalmazandó. A tanácsi tagság megszűnik a jogi személy megszűnésével, kilépésével, visszahívásával vagy kizárással. A kilépést írásban kell közölni a tanács elnökével. A visszahívást azok az együttműködő partnerek kezdeményezhetik, akiket területi, vagy szakmai alapon az adott tag képvisel. A tag visszahívása a képviselt együttműködő partnerek legalább felének írásos nyilatkozata alapján történik meg. A visszahívott tag helyére ugyanezen együttműködő partnerek javasolhatnak új tagot a tanácsba. A javaslattétel a képviselt együttműködő partnerek legalább felének írásos nyilatkozata alapján történik meg. A javasolt új tagot a tanács egyszerű szótöbbséggel választja tagjai sorába. A tanács szótöbbséggel meghozott határozattal kizárhatja a tanács azon tagját, aki az alapszabály rendelkezései ellen súlyosan vét. A tanács tagjainak adatait az Alapszabály 1. sz. melléklete tartalmazza. Az együttműködési nyilatkozatokat az Alapszabály függeléke tartalmazza. A tanács tagjainak jogai és kötelezettségei A tanács minden tagja azonos szavazati joggal rendelkezik, és részt vehet a tanács minden döntéshozatalában. A szavazati jogát minden tag (jogi személy esetén képviselője útján) gyakorolhatja. Tisztségviselőül bármelyik tag képviselője megválasztható. 4

5 Szervezeti felépítés A Borsod Abaúj-Zemplén megyei Tehetségsegítő Tanács élén a háromtagú elnökség áll, munkáját Felügyelő Bizottság felügyeli. A tanácsba a partnerek által delegált tagok (1-1) tartoznak. A tanács, feladatainak legmagasabb szintű ellátásának érdekében tagjai közreműködésével szakmai csoportokat állíthat fel. Elnökség A tanács tagjai közül - egyszeri többséggel - 3 főből álló elnökséget választ, tagjai az elnök, az elnökhelyettes és a titkár. Az elnökség megbízatása 2 évre szól, az újraválasztás nem korlátozott. Két tanácsülés közötti időben az elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem kizárólagosan a tanács, illetve az együttműködő partnerek döntési hatáskörébe tartozik. Döntéseiről a következő tanácsülésen köteles beszámolni. Az elnökség minimum 2 tag esetén határozatképes. Az elnökség szükség esetén tart ülést, amit az elnök hív össze. Az összehívást az elnökség bármely tagja kezdeményezheti. Az elnökségi ülésre a tagokat napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább 15 nap időköznek kell lennie. Az elnökség üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a döntéseket is. A jegyzőkönyvet valamennyi jelenlévő tag aláírja. Az elnökség köteles az elnökség által hozott döntésekről naprakész nyilvántartást vezetni, amelyből megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők személye is. Az elnökség az ügyrendjét maga határozza meg, de nem lehet ellentétes a tanács alapszabályával. A tanács elnökségi tagjainak adatait az Alapszabály 2. sz. melléklete tartalmazza. A tanács működési rendje A tanács közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt. A tanács szükség esetén, de évente legalább két alkalommal tart ülést, amit az elnök hív össze. Az összehívást a tanács bármely tagja kezdeményezheti. A tanács ülésére a tagokat napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább 15 nap időköznek kell lennie. A tanács üléseit az elnök vezeti, illetve akadályoztatása esetén a tanács által választott levezető elnök. 5

6 A tanács üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a döntéseket is. A jegyzőkönyvet az ülést levezető elnök és a tanács által választott hitelesítő tag írja alá. A tanács a tagok legalább felének jelenléte esetén határozatképes. Határozatképtelenség esetén, az eredeti napirenddel megismételt ülésre kerül sor, mely a megjelent tagok létszámától függetlenül határozatképes. A tanács ülései nyilvánosak, azokon megfigyelőként bárki részt vehet, illetve bármely döntésben érdekelt személyt, szervet az ülésre lehetőség szerint meg kell hívni. A tanács döntéseit nyílt szavazással, a jelenlévő tagok több mint felének támogatásával lehet meghozni. A határozathozatalban nem vehet részt az a tag, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnybe részesül, illetve megkötendő jogügyekben egyébként érdekelt. A tanács elnöksége köteles a tanács által hozott döntésekről naprakész nyilvántartást vezetni, amelyből megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők személye is. A határozatokat tartalmazó határozatok könyvébe a döntéseket haladéktalanul bejegyzi az ülést levezető elnök, és a jegyzőkönyv valamelyik hitelesítője aláírja a bejegyzést. A határozat ezt követően válik érvényessé. A tanács elnöke köteles a tanács, illetve az elnökség által hozott olyan határozatokat, amelyek bármely tagra vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapít meg, illetve harmadik személyt érinthet, a döntés meghozatalától számított 30 napon belül, írásban, ajánlott postai küldeményként feladva az érintetteknek megküldeni. A tanács iratait a titkár kezeli. A tanács tagjai közül, vagy akár kívülálló személyt pénztárosi teendők ellátásával szükség szerint megbízni. A pénztáros részére díjazás is megállapítható. A tanács rendszeresen, de évente legalább egy alkalommal köteles összehívni az együttműködő partnereket közgyűlési formában, és tájékoztatni őket az előző közgyűlés óta eltelt időszakra vonatkozóan a tanács működéséről. Ezen közgyűléseken az együttműködő partnerek javaslatot tehetnek a tanács tevékenységére, a tanács által kezelt ügyekre. Az együttműködő partnerek folyamatosan élhetnek írásban javaslattétellel a tanács felé, kérhetnek tájékoztatást a javaslatukkal kapcsolatos folyamatokról, döntésekről, intézkedésekről. A tanács elnöke köteles a megkereséstől számított 30 napon belül írásban válaszolni. A javaslattokkal kapcsolatos döntésről a tanács a döntéshozataltól számított 30 napon belül köteles írásban tájékoztatni minden érintettet. A tanácsnak létre kell hoznia és működtetnie kell egy olyan tájékoztató, interaktív portált (informatikai felületet), ahol az együttműködő partnerekkel a folyamatos információáramlás megvalósul. A portál működtetésére a tanács tagjai közül, vagy akár kívülálló személyt, vagy szervezetet is megbízhat a tanács, aki részére díjazás is megállapítható. 6

7 A jogszabályi előírásoknak megfelelően a tanács könyvvizsgálót is megbízhat, aki tevékenységét a jogszabályoknak megfelelően végzi, tevékenységéért díjazásban részesül. A tanács megszűnésével az esetlegesen keletkezett vagyona a szétosztásra kerül a tagjai között a befizetések arányában. A munkacsoportok A tanács feladatainak legmagasabb szintű ellátásának érdekében szakmai csoportokat állíthat fel. A munkacsoportok alakításáról a tanács dönt bármely tagjának ajánlása alapján. A munkacsoportokat a tanács elnöksége által felkért személy vezeti. A munkacsoport tagjait a munkacsoport vezetője kéri fel. A munkacsoport vezetőjének megbízatása maximum 1 évre szól. A munkacsoportoknak évente legalább 1 alkalommal össze kell ülniük, éves munkatervet és tevékenységükről éves beszámolót készítenek, melyeket a tanács elnökségének nyújtanak be. A munkacsoport megszüntetéséről, a tanács dönt. A munkacsoportok felsorolását az Alapszabály függeléke tartalmazza. A felügyelő bizottság A tanács mellett három tagból álló felügyelőbizottság működik. A felügyelőbizottság megbízása kettő és fél évre szól. A felügyelő bizottságot az együttműködő partnerek ajánlásának figyelembevételével a tanács választja. A felügyelő bizottság testületként jár el. A felügyelő bizottság tagjai sorából elnököt választ. A felügyelő bizottság határozatképes, ha minden tagja jelen van; határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza. A felügyelő bizottságba megválasztott személy a tisztsége elfogadásától számított 15 napon belül köteles írásban tájékoztatni azokat a társaságokat, amelyeknél már felügyelő bizottsági tag. A felügyelő bizottság tevékenységét a hatályos jogszabályok szerint végzi, ügyrendjét maga állapítja meg. A Felügyelő Bizottság feladat- és hatásköre különösen: - összehívja a tanács rendkívüli ülését, és javaslatot tesz annak napirendjére, ha megítélése szerint a tisztségviselők (vezetés) tevékenysége jogszabályba, az alapszabályba, illetve a tanács határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti a tanács vagy az együttműködő partnerek érdekeit. 7

8 - köteles megvizsgálni a tanács ülésének napirendjén szereplő minden olyan előterjesztést, amely a tanács kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik. - ellenőrzi a tanács működését. - jelentést kérhet a vezető tisztségviselőktől. - megvizsgálhatja, illetve betekinthet a tanács irataiba. A felügyelő bizottság köteles a tanácsot tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a) a tanács működése során olyan jogszabálysértés vagy a tanács és az együttműködő partnerek érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a tanács döntését teszi szükségessé; b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. A felügyelő bizottság egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével bármely tagját megbízhatja, illetve az ellenőrzést állandó jelleggel is megoszthatja tagjai között. Az ellenőrzés megosztása nem érinti a felügyelő bizottsági tag felelősségét, sem azt a jogát, hogy az ellenőrzést más, a felügyelő bizottság ellenőrzési feladatkörébe tartozó tevékenységre is kiterjessze. Nem lehet a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgáló az a személy, aki a tanács elnökségének tagja vagy elnöke. A tanács felügyelőbizottsági tagjainak adatait az Alapszabály 3. sz. melléklete tartalmazza. A tanács képviselete A tanács képviseletére az elnök, az elnökhelyettes és a titkár jogosultak oly módon, hogy a tanács nevében az elnök és a titkár, míg az elnök akadályoztatása esetén az elnökhelyettes és a titkár, a titkár akadályoztatása esetén az elnök és az elnökhelyettes járhat el, tehet jognyilatkozatot. A képviselők rendelkeznek a tanács esetleges számlája felett is. Miskolc, június 19. 8