Orgovány Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 19/2013.(XII.19.) önkormányzati rendelete. Egyes szociális ellátások helyi szabályozásáról

Átírás

1 Orgovány Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 19/2013.(XII.19.) önkormányzati rendelete Egyes szociális ellátások helyi szabályozásáról Orgovány Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott jogkörében eljárva, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 1. (2) bekezdésében, 32. (3) bekezdésében, 37. (1) bekezdésének d) pontjában, 37/A. (1) és (3) bekezdésében, 50. (3) bekezdésében, 132. (4) bekezdésének a) és d) pontjában, valamint a 140/R. -ában kapott felhatalmazás alapján egyes szociális ellátások helyi szabályozásáról az alábbi rendeletet alkotja: I. fejezet Általános rendelkezések 1. A rendelet hatálya Orgovány nagyközségi önkormányzat közigazgatási területén élő, az Sztv. 3. -ában meghatározott személyekre terjed ki. 2. (1) Az Sztv.-ben megállapított feladat- és hatáskörök gyakorlását a Képviselőtestület az alábbiak szerint ruházza át: (2) Szociális rászorultság esetén a Képviselőtestület által átruházott hatáskörében a polgármester: a) önkormányzati segélyt, b) méltányossági jogcímen közgyógyellátást állapíthat meg. (3) A személyes gondoskodás körébe tartozó alábbi szociális alapszolgáltatásokat a Helvécia és Mikrotérsége Szociális és Gyermekjóléti Feladatellátó Társulás által fenntartott Helvéciai Mikrotérségi Szociális Szolgáltató Központ nyújtja: a) étkeztetés, b) házi segítségnyújtás, c) támogató szolgáltatás, d) nappali ellátás, e) családsegítés, f) gyermekjóléti szolgáltatás. (4) Az alapszolgáltatási feladatok közül a tanyagondnoki szolgáltatást az Önkormányzat saját fenntartásában két tanyagondnoki körzetben biztosítja. II. fejezet Eljárási rendelkezések 3. (1) A szociális rászorultságtól függő ellátások iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatalnál kell írásban, személyesen vagy postai úton előterjeszteni. (2) A szociális ellátásokra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles családja jövedelmi, vagyoni viszonyairól nyilatkozni, illetve azokat igazolni. (3) A kérelmezőnek a hatályos jogszabályok szerinti jövedelemnyilatkozat mellett közölni kell:

2 - 2 - a) a jogosult tartására köteles személy személyazonosító adatait, b) a jogosult ingatlanára vonatkozó adatokat, illetve az a fölötti rendelkezés jogcímét, c) a fennálló lakáscélú pénzintézeti kölcsön igazolását. (4) A kérelmező és a vele közös háztartásban élők jövedelmeként a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét, nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból, őstermelői tevékenységből származó jövedelem esetében a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónapban elért jövedelem havi átlagát kell figyelembe venni. (5) Ha a kérelmező a vele közös háztartásban élők jövedelméről felhívás ellenére nem nyilatkozik, vagy a megfelelő jövedelem-igazolásokat, illetőleg a jogszabály által előírt egyéb iratokat nem nyújtja be, az eljárást meg kell szüntetni, a kérelmező részére folyósított rendszeres ellátást jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában meg kell szüntetni. (6) Amennyiben a kérelem elbírálásához szükséges, a határozat meghozatala előtt a kérelmező jövedelmi, vagyoni és személyi körülményeinek tisztázása érdekében a kérelmező lakóhelyén környezettanulmányt kell készíteni. (7) Ha a környezettanulmány vagy az önkormányzat hivatalos tudomása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban szereplő adatok valósága vitatható, a kérelmezőt fel kell hívni az általa lakott lakás, illetve a saját és családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok, így különösen a közüzemi számlák, valamint a kötelező biztosítások befizetési bizonylatainak benyújtására. Ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50 %-át, a jövedelmet a körülmények mérlegelésével vélelmezni kell. (8) A kérelmező jövedelmi, vagyoni és személyi körülményeinek tisztázása során köteles a Polgármesteri Hivatallal együttműködni. Ha a kérelmező a körülmények tisztázását a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés ellenére - akadályozza, az eljárást meg kell szüntetni, a részére folyósított rendszeres ellátást pedig meg kell szüntetni. 4. (1) A polgármester a szociális ellátásokra való jogosultság elbírálásáról önkormányzati hatósági határozatot hoz. (2) A hatósági határozat ellen benyújtott fellebbezést a Képviselőtestület bírálja el másodfokon. (3) Az önkormányzati segély iránti kérelemről a beérkezést, vagy a hivatalbóli eljárás megindítását követő 15 napon belül kell dönteni. (4) A jogerős határozattal megállapított támogatások folyósítását, illetve a térítési díjak befizetésének ellenőrzését az önkormányzat végzi. 5. (1) A megállapított szociális ellátások kifizetése a Polgármesteri Hivatal pénztáránál történik a határozat közlésével egyidejűleg megküldött tájékoztató alapján, vagy a jogosult által megadott bankszámlaszámra történő folyósítással.

3 - 3 - (2) A tárgyhónapra járó rendszeres szociális ellátásokat a tárgyhó 5. napjáig kell a jogosult részére folyósítani. Ha a szociális ellátás nem egész hónapra jár, az ellátás összege az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátás napok számának a szorzata. 6. (1) A rendszeresen folyósított szociális ellátásokat az önkormányzat évente felülvizsgálja és annak eredményéről a képviselőtestületet tájékoztatja. (2) A pénzbeli és természetbeni ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt kötelezni kell: a) a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére, b) természetben nyújtott szociális ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére. (3) A megtérítést az igénybevételről való tudomásszerzéstől számított három hónapon belül lehet elrendelni. Nem rendelhető el megtérítés, ha az igénybevételtől, illetve folyamatos ellátás esetében a megszűnést követő egy év már eltelt. (4) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás megtérítését a hatáskörrel rendelkező elrendeli, rendkívüli esetben a képviselőtestület méltányosságból a megtérítés összegét, a természetbeni ellátás pénzegyenértékét, illetve a kamat összegét elengedheti, csökkentheti, vagy részletfizetést engedélyezhet. (5) Amennyiben a kérelmező az eljárás során az ügy szempontjából jelentős valótlan tényt állít, adatszolgáltatási kötelezettségét felhívásra sem teljesíti, az ügy szempontjából jelentős tényt elhallgat, vagy valótlan adatot szolgáltat, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. tv. (továbbiakban: Ket.) szerinti eljárási bírsággal sújtható. (6) A pénzbeli és természetbeni ellátások elbírálása során a Ket. eljárási szabályai alkalmazandóak. III. fejezet Szociális rászorultságtól függő ellátások 1. Aktív korúak ellátása 7. (1) Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki a rá irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti, vagy 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, gyermekgondozási díjban, terhességi gyermekágyi segélyben - és a gyermekek napközbeni ellátást biztosító intézmények (Gyvt. 41. (3) bekezdése) nem tudják biztosítani, a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként köteles együttműködni a Helvéciai Mikrotérségi Szociális Szolgáltató Központtal (továbbiakban: Családsegítő Szolgálat), amelynek keretében a) nyilvántartásba véteti magát, b) a beilleszkedést segítő programról írásban megállapodik, c) teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat. (2) A Családsegítő Szolgálat a nem foglalkoztatott személyek szociális helyzetének, korának, mentális és egészségügyi állapotának megfelelő, egyénre szabott beilleszkedést segítő programot (a továbbiakban: program) határoz meg.

4 - 4 - (3) Az együttműködési program típusai: a) munkavégzésre, átképzésre irányuló program, b) életvitel, életmód megváltoztatására irányuló program, c) egészségi állapot megőrzésre irányuló program, d) munkaképességet megőrző program, e) alkalmi munkavállalást elősegítő program, f) szociális helyzet romlásának elkerülését célzó program, g) csoportos önsegítő és képességfejlesztő foglalkozások, h) egyéb a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelő program. (4) A nem foglalkoztatott segélyezett a beilleszkedési programban aktívan vesz részt A programban való részvétel megtagadása, illetve nem együttműködő magatartás esetén a bonyolító a szociális segély összegének csökkentésére, vagy folyósításának megszüntetése tesz javaslatot a hatáskör gyakorlójának. (5) Nem együttműködő a nem foglalkoztatott segélyezett, ha a beilleszkedési (együttműködési) programban megjelölt időpontokban a szervezőnél a javasolt foglalkoztatásokon, tanácsadáson, oktatási, képzési programokon nem jelenik meg és hiányzását hitelt érdemlően igazolni nem tudja. (6) A távolmaradást, az akadályoztatást (betegség, külföldön tartózkodás stb.) megszűnésétől számított 8 napon belül kell igazolni. Az elfogadható dokumentumok: orvosi (szakorvosi, kórházi) igazolása, útlevélben szereplő bejegyzés, a külföldi tartózkodást igénylő okra utaló igazolás. 8. (1) Az aktív korúak ellátására jogosult személy az ellátásra való jogosultság időtartama alatt rendszeres szociális segélyre jogosult, ha a) pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége a közfoglalkoztatásban való részvételét akadályozza, vagy kizárja és erről szakorvosi véleményt csatol, vagy b) legalább 30 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett és erről az egészségkárosodás minősítését tartalmazó szakvéleményt csatol, vagy c) gyermeket vár és ezt terhesgondozási kiskönyvvel igazolja, vagy d) közfoglalkoztatásra irányuló munkaviszonyt azért nem létesített, mert a munkaköri alkalmassági vizsgálaton 12 hónapon belül nem alkalmas minősítést kapott. (2) Az (1) bekezdésben felsorolt jogosultak az Szt. 35. (1) bekezdésében foglalt együttműködésre nem kötelesek, esetükben az Szt. 37/C. -ának és 37/D. -ának rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti valamely feltétel az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítását követően következik be, a jogosult részére a rendszeres szociális segélyt a feltétel bekövetkezésének időpontját követő hónap első napjától kell folyósítani. (4) A rendszeres szociális segély megállapításának további feltétele, hogy a nem foglalkoztatott aktív korú személy vállalja a beilleszkedést segítő programban való részvételt. 2. Önkormányzati segély 9. (1) A polgármester eseti jellegű önkormányzati segélyt nyújthat a létfenntartását időszakosan veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe (tartós betegség, munkanélkülivé

5 - 5 - válás, térítésköteles egészségügyi szolgáltatás fizetése) kerülő, vagy váratlanul jelentkező többletköltsége fedezéséről más módon gondoskodni nem tudó személynek, vagy családnak, feltéve, hogy az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, egyedül élő esetén 200 %-át. (2) A pénzbeli önkormányzati segély vissza nem térítendő támogatás lehet, melynek a legkisebb összege 1.000,-Ft, a legnagyobb összege ,-Ft. (3) Önkormányzati segély természetben is adható, így különösen élelmiszer utalvány (Erzsébet utalvány), gyógyszer utalvány, tankönyv- és tanszervásárlás támogatása. tüzelőellátás, valamint intézményi térítési díjtámogatás formájában. 10. (1) A polgármester kamatmentes kölcsönként nyújtott önkormányzati segélyt állapíthat meg a rendkívüli élethelyzetbe (tartós betegség, közüzemi számla hátralék, elemi kár, lakhatást biztosító ingatlanon szükséges halaszthatatlan karbantartás, javítás) kerülő személynek, vagy családnak, ha az egy főre jutó havi családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén a 250 %-át. (2) A kamatmentes önkormányzati segély összege alkalmanként és évente legfeljebb ,-Ft lehet. Ez esetben a törlesztő részletek visszafizetésének időtartama 12 hónapon túl nem terjedhet. (3) A kamatmentes kölcsön folyósításakor a kérelmezővel hatósági szerződést kell kötni, amelyben rögzíteni kell a visszafizetés feltételeit, valamint a törlesztés elmaradásának jogkövetkezményeit. (4) A kamatmentes önkormányzati segély teljes visszafizetéséig újabb kamatmentes átmeneti segélyt megállapítani nem lehet. (5) Időközben fellépő betegség, vagy elemi kár miatt anyagi segítségre szoruló kérelmezőnek a kölcsönként nyújtott önkormányzati segély visszatérítését méltányosságból a polgármester mérsékelheti, vagy elengedheti. 11. A Képviselőtestület rendkívüli méltánylást érdemlő esetekben (baleset, súlyos fertőző betegség, életmentő műtét, tűzkár, lakás céljára szolgáló ingatlanban bekövetkező belvíz kár stb.), amennyiben a károsult biztosítással nem rendelkezik, kivételes méltányosság gyakorlásával önkormányzati segélyben részesítheti azt a kérelmezőt is, akinek a jövedelme az önkormányzati segély jövedelemhatárát meghaladja, ugyanakkor a kérelmet megalapozó rendkívüli szükséghelyzetet más módon megoldani nem tudja. Ekkor az önkormányzati segély formájának és mértékének megállapítása egyedi elbírálással történik, melynek az összege nem haladhatja meg a ,-Ft-ot. 3. Temetési önkormányzati segély 12. (1) A polgármester pénzbeli temetési önkormányzati segélyben részesítheti azt a kérelmezőt, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy köteles volt ugyan, de a számlával igazolt temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, feltéve, hogy az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedül élő esetén a 300 %-át.

6 - 6 - (2) Nem állapítható meg temetési segély, ha az elhalt és a kérelmező között tartási, vagy öröklési szerződés volt, illetve az elhalt temetéséről köztemetés, vagy szociális temetés keretében gondoskodtak. (3) A temetési segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről a kérelmező, vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére kiállított számla eredeti példányát. (4) A temetési önkormányzati segély mértéke ,-Ft-ig terjedhet. 4. Gyermekvédelmi önkormányzati segély 13. (1) A polgármester pénzbeli gyermekvédelmi segélyt állapíthat meg: a) a gyermeket nevelő szülő, család, várandós anya, valamint a családban nevelkedő gyermek hátrányos helyzete miatt segítségre szoruló személy, család kérelmére, b) a gyermek családban történő nevelkedésének támogatása (gyermek születése esetén a fogadásának elősegítése, tartós hatósági intézkedés alá vett gyermek nevelése, kapcsolattartás, a gyermek családba történő visszahelyezésének elősegítése) érdekében annak a rendkívüli élethelyzetbe kerülő személynek, vagy családnak, c) vagy oktatási-nevelési intézmény jelzése alapján a gyermeknevelési többletköltségek (beiskolázási kiadások, tandíj, térítési díj) fedezésére, ahol az egy főre jutó havi családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén a 250 %-át. (2) Az önkormányzati segély mértéke alkalmanként és gyermekenként legfeljebb 5.000,-Ft lehet. Kivételes esetben (gyermek fogadásának elősegítése) a segély mértéke alkalmanként és gyermekenként legfeljebb ,-Ft lehet. 5. Köztemetés 14. (1) A polgármester önkormányzati hatáskörben köztemetést rendel el, ha nincs, vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik. (2) Az önkormányzat a vagyonnal rendelkező elhunyt esetében a közköltségen történő temetés költségét hagyatéki teherként az illetékes közjegyzőnél bejelenti, vagy az eltemettetésre köteles személyt a temetési költség megtérítésére kötelezi. (3) A közköltségen történő temetés költségének megtérítésére akkor kötelezhető az eltemettetésre köteles személy, ha családjában az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetében a 250 %-át. 6. Méltányossági jogcímen megállapítható közgyógyellátás 15. (1) A polgármester a kérelmező jövedelmi viszonyai alapján közgyógyellátásra való jogosultságot állapíthat meg méltányosságból annak a személynek, aki a térítésmentesen felírható társadalombiztosítás által támogatott egyes gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, protetikai és fogszabályzó eszközök, ideértve ez utóbbiak javításának és kölcsönzésének költségét is, valamint az orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehetı gyógyászati ellátások (továbbiakban együtt: gyógyszer) költségét létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni.

7 - 7 - (2) Méltányosságból biztosított közgyógyellátásra jogosult: a) az igénylő, ha a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén annak 200 %-át nem haladja meg, feltéve, hogy b) az igénylő havi rendszeres gyógyító ellátási költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22 %-át eléri. IV. fejezet Szociálpolitikai Kerekasztal 15. (1)A Képviselőtestület helyi Szociálpolitikai Kerekasztalt hoz létre Orgovány szociális szolgáltatástervezési koncepciójában meghatározott feladatok megvalósulásának és végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése. (2) A Szociális Kerekasztal tagjai: polgármester, családsegítő gondozó, körzeti védőnő, mozgáskorlátozottak helyi csoportvezetője és gyermekjóléti szolgálat családgondozója. V. fejezet Záró rendelkezések 16. (1) E rendelet január 1. napján lép hatályba. (2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 7/2011.(IV.29.) önkormányzati rendelet és az azt módosító 2/2012.(I.27.) önkormányzati rendelet, továbbá a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 8/2006.(VI.30.) önkormányzati rendelet ai hatályukat vesztik. Dr. Lóczi Boglárka polgármester Dr. Kerekes Tibor címzetes főjegyző ZÁRADÉK: Kihirdetve december 19. napján. Dr. Kerekes Tibor címzetes főjegyző