ZÁRTTÉRI APRÓVADTENYÉSZTÉS

Átírás

1 Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Vadvilág Megőrzési Intézet ZÁRTTÉRI APRÓVADTENYÉSZTÉS Jegyzet vadgazda mérnök szakos hallgatók részére Dr Ákoshegyi Imre Gödöllő 2005

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS A TENYÉSZTETT APRÓVAD FAJOK FÁCÁN (Phasianus colchicus) Nyakörv nélküli vadászfácánok Nyakörves vadászfácánok FOGOLY VADKACSA MEZEI NYÚL (Lepus europaeus) APRÓVAD TELEPEK LÉTESÍTÉSE A TERVEZÉS MEGHATÁROZÓ SZEMPONTJAI Teljes vagy részleges vertikum Fizikailag egy vagy több telephelyen Kibocsátott mennyiség (telep kapacitása) Munkaerő. Szociális és adminisztratív létesítmények KÖRNYEZETI FELTÉTELEK Domborzati viszonyok és szélvédelem Talajviszonyok Természetes víz Vezetékes vízellátás Energiaellátás Úthálózat Elhatárolás, védőtávolságok Higiénia, járványvédelem Szőrmés és szárnyas ragadozók elleni védelem TELEPEK TERVEZÉSE TELEP SZERKEZETE TECHNOLÓGIA TERVEZÉSE MEGVALÓSÍTÁS MŰTÁRGYAK, ÉPÜLETEK Kerítések, kapuk Épületek BERENDEZÉSEK Etetők Itatók Ketrecek, tojófészkek Fűtési rendszerek Keltető gépek és egyéb berendezések

3 6. SZÁRNYASVADTELEP BETELEPÍTÉSE ÉS ÜZEMELTETÉSE TENYÉSZANYAG KIVÁLASZTÁSA Tojó törzsállomány kiválasztása, illetve értékelése a termelés és gazdaságosság szempontjai szerint Fogoly tenyészanyag kiválasztása Vadkacsa tenyészanyag kiválasztása TOJATÁS TERMÉSZETES CIKLUS SZERINTI TOJATÁS FÉNYPROGRAMOS TOJATÁS TOJATÁS SODRONYON TOJATÁS KIS VOLIERBEN TOJATÁS NAGY CSOPORTBAN TOJATÁS PÁRBAN (fogoly) TOJATÁS TOJÓFÉSZEKBEN (vadkacsa) AZ EMBRIÓ FEJLŐDÉSE A TOJÁSBAN MESTERSÉGES (GÉPI) KELTETÉS KELTETŐ HÁZ KELTETŐGÉPEK A KELTETÉS TECHNOLÓGIÁJA NAPOS ÁLLATOK FOGADÁSA ÉS FELNEVELÉSE CSIBE/KISKACSA FOGADÁSA FÁCÁN NEVELÉS Előnevelés (1-30 nap) Középnevelés (30-60 nap) Utónevelés (60 napos kortól) volierben FOGOLY NEVELÉS Nevelés drótsodronyos ketrecben és kifutóban Nevelés mélyalmos nevelőházban és csatlakozó kifutóban VADKACSA NEVELÉS KIBOCSÁTÁS FÁCÁN FOGOLY VADKACSA A TÖRZSÁLLOMÁNY TÁROLÁSA, TELELTETÉSE FÁCÁN FOGOLY VADKACSA TAKARMÁNYOZÁS FÁCÁN

4 Takarmányok A takarmányozás technológiája FOGOLY VADKACSA MEZEI NYÚL A TAKARMÁNYOZÁS HIGIÉNIÁJA ÁLLATHIGIÉNIA A FERTŐZÉS BEHURCOLÁSÁNAK, TERJEDÉSÉNEK MEGAKADÁLYOZÁSA IMMUNIZÁLÁS JÓ ÁLTALÁNOS ELLENÁLLÓKÉPESSÉG MEZEI NYÚL MESTERSÉGES TENYÉSZTÉSE TELEP KETRECEK TENYÉSZTÉS TARTÁSTECHNOLÓGIA TAKARMÁNYOZÁS VADVÉDELEM MUNKAVÉDELEM, BALESETMEGELŐZÉS IRODALOMJEGYZÉK

5 1. BEVEZETÉS A magyar vadgazdálkodás megítélését és hírnevét az apróvad gazdálkodás és eredményes szárnyasvad tenyésztés is kedvezően befolyásolta. A szárnyasvad tenyésztésnek Magyarországon évszázados hagyománya van. A királyi vadászterületeken, majd később a nagybirtokokon is folyt a kor színvonalának megfelelő fácántenyésztés. Vadaskertek már az ókortól kezdve, világszerte voltak. Magyarországon részben nyelvi emlékekből következtetve, részben feljegyzésekből tudjuk, hogy ha korábban nem is, de legkésőbb a XIV. századtól léteztek vadaskertek. E kertekben hazai és külországbeli vadak egyaránt voltak. Beatrix királyné 1488-ban szarvasokat és fácánokat küldött a ferrarai hercegnek, ami azt jelenti, hogy ebben az időben már valamilyen szinten tartották, tenyésztették a fácánokat is. Az ázsiai eredetű fácánt tehát eddigre már betelepítették Magyarországra. A hiányos feljegyzések ellenére megállapíthatjuk, hogy a XVIII. és a XIX. században már tudatos fácánnevelés folyt a királyi és uradalmi vadaskertekben. A begyűjtött fácántojásokat pulykákkal keltették és mesterségesen nevelték fel. Erre utal egy feljegyzés, mely szerint a vadászok a gesztesi uradalomban 1831-ben 4 akó sört kaptak jutalomként a fácánok részére gyűjtött hangyatojásokért. A kis fácánokat a kertekben kiengedték és az időjárás viszontagságaival szemben védelmet is biztosítottak számukra a fácánkunyhókban. A XX. században már tudatos zárttéri fácán nevelés folyt. Ennek (is) tulajdonítható, hogy a századforduló táján feljegyzett es terítékkel szemben as vadászidényben a lőtt madarak száma meghaladta a darabot. A második világháború nagy visszaesést jelentett. A fácánok létszáma a háborút követő két évtizedben nőtt ugyan, de az emelkedő vadászati igényeket nem elégítette ki. Rontotta a helyzetet a mezőgazdasági termelés átalakulása is. A nagyüzemi mezőgazdaság műszaki-technikai színvonalának fejlődése kedvezőtlenül érintette a szárnyas apróvadállományt, úgy a törzsállományban, mint a reprodukció vonatkozásában. A lecsökkent természetes szaporulat nem elégítette ki a korszerűsödő vadgazdálkodás és vadászat igényeit. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével és a korszerű mezőgazdálkodás kialakulásával egyértelművé vált, hogy a szárnyas apróvadfajok intenzív tenyésztési formáinak kialakulása nélkül folyamatos állománycsökkenés következik be. Ennek bizonyítására a fácán- és fogolyállomány alakulásának az összehasonlítása a legszembetűnőbb ben 517 ezer fácán mellett 1,1 millió fogoly élt hazai vadászterületeken. A fogoly mesterséges tenyésztése a kidolgozott technológiák ellenére sem került széleskörű bevezetésre, minek következtében a fogolyállomány 160 ezerre lecsökkent és sor került a védetté nyilvánítására. A fácánállomány azonban a zárttéri tenyésztés eredményeként 1980-ra 1,8 millióra nőtt. Sinkovicsné (1987) Többen a sikeres fácán kibocsátásnak tulajdonítják, hogy nemzetközi összehasonlításban a legnagyobb állománysűrűség és hasznosítás hazánkban volt. 4

6 1. táblázat: Teríték adatok és a fácánállomány létszám alakulása 1974/76-ban a környező országokban. Ország 1000 ha/lőtt fácán 1000 ha/becsült fácán Magyarország 99,0 254 Bulgária 19,0 37 NDK 2,8 * Lengyelország 4,5 27 Románia 1,6 17 Csehszlovákia 48,0 85 Ausztria 40,0 * Jugoszlávia * 51 * nincs adat (Sinkovits nyomán) Az átalakuló intenzív mezőgazdasági termelés a fácán és fogoly létszámát csökkentette. A fácánnál kedvezőtlenebb hatást jelentett a fogoly számára. A drasztikus állomány csökkenést nem ellensúlyozta semmi. A kedvezőtlen hatások oda vezettek, hogy Magyarország leggyakoribb vadászható madara védelemre szorult. Jelenleg a fogolyállomány növelésének két útját járjuk. Egyrészt szigorú korlátozásokkal engedélyezett a vadászat, másrészt az élőhely javításával igyekeznek a természetes populációt megtartani, segíteni szaporodásában. Sajnálatos, hogy sokan, akik korábban fogoly tenyésztéssel, kibocsátással foglalkoztak, anyagi okok miatt felhagytak a tevékenységgel. A magyarországi helyzet részletesebben az alábbiak szerint alakult. 5

7 2. táblázat: Apróvad kibocsátási és hasznosítási adatok (Csányi, ). Év kibocsátá s fácán fogoly vadkacsa mezei nyúl hasznosítá s kibocsátá s hasznosítá s kibocsátá s hasznosítá s hasznosítá s A kialakult helyzetet nem mindenki értékelte és értékeli egyértelműen pozitívnak. Pl.: Az adatok alapján jól látható a kibocsátás alacsony hatékonysága, amelyet főként a kibocsátott mennyiség és a teríték nagysága közötti aránytalanság jelez. (Csányi, 1996) A vadkacsa zárttéri tenyésztésében a fácánnal párhuzamosan volt egy felfutás. Mértéke arányaiban meghaladta, de abszolút számaiban sosem érte el a fácánoknál tapasztalható nagyságot. A felfutás idején a tenyésztett vadkacsa vadászata szinte mindig a (trambulinos) röptetett vadászatot jelentette. A vadkacsa vadászat 1990 után megváltozott. A félvad tenyésztett vadkacsa vadászat iránt nőtt az érdeklődés a röptetettel szemben. A 2. táblázatból látható, hogy az értékesítés nem csökkent olyan mértékben, mint a fácánnál. A mezei nyúl állomány csökkenése egész Európában megfigyelhető. A nagyobb teríték érdekében már a múlt században megpróbálkoztak a mesterséges tenyésztéssel, de a sok probléma miatt nem volt eredményes. Mind a mai napig nem dolgoztak ki olyan használható technológiát, ami gazdaságilag elfogadható eredményt hozna. A fentiekből látszik, hogy nem egyértelműen sikeres az apróvadak zárttéri tenyésztése és nagyon változó a hatékonyság megítélése. Mindezek mellett nem szabad elvetni a zárttéri tenyésztést, mert sok vadgazdálkodó úgy érzi, hogy működésének alapja a tenyésztés és kibocsátás. Most nem feladatunk állást foglalni az apróvad fajok zárttéri tenyésztése mellett vagy ellen. Célunk csupán az, hogy információt adjunk e témában az ismeretekről és felhalmozódott tapasztalatokról, hogy ha valaki a zárttéri tenyésztéssel foglalkozik, azt a tudomány mai állása szerint a lehető legjobban tehesse. 6

8 2. A TENYÉSZTETT APRÓVAD FAJOK A zárttéri apróvadtenyésztésben fácán, fogoly és vadkacsa található meg Magyarországon a különböző telepeken. A mezei nyúl, mint a tenyésztés lehetséges alanya esetleg szóba jöhet, de ezideig igazán eredményes tenyészetről nincs tudomásunk FÁCÁN (Phasianus colchicus) A mérsékelt égövön, elsősorban Eurázsiában, rendkívül elterjedt faj. Őshazája Ázsia, ahonnan telepítésekkel, a VIII. századtól először Európában, majd Észak- és Dél- Amerikában, Ausztráliában, Új-Zélandon és Dél-Afrikában jelent meg egyre nagyobb területeken. Ma elmondhatjuk, hogy az öt világrész lakója és talán a legelterjedtebb tyúk alkatú madár. (Mondák szerint a VIII. századnál korábban, a görög hajósok hozták Európába a Phasis (ma Rioni) folyó mellől a Fekete tenger partvidékéről, amit Colchis-nak neveztek az Ókorban. Innen Phasianus colchicus a tudományos neve. A szabadban tojást rak. Szívesebben fut, mint repül, ha szárnyra kap, akkor röpte gyors és ritkán repül nagyobb távolságra, vagy magasra. A fácánok élettere a tengerszinttől a m tengerszint feletti magasságig terjed. Általában a ligeterdőket kedveli, de szívesen tartózkodik sásos, nádas területeken, ahol víz is található. A zárt, összefüggő erdőket kerüli. Az erdőkkel határos mezőgazdasági területek gyakori lakója, különösen a lucernásokban fészkel szívesen. A szabad természetben érzékeny az erős (különösen a tavaszi) fagyokra és a hosszú szárazságot is rosszul tűri. Territóriumot tart, melyet a kakas a dürgési időszakban meg is véd. Hangoskodásával ide gyűjti a háremét. Gyakori megfigyelés, hogy a mesterségesen nevelt, kibocsátott fácánok vándorolnak el messzebbre különösen, ha táplálék vagy ivóvíz nincs elegendő a területen. A napra kikelt csibék fészekhagyók, néhány nap után már messze követik anyjukat. Négyhetes korra önállóak, 5-6 hetes korban jól repülnek és felbomlik a család. A kakasok testtömege %-kal is meghaladja a tyúkokét. A tyúkok teljes hossza 50 cm, a kakasoké 90. Egyes alfajok ennél nagyobbak is lehetnek. Az ezüstfácán különösen hosszú farktolla miatt cm is lehet. A fácán csak vadászmadárként vagy díszmadárként él az ember érdeklődési körében. Az eltérő környezet és a tudatos tenyésztői válogatás következtében számos alfaja és változata ismert. Valamennyi fácánra jellemző, hogy a díszes tollruhájú kakasok mellett viszonylag egyszerű, szürkésbarna színezetű tyúkokat találunk. Éppen ezért az alfaj vagy változat leírásánál mindig a kakasokról van szó. Némelyik alfaj fehér nyakörvet visel, ami megkönnyíti az elkülönítésüket Nyakörv nélküli vadászfácánok Közönséges vagy cseh fácán (Phasianus colchicus colchicus L.) Feje és nyaka zöld színű, ércfényű tollakkal fedett. A fején meghosszabbodott tollak, fülpamacsok vannak. Szeme körül csupasz, tollal nem fedett, (különösen dürgés idején) élénkvörös, szemölcsös bőrfelület. Szeme sárga - sárgásbarna, csőre szürke vagy barnásszürke. Tollazata a háton a farkfedőkre terjedően bronzvörös, a mellen, begyen és a test oldalán bronzvörös fekete szegéllyel, hasán zöldesfekete. Szárny fedőtollai barnák, faroktollai élénkbarnák, a középső tollpáron keskeny sötét színű keresztsávokkal. Lábai szürkék, erősek, 7

9 tollasok, a kakasok jól fejlett sarkantyút viselnek. Átlagos testtömeg kakasoknál 1100 g, tyúkoknál 800 g. Angol sötét vadászfácán (Phasianus colchicus var. tenebrosus Hachisuka) A test elülső fele (fej, nyak, hát elülső fele, mell és oldalak) sötétzöld, a mellen és az oldalakon sárgás foltokkal. A hát a hátsó felén barnászöld, a has és a szárny fedőtollak sötétbarnák. A farok barnásszürke, zöld árnyalattal, haránt irányú kékes-fekete sávokkal. A fülpamacsok zöldek, acélkékes árnyalattal. Lába sárga. Kóborló természetű. Átlagos testtömeg kakasoknál 1100 g, tyúkoknál 800 g Nyakörves vadászfácánok Mongol fácán (Phasianus colchicus mongolicus Brandt) A nyak elején az egyébként feltűnő, széles, fehér nyakörv nem ér össze. Fülpamacsai kicsik. Nyak és mellközép sötétzöld, hát vörösbarna zöldes fénnyel, oldalai aranysárgák. A szárny fedőtollai világosak, majdnem fehérek. Farok fedőtollak sárgászöld vagy olajzöld színűek, nagyon keskeny keresztsávozással. Jó tojástermelő képességéért kedvelik a tenyésztelepeken. Az átlagos testtömeg kakasoknál 1500 g, tyúkoknál 1200 g. Kínai örvös fácán (Phasianus colchicus torquatus Gmelin) Nyakörve elöl nem mindig nyitott. Feje bronzos zöld, szeme felett fehér csíkkal. Fülpamacsa kifejezett, fekete. A tollazat színe a szürkésfehértől a barnássárgáig változik, a hát és az oldalak színe feltűnően világosabb. Kormánytolla sárgásbarna széles fekete sávokkal, széle lilásvörös. Átlagos testtömeg kakasoknál 1100 g, tyúkoknál 1000 g. Formozai fácán (Phasianus colchicus formosanus Elliot) A kínai örvös fácánhoz hasonló, de annál jóval világosabb színű, csillogó tollazatú madár. Elterjedt vélemény, hogy világos színe miatt a szabad területen gyakrabban esik a ragadozók áldozatául. Átlagos testtömeg kakasoknál 1100 g, tyúkoknál 1000 g. Pensylvániai fácán (Phasianus colchicus var. pennsylvanicus) 1976-ban került először Magyarországra tenyésztojás behozatal révén. Jól tűri a zárt tartást, nyugodt, nem kóborló természetű, átlagosan 60 db jól keltethető tojást termel. Átlagos testtömeg kakasoknál 1600 g, tyúkoknál 1200 g. Ma már legtöbbször kevert állományokkal találkozunk. A habitus alapján biztosan elkülöníthető a sötét színű angol fácán, a nyakörves fácánok és a világos színű formozai fácán. 8

10 2.2. FOGOLY Fácánfélékhez tartozó, kistermetű madár. Monogám, a tojó választ párt. Veszély esetén futva menekül, csak ritkán és kényszerből kap szárnyra. Fogoly (szürke fogoly, magyar fogoly) (Perdix perdix L.) Skandinávia északi része és Dél-Európa néhány területét kivéve egész Európában megtalálható. Jellemzően a sík vidékek változatos élőhelyein fordul elő. Magyarországon általánosan elterjedt madár volt. Az élőhely megváltozásával létszáma nagyon lecsökkent, ezért vadászatát korlátozták. A korlátozás a mai napig érvényes. Testtömege lényegesen kisebb a fácánnál, (-400) g. Testhossza cm, a szárnyak fesztávolsága a fél métert is eléri. Tollazatának szürke alapszíne a kakasoknál hamvasabb és vörhenyes, tyúkoké szürkébb, kendermagosabb, nyakuk kevésbé szürke. A két nem színeltérése csekély. Jellegzetes a patkó alakú folt, mely egyesek szerint tyúkoknál csak egyéves kor után alakul ki és kisebb, mint kakasoknál ezért alkalmas a nemek elkülönítésére. Mások szerint a szárnyfedőtollak rajzolata alapján biztosabb az elkülönítés. Szárazabb, laza talajú sík vidékeket kedveli. Általában mezsgyeszéleken, árok és csatornapartokon tartózkodik szívesen. Kedveli a mezőgazdasági kultúrák széleit, különösen a lucernatáblákat, melyekbe mélyen be is húzódik. Kaszálások idején ez nagy hátrány, sok madár esik áldozatul a mezőgazdasági munkálatoknak. Télen csapatokba állnak össze, de a tavaszi dürgés idején párba állnak és monogám életet folytatnak a csibék teljes önállósodásáig. A tyúk olykor egy-egy napos szünet közbeiktatásával rakja le olajbarna tojását. Csak a tyúk kotlik, a nap után kikelő csibék gyorsan fejlődnek. Táplálékuk eleinte rovarok, ízeltlábúak, majd fokozatosan térnek át a gyommagvakra, növényi táplálékra. Szirti fogoly (Alectoris graeca) A szürke fogolynál nagyobb testű, világosszürke színű madár. Jellegzetes a feketén szegélyezett fehér torokfolt (pingvin foltnak is nevezik). Csőre és lába piros. A kakasok és tojók színe nem tér el, a kakasoknál a sarkantyú helyén csontdudor van. Élőhelye megegyezik a szürke fogolyéval. Vörös fogoly (Alectoris rufa) Nagysága, színe nagyon hasonlít a szirti fogolyhoz, legbiztosabb elkülönítés, hogy a bögye cirmos, míg a szirti fogolyé egyszínű. Köves sziklás hegyoldalak lakója VADKACSA Tőkésréce (Anas plathyrinchos) Egész kontinensünkön elterjedt faj. Magyarországon állandó. Tavasszal és ősszel vonuló csapatok növelik az állományát. Lúdalkatúak rendjébe tartozó úszó réce. A gácsér színesebb, a tojó szürkésbarna, de mindkét nem szárnyán jellegzetes, fémesen csillogó kék szárnytükör van, melyet fehér sáv határol. Lábuk narancssárga. A tojó csőre zöldesbarna, a 9

11 gácséré lényegesen világosabb, zöld vagy zöldessárga. A gácsér nászruhája ragyogóan színes, feje és nyaka zöld, fehér gyűrűvel határolva, melle barna, oldala és hasa szürke. A víziszárnyasok közül tenyésztésre legalkalmasabb faj. Korábban egyesek a tőkésréce X khaki-champbell hibridet tartották jól tenyészthető, nevelhető állatnak. Ma már igyekszik mindenki megszabadulni a keresztezett vonalaktól MEZEI NYÚL (Lepus europaeus) Szinte az egész világon elterjedt, de ahol nem őshonos ott olykor a mesterséges telepítése sem járt sikerrel. Alacsonyan fekvő meszes, agyagos területeken, kötött, középkötött talajon érzi jól magát. Nyirkos, vizes területeket nem kedveli, ott marad meg, ahol búvóhelyet is talál. Egész Magyarország területén élő állat, egyesek szerint legértékesebb vadfajunk. Jobban kedveli a sík, mint a hegyes vidéket. Az Alföld jellegzetes állata cm testhosszúságú, 3-6 kg testtömegű, szőrzete sárgásszürke színű. 7-8 hónapos korára éri el a teljes kifejlettséget. Magányosan élő állat, a szaporodási periódusban alakul ki szorosabb társas kapcsolat. Évente 3-5-ször ellik. Viszonylag gyakran (15-20 %) előfordul a szuperfötáció. A szaporodási időszak elején és végén alacsonyabb az alomszám. Általában 3-5 kisnyúl található egy alomban. Kizárólagos növényevő. Lényegesen hosszabb hátulsó lábainak köszönhetően menekülés közben gyorsan fut. 10

12 3. APRÓVAD TELEPEK LÉTESÍTÉSE 3.1. A TERVEZÉS MEGHATÁROZÓ SZEMPONTJAI Az apróvad telep üzemeltetése általában gazdasági kérdés. Legtöbbször a közvetlen vagy indirekt haszon reményében létesítenek telepet. Olykor előfordul azonban, hogy nem feltétel a haszon, mert egy vadásztársaság saját vadászati lehetőségének biztosításáról, esetleg állomány fejlesztésről vagy visszatelepítésről van szó. Ez esetben nem a haszon a cél, hanem a lehetőség szerinti olcsó beruházás és üzemelés. Koncepció kérdése, hogy gazdasági vagy egyéb (szakmai, vadászati lehetőség, stb.) szempontok érvényesítése érdekében hozzuk létre a telepet. Annyit azonban meg kell jegyezni, hogy a beruházással csak egy ésszerű határig szabad takarékoskodni. Amikor a drágább beruházás olcsóbb üzemelést biztosít, általában ezt a megoldást kell választani. Például egy önitató beállításával az üzemelés során napi 2-3 óra élő munkát lehet megtakarítani, akkor a drágább beruházás az olcsóbb üzemelés során többszörösen megtérül. Viszont lehet más szakmai szempont, amiért mégsem az önitató lenne célszerű. A tervezés előtt ezeket a kérdéseket tisztázni kell, mert adott esetben 5-15 éves időszakra szóló beruházásról, kiadásokról, üzemelésről kell dönteni. A döntés után kell kiválasztani az üzemeltetési technológiát és a telep (funkcionális) felépítését. Négy alapvető dolgot kell meghatározni: 1. Teljes vagy részleges vertikum. 2. Fizikailag egy vagy több telephelyen 3. Kibocsátásra tervezett mennyiség (telep kapacitása) 4. Munkaerő. Szociális és adminisztratív létesítmények Teljes vagy részleges vertikum A cél és a technológia együtt szabja meg a telep funkcionális felépítését, vertikumát. Teljes vertikumról beszélünk, ha tenyészállatokat tartunk, és azok szaporulatát neveljük fel, majd értékesítjük. Részleges a telep vertikuma akkor, ha nem visszük végig az egész folyamatot, a teljes technológiának csak egy része valósul meg a telepen. Szárnyasvad telepen a tejes vertikum azt jelenti, hogy tenyészállományt tartunk, tojatjuk az állatokat, a tojásokat kikeltetjük, a csibéket illetve kiskacsákat felneveljük az értékesítésig, vagy kibocsátjuk és gondoskodunk róluk a vadászatig. Részleges vertikum esetén a technológia eleje (pl. tojatás, vagy tojatás és keltetés) vagy a vége (pl. kibocsátás) nem a telepen, vagy a telephez kapcsolódóan valósul meg. Lehet természetesen olyan telep is, amelyre napos állatok érkeznek, és hat hét nevelés után értékesítik azokat. zajlik. A mezei nyúl telepeken általában a szaporítás és a felnevelés is egy telepen belül Fizikailag egy vagy több telephelyen A telep létesülhet fizikailag egy vagy több telephelyen. Kereskedelmi, állategészségügyi vagy egyéb szempontok miatt olykor indokolt az egyes technológiai 11

13 folyamatok térbeli elkülönítése. Más esetben pusztán a hely szűke, vagy egyéb adottságok miatt kell külön telephelyet is működtetni. Kereskedelmi és állategészségügyi szempontok miatt a nagykapacitású keltetőt gyakran leválasztják, elhatárolják a telep többi részétől. A nagyteljesítményű gépek jobb kihasználása miatt a keltető több csibét állít elő, mint ahány állatot a telep fel akar - vagy tud - nevelni. Így a keltetőnek igen nagy külső forgalma van, ami fertőzésveszélyt jelent a telep állományára nézve. Kereskedelmi szempontból, a nagy forgalom miatt fontos, hogy jó minőségű úton, kényelmesen megközelíthető legyen a keltető. Ez a telep többi részét tekintve nem kívánalom. Sőt, kifejezetten arra törekszünk, hogy nagyforgalmú úttól távol, eldugott helyen, nyugodtan nevelhessük a fiatal állatokat. A technológiai folyamatok térbeli elkülönítésére jó példa, amikor intenzív keltetés és naposcsibe nevelés után a természetközeli továbbtartást kiviszik a telepről. Az állatok gondozása, takarmányozása és a technológia környezeti igénye annyira eltérő, hogy indokolt a térbeli elválasztás. Más esetben a kibocsátóhely közelében már meglévő, vagy könnyen felállítható épületbe teszik a közép és utónevelést. Innen az állatok törése, szállítása nélkül a fokozatosan növelt térrel megoldható a kibocsátás. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy ezekben az esetekben miért egy telep több telephelyéről és miért nem több telepről beszélünk? Ennek logikus magyarázata az egységes szemlélet. Egy telep egy irányítás alatt van, jobban szervezhető a munka (és a munkaerő). Egységes technológia különböző részeit valósítjuk meg az egyes telephelyeken. A gyakorlat sokszor bizonyította, hogy a külön telepek először gazdaságilag, majd irányítás szempontjából és végül szakmailag is önállósodnak, ami nagyon káros a munka végeredményét illetően Kibocsátott mennyiség (telep kapacitása) A telep méretét és számos csatlakozó szolgáltatás, létesítmény méretezését a technológia mellett a kibocsátásra tervezett mennyiség (telep kapacitása) határozza meg. Most csak a mennyiséget, az egyes lépcsők egyeztetését vizsgáljuk. A tervezés általános részénél vagy a kiindulás (keltetés) vagy a befejezés (értékesítés) mennyiségét kell meghatározni. Ebből az adatból előre vagy visszafelé számolva alakulnak ki az egyes fázisok mennyiségi igényei. Pl.: 6000/hét keltető kapacitáshoz mennyi naposcsibe fogadást, mennyi értékesítést tervezünk; mennyi a várható kilámpázott tojás, mennyi a várható elhullás, az így keletkezett veszélyes hulladék ártalmatlanítása hogyan oldható meg; a telepen maradt létszám kezdeti és folyamatosan emelkedő takarmány igénye; ehhez szükséges szállítási és raktározási kapacitás; stb. Más példával, fordított esetben a biztos adat a tervezett négy vadászat, összesen 1200-as terítékkel, vásárolt négyhetes madarakkal. Ebben az esetben visszafelé számolva becsülni kell a sebzést, a várható elhullásokat, elkóborlást. Az így megkapott vásárolandó létszámhoz kell biztosítani nevelőt, munkaerőt, takarmánytárolót stb. A jól működő telep nagyságát, az állatok létszámát meghatározzák a gazdaságossági és az állategészségügyi szempontok is. Szükséges egy minimális törzsállat létszám a gazdaságos üzemvitelhez és van egy maximális nagyság, ami fölé nem szabad menni, mert az üzem állategészségügyi kockázata aránytalanul nagy lesz. 12

14 Munkaerő. Szociális és adminisztratív létesítmények Egy teljes vertikumú telep szükségszerűen nagy kapacitású is, mert csak akkor üzemeltethető gazdaságosan. Ilyen teljes telepen mutatható be a szükséges munkaerő összetétele és létszáma. A telep vezetésére felsőfokú végzettségű, vadgazdálkodási vagy állattenyésztési szakember szükséges, aki néhány éves vezetési (és szakirányú) gyakorlattal is rendelkezik. Helyettese középfokú végzettségű, legalább szakmunkás képesítésű nagy gyakorlati tapasztalattal rendelkező dolgozó. A további létszám szervezés kérdése. Legalább 4 fő állandó létszámot kell tartani, mert az átteleltetés, telepőrzés, szükséges javítások, ragadozók gyérítése, ha nem is folyamatos, de rendszeres jelenlétet feltételez. A négy fő szakmunkás legyen, (köztük legalább egy hivatásos vadász), hogy minden feladatot meg tudjanak oldani és a tenyésztési szezonban a felduzzasztott létszámot, a segédmunkásokat és betanított segédmunkásokat irányítani tudják. A téli minimális létszámot kora tavasztól fokozatosan növelni kell. A nagy munkák időszaki és idénymunkásokkal végeztethetők el. Szerencsés, ha az időszaki munkások visszatérő dolgozók, esetleg a vadgazdálkodó alkalmazottai, akik a tenyésztési szezonon kívül más területen állnak alkalmazásban. A tenyésztési időszakban teljes, illetve részmunkaidős alkalmazottal kell számolni. A szociális létesítményeket a tervezett maximális létszámra méretezzük. A szakmai és egyéb adminisztráció részére legalább egy, megfelelő nagyságú iroda szükséges. Az elhelyezésnél gondolni kell az értékesítéshez kapcsolódó külső forgalomra. Az iroda a telep bejárása nélkül legyen megközelíthető KÖRNYEZETI FELTÉTELEK Ebben a témakörben az eddigiekkel szemben szigorúan szakmai kérdésekről van szó. Itt a sikeres üzemelés érdekében csak ritkán és nagyon korlátozottan tehetünk engedményeket Domborzati viszonyok és szélvédelem Sík, vagy 3 %-nál nem meredekebb lejtésű területen kell a telep helyét kijelölni. Déli fekvése előnyös, hogy a terület sok napsütést kapjon. A terület alakját és nagyságát úgy kell meghatározni, hogy az É-D hossztengelyű nevelőházak azon elférjenek. (Meg kell jegyezni, hogy az épületek hossztengelye - és ezzel a kifutók irányultsága - felfogás, szakmai viták témája. É-D hossztengelyű épület esetében keleti és nyugati kifutók vannak s ezek kevésbé szélsőséges hőmérsékletűek, mint az északi vagy déli területek. Ezen túlmenően a délutáni (nyugati) napsütés ellen a kerítésen kívül ültetett fák árnyéka is véd. A déli napsütésben erre sokkal kisebb a lehetőség.) Maga az épület is kevésbé melegszik, ha kisebb a déli napsütötte felülete. Az épületek esetében a melegedés több gondot okoz, mint a fűtés. A szellőztetés nem okoz különösebb problémát, de az épület hűtése igen. Szeles fennsíkok, vagy az uralkodó szélirányban fekvő huzatos völgyek apróvad telepek létesítésére nem alkalmasak. A kevésbé szeles területen is a tervezett telep mellett szélárnyékoló fasorok, vagy erdő legyen. Amennyiben ilyen nincsen, a jövőbeni létesítését tervezni kell, tehát az ehhez szükséges hely biztosított legyen. Az ilyen fasoroknak 13

15 másodlagos, de nagyon fontos haszna a telep takarása, elrejtése a nemkívánatos civil forgalom elől. Hasznosak a kifutókat részben árnyékoló fasorok is a belső utak mentén. A sík, gyakorlatilag vízszintes területen - különösen kötött vagy agyagos talajon - gondolni kell a csapadékvíz elvezetésére. A nagy felületről nyitott árkokban összegyűlt víz jelentős mennyiség lehet Talajviszonyok Laza, meleg homokos talaj ideális a fácán és fogoly telepek esetében. Szerkezete miatt hiányoznak a légcsőférgességet közvetítő földigiliszták. A napsütésben könnyen felmelegszik, így mikrobiológiai szempontból bizonyos öntisztulásra számíthatunk. A talajvízszint az épületek tervezett legalsó padozatszintje alatt legalább 150 centiméterrel legyen. A vadkacsa telepek a tóparton jellemzően nem homokos területek. Félkötött, kötött talajokat, esetleg kavicsos partot találunk itt. A kacsanevelő tavak leggyakrabban visszaduzzasztott patakok vagy folyó holtágak, olykor halastavak, ritkábban sóderbányászatból keletkezett tavak. A meder talaja lehet fontos. Kerülni kell a mély, szerves anyagban (különösen fehérjében) gazdag iszapot. Meleg nyáron rendkívül nagy a botulizmus veszélye, ha a sekély és gyorsan melegedő víz alatt vastag iszapréteg van Természetes víz A vadkacsa telepeket tópartra, természetes vizek mellé telepítik. Kivételt képeznek azok az esetek, amikor a naposkacsa nevelése területileg elválik a növendékek és a felnőtt állatok tartózkodási helyétől. A kacsanevelő tavak általában kis vízmélységű állóvizek. Amennyiben van választási lehetőség, arra kell törekedni, hogy állandó vízpótlású, szabályozható magasságú tó mellé tervezzük a kacsatartást. Fácánok esetében is nagyon előnyös, ha van természetes víz a területen. A víz fontosabb a madarak megtartásában, mint a takarmány Vezetékes vízellátás Helyi vagy odavezetett vezetékes víz látja el általában a fácán vagy fogoly telepet. A kívánatos vízminőség paramétereiben megegyezik az ivóvíz előírásaival. Valamennyi engedményt tehetünk a mikrobiológiai értékek tekintetében, de akkor a dolgozók számára gondoskodni kell ivóvízről. Erősen nitrátos víz az állatok itatására sem javasolható. Csatornázás általában csak a keltető és szociális épületekre terjed ki. Az esővíz felszíni elvezetéséről gondoskodni kell, mert a csatornába nem vezethető Energiaellátás Kétoldali elektromos betáplálás vagy tartalék áramforrás szükséges, különösen, ha keltető is üzemel. A kétoldali betápláláson azt értjük, hogy a 0,4 kv-os áramellátás két, 14

16 egymástól távoli transzformátorról érkezzen a telepre. Amennyiben erre nincsen mód, akkor kell benzin, vagy gázolaj üzemű áramfejlesztőt - mint tartalék áramforrást - betervezni. Az infrasugárzókhoz ritkán áll rendelkezésre vezetékes gáz. Ezért palackos PB gázt kell betervezni. A palackok számára létesített megfelelő kapacitású raktárból a szükséges cseréket bármikor végre lehet hajtani. Üzemelés szempontjából viszont egyszerűbb és olcsóbb, ha központi tartályból vezetéken biztosítjuk a PB gázt. Ebben az esetben is megtérül az üzemelés során a költségesebb beruházás. Szilárd tüzelőanyag tárolására megfelelő nagyságú területet kell biztosítani Úthálózat A telep legyen szilárd burkolatú úton megközelíthető. A belső úthálózat általában nem burkolt, de minden időjárási viszony mellett járható. Az utak szélessége és fordulói a tervezett járműforgalomhoz igazodjanak. A bakhátas utak mentén kell biztosítani a csapadékvíz elvezetését. Megoldható kiépített mély vízlevezető árokkal vagy széles, sekély kimélyítéssel. A sekély széles ároknak nagy a helyigénye, de előnye, hogy bárhol átjárható egyenes felület, nem kell átereszeket, hidakat építeni. Mély árkokat általában kényszerűségből építünk, amikor szűk a hely vagy a talaj minősége miatt az utak járhatósága csak így biztosítható. Valamennyi belső tereprendezés az árkok irányába biztosít lejtést. A kifutók és volierek vízelvezető árok felőli kerítése sose épüljön beton, vagy más szilárd lábazattal. Az elhatárolások a víz számára könnyen átjárhatók legyenek Elhatárolás, védőtávolságok Meg kell tervezni a telep elhatárolását. Ez részben optikai védelmet, részben valóságos fizikai elhatárolást, tehát kerítést és kapukat jelent. Az optikai védelmen azt értjük, hogy a telep ne legyen látványosan a kirakatban. Jó, ha közforgalmú úttól kissé távolabb egy bekötő magánúton közelíthető meg. A közforgalmú út és a telep között legalább egy keskeny erdősáv vagy fasor legyen. Ezzel elkerülhető, hogy aki eredetileg nem a telepre akart menni, pusztán kíváncsiságból odamenjen nézelődni. Nem titkos létesítményről van szó, de vagyon- illetve járványvédelmi szempontból mindenképpen hasznos, ha az üzleti partnereken kívül más nem keresi fel a telepet. Kerítés és kapu (és nagy telep esetén portaszolgálat) azért kell, hogy a jármű-, anyag-, állat- és személyforgalmat ellenőrizni és korlátozni lehessen. Védőtávolságok tekintetében figyelembe kell venni a lakott (üdülő, kiránduló, sport) területeket, állattenyésztési telepeket, nagyobb üzemeket, forgalmasabb utakat, stb. A minimális védőtávolságot a zajhatás, levegő- illetve vízszennyezés, fertőzési veszély és a nyugalom szempontjából kell megítélni. A széljárástól, terepviszonyoktól és még számos helyi tényezőtől függ a kialakítandó védőtávolság, ezért konkrét számokat általában nem lehet megadni. Mindezek ellenére vannak kialakult minimális távolság értékek, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni: lakott épülettől 250 m; dögtértől, dögkúttól vagy baromfiteleptől 2 km; közúttól, vasúttól m. 15

17 Higiénia, járványvédelem Ebben a tárgykörben az a fontos, hogy az állatok egészségét megóvjuk, a fertőzések behurcolásának lehetőségét a minimálisra csökkentsük. A higiénia tisztaságot, rendet, a technológia maradéktalan betartását jelenti. Ennek követelményeit, lehetőségét és a végrehajthatóságát meg kell tervezni. (Pl.: hiába követelmény a hullák naponkénti eltávolítása, ha nincs hová lerakni) A fertőzés behurcolása szempontjából a legnagyobb veszélyt az élő állat jelenti. Ezért azonos helyről származó állatokkal, egyidejű betelepítéssel kell a telepet feltölteni. Egy későbbi beszállítás, vagy más ok miatti elkülönítés miatt karantént kell biztosítani. A karantén beszállítás előtti megfigyelésre és beteg állatok elkülönítésére szolgáló terület. A telephez szervesen kapcsolódik, de járványtani szempontból szeparálható módon. A terület mélyebb pontján van, a fertőzés a karanténból nem kerülhet fel a telepre. Meg kell vizsgálni a telepen keletkezett trágya, állati hulla és befulladt tojás, valamint egyéb hulladékok elhelyezésének, illetve ártalmatlanításának lehetőségét. Mindezek, ha területileg nem is, de technológiailag és munkaszervezési szempontból mindenképpen a telephez tartoznak. A keletkezett trágya elhelyezését és kezelését az állattenyésztési telepen kívül tervezett trágyatelepen kell megoldani. A telepen belül ne legyen depó, a mélyalmos tartási rendszer ezt lehetővé is teszi. Az elhullott állatok tetemei és a befulladt tojások azonos elbírálás alá esnek. A tervezés kezdetén tisztázni kell, hogy lehet-e számítani az állati fehérjefeldolgozó körjáratára vagy más ártalmatlanítási megoldásra. Amennyiben nem (vagy túlságosan drága a lerakási díj), akkor a telep határán kívül létesíteni kell egy megsemmisítési lehetőséget. Gondolni kell a szemétre, hogy vegyes hulladék is keletkezik a telepen és annak elszállítása, megsemmisítése és/vagy ártalmatlanítása szintén már a tervezés elején megoldandó feladat Szőrmés és szárnyas ragadozók elleni védelem Ismerni kell, hogy a kijelölt területen hogyan áll ez a kérdés. Milyen fajokkal kell számolni, milyen együttműködés lehetséges a környező vadgazdálkodókkal. A ragadozók akár meg is hiúsíthatják a tartást vagy a jövedelmezőségét. A telep kerítésén belül csapdákkal, fegyverrel viszonylag könnyebb megoldani a kérdést, de a kibocsátás után átfogó terv nélkül nehéz a feladat. Az üzemeltetési feladatok körébe kell tervezni. 16

18 4. TELEPEK TERVEZÉSE Az előző fejezetben az apróvad telepek létesítésének általános szempontjai és feltételei szerepeltek. Ebben a fejezetben a tervezés, a telep működéséhez szükséges épületek, berendezések, fűtési rendszerek találhatók. A tervezés első lépése annak megállapítása, hogy a létesítéshez szükséges környezeti és egyéb adottságok, követelmények megvannak, illetve teljesíthetők ismert a telep célja és működési koncepciója a négy fontos kérdésre (vertikum, telephely, kapacitás, munkaerő) kialakult a válasz a létesítéshez szükséges engedélyek megvannak vagy beszerezhetők Ezután elvi elrendezésben funkcionális vázlatot kell készíteni (1. ábra) ahol az egyes épületek, területek technológiai kapcsolata látható. A tervezett számok birtokában, a folyamatábra segítségével kell az építményeket, épületeket méretezni és alaprajzon elhelyezni (2. ábra). Ismételt helyszíni bejárás után kezdődhet a kiviteli tervezés TELEP SZERKEZETE Az elvi elrendezésben (1. ábra) kell a higiéniai és technológiai előírásokat és elveket rögzíteni. A legfontosabb higiéniai elvek: tiszta és szennyezett anyag útja ne keresztezze egymást, személy- és teherforgalom ellenőrzött és korlátozható legyen, ezért a szennyes forgalom kivételével csak a főkapu üzemel, iroda a kapu közelében van, hogy idegenek ne járkáljanak a telepen, szintén a főkapu közelében van a takarmánytároló és a raktár. Részben az idegen (fertőzési veszélyt jelentő) forgalom miatt, részben pedig azért, hogy nehéz járművek ne rontsák a telep útjait. Technológiai szempontból a legfontosabb kérdés, hogy melyik fázisig akarjuk a nevelést a telepen belül tartani. Az utónevelés igényli relatíve a legnagyobb helyet. Részben ezért, részben a jól repülő madarak neveléséért hasznos, ha minél előbb kikerülnek a növendékek a kibocsátás helyére. Lehetséges és jó megoldás, ha a keltető egy nagyobbra méretezett téglaépületben van, mert a keltető mellett az adminisztrációs és szociális helyiségek is elférnek. Amennyiben a technológia része a naposcsibe eladás, a keltető és az iroda nagy forgalmat bonyolít. Ez az egyetlen csatornázott épület. Mindkét szempontból jó, ha a telep határánál van az épület 17

19 1. ábra: Szárnyasvad telep elvi elrendezése. Része a technológiának a biztonságos kerítés. A szőrmés és szárnyas ragadozók elleni védelem mindennapos feladatot jelent. A kerítés némi biztonságot ad a szabad területhez képest, de csak akkor, ha jól van megépítve és biztosított a hely az ellenőrzésre és a csapdázásra TECHNOLÓGIA TERVEZÉSE Az apróvad telepek közül csak a szárnyasvad telepek esetében kell a tervezés (és később az üzemeltetés) során az egyes technológiai folyamatok illesztésére nagyobb figyelmet fordítani. Egyrészt azért, mert e telepeken - különösen fácán telepeken - gyakran olyan létszámú állattal kell számolni a technológiai lépcsők során, ami a munkában, terület igényben minőségi változást jelent. Másrészt azért, mert a legtöbb telep nem teljes vertikumú vagy a tervezett mennyiségtől eltérő kapacitású, így a beszerzés vagy az értékesítés esetében külső partnerekhez kell alkalmazkodni. Gyakran arra kell tervezni, hogy a kibocsátásra szánt állatoknak csak az üzletileg biztos minimumra tervezett részét állítja elő a telep. A hullámzó igényeket vásárlással egészítik ki. Így a közép vagy az utónevelés fázisában lényeges lehet az állomány növekedése. A plusz állomány elhelyezése, gondozása (nevelő-) terület és munkaerő növelésével, vagy időbeli ütemezéssel oldható meg. A tervezés során mindkét lehetőséget mérlegelni kell és dönteni a célnak legjobban megfelelő javára. Máskor a technológia közbenső fázisában a felesleget értékesítik, amivel terület és munkaerő szabadul fel. Előfordul, hogy a keltető kapacitásának gazdaságos kihasználása miatt kell több tojást keltetni, és a felesleges napos állatot értékesíteni. 18

20 Ilyen és még számos más lehetőség miatt, a technológiák tervezésekor egymáshoz kell illeszteni térben, időben, állatok létszámában, és szükséges munkaerő tekintetében: a törzsállományt, a keltetőt, a napos állatok fogadását és az előnevelést, az előnevelt állatok fogadását, a közép- és utónevelést, valamint a kibocsátást. A tervezéshez szükséges adatokat a betelepítésre szánt állomány termelési adataiból kapjuk meg. Ennek hiányában az irodalmi átlagértékekkel 1000 tojóra tervezhető eredmények irányadóak a munkához: 3. táblázat: 1000 tojótól várható tojás, napos állat és növendék létszám. fácán fogoly vadkacsa tyúk tyúk tojó tojás tojás tojás 70 %-os kelési eredménnyel számolva napos napos napos minimális 10 %-os elhullással nyolchetes nyolchetes nyolchetes Alapvető követelmény, hogy a telepet a technológiával együtt kell tervezni. Az üzemelés során nehézségeket jelent, ha egy arra nem alkalmas telep kereteibe kell beszorítani az elképzelt technológiát. Ez nem azt jelenti, hogy a telep, vagy a technológia nem jó, csupán a kettő nem illeszthető össze. A technológia határozza meg az üzemelést és az üzemelés költségességét. Éppen ezért, a technológiához kell tervezni a telepet, ha teljesen új létesítményről van szó. Előfordulhat persze, hogy egy meglévő majort, épületet (épület együttest) kell berendezni, teleppé alakítani. Ilyenkor korlátozottak a lehetőségek és az eredetileg elképzelt technológia olykor nehezen illeszthető az adottságokhoz. Mégis a technológiának kell elsődlegességet biztosítani, ahhoz alakítani a környezetet vagy olyan technológiát választani, ami a meglévő keretekhez jobban alkalmazható. Ehhez a műszaki (építész, gépész) tervezőnek ismerni kell a technológia lényegét, a vázát, amit egy folyamatábrában (2. ábra) kell rögzíteni és a tervezés alapjául felhasználni. 19

21 2. ábra: Teljes vertikumú telep folyamatábrája. A nyilak jelzik az egymásra épülő technológiai folyamatokat. Az ábra megmutatja a külső kapcsolódási pontokat, azaz hol van értékesítési vagy vásárlási lehetőség. A kapcsolódási pontok egyben azokat a szakaszokat is jelölik, ahol a teljes vertikum megszakítható, illetve ahonnan a részleges vertikumú telep indítható. A nevelés, értékesítés számos változatával találkozunk a gyakorlatban. Jellemzőnek mondható, hogy a nagy kapacitású keltetővel rendelkező telep csak saját törzsállományából származó tojásokat keltet. A kikelt csibék zömét napos és előnevelt korban értékesíti. Magának csak a törzsállomány pótlásához és egy kisebb vadászati értékesítéshez szükséges létszámot nevel fel. A vadásztársaságok nagyobb része nem keltet. Napos, előnevelt, vagy kibocsátási korban vásárolja a madarakat. Így kerülik ki a számukra gazdaságilag, vagy szakmailag kockázatos szakaszokat. Helyes döntés, mert akinek nincs lehetősége komoly beruházásra, jobban teszi, ha előnevelt, vagy kibocsátásra alkalmas madarakat vásárol. Minimális beruházással szinte házi kivitelezésű berendezésekkel biztosíthatja a vadászatot. Végül, az előterv során a teljes technológiai folyamatból annyit kell kiválasztani, amennyi megvalósítható. Az ehhez szükséges építmények, berendezések szerepelnek a következő fejezetekben. 20

22 5. MEGVALÓSÍTÁS 5.1. MŰTÁRGYAK, ÉPÜLETEK Kerítések, kapuk a) külső kerítés A telepet határoló kerítéssel szemben semmiféle különleges kívánalom nincsen. Szerepe a vagyonvédelemben és a járványvédelemben van azzal, hogy a telep forgalmát a főkapuhoz kényszeríti. Magassága cm, anyaga általában 6X6 cm lukbőségű drótfonat, (vas)oszlopokra feszítve. A külső kerítés a szőrmés ragadozók elleni védelem első vonala is. Akkor lehet jól kihasználni, ha a kerítés mindkét oldalról szabad, ellenőrizhető, mert legalább gyalogút szélességű kaszált terület kíséri. A külső kaszált sávon kell elhelyezni a ragadozó csapdákat. E tekintetben fokozza a biztonságot, ha a kerítést 30 cm mélyen a földbe süllyesztik. Ilyen mélyre sem kutya, sem róka nem ás. Felállításához árokásó gépet kell használni. A kerítés kijelölt nyomvonalában húzott 30 cm mély árokba fúrják az oszloplyukakat. A beállított oszlopokhoz az árok alján rögzítik a feszítőszálat. A nem rozsdásodó kerítésfonatot az alsó és a felső feszítő szálra akasztani kell és nem szabad kötöző dróttal felvarrni. Az árok visszatemetése után a telep róka és kutya bekaparása ellen évre biztosítva van. A főkapu egy teher- és egy személybejáróból áll. A teherbejáró kétszárnyú kapu. Telep felöli oldalán sekély, betonból készült fertőtlenítő teknőt kell kialakítani. Szélessége megegyezik a kitárt kapu szélességével, hosszúsága olyan legyen, hogy a legnagyobb méretű traktorkerék is több mint egyszer átforduljon benne. Mélysége biztosítsa, hogy feltöltés esetén az áthaladó teherautó kerék gumiköpenye, magasságának feléig merüljön a folyadékba. 3. ábra: Járművek kerekét fertőtlenítő teknő A fertőtlenítő teknőt az út síkjába kell süllyeszteni. A haladási irányra merőleges szélét nem, vagy legfeljebb 3-4 cm-re szabad kiemelni a személykocsi forgalom miatt. A haladási iránnyal párhuzamos széleket ki kell emelni, melyek adott esetben a kitárt kapuszárnyak alátámasztásául is szolgálhatnak. 21

23 A személybejáró egyszárnyú kapu, ahová célszerű beépíteni a lábfertőtlenítőt. Szélessége a kapunyílásnál nagyobb, hosszúsága két lépésnyi legyen, hogy a bejövő gyalogos-forgalom ne kerülhesse ki, senki ne tudja átlépni. b) kifutó és volier kerítések, fedések A kifutók és a volierek kerítése 2(-4) m magas 6X6-os drótfonat faoszlopokra erősítve, vagy ezzel egyenértékű, más megoldás. Ha a téli tárolók, röpdék vagy kibocsátók ennél magasabbak, a kerítés általában két részből áll. Az alapot képező drótfonat fölé magasításként netlon vagy perlon hálót alkalmaznak. A kerítés oszlopokhoz 5-7 cm vastag, megfelelő hosszúságú fa karó toldásokat erősítenek, s ezekhez kötözik az oldalhálók magasítását. A kiscsoportos tojatáshoz épített voliereket a kerítés anyagával fedik. Egyéb esetekben a fedésre külön fedőhálót alkalmaznak, mely nagyobb lukbőségű, anyaga vékonyszálú, hogy télen ne tartsa meg a havat. A műanyag hálóknál nagyon fontos, hogy anyaguk UV stabilizált legyen, több szezont kibírjon. c) elválasztó kerítések A fácán és vadkacsa nevelés során a fiatal állatokat belső kerítésekkel kisebb csoportokra kell osztani. Ezeknek a kerítéseknek a magassága kb. 50 cm, anyaga hullámpapír, farost lemez, fém vagy műanyag háló, attól függően, hogy külső vagy belső térben vannak Épületek A szárnyasvad telepek zárt terei lehetnek tégla vagy könnyűszerkezetű épületek, illetve fóliasátrak. A három lehetőség közül aszerint választanak, hogy az építményeket állandóra vagy ideiglenesre ill. áthelyezhetőre tervezik, milyen technológiát akarnak alkalmazni, és a megvalósításhoz mennyi pénz áll rendelkezésre. a) keltető A beépített gépek értéke, a tűzbiztonság és a hőmérséklet tartása miatt jellemzően téglából építik a keltetőket. A keltető általában egyszintes épület, de indokolt esetben a többszintes elrendezés is megvalósítható. A technológiai folyamatnak megfelelő a helyiségek sorrendje: tojás fogadó, tároló, előkeltető, bújtató, csibeszárító és kiadó. A keltetőház több higiéniai és munka-biztonsági követelménynek feleljen meg: személy- és áruforgalma mindig korlátozható és ellenőrzött legyen, kétirányú áram-betáplálás, vagy ennek hiányában tartalék áramforrás (aggregátor) biztosítása, 22

24 a tojás és a csibe útja, valamint a szennyes és a tiszta anyag forgalma nem keresztezheti egymást, a tojás átvétele és a naposcsibék kiadása egymástól távol, akár az épület két ellentétes végén legyen, a helyiségek elrendezése határozza meg a forgalom irányát, az egyirányú technológiai folyamatot, a tiszta térbe irányuló személy és anyagforgalom ne kerülhesse el a mosdókat, öltözőket illetve a fertőtlenítőket, megfelelő méretű és a kellő számú raktár helyiség legyen. Mindezek figyelembevételével kell kialakítani (tervezni) a keltető épületet és a berendezéseket. A 4. ábrán látható rajzon a vastag vonallal keretezett rész maga a keltető. Ez a keltető funkcionális része: tojás fogadó, tojástároló, előkeltető, bújtató, csibeszárító, csibe kiadó. A többi helyiség csak járulékos, kiegészítő funkcióval kapcsolódik az üzemeléshez, de nem része a technológiának. Elhelyezésük, fizikai kapcsolatuk a keltetővel csak azért szerepel a rajzon, mert legtöbbször a keltető az egyetlen kőépület a telepen és adódik, hogy itt kapjanak helyet. 23

25 4. ábra: A keltetőház elvi alaprajza. (Ebben az esetben és korábban is csak elvi vázrajzok szerepelnek. Ennek az az oka, hogy a konkrét körülmények ismerete nélkül nem lehet ennél pontosabb eligazítást adni. Az elvi rajz a legfontosabb funkcionális eligazításokat megadja és a tervező szakember feladata a konkrét környezetbe, keretbe beilleszteni. A beruházás megrendelőjének az a feladata, hogy a követelményeket adja meg, a többit bízza a tervező szakemberre. Pl. azt kell megmondani, mit várunk el hőtartás szempontjából az épülettől és nem azt, hogy milyen téglából, milyen vastag falat építsenek; vagy azt kell meghatározni, hogy hány dolgozót szolgáljon ki az öltöző, amihez a helyiségeket a tervező méretezze, stb.) b) nevelők A fácán nevelők kialakítása függ az alkalmazandó technológiától, illetve a fűtési rendszertől. Minden esetben, amikor kályhás vagy kazános fűtés van (fekvőkémény, légbefúvás, etázs-fűtés) a tűzveszélyes teret a nevelőtéren kívül, tűzálló fallal határolt területen alakítják ki. Az alkalmazott technológiától függően a nevelő nagysága széles határok között változhat, hiszen az állatsűrűség az egyik módszerben a másiknak akár tízszerese is lehet. Gyakoribb megoldás, hogy egy gondozóhoz tartozó állatok egy nagy teremben, egy légtérben vannak. Gáz infrasugárzós technológiánál sugárzónként elkerített térben, sőt olykor önálló légtérben vannak az állatcsoportok. A nevelők lehetnek téglaépületek, szendvics panelekből összeállított könnyűszerkezetesek, vagy fólia sátrak. A fólia sátrak a mezőgazdasági kertészeti technológiából átvett szerkezetek (5. ábra). Lényeges különbség, hogy az íves csővázra fekete fóliát kell felhúzni. A fekete szín miatt nagy gond a sátor túlmelegedése. Kiküszöbölésére több szellőző kürtőt és oldalsó szellőzőnyílást építenek a sátorba. A hűtés további javítására mintegy 10 cm távolsággal dupla fóliát is húznak, hogy a közötte áramló levegő hűtse a falat. A fólia sátor építésekor arra kell figyelni, hogy a fóliába épített minden szerkezet (szellőzőnyílás, kürtő stb.) lehetőleg kör keresztmetszetű legyen, mert így a legkisebb a 24