ÖN K O R K É P. Esélyek és lehetőségek. Csak a kórkép biztos Diagnózis. Kibékíthetetlen ellentétek Egyetért-e azzal, hogy ez így normális? 2.

Átírás

1 Esélyek és lehetőségek ESÉLYEGYENLŐSÉGI MELLÉKLET szám ÖN K O R K É P tizennyolcadik évfolyam, 166. szám ÖNKORMÁNYZATI FOLYÓIRAT Csak a kórkép biztos Diagnózis 8. oldal 2. oldal Kibékíthetetlen ellentétek Egyetért-e azzal, hogy ez így normális? 19. oldal 17. oldal N A G Y F E S Z Ü L T S É G

2 Két hét négy új posta! XXI. századi! Röviden így fogalmazott Mogyoród polgármestere, amikor nemrég megnyílt a település teljesen új postája. És ez csak egy vélemény. A társaság két hét alatt négy új postát avatott szerte az országban. Van köztük fővárosi, és kisebb települési, új építésű és korszerűsítésre szorult egyaránt. A Magyar Posta igyekszik lehetőségeihez mérten mindenütt alkalmazkodni az igényekhez. Nemcsak a kor követeli meg a változásokat. A Magyar Posta ezen túl is szeretne előbbre jutni, hogy minél hamarabb, és minél több helyen teljesíthesse az európai színvonalú elvárásokat, vagy a lehetőségekhez képest még annál is többet. A Nyíregyházához tartozó Sóstóhegyen 5200 kertvárosi ember életét könnyítette meg az új posta építése. Egymásra talált az önkormányzat és a társaság érdeke. A munkálatokhoz a helyi képviselet ajánlott fel egy forgalmas, jó helyen fekvő telket. Erre épült egy összességében majd 300 négyzetméteres posta. Három helyen várják a leveleket, csekkeket. A főpénztárnál bizalmas légkörben folyhat a munka. Az új térköves belső udvaron kényelmesen elférnek a postáskerékpárok és -járművek. Az épület előtt pedig külön gépkocsi és bicikliparkoló várja az ügyfeleket. Földesi István önkormányzati képviselő az átadáson úgy fogalmazott, hogy a düledező, zsúfolt, régi posta helyett végre korszerű körülmények között dolgozhatnak a postások, a településrész pedig igazi központot kapott az épülettel. Mogyoródon eddig egy élelmiszer áruház zsúfolt alagsorában működött a posta. A főváros közelsége és jó közlekedési adottságai miatt a nagyközségbe egyre több család költözött az utóbbi időben, és így megnőtt az igény is a még színvonalasabb szolgáltatásokra. Babicz László polgármester elmondta, hogy nemrég óvodát avattak, hamarosan bővítik az iskolát, és ha minden jól megy, még a nyáron leteszik egy négycsillagos wellness-szálló alapkövét. Ebbe a sorba állt be a Magyar Posta is, és az önkormányzat együttműködésével a nagyközség forgalmas központjában, egy újfajta szolgáltatóházban üzletek és irodák közt nyitotta meg kapuit az új posta. A Fóti út 10. előtt kényelmes parkolók állnak. A postahelyen három ablaknál, a főpénztárnál és az értékesítési hellyel várják az ügyfeleket. A szélfogóban 100 fiókbérlő szekrényt helyeztek el. Fertődön a régi postát újították fel. A több mint 150 négyzetmétert korszerűsítették. Teljesen új ruhát kapott a ház belsőépítészeti, épületgépészeti és -villamossági szempontból. Mindenhova új padlóburkolat került, kicserélték a külsőés belső nyílászárókat. Tágasabb lett az ügyfeleket fogadó tér, új burkolatot kapott a házi gépkocsiparkoló. Korszerűsítették a vagyonvédelmi, tűzjelző, riasztó és informatikai rendszer is. Takács György alpolgármester szerint szebb és gazdagabb lett Fertőd. Ezért az önkormányzati testület azt tervezi, hogy teljesen felújítják a posta előtti közterületet. Budapest III. kerületében is a lakók régi vágya teljesült. A korábbi, zsúfolt kis posta már nem tudott eleget tenni a Pók utcai lakótelep és az Aquincum környékiek megnövekedett igényeinek. A környék központjában, a Római tér 3. alatt nyitott szolgáltatóházban majd 200 négyzetméteres területet vásárolt a társaság. Az ügyfélfogadó asztalok teljesen nyitottak, az emberek egyre közelebbi, egyre személyesebb kapcsolatot alakíthatnak ki a postai alkalmazottakkal. Az új Budapest 31 sz. postát úgy alakították ki, hogy kívülről kerekesszékkel is megközelíthető az ügyféltér minden része. Az átadáskor a III. kerület polgármestere, Bús Balázs azt emelte ki, hogy a postaavatás alapvetően az önkormányzat és a posta kitűnő kapcsolatának, együttműködésének köszönhető. A társaság 2008-at a Partnerség Évének hirdette meg. A most avatott postáknál már mindenütt a tágasabb, a nyitottabb, az emberközpontúbb, az ügyfélbarát légkör megteremtése volt a fő cél. Két hét alatt a négy helyen majd 34 ezer ember kapott ilyen, korszerűen berendezett és felszerelt postát, melyre a társaság összesen több mint 200 millió forintot költött. A munka folytatódik, hamarosan Csurgón, Zalacsányban, Tatabányán és Kispesten is rendeznek postaavatást. -o-

3 JANUÁR FEBRUÁR Csak a kórkép biztos Név szerinti szavazással tavaszi ülésszakának első napján újra elfogadta a parlament az államfő által visszaküldött egészségbiztosítási törvényt. A záróvitában a korábbi érveket hangoztatták a képviselők. A kormánypártiak szerint abban, hogy rossz hatásfokkal, pazarlóan működik a rendszer, az állami irányítás a ludas. Ezért ezen csak a magántőke segíthet. Az ellenzék a kórképpel igen, a megoldással nem értett egyet, azt alkotmányellenesnek tartja. 2 Diagnózis Több mint tíz év telt el a gyermekvédelmi törvény elfogadása óta. Ez már elég idő ahhoz, hogy megvizsgáljuk, mi történt azóta. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a szakértők által is korszakalkotónak nevezett törvény mennyire váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Hiszen a paragrafusokba öntött szabályok nemcsak a gyermekek életét befolyásolják, de hatással vannak környezetükre, családjukra és a velük kapcsolatban álló minden olyan közintézményre, ahol felelősséget viselnek a bajban jutott gyermekek sorsáért. Rovatunkban egy családjogász tapasztalataira alapozva elemzi a törvény erejét. A témával kapcsolatos kérdéseinkre Dr. Lamperth Mónika szociális és munkaügyi miniszter válaszol, aki abban a szerencsés helyzetben van, hogy az önkormányzatok működését is jól ismeri. 8 Kibékíthetetlen ellentétek, egyre több a sebtapasz Folyóiratunk folyamatosan figyelemmel kíséri az időközi önkormányzati választásokat. A korábbi ciklusokhoz viszonyítva úgy tűnik, hogy sem a polgármesterek sem az önkormányzati képviselő-testületek nem ülnek nyugodtan a babérjaikon. Megfigyelhető, hogy a korábbi évekkel ellentétben, ebben ciklusban a közéleti aktivítás sokkal élénkebb, több településen a közélet szereplői a 2006-os őszi önkormányzati választások eredményét igyekeznek korrigáni. 17 Egyetért-e azzal, hogy ez így normális? A köznapjaink hőseit és a közélet szereplőit egyformán lázban tartja a kora tavaszra tervezett háromkérdéses országos népszavazás. A köztársasági elnök úgy döntött, hogy a Fidesz és a KDNP által közösen kezdeményezett népszavazás március 9- én legyen. Azóta nem telik el úgy egy nap, hogy valamilyen formában ne hallanánk erről az eseményről. A kormánypárt és az ellenzék képviselői mindent megtesznek azért, hogy a polgárokat ez ügyben tájékoztassák. Elindult a kampány, mondhatni iszonyú nagy a feszültség. Akár egy táblát is tehetnénk az Országgyűlés kapujára, azaz a kordonjára, azzal a felirattal: vigyázat, nagyfeszültség! 19 PARL AMENT TARTALOM Csak a kórkép biztos 2 A megoldás kulcsa: a bűvös hármas 6 Büntethető a gyűlöletbeszéd 7 KOR-KÉP Diagnózis 8 Felemás helyzetben 11 Inkubátor 12 Kibékíthetetlen ellentétek, egyre több a sebtapasz 17 Egyetért-e azzal, hogy ez így normális? 19 TELEPÜLÉSFE JLESZ TÉS Partneri szerepben 21 Somogy megye: Ahol íze van az életnek! 22 FŐÉPÍTÉSZEK A Z ÖNKORMÁN Y Z ATOKBAN Kivéve Csesztreg 23 Cseszt-regélő 24 Pro Renovanda Cultura Hungariae 26 Új Magyarország Lakásfelújítási Program 27 Az OTÉK módosítása 27 Társadalmi innovációk a jövőért 27 A DARKH Állami Főépítészi Iroda 27 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK (MELLÉKLET) Magyar elnökség a Roma Integráció Évtizede Programban 1 Roma Integráció Évtizede Program Nemzetközi Irányító Bizottság ülése 3 Lakhatási workshop 3 A Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervhez kapcsolódó, a évekre szóló kormányzati intézkedési tervről 5 A lakhatási elemek mellett mobilizációs stratégia készül 7 Új Magyarország Fejlesztési Terv, Regionális Fejlesztés Operatív Program 8 Alapító főszerkesztő: Kleinné Csiky Ildikó Szerkesztő: Erdélyi Zsuzsa, Németh Erika, Sörös Erzsébet Munkatárs: Kolin Péter, Meilinger Zita Tervezőszerkesztő: Hudák Zsolt Címlap: Pető Zsuzsa A szerkesztőség címe: 1136 Budapest, Hegedűs Gyula u. 23. II. 1. Telefon: (06-1) Fax: (06-1) onkorkep@chello.hu Web: A lap ára 7127 forint+áfa/évfolyam Lapzárta: február 20. Kiadó: ÖNkorPRess Kiadói Kft. Telefon: (06-1) Fax: (06-1) A folyóirat megrendelése és hirdetésfelvétel a kiadóban A lap kiadásáért felel a kiadó ügyvezetője ISSN X Nyomdai előkészítés: Szerif Kiadói Kft. Nyomda: Crew Nyomdaipari Kft január február ÖN KOR KÉP 1

4 PARLAMENT A kormánypárti hozzászólók szinte mindegyike kiemelte, hogy Sólyom László köztársasági elnök szerint a jogszabály nem alkotmányellenes. Hangsúlyozták azt is, hogy érdemben foglalkoztak az államfő kifogásaival, s megítélésük szerint megfelelő válaszokat adtak rá. Az egészségügyi miniszter expozéjában leszögezte: nem változott az a szándékuk, hogy olyan egészségügyet hozzanak létre, amely jobb minőséget és a mainál igazságosabb hozzáférést garantál. Horváth Ágnes egyetértve Elfogadta a parlament az egészségbiztosítási törvényt Csak a kórkép biztos Név szerinti szavazással tavaszi ülésszakának első napján újra elfogadta a parlament az államfő által visszaküldött egészségbiztosítási törvényt. A záróvitában a korábbi érveket hangoztatták a képviselők. A kormánypártiak szerint abban, hogy rossz hatásfokkal, pazarlóan működik a rendszer, az állami irányítás a ludas. Ezért ezen csak a magántőke segíthet. Az ellenzék a kórképpel igen, a megoldással nem értett egyet, azt alkotmányellenesnek tartja. az államfővel megállapította, hogy az egészségügyi rendszer rendkívül alacsony hatásfokkal működik, pazarló, korrupt, és a politika túlságosan beleszól a működésébe. Meg vagyunk győződve arról, hogy ezt az egyértelmű diagnózist tudja gyógyítani ez a törvény jelentette ki a miniszter, hozzátéve: állami rendszerekben mindez nem véletlenül, hanem szükségszerűen alakul ki. Ezért elhibázott lenne csak tünetileg kezelni. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), az államilag működtetett társadalombiztosítás nem tud, nem képes eltávolodni a politikától. Verseny nélkül pedig egyetlenegy szolgáltató sem kényszerül arra, hogy folyamatosan javítsa a minőségét. Ezen egyetlenegy mód változtathat, az irányítás megváltozása. Az egészségbiztosítás működtetését a kötelező részvételen alapuló, egységes nemzeti kockázatközösségre építő társadalombiztosítás keretei között, a szolidaritást erősítve, új, egymással versengő szereplőkre, azaz az egészségbiztosítási pénztárakra bízzuk. vonta le a következtetést a tárcavezető. A törvény alapján a verseny két szinten valósulna meg, a pénztárak és a szolgáltatók között. A kormánypártiak úgy vélték, a pénztár az, amely versenyre tudja kényszeríteni a szolgáltatókat. Garanciális elem, hogy fennmarad a kötelező biztosítás, így mindenki megkapja az ellátást, a pénztárak pedig nem szelektálhatnak a biztosítottak között. Az Egészségbiztosítási Felügyelet ellenőrzi, hogy mindenki megkapja-e a szükséges ellátást. Ígéretük szerint az átállás nem hoz járulékemelést, mindenki továbbra is jövedelemarányos járulékot fizet, és a szolgáltatások igénybevétele pedig ugyanúgy szükségletarányos marad. A pénztárak finanszírozása fejkvótaalapú leosztás alapján történik. A fejkvóta fedezetét két forrás biztosítja. Ezek egyike a járulékfizetők járulékai, a másik pedig a magyar állam által a jogosultak után befizetett összegek. Megszüntetnék az igazságtalanságot Az ország különböző részein eltérő összegeket fordítanak egy-egy ugyanolyan korú, ugyanolyan nemű beteg ellátására. A miniszter úgy vélte, ezt az igazságtalanságot meg tudják szüntetni. A pénztárak zártkörűen működő részvénytársaságként üzemelnek majd, amelynek alapítói és többségi tulajdonosa a magyar állam lesz. Egy-egy pénztárban a magánbefektetők 49 százalékos tulajdoni részt szerezhetnek. A befektetők haszna kevesebb mint 1 százalék lehet, és ez is csak az első három évet követően. A pénztárak átvállalhatják az emberektől a vizitdíjat és a napidíjat, ha az érintettek részt vesznek az egészségük megőrzését szolgáló szűrővizsgálatokon. Jelentős változás, hogy az Országos Kockázatközösségi Alapba, amelyből a nagyértékű ellátásokat finanszírozzák, a pénztáraknak önrésszel kell beszállniuk. Az államfői észrevétel nyomán elfogadott módosítások eredményeként erősödnek a civilek ellenőrzési jogosítványai: mind a pénztárak felügyelőbizottságaiba, mind az Egészségbiztosítási Felügyelet mellett működő felügyeleti tanácsba delegálhatnak tagokat. Teljesítetlen fideszes ígéret Több kormánypárti képviselő arra is felhívta a fideszesek figyelmét, hogy az Orbán-kormány idején is 2

5 PARLAMENT tervezték az egészségbiztosítás privatizációját, csak végül nem fogtak hozzá. Akkor négy pénztárat terveztek, ma hét tíz pénztár megjelenésével számolnak. Gógl Árpád, volt fideszes egészségügyi miniszter 1999-ben azzal érvelt, hogy Európában, ahol társadalombiztosítás finanszírozza az egészségügyet, ott mindenhol több biztosító működik. Azon államfői megjegyzésre, hogy ilyen nagy jelentőségű átalakítást csak konszenzussal érdemes elfogadni, a szocialista Kökény Mihály és a szabad demokrata Béki Gabriella úgy reagált: nincs remény arra, hogy a kormánytöbbségen túlnyúló egyetértést tudnak kialakítani az egészségbiztosítás átalakításában. A törvényalkotás ezért nem állhat meg. Vojnik Mária (MSZP) pedig azt emelte ki Sólyom László parlamentnek küldött átiratából, hogy az alkotmány lehetővé teszi a magántőke bevonását az egészségügy finanszírozásába és ellátásába, és nem zárja ki e területen a versenyt. A képviselő is felidézte Orbán Viktor miniszterelnöknek az Országgyűléshez benyújtott, Az új évezred küszöbén Kormányprogram a polgári Magyarországért című programját. Eszerint: A kormány az egészségbiztosítás rendszerén belül megkezdi a biztosítási rendszer reformját. A reform fenntartja a mindenkire kiterjedő szolidaritásalapú egészségbiztosítás elvét, de tágabb teret ad a magánés közösségi kezdeményezéseknek. Olyan kétszintű biztosítási rendszert kíván létrehozni, amelyben az országos egészségpénztár feladata a járuléknyilvántartás, a begyűjtött járulék kapitáció szerinti szétosztása az elismert pénztárak között. A területi elismert pénztárak nyújtják az alapbiztosítást minden állampolgárnak és kiegészítő biztosítást az egyéni szerződések szerint. E pénztárak közvetlen szerződő partnerei a szolgáltatók szövetségének. Vagyis volt egy kormány, amelyik felhatalmazást kapott a néptől, és nem teljesítette ezt a felhatalmazást. Mi már 2002-ben eldöntöttük a területi pénztárak megalakítását, és most azt is bepótoljuk közölte Vojnik Mária. SZDSZ: a magántőke csak segít A szabad demokrata Horn Gábor azt bizonygatta, milyen komoly előrelépés volt az elmúlt 17 évben a rendszerben ott, ahol megjelenhetett a magántőke. Ilyen szerinte a szolgáltatás szintjén a háziorvosi és a patikarendszer, ahol van valódi verseny. Rámutatott arra is, hogy a fideszes vezetésű önkormányzatoktól sem áll távol az egészségügy privatizációja. Példaként Körmendet hozta, ahol a kórház működtetését adták magánkézbe. Majd ő is amellett érvelt, hogy az OEP nem képes megoldani a minőségjavítást. Egy hivatal, egy állami apparátus nem képes a betegek érdekeit képviselni; nem képes, csak állami, politikai akaratokat képviselni. Magyarországon a budapesti lakosok az egészségügyi ellátást 130 százalékos arányban használják, míg vannak olyan régiók, megyék, ahol ez az arány csak 70 százalékos. Ez a fajta átalakítás alapvetően új helyzetet hoz létre, mert a fejkvóta finanszírozza ezeket a pénztárakat, és ezek képesek lesznek arra, hogy a különbségeket megszüntessék. vezette le a képviselő. Elméletét azonban több ellenzéki, köztük az MDF-es Csáky András is cáfolta. Szerinte nem az OEP az oka annak, hogy adott térségekben kevesebbet költenek egyegy betegre, hanem a hozzáférési lehetőségekkel van gond. Véleményének megerősítésére idézte államfő megállapítását: Az OEP látszólag alacsony működési költsége nem erény, hanem hiba, azt mutatja, hogy az állam nem működtette a rendszert megfelelően, és az ellenőrzés elmulasztásával megspórolt működési költséget sokszorosan fizette ki az ellátórendszer pazarlására. Nem lesz pluszforrás, cél a több biztosító A fideszes Pósán László azt a kormánypárti érvet cáfolta, hogy a magántőke bevonásával 120 milliárdos pluszforrás jön be a rendszerbe ban megváltoztatták a tb-járulékok elosztását, átcsoportosítják a nyugdíjkasszába, és kivonják az egészségügyi kasszából. Ez a 7 százalékos csökkentés, ami 2008-ban van, durván 120 milliárd, tehát nem tudom, miről beszélnek pluszforrásként fordult a patkó másik oldalán ülőkhöz. Frakciótársa, Mikola István főként azt vázolta fel, hogy beszélgetésekből, háttértanulmányokból azt szűrte le, a szabad demokraták néhány éven belül valódi több-biztosítós rendszerré alakítanák át az egészségügyet, s a jelenlegi törvény ehhez csak az első lépés. Mint mondta, nem a magántőke bevonásával van a gond. Felidézte a 2001-ben általuk alkotott CVII. törvényt, amely az egészségügyi ellátórendszer magánosításáról, a tőkebevonás lehetőségéről szól. Mi írtuk le először az egzisztenciavállalkozások lehetőségét, szerepét az egészségügyben, szigorú korlátokat szabva persze a tőkebevonásnak, és nem a január február ÖN KOR KÉP 3

6 PARLAMENT pénzügyi befektetők profitérdekeltségének teret adva, hanem a szakmai vállalkozásokon keresztül történő forrásbevonás lehetőségét megnyitva. Ebben a törvényben egy másik nagy gondolatkísérlet is megvalósult, nevezetesen a szabad szellemi foglalkozású szakorvosi létrendszer és jogállás kodifikáltatott, ami anynyit jelentett, hogy az orvos szabad szellemi foglalkozású vállalkozóként az egészségügyi szolgáltatóval szerződéses jogviszonyban dolgozhat, és tevékenységét előre jogszabályban kihirdetett szakorvosi díjtételekkel számolhatja el az egészségbiztosító felé. Korszakalkotó lépések voltak ben megtörtént a hatalomváltás, és önök azonnal megszüntették ezt, a népegészségügyi programunkkal együtt, a térítésmentes fogmegtartó kezelésekkel együtt, a gyógyszerpiaci hároméves megállapodással együtt. bírálta a kormánypártok lépéseit. Majd arról beszélt, meglátása szerint milyen lépéseken keresztül alakítja többbiztosítós modellé a rendszert a balliberális kormány. A korábban az irányított betegellátást végző klientúra közeli kisvállalkozások 20 millióval, mintegy reinkarnációjukat élvén meg fogják szerezni a pénztárakat. Nem 22 ilyen pénztár lesz, hanem 7 9. Mi 7 ilyen irányított betegellátást szervező vállalkozásról tudunk. 20 millióért megszerzik egyenként a milliárdos szeletet az 1600 milliárdos egészségbiztosítási kasszából, és mögöttük ott lesznek a nagy pénzintézetek, a nagy biztosítók, és ott lesznek mögöttük a bankok is. Soha nem látott izgalom van Magyarország legnagyobb pénzintézeteiben. A pénzintézetek inkorporálják ezeket az ellátásszervező, irányított betegellátást végző egységeket, és íme, már létre is jött az a biztosító, amiről az eredeti koncepció szól. Már csak egy lépés innen, hogy megszerezzék a többségi tulajdont és a befolyást a pénzalap felett, és Magyarországon egy több-biztosítós rendszer lesz. Erre mondta Mihályi Péter nem is olyan régen, bár a folyosón hangzott el, és én sem tudom írással igazolni, hogy nem érdekes, mit fogadtok el a parlamentben, ebből úgyis tiszta piaci rendszer lesz mondta a fideszes egészségpolitikus a liberális kötődésű közgazdásszal folytatott beszélgetésére utalva. Szegények és gazdagok Bizonyítékként hozott fel még egy januári dokumentumot a biztosítási piac megnyitásáról, amely az Egészségügyi Minisztérium honlapján is látható. Azt írják a szerzők, Mihályi Péter, Molnár Lajos, Bauer Tamás, Bokros Lajos, Csillag István, Surányi György idézte Mikola István, hogy az egész változásnak csak akkor van értelme, ha ez belátható időn belül, egy rövid egy két éves átmeneti periódus után együtt jár az egészségbiztosítási csomag további differenciálásával, megbontásával. Ha semmilyen módon nem differenciálhat a biztosítottakat terhelő díjak tekintetében, akkor a további átalakítást nem szabad megcsinálni. E törvény megvalósulása Európa legszegregáltabb egészségügyét, szegényt és gazdagokat külön-külön ellátó, az esélyegyenlőséget nyomokban sem tartalmazó egészségügyét hozza létre szögezte le az ellenzéki politikus, hozzátéve, hogy a rendszer véleménye szerint az Európában ma működő egészségügyi szisztémáknak a legnegatívabb tulajdonságait ötvözi. Hiányolta a végrehajtási rendeleteket, a hatástanulmányokat. Felhívta továbbá a kormánypártiak figyelmét arra, hogy Franciaországban a világ legjobbnak minősített egészségügyi ellátórendszere működik, ahol nem kell vizitdíjat fizetni. Szigorúan állami kézben tartott, három nagy ágazati jellegű biztosítóval. Külön biztosítójuk van a munkavállalóknak, a vállalkozóknak és a mezőgazdasági dolgozóknak. Béki Gabriella azonban vitába szállt vele, mondván, Franciaországban is van vizitdíj. Én nem ismerek olyan rendszert, állami rendszert sem, ahol ne lennének súlyos finanszírozási gondok vetette ellen a szabad demokrata képviselő. A z ellenzékiek ér vei között nagy hangsúllyal szerepelt, hogy a törvényben nincs a betegek jobb ellátásáért folyó versenynek a nyoma sem: korlátozzák a piacra lépést, s a közfinanszírozás állami garanciája és a pénztárak szerződéskötési monopóliuma mellett sincs semmiféle verseny. Ezért nyilvánvaló, hogy kartellekbe fognak tömörülni, megegyeznek egymás között, majd hatalmas érdekérvényesítő képességüknél fogva elérik, hogy megszerezzék a többségi tulajdont vázolták az általuk legvalószínűbbnek tartott szcenáriót az ellenzékiek. Ennek következtében pedig kevesebb pénz jut az ellátásra, jellemző lesz a betegségek tömeges alulkezelése, a nagy ráfordítási igényű betegségben szen- 4 ÖN KOR KÉP január február

7 PARLAMENT vedők elűzése, majd a járulékemelés. Az ellátások árát le fogják szorítani, ami tönkre fogja tenni a normatív finanszírozást, főleg a fekvőbeteg-ellátásban. Mi kerül a csomagba? A törvény 2 százalékos profitot enged meg a magánbiztosítóknak, a saját működési költsége 3,5 százalékig mehet. Ha ehhez hozzáveszem még a biztosításfelügyelet körülbelül 1 százalékos hozzájárulását a működési költségekhez, akkor azt mondom, hogy legalább négyszeresére fog emelkedni a rendszer működési alapköltségvetése, költsége, ami annyit jelent, hogy a jelenlegi 1,5 1,6 százalékos saját működési költséggel dolgát végző OEP helyett egy négyszeres forrásigény jelentkezik, ami legalább százmilliárdos többletkiadást jelent ismertette számításait Mikola István. Szinte minden második ellenzéki hozzászóló hiányolta a kötelező általános egészségbiztosítás szolgáltatási tartalmának a definícióját. Vagyis annak meghatározását, hogy a járulékfizetés fejében mi tartozik a kötelező általános egészségbiztosítás gyógyító-megelőző szolgáltatásai közé. A fejkvótarendszerben, a fejkvótaszámításokban fel sem merül az, hogy a Magyarország különböző térségeiben észlelhető, regisztrált megbetegedési, halálozási, születéskor várható átlagos élettartam-, csecsemőhalandósági és egyéb epidemiológiai, népegészségügyi adatokat kellene figyelembe venni. Ha ez utóbbit nem tesszük, nagyon súlyos esélyegyenlőtlenség támad az egészségügyi szolgáltatások területén hangoztatták az ellenzéki oldalon. A fideszes Molnár Oszkár arra hívta fel a figyelmet, hogy január 1-jétől az államháztartási törvényt megváltoztatták, s a következő szöveg került bele: amennyiben az egészségügyi kaszszában hiány mutatkozik, a kormány köteles törvényjavaslatot készíteni a járulék emeléséről vagy a szolgáltatás színvonalának csökkentéséről. A kereszténydemokrata Nagy Kálmán úgy vélte, Budapest-centrikus egészségügyi ellátás jön létre a vidék nyomora mellett. A betegek röghöz kötése folyik, és az ellátórendszer hihetetlenül statikussá válik. A betegek pedig nem jutnak el az egészségi állapotukhoz szükséges ellátóhelyekhez. Csáky András (MDF) sajnálta, hogy a köztársasági elnök nem küldte alkotmányossági normakontrollra a törvényjavaslatot. A pártnak ugyanis meggyőződése, hogy a jogszabály alkotmányellenes, többek között azért, mert megszűnik a szabad orvos-, illetve intézményválasztás joga. Aggályos az is, hogy bizonyos, nem sürgős ellátások esetében előzetes engedélyeztetési eljárás szükséges. Ez is egy olyan korlátozása az ellátáshoz való hozzáférésnek, amely az Alkotmánybíróság eddigi döntései alapján megítélésünk szerint túllép azon a határon, amely megengedhető lenne mondta a képviselő. Szóvá tette a törvény tárgyalásának módját, amely szerintük szintén alkotmányés Házszabályellenes volt. A Házszabály a egyértelműen szabályozza, hogy a néhány óra múlva sorra kerülő zárószavazást megelőző két munkanappal mind a képviselők, mind az alkotmányügyi, mind a kijelölt, jelen esetben az egészségügyi bizottság rendelkezésére kell bocsátani a törvényjavaslat végleges változatát. Ez pedig nem történt meg mutatott rá a képviselő. Kiemelte az önkormányzati fenntartásban lévő kórházak és szakrendelők bizonytalanságát amiatt, hogy a törvény azt mondja: egy majdan megalkotandó elérési és minőségügyi szabályok alapján döntheti el az adott biztosító, hogy szerződést köt-e az adott intézménnyel, vagy sem. Válaszul Schvarcz Tibor (MSZP) közölte: az egészségfejlesztési törvény értelmében a megalakuló pénztárak mindenkivel a megfelelő kapacitás mértékében kötnek szerződést. Tehát egyetlen szolgáltató nem marad szerződéskötés nélkül január február ÖN KOR KÉP 5

8 PARLAMENT Megfélemlített képviselők Számos ellenzéki szóvátette az orvosi ellátás és diagnosztizálás szabályait leíró úgynevezett protokollok hiányát, amelyből száz újat ígért a miniszter december végére, ám ezek nem születettek meg. Erre azonban a miniszter nem reagált. Zárszavában hangsúlyozta: a rendszer véleményük szerint hatékonyabb lesz, amelynek forrása a sok felesleges és párhuzamos ellátásokból, a feleslegesen túl magas szintre küldött betegekből, a túlkezelésekből, a nem megfelelő szinten való kezelésből, a protokollok nem megfelelő követéséből származik. A parlament 203 igen, 173 nem szavazat mellett fogadta el a törvényt. A voksolás előtti napokban néhány kormánypárti képviselő házára, lakására Molotov-koktélt dobtak. Az akciót a Magyarok Nyilai néven bejelentkezett, szélsőjobboldaliként elkönyvelt szervezet vállalta magára, ám lapzártánkig a rendőrség nem bukkant nyomukra. Az ellenzékiek viszont kormányzati provokációról beszéltek. A kormánypárti képviselők közül egyedül a szocialista Karsai József szavazott nemmel, de így tett a független Gyenesei István is. Az államfő aláírta a törvényt, de több szervezet ígéretet tett arra, hogy azt Alkotmánybíróságon támadja meg. Németh Era A bűvös hármas A megoldás kulcsa: Kevés szót vesztegetett évértékelőjében a miniszterelnök és az ellenzék vezére az elmúlt időszak elemzésére. Gyurcsány Ferenc inkább új, polgárosodást segítő programmal állt elő, míg Orbán Viktor a március 9-ei népszavazás igenjei és egy új Fidesz-program mellett kampányolt. Mindketten három feltételt szabtak az előrejutáshoz. Nehéz másfél év volt. Olyan, amely sok csalódást és sok bizonytalanságot is hozott értékelte kormányzásának utóbbi időszakát a parlamentben február 18-án Gyurcsány Ferenc. Munka, tulajdon, tudás Gyorsabban növekedtek az árak és az adók, mint a jövedelmek, folyamatos változások gyökeresen átalakították, sokak szerint felforgatták a régi, a megszokott rendet az államigazgatásban, az oktatásban és az egészségügyben sorolta az okokat. Sokan, akik hittek bennünk akik hittek bennem elveszítették a hitüket. Nem kevesen elfordultak tőlünk. Még ennél is jobban bánnám, ha nem teljesítettük volna kötelességünket, amely lehetőséget teremtett egy új politikára, utat nyitott a 2006-ban megígért Új Magyarország programjának teljesítésére tette hozzá. A kormányfő ígérete szerint jövőre úgy érjük el az egyensúly küszöbét jelentő 3 százalék körüli költségvetési hiányt, hogy mintegy 250 milliárd forint megmarad, azt azonban nem részletezte, ezt mire javasolják felhasználni. A miniszterelnök kevesebb változást, nyugodtabb éveket, nyugodtabb kormányzást ígért. Majd meghirdette a baloldali polgárosodás programját, amelynek három pillére a munkából, tulajdonból és tudásból áll. Mint mondta, nem hisz a gazdagság automatikus lecsurgásában, nem hisz a liberálisoknak a piac mindenhatóságát hirdető elvében. Hisz viszont abban a polgárosodásban, amely utat nyit a tehetségeknek. Közölte, hogy jövőre csökkenek a munkát terhelő járulékok. A számítások szerint erre kétszázmilliárd forint jut. Tulajdont a népnek A második pillért az új tulajdonosi program jelentené, amelyről szándéka szerint hónapokig tartó, széles körű társadalmi vitát kezdeményeznének. A kormányzat javaslata szerint az állampolgárok az állami cégekből tulajdont vásárolhatnának. Részleteket azonban nem közölt, csak annyit: pár ezer forint induló befizetéssel akár százezer forint értékű tulajdont vehetnének az emberek állami cégekben. A következő hetekben tárgyalnak az állami tulajdonban lévő vállalati kör és a tulajdonhányad meghatározásáról, amelyhez kedvezményeket adnak. Kidolgoznának egy kedvezményes hitelprogramot, amelynek keretében tíz százalék önrészt kellene befizetni. A törlesztést adókedvezményekkel is támogatnák. Az egész folyamatnak ellenőrizhetőnek, átláthatónak kell lennie annak érdekében, hogy ne kevesek kezébe kerüljön a tulajdon hangzott el. A stratégiai vállalatok többségét azonban érdemes megtartania az államnak. A tudás pillérével kapcsolatban átfogó művelődésiház-programról esett szó, amelynek keretében a létesítmények felújítására ötvenmilliárdot költenének. Az SZDSZ gyorsítana Kóka János, az SZDSZ elnöke felszólította a kormányt, hogy egy pillanatra se bizonytalanodjon el a reformok útján. A politikus jövőben is a verseny, illetve a szabadság útját tartja megoldásnak. Véleménye szerint ha agyontámogatják a gázt, akkor a lakosság pazarolni kezd, ha ingyenes a felsőoktatás, akkor pedig az emberek nem veszik azt komolyan. Pártja szerint a 6 ÖN KOR KÉP január február

9 PARLAMENT legfontosabb feladat a munkahelyteremtés, amelyhez liberális gazdaságpolitikára van szükség, amit nemzetközi példák is bizonyítanak. Szerinte ez a megoldás a lassuló gazdasági növekedésre is. Az SZDSZ ezért gyorsabb stabilizációs intézkedéseket, a Gyurcsány Ferenc által javasolt adócsökkentés dupláját, és a privatizáció folytatását szorgalmazza. Ellenzéki fanyalgás Ellenzéki oldalon főként az állami vállalatok privatizációjával kapcsolatos programpontot támadták. Ráadásul mind a Fidesz, mind az MDF saját korábbi programját vélte felfedezni az ötletben, csak rosszabb kivitelben. Éhes még miniszterelnök úr? kérdezte Navracsics Tibor, utalva a kormányfő vagyoni helyzetére. A Fidesz frakcióvezetője szerint a cégosztás nem az átlagembereket szolgálná. Kárpótlási jegyet is rengetegen kaptak, amit aztán 40 százalékos árfolyamon lehetett eladni a tőzsdén. A spekulánsok nagy haszonra tettek szert, ám az átlagember alig profitált valamit vélte az ellenzéki szónok. A munkahelyteremtés kapcsán megjegyezte, hogy épp ideje a növekvő munkanélküliség ellen tenni. Az állami cégek tőzsdére vitelét és e vállalatok civil felvásárlásának ötletét támogatta Dávid Ibolya, az MDF elnöke. Ám hiányolta, hogy a miniszterelnök nem nevesítette, mely cégek hány százalékát vinnék a tőzsdére és mit csinálnának az ebből származó bevételekből. A kereszténydemokrata Semjén Zsolt azt hangsúlyozta, hogy a miniszterelnök által eddig meghirdetett programok sosem teljesültek. Orbán: egészség, tudás, felelős kormányzás A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület felkérésére öt nappal korábban Orbán Viktor egyórás beszédben értékelte az előző év eseményeit. A pártelnök hangsúlyozta: Magyarországnak sikerre van szüksége, a jövő pedig igennel kezdődik. A tizedik alkalommal megtartott értékelő középpontjában természetesen a március 9- ei népszavazás állt, amely a Fidesz elnöke szerint a jövő és a siker záloga. A politikus szerint sosem volt ekkora összetartás az emberek között, mindenki változást akar. Ki az ördögnek kell olyan reform, amivel mindenki rosszul jár? tette fel a kérdést. Szerinte ma a kormány csak azt szajkózza, hogy mire nincs pénz, honnan kell elvenni. Mint mondta: az, aki ingyen egészségügyről beszél, elhallgatja azt, hogy Európa legtöbb adót és járulékot fizető népe vagyunk. A vizitdíj bevezetésével viszont most már kétszer kell fizetni. Erős Magyarország nem varázsszer Az ország talpra állásának ő is három feltételét határozta meg: az egészséget, a tudást és a felelős kormányzást, amelyek csak a népszavazás sikerességével biztosíthatók. A párt Új, Erős Magyarország címet viselő programja pedig szerinte ehhez mutatja az utat. Nem varázsszer, de elegendő, hogy magához térítse az ország általános kereteit. jelentette ki. Orbán ezúttal kerülte a kormányoldal erőteljes bírálatát, igyekezett pozitív üzeneteket megfogalmazni. Helyzetértékelése szerint a kormányzat eddigi kudarcpolitikáját mára az egész társadalom elszenvedte, ebből kifolyólag az általa 2007-ben meghirdetett új többség napjainkra az igenek pártján áll. Utalt arra, hogy az igenek sikere esetén a politikai és az abból következő alkotmányos felelősség a kormányfőre, a kormánypártokra és azon szavazókra hárul, akik nem támogatták a kórházi napidíj, a vizitdíj és a tandíj eltörlésének ügyét. Demagóg kampánybeszéd Az MSZP szerint Orbán Viktor beszéde évértékelésnek kevés volt, kampánybeszédnek viszont hosszú. Az SZDSZ-ben úgy látták: a Fidesz elnöke a szociális demagógiával egy letűnt korszakot akar visszaállítani. A Fidesz elnöke kettős beszédet alkalmazott, akár a nemek, akár az igenek mellett is tudott volna érvelni értékelték az MDFesek a szónoklatot, s szóvá tették, hogy csak egy mondattal foglalkozott pártja tavalyi programjával. ne Büntethető a gyűlöletbeszéd. Az Országgyűlés elfogadta a büntető törvénykönyv módosítását, amely lehetővé teszi a gyűlöletbeszéd büntethetőségét. A szocialista képviselők kezdeményezte törvénymódosítást 174 igen, 127 nem szavazattal és 11 tartózkodás mellett fogadta el a Ház. Juhász Gábor, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkára az általános vitában elmondottakat megismételve a szavazás előtt közölte: a kormány nem támogatja a törvényjavaslatot. Indoklásként azt mondta, az Alkotmánybíróság korábban már alkotmányellenesnek találta a Btk. hasonló jellegű módosítását. Az általános vitában az ellenzéki pártok mellett az SZDSZ sem támogatta a javaslatot, a kisebbik kormánypárt a kormányéhoz hasonló indokokkal érvelt. A törvényre nemmel szavaztak az SZDSZ-es képviselők, míg az MDF és Tóth András független képviselő tartózkodott. Bárándy Gergely (MSZP) és más szocialista képviselők javaslata szerint gyalázkodásnak számít az a magatartás, amikor valaki nagy nyilvánosság előtt a lakosság egyes csoportjainak becsületét, emberi méltóságát kifejezéssel, ennek híresztelésével, vagy testmozdulattal megsérti vagy megsérteni próbálja. A jogszabály alapján a gyűlöletbeszéd két évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntetendő. (Forrás: január február ÖN KOR KÉP 7

10 Diagnózis Beszélgetés Dr. Lamperth Mónika szociális és munkaügyi miniszterrel Több mint tíz év telt el a gyermekvédelmi törvény elfogadása óta. Ez már elég idő ahhoz, hogy megvizsgáljuk, mi történt azóta. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a szakértők által is korszakalkotónak nevezett törvény mennyire váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Hiszen a paragrafusokba öntött szabályok nemcsak a gyermekek életét befolyásolják, de hatással vannak környezetükre, családjukra és a velük kapcsolatban álló minden olyan közintézményre, ahol felelősséget viselnek a bajban jutott gyermekek sorsáért. Rovatunkban egy családjogász tapasztalataira alapozva elemzi a törvény erejét. A témával kapcsolatos kérdéseinkre Dr. Lamperth Mónika szociális és munkaügyi miniszter válaszol, aki abban a szerencsés helyzetben van, hogy az önkormányzatok működését is jól ismeri. Európai Parlament január 16-i, az EU gyermekjogi startégiájáról szóló állásfoglalása 117. pontjában üdvözli a gyermekjogi ombudsman intézményének bevezetését, és felszólítja a tagállamokat, hogy könnyítsék meg annak nemzeti és helyi szinten történő bevezetését. Mi az oka, hogy hazánkban nincs gyermekjogi ombudsman, amikor országgyűlési biztosok őrködnek az állampolgári jogok, az adatvédelem, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok területén, sőt létrehozták a zöld ombudsman intézményét is? A gyermekek védelmére és a gyámügyi igazgatására vonatkozó törvény (Gyvt.) az ENSZ Gyermek Jogairól szóló egyezmény elvei alapján építette ki a gyermekvédelem rendszerét. A gyermekek alkotmányos jogainak védelmét az országgyűlési biztos a maga sajátos eszközeivel segíti. Kivizsgálja a visszaéléseket, egyedi és általános intézkedéseket kezdeményez, melyről évente beszámol az Országgyűlésnek. Az éves jelentésekben átfogó képet kaphatunk a vizsgálatokkal érintett területekről, így az egyes gyermekjóléti ellátásokról, gyámhatósági intézkedésekről, a gyermekek helyzetéről. A Gyvt. tehát kötelezővé teszi az állampolgári jogok ombudsmanja és általános helyettese számára a gyermeki jogok védelmét, amely így kellő súllyal érvényesül. A hatályos szabályozás azt veszi alapul, hogy a gyermekek jogai lényegesen nem különböznek a felnőttek alapjogaitól, azonban életkori sajátosságból adódóan a gyermekek kevésbé képesek fellépni a jogsérelem ellen. Ezért az államot fokozott felelősség terheli abban, hogy az alkotmány és nemzetközi egyezmények, kötelezettség vállalása alapján kiépítse azokat az intézményeket és speciális eljárásokat, melyek a gyermeki jogok védelmét szolgálják. A gyermeki jogok védelme több szervnek is feladata. 8 ÖN KOR KÉP január február

11 KOR-KÉP GYERMEKJOG A fentiek miatt került sor a gyermekjogi képviselő jogintézményének bevezetésére. Tevékenységüket a közigazgatási és önkormányzati szervektől függetlenül és elkülönülten működő Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány keretei között fejtik ki. A közalapítvány látja el a foglalkoztatásukkal összefüggő feladatokat, irányítja, szervezi, ellenőrzi szakmai munkájukat. A képviselők alkalmazási feltétele, hogy elvégezzenek egy, legalább 60 órás jogvédelmi tanfolyamot és azt követően sikeres vizsgát tegyenek. A közalapítvány kapcsolatot épít más jogvédelemmel foglalkozó civil szervezetekkel is. A gyermekjogi képviselő működési területe többek között a gyermekjóléti szolgálat, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat, nevelőszülői hálózat, a gyermekotthon, valamint meghatározott esetkörben a gyámhatóság és a bíróság. A gyermekjogi képviselőt a gyermek is közvetlenül keresheti meg, és neki is joga van a gyermekekkel saját kezdeményezésére közvetlenül kapcsolatba lépni. A gyermekjogi képviselő nevét, elérhetőségét, fogadóórájának időpontját minden gyermekvédelmi gondoskodást ellátó köteles a saját működési területén jól látható helyen kifüggeszteni. A Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány a gyermekek általi elérhetőségét egy ingyenes zöldszám működtetésével is segíti. E mellett a gyermekek testi fenyítésének teljes tilalmazása okán a gyermekekhez eljutatta a Te sem érdemled meg, hogy bántsanak című szórólapot. Ma 24 gyermekjogi képviselő működik a megyékben (fővárosban) együttesen. A változtatás iránya az ő megerősítésük lehetne. A távoltartás jogintézménye - A büntetőeljárási törvény módosítása vezette be a hazai jogrendbe az úgynevezett távoltartás intézményét, amelynek, mint új eljárási módszernek elsősorban a családon belüli erőszak megfékezését és az áldozatok megsegítését kellene elérnie. Mit gondol a törvény módosítása beváltotta a hozzá fűzött reményeket? Az Országgyűlés két éve módosította azt a törvényt, melynek értelmében a nyomozást bíró rendelheti el, a távoltartást, szabadságvesztéssel büntethető bűncselekmény alapos gyanúja esetén a büntetőeljárás megindítása után. A távoltartó rendelkezés tíztől harminc napig terjedhet. Hatálya alatt a terheltnek a használat jogcímétől függetlenül el kell hagynia a sértettel közös lakóhelyet, és nem látogathatja azokat az intézményeket/helyeket, amiket a sértett látogatni szokott. Ez egyben azt is jelenti, hogy a kapcsolatfelvétel tilos egyéb formában, azaz telefonon vagy elektronikus úton is. A szabályok megsértése esetén elrendelhető az előzetes letartóztatás, illetve rendbírsággal sújtható a terhelt. A távoltartás elrendelését az ügyész, a magánvádló, a pótmagánvádló, a sértett, a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes sértett törvényes képviselője, valamint a terhelttel közös háztartásban élő kiskorú személy törvényes képviselője indítványozhatja. A távoltartás jogintézményének hiányosságai Az azonnali áldozatvédelem és a gyanúsított kiemelése, eltávolítása továbbra is csak az őrizetbe vétellel, mint azonnali hatályú ideiglenes intézkedéssel foganatosítható. Szintén hiányzik annak jogi szabályozása, hogy a sértettnek, illetve a terheltnek milyen kötelező vagy önkéntes jellegű (segítő, terápiás, vagy egyéb kezelési, gyógykezelési) támogatást, segítséget nyújtanak és milyen szervezetek. További hiányossága, hogy a távoltartást csak a bíróság rendelheti el. Ebből következik, hogy ez az intézmény nem nyújt azonnali segítséget az áldozatok részére. (Ezzel ellentétben például az osztrák szabályozás szerint a rendőrség is alkalmazhatja a távoltartást, mely intézkedést a bíróság vizsgálja felül és hagyja helyben/szünteti, vagy hosszabbítja meg.) A bíróság általi elrendelésből következik, hogy távoltartást kérni csak olyan esetekben lehet, ahol a feljelentés megtörtént. Mint ismeretes a családon belüli erőszak áldozatai nem minden esetben kívánnak és/vagy mernek feljelentést tenni. Az esetleges feljelentés és a bíróság távoltartást elrendelő határozata közötti időszakban a sértett kérheti a Kríziskezelő Központok segítségét. Itt azonnali segítséget kap, ez azonban azt jelenti, hogy a sértettnek kell elhagynia az otthonát akár gyerekekkel együtt, és nem a bántalmazónak. Emiatt ez a védelmi forma nem eléggé hatékony a számukra. Mivel a távoltartás csupán 10 naptól maximum 30 napig terjedhet, az áldozatok nagy része a 30 napot nagyon rövid időnek érzi, valamint az eljárási folyamat is riasztóan hosszúnak tűnik a számukra, így sok esetben inkább nem is kérik a távoltartás kibocsátását. Ezek a tapasztalatok arra ösztönöznek bennünket, hogy újra napirendre tűzzük ezt a kérdést. Válsághelyzetben lévő várandós anyák A családjogi törvénynek azt a módosítását, amely vélelmezi, hogy az a szülő, aki gyermekét egészségügyi intézmény erre kijelölt helyén inkubátorban helyezi el, ezáltal hallgatólagosan hozzájárul ahhoz, hogy gyermekét mások örökbefogadhassák, nagy megkönynyebbüléssel fogadta a szakma. Sorban jelentek meg az inkubátorok a nagyobb kórházakban. Nem gondoltak azonban a törvényalkotók arra, hogy esélyegyenlőtlenséget jelent, hogy csak azok az anyák élhetnek ezzel a lehetőséggel, akik olyan városban laknak, ahol van a kórházban inkubátor. A minisztérium fontos családvédelmi feladatnak tartja azon várandós nők támogatását, akik terhességüket eltitkolják, illetve konfliktushelyzetükből egyedül nem találnak kiutat. Ezért a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény (Gyermekvédelmi törvény) 2002 óta a gyermekjóléti szolgálat kötelező feladatává teszi, hogy támogassa, segítse és tanácsokkal lássa el a szociális válsághelyzetben lévő várandós anyát. Továbbá szervezze a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutását. Ehhez kapcsolódóan január február ÖN KOR KÉP 9

12 KOR-KÉP GYERMEKJOG a gyermekvédelmi törvény, családok átmeneti otthonának egyik fontos feladataként írja elő, hogy befogadja a válsághelyzetben lévő várandós anyákat, illetve a szülészetről kikerülő anyát és gyermekét. A minisztérium modell programot kíván indítani a családok átmeneti otthonát érintő úgynevezett kiléptető program formájában, ezzel is segítve a rászoruló, bántalmazott családokat. A gyermekvédelmi törvény illetékességi szabályok megállapításával is védi a krízishelyzetben lévő azon várandós anyát, aki terhességét környezete és hozzátartozói előtt titokban szándékozik tartani. Ennek érdekében kimondja, hogy bármely családok átmeneti otthonának be kell őt fogadnia. Meghatározott feltételek mellett a gyermek örökbefogadására a gyermek születése helye szerinti gyámhivatal válik illetékessé, eltérve a fő szabályként szereplő anyai lakóhely szerinti illetékességtől. E mellett változatlan jogi lehetőségként kell megemlíteni azt is, hogy az anya bármely települési önkormányzatnál hozzájárulhat gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához, így ezzel a saját lakóhelye előtt is titokban tudja tartani a gyermeke születését. A családjogi törvény évi módosítása egyértelművé tette, hogy az az anya, aki a gyermekét gyermekmentő inkubátorban helyezi el, egyfajta ráutaló magatartással hozzájárul gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához. Ugyanakkor mind a gyermekjóléti szolgálat, mind a családvédelmi szolgálat feladatává teszi, hogy tájékoztassák a válsághelyzetben lévő várandós anyát arról, hogy lehetősége van az újszülöttet egészségügyi intézményeknél elhelyezett gyermekmentő inkubátorban elhelyezni. A most készülő családjogi törvény tervezete arról rendelkezik, hogy az anya egészségügyi intézményben, arra kijelölt helyen is hagyhatja gyermekét annak érdekében, hogy gyermekét más személy nevelje. Nyilvánvalóan a további részleteket majd a végrehajtási rendeletekben kell szabályozni. Önálló életkezdés, otthonteremtési támogatás Ugyancsak a gyermekvédelmi törvény vezette be az otthonteremtési támogatás intézményét. A támogatás összege általában kevés az önálló otthon megteremtésére, de segítséget nyújthat ehhez. Tervezi-e a tárca, hogy néhány a későbbi lakásmegoldást biztosító befektetési lehetőségre is felhasználható legyen a támogatás összege? Gondolok itt például a téliesíthető hétvégi házak, illetve a külterületen lévő ingatlanok megvásárlására... Az állami gondoskodás körében nagykorúvá vált fiatalok 1986 óta jogosultak önálló életkezdési támogatásra. A vonatkozó rendelet alapján a tizennegyedik életévét betöltött állami gondoskodásban élt fiatal részesíthető önálló életkezdési támogatásban, ha azt életvitele, szociális helyzete indokolja. A támogatás odaítéléséről bizottság dönt, legkésőbb a fiatal nagykorúsága elérését követő két éven belül. A támogatás felhasználásában utógondozó nyújt segítséget. A minisztérium ban, majd 2002-ben, ban, ben, pályázati formában segítette, illetve segíti a megyei (fővárosi) önkormányzat ez irányú feladatát. A pályázatokkal évente átlagosan 100 fiatal életkezdését lehet elősegíteni, támogatni. Azonban a fenti életkezdési támogatás elégtelen voltára tekintettel vezette be a gyermekvédelmi törvény a célirányos otthonteremtési támogatást. Otthonteremtési támogatásra jogosult az a fiatal felnőtt, akinek legalább hároméves időtartamú folyamatos gondozási helyén töltött nevelésbe vétele a nagykorúvá válásával szűnt meg, és készpénzének, biztosításra vagy más célból lekötött betétjének, vagy ingatlan vagyonának értéke a nagykorúvá válásakor nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hatvanszorosát. Az otthonteremtési támogatás felhasználható részben, vagy egészben a fiatal felnőtt tulajdonába kerülő építési telek, életvitelszerű lakhatásra alkalmas lakás, családi ház, tanya vásárlására, illetve építésére, lakhatóvá tételére, tulajdon vagy tulajdonrészszerzéssel járó felújítására vagy bővítésére, bérlakás bérleti díjának kifizetésére, önkormányzati bérlakásának felújítására, bérlői jogviszony megvásárlására, államilag támogatott lakásprogramban való részvételre, valamint otthonteremtést elősegítő hitelintézeti kölcsön egyösszegű törlesztésére. A támogatás fedezetét teljes mértékben a központi költségvetés fedezi. Ebből is látszik, hogy a jogszabály igen széles körben ad lehetőséget a támogatás felhasználására. Természetesen számunkra is fontos, hogy megfelelő képünk legyen a támogatás hatékonyságáról, illetve az esetleges problémákról, ezért a regionális gyámhivatalokon keresztül vizsgáljuk az otthonteremtési támogatás felhasználását. A jogszabályban meghatározott támogatásról és annak mértékéről a városi gyámhivatal dönt. A támogatás legmagasabb összege a nyugdíjminimum hatvanszorosa, vagyis egymillió hétszáztízezer forint, feltéve, ha a fiatal felnőtt több mint öt évet volt folyamatosan a gyermekvédelmi rendszerben, és ott is lett nagykorú. A támogatásban részesülők száma dinamikusan emelkedik, 1998-ban 106 fiatal felnőtt kapott támogatást, mintegy 50 millió forint értékben. A támogatásban 2004-ben 859 fiatal felnőtt részesült, mintegy 831 milliós keretösszeg erejéig, ami átlagosan 967 ezer forint összegű otthonteremtési támogatást jelentett ban ezer fő kapott támogatást mintegy egymillió forint összegben. A ban rendelkezésre álló forrás 1,7 milliárd forint. A törvény önkormányzati feladatairól A gyermekvédelmi törvény felsorolja az önkormányzatok feladatait az ellátások, valamint a hatósági ügyek intézésének vonatkozásában, illetve ez utóbbit kormányrendelet szabályozza. Évek óta vannak önkormányzatok, amelyek nem teljesítik a jogszabályokban előírt feladataikat, illetve az utóbbi időben egyre több városban megszüntetik a gyámhiva- 10 ÖN KOR KÉP január február

13 KOR-KÉP GYERMEKJOG talokat. Mit szándékozik tenni a tárca a törvénysértő helyzetek megszüntetésére? Minden közigazgatási rendszerben nagy jelentősége volt a gyámhatóságok jogállásának és a speciális eljárási szabályainak. A gyermekvédelmi törvény által bevezetett gyámügyi reform nélkül nem volt lehetséges a gyermekek és gondnokoltak személyi és vagyoni érdekvédelmének érvényre juttatása. A gyermekvédelmi törvény a hatósági és a szolgáltató tevékenység szétválasztásával egyidejűleg a gyámhatósági feladatokat megosztotta. A települési önkormányzat jegyzője, valamint a gyámügyi és gyermekvédelmi ügyintéző (gyámhivatal), mint gyámhatóság között. Az azonnali intézkedést igénylő gyámhatósági ügyek a települési önkormányzat jegyzőjéhez kerültek (védelembe vétel, ideiglenes hatályú elhelyezés), a speciális szakmai felkészültséget igénylő ügyek pedig a városi, fővárosi kerületi gyámhivatalokhoz kerültek (nevelésbe vétel, örökbefogadás, családba fogadás, perindítások). A jellemzően felügyeleti és ellenőrzési feladatok pedig a megyei és fővárosi, mint másodfokú gyámhivatalokhoz kerültek. A másodfokú hivatalok január 1-jével Regionális Szociális és Gyámhivatallá alakultak át. A gyámhatóságok széles körű feladatait mintegy 4200 ügyintéző látja el, ebből ezer fő a városi gyámhivatalnál. A városi gyámhivatalok községekre kiterjedően látják el a hatósági feladataikat, számuk 281 (ezen belül van a 23 fővárosi kerületi hivatal is). A városi gyámhivatalok szakmai önállóságát jelenti az is, hogy finanszírozásukhoz a mindenkori költségvetés külön nevesített normatívával, vagyis a körzeti igazgatási normatívával járul hozzá. Meg kell jegyezni azonban azt, hogy az önkormányzatoknak szervezetalakítási szabadságuk van abban a kérdésben, hogy a gyámhatósági feladataikat hogyan, milyen munkaszervezeti formában látják el. Természetesen, ahogyan eddig is a Regionális (vagy területi) Szociális és Gyámhivatalok a szakmai felügyeleti és irányítási jogkörükben fontosnak tartják, hogy a jegyzői gyámhatósági feladatoktól elkülönülve önálló szervezeti egységként működjenek a gyámhivatalok. Az egyes városi önkormányzatok gyakorlatát ismerve ez jellemzően meg is valósul, akár úgy, hogy önálló iroda, akár úgy, hogy önálló osztály keretében működtetik a gyámhivatalt. A Regionális Szociális és Gyámhivatalok az éves ellenőrzéseik során a gyámhivatalok szervezeti, személyi és tárgyi feltételeit mindenkor vizsgálják, és ezzel kapcsolatban, ha kell szakmai ajánlásokat, fogalmaznak meg. A helyi önkormányzatoknak minden év május 31-éig átfogó értékelést kell készíteniük a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátásokról, amit a képviselő testület megtárgyal. Az értékelést meg kell küldeni a területi gyámhivatal számára is. Természetesen ekkor arról is képet kap a gyámhivatal, hogy mennyiben tesz eleget az önkormányzat a gyermekvédelmi törvényben meghatározott kötelező feladatinak. Számos példa volt arra, hogy közigazgatási hivatal kezdeményezte a bíróságoknál a mulasztásos törvénysértés megállapítását, ha a gyámhivatal megalapozott jelzéssel élt feléjük. Csiky Ildikó A törvénynek korszakalkotó jelentősége van, de... Felemás helyzetben A tízéves gyermekvédelmi törvény 1 sokakat inspirált írásra, hiszen a kerek évfordulók összegzésre, visszatekintésre mindig kiválóan alkalmasak. Magam is olvastam már több cikket e tárgyban, de szinte kivétel nélkül a törvény jelentőségét méltatták, létrejöttének időszerűségét, jogintézményeinek Magyarországi viszonyokra értendő újdonságát elemezték. Nem kívánok a méltatók útján haladni, noha meggyőződésem, hogy a törvénynek korszakalkotó jelentősége van a magyar gyermekvédelemben. Én most a gyakorlati szakember nézőpontjából vizsgálom azt a tíz évet, ami a törvény megjelenése után következett, mert úgy érzem, annak alkalmazása során a törvény szellemiségével ellentétes folyamatoknak is lehettünk és lehetünk tanúi. A gyermekvédelmi törvény megjelenését a szakemberek várakozással, de vegyes érzelmekkel fogadták. Sokan úgy vélték, hogy rendelkezései nem a magyar viszonyokat tükrözik, de a legnagyobb kihívásnak azt tekintették, hogy hogyan lehet majd megváltoztatni a régi, beágyazódott, megrögzött szokásokat, miként fognak reagálni a gyerekek, a szülők és a szakemberek a gyermeki jogok megnövekedett jelentőségére. A gyermekek jogai kapcsán sokszor felvetődik az a kérdés, miért szükséges jogaikat külön meghatározni, hiszen az emberi jogok ugyanúgy vonatkoznak rájuk, mint minden felnőttre, és életük, jólétük, fejlődésük úgyis a felnőtt világ gondoskodásától függ. A gyermekek sajátos helyzete azonban megköveteli, hogy jogaikat külön okmányban szabályozza a nemzetközi jog. Hiába mondja ki egy adott állam alkotmánya vagy más jogszabálya a gyermekek és a felnőttek jogegyenlőségét, ha nincsenek fórumok, szervezetek, gyermekközéleti intézmények, amelyek biztosítják a jogok gyakorlásának lehetőségét. Az november 20-án elfogadott Egyezményt a Gyermekek Jogairól Magyarország 1991-ben ratifikálta, és évi LXIV. törvényként a magyar belső jog részévé vált, azonban január február ÖN KOR KÉP 11

14 KOR-KÉP GYERMEKJOG Inkubátor csak szűk körben ismerték a szakemberek. A gyermekvédelmi törvény azáltal, hogy a jogok közül a gyermekvédelem szempontjából legfontosabbnak ítélteket külön fejezetben nevesítve is tartalmazza, ráirányította a figyelmet ezek alkalmazásának gyakorlati szükségességére. Gyermekjogi képviselők felemás helyzetben hiányzik a gyermekjogi ombudsman Az unió több tagállamában (Nagy Brtiannia, Franciaország, Görögország, Írország, Lengyelország stb.) már dolgoznak gyermekjogi ombudsmanok. Az Európai Parlament január 16-i, az EU gyermekjogi startégiájáról szóló állásfoglalása 117. pontjában üdvözli a gyermekjogi ombudsman intézményének bevezetését, és felszólítja a tagállamokat, hogy könnyítsék meg annak nemzeti és helyi szinten történő bevezetését. Remélhetőleg hazánkban is hamarosan megválasztásra kerül a gyermekjogi ombudsman 2. A jogalkotók is érezhették ennek az intézménynek a hiányát, ezért 2003-tól gyermekjogi képviselők hivatottak a gyermekjogok biztosítására. A gyermekjogi képviselők felemás helyzetben súlytalanul és eszköztelenül végzik munkájukat, több megyében, több ezer gyermek érdekeit képviselik egyszerre, félállásban. Szerepük nem tisztázott, korlátozott idejük és anyagi lehetőségeik miatt gyakran el sem juthatnak valamennyi gyermekotthonba. Nem is beszélve arról, hogy feladatuk lenne figyelemmel kísérni a szakellátáson kívül élő gyermekek jogainak érvényesülését is. Nagyon nagy szükség lenne a munkájukra, hiszen a gyámhivatali ügyek során gyakran találkozunk olyan gyermekekkel, akiknek a sorsát, ha időben figyelemmel kísérték volna, ha lett volna hova fordulniuk helyeztük megváltoztatása érdekében, akkor nem a kezelhetetlen, súlyosan magatartászavaros fiatalok között találkoznánk velük. A kistelepülésen élők lehetőségeit a nagyvárosiakhoz mérni Magyarországon nem lehet, de hogy ennek akár büntetőjogi következményei is lehetnek, az felháborító. Mondok egy példát! Az anya egy városi orvosi rendelő ajtajába tette újszülött gyermekét egy levél kíséretében azzal, hogy nem tud róla gondoskodni. Természetesen a szenzációra éhes média csak arról tudósít, hogy az anyát a rendőrség keresi, és akár három évet is kaphat a tettéért. Ha kórházi inkubátorba helyezte volna a gyermeket, akkor már nem büntetendő a cselekedete. Csak az a baj, hogy ilyen inkubátort még a megyei jogú városokban sem lehet mindenütt taláni, ez persze már a büntetőeljárás szempontjából nem lényeges. Az esélyegyenlőség azt jelentené, hogy kistelepüléseken is legyen lehetőség biztonságba helyezve lemondani egy titokban szült gyermekről, talán jóval kevesebb lenne a csecsemőgyilkosság. Vagy azt feltételezi a jogalkotó, hogy a titokban gyermekét megszülő nő először megnézi az interneten, hol van ilyen kórház, majd ha szülés után jobban érzi magát, több száz kilométert is utazik, hogy találjon egy inkubátort, vagy esetleg felül a helyijáratú buszra a szomszédasszonya mellé, karján a gyermekkel? Számomra elfogadhatatlan az a helyzet, hogy valaki egyik megyében gyermekotthon vagy nevelőszülői hálózat vezetője, míg a másik megyében gyermekjogi képviselő lehet. Hiszen ez éppolyan skizofrén helyzet, mintha valaki egyik megyében ügyész, a másikban ügyvéd lenne. (A korábbi Veszprém megyei gyermekjogi képviselő egy Somogy megyei gyermekotthon vezetőjeként dolgozott, a mostani Fejér megyei képviselő más megyékben működő, nevelőszülői hálózat vezetője.) A gyermekek bántalmazása ma is következmény nélküli lehet! Az iskolákhoz hasonlóan az intézményes gyermekvédelemben dolgozók között is érezhetően nagyobb volt az ellenállás a gyermekek jogainak mindennapi biztosítása terén. Itt a szakemberek részéről olyan félelmek fogalmazódtak meg, mint például, hogy mi lesz, ha a gyermekek gyakorolni fogják a jogaikat, illetve tájékozottak lesznek jogaikat illetően, ezzel ellehetetleníthetik a pedagógusokat, a velük foglalkozó szakemberek eszköztelenné válnak munkájuk során. A hatósági munkában a gyermekek meghallgatása, véleményük kikérése nem jelentett különösebb gondot, de egyértelműen többletmunkát eredményezett. Ennek a rendelkezésnek a mindenáron történő alkalmazása sok helyen oda vezetett, hogy karácsony előtt a gyermekotthon székhelyén lévő gyámhivatalok sorozatban hallgatták meg a gyermekeket arról, valóban szeretnék-e felhasználni a pénzüket magnóra, szánkóra, biciklire, karácsonyi ajándékra, és ugyanez történt a nyári táborok alkalmával is. Az elmúlt 10 évben az ítélőképessége birtokában lévő gyermek meghallgatása természetessé vált, és kérelmeik ügyében a döntés éppolyan alapos, 12 ÖN KOR KÉP január február

15 KOR-KÉP GYERMEKJOG mint a felnőttek által benyújtott kérelmek esetében. A gyermekek bántalmazása azonban sajnos ma is következmények nélkül lehetséges! A gyermekvédelmi törvény 97-es eredeti szövege kifejezetten nem tiltotta meg a gyermekek bántalmazását, teljes joggal abban bízva, hogy a már idézett egyezmény, illetve a büntetőjogi szabályok gyakorlatban való alkalmazása elegendő visszatartó erő mindenkivel szemben. Erre egy későbbi, a évi módosítással került sor. Sajnálattal kell megállapítanom, hogy ma Magyarországon ezt senki nem veszi komolyan. A gyermekvédelemben és az oktatásban dolgozók egy része nem is ért vele egyet, de szerencsére az ellenzők már egyre kevesebben vannak. Ezen tapasztalatomat magánbeszélgetésekre hivatkozva állíthatom, ahol gyakran előfordul, hogy a gyermekek agresszív magatartásával szemben magát eszköztelennek érző felnőtt a testi fenyítést tartja egyedül célravezető eszköznek. Iskolai meghívások alkalmával mindig felmerül az a kérdés, hogyha a szülő felhatalmazza a pedagógust arra, hogy megpofozza a gyermekét, ha nem megfelelően viselkedik, akkor ez megengedett nevelési mód-e. A bántalmazó szülővel szemben még gyakran a szakemberek is elnézőek, ezt természetesnek tartják, akkor is, ha ugyanezért a bántalmazásért a nevelőszülőt elmarasztalják, feljelentik. A védelembevételi eljárásoknál elfogadják, hogyha a szülő megígéri, változtat magatartásán, feljelentés szinte soha nem követi. A legnagyobb problémának a rendőrség, ügyészség és bíróság álláspontját és gyakorlatát látom. Ma is hivatkozási alap az a Legfelsőbb Bíróság által meghozott állásfoglalás 3, amely ismeri az ún. nevelő célzatú bántalmazást, és születnek ítéletek, amelyben a bántalmazó szülőt erre hivatkozással mentik fel. A távoltartás intézménye Ehhez a témakörhöz kapcsolódik egy új intézmény megjelenése a magyar jogrendszerben, amely a gyermekvédelmi törvényt mintegy kiegészíti a gyermekekkel szembeni erőszak, bántalmazás vonatkozásában. A távoltartás intézménye nem váltotta, illetve nem is válthatta be a hozzá fűzött reményeket. A büntetőeljárási törvény módosítása bevezette be a hazai jogrendbe az úgynevezett távoltartás intézményét, amelynek, mint új eljárási módszernek elsősorban a családon belüli erőszak megfékezését és az áldozatok megsegítését kellene elérnie. A július 1-jén életbe lépő törvénymódosítás szerint a bántalmazóval szemben távoltartási kényszereljárást lehet alkalmazni, ha tette bűncselekménynek minősül és szabadságvesztéssel büntethető. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy a bántalmazó köteles elhagyni a bántalmazott(akk)al közösen használt lakást, és oda, a törvényben meghatározott ideig nem is térhet vissza. A távoltartást a bíróság minimálisan tíz, maximálisan pedig harminc napig terjedő időtartamra állapíthatja meg. A távoltartást minden esetben csak bíróság rendelheti el, amelyet köteles soron kívüli eljárás keretében lefolytatni. A civil szervezetek és gyakorlati szakemberek is úgy gondolják, hogy a jelenlegi törvényi szabályozás nem alkalmas az áldozatok tényleges védelmére. Hibája, hogy csak büntető eljárás során alkalmazható, márpedig éppen a megfélemlített áldozatok azok, akik a bosszútól tartva nem is indítanak büntető eljárást a bántalmazó ellen. A családon belüli erőszak fogalma egyáltalán bele sem került be a normaszövegbe. A bántalmazó agresszivitását, bosszúállásra való hajlamát még csak fokozza az ellene hozott intézkedés így a túl rövid, 10, illetve a 30 napos időintervallum semmilyen segítséget nem jelent, hiszen ennyi idő alatt a felkorbácsolt indulatok megnyugvására sincs lehetőség. A törvény nem ad lehetőséget a rendőrség általi azonnali beavatkozásra, ami a külföldön már bevált szabályozásokban megtalálható elem. A törvény bevezette az alap- és szakellátások fogalmát a gyermekvédelemben A pénzbeli ellátások közül a rendszeres támogatások nevét eleddig háromszor változtatta meg a jogalkotó, az egyes rendelkezések állandóan és folyamatosan módosulnak, mintha a megváltozott név több pénzt, komolyabb támogatást sejtetne. Elgondolkodtató, hogy hogyan akarják közelebb vinni, a rászorultak számára elérhetőbbé tenni az ellátásokhoz való hozzájutást. Nem biztos, hogy az a jó megoldás, ha a minisztérium honlapjáról lehet letölteni a kérelemet, amelyet bizonyos határidőig kell benyújtaniuk a szülőknek. Akik így rendelkeztek, biztosan abból indultak ki, hogy a létminimum a számítógéppel és internethozzáféréssel való rendelkezést is magában foglalja. A gyermektartásdíj megelőlegezése a gyermekvédelmi törvény megjelenését követően került a gyámhivatalok hatáskörébe bírói hatáskörből. Az évek során szerzett tapasztalatok azt támasztják alá, hogy nem hatósági eljárás, hanem szociális támogatási ügyekről van szó, hiszen a feltételek között a jövedelmi viszonyok játsszák a főszerepet. Tíz év óta, minden évben a jogszabály-módosítások véleményezése alkalmával jelezzük, hogy ez nem gyámhivatali hatósági feladat, ez egyszerűen a családtámogatás, a gyermeket egyedül nevelő és anyagi feltételekkel nem bíró szülők mérlegelést nem igénylő állami támogatása, tehát nem indokolt a gyámhivatali hatáskör, eredmény nincs. Pénzbeni támogatásként helyi, jegyzői hatáskörben lenne célszerű ezt nyújtani január február ÖN KOR KÉP 13

16 KOR-KÉP GYERMEKJOG A megelőlegezés maximum három évre adható, illetve az ismételt újabb három évre szóló megelőlegezésnek feltétele, hogy az adóhatóság behajtson valamennyi összeget a kötelezettől. Sok településen semmit nem tesznek, hogy a kötelezettől adók módjára behajtsák az állam által megelőlegezett összeget. Ez a települési adóhatóság feladata lenne. A gyermeki jogok sérülnek, ha az adóhatóság eljárásának eredményességétől tesszük függővé, hogy egy gyermek kape megfelelő ellátást. Hallani olyan esetekről, amikor a rászoruló szülő maga fizet be egy csekély összeget a kötelezett nevében, így lehetségessé válik az ismételt három évre szóló megelőlegezés. Az otthonteremtési támogatás jogintézménye felemás érzelmeket váltott ki a szakemberekből. A támogatás nem elegendő önálló otthon megteremtésére, csak hitelfelvétellel együtt. A bankok azonban olyan feltételeket szabnak, aminek nagyon kevés volt állami gondoskodásban felnőtt gyermek tud megfelelni. Tény, hogy a támogatás maximális öszszege elegendő lehet egy felújításra szoruló kisközségben lévő ház vásárlására, vagy lepusztult környéken lévő komfortnélküli lakás vásárlására, azonban ezeken a településeken nincs munkalehetőség, közlekedés, és távol kerül a fiatal mindenkitől, akitől segítséget várhat, kaphat, elszakad korábbi társaitól. A felhasználás lehetséges még bérleti díj hosszabb időre előre történő kifizetésére, ami kockázatos, hiszen nincs biztosíték sem arra, hogy a bérbeadó nem mond-e fel idő előtt, sem arra, hogy a fiatal bármilyen okból idő előtt elköltözik így mindkét esetben elveszíti az otthonteremtési összeg egy részét. Nem megoldott az előtakarékossági szerződés kérdése sem. Az országban megyénként változik, hogy erre a célra kaphatnak-e támogatást a fiatalok, hiszen később, a kedvezményes hitelhez jutás kizárólag a bankok mérlegelésétől függ. Szükséges lenne ezeket a kérdéseket jogszabályi szinten, egységes gyakorlat kialakítása igényével tisztázni, valamint néhány lakásmegoldást később biztosító befektetési lehetőséget is bevonni a támogatandó célok közé. Gondolok itt a téliesíthető hétvégi házakra, a külterületen lévő ingatlanokra stb. Gyermekjóléti szolgálatok A törvény fő célkitűzései világosak voltak, a szolgáltatások és a hatósági feladatok elkülönítését mindenki örömmel üdvözölte. Az ellátórendszer tagozódása alap-, illetve szakellátásra világossá tette a feladatokat az önkormányzatok számára is. A gyermekjóléti szolgálatok megalakítása, szakemberek alkalmazása a kislélekszámú településeken és az ún. magukat gyermekvédelmi szempontból veszélyeztetettnek nem tekintett községekben nehézkesen haladt. A félállásban dolgozó családgondozók alkalmazása szakmai vitákat generált, és generál ma is. Néhány helyen a községek közösen hoztak létre gyermekjóléti szolgálatot, mintegy megelőzve a kistérségi társulásokat, ahol a családgondozók viszonylag nagy területeket járnak be munkájuk során. Az általam ismert ilyen szervezet eredményességével kapcsolatosan azonban több oldalról is kritikák fogalmazódtak meg, mind ugyanazt kifogásolva: a heti rövid látogatás nem teremt lehetőséget elmélyült szakmai kapcsolatokra az iskolával, a jelzőrendszeri tagokkal, nem ad lehetőséget a helyi problémák megismerésére, így nem tudnak a családokkal valóban közeli kapcsolatot kialakítani. Egyszóval idegenek maradnak a községben. A törvény rendelkezik arról, hogy lakosságszámtól függően milyen alapellátásokat kell létrehozni. Az ország legtöbb településén megszervezték a gyermekjóléti szolgáltatásokat, és azok jól is működnek. Érthetetlen azonban, hogy a törvényi előírásoknak eleget nem tevő településekkel szemben semmilyen szankció nem valósult meg, immár 10 éve. Elgondolkoztató, hogy mennyire fontos egy országban a felnövekvő nemzedék, ha egy Országgyűlés által szinte egyhangúlag megszavazott, korszerű törvény rendelkezései a szélben elszállott szavakká válhatnak. Ennek következtében lehetséges, hogy néhány városban ma sincsenek gyermekjóléti központok, nincs utcai szolgálat, nincs bölcsőde, gyermekek, vagy családok átmeneti otthona. A családok átmeneti otthona A családok átmeneti otthonának legnagyobb problémája már az első intézmények megjelenésétől kezdve az, hogy miként lehet kigondozni a benne lakókat. Erre vonatkozóan születtek elképzelések, hiszen nyilvánvaló akár más európai országok tapasztalatainak tükrében is, hogy intézményeket létrehozni és fenntartani sokkal költségesebb, mint más támogatást adni. A helyettes szülői hálózat, a családi napközi alig-alig működik, még mindig kérdés, megéri-e belevágni ebbe a nem könnyű feladatba. Elképzelhetetlennek tartom, hogy egy-egy nagyobb településen a munkanélküliség arányai mellett egyetlen család sem akar, vagy tud vállalkozni. Vajon miért nem érhetők el ezek az emberek? A szakellátásban az utóbbi néhány évben érezhető a visszalépés A törvény megszüntette az intézeti gyámságot azzal a helyénvaló indokkal, hogy hogyan tudná személyre szabottan gyakorolni a törvényes képviseleti jogot egy gyermek felett az a gyám, akinek még, akár több ezer gyermek gyámsága is a feladata. Azt, hogy ezt a gyámságot a családi ház, gyermekotthon-vezető, nevelőszülő látja el örömmel üdvözöltük, hiszen úgy mint a szülő, ő él vele, ő ismeri legjobban. Tény, hogy van más európai megoldás is, de a gyám ott is rendszeres napi kapcsolatban van a gyermekkel, és annyi gyermek felett vállalhat csak gyámságot, amennyit személyesen is meg tud ismerni. 14 ÖN KOR KÉP január február

17 KOR-KÉP GYERMEKJOG Tendencia, hogy a lakásotthonokban 4, mint a gyermekotthonok egyik formájában, megszüntetik a gyermekotthon-vezető státust, helyette több lakásotthonból szakmai egységeket hoznak létre. A szakmai vezető megbízható maximum 40 gyermek gyámi feladatainak ellátásával. Hogy a gyám ismét nem él együtt ezekkel a gyermekekkel? A nevelőszülői hálózat fenntartása megyei, fővárosi önkormányzati feladat, és a nevelőszülők képzéséről is általában ők gondoskodnak. A képzést azonban másképpen kellene szervezni, ne azok az intézmények tegyék, amelyeknek a mennyiségi és nem a minőségi képzés az érdeke. Gyakran hallani, hogy a kevéssé alkalmas nevelőszülők is kapnak tanúsítványt, mert a fenntartó nem nézi jó szemmel, ha a drága képzés végén kárba vész a ráfordított összeg amiatt, hogy kiderül a jelentkezők alkalmatlansága. A szakértői csoportok nem tekinthetők önállónak A szakértői bizottságokat amelyeknek a feladata kizárólag a gyermek érdekeinek megfelelő vélemény adása lenne pénzügyi megfontolások alapján a szakszolgálatok mellé telepítették, így ők is a fenntartók elvárásai szerint működnek (tisztelet a kivételnek). Amikor javaslatot tesznek, egy gyermek gondozási helyére, akkor nem kapnak a gyámhivatalok reális képet arról, hogy milyen férőhelyek vannak az adott megyében, hol van hely, és ennek összevetéseként a gyermek speciális igényeit figyelembe véve hol lenne ideális az elhelyezés, illetve melyek voltak a kiválasztás szempontjai. Nincs lehetősége a gyámhivataloknak a szakértő csoport javaslatát felülbírálni, illetve ha aggályosnak tartja, csak egy ízben adhatja vissza, és ha ugyanazt a javaslatot kapja, akkor tehetetlen. Akkor is, ha az érintettek közül többen is tiltakoznak az elhelyezés miatt. Nem megoldott a speciális szükségletű gyermek ellátása sem. Kevés a speciális ellátást biztosító gyermekotthon, nevelőszülő. Hiába állapítja meg a gyámhivatal a szükségletet, megfelelő elhelyezés híján a gyermek ott marad, ahol eddig volt. A normatíva ugyan magasabb lesz ami jó az intézménynek a gyermekellátásában azonban ez a magasabb normatíva nem jelenik meg, hiszen az eszközök és feltételek változatlanok maradnak. A nevelési felügyelet nem alkalmazható csak és kizárólag a speciális gyermekotthonokban, így gyakorlatilag azoknak a gyermekeknek az érdekében nem lehet alkalmazni, akik más gyermekotthonokban élnek, és saját magukra, vagy társaikra veszélyessé válnak. Általában az intézményes gyermekvédelem tekintetében is hiányzik az ellenőrzés. Természetesen adminisztratív oldalról megvan, azonban csak úgy lehetne ellenőrizni az ellátási formákat, ha a helyszínen, nem előre megbeszélt helyen és időben, a gyermekkel négyszemközt beszélve történne, mert így kapnának reális képet. Erre azonban nincs pénz, hiszen az ellenőrzésre jogosult megyei gyámhivatalok gépkocsi és telefonhasználata is szűkös keretben van meghatározva. Néhány szó a gyermekvédelmi hatósági tevékenységről A hatósági tevékenységet ellátó gyámhivatalok, illetve jegyzők feladatai jól elkülönültek azonban az elnevezés mindkét hatóság gyámhatóság 10 éve zavaró, főként, ha más jogszabályokban csak gyámhatóságként kapnak újabb és újabb hatásköröket. A gyermekvédelemmel érintett ügyfelek sem tudják megkülönböztetni a két hatóságot. 10 éve külön szervezeti egységként kellene működniük, azonban nagyon sok városban a gyámhivatalon belül, illetve a gyámhivatallal közös szervezeti egységben dolgozik a jegyzői gyámhatóság, ami összeférhetetlen, illetve teljesen ellentétes a törvény szellemével is. A hatáskörök ellátásáról, az illetékességről 2006-ban kormányrendelet 5 született, aminek egyik hiányossága következtében mivel nem szerepel benne, 1 A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény november 1-jén lépett hatályba. 2 Lásd az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló évi LIX. törvény módosításáról szóló évi CXLV. törvényt, amely létrehozta a jövő nemzedékek országgyűlési biztosát az egészséges környezethez való alapvető jog védelme érdekében. 3 A Legfelsőbb Bíróság BH számú határozata a következőket mondja: A kiskorú veszélyeztetésének a büntette nem valósul meg, ha az elkövető a nevelése alatt álló kiskorút néhány esetben túlzott mértékben fenyíti meg testileg, de ez egyrészt a nevelési kötelezettség súlyos megszegéseként nem értékelhető, másrészt pedig ez bizonyíthatóan nem volt kihatással a kiskorú testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődésére. 4 A lakásotthon olyan gyermekotthon, ahol legfeljebb 12 gyermek él családias körülmények között. 5 Lásd: 331/2006. (XII. 23.) kormányrendeletet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről január február ÖN KOR KÉP 15

18 KOR-KÉP GYERMEKJOG hogy a feladatokat önálló hatáskörrel rendelkező gyámügyi ügyintéző látja el sok városban azonnal megszüntették a gyámhivatalt. A jogszabályt július 1-jétől módosították ez ügyben, de kérdés, hogy a gyámhivatalok visszaállítása megtörtént-e? Biztosan állíthatom, hogy nem sőt egyre több megszűnt, más jegyzői hatáskörben működő szervezeti egységgel összevont gyámhivatalról (Sümeg, Tapolca) kapunk információt. A gyámhivatalok és jegyzői gyámhatóságoknál dolgozók létszámával is gondnok vannak. A gyámhivatalok megalakulásakor létezett egy ajánlás, hogy hány fő lenne szükséges egy-egy településen adott lakosságszám mellett a feladatok ellátására, azóta már nincsen ilyen. A polgármesteri hivatalokban a létszámcsökkentések érintik a gyámhivatalokat is, ami azért gond, mert a gyámhivatali eljárások a Ket. hatálybalépésével egyre bonyolultabbá váltak. Lehetséges, hogy újra kell gondolni a gyámhivatalok szervezetével kapcsolatos szabályozást, figyelembe véve a várhatóan átalakuló kistérségeket is. A gondok felsorolása csak rövid ideig veszi el a kedvét a gyermekvédelem dolgozóinak. Hisszük, hogy ez hivatás, hiszszük, hogy a gyermekek ügye, amit képviselünk a hatósági munkában, a szolgáltatásokban, az intézményes gyermekvédelemben nem veszik el a gazdasági megfontolások útvesztőiben. A gyermekvédelmi törvényre sokat vártunk, betűje és szelleme szerint szeretnénk dolgozni. Dr. Purda Zsuzsánna családjogász A szerző 1977 óta hatósági, illetve intézményes gyermekvédelemmel foglalkozik. Munkáját városi gyámügyesként kezdte, majd a megyei gyámhatóság munkatársaként folytatta tól, az akkori megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézetben jogtanácsosként, igazgatóhelyettesként tevékenykedett, től a gyámhivatalok megalakulása óta a megyei jogú város gyámhivatalának vezetője. Tapasztalatai saját megyéjéből származnak, hozzátéve mindazt az ismeretet, amelyet a Balatoni Gyermekvédelmi Konferenciákon más kollégáktól szerezett. A költségvetési túltervezés egy 20 ezer lakosú településnél elérheti A magyarországi önkormányzatok jelentős részénél komoly probléma a költségvetési túltervezés. A szakértők szerint ennek a legfőbb oka a bázis alapú tervezés, mivel a tervezés során esetlegesen keletkező túltervezések a következő év bázisát szolgáltatják. A témáról megkérdeztük Pető Gábort a MultiContact Consulting Kft. ügyvezető igazgatóját, az önkormányzati stratégiai tanácsadás egyik hazai szakértőjét. Mi a gond a bázis alapú tervezéssel? A bázis alapú tervezés során az önkormányzat fenntartásában működő intézmények nincsenek rákényszerítve, hogy a valós teljesítményeiknek megfelelő költségekkel tervezzenek. Ennek a gyakorlatnak köszönhetően alakulhatott ki az az állapot, hogy egy településen belül jelentős különbségek jelentkeznek az intézmények finanszírozásában. Ez az állapot káros a településnek, hiszen többletköltséget jelent az amúgy is alulfinanszírozott 16 a több százmillió forintot A nullabázisú költségvetés előnyei az önkormányzatok számára ÖN KOR KÉP január február önkormányzati költségvetésben, káros az intézményeknek, mert nem kiszámítható hosszú távon a finanszírozásuk. Egy furcsa játékot játszanak egymással az önkormányzatok és az intézmények, amiben mindkét fél cinkelt lapokkal játszik, de így összességében a játék kiegyenlítettnek mondható. Az intézmények megpróbálnak puffereket tervezni a költségvetésbe, az önkormányzatok megpróbálják csökkenteni a költségvetés végösszegét. A probléma abból adódik, hogy a bázis alapú tervezés során egyik fél sem tudja teljes egészében, hogy mik a valódi költségek, így ha az egyik évben a tervezés során túltervezetek, akkor a későbbikben inflációval növelik a túltervezett összeget. Mi lehet erre a problémára a megoldás? A problémára megoldást jelenthet a nullabázisú költségvetés módszere, amelynek kialakítása ugyan komoly feladat, de átláthatóvá teszi az önkormányzati tervezést, illetve komoly költségmegtakarítást eredményez. A Nyugat-Európában és az angolszász világban már régóta alkalmazott tervezési rendszer lényege, hogy egyszeri alkalommal az önkormányzat általában független tanácsadók segítségével megalkot egy paraméterezett tervezési rendszert, amit a későbbiekben csak az aktuális év teljesítmény mutatóival kell feltölteni. Ezt a gyakorlatban úgy kell elképzelni, hogy a tanácsadó felméri például a település oktatási intézményeiben az egy gyerekre jutó dologi költségeket az önkormányzattal közösen a felmérés alapján alábontják a költségeket és meghatározzák a tervezési paramétereket. Ezt követően minden intézmény, minden évben a gyereklétszámnak megfelelő dologi költség finanszírozást kap a tervezés során. Természetesen a munka során hasonló módszerrel az összes intézmény összes költségnemére vonatkozóan beparaméterezik a költségvetést. Befejezésül a nullabázisú költségvetéshez kapcsolódó tanácsadói módszerről kérdeztük a MultiContact Consulting Kft. vezetőjét, aki elmondta, hogy a cég minden egyes tanácsadás esetében egyedi terméket dolgoz ki, melynek része egy ingyenes felmérés az önkormányzatoknál. Pető Gábor kihangsúlyozta, hogy a MultiContact árgaranciát vállal, ami azt jelenti, hogy amennyiben a cég által feltárt évenkénti megtakarítás nem éri el az egyszeri megbízási díjat, akkor nem tartanak igényt semmiféle díjazásra. Pető Gábor elmondta, hogy a cég ebben a témakörben nagy tapasztalttal rendelkezik, eddig sikeresen dolgozott többek között Budaörs Város, Várpalota Város, Csongrád Város önkormányzatainak, illetve Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnak, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek, hogy csak a legfontosabb ügyfeleket említve. info@multicontact.eu Tel: (1)

19 KOR-KÉP IDŐKÖZI ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOK Kibékíthetetlen ellentétek, egyre több a sebtapasz Folyóiratunk folyamatosan figyelemmel kíséri az időközi önkormányzati választásokat. A korábbi ciklusokhoz viszonyítva úgy tűnik, hogy sem a polgármesterek, sem az önkormányzati képviselő-testületek tagjai nem ülnek nyugodtan a babérjaikon. Meg figyelhető, hogy az elmúlt évekkel ellentétben, ebben a ciklusban a közéleti aktivítás sokkal élénkebb, több településen a közélet szereplői a 2006-os őszi önkormányzati választások eredményét igyekeznek korrigálni. Teszik ezt azért, mert az említett önkormányzati választáskor gyakran előfordult, a választók jelöléseikkel olyan helyzetet teremtettek, hogy a polgármester kisebbségben maradt a képviselőtestülettel szemben. Mint ahogy a példák is mutatják, ilyen helyzetben a polgármester és a képviselő-testület közötti harmóniáról nehéz beszélni, igen nagy erőfeszítés kell ahhoz, hogy a településpolitikusok a választóikért és a településükért összhangot teremtsenek. Van ahol ez sikerül, találunk erre példát bőven, de nem hunyhatunk szemet az olyan jelenség előtt, amikor a kisebbségben lévő polgármesterrel szemben az önkormányzati képviselők egyfajta sebtapaszként használják az önfeloszlatás intézményét. Összehasonlításul: ugyancsak a választást követő első évben, ez esetben 2003-ban a lebonyolított 113 időközi önkormányzati választásból összesen kilenc településen volt önfeloszlatás miatt választás, ebből nyolc településen (Balatonszőlős, Biatorbágy, Galgamácsa, Gyöngyfa, Hidegség, Kuncsorba, Szirák, Teskánd) polgármestert és képviselő-testületet választottak, egy helyen a Borsod megyei Balajt településen a cigány kisebbségi önkormányzat önfeloszlatása miatt voksoltak. Ebben az évben tizenhat helyen mondott le a polgármester, a lemondás okáról nem minden esetben mondható, hogy önszántukból tették. Elég csak a Baranya megyei Sásd polgármesterének többéves kálváriáját felidézni, amikor a képviselő-testület addig feszítette a húrt, míg a polgármester nem sokkal a választás után lemondott, majd évekig tartott míg kimosta magát a képviselő-testület koholt vádjaiból, évekig tartott, míg a Legfelső Bíróság felmentette az összes vád alól. Igaz, azóta már a vádakat megfogalmazó volt alpolgármesterből lett polgármester sem polgármester Polgármester halála miatt nyolc esetben kellett választást tartani, 21 alkalommal pedig a kisebbségi önkormányzatok lemondása, működésképtelensége (ebből 20 cigány önkormányzat, egy német kisebbségi önkormányzat) indokolta a választást. Mi most arra voltunk kíváncsiak, hogy a választások óta eltelt több, mint egy év alatt, hogyan alakult a kisebbségben kormányzó polgármesterek sorsa, hányan mondtak le önszántukból, illetve hány települési önkormányzat képviselő-testülete döntött úgy, hogy megpróbálja korrigálni a 2006-os választási eredményeket. Biztosan lesznek olyanok, akik ezzel az érveléssel nem értenek egyet, nem fogadják el azt az okoskodást, hogy korrekcióról van szó. Lehet, hogy többen egyszerűen csak úgy gondolják, hogy a település elsőszámú választott tisztségviselőjével nem lehet együttműködni. Ha vannak ilyenek, lehetőségük lesz itt, a folyóirat hasábjain ezzel kapcsolatos véleményüket kifejteni. Ezért, kérjük, írják meg, mit gondolnak a megszaporodott időszaki választásokról, folyóiratunk ebben a témában párbeszédet kezdeményez, viszont lehetőség szerint a pártbeszédet szeretnénk elkerülni. Persze, azzal is tisztában vagyunk, hogy percre pontos statisztikával nem tudunk előrukkolni, mert ahogy az élet halad, egyre több a sebtapasz. Ezért tájékozódásunk során elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy a 2006-os októberi önkormányzati választástól kezdve ez év február 17-éig, mennyi volt az önfeloszlatás miatti képviselőtestület- és polgármesterválasztás, valamint hány polgármester lemondása miatt kellett a választóknak újra voksolniuk. Persze, voltak olyanok is, akik betegségre hivatkozva mondtak le, de sajnos a haláleset sem volt ritka. Nem mehetünk el szó nélkül az egyéb okok mellett sem, ilyen volt például a választójog elvesztése, az összeférhetetlenség, Időközi Időközi polgármesterválasztások óta óta (összesen: (összesen: 68) 68) önfeloszlatás önfeloszlatás (27) (27) lemondás lemondás (26) (26) haláleset haláleset (12) (12) egyéb egyéb (3) (3) Időközi önkormányzati választások Az új régió polgármester-választás szerinti megoszlásban jelöltjei (összesen: (összesen: 141) 68) Dél-Alföld független (5)(133) FIDESZ KDNP Dél-Dunántúl (3) (16) Észak-Alföld FIDESZ (1)(8) MSZP Észak-Magyarország (3) (9) Közép-Dunántúl MKM (1) (11) Közép-Magyarország (9) Nyugat-Dunántúl (10) Időközi önkormányzati választások régió szerinti megoszlásban (összesen: 68) Az új polgármester-választás jelöltjei (összesen: 141) Dél-Alföld (5) Dél-Dunántúl (16) Észak-Alföld (8) Észak-Magyarország (9) független (133) FIDESZ KDNP (3) Közép-Dunántúl (11) Közép-Magyarország (9) FIDESZ (1) MSZP (3) Nyugat-Dunántúl (10) MKM (1) január február ÖN KOR KÉP 17

20 KOR-KÉP 18 illetve a polgármesteri tisztség megszűnése a tisztséggel összefüggő büncselekmény miatt. Az önkormányzati választások óta huszonhét településen kényszerültek időközi polgármester- és képviselőtestületi választást kiírni. Az esetek hátterében a kibékíthetetlen személyi ellentétek álltak, amelyek az érintett településeken rendre a képviselő-testületek feloszlatásához vezettek. A huszonhét esetből tizenhárom alkalommal kapott újra bizalmat a korábbi polgármester. Az aktuális statisztikát a táblázatok jól illusztrálják; figyelemmel kísérhető a választás oka és eredménye, a testületekről a táblázatok mesélnek, amelyek jól szemléltetik, hogy hány képviselőt választottak újra, illetve menynyi az új képviselők száma. Adatainkból azt is megtudjuk, hogy régiós megoszlás szerint hol volt a legtöbb időközi választás, illetve összesen hány képviselőjelölt és hány polgármesterjelölt indult az időközi választásokon. A variációk száma végtelen, az elmúlt időszakot sok egyéb szempont alapján is lehetne elemezni, ez azonban a tényeken nem változtat: a 2006-os önkormányzati választások eredményének korrekciója napirenden van. Elég csak a legutóbbi, terézvárosi eseményekre gondolni, már olyan esetben is kísérlet történik az önfeloszlatásra, amikor a számok mást mutatnak, ebben az esetben a történés csak kísérlet maradt. Csiky Ildikó Írásunk a 2006 októbere óta jelölt hiányában elmaradt, szavazategyenlőség miatt, illetve kevesebb képviselő megválasztása miatt kiírt időközi önkormányzati választásokkal nem foglalkozik. (Folytatás a 28. oldalon) Választás időpontja ÖN KOR KÉP január február Lemondás miatt megtartott időközi önkormányzati választások Település Megye 2007 Lemondatott Polgármester neve Választott Település lakosságszáma I. 6. Egyházashetye Vas Majthényi László (1) Zolnai Attila (1) 420 I. 14. Kerkakutas Zala Pintér László (3) Hetei Éva (1) 151 III. 11. Nagynyárád Baranya dr. Hargitai János (1) Szabó Éva (1) 790 III. 18. Forró B.-A.-Z. Gergely Zsolt (2) Rakaczki Zoltán (1) 2543 IV. 25. Kamond Veszprém Tar Sándor (1) Asbóth Szabolcs (1) 445 V. 6. Kemenessömjén Vas Zseli Róbert (1) Kurucz Attila (1) 636 VI. 24. Besnyő Fejér Andrásiné Magyar Éva (1) Gémesiné Fejes Zsuzsa (1) 1801 VII. 1. Nagycsécs B.-A.-Z. Török Tibor (1) Gulyás Ottó (1) 906 VII. 22. Kajászó Fejér Ciglánné Murányi Eszter (1) Mohácsi Györgyné (1) 1061 VIII. 5. Bakonygyirót Gy.-M.-S. Kmetti Károly (1) Aradiné Buda Erika (1) 166 VIII. 12. Bátonyterenye Nógrád Vanya Gábor (4) Lavajné Dóka Éva (4) VIII. 12. Szamostatárfalva Sz.-Sz.-B. Porkoláb Dániel (1) Gaál Vilma (1) 346 IX. 30. Muraszemenye Zala Szirmai Attila László (1) Stefanec Mária Katalin (1) 658 X. 7. Irota B.-A.-Z. Miklós László (1) Szakácsi Béla (1) 107 X. 14. Bakonszeg Hajdú-Bihar Marczin Sándor (1) Ott Jenő (1) 1292 X. 14. Bihardancsháza Hajdú-Bihar Bagosi Sándor (1) Major József (1) 210 X. 28. Pálmonostora Bács-Kiskun Cseszkó László György (1) Rádiné Genes Ildikó Anna (1) 2058 XI. 11. Szeremle Bács-Kiskun Erős István (1) Varga György (1) 1611 XI. 18. Vértesboglár Fejér Szabó Dezső (1) Sztányi István (1) 983 XII. 8. Balatonrendes Veszprém Gáspár István (1) Takács Ferenc (1) 157 XII. 9. Gerjen Tolna Molnár József (1) Máté Dénes (1) 1335 XII. 9. Tiszalök Sz.-Sz.-B. Kovács Gábor (1) Gömze Sándor Attila (2) 5994 XII. 16. Töttös Baranya dr. Weiszbart József (1) Engert Ferenc (1) I. 6. Beregsurány Sz.-Sz.-B. Oláh Dezsőné (1) Herka István (1) 619 I. 27. Áporka Pest Füzesi István (1) dr. Kovács Tibor (1) 1121 II. 17. Gecse Veszprém Kiss Sándor (1) Istenes Gyula (1) független; 2 FIDESZ; 3 FIDESZ-KDNP; 4 MSZP Március 2. és április 27. között összesen 18 helyszínen lesznek időközi választások. Önfeloszlatás miatt 5 településen (Doba, Kocsola, Nagybörzsöny, Gadna, Balkány), lemondás miatt: 9 településen (Mány, Hernádcéce, Nagysimonyi, Rákócziújfalu, Pécsvárad, Szűcsi, Hajdúbagos, Bakonykoppány, Monoszló), haláleset miatt 3 településen (Besenyőd, Kemenesszentpéter, Lőkösháza) választanak újra a helyiek. Jágónak településen lemondások és működésképtelenné-válás miatt kislistás/önkormányzati képviselőválasztás lesz. Összes jelölő szervezet (2007. január február) Szervezet neve Képviselőjelöltek Polgármesterjelöltek Budakalász Baráti Kör 11 1 Budakalászért Védegylet 9 FIDESZ 31 3 FIDESZ-KDNP 11 4 független Független Platform Egyesület 10 független szlovák kisebbségi 2 1 Harmadik Oldal Magyarországért 10 KDNP 13 Lungo Drom 1 Magyar Cigány Fórum 1 MDF 13 MKM 1 MSZP 10 4 MSZP-CIF 10 1 MSZP-SZDSZ 1 Nemzeti Fórum Egyesület 11 1 Polgári Összefogás Perkátáért Egyesület 4 Polgári Összefogás Perkátáért Egyesület - FIDESZ-KDNP 1 Roma Polgárjogi Mozgalom 3 1 Török Bálint Egyesület 10 Összesen

21 KÓR-KÉP NÉPSZAVAZÁS Egyetért-e azzal, hogy ez így normális? A népszavazási kezdeményésekről A Magyar Köztársaság Alkotmánya szerint a népszavazás a hatalom gyakorlásának közvetlen formája, amikor a választópolgárok személyesen vesznek részt az egész országot érintő fontos, közérdekű ügyek eldöntésében. Így lesz most márciusban is, amikor három témában szavazunk. Az alkotmány tételesen sorolja azokat a témákat, melyekről nem lehet országos népszavazást tartani: így többek között nem lehet népszavazást tartani a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről és illetékekről, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról, Válogatott kérdések: A köznapjaink hőseit és a közélet szereplőit egyformán lázban tartja a kora tavaszra tervezett háromkérdéses országos népszavazás. A köztársasági elnök úgy döntött, hogy a Fidesz és a KDNP által közösen kezdeményezett népszavazás március 9-én legyen. Azóta nem telik el úgy egy nap, hogy valamilyen formában ne hallanánk erről az eseményről. A kormánypárt és az ellenzék képviselői mindent megtesznek azért, hogy a polgárokat ez ügyben tájékoztassák. Elindult a kampány, mondhatni iszonyú nagy a feszültség. Akár egy táblát is tehetnénk az Országgyűlés kapujára, azaz a kordonjára, azzal a felirattal: vigyázat, nagyfeszültség! az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási (-átalakítási, - megszüntetési) kérdésekről, az Országgyűlés feloszlatásáról, valamint a kormány programjáról sem. Az országos ügydöntő népszavazás akkor lesz eredményes, ha az adott kérdésre az ország összes választópolgárának több, mint egynegyede azonos választ ad. A választópolgárok döntése az Országgyűlés számára három évig kötelező. Ha a népszavazás eredménytelen, a döntés joga visszaszáll az Országgyűlésre. A márciusi népszavazást Orbán Viktor kezdeményezte, még a október 23-án elmondott beszédében, az Astoriánál tartott tömeggyűlésen. Előzmények: a népszavazás kérdéseit október 24-én benyújtotta a Egyetért-e Ön azzal, hogy a Magyar Köztársaságban csak olyan személyek lehessenek az Országgyűlés vagy a kormány tagjai, akiknek törvényszéki orvos szakértői bizonyítvány igazolja, hogy a legcsekélyebb mértékben sem szenvednek semmiféle elmebajban? Egyetért-e Ön azzal, hogy népszavazással kérjük fel a köztársasági elnököt arra, hogy közkegyelemben részesítse a viszkis rabló néven ismertté vált Ambrus Attilát? Egyetért-e Ön azzal, hogy a Magyar Gárda Egyesületet és a Magyar Szocialista Pártot egyszerre oszlassák föl azért, mert mindkettő szervezet tagjai elkövetik a közösség elleni izgatás bűncselekményét? Egyetért-e Ön azzal, hogy környezetvédelmi okok, és költségtakarékosság miatt a Magyar Köztársaság Miniszterelnöke szolgálati gépkocsi helyett szolgálati rollert kapjon? Egyetért-e Ön azzal, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlése törvényt alkosson arról, hogy Hortobágy település külterületén olyan hegyet kell építeni, amelynek a legmagasabb pontja 1000 méter magasan van a tenger szintje felett? Egyetért-e Ön azzal, hogy az országos népszavazások akkor is érvényesek és eredményesek legyenek, ha csak egy szavazópolgár megy el szavazni? Fidesz és a KDNP az Országos Választási Bizottságnak (OVB). Akkor még több kérdésről szavaztattak volna: a mostani három mellett szerepelt még a kórházak állami tulajdonban tartása és a gyógyszerek patikán kívüli árusításának tiltása, a nyugdíjasok munkavállalási szabályainak érvényben tartása, a családi gazdálkodók termőföldre vonatkozó elővásárlási joga, és az a javaslat, hogy a kormány tagjait meg lehessen büntetni, ha túllépik a költségvetés kereteit. Akkor a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörlésének követelése még egy közös kérdésben szerepelt. A beadványok körül hoszszas jogi huzavona kezdődött, végül a Fidesz úgy döntött, hogy csak három kérdéshez gyűjt aláírásokat, és egy évvel Orbán Viktor felhívása után, 2007 októberében kezdték meg az aláírások gyűjtését. A három kérdés: Egyetért-e ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetni? Egyetért-e Ön azzal, hogy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen kórházi napidíjat fizetni? Egyetért-e Ön azzal, hogy a háziorvosi ellátásért, fogászati ellátásért és a járóbeteg január február ÖN KOR KÉP 19

22 KÓR-KÉP NÉPSZAVAZÁS szakellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-től ne kelljen vizitdíjat fizetni? A kampányt szociális népszavazás nak nevezték el, és a projekt levezénylésével Tarlós Istvánt bízták meg. Tarlós ugyan nem tagja a pártnak, de ban budapesti főpolgármesterjelölt volt és a fővárosi Fidesz KDNP-frakció vezetője. A népszavazási hercehurca reflektorfénybe állította az Országos Választási Bizottság intézményét. Sokat hallani leterheltségükről, arról, hogy az utóbbi időben annyira megnövekedett az állampolgárok népszavazási hajlandósága, hogy százával özönlenek a komolytalanabbnál komolytalanabb javaslatok. Még akkor is, ha ezek már első A márciusi országos népszavazás költségei* Dologi kiadások Névjegyzék elkészítése, a választópolgárok értesítése (papírok, borítékok beszerzése, előállítás, borítékolás és kézbesítés) Pártsemleges lakossági tájékoztatás (hirdetmények, szórólapok, internet) Szavazóhelyiségek biztosítása, felszerelése (szavazófülke, urna, nyomtatványok, áram, telefon stb.) Oktatás (oktatási anyagok előállítása, oktatások lebonyolítása) Külképviseleti szavazás Szavazólapok, jegyzőkönyvek Projektmenedzsment és minőségbiztosítás Informatikai alkalmazások fejlesztése, szoftver licencek beszerzése Informatikai eszközök beszerzése, bérlése (infrastruktúra korszerűsítése) Informatikai hálózat üzemeltetése, illetéktelen hozzáférés elleni védelem (mintegy 2000 település adatbeviteli feladataihoz szükséges hálózat biztonságos üzemeltetése) Informatikai alkalmazások működtetése (névjegyzék- és értesítő készítést, külképviseleti névjegyzék vezetését, igazolás kiadását, a szavazás napján részvételi adatok gyűjtését, szavazatösszesítést, pénzügyi és logisztikai feladatokat stb. támogató rendszerek) Egyéb dologi kiadások Összesen: Személyi kiadások A szavazatszámláló bizottságok és a jegyzőkönyvvezetők díjazása Külképviseleti szavazással kapcsolatos személyi kiadások Az egyéb választási szervek tagjainak díjazása Összesen: Mindösszesen *Forrás: A forrásmegosztási törvény módosítását kezdeményezi az Állami Számvevőszék. A forrásmegosztási törvény módosítását kezdeményezi az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumnál, az ÁSZ szerint ugyanis az nincs összhangban az önkormányzati törvénnyel áll a számvevőszéki vizsgálat szerkesztőségünkhöz eljuttatott összefoglalójában. A vizsgálat szerint a évi forrásmegosztási törvény nem felel meg az önkormányzati törvény követelményének, mert nem határozta meg a forrásmegosztás számításánál figyelembe veendő feladatokat olvasható a tájékoztatásban. A helyi adókból származó bevételek megosztásánál a fővárosi önkormányzat iparűzési és idegenforgalmiadó-bevételét vették figyelembe, a évi forrásmegosztási törvény előírása ellenére a kerületi önkormányzatok által kivetett és beszedett helyi adókat azonban nem teszik hozzá. Az ÁSZ szerint a évi forrásmegosztási rendelet törvénysértő módon a kerületi helyi adókat a kerületek bevételeként határozta meg. A jelentés ugyanakkor megjegyzi: a évi forrásmegosztási törvény számítási előírása sem egyértelmű. 570 millió Ft 171 millió Ft 270 millió Ft 73 millió Ft 112 millió Ft 185 millió Ft 238 millió Ft 337 millió Ft 238 millió Ft 235 millió Ft 260 millió Ft 258 millió Ft millió Ft millió Ft 28 millió Ft 375 millió Ft millió Ft millió Ft olvasás alkalmával mosolyra adnak okot, az eljárást végig kell csinálni. Az elmondottak kapcsán joggal merül fel a kérdés, hogy mi értelme annak a több száz népszavazási kezdeményezésnek, amelyek értelmetlenül terhelik az OVB munkáját? Valószínűleg a népszavazási törvény vagy a választási eljárásról szóló törvény módosítását kezdeményezi az Országos Választási Bizottság (OVB) annak érdekében, hogy a testületnek ne kelljen komolytalan, nyelvileg értelmetlen kérdéseket tárgyalnia, nyilatkozta 2007 nyarán Szoboszlai György, az OVB, MSZP által delegált tagja. A választási bizottság egy-egy ülésén előfordul, hogy 60 kérdésből mindössze csak egyet hitelesítenek. Több OVB-tag is felvetette, hogy a meggondolatlan és nevetséges kérdések lejáratják a népszavazás intézményét. Korábban már többször nyújtottak be például az ingyen sörrel kapcsolatos kezdeményezést, egy állampolgár pedig a szieszta bevezetésével kapcsolatos kérdést nyújtott be a testületnek. Példaként merült fel, hogy lehetne egyfajta előszűrés. Ez azt jelentené, hogy az OVB elnöke előzetesen eldöntené, hogy melyik kérdés kerülhet a testület elé. A visszaélés megakadályozása érdekében a bizottság bármely tagja kezdeményezhetné az előzetesen elutasított kérdés megvitatását. Megoldás lehetne az ügyvédkényszer bevezetése is. Ami azt jelentené, hogy ügyvédi közreműködés nélkül állampolgár nem nyújthatna be népszavazási kezdeményezést. Az OVB nehézségeit érzékelteti a keretes írásban összeválogatott abszurd kérdések sora, melynek egy része megmosolyogtató, némelyik pedig elszomorítóan szélsőséges. Egyetért-e azzal, hogy ez így normális? Kolin Péter Illuszráció: Meilinger Zita

23 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS Partneri szerepben CHEN HAOSU: Mikor a fivérek összedolgoznak, a hegyek kinccsé változnak... Magyar és Kínai Önkormányzatok Partnerségi Konferenciája A magyarországi befektetési lehetőségek régiónkénti bemutatásán volt a hangsúly azon a többnapos magyar kínai konferencián, amelyet Budapesten rendeztek. A Magyar és Kínai Önkormányzatok Partnerségi Konferenciájára Kína 16 tartományából érkeztek gazdasági és önkormányzati szakemberek, hogy Magyarország régióival, terület- és gazdaságfejlesztési lehetőségeivel, közigazgatási rendszerével, turizmusával ismerkedjenek. Találkoztak a hazai önkormányzatok településpolitikusaival, a magyar gazdasági élet szereplőivel, döntéshozóival. A hazai önkormányzatok közül városok polgármesterei, régiók, megyék tisztségviselői, üzletemberek, utazási irodák vezetői vettek részt a tanácskozáson. A konferencián Liu Zhi, a Pekingi Önkormányzat helyettes főtitkára beszélt a Pekingi Olimpiai Játékokról, Zhang Ze, Jinan város alpolgármestere ismertette Kína regionális politikai rendszerét, Li Xirong, Harbin város polgármestere Észak-Kelet Kína tradicionális iparát mutatta be, Cui Zhiwei, Sichuan tartomány Külügyi Hivatalának vezetője a nyugati fejlesztési programot ismertette. He Jifeng, a magyar kínai testvérvárosi, tesrvérmegyei kapcsolatok lehetőségeiről tartott előadást. A kínai delegációt vendégül látták a magyar testvérvárosokban, ahol megismerkedhettek a településeken működő gazdasági közösségek szereplőivel. Az eseményt bemutató sajtótájékoztatón Chen Haosu, a Kínai Külföldi Baráti Társaság elnöke és dr. Ujhelyi István, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára hangsúlyozta a program fontosságát. Chen Haosu elmondása szerint Kína és hazánk között először 2004-ben, baráti együttműködés keretében jöttek létre önkormányzatok közötti testvérvárosi kapcsolatok. Kína 1973 óta 130 országgal ápol baráti kapcsolatot, 1500 testvérvárosi kapcsolata van, ebből 13 már Magyarországon született. Újhelyi István államtitkár hangsúlyozta, hogy ez a találkozó Európa-szerte példaértékű, mert a konferencia keretében sikerült összehozni az állam, a megyék, az önkormányzatok és a gazdasági élet képviselőit. A tanácskozás elsődleges célja a kapcsolatfelvétel a partnerek között, amely kedvezően hathat a turizmusra és a sportra egyaránt, a települé- A Kínai Magyar Évadot tavaly szeptemberben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nyitotta Pekingben. A nagyszabású rendezvénysorozat kilenc kínai nagyvárosban még most is tart, javarészt olyan helyszíneken, ahol eddig még nem volt jelentős magyar üzleti-kulturális jelenlét. Wuhan látképe

24 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS sek közötti együttműködés a vállalkozók, a civil és a kulturális közösségek számára is lehetőségeket biztosít. Heliongjiang és Harbin delegációját Nyíregyháza, Wuhan delegációját Győr, Shaanxi delegációját Szeged, Jinan delegációját Tatabánya, Ningxi delegációját Érd, Gansu delegációját Kaposvár, Jilin delegációját Székesfehérvár fogadta. Baranya megyének Zhe Jiang kínai tartománnyal egyelőre nincs megkötött hivatalos együttműködési megállapodása. Egyre intenzívebbé válik azonban ezzel az egyetlen, Európán kívüli partnerrel a párbeszéd, mivel mindkét fél számára jól meghatározható előnyök származhatnak a kapcsolatépítésből a nagy távolság és népesség számának különbözősége ellenére. Ilyen megfontolások alapján tett hivatalos látogatást a baranyai delegáció Zhe Jiang tartományban. A találkozó után kölcsönös érdekek egyeztetésével meghatározták azokat a kiemelt együttműködési területeket, amelyek érintik a gazdaságot, a kereskedelmet, a turizmust és az oktatást. A Zhe Jiang-i Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem vezetői együttműködési szándéknyilatkozatot írtak alá 2003 decemberében. Somogy megye: Ahol íze van az életnek! Elsősorban a turizmust és a taszári repteret ajánlotta a távol-keleti partnerei figyelmébe Sárdi Árpád, a Somogy Megyei Önkormányzat Közgyűlésének alelnöke Kaposváron, ahová a konferencia keretében látogatást tett Somogy megye kínai testvértartománya, Gansu küldöttsége. A Kiváló Kínai Kereskedelmi Áruk Hivatalának vezérigazgatója úgy nyilatkozatott, hogy a kínai áruk európai exportközpontjának tekintik Magyarországot. A növekvő forgalom kiszolgálására egy új bázis létrehozását tervezik. Ez lehet akár Taszár is, bár igen nagy a konkurencia, többek között Szolnok is ajánlotta repterét és logisztikai létesítményeit. A megyeházi megbeszéléseket követően a gansui delegáció vezetője, Csao Seng-lan, a tartományi külügyi hivatal helyettes vezetője együttműködési megállapodást írt alá az egyetemeket érintő szakmai csereprogramról. A gansui egyetem már eddig is fogadott somogyiakat rövid távú szakmai kurzusokra nyilatkozta Sárdi Árpád. A megállapodás alapján a jövőben évente két kínai szakember hasonló, a Kaposvári Egyetem és a megyeháza által közösen szervezett képzési programon vehet részt. A program célja nemcsak a kulturális, hanem az ipari és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése is. Csiky Ildikó Sárdi Árpád köszönti a gansui delegációt a megyeháza címertermében 22 ÖN KOR KÉP január február

25 FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN Három évvel ezelőtt Czupi Sándorné polgármester asszony meghívására Csesztregen jártunk, ahol egy nagyon kellemes napot töltöttünk. Tekintettel arra, hogy a Magyar Urbanisztikai Társaság Falutagozatának II. Falumegújítási Konferenciája tavaly novemberben volt, úgy gondoltuk, érdemes bemutatni a települést, felidézni azt a hangulatot ami akkor, és ott bennünket megfogott... olyan sorokat idézünk, amelyek a településre vonatkozóan ma is érvényesek, sőt! még a polgármester sem változott!... elmondjuk azt is, hogy minek köszönhettük az agilis polgármester asszony meghívását Kivéve Csesztreg Folyóiratunk egyik korábbi számában az elöregedő falvak helyzetével foglalkoztunk. A közölt tanulmányban harminc kislélekszámú falu életét, szociális helyzetét mutattuk be, érintve a népességszám alakulását, a családsegítést, a gyermekvédelemet és a tartós munkanélküliséget. A folyóirat megjelenése után Czupi Sándorné, Csesztreg polgármestere telefonált, kifogásolta, hogy településüket rossz színben mutattuk be. Még az is lehet, hogy azt sem tudja, hogy hol van Csesztreg! szólt indulatosan a telefonba. Nem volt könynyű meggyőznöm: tudom merre van Zala, és Csesztregről is hallottam már..., majd közösen értelmeztük az általa kifogásolt sorokat: Tartós munkanélküliség kivéve Csesztreg. Szociális problémák kivéve Csesztreg. Elöregedő település lakosságarányát tekintve elöregedő településnek tekinthető Csesztreg is. Az utóbbi sajnos így van! ismerte el, majd a beszélgetést meghívással zárta. Ha már úgy is tudod közben tegeződésre váltottunk, hol van Csesztreg, gyertek le, és arról is írjatok, hogy mi minden változott az elmúlt években! Lementünk és csodálkoztunk, azt tényleg nem tudtuk, hogy csak hét kilométerre vagyunk a Szlovén határtól és azt sem, hogy térkép nélkül nem szabad elindulni, mert a megyében a tájékozódás rettenetes, sehol egy tábla, amely mutatná merre a merre jól jött a mobil, a polgármester asszony irányított. Gyönyörű vidék, a községet az Őrség Göcsej Hetés tájegységek találkozásánál, a Kerkapatak szeli át. Csesztregről szóló első írásos emlék 1275-ből való, abban Cheztregh név szerepel, egyes kutatások szerint jelentése tiszta patak től a település vámszedési joggal rendelkezett, 1334-ben említik először templomát ben mezővárosi rangot nyer. A mezőváros korán polgárosodott, ezt mutatja, hogy a XV XVI. században több csesztregi diák neve is szerepel a bécsi és a krakkói egyetemek anyakönyveiben. A XIX. században a község körjegyzőségi, körorvosi székhely, és a megyében az elsők között dolgozott itt állatorvos és gyógyszerész ben alakult meg a mai napig folyamatosan működő Tűzoltóegyesület ban labdarúgócsapat alakult, amely a mai napig szintén folyamatosan működik. A XX. században a község folyamatosan térségközponti szerepet töltött be. A természet szerelmesei nem csalódnak, a környező erdőkben gombászó túrákat tartanak, a környék szarvas állománya híres, ezért jelentős a vadászturizmus, amelyet a csesztregi Kerkavölgye Vadásztársaság szervez. Érdekes látnivaló a húshagyókeddi maskurázás, amikor álarcba és jelmezbe öltözött helybeliek kora estétől késő éjszakáig járják a házakat. Nagy hagyománya van a májusfa állításnak és kitáncolásának. A csesztregieknek fontos, hogy a település vezetője helyi származású legyen. Míg 1990 előtt a helyi vezetők mind idegenek voltak, ma a nyolcfős képviselő-testületnek csak egy tagja van, aki nem itt született, de ő is évtizedek óta itt él. A polgármester és a képviselő-testület tagjai függetlenek 23

26 FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN A közgazdász végzettségű polgármester asszony a választók közel 80 százalékának a szavazatát kapta. Az önkormányzat éves költségvetése millió forint, 27 millió az iparűzési adó. A határ menti kapcsolatok most formálódnak, sok civil szervezet működik. A falu NB III-as focicsapatát, amelynek helyi edzője van, évente kétmillió forinttal támogatja az önkormányzat. Az itt élők tudni akarják, hogy mi történik a községházán. A falutévé a testületi üléseket havonta egyenes adásban közvetíti, ha nincs önkormányzati hír, akkor az óvodásoké, illetve az iskolásoké a főszerep Munkanélküliség? Az nincs, több a munkahely, mint az aktív korúak száma. Még a környező településekről is sokan járnak a faluban működő, két, főként autóalkatrész-gyártásra berendezkedett, külföldi tulajdonú kft.-be dolgozni. Az egyik cég osztrák, a másik német érdekeltségű. A polgármester aszszony elmeséli, hogy az osztrák tulajdonú kft.-ben az önkormányzat alapítóként vett részt. Ma már itt nincs érdekeltségük, de az NB III-as focicsapatot a Femat Hungária ma is kiemelkedően segíti. A faluban sok az egyéni vállalkozó. A közeljövőben épül egy gombafeldolgozó-üzem, amely újabb munkalehetőséget jelent a község, illetve a környező települések lakóinak. Csesztreg sok építési telekkel, ipari vállalkozásokra alkalmas ingatlannal rendelkezik. Itt még a háziorvos is közalkalmazott, van fogorvosi rendelő, gyógyszertár, óvoda és általános iskola is. Nyolc környező faluból Volán-járattal jönnek a gyerekek, nincsenek százötvenen. Csesztregen is kevés a 18 év alatti fiatalok száma, még a kettőszázat sem éri el! Sajnos elöregedik a falu. Szociális helyzet. Az önkormányzat szociális étkezést személynek biztosít, házigondozásra nincs igény. Beiskolázási támogatás hároméves kortól jár, és minden általános iskolás ingyen kapja a tankönyvet. Szülési és temetési segélyként 30 ezer forintot adnak, a 200 nyugdíjasnak évente nyugdíjas találkozót szerveznek, ahol a megvendégelés mellett 3000 forint támogatást is adnak. Csesztregen megfogalmazott cél a letelepedés ösztönzése. Ennek érdekében összközműves házhelyeket alakítottak ki, 50 Ft/nm áron, 3 éves beépítési kötelezettséggel. A település központjában magánerős és piaci alapú bérlakások építését is tervezték, a megvalósítás azonban az ezt segítendő pályázat hiányában hátravan óta szennyvízcsatornát, kábeltévét, gázvezetéket építettek. Idén a szélessávú internetelérést is szeretnék megoldani. Az elmúlt két évben huszonegy benyújtott pályázatukból mindössze három nem nyert Késő van, elfáradtunk, készülünk haza, de a polgármester aszszony javaslatára még egy sétát teszünk a faluban. Szabadidő park, jól felszerelt, vadonatúj játszótér, művelődési ház, gondozott porták és hidak a tiszta patak felett Csiky Ildikó Sörös Erzsébet Fotó: Kopecskó János és ifj. Kopecskó János Megjelent az ÖN-KOR-KÉP májusi számában Egy település megjelenése kifejezi az ott élő emberek életkörülményeit, megélhetésük, fejlődésük lehetőségeit. Építészeti sajátosságaik, mint a társadalmi folyamatok leképeződése szoros összefüggésbe hozhatók a mai magyar falvak alapvető, nehézségeivel, feladataival. Falvaink problémáit sokféleképpen lehet megközelíteni, értékes alátámasztó vizsgálatokkal leírni, de e megközelítéseknek integrált módon a vidék megújítása, művelt, táji értékeinek megőrzése kell, hogy középpontjában álljon. E gondolatok jegyé - ben tartotta II. Falumegújítási Konferenciáját a Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) Falutagozata november végén egy kishatár menti faluban, Csesztregen. Nem véletlenül esett a választás erre a kis Zala megyei községre, a horvát szlovén határ mentén. A Lenti kistérség fejlesztései, kapcsolódva a Nyugat-dunántúli Régió programjaihoz, lendületes fejlesztő munkáról tanúskodnak, különösen itt Csesztregen, ahol ritka kivételként, több a munkahely, mint az aktív korú lakosság. Polgármester asszonyuk, Czupi Sándorné köszöntőjében büszkén sorolta a község nevezetességeit, látnivalóit, megvalósult álmukat. Legfőbb eredményüknek azonban a számos önszerveződő, civil közösséget, 24 ÖN KOR KÉP január február