MESTERSÉGES VADTENYÉSZTÉS I.- II.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MESTERSÉGES VADTENYÉSZTÉS I.- II."

Átírás

1 Békéscsabai Regionális Képz Központ 5600 Békéscsaba Kétegyházi út 1. SZÜLFÖLD ALAP Oktatási és Szakképzési Kollégium 4142/2008. sz. pályázat MESTERSÉGES VADTENYÉSZTÉS I.- II. Modulfüzet Verzió: 1.0

2 Összeállította: Fodor József Tamás A modul címe: Mesterséges vadtenyésztés Képzés megnevezése: Vadgazdálkodó Kizárólag a BRKK és a Pannon Forrás által szervezett képzéseken használható! Másolni és alkalmazni csak a BRKK elzetes írásbeli hozzájárulásával lehet! Felels kiadó: Molnár György igazgató Székelykeresztúr,

3 TARTALOMJEGYZÉK MESTERSÉGES VADTENYÉSZTÉS I.- II...1 APRÓVAD TELEPEK LÉTESÍTÉSE...6 A TERVEZÉS MEGHATÁROZÓ SZEMPONTJAI...6 KÖRNYEZETI FELTÉTELEK...8 TELEPEK TERVEZÉSE...11 TELEP SZERKEZETE...11 TECHNOLÓGIA TERVEZÉSE...11 MEGVALÓSÍTÁS...13 MTÁRGYAK, ÉPÜLETEK...13 BERENDEZÉSEK...17 KIVITELI TERVEZÉS...21 SZÁRNYAS VADTELEP BETELEPÍTÉSE ÉS ÜZEMELTETÉSE...22 TENYÉSZANYAG KIVÁLASZTÁSA...22 TOJATÁS...27 AZ EMBRIÓ FEJLDÉSE A TOJÁSBAN...30 MESTERSÉGES (GÉPI) KELTETÉS...31 NAPOS ÁLLATOK FOGADÁSA és FELNEVELÉSE...35 KIBOCSÁJTÁS...40 A TÖRZSÁLLOMÁNY TÁROLÁSA, TELELTETÉSE...44 TAKARMÁNYOZÁS...46 ÁLLATHIGIÉNIA...49 MEZEI NYÚL MESTERSÉGES TENYÉSZTÉSE...51 VADVÉDELEM...53 MUNKAVÉDELEM, BALESETMEGELZÉS...54 BEVEZETÉS A zárttéri vadtartás múltja ZÁRTTÉRI NAGYVADTARTÁS TERVEZÉSE...58 ZÁRTTÉRI NAGYVADTARTÁS MEGVALÓSÍTÁSA...61 A ZÁRTTÉRI VADTARTÁS ÉPÍTMÉNYEI, BERENDEZÉSEI...65 KERÍTÉSEK...65 KAPUK, ÁTJÁRÓK...69 ETETK...73 ITATÓK...76 SÓZÓK...77 LESEK és LÁLLÁSOK...77 BEFOGÓK, ÁTFOGÓK...78 KUTRICÁK...79 AZ ÉL VAD BEFOGÁSA...80 TAKARMÁNYOZÁS A ZÁRTTÉRI VADTARTÁSBAN...83 BARKÁSAGANCS NYERÉSE, TARTÓ SÍTÁSA és a SPERMAVÉTEL MÓDSZERE A SZARVASFARMOKON VADASKERTEK ÉS FARMOK ÜZEMELTETÉSE...96 Zárttéri gímszarvas tartás technológiai lehetségei...98 Zárttéri dámszarvas tartás technológiai lehetségei Zárttéri vaddisznótartás technológiai lehetségei ÁLLATHIGIÉNIAI TECHNOLÓGIA BALESETMEGELZÉS, MUNKAVÉDELEM

4 BEVEZETÉS A magyar vadgazdálkodás megítélését és hírnevét az apróvad gazdálkodás és eredményes szárnyasvad tenyésztés is kedvezen befolyásolta. A szárnyasvad tenyésztésnek Magyarországon évszázados hagyománya van. A királyi vadászterületeken, majd késbb a nagybirtokokon is folyt a kor színvonalának megfelel fácántenyésztés. Vadaskertek már az ókortól kezdve, világszerte voltak. Magyarországon részben nyelvi emlékekbl következtetve, részben feljegyzésekbl tudjuk, hogy ha korábban nem is, de legkésbb a XIV. századtól léteztek vadaskertek. E kertekben hazai és külországbeli vadak egyaránt voltak. Beatrix királyné ban szarvasokat és fácánokat küldött a ferrarai hercegnek, ami azt jelenti, hogy ebben az idben már valamilyen szinten tartották, tenyésztették a fácánokat is. Az ázsiai eredet fácánt tehát eddigre már betelepítették Magyarországra. A hiányos feljegyzések ellenére megállapíthatjuk, hogy a XVIII. és a XIX. században már tudatos fácánnevelés folyt a királyi és uradalmi vadaskertekben. A begyjtött fácántojásokat pulykákkal keltették és mesterségesen nevelték fel. Erre utal egy feljegyzés, mely szerint a vadászok a gesztesi uradalomban 1831-ben 4 akó sört kaptak jutalomként a fácánok részére gyjtött hangyatojásokért. A kis fácánokat a kertekben kiengedték és az idjárás viszontagságaival szemben védelmet is biztosítottak számukra a fácánkunyhókban. A XX. században már tudatos zárttéri fácán nevelés folyt. Ennek (is) tulajdonítható, hogy a századforduló táján feljegyzett es terítékkel szemben as vadászidényben a ltt madarak száma meghaladta a darabot. A második világháború nagy visszaesést jelentett. A fácánok létszáma a háborút követ két évtizedben ntt Ugyan, de az emelked vadászati igényeket nem elégítette ki. Rontotta a helyzetet a mezgazdasági termelés átalakulása is. A nagyüzemi mezgazdaság mszaki-technikai színvonalának fejldése kedveztlenül érintette a szárnyas apróvadállományt, úgy a törzsállományban, mint a reprodukció vonatkozásában. A lecsökkent természetes szaporulat nem elégítette ki a korszersöd vadgazdálkodás és vadászat igényeit. A mezgazdaság szocialista átszervezésével és a korszer mezgazdálkodás kialakulásával egyértelmvé vált, hogy a szárnyas apróvadfaj ok intenzív tenyésztési formáinak kialakulása nélkül folyamatos állománycsökkenés következik be. Ennek bizonyítására a fácán- és fogolyállomány alakulásának az összehasonlítása a legszembetnbb ben 517 ezer fácán mellett 1,1 millió fogoly élt hazai vadászterületeken. A fogoly mesterséges tenyésztése a kidolgozott technológiák ellenére sem került széleskör bevezetésre, minek következtében a fogolyállomány 160 ezerre lecsökkent és sor került a védetté nyilvánítására. A fácánállomány azonban a zárttéri tenyésztés eredményként 1980-ra 1,8 millióra ntt. Sinkovicsné (1987) Többen a sikeres fácán kibocsátásnak tulajdonítják, hogy nemzetközi összehasonlításban a legnagyobb állománysrség és hasznosítás hazánkban volt. Teríték adatok és a fácánállomány létszám alakulása 1974/76-ban a környez országokban Ország 1000 ha/ltt fácán 1000 ha/becsült fácán Magyarország 99,0 254 Bulgária 19,0 37 NDK 2,8 * Lengyelország 4,5 27 Románia 1,6 17 4

5 Csehszlovákia 48,0 85 Ausztria 40,0 * Jugoszlávia * 51 *nincs adat (Sinkovits nyomán) Az átalakuló intenzív mezgazdasági termelés a fácán és fogoly létszámát csökkentette. A fácánnál kedveztlenebb hatást jelentett a fogoly számára. A drasztikus állomány csökkenést nem ellensúlyozta semmi. A kedveztlen hatások oda vezettek, hogy Magyarország leggyakoribb vadászható madara védelemre szorult. Jelenleg a fogolyállomány növelésének két útját járjuk. Egyrészt szigorú korlátozásokkal engedélyezett a vadászat, másrészt az élhely javításával igyekeznek a természetes populációt megtartani, segíteni szaporodásában. Sajnálatos, hogy sokan, akik korábban fogolytenyésztéssel, kibocsájtással foglalkoztak, anyagi okok miatt felhagytak a tevékenységgel. A magyarországi helyzet részletesebben az alábbiak szerint alakult. Apróvad kibocsátási és hasznosítási adatok (Csányi, ) Év fácán fogoly vadkacsa mezei nyúl kibocsátás hasznosítás kibocsátás hasznosítás hasznosítás hasznosítás , A kialakult helyzetet nem mindenki értékelte és értékeli egyértelmen pozitívnak. Pl.: Az adatok alapján jól látható a kibocsátás alacsony hatékonysága, amelyet fként a kibocsátott mennyiség és a teríték nagysága közötti aránytalanság jelez. (Csányi, 1996) A vadkacsa zárttéri tenyésztésében a fácánnal párhuzamosan volt egy felfutás. Mértéke arányaiban meghaladta, de abszolút számaiban sosem érte el a fácánoknál tapasztalható nagyságot. A felfutás idején a tenyésztett vadkacsa vadászata szinte mindig a (trambulinos) röptetett vadászatot jelentette. A vadkacsa vadászat 1990 után megváltozott. A félvad tenyésztett vadkacsa vadászat iránt ntt az érdekldés a röptetettel szemben. A mezei nyúl állomány csökkenése egész Európában megfigyelhet. A nagyobb teríték érdekében már a múlt században megpróbálkoztak a mesterséges tenyésztéssel, de a sok probléma miatt nem volt eredményes. Mind a mai napig nem dolgoztak ki olyan használható technológiát, ami gazdaságilag elfogadható eredményt hozna. A fentiekbl látszik, hogy nem egyértelmen sikeres az apróvadak zárttéri tenyésztése és nagyon változó a hatékonyság megítélése. Mindezek mellett nem szabad elvetni a zárttéri tenyésztést, mert sok vadgazdálkodó úgy érzi, hogy mködésének alapja a tenyésztés és kibocsátás. Most nem feladatunk állást foglalni az apróvad fajok zárttéri tenyésztése mellett vagy ellen. Célunk csupán az, hogy információt adjunk e témában az ismeretekrl és felhalmozódott tapasztalatokról, hogy ha valaki a zárttéri tenyésztéssel foglalkozik, azt a tudomány mai állása szerint a lehet legjobban tehesse. 5

6 APRÓVAD TELEPEK LÉTESÍTÉSE A TERVEZÉS MEGHATÁROZÓ SZEMPONTJAI Az apróvad telep üzemeltetése általában gazdasági kérdés. Legtöbbször a közvetlen vagy indirekt haszon reményében létesítenek telepet. Olykor elfordul azonban, hogy nem feltétel a haszon, mert egy vadásztársaság Saját vadászati lehetségének biztosításáról, esetleg állományfejlesztésrl vagy visszatelepítésrl van szó. Ez esetben nem a haszon a cél, hanem a lehetség szerinti olcsó beruházás és üzemelés. Koncepció kérdése, hogy gazdasági vagy egyéb (szakmai, vadászati lehetség, stb.) szempontok érvényesítése érdekében hozzuk létre a telepet. Annyit azonban meg kell jegyezni, hogy a beruházással csak egy ésszer határig szabad takarékoskodni. Amikor a drágább beruházás olcsóbb üzemelést biztosít, általában ezt a megoldást kell választani. Például egy önitató beállításával az üzemelés során napi 2-3 óra él munkát lehet megtakarítani, akkor a drágább beruházás az olcsóbb üzemelés során, többszörösen megtérül. Viszont lehet más szakmai szempont, amiért mégsem az önitató lenne célszer. A tervezés eltt ezeket a kérdéseket tisztázni kell, mert adott esetben 5-15 éves idszakra szóló beruházásról, kiadásokról, üzemelésrl kell dönteni. A döntés után kell kiválasztani az üzemeltetési technológiát és a telep (funkcionális) felépítését. Négy alapvet dolgot kell meghatározni: 1. Teljes vagy részleges vertikum. 2. Fizikailag egy vagy több telephelyen 3. Kibocsátásra tervezett mennyiség (telep kapacitása) 4. Munkaer. Szociális és adminisztratív létesítmények Teljes vagy részleges vertikum A cél és a technológia együtt szabja meg a telep funkcionális felépítését, vertikumát. Teljes vertikumról beszélünk, ha tenyészállatokat tartunk, és azok szaporulatát neveljük fel, majd értékesítjük. Részleges a telep vertikuma akkor, ha nem visszük végig az egész folyamatot a teljes technológiának csak egy része valósul meg a telepen. Szárnyasvad telepen a tej es vertikum azt jelenti, hogy tenyészállományt tartunk, tojatjuk az állatokat, a tojásokat kikeltetjük, a csibéket illetve kiskacsákat felneveljük az értékesítésig, vagy kibocsátjuk és gondoskodunk róluk a vadászatig. Részleges vertikum esetén a technológia eleje (pl. tojatás, vagy tojatás és keltetés) vagy a vége (pl. kibocsátás) nem a telepen, vagy a telephez kapcsolódóan valósul meg. Lehet természetesen olyan telep is, amelyre napos állatok érkeznek és hathetes nevelés után étékesítik azokat. A mezei nyúl telepeken általában a szaporítás és a felnevelés is egy telepen belül zajlik. Fizikailag egy vagy több telephelyen A telep létesülhet fizikailag egy vagy több telephelyen. Kereskedelmi, állategészségügyi vagy egyéb szempontok miatt olykor indokolt az egyes technológiai folyamatok térbeli elkülönítése. Más esetben pusztán a hely szke, vagy egyéb adottságok miatt kell külön telephelyet is mködtetni. Kereskedelmi és állategészségügyi szempontok miatt a nagykapacitású keltett gyakran leválasztják, elhatárolják a telep többi részétl. A nagyteljesítmény gépek jobb kihasználása miatta keltet több csibét állít el, mint ahány állatot a telep fel akar - vagy tud - nevelni. Így a keltetnek igen nagy küls forgalma van, 6

7 ami fertzésveszélyt jelent a telep állományára nézve. Kereskedelmi szempontból, a nagy forgalom miatt fontos, hogy jó minség úton, kényelmesen megközelíthet legyen a keltet. Ez a telep többi részét tekintve nem kívánalom. St, kifejezetten arra törekszünk, hogy nagyforgalmú úttól távol, eldugott helyen, nyugodtan nevelhessük Fiatal állatokat. A technológiai folyamatok térbeli elkülönítésére jó példa, amikor intenzív keltetés és naposcsibe nevelés után a természetközeli továbbtartást kiviszik a teleprl. Az állatok gondozása, takarmányozása és a technológia környezeti igénye annyira eltér, hogy indokolt a térbeli elválasztás. Más esetben a kibocsátóhely közelében már meglév, vagy könnyen felállítható épületbe teszik a közép és utónevelést. Innen az állatok törése, szállítása nélkül a fokozatosan növelt térrel megoldható a kibocsátás. Joggal vetdik fel a kérdés, hogy ezekben az esetekben miért egy telep több telephelyérl és miért nem több teleprl beszélünk? Ennek logikus magyarázata az egységes szemlélet. Egy telep egy irányítás alatt van, jobban szervezhet a munka (és a munkaer). Egységes technológia különböz részeit valósítjuk meg az egyes telephelyeken. A gyakorlat sokszor bizonyította, hogy a külön telepek elször gazdaságilag, majd irányítás szempontjából és végül szakmailag is önállósodnak, ami nagyon káros a munka végeredményét illeten. Kibocsátott mennyiség (telep kapacitása) A telep méretét és számos csatlakozó szolgáltatás, létesítmény méretezését a technológia mellett a kibocsátásra tervezett mennyiség (telep kapacitása) határozza meg. Most csak a mennyiséget, az egyes lépcsk egyeztetését vizsgáljuk. A tervezés általános részénél vagy a kiindulás (keltetés) vagy a befejezés (értékesítés) mennyiségét kell meghatározni. Ebbl az adatból elre vagy visszafelé számolva alakulnak ki az egyes fázisok mennyiségi igényei. Pl.: 6000/hét keltet kapacitáshoz mennyi naposcsibe fogadást, mennyi értékesítést tervezünk; mennyi a várható kilámpázott tojás, mennyi a várható elhullás, az így keletkezett veszélyes hulladék ártalmatlanítása hogyan oldható meg; a telepen maradt létszám kezdeti és folyamatosan emelked takarmány igénye; ehhez szükséges szállítási és raktározási kapacitás; stb.. stb. Más példával, fordított esetben a biztos adat a tervezett négy vadászat, összesen 1200-as terítékkel, vásárolt négyhetes madarakkal. Ebben az esetben visszafelé számolva becsülni kell a sebzést, a várható elhullásokat, elkóborlást. Az így megkapott vásárolandó létszámhoz kell biztosítani nevelt, munkaert, takarmánytárolót stb. stb. A jól mköd telep nagyságát, az állatok létszámát meghatározzák a gazdaságossági és az állategészségügyi szempontok is. Szükséges egy minimális törzsállat létszám a gazdaságos üzemvitelhez és van egy maximális nagyság, ami fölé nem szabad menni, mert az üzem állategészségügyi kockázata aránytalanul nagy lesz. Munkaer. Szociális és adminisztratív létesítmények Egy teljes vertikumú telep szükségszeren nagy kapacitású is, mert csak akkor üzemeltethet gazdaságosan. Ilyen teljes telepen mutatható be a szükséges munkaer összetétele és létszáma. A telep vezetésére felsfokú végzettség, vadgazdálkodási vagy állattenyésztési szakember szükséges, aki néhány éves vezetési (és szakirányú) gyakorlattal is rendelkezik. Helyettese középfokú végzettség, legalább szakmunkás képesítés nagy gyakorlati tapasztalattal rendelkez dolgozó. A további létszám szervezés kérdése. Legalább 4 f állandó létszámot kell tartani, mert az átteleltetés, telep rzés, szükséges javítások, ragadozók gyérítése, ha nem is folyamatos, de rendszeres jelenlétet feltételez. A négy f szakmunkás tegyen, (köztük legalább egy hivatásos vadász), hogy minden feladatot meg tudjanak oldani és a tenyésztési szezonban a felduzzasztott létszámot, a segédmunkásokat és betanított segédmunkásokat irányítani tudják. A téli minimális létszámot kora tavasztól fokozatosan növelni kell. A nagy munkák idszaki és idénymunkásokkal végeztethetk el. Szerencsés, ha az idszaki munkások visszatér 7

8 dolgozók, esetleg a vadgazdálkodó alkalmazottai, akik a tenyésztési szezonon kívül más területen állnak alkalmazásban. A tenyésztési idszakban teljes, illetve részmunkaids alkalmazottal kell számolni. A szociális létesítményeket a tervezett maximális létszámra méretezzük. A szakmai és egyéb adminisztráció részére legalább egy, megfelel nagyságú iroda szükséges. Az elhelyezésnél gondolni kell az értékesítéshez kapcsolódó küls forgalomra. Az iroda a telep bejárása nélkül legyen megközelíthet. KÖRNYEZETI FELTÉTELEK Ebben a témakörben az eddigiekkel szemben Szigorúan szakmai kérdésekrl van szó. Itt a sikeres üzemelés érdekében csak ritkán és nagyon korlátozottan tehetünk engedményeket. Domborzati viszonyok és szélvédelem Sík, vagy 3%-nál nem meredekebb lejtés területen kell a telep helyét kijelölni. Déli fekvése elnyös, hogy a terület sok napsütést kapjon. A terület alakját és nagyságát úgy kell meghatározni, hogy az E-D hossztengely nevelházak azon elférjenek. (Meg kell jegyezni, hogy az épületek hossztengelye - és ezzel a kifutók irányultsága-felfogás, szakmai viták témája. E-D hossztengely épület esetében keleti és nyugati kifutók vannak s ezek kevésbé szélsséges hmérsékletek mint az északi vagy déli területek. Ezen túlmenen a délutáni (nyugati) napsütés ellen a kerítésen kívül ültetett fék árnyéka is véd. A déli napsütésben erre sokkal kisebb a lehetség.) Maga az épület is kevésbé melegszik, ha kisebb a déli napsütötte felülete. Az épületek esetében a melegedés több gondot okoz, mint a ftés. A szellztetés nem okoz különösebb problémát, de az épület htése igen. Szeles fennsíkok, vagy az uralkodó szélirányban fekv huzatos völgyek apróvad telepek létesítésére nem alkalmasak. A kevésbé szeles területen is a tervezett telep mellett szélárnyékoló fasorok, vagy erd legyen. Amennyiben ilyen nincsen, a jövbeni létesítését tervezni kell, tehát az ehhez szükséges hely biztosított legyen. Az ilyen fasoroknak másodlagos, de nagyon fontos haszna a telep takarása, elrejtése a nemkívánatos civil forgalom elöl. Hasznosak a kifutókat részben árnyékoló fasorok is a bels utak mentén. A sík, gyakorlatilag vízszintes területen - különösen kötött vagy agyagos talajon - gondolni kell a csapadékvíz elvezetésére. A nagy felületrl nyitott árkokban összegylt víz, jelents mennyiség lehet. Talajviszonyok Laza, meleg homokos talaj ideális a fácán és fogoly telepek esetében. Szerkezete miatt hiányoznak a légcsférgességet közvetít földigiliszták. A napsütésben könnyen felmelegszik, így mikrobiológiai szempontból bizonyos öntisztulásra számíthatunk. A talajvízszint az épületek tervezett legalsó padozatszintje alatt legalább 150 centiméterrel legyen. A vadkacsa telepek a tóparton jellemzen nem homokos területek. Félkötött, kötött talajokat, esetleg kavicsos partot találunk itt. A kacsanevel tavak leggyakrabban visszaduzzasztott patakok vagy folyó holtágak, olykor halastavak, ritkábban sóderbányászatból keletkezett tavak. A meder talaja lehet fontos. Kerülni kell a mély, szerves anyagban (különösen fehérjében) gazdag iszapot. Meleg nyáron rendkívül nagy a botulizmus veszélye, ha a sekély és gyorsan meleged víz alatt vastag iszapréteg van. Természetes víz A vadkacsa telepeket tópartra, természetes vizek mellé telepítik. Kivételt képeznek azok az esetek, amikor a naposkacsa nevelése területileg elválik a növendékek és a felntt állatok tartózkodási helyétl. A kacsanevel tavak általában kis vízmélység állóvizek. Amennyiben van választási lehetség, arra kell törekedni, hogy állandó vízpótlású, szabályozható magasságú tó mellé tervezzük a kacsatartást. Fácánok esetében is nagyon elnyös, ha van 8

9 természetes víz a területen. A víz fontosabb a madarak megtartásában,mint a takarmány. Vezetékes vízellátás Helyi vagy odavezetett vezetékes víz látja el általában a fácán vagy fogoly telepet. A kívánatos vízminség paramétereiben megegyezik az ivóvíz elírásaival. Valamennyi engedményt tehetünk a mikrobiológiai értékek tekintetében, de akkor a dolgozók számára gondoskodni kell ivóvízrl. Ersen nitrátos víz az állatok itatására sem javasolható. Csatornázás általában csak a keltet és szociális épületekre terjed ki. Az esvíz felszíni elvezetésérl gondoskodni kell, mert a csatornába nem vezethet. Energiaellátás Kétoldali elektromos betáplálás vagy tartalék áramforrás szükséges, különösen, ha keltet is üzemel. A kétoldali betápláláson azt értjük, hogy a 0,4 kv-os áramellátás két, egymástól távoli transzformátorról érkezzen a telepre. Amennyiben erre nincsen mód, akkor kell benzin, vagy gázolaj üzem áramfejlesztt - mint tartalék áramforrást - betervezni. A infrasugárzókhoz ritkán áll rendelkezésre vezetékes gáz. Ezért palackos PB gázt kell betervezni. A palackok számára létesített megfelel kapacitású raktárból a szükséges cseréket bármikor végre lehet hajtani. Üzemelés szempontjából viszont egyszerbb és olcsóbb, ha központi tartályból vezetéken biztosítjuk a PB gázt. Ebben az esetben is megtérül az üzemelés során a költségesebb beruházás. Szilárd tüzelanyag tárolására megfelel nagyságú területet kell biztosítani. Úthálózat A telep legyen szilárd burkolatú úton megközelíthet. A bels úthálózat általában nem burkolt, de minden idjárási viszony mellett járható. Az utak szélessége és fordulói a tervezett jármforgalomhoz igazodjanak. A bakhátas utak mentén kell biztosítani a csapadékvíz elvezetését. Megoldható kiépített mély vízlevezet árokkal vagy széles, sekély kimélyítéssel. A sekély széles ároknak nagy a helyigénye, de elnye, hogy bárhol átjárható egyenes felület, nem kell átereszeket, hidakat építeni. Mély árkokat általában kényszerségbl építünk, amikor szk a hely vagy a talaj minsége miatt az utak járhatósága csak így biztosítható. Valamennyi bels tereprendezés az árkok irányába biztosít lejtést. A kifutók és volierek vízelvezet árok felli kerítése sose épüljön beton, vagy más szilárd lábazattal. Az elhatárolások a víz számára könnyen átjárhatók legyenek. Elhatárolás, védtávolságok Meg kell tervezni a telep elhatárolását. Ez részben optikai védelmet, részben valóságos fizikai elhatárolást, tehát kerítést és kapukat jelent. Az optikai védelmen azt értjük, hogy a telep ne legyen látványosan a kirakatban. Jó, ha közforgalmú úttól kissé távolabb egy beköt magánúton közelíthet meg. A közforgalmú út és a telep között legalább egy keskeny erdsáv vagy fasor legyen. Ezzel elkerülhet, hogy aki eredetileg nem a telepre akart menni, pusztán kíváncsiságból odamenjen nézeldni. Nem titkos létesítményrl van szó, de vagyon- illetve járványvédelmi szempontból mindenképpen hasznos, ha az üzleti partnereken kívül más nem keresi fel a telepet. Kerítés és kapu (és nagy telep esetén portaszolgálat) azért kell, hogy a járm-, anyag-, állatés személyforgalmat ellenrizni és korlátozni lehessen. Védtávolságok tekintetében figyelembe kell venni a lakott (üdül, kiránduló, sport) területeket, állattenyésztési telepeket, nagyobb üzemeket, forgalmasabb utakat, stb. A minimális védtávolságot a zajhatás, levegilletve vízszennyezés, fertzési veszély és a nyugalom szempontjából kell megítélni. A széljárástól, terepviszonyoktól és még számos helyi tényeztl függ a kialakítandó védtávolság, ezért konkrét számokat általában nem lehet megadni. Mindezek ellenére vannak kialakult minimális távolság értékek, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni: lakott épülettl 250 m; dögtértl, dögkúttól vagy baromfi-teleptl 2 km; közúttól, vasúttól m. Higiénia, járványvédelem 9

10 Ebben a tárgykörben az a fontos, hogy az állatok egészségét megóvjuk, a fertzések behurcolásának lehetségét a minimálisra csökkentsük. A higiénia tisztaságot, rendet, a technológia maradéktalan betartását jelenti. Ennek követelményeit, lehetségét és a végrehajthatóságát meg kell tervezni. (Pl.: hiába követelmény a hullák naponkénti eltávolítása, ha nincs hová lerakni) A fertzés behurcolása szempontjából a legnagyobb veszélyt az él állat jelenti. Ezért azonos helyrl származó állatokkal, egyidej betelepítéssel kell a telepet feltölteni. Egy késbbi beszállítás, vagy más ok miatti elkülönítés miatt karantént kell biztosítani. A karantén beszállítás eltti megfigyelésre és beteg állatok elkülönítésére szolgáló terület. A telephez szervesen kapcsolódik, de járványtani szempontból szeparálható módon. A terület mélyebb pontján van a fertzés a karanténból nem kerülhet fel a telepre. Meg kell vizsgálni a telepen keletkezett trágya, állati hulla és befulladt tojás, valamint egyéb hulladékok elhelyezésének, illetve ártalmatlanításának lehetségét. Mindezek, ha területileg nem is, de technológiailag és munkaszervezési szempontból mindenképpen a telephez tartoznak. A keletkezett trágya elhelyezését és kezelését az állattenyésztési telepen kívül tervezett trágyatelepen kell megoldani. A telepen belül ne legyen depó, a mélyalmos tartási rendszer ezt lehetvé is teszi. Az elhullott állatok tetemei és a befulladt tojások azonos elbírálás alá esnek. A tervezés kezdetén tisztázni kell, hogy lehet-e számítani az állati fehérjefeldolgozó körjáratára vagy más ártalmatlanítási megoldásra. Amennyiben nem (vagy túlságosan drága a lerakási díj), akkor a telep határán kívül létesíteni kell egy megsemmisítési lehetséget. Gondolni kell a szemétre, hogy vegyes hulladék is keletkezik a telepen és annak elszállítása, megsemmisítése és/vagy ártalmatlanítása szintén már a tervezés elején megoldandó feladat. Szrmés és szárnyas ragadozók elleni védelem Ismerni kell, hogy a kijelölt területen hogyan áll ez a kérdés. Milyen fajokkal kell számolni, milyen együttmködés lehetséges a környez vadgazdálkodókkal. A ragadozók akár meg is hiúsíthatják a tartást vagy a jövedelmezségét. A telep kerítésén belül csapdákkal, fegyverrel viszonylag könnyebb megoldani a kérdést, de a kibocsátás után átfogó terv nélkül nehéz a feladat. Az üzemeltetési feladatok körébe kell tervezni. 10

11 TELEPEK TERVEZÉSE Az elz fejezetben az apróvad telepek létesítésének általános szempontjai és feltételei szerepeltek. Ebben a fejezetben a tervezés, a telep mködéséhez szükséges épületek, berendezések, ftési rendszerek találhatók. A tervezés els lépése annak megállapítása, hogy a létesítéshez szükséges környezeti és egyéb adottságok, követelmények megvannak, illetve teljesíthetk ismert a telep célja és mködési koncepciója a négy fontos kérdésre (vertikum, telephely, kapacitás, munkaer) kialakult a válasz a létesítéshez szükséges engedélyek megvannak vagy beszerezhetk Ezután elvi elrendezésben funkcionális vázlatot kell készíteni ahol az egyes épületek, területek technológiai kapcsolata látható. A tervezett számok birtokában, a folyamatábra segítségével kell az építményeket, épületeket méretezni és alaprajzon elhelyezni. Ismételt helyszíni bejárás után kezddhet a kiviteli tervezés. TELEP SZERKEZETE Az elvi elrendezésben kell a higiéniai és technológiai elírásokat és elveket rögzíteni. A legfontosabb higiéniai elvek; tiszta és szennyezett anyag útja ne keresztezze egymást, személy- és teherforgalom ellenrzött és korlátozható legyen, ezért a szennyes forgalom kivételével csak a fkapu üzemel, iroda a kapu közelében van, hogy idegenek ne járkáljanak a telepen, szintén a fkapu közelében van a takarmánytároló és a raktár. Részben az idegen (fertzési veszélyt jelent) forgalom miatt, részben pedig azért, hogy nehéz jármvek ne rontsák a telep útjait. Technológiai szempontból a legfontosabb kérdés, hogy melyik fázisig akarjuk a nevelést a telepen belül tartani. Az utónevelés igényli relatíve a legnagyobb helyet. Részben ezért, részben a jól repül madarak neveléséért hasznos, ha minél elbb kikerülnek a növendékek a kibocsátás helyére. Lehetséges és jó megoldás, ha a keltet egy nagyobbra méretezett téglaépületben van a keltet, mert a keltet mellett az adminisztrációs és szociális és helyiségek is elférnek. Amennyiben a technológia része a naposcsibe eladás, a keltet és az iroda nagy forgalmat bonyolít. Ez az egyetlen csatornázott épület. Mindkét szempontból jó, ha a telep határánál van az épület Része a technológiának a biztonságos kerítés. A szrmés és szárnyas ragadozók elleni védelem mindennapos feladatot jelent. A kerítés némi biztonságot ad a szabad területhez képest, de csak akkor, ha jól van megépítve és biztosított a hely az ellenrzésre és a csapdázásra. TECHNOLÓGIA TERVEZÉSE Az apróvad telepek közül csak a szárnyasvad telepek esetében kell a tervezés (és késbb az üzemeltetés) során az egyes technológiai folyamatok illesztésére nagyobb figyelmet fordítani. Egyrészt azért, mert e telepeken - különösen fácán telepeken - gyakran olyan létszámú állattal kell számolni a technológiai lépcsk során, ami a munkában, terület igényben minségi 11

12 változást jelent. Másrészt azért, mert a legtöbb telep nem teljes vertikumú vagy a tervezett mennyiségtl eltér kapacitású, így a beszerzés vagy az értékesítés esetében küls partnerekhez kell alkalmazkodni. Gyakran arra kell tervezni, hogy a kibocsátásra szánt állatoknak csak az üzletileg biztos minimumra tervezett részét állítja el a telep. A hullámzó igényeket vásárlással egészítik ki. Így a közép vagy az utónevelés fázisában lényeges lehet az állomány növekedése. A plusz állomány elhelyezése, gondozása (nevel-) terület és munkaer növelésével, vagy idbeli ütemezéssel oldható meg. A tervezés során mindkét lehetséget mérlegelni kell és dönteni a célnak legjobban megfelel javára. Máskor a technológia közbens fázisában a felesleget értékesítik, amivel terület és munkaer szabadul fel. Elfordul, hogy a keltet kapacitásának gazdaságos kihasználása miatt kell több tojást keltetni, és a felesleges napos állatot értékesíteni. Ilyen és még számos más lehetség miatt, a technológiák tervezésekor egymáshoz kell illeszteni térben, idben, állatok létszámában, és szükséges munkaer tekintetében: a törzsállományt, a keltett, a napos állatok fogadását és az elnevelést, az elnevelt állatok fogadását, a közép- és utónevelést, valamint a kibocsátást. A tervezéshez szükséges adatokat a betelepítésre szánt állomány termelési adataiból kapjuk meg. Ennek hiányában az irodalmi átlagértékekkel 1000 tojóra tervezhet eredmények irányadóak a munkához. Alapvet követelmény, hogy a telepet a technológiával együtt kell tervezni. Az üzemelés során nehézségeket jelent, ha egy arra nem alkalmas telep kereteibe kell beszorítani az elképzelt technológiát. Ez nem azt jelenti, hogy a telep, vagy a technológia nem jó, csupán a kett nem illeszthet össze. A technológia határozza meg az üzemelést és az üzemelés költségességét. Éppen ezért, a technológiához kell tervezni a telepet, ha teljesen Új létesítményrl van szó. Elfordulhat persze, hogy egy meglév majort, épületet (épület együttest) kell berendezni, teleppé alakítani. Ilyenkor korlátozottak a lehetségek és az eredetileg elképzelt technológia olykor nehezen illeszthet az adottságokhoz. Mégis a technológiának kell elsdlegességet biztosítani, ahhoz alakítani a környezetet, vagy olyan technológiát választani, ami a meglév keretekhez jobban alkalmazható. Ehhez a mszaki (építész, gépész) terveznek ismerni kell a technológia lényegét, a vázát, amit egy folyamatábrában kell rögzíteni és a tervezés alapjául felhasználni. A nevelés, értékesítés számos változatával találkozunk a gyakorlatban. Jellemznek mondható, hogy a nagy kapacitású keltetvel rendelkez telep csak saját törzsállományából származó tojásokat keltet. A kikelt csibék zömét napos és elnevelt korban értékesíti. Magának csak a törzsállomány pótlásához és egy kisebb vadászati értékesítéshez szükséges létszámot nevel fel. A vadásztársaságok nagyobb része nem keltet. Napos, elnevelt, vagy kibocsátási korban vásárolja a madarakat. Így kerülik ki a számukra gazdaságilag, vagy szakmailag kockázatos szakaszokat. Helyes döntés, mert akinek nincs lehetsége komoly beruházásra, jobban teszi, ha elnevelt, vagy kibocsátásra alkalmas madarakat vásárol. Minimális beruházással szinte házi kivitelezés berendezésekkel biztosíthatja a vadászatot. Végül, az elterv során a teljes technológiai folyamatból annyit kell kiválasztani, amennyi megvalósítható. Az ehhez szükséges építmények, berendezések szerepelnek a következ fejezetekben. 12

13 MEGVALÓSÍTÁS MTÁRGYAK, ÉPÜLETEK Kerítések, kapuk a) küls kerítés A telepet határoló kerítéssel szemben semmiféle különleges kívánalom nincsen. Szerepe a vagyonvédelemben és a járványvédelemben van azzal, hogy a telep forgalmát a fkapuhoz kényszeríti. Magassága cm, anyaga általában 6X6 cm lukbség drótfonat, (vas) oszlopokra feszítve. A küls kerítés a szrmés ragadozók elleni védelem els vonala is. Akkor lehet jól kihasználni, ha a kerítés mindkét oldalról szabad, ellenrizhet, mert legalább gyalogút szélesség kaszált terület kíséri. A küls kaszált sávon kell elhelyezni a ragadozó csapdákat. E tekintetben fokozza a biztonságot, ha a kerítést 30 cm mélyen a földbe süllyesztik. Ilyen mélyre sem kutya, sem róka nem ás. Felállításához árokásó gépet kell használni. A kerítés kijelölt nyomvonalában húzott 30 cm mély árokba fúrják az oszloplyukakat. A beállított oszlopokhoz az árok alján rögzítik a feszítszálat. A nem rozsdásodó kerítésfonatot az alsó és a fels feszít szálra akasztani kell és nem szabad kötöz dróttal felvarrni. Az árok visszatemetése után a telep róka és kutya bekaparása ellen évre biztosítva van. A fkapu egy teher- és egy személybejáróból áll. A teherbejáró kétszárnyú kapu. Telep felöli oldalán sekély, betonból készült ferttlenít teknt kell kialakítani. Szélessége megegyezik a kitárt kapu szélességével, hosszúsága olyan legyen, hogy a legnagyobb méret traktorkerék is több mint egyszer átforduljon benne. Mélysége biztosítsa, hogy feltöltés esetén az áthaladó teherautó kerék gumiköpenye, magasságának feléig merüljön a folyadékba. A ferttlenít teknt az út síkjába kell süllyeszteni. A haladási irányra merleges szélét nem, vagy legfeljebb 3-4 cm-re szabad kiemelni a személykocsi forgalom miatt. A haladási iránnyal párhuzamos széleket ki kell emelni, melyek adott esetben a kitárt kapuszárnyak alátámasztásául is szolgálhatnak. A személybejáró egyszárnyú kapu, ahová célszer beépíteni a lábferttlenítt. Szélessége a kapunyílásnál nagyobb, hosszúsága kétlépésnyi legyen, hogy a bejöv gyalogos-forgalom ne kerülhesse ki, senki ne tudja átlépni. b) kifutó és volier kerítések, fedések A kifutók és a volierek kerítése 2(-4) m magas 6X6-os drótfonat faoszlopokra ersítve, vagy ezzel egyenérték, más megoldás. Ha a téli tárolók, röpdék vagy kibocsátók ennél magasabbak, a kerítés általában két részbl áll. Az alapot képez drótfonat fölé magasításként netlon vagy perlon hálót alkalmaznak. A kerítés oszlopokhoz 5-7 cm vastag, megfelel hosszúságú fa karótoldásokat ersítenek, s ezekhez kötözik az oldalhálók magasítását. A kiscsoportos tojatáshoz épített voliereket a kerítés anyagával fedik. Egyéb esetekben a fedésre külön fedhálót alkalmaznak, mely nagyobb lukbség, anyaga vékonyszálú, hogy télen ne tartsa meg a havat. A manyag hálóknál nagyon fontos, hogy anyaguk UV stabilizált legyen, több szezont kibírjon. c) elválasztó kerítések A fácán és vadkacsa nevelés során a Fiatal állatokat bels kerítésekkel kisebb csoportokra kell osztani. Ezeknek a kerítéseknek a magassága kb. 50 cm, anyaga hullámpapír, farost lemez, fém vagy manyag háló, attól függen, hogy küls vagy bels térben vannak. 13

14 Épületek A szárnyasvad telepek zárt terei lehetnek tégla vagy könnyszerkezet épületek, illetve fóliasátrak. A három lehetség közül aszerint választanak, hogy az építményeket állandóra vagy ideiglenesre, ill. áthelyezhetre tervezik, milyen technológiát akarnak atka1mazni, és a megvalósításhoz mennyi Pénz áll rendelkezésre. a) keltet A beépített gépek értéke, a tzbiztonság és a hmérséklet tartása miatt jellemzen téglából építik a keltetket. A keltet általában egyszintes épület, de indokolt esetben a többszintes elrendezés is megvalósítható. A technológiai folyamatnak megfelel a helyiségek sorrendje. tojás fogadó, tároló, elkeltet, bújtató, csibeszárító és kiadó. A keltetház több higiéniai és munka-biztonsági követelménynek feleljen meg: személy- és áruforgalma mindig korlátozható és ellenrzött legyen, kétirányú áram-betáplálás, vagy ennek hiányában tartalék áramforrás (aggregátor) biztosítása, a tojás és a csibe útja, valamint a szennyes és a tiszta anyag forgalma nem keresztezheti egymást, a tojás átvétele és a naposcsibék kiadása egymástól távol, akár az épület két ellentétes végén legyen, a helyiségek elrendezése határozza meg a forgalom irányát, az egyirányú technológiai folyamatot, a tiszta térbe irányuló személy és anyagforgalom ne kerülhesse el a mosdókat, öltözket illetve a ferttlenítket, megfelel méret és a kell számú raktárhelyiség legyen. Mindezek figyelembevételével kell kialakítani (tervezni) a keltet épületet és a berendezéseket. A keltet funkcionális része: tojás fogadó, tojás tároló, elkeltet, bújtató, csibeszárító, csibe kiadó. A többi helyiség csak járulékos, kiegészít funkcióval kapcsolódik az üzemeléshez, de nem része a technológiának. Elhelyezésük, fizikai kapcsolatuk a keltetvel csak azért szerepel a rajzon, mert legtöbbször a keltet az egyetlen képület a telepen és adódik, hogy itt kapjanak helyet. b) nevelk A fácánnevelk kialakítása függ az alkalmazandó technológiától illetve a ftési rendszertl. Minden esetben,amikor kályhás vagy kazános ftés van (fekvkémény, légbefúvás, etázsftés) a tzveszélyes teret a neveltéren kívül, tzálló fallal határolt területen alakítják ki. Az alkalmazott technológiától függen a nevel nagysága széles határok között változhat, hiszen az állatsrség az egyik módszerben a másiknak akár tízszerese is lehet. Gyakoribb megoldás, hogy egy gondozóhoz tartozó állatok egy nagy teremben egy légtérben vannak. Gáz infrasugárzós technológiánál sugárzónként elkerített térben, st olykor önálló légtérben vannak az állatcsoportok. A nevelk lehetnek téglaépületek, szendvics panelekbl összeállított könnyszerkezetesek, vagy fólia sátrak. A fólia sátrak a mezgazdasági kertészeti technológiából átvett szerkezetek. Lényeges különbség, hogy az íves csvázra fekete fóliát kell felhúzni. A fekete szín miatt nagy gond a sátor túlmelegedése. Kiküszöbölésére több szellz kürtt és oldalsó szellznyílást építenek a sátorba. A htés további javítására mintegy 10 cm távolsággal dupla fóliát is húznak, hogy a közötte áramló leveg htse a falat. A fólia sátor építésekor arra kell figyelni, hogy a fóliába épített minden szerkezet (szellz nyílás, kürt stb. lehetleg kör 14

15 keresztmetszet legyen, mert így a legkisebb a veszélye a fólia továbbszakadásának. A fólia kivágása eltt a tervezett helyen a fóliát meg kell ersíteni. A sátor kerek szellztet nyílását téglalap alakú fólia takarja. A nyílás felett a fémvázhoz rögzített léc alól indul a takaró fólia, melynek alsó szélében egy rúd van rögzítve. A szellz nyitásához erre a rúdra kell feltekerni a fóliát, így fokozatmentesen szabályozható a nyílás nagysága. A fogolycsibe elnevelés két lényegesen eltér technológia szerint folyhat. Egyik esetben drótsodronyos ketrecekben tartják az állatokat. A lábakon álló, felül nyitott elnevel ketreceket egy épületben helyezik el. Az épületben egy vagy több nagy terem és a kiszolgáláshoz szükséges kisebb helyiségek vannak. A terem padozata sima, könnyen takarítható. Teremftéssel kombinált manyás nevelés feltételeit kell biztosítani mind a ftés, mind a manyák csatlakozása tekintetében. A ketrecek egyik végükkel a falhoz csatlakoznak. Minden ketrecnek saját infralámpája, takarmány és vízellátása, valamint kibújó nyílása van. A ketrecekhez a kibújó nyílásokon keresztül, a küls oldalon, lábakon álló, háromrészes egységek csatlakoznak. Minden egység kett darab, hálós oldalú, hálóval fedett kifutóból és a közöttük lév fedett búvóházból áll. A ketrecek magassága úgy van beállítva, hogy kényelmesen kezelhetk legyenek, és alóluk a lehullott trágya, takarmány könnyen takarítható. A ketrecekbe és kifutókba vezetékes önitató beállítható. A búvóházba sem takarmányt, sem vizet nem teszünk. A búvóház tetejének egy része nyitható. Más technológiánál nem emelt ketrecben, hanem földön tartjuk az állatokat. A kisebb méret nevelhöz fóliával félig takart kifutó és szabad kifutó tartozik. Minden csoport külön egységben nyer elhelyezést, így egy-egy fedett tér olyan kicsi, hogy inkább ól, mint épület méret. A zárt tér bels részében manya biztosítja a megfelel hmérsékletet. A félig elhatárolt küls részben van az etet és az itató. A vadkacsáknál a klasszikus zárttéri nevelésnél a naposkacsák részére az épületben biztosítunk egy kis csatornát úszkálásra. Ebbl inni is fognak az állatok, ezért a gyakori vízcsere biztosítható legyen. A kis betonvályúból faráccsal segítjük a kijutást. Más technológia esetén úsztató vályú csak a kifutóban van. A tópartra kihelyezett állatoknak már nem szükséges valódi meleg épületeket biztosítani. Elegend egy ideiglenesen felállított, es- és szélvédelmet adó építmény. Ez gyakran mindössze oszlopokra ersített féltet. A fedett terület akkora, hogy az állatok elférjenek alatta. A fedett terület három oldalán, a tartóoszlopokra ersített mezgazdasági fólia biztosítja a szélvédelmet. c) kifutók, volierek A nevelházakhoz csatlakoznak a kifutók. A kifutók elhatárolása egy oldalról az épület, három oldalról kb. 2m magas kerítés. Az épülethez közelebbi kis szakaszuk fóliával vagy valamilyen más ideiglenes megoldással fedett illetve széltl védett lehet. A kifutó nagyobb része teljesen szabad. Az épületen belül elhatárolt nevelterekhez (p1. gáz infrasugárzós technológiánál) önálló kifutók tartoznak. Ilyen esetben közös kerítések vannak, melyek nem lehetnek a szimpla 6X6 centiméteres drótfonatból. A kerítés alsó felét mindkét oldalról sr fonattal kell borítani, vagy az egész kerítés mezt ilyenbl építeni. Sokan úgy tartják, hogy az egyes csoportok nyugalma érdekében jobb, ha az elválasztások nem kerítésfonatból, hanem átlátszatlan (p1. alumínium vagy eternit hullámlemez) lapokból vannak. A fácán ás fogoly kifutókat hálóval fedni kell. A vadkacsák kifutóit nem szokás fedni. A volierek (tárolók) épületekhez nem csatlakoznak. Szabadon állnak és kerítéssel határoltak. Méretük a tartási célnak megfelelen néhány négyzetmétertl néhány hektár lehet. Lényeges különbség a kifutó ás a volier között, hogy míg a kifutó adott technológiában egy tartásra szolgáló zárt tér (épület, fóliasátor) kiegészít szabad területe, addig a volier az állatok kizárólagos tartózkodási helye. 15

16 Kiscsoportos tojatóvolier legalább 2 m2/állat nagyságú. Az oldala kb.2m magas, és a kerítés anyagából készült fonattal fedett. Célszer egymás mellett több tojatóvoliert sorban felállítani, mert így a közös választófalak lényeges megtakarítást jelentenek. Lehetnek végleges beépítések vagy mobilok. Ez utóbbi esetben a szokásos volier elemeket használják a felépítéshez. A nagy volierek területe 0.1-tl néhány hektár, kerítésmagassága 3-6 m lehet. Ha lefedik, fedésükre manyag hálókat használnak. A voliereknél fedésre perlon hálót nem használhatunk, mert megtartja a havat. A fedésre illetve a nagycsoportos tojatók íveire olyan ers, de vékony szálú, viszonylag nagyobb lukbség háló kell, aminek anyaga nem tartja meg a havat és UV stabilizált (p1. nyergesújfalui háló). A nagyterület volierek vízszintesen kifeszített fedhálói a Saját súlyukat sem bírják el. Ezért hálót tartó feszítdrótok hálózatát kell kihúzni. A feszítdrótok találkozási pontjaiban a kerítéssel azonos magasságú oszlopok tartják a hálózatot. A tartószálaknak olyan srn kell lenni, hogy a háló ne lógjon be túl mélyen. Az oszlopokra kell ersíteni az ülrudakat, minél magasabbra, mert ez a madarakat repülésre készteti Oldalkerítésre perlon háló megfelel, különösen a 2 méter feletti magasításhoz. Az állatok mozgási magasságáig (50-60 cm-ig) a bels oldalról védeni kell a hálót, mert kicsipkedik. Az alsó megersítéshez a vastagabb, fekete útalap háló, vagy aprólukú, megfelelen ers, de jól hajlítható fémháló jó. A volierek egy speciális formája a vadkacs röptet (trambulin). Dombok közötti völgyben folyó patak visszaduzzasztásával létesített tó vonalába, a dombtetre építik a röptett. A fából készített építmény egy földrl induló deszka Út, mely nem túl meredeken maximum 8 méteres magasságig emelkedik. Oldalról és felülrl drótfonattal határolt. A fels ponton vízszintesbe fordul és mintegy 2-3 méter után a tó felé nyitott. Hasonló kimenetet biztosítani szoktak 2 és 4 méteres magasságban is. A tópartról a röptetig 8-10 m széles, dróthálóval határolt Út vezet. A röptet alsó végénél egy kisebb volier van, amelyet felülrl is drótháló fed. d) tojatók Az alkalmazott technológiától függen lehet földre, ketrecbe vagy mfészekbe tojatni. A fácánok földre tojatásánál kiscsoportos vagy falkás módszert választhatunk. A kis csoport esetében a fentebb leírt kiscsoportos tojatóvolierben helyezzük el az állatokat. A fácánok falkás tojatásnál állatot tartunk együtt, megfelel ivararányban. Ideális terület nagyság 20 m2/állat. A tojató vagy egy szokásos felépítés nagy volier, vagy a mezgazdaságban használt fólia sátor tartóívéhez hasonló ívekre kifeszített könny manyag hálóval fedett terület. Az ív magassága 3-4 m, szélessége 5-6 m, hosszúsága a tervezett állatlétszámtól függ. A hálót az alsó cm magasságban ersebb manyag vagy dróthálóval belülrl védeni kell. Az ívekre húzott háló sokkal olcsóbb megoldás minden másnál, csak annyival kényelmetlenebb, hogy télre le kell szedni. A tárolhatóság miatt a teljes hálót sokszor az eredeti csíkokra is szét kell bontani. A fácánok ketreces tojatásánál a tojóketrecek egymás fölött több sorban vannak egy védett térben. A ketrecek befogadására k vagy könnyszerkezetes épület éppúgy megfelel, mint a fekete fóliával fedett sátor. A ketreces tojatással kapcsolatos egyik legfbb gond a megfelel szellzés biztosítása. A k vagy könnyszerkezetes épületnél a szellztetés biztosítására több megoldás lehetséges. Gazdaságos a tetbe épített kürtkkel ás alul a falakon nyitott szellznyílásokkal létrehozott természetes szellzés. Ez a természetes (gravitációs) légcsere nem mindig elegend, ezért a ventillátorok mködtetéséhez és a világításhoz elektromos energiát biztosítani kell. A foglyok tojatása angol vagy francia rendszer boxokban történik. Az angol boxok a földön, a francia boxok lábakon állnak, de minden esetben, a szabadban. A boxok 3 részbl, két fedett és közöttük egy dróthálóval borított, nyitott összeköt részbl állnak. A 150*75 cm es box egy 16

17 fogolypár tartására alkalmas. A boxokat egymással összeépítve, sorban telepítik. Ebben az esetben a középs rész oldalfalai nem lehetnek rácsból, hogy a szomszédos párok ne láthassák egymást. Az angol boxoknak nincsen alja (alulról nyitottak). A francia boxok két zárt része alulról sima lappal zárt, a középs dróthálóval. Tehát lényegében az angol boxban a földre, francia boxban ketrecbe tojatunk. A vadkacsák általában mfészkekbe tojnak. A mfészkeket tojóházban vagy a szabad ág alatt a tóparton ás kisebb számban a vízen is cl lehet helyezni. A tojóház egyszer tégla esetleg könnyszerkezetes épület. Általában egy bejárata van és csak egy, nem nagy belmagasságú helyiségbl áll. Es és szélvédelmet biztosít, ftése nincsen. Abban az esetben, ha takarmány tárolására is használják, akkor az külön helyiség, külön bejárattal. e) takarmánytároló A telepen tartott állatok részére az abraktakarmányt megfelelen száraz, jól szellztethet, lehetleg hvös épületben kell tárolni. A tároló befogadóképességét úgy kell méretezni, hogy legalább egyheti mennyiség - takarmányféleségenként különrakva - elférjen. A tápokat mindig papírzsákokban, a szemes takarmányokat általában ömlesztve tároljuk. Az ömlesztett tároláshoz mozgatható deszkafalak szükségesek. Ezeket elre le kell gyártani, és nagyságukat valamilyen szisztéma szerint a tároló méretéhez igazítani. Az egyéb takarmányokat általában naponta szállítjuk be a telepre vagy ideiglenes lerakóhelyen rövid ideig tároljuk. f) raktárak A zökkenmentes üzemeltetéshez elegend számú és nagyságú raktárhelyiség szükséges. Ezek számát és méretét általános érvényen megadni nem lehet (a tervezettnél kettvel többet és másfélszer nagyobbat kell megépíteni). Arra kell figyelni, hogy a mérgez, tzveszélyes, vagy egyéb okból gondosabb kezelést igényl anyagokat külön kell tárolni. A vegyszereknél az egymással heves reakciót adó anyagokat külön helyiségben kell tárolni. A raktáraknak nem kell önálló épület, az iroda, a keltet vagy a takarmánytároló épületében elhelyezhetk. g) szociális és iroda épületek A dolgozók létszámától és a telepen alkalmazott technológia higiéniai követelményétl függ a szociális blokk félesége és nagysága. Humán egészségügyi oldalról a megfelel jogszabályok és ANTSZ elírások szabályozzák a kérdést. Ezért WC-t és egy minimális szint tisztálkodási lehetséget biztosítani kell. A telep járványvédelme is megkövetel bizonyos óvatosságot. Jó, ha a dolgozók átöltöznek, és több szempontból helyes, ha erre a lehetséget egy központi helyen biztosítjuk. Az öltöz lehet a keltet épületében is, hiszen sokszor ez az egyetlen csatornázott épület. BERENDEZÉSEK Etetk Vályú a legegyszerbb etet, melyre drótból hajlított rácsot kell tenni, hogy az állatok ne menjenek bele. Könnyen tisztítható és olcsó, de több munkaert igényel. Gyakrabban a fiatal állatok takarmányozásakor használják. Az ajtó rácsára akasztható vályúból etetjük a ketreces tartás során a (tenyész) állatokat. Hengeres önetet a nagyobb csibék, és a felntt állatok etetésére használt eszköz. Nagy álló henger (kb. 20 kg abrak ill. táp befogadású), melynek saját etet tálcája van. Kúpos önetet a csibék takarmányozásánál tesz jó szolgálatot. Befogadóképessége 1-2 kg. Ketrecre tehet önetett a fogolypárok takarmányozására használjuk. Láncos önetet a nagyüzemi baromfitenyésztésben használt berendezés. Beállításának elvi lehetsége megvan, 17

18 de ritkán szokták szárnyasvadnál alkalmazni. Elvágott autógumiból a szabad területre kibocsátott állatokat lehet etetni, ha valamilyen okból a takarmányt nem akarjuk a földre szórni. Itatók Csibeitató cserépbl készül, kicsi az rtartalma, ami elnyös, mert gyakrabban kell frissíteni benne a vizet. Így maga az eszköz biztosítja a vízminséget és a csibék gyakori ellenrzését. Kúpos önitató (fém) a csibenevelésben leggyakrabban használt itató eszköz. Tartályos önitató volierekben vagy kibocsátáskor használható jól, mert nagy rtartalma miatt ritkábban kell tölteni. Kétféle megoldással találkozunk. Az egyik esetben fekv hordóból csvezetéken keresztül, a másik esetben pedig az itatóvályúval közvetlen kapcsolatban lév álló tartályból jut a Víz az itatóvályúba. Itatóvályú egyszer, két végén, ferdén lezárt félhenger, melyet általában a befolyó oldalon kissé megemelve állítanak be. Töltéskor a túlfolyó rendszernek köszönheten automatikusan frissül a víz és tisztul a vályú. A vályú készítése során arra kell figyelni, hogy a keresztmetszete mindig félhenger legyen, és a végeit íves átmenettel zárják. Így elkerülhetk az éles szögletek és sarkok ahol a szennyezdés lerakódhat. Ez vonatkozik az etet vályúkra is. Vezetékes önitató és harmatcsepp itató azonos elven mköd rendszerek. Minden egység (egy ól, egy volier) külön tartályból induló csvezetéken kaja a vizet. Azért külön tartályból, mert az önitatókat sohasem kötjük a vezetékes hálózatra közvetlenül. Ennek két oka van: egyrészt ezzel megakadályozható mszaki hiba esetén az itatóból szennyezett Víz visszaszívása az ivóvíz hálózatba, másrészt az automata szelepeknél kisebb zárási er szükséges, mint a vezetékes hálózat szokásos több bár nyomása esetén. A hálózati vezeték a tartályban megszakad és egy úszóval vezérelt szelep (Jakab-szelep) szabályozza a tartályban a vízszintet. E mszaki megoldásnak további elnye, hogy vízben oldható gyógyszereket vagy takarmánykiegészítket az önitatón keresztül is lehet adagolni. A tartályból kiinduló csvezeték leágazásainak végpontjainál vannak az önitatók. A klasszikus tálkás önitatónál úszószelep szabályozza a tálkákban az itatóvíz szintjét. A vezetékes kúpos önitatónál a kúp alatt elhelyezett úszó tszelepe szabályozza a körbefutó vályúban a vízszintet. A függesztett önitatóknál a pisztolyszelep rugós nyitása ellenében az itató és a víz együttes súlya szabályozza a szelep zárását. A harmatcsepp itatónál a manyag csbe csavart súlyszelepek kínálnak az állatoknak egy-egy csepp vizet. Ketrecre akasztható önitató a tojóboxban tartott foglyok ellátására szolgál. Másik változatát a battériás fácántartásban használjuk. Elvágott autógumiból a szabad területre kibocsátott állatokat itatják, ha jobb megoldás nincsen, vagy fél az itató elvesztése. Ketrecek, tojófészkek a) ketrecek Az intenzív technológiáknál az épületeken belül - a jobb helykihasználás érdekében több sorban elhelyezett - ketrecekben vannak az állatok. Jellemzen a tojatásnál használnak ketreceket, de a pecsenyekacsa vagy a húsra tenyésztett fácánoknál a nevelésnek is eszköze. Általában a broyler baromfitartásból átvett ketreceket építik be. b) tojófészkek A vadkacsa tojatásához használjuk. A mfészkek deszkából vagy más természetes anyagból készülnek. A tojóházba telepített tojófészkek összeállítása nem olyan igényes, mint a szabadban elhelyezetteké. Csak egy lapokból összerótt kis kuckó, ami a megtojási idre elhatárolt nyugalmat biztosít. A szabadba épített mfészkek stabilak, megbízható es és szélvédelmet biztosítanak. A deszkából építettek teteje felfelé nyitható, ezért kényelmesebben kezelhetk. A nádból, sásból, vesszbl stb-bl készült mfészkek esztétikusabbak, jobban illenek a félvadtartáshoz, talán a tojók is jobban szeretik, de sokkal nehézkesebb a kezelésük. A vízre telepített mfészkek oszlopo(ko)n rögzített deszkalapon vannak, a Víz felett csak annyival magasabban, hogy a hullámzás ne csapjon be a fészekbe. A fészek eléréséhez a 18

19 kacsák részére deszka feljárót kell építeni, viszonylag kis emelkedéssel, keresztben lécezéssel. A feljáróra azért is szükség van, mert a feltipegés közben lefolyik a víz a tojó lábáról és nem ázik el a fészek. Ftési rendszerek Minden ismert hátadási rendszer használatos a nevelk teremftésére. A forró füst közvetlen hszállítását használja ki a fekvkémény. Meleg levegt használ ftésre a légbefúvásos rendszer, míg melegvizet, az etázsftés. Sugárzó hvel a gáz infrasugárzó ft. Az állatok tartózkodási helyén a magasabb hmérsékletet elektromos hsugárzó biztosítja. a) fekvkémény A régi téglaépületek átalakításakor ajánlható a fekvkéményes rendszer. Óriási elnye, hogy csak egyféle energiát igényel, szinte mindenütt megvalósítható. Ftését szilárd tüzelre alapozzák. Ftanyag lehet erd- vagy mezgazdasági hulladék is, ezért olcsó az üzemelése. A tüzel tárolására, gyjtésére egy féltett kell biztosítani. Az épület, kezel és ft helyiségbl valamint neveltérbl áll. Az épület egyik végében - a tzálló fallal elválasztott ft-kezel helyiségben - elhelyezett kemence (kályha) kéménye a padozattól cm magasságban, 2 ezrelék emelkedéssel húzódik Végig az épület hossztengelyében és az ellentétes végén fordul függleges irányba. Lábakon álló, téglából épített kéményrl van szó. Az építés során béléscsövet nem szabad használni, klasszikus technológiával, gondos munkával kell a tömörséget biztosítani. A neveltér hossza maximum 20 m., szélessége 6-8 m lehet, magassága pedig minimálisan annyi legyen, hogy a mélyalom emelkedését is beszámítva kényelmesen lehessen közlekedni. A kémény az els S méteren nagyon meleg, ezért faráccsal vagy lécekkel el kell keríteni. A teljes neveltér kezdetben nem lehet egyben, ezért m2-nyi nevel egységeket alakítanak ki alacsony, ideiglenes kerítésekkel. Manya nem tartozik a rendszerhez! Az épület hosszanti falán kibúvó nyílások vannak. Az épülethez kifutó csatlakozik. b) meleglevegs ftés (légbefúvás) Kályhás vagy légbefúvásos teremftésrl van szó. Ennél a technológiánál is a fekvkéményhez hasonlóan egy nagy teremben tartjuk az állatokat. A teret mobil kerítésekkel kisebb részekre osztjuk. A légbefúvás csak a teremhmérsékletet biztosítja. A kályhában legtöbbször szilárd, esetleg folyékony ftanyagot égetnek el. Az elnevelés ideje alatt infralámpákkal külön melegíteni kell az állatok tartózkodási helyét. A manyák számára felfüggesztési lehetséget és elektromos csatlakozást kelt biztosítani A teremftés biztosítására két technológia honosodott meg. Az egyik esetben a teremben elhelyezett kályha a hforrás. A kályhát részben vagy teljes egészében egy fémlemez köpeny veszi körül. Egy ventillátor a kályha felülete és a köpeny között felmelegedett levegt a terembe fújja. A kályha a terem egyik sarkában van, kívülrl fthet és a kéményét is a legrövidebb úton vezetik ki, a tzveszély miatt. A másik esetben a köpennyel körülvett kályha nincs a teremben. A meleg levegt kb. 50 cm átmérj, két sor lukkal perforált manyag cs vezeti a terembe. A helyiség szélességétl függen egy vagy a terem két oldalán egy-egy csövet függesztenek Végig a mennyezet alatt. c) melegvizes ftés (etázs-ftés) A hforrás ebben az esetben egy kazánházban elhelyezett kazán. A kazánban melegített vizet a nevelben lév cskígyóba vezetik. Ez lehet, gravitációs rendszer s ebben az esetben elektromos energiát nem igényel. A nevelési technológiától függen a cskígyó vagy a padozatra (padozat alá) fektetett, vagy kissé megemelve közvetlenül a battériák alatt fut. E ftési rendszer kiépítése a legjobb példája annak, hogy a tervezett technológiához kell a technikát kiépíteni. A megvalósítás után a technológiát alapveten már nem lehet változtatni. A gyakorlatban úgy alakult ki, hogy ehhez a ftési rendszerhez általában egyszintes battériás tartást használnak. A 145 cm átmérj, kör alapterület battériákat önetetvel és vezetékes önitatóval látják el. Az önitatók tartályból kapják a vizet, így gyógyszer, cukor vagy 19

20 kamillatea adagolható az állatoknak. Gyakran kúpos önitatókat használnak, melyek beruházási igénye alacsonyabb. A battériák alja és oldala drótháló s ezeket a megemelt csövekre teszik. Közvetlenül a battériák alatt futó ftcsben magasabb a víz hmérséklete, így a battériában már a neveltér hmérsékletét biztosítja. A battériákat nem almozzák alattuk homok van. Az esetek egy részében a padozatftés csak (egy alacsonyabb) teremhmérsékletet biztosít, emellett még infralámpákat kell beállítani, melyek a neveltér hmérsékletét biztosítják. A battériákat a padozatra helyezik és almozzák. d) gáz infrasugárzó Teremftést és manyát egyszerre oldja meg a gáz infraég. Hsszabályzós (ki- bekapcsolós) 1000 W-os készülékeket kb. 45 fokos szögben döntve, mintegy 80 cm magasságban kell elhelyezni. A ftanyag vezetékes földgáz vagy palackos PB gáz. Az ég által besugárzott területen neveltér-, attól távolodva teremhmérsékletet biztosít a technológia. Minden sugárzóhoz külön hsszabályzót kell kapcsolni és a nevelegység bejárati ajtajánál elhelyezni. e) elektromos hsugárzók. A manyák alatti magasabb hmérsékletet leggyakrabban a normál porcelán foglalatokba csavarható infra hlámpákkal biztosítjuk. Más esetben a fekete vonal hsugárzót használjuk manyának. A vonalsugárzó felszíni hmérséklete alacsonyabb a készülék közelebb van az állatokhoz. Keltet gépek és egyéb berendezések a) gépek A keltetgépek típusai szerint megkülönböztetünk asztali, szekrény és termes keltetgépeket. használt típust elssorban a keltetett tojás mennyisége, másodsorban a rendelkezésre álló munkaer határozza meg. A vadmadarak tojásainak keltetésére elssorban National gépeket használnak, de vannak kisebb Viktória gépek is üzemben. E speciális vadmadár-keltet gépek a célnak legjobban megfelel típusok és sokkal eredményesebbek, mint a baromfitenyésztésben használatos egyéb keltetk. Kezdetben, amikor megindult a fácánok gépi keltetése a magyar Gergely-féle asztali gépeket is használták. Késbb a nagyüzemi intenzív tenyésztés a nagyteljesítmény gépeket követelte meg. Az 1990-es évek elején úgy látszott, hogy a kisebb gépek reneszánsza következik, de úgy látszik, hogy a gazdasági megfontolások ezt megakadályozták. Napjainkban is a nagyobb gépeket használják. A gépek emelked típus száma az egyre növeked befogadóképességet is jelzi. Egy adott keltetüzemen belül, az elkeltet és a bújtató gépek kapacitását össze kell hangolni. Folyamatos üzemelés mellett általában hetenkénti berakással számolunk és így elegend, ha a bújtató gépek kapacitása egyharmada az elkeltetk kapacitásának. A keltetben használható gép típusát a gazdaságosság figyelembevételével - a tervezett keltetési szám alapján kell meghatározni. Biztonságosabbak és kevesebb problémát okoznak a teljesen automatizált gépek. Biztosítják az egyenletes hmérsékletet, a szükséges páratartalmat és a forgatást. Elny még a relatíve kevesebb munkaer igény. Leggyakrabban használt gépek: elkeltetk National ; Viktoria ; bújtatók National ; Viktoria 1.848; A gépeket úgy válogatják össze, hogy egy üzemen belül azonos állványokat,tálcákat lehessen használni. b) állványok A termékeny tojások tárolására olyan állványokat kell használni, amelyeken a tojások a tálcákkal forgathatók. A tálcatartókat a tárolóban az állvány saját kis motorja mozgatja. A keltetgép állványain nincs motor, csak egy csatlakozó a gép, mozgató mechanizmusához. A nagy gépek állványai saját kerekeiken gördíthetk. c) tálcák és fordító 20

Az apróvadtenyésztés állategészségügyi gondjai

Az apróvadtenyésztés állategészségügyi gondjai Az apróvadtenyésztés állategészségügyi gondjai Dr. Beregi Attila Ph.D. Szent-István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Gödöllő 2011. Fogalom meghatározás Állathigiénia: integráló tudomány megelőzi a termelési

Részletesebben

VRV Xpressz Használati Útmutató

VRV Xpressz Használati Útmutató VRV Xpressz Használati Útmutató A programmal néhány perc alatt nem csak 5-6 beltéri egységes munkákat, hanem komplett, 3-400 beltéri egységgel rendelkez irodaházakat, szállodákat is meg lehet tervezni.

Részletesebben

Akciós úszókapu vasalat szett!

Akciós úszókapu vasalat szett! Bemutatóterem és raktár: 1183 Budapest, Akadály u. 15 Bejárat a Nefelejcs u. felől! Telefon: +36 1 297 33 96 info@polswat.hu Nyitva: H-Cs: 8-17:00 Magyarország Kft. Mobil:+36 30 633 21 60 www.polswatbolt.hu

Részletesebben

Ellenőrzési lista baromfitelepek állategészségügyi ellenőrzéséhez (madárinfluenza miatt, betelepítést megelőzően)

Ellenőrzési lista baromfitelepek állategészségügyi ellenőrzéséhez (madárinfluenza miatt, betelepítést megelőzően) Ellenőrzési lista baromfitelepek állategészségügyi ellenőrzéséhez (madárinfluenza miatt, betelepítést megelőzően) A telep neve:... Telephelye-címe:... Telefon/fax száma:... Tulajdonos/üzemeltető neve:...

Részletesebben

Zárttéri apróvadtenyésztés. 1. Az apróvadtenyésztés története, helyzete és a fajok

Zárttéri apróvadtenyésztés. 1. Az apróvadtenyésztés története, helyzete és a fajok Zárttéri apróvadtenyésztés 1. Az apróvadtenyésztés története, helyzete és a fajok Szárnyasvad tenyésztés évszázados hagyomány királyi, nagyúri vadászterületeken ld. Fácános nevű terület Gödöllőn Vadaskertek

Részletesebben

ZÁRTTÉRI APRÓVADTENYÉSZTÉS

ZÁRTTÉRI APRÓVADTENYÉSZTÉS Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Vadvilág Megőrzési Intézet ZÁRTTÉRI APRÓVADTENYÉSZTÉS Jegyzet vadgazda mérnök szakos hallgatók részére Dr Ákoshegyi Imre Gödöllő 2005 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Hűtőházi szakági tervezés mezőgazdasági és ipari célokra.

Hűtőházi szakági tervezés mezőgazdasági és ipari célokra. Hűtőházi szakági tervezés mezőgazdasági és ipari célokra. Lényegi eltérések: Légállapot különbség: A hőmérséklet külső csúcsérték - az alapul vett értékkel az általános felmelegedés miatt egyre feljebb

Részletesebben

BODMÉR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2007.(IX.13.) Kt. számú rendelete A Helyi Építési Szabályzatról

BODMÉR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2007.(IX.13.) Kt. számú rendelete A Helyi Építési Szabályzatról 1 BODMÉR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2007.(IX.13.) Kt. számú rendelete A Helyi Építési Szabályzatról (egységes szerkezetben a 10/2011. (VIII.08.) önkormányzati rendelettel) Bodmér Község

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. szeptember 22-ei rendes, nyílt ülésére

ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. szeptember 22-ei rendes, nyílt ülésére Dunavarsány Város Önkormányzatának Polgármestere 2336 Dunavarsány, Kossuth Lajos utca 18., titkarsag@dunavarsany.hu 24/521-040, 24/521-041, Fax: 24/521-056 www.dunavarsany.hu ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány

Részletesebben

A ZÁRTTÉRI VADTARTÁS LEHETŐSÉGEI, FELTÉTELEI

A ZÁRTTÉRI VADTARTÁS LEHETŐSÉGEI, FELTÉTELEI A ZÁRTTÉRI VADTARTÁS LEHETŐSÉGEI, FELTÉTELEI Zsigmond Richárd földművelésügyi igazgató 2014. március 25. Zárttéri nagyvadtartás 1996. évi LV. törvény (Vtv.) és végrehajtási rendelete szabályozza Vadaskertek

Részletesebben

GOLDEN RETRIEVER KÖR TENYÉSZTÉSI SZABÁLYZAT 3.SZÁMÚ MELLÉKLET. A fajtára jellemző és a tenyésztésnél ajánlott tartási módok

GOLDEN RETRIEVER KÖR TENYÉSZTÉSI SZABÁLYZAT 3.SZÁMÚ MELLÉKLET. A fajtára jellemző és a tenyésztésnél ajánlott tartási módok GOLDEN RETRIEVER KÖR TENYÉSZTÉSI SZABÁLYZAT 3.SZÁMÚ MELLÉKLET A fajtára jellemző és a tenyésztésnél ajánlott tartási módok MEGKÖTVE TARTANI RETRIEVERT NEM SZABAD!!! 3.1. Tenyészkutyák tartása gazdasági

Részletesebben

Az erdőfeltárás tervezésének helyzete és továbbfejlesztésének kérdései

Az erdőfeltárás tervezésének helyzete és továbbfejlesztésének kérdései Az erdőfeltárás tervezésének helyzete és továbbfejlesztésének kérdései CORNIDES GYÖRGY Az erdőfeltárás az erdőgazdálkodás központi kérdése világszerte. A gépek forradalma az erdészetre is befolyással van,

Részletesebben

Egységes szerkezetbe foglalva: 2015. december 01. Henn Ferencné jegyző. egységes szerkezetbe foglalt szöveg. Hatályos: 2015. december 10-től.

Egységes szerkezetbe foglalva: 2015. december 01. Henn Ferencné jegyző. egységes szerkezetbe foglalt szöveg. Hatályos: 2015. december 10-től. Mencshely Község Önkormányzata Képviselő-testülete 12/2004. (VIII.13.) rendelete 1 Mencshely Község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről Egységes szerkezetbe foglalva: 2015. december 01.

Részletesebben

FELSŐÖRS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2015. (IV.16.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL

FELSŐÖRS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2015. (IV.16.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL FELSŐÖRS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2015. (IV.16.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL Felsőörs Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról

Részletesebben

Óbudavár Településrendezési eszközök, helyi építési szabályzat. Óbudavár. Helyi építési szabályzat tervezet. 2015. július hó

Óbudavár Településrendezési eszközök, helyi építési szabályzat. Óbudavár. Helyi építési szabályzat tervezet. 2015. július hó Óbudavár Helyi építési szabályzat tervezet MEGBÍZÓ: ÓBUDAVÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA BODOR ANTAL POLGÁRMESTER 8272 ÓBUDAVÁR, Fő u. 18/1. TERVEZŐ: TÁJTERV MŰHELY KFT. 8261 BADACSONY, RÓMAI ÚT 197. Mobil: 20/913-8400

Részletesebben

Szerkezetek tárolása

Szerkezetek tárolása Szerkezetek tárolása A legtökéletesebben megszervezett, tengelyrol történo szerelés esetén is szükség lehet ún. tartalékelem tárolására a szállítójármuvek esetleges késedelme, meghibásodása miatt. Ahhoz,

Részletesebben

Tűzvédelmi Műszaki Irányelv TvMI 10.1:2015.07.15.

Tűzvédelmi Műszaki Irányelv TvMI 10.1:2015.07.15. 1 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 3 2. FOGALMAK... 3 3. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK... 4 4. KIÜRÍTÉS... 5 4.1. Általános feltételek... 5 4.2. Elrendezési megoldások, feltételek a kiüríthetőség igazolására... 7

Részletesebben

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/ 2001. (06. 22.) sz. rendelete

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/ 2001. (06. 22.) sz. rendelete Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/ 2001. (06. 22.) sz. rendelete Pécs, Hird Szövőgyár utcától északra eső terület szabályozási tervének jóváhagyásáról és helyi építési szabályzatának

Részletesebben

A TÖMEGKÖZLEKEDÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁS SZOLGÁLTATÓ JELLEGÉNEK MEGALAPOZÁSA: MEGÁLLÓHELY ELLÁTOTTSÁG BUDAPESTEN. Összefoglaló

A TÖMEGKÖZLEKEDÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁS SZOLGÁLTATÓ JELLEGÉNEK MEGALAPOZÁSA: MEGÁLLÓHELY ELLÁTOTTSÁG BUDAPESTEN. Összefoglaló RUZSÁNYI TIVADAR A TÖMEGKÖZLEKEDÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁS SZOLGÁLTATÓ JELLEGÉNEK MEGALAPOZÁSA: MEGÁLLÓHELY ELLÁTOTTSÁG BUDAPESTEN Összefoglaló A tanulmányban a tömegközlekedés igénybevételének alapvető feltételét,

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ TELEPÜLÉSI ÁLLATI MELLÉKTERMÉK GYŰJTŐHELY MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 4244 ÚJFEHÉRTÓ KÜLTERÜLET 0551/85 HRSZ.

ÚJFEHÉRTÓ TELEPÜLÉSI ÁLLATI MELLÉKTERMÉK GYŰJTŐHELY MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 4244 ÚJFEHÉRTÓ KÜLTERÜLET 0551/85 HRSZ. ÚJFEHÉRTÓ TELEPÜLÉSI ÁLLATI MELLÉKTERMÉK GYŰJTŐHELY MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 4244 ÚJFEHÉRTÓ KÜLTERÜLET 0551/85 HRSZ. Újfehértó Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a nem emberi fogyasztásra szánt állati

Részletesebben

BÁBOLNA Tetra-H. Nevelési és tojástermelési TECHNOLÓGIA

BÁBOLNA Tetra-H. Nevelési és tojástermelési TECHNOLÓGIA BÁBOLNA Tetra-H Ketts hasznosítású hibrid Nevelési és tojástermelési TECHNOLÓGIA Hegeds Zsolt Karácsonyi Gyuláné Bábolnai Naposcsibe Márkabolt Bábolnai Naposcsibe Márkabolt 6000 Kecskemét, Budai hegy 121.

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE. PESTTERV Kft. Budapest, 2005. november hó

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE. PESTTERV Kft. Budapest, 2005. november hó DÉLEGYHÁZA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA A JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK VÉGLEGESÍTÉSI DOKUMENTÁCIÓJA PESTTERV Kft. Budapest, 2005. november hó Törzsszám: 2-03-365 Délegyháza

Részletesebben

A hszivattyú mszaki adatai

A hszivattyú mszaki adatai Vaporline GW260-HAC/H folyadék-víz hszivattyú A hszivattyú mszaki adatai Verzió száma: 1,0 2014. június 23. Alkalmazható: Radiátoros,légtechnikai és sugárzó ftésekhez Fan-coil, légtecnikai és sugárzó aktív

Részletesebben

Az Ajkai Ipari Park területén iparcikkpiac és termelői piac kialakítása

Az Ajkai Ipari Park területén iparcikkpiac és termelői piac kialakítása Az Ajkai Ipari Park területén iparcikkpiac és termelői piac kialakítása Ajka város Önkormányzata az Ajkai Ipari Park területén iparcikkpiacot és termelői piacot kíván létesíteni. Az Önkormányzat a piac

Részletesebben

Sok kicsi sokra megy. A Mátraalmásért Egyesület településfejlesztési programja a 2012-2013. évekre

Sok kicsi sokra megy. A Mátraalmásért Egyesület településfejlesztési programja a 2012-2013. évekre Sok kicsi sokra megy A Mátraalmásért Egyesület településfejlesztési programja a 2012-2013. évekre Kedves Érdeklődő! Összesen három évnyi előkészítési tevékenységet, illetve magát a kivitelezést követően

Részletesebben

3. A földi helymeghatározás lényege, tengerszintfeletti magasság

3. A földi helymeghatározás lényege, tengerszintfeletti magasság 1. A geodézia tárgya és a földmûvek, mûtárgyak kitûzése A földméréstan (geodézia) a Föld fizikai felszínén illetve a felszín alatt lévõ természetes és mesterséges alakzatok méreteinek és helyének meghatározásával,

Részletesebben

INFORMÁCIÓK STRANDRÖPLABDA PÁLYA ÉPÍTÉSÉHEZ

INFORMÁCIÓK STRANDRÖPLABDA PÁLYA ÉPÍTÉSÉHEZ Strandröplabda bizottság INFORMÁCIÓK STRANDRÖPLABDA PÁLYA ÉPÍTÉSÉHEZ 1. Játékterület: A játékpálya 16 X 8 méteres négyszög alakú terület, melyet legalább 3 méteres kifutó vesz körül és légtere legalább

Részletesebben

Árutojás-termelés. Módszerei. előnevelés: 5-6 hétig utónevelés: 18-20. hétig

Árutojás-termelés. Módszerei. előnevelés: 5-6 hétig utónevelés: 18-20. hétig Árutojás-termelés Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Állattudományi Intézet Dr. Konrád Szilárd egyetemi tanársegéd Módszerei 1. Egyfázisú: nevelés és termelés egy helyen

Részletesebben

DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS

DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS T T 1 T A N Á C S A D Ó É S T E R V E ZŐ KFT. DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA H E L Y I É P Í T É S I S Z A B Á L Y Z A T DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK..(.)

Részletesebben

TATA VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉT MEGALAPOZÓ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2001. Készült Tata Város Önkormányzata megbízásából 2001 DECEMBER

TATA VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉT MEGALAPOZÓ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2001. Készült Tata Város Önkormányzata megbízásából 2001 DECEMBER 2 TATA VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉT MEGALAPOZÓ TELEPÜLÉS 2001. Készült Tata Város Önkormányzata megbízásából 1 TATA VÁROS TELEPÜLÉSJA MELY KÉSZÜLT A VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK MEGALAPOZÁSA

Részletesebben

I ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT TARTALOM

I ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT TARTALOM I ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT TARTALOM Szöveges munkarészek: I. Általános előírások II. Területfelhasználási egységek és övezetek III. Beépítésre szánt területek IV. Beépítésre nem szánt területek V. A tervezési

Részletesebben

CSÖRÖG KÖZSÉG KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 12/2003.(VI.26.) számú rendelete az állatok tartásáról

CSÖRÖG KÖZSÉG KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 12/2003.(VI.26.) számú rendelete az állatok tartásáról CSÖRÖG KÖZSÉG KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 12/2003.(VI.26.) számú rendelete az állatok tartásáról Csörög Község Képviselı-testülete az Önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV. törvény 16..(1) bekezdésében kapott

Részletesebben

Gépbiztonság. Biztonságtechnikai és szabványok áttekintése.

Gépbiztonság. Biztonságtechnikai és szabványok áttekintése. Gépbiztonság. Biztonságtechnikai és szabványok áttekintése. 1. Bevezetés. A gépek biztonsága tekintetében az EU.ban több szintű szabványrendszer van kialakítva, amely a gépek lehető legszélesebb körét

Részletesebben

Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás

Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás Gazdálkodás a mezei nyúllal A mezei nyúl jelentősége Hazánk apróvad-gazdálkodásának legfontosabb faja Nagy a vadászati érdeklődés a mezei nyúl

Részletesebben

SZAKTANÁCSADÁSI FÜZETEK

SZAKTANÁCSADÁSI FÜZETEK SZAKTANÁCSADÁSI FÜZETEK Az FVM K+F Szakmai Szaktanácsadási Központ Hálózat kiadványai SZARVASMARHA ISTÁLLÓK TERMÉSZETES SZELLŐZTETÉSE Dr. Bak János Pazsiczki Imre Kiadja: FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet

Részletesebben

4/2000. (IV.11.)Ktr. rendelet a helyi építési szabályokról szabályozási tervi mellékletekkel

4/2000. (IV.11.)Ktr. rendelet a helyi építési szabályokról szabályozási tervi mellékletekkel 4/2000. (IV.11.)Ktr. rendelet a helyi építési szabályokról szabályozási tervi mellékletekkel 1 ÉRSEKHALMA KÖZSÉG KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 4/2000. (IV.11.) Ktr. sz. rendelete a helyi építési szabályokról.

Részletesebben

Ezek jellemzően tavakon, illetve csekély sodrású folyókon vannak kijelölve, úgy hogy az ne keresztezze a nagy hajók útját!

Ezek jellemzően tavakon, illetve csekély sodrású folyókon vannak kijelölve, úgy hogy az ne keresztezze a nagy hajók útját! 1. A vízi közlekedés csoportosítása - Útvonal szerint: a) Belvízi hajózás Folyami Tavi Csatornában megvalósuló hajózás b) Tengeri hajózás Part menti hajózás Mély tengeri hajózás Kikötői hajózás 2. Vízi

Részletesebben

7/3 Szigetelések hibái

7/3 Szigetelések hibái ÚJ OTÉK 7/3 1 7/3.1 A szigetelés funkciója Az épület szerkezeteit védő szigetelések fő funkciója és célja, hogy a falakat és padlószerkezeteket megóvja és elhatárolja a víznyomástól, talajnedvességtől,

Részletesebben

Szerkezetek szerelési sorrendje

Szerkezetek szerelési sorrendje Az elemeire bontott szerkezetek - foleg a magasépületek - többféle sorrendben is összeszerelhetoek. Egyszintes, többhajós épületek esetén a szerelés végezheto a hosszanti tengelyre merolegesen és azzal

Részletesebben

2. HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK

2. HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK 3 2. 2.1. RÖJTÖKMUZSAJ KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE LEÍRÁSA A 49/2005.(VI.21.) SZÁMÚ HATÁROZAT MELLÉKLETE 2.1.1. Az adottságok értékelése, a magasabbrendű tervfajták és a településfejlesztési koncepció

Részletesebben

Tangó+ kerámia tetõcserép

Tangó+ kerámia tetõcserép 0 A cserépcsalád kerámia elemei A cserépfedés nézete TANGÓ+ alapcserép,-0, db / m TANGÓ+ szellőzőcserép TANGÓ+ hófogócserép db / szarufaköz, min. db / 0 m táblázat szerint TANGÓ+ jobbos szegőcserép,-,0

Részletesebben

TEGOSOLAR ALKALMAZÁSTECHNIKAI ÚTMUTATÓ

TEGOSOLAR ALKALMAZÁSTECHNIKAI ÚTMUTATÓ TEGOSOLAR ALKALMAZÁSTECHNIKAI ÚTMUTATÓ Alap-tudnivalók A Tegosolar zsindelyek hatékonysága akkor maximális, ha déli tájolásúak. Vagyis válasszuk ki azt, vagy azokat a tetősíkokat, amelyek megfelelnek ennek

Részletesebben

Szerkezetek szállítása

Szerkezetek szállítása Szerkezetek szállítása Eloregyártott szerkezetekbol történo építés esetén a gyártás és a szerelés térben és idoben elkülönül egymástól. A két muveletet a szállítási folyamat köti össze. A szállítási feladatot

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004. év november 29.-i ülésére Tárgy: Eb rendészeti telep kialakítása Zircen Előadó: Horváth László polgármester Előterjesztés tartalma:

Részletesebben

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK SZÁLKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK SZÁLKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK SZÁLKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ 1. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS 1.1. Meglévõ állapot vizsgálata 1.1.1. Közúti közlekedés: Térségi kapcsolatok Szálka község Tolna déli részén,

Részletesebben

5. VALAMENNYI ÉLELMISZER-IPARI VÁLLALKOZÓRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS HIGIÉNIAI KÖVETELMÉNYEK AZ

5. VALAMENNYI ÉLELMISZER-IPARI VÁLLALKOZÓRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS HIGIÉNIAI KÖVETELMÉNYEK AZ 5. VALAMENNYI ÉLELMISZER-IPARI VÁLLALKOZÓRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS HIGIÉNIAI KÖVETELMÉNYEK AZ ÉLELMISZER-HIGIÉNIÁRÓL SZÓLÓ 852/2004/EK RENDELET ALAPJÁN 5.1. Élelmiszer-előállító és forgalmazó helyre vonatkozó

Részletesebben

1. számú ábra. Kísérleti kályha járattal

1. számú ábra. Kísérleti kályha járattal Kísérleti kályha tesztelése A tesztsorozat célja egy járatos, egy kitöltött harang és egy üres harang hőtároló összehasonlítása. A lehető legkisebb méretű, élére állított téglából épített héjba hagyományos,

Részletesebben

Földbe süllyesztett forgózsámolyos hulladékgyűjtő edény (3000 l-es űrtartalommal), merevfalú kiemelőtartállyal

Földbe süllyesztett forgózsámolyos hulladékgyűjtő edény (3000 l-es űrtartalommal), merevfalú kiemelőtartállyal Földbe süllyesztett forgózsámolyos hulladékgyűjtő edény (3000 l-es űrtartalommal), merevfalú kiemelőtartállyal (POLYFTKON) Funkció: A földbe süllyesztett hulladéktároló elsősorban külső városrészek, külterületek,

Részletesebben

Véménd község Önkormányzata Képviselő - testületének. 35./2009(V.8.) számú határozatával jóváhagyott Településszerkezeti terv leírása

Véménd község Önkormányzata Képviselő - testületének. 35./2009(V.8.) számú határozatával jóváhagyott Településszerkezeti terv leírása Véménd község Önkormányzata Képviselő - testületének 35./2009(V.8.) számú határozatával jóváhagyott Településszerkezeti terv leírása Véménd község a Dunántúli-dombság nagytáj, Mecsek és Tolna-Baranyai-domvidék

Részletesebben

Épületek szigetelési megoldásai, elérhet megtakarítások

Épületek szigetelési megoldásai, elérhet megtakarítások Épületek szigetelési megoldásai, elérhet megtakarítások Épületek a legnagyobb energiafelhasználók és CO 2 kibocsátók 33% a közlekedésre használt energia mértéke az EU-ban 26% az ipar által felhasznált

Részletesebben

Szombathelyi Szivárvány Óvoda

Szombathelyi Szivárvány Óvoda Szombathelyi Szivárvány Óvoda OM: 036462 Epochális rendszerű pedagógiai programja TARTALOMJEGYZÉK BEKÖSZÖNTŐ 1. KÜLDETÉSNYILATKOZATUNK... 1. oldal 2. ÓVODÁNK BEMUTATÁSA... 2. oldal 2.1. Óvodánk személyi

Részletesebben

T Ű Z V É D E L M I S Z A B Á L Y Z A T A

T Ű Z V É D E L M I S Z A B Á L Y Z A T A Rendezvényszervező: Brightly Kft. Cím: 1143 Budapest, Ilka utca 50. Ügyvezető: Kulicz Gábor DUNAI REGATTA 2016. május 07., 00:00 2016. május 08., 03:30 T Ű Z V É D E L M I S Z A B Á L Y Z A T A 2016 1

Részletesebben

b.) Kialakult utcasor esetén az épület homlokfala a kialakult beépítési vonalhoz igazodjon, és minimum:

b.) Kialakult utcasor esetén az épület homlokfala a kialakult beépítési vonalhoz igazodjon, és minimum: Vállus község Önkormányzata Képvisel -testületének a helyi építési szabályzatról szóló 16/2009.(XII.31.) számú r e n d e l e t e Vállus Község Önkormányzata Képvisel -testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Resznek Község Önkormányzati Képviselı-testületének 19/2006.(XII.11.) számú rendelete RESZNEK KÖZSÉG ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL

Resznek Község Önkormányzati Képviselı-testületének 19/2006.(XII.11.) számú rendelete RESZNEK KÖZSÉG ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL Resznek Község Önkormányzati Képviselı-testületének 19/2006.(XII.11.) számú rendelete RESZNEK KÖZSÉG ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL Resznek Község Önkormányzat Képviselı-testülete az 1990.

Részletesebben

Forgattyús tengely alátámasztás: Állítható magasságú kézi fogantyú: Alumínium présöntvény ház:

Forgattyús tengely alátámasztás: Állítható magasságú kézi fogantyú: Alumínium présöntvény ház: Forgattyús tengely alátámasztás: A forgattyús tengely alátámasztása a tengelynek kiegészít, oldalsó stabilitást biztosít ez csökkenti a motor sérülésének kockázatát a forgattyús tengely elhajlása miatt,

Részletesebben

SEGÉDLET A KÖZFOGLALKOZTATÁSI PROGRAMOKHOZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLATTARTÁSHOZ ÉS ÁLLATITERMÉK- FELDOLGOZÁSHOZ. Nyúltartás

SEGÉDLET A KÖZFOGLALKOZTATÁSI PROGRAMOKHOZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLATTARTÁSHOZ ÉS ÁLLATITERMÉK- FELDOLGOZÁSHOZ. Nyúltartás SZENT ISTVÁN EGYETEM Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar SEGÉDLET A KÖZFOGLALKOZTATÁSI PROGRAMOKHOZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLATTARTÁSHOZ ÉS ÁLLATITERMÉK- FELDOLGOZÁSHOZ Nyúltartás Nyúltartás Ajánlott fajta/genotípus:

Részletesebben

1. A vadgazdálkodási egység alapadatai

1. A vadgazdálkodási egység alapadatai 1. A vadgazdálkodási egység alapadatai 1.1. A vadgazdálkodási egység alapadatai 1.1.1. Név: 1.1.2. Telephely: 1.1.3. Azonosító (kódszám): - - - - 1.1.4. A vadászati jog hasznosítási formája: 1.1.5. A vadgazdálkodási

Részletesebben

Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/ 2016. (IV.28.) önkormányzati rendelete Vecsés Város Helyi Építési Szabályzatáról

Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/ 2016. (IV.28.) önkormányzati rendelete Vecsés Város Helyi Építési Szabályzatáról 1 Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/ 2016. (IV.28.) önkormányzati rendelete Vecsés Város Helyi Építési Szabályzatáról Vecsés Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye

Részletesebben

3. A vezetékekre vonatkozó fontosabb jellemzk

3. A vezetékekre vonatkozó fontosabb jellemzk 3. A vezetékekre vonatkozó fontosabb jellemzk 3.1 Ersáramú vezetékek nemzetközi jelölése (HD 361 szerint) A CENELEC a HD 361. a vezetékek, kábelek nemzetközi jelölésére vonatkozó szabványban részlegesen

Részletesebben

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV Vadgazdálkodási egység: Telephelye: Kelt:,.. A tervet készítette Vadgazdálkodási egység vezetõje A FÔ FEJEZETEK MUTATÓJA Ennek a lapnak a helyére kerül

Részletesebben

TARTÁSTECHNOLÓGIA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

TARTÁSTECHNOLÓGIA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A TARTÁSTECHNOLÓGIA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése TARTÁSTECHNOLÓGIAI VÁLTOZATOK A BAROMFITENYÉSZTÉSBEN I. - A pecsenyecsirke előállítás technológiája

Részletesebben

A kerékpárforgalmi hálózatfejlesztés lépései

A kerékpárforgalmi hálózatfejlesztés lépései TANDEM MÉRNÖKIRODA Kft. Postacím: 1300 Bp. Pf. 4. / Iroda: 1033 Budapest Polgár u. 12. Tel.: (1) 368-83-43; Tel./Fax: (1) 453-24-49 pej.kalman@tandemkft.hu www.tandemkft.hu Mobile2020- Kerékpárbarát közlekedéstervezés

Részletesebben

3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet. a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről. A munkáltató általános kötelezettségei

3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet. a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről. A munkáltató általános kötelezettségei 1 / 11 2011.03.31. 21:09 A jogszabály mai napon hatályos állapota 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről A munkavédelemről szóló 1993.

Részletesebben

TARTÁSTECHNOLÓGIA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

TARTÁSTECHNOLÓGIA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A TARTÁSTECHNOLÓGIA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése ÁLLATTARTÁSI TECHNOLÓGIÁK, BORJÚ-, NÖVENDÉKNEVELÉS ÉS HÍZLALÁS - Az állattartási technológiák

Részletesebben

Speciális tetőfedések és ács szerkezetei

Speciális tetőfedések és ács szerkezetei Speciális tetőfedések és ács szerkezetei 57 Hajlatképzés A hajlatképzést többnyire a bádogos szerkezetek kiváltására alkalmazzák. Fő jellemzője, hogy kis méretű palákból jobbos vagy balos fedéssel íves

Részletesebben

GÉPKÖNYV BF-1200, BF-1500 RUDADAGOLÓ BERENDEZÉSHEZ. NCT Ipari Elektronikai Kft. H -1148 Budapest Fogarasi u. 7.

GÉPKÖNYV BF-1200, BF-1500 RUDADAGOLÓ BERENDEZÉSHEZ. NCT Ipari Elektronikai Kft. H -1148 Budapest Fogarasi u. 7. GÉPKÖNYV a RUDADAGOLÓ BERENDEZÉSHEZ NCT Ipari Elektronikai Kft. H -1148 Budapest Fogarasi u. 7. Tel:(361) 46 76 300 Telefax:(361) 46 76 309 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...2 ADATLAP...3 1. EMELÉSI ÁBRA...4

Részletesebben

Ismertesse az egyéni vadászati módokat! 1. A. Információtartalom vázlata:

Ismertesse az egyéni vadászati módokat! 1. A. Információtartalom vázlata: 1. A Ismertesse az egyéni vadászati módokat! Egyéni vadászati módok Egyéni vadászat során ejthető vadfajok Egyéni vadászat biztonsági előírásai Egyéni vadászat etikai előírásai 1. B Ismertesse a vadászaton

Részletesebben

BEÉPÍTÉSI FELTÉTELEK és méretmegállapítás a Maxima kapuk rendeléséhez

BEÉPÍTÉSI FELTÉTELEK és méretmegállapítás a Maxima kapuk rendeléséhez BEÉPÍTÉSI FELTÉTELEK és méretmegállapítás a Maxima kapuk rendeléséhez A kapu megrendelése gondos mérést és pontos adatszolgáltatást kíván. Szűkös méreteknél a pontos mérés és az egymásnak ellentmondó szempontok

Részletesebben

2.3. A rendez pályaudvarok és rendez állomások vonat-összeállítási tervének kidolgozása...35 2.3.1. A vonatközlekedési terv modellje...37 2.3.2.

2.3. A rendez pályaudvarok és rendez állomások vonat-összeállítási tervének kidolgozása...35 2.3.1. A vonatközlekedési terv modellje...37 2.3.2. TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS...5 1. ÁRU ÉS KOCSIÁRAMLATOK TERVEZÉSE...6 1.1. A vonatközlekedési terv fogalma, jelent sége és kidolgozásának fontosabb elvei...6 1.2. A kocsiáramlatok és osztályozásuk...7 1.2.1.

Részletesebben

LŐRINCI VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

LŐRINCI VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LŐRINCI VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE II. KÖTET LŐRINCI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 25/2004. (IV.29.) számú önkormányzati RENDELETTEL jóváhagyott A és SZABÁLYOZÁSI TERVE M-TEAMPANNON KFT.

Részletesebben

BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA 2007.

BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA 2007. BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ 2007. T A R T A L O M J E G Y Z É K I. A szociális és gyermekjóléti szolgáltatástervezés.... 2 1.1.

Részletesebben

HD 150 HD 200 HD 300 HD 400 HD 500 HD 800 HD 1000 ÁLLÓ ELHELYEZÉSŰ, ZÁRTRENDSZERŰ, TÖBBCÉLÜ FELHASZNÁLÁSRA MELEGVÍZTÁROLÓK

HD 150 HD 200 HD 300 HD 400 HD 500 HD 800 HD 1000 ÁLLÓ ELHELYEZÉSŰ, ZÁRTRENDSZERŰ, TÖBBCÉLÜ FELHASZNÁLÁSRA MELEGVÍZTÁROLÓK KEZELÉSI UTASÍTÁS HD 150 HD 200 HD 300 HD 400 HD 500 HD 800 HD 1000 ÁLLÓ ELHELYEZÉSŰ, ZÁRTRENDSZERŰ, TÖBBCÉLÜ FELHASZNÁLÁSRA MELEGVÍZTÁROLÓK A készülék használatba vétele előtt gondosan olvassa el ezt

Részletesebben

-rovarháló rendszerek-

-rovarháló rendszerek- -rovarháló rendszerek- ROVARHÁLÓ AJTÓ Ahol nem csak a rovarvédelem, hanem a küllem is fontos! Típusai: A rolós ajtó akkor praktikus, ha nincsen hely csapó-, vagy tolóajtó elhelyezésére. Ebben az esetben

Részletesebben

UNION-Üzlettárs Vagyonbiztosítási Különös Feltételek

UNION-Üzlettárs Vagyonbiztosítási Különös Feltételek UNION-Üzlettárs Vagyonbiztosítási Különös Feltételek Az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (továbbiakban biztosító) a jelen Különös Feltételek alapján arra vállal kötelezettséget, hogy díjfizetés

Részletesebben

Diósjen község Rendezési terv

Diósjen község Rendezési terv Diósjen község Rendezési terv 2008. HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT Diósjen község Képvisel testülete a NÓGRÁDTERV Kft. által megbízása alapján elkészített Diósjen község településrendezési tervét elfogadja.

Részletesebben

Érintésvédelemmel kapcsolatos jogszabályok

Érintésvédelemmel kapcsolatos jogszabályok 2006-ra végre egy új rendelettel szabályozták az érintésvédelmi szerelői ellenőrzések és szabványossági felülvizsgálatok rendszeres elvégzését. Az alábbiakban az érintésvédelmi felülvizsgálatok elvégzésének

Részletesebben

Gyr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. KOLLEKTÍV SZERZDÉS. 1. SZ. MELLÉKLETE egységes szerkezetben Bérbesorolási rendszer

Gyr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. KOLLEKTÍV SZERZDÉS. 1. SZ. MELLÉKLETE egységes szerkezetben Bérbesorolási rendszer Gyr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. KOLLEKTÍV SZERZDÉS 1. SZ. MELLÉKLETE egységes szerkezetben 2017. Bérbesorolási rendszer Tartalomjegyzék Vasúti tevékenység bérbesorolási rendszere... Hiba! A könyvjelz nem

Részletesebben

Zárt flexibilis tartályok

Zárt flexibilis tartályok ADATLAP ESŐVÍZGYŰJTŐ TARTÁLYOK A zárt flexibilis tartályaink RCY Franciaországban, Louhans-i (71) vállalatunkban készülnek és anyagösszetételük 100 % -ban újrahasznosítható. A zárt flexibilis tartály előnyei

Részletesebben

2000. évi CXII. törvény

2000. évi CXII. törvény 2000. évi CXII. törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról Az Országgyűlés - figyelemmel arra, hogy a Balaton

Részletesebben

Elıterjesztés Szécsény Város Önkormányzat gazdasági programjának elfogadására

Elıterjesztés Szécsény Város Önkormányzat gazdasági programjának elfogadására Elıterjesztés Szécsény Város Önkormányzat gazdasági programjának elfogadására Készült: Szécsény Város Önkormányzat Képviselı-testületének 2011. április 19-i ülésére. Elıterjesztı: Stayer László polgármester

Részletesebben

A 2011. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása

A 2011. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása A 2011. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása 1. Feladatkör, tevékenység 1.1. Az intézmény neve: Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Törzskönyvi azonosító szám: 308450 Honlap: WWW.TIKOVIZIG.HU

Részletesebben

Zebegény Község Önkormányzata Képviselő-testületének / 2015. ( ) számú önkormányzati rendelete Zebegény Község Helyi Építési Szabályzatáról ELSŐ RÉSZ

Zebegény Község Önkormányzata Képviselő-testületének / 2015. ( ) számú önkormányzati rendelete Zebegény Község Helyi Építési Szabályzatáról ELSŐ RÉSZ Zebegény Község Önkormányzata Képviselő-testületének / 2015. ( ) számú önkormányzati rendelete Zebegény Község Helyi Építési Szabályzatáról Zebegény község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK RÉSZTERÜLETEKRE VONATKOZÓ MÓDOSÍTÁSA

VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK RÉSZTERÜLETEKRE VONATKOZÓ MÓDOSÍTÁSA VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK RÉSZTERÜLETEKRE VONATKOZÓ MÓDOSÍTÁSA A 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 38. szerinti véleményezési

Részletesebben

Sárhida Község Önkormányzat Képvisel -testülete 5/2006. (II. 28.) számú rendelete SÁRHIDA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

Sárhida Község Önkormányzat Képvisel -testülete 5/2006. (II. 28.) számú rendelete SÁRHIDA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL Sárhida Község Önkormányzat Képvisel -testülete 5/2006. (II. 28.) számú rendelete SÁRHIDA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL A módosításokkal: 11/2011. (X. 14.) önkormányzati rendelet, 17/2011. (XII. 06.) önkormányzati

Részletesebben

Dél-dunántúli régió térségi közszolgáltatások stratégiai fejlesztési program

Dél-dunántúli régió térségi közszolgáltatások stratégiai fejlesztési program Dél-dunántúli régió térségi közszolgáltatások stratégiai fejlesztési program KÖZLEKEDÉS /2. kötet/ Megbízó: DDRFÜ Kht. Készítette: Fmterv Rt. KTI Kht. 2006. július 24. 1 Tartalomjegyzék I. Vezeti összefoglaló...

Részletesebben

S A J Ó P Á L F A L A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV * 2009 *

S A J Ó P Á L F A L A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV * 2009 * S A J Ó P Á L F A L A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV * 2009 * SZABÁLYOZÁSI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT HADAS MŰTEREM ÉPÍTÉSZ ÉS MŰVÉSZETI KFT. 3530 Miskolc, Rákóczi u. 15., Tel./fax: 356-763, muterem@hadas.hu

Részletesebben

A többszintes növényállomány, a tet kertek és a homlokzati zöldfelület beszámítása a telekre el írt zöldfelület mértékébe

A többszintes növényállomány, a tet kertek és a homlokzati zöldfelület beszámítása a telekre el írt zöldfelület mértékébe 4. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelethez Az építmények rendeltetésszer használatához szükséges, elhelyezend személygépkocsik számának megállapítása 4. számú melléklet a 253/1997. (XII.

Részletesebben

Egységes beépítési szabályzat Betoncső

Egységes beépítési szabályzat Betoncső Egységes beépítési szabályzat Betoncső Jelen dokumentáció célja, hogy az építőipari kivitelezésben segítséget nyújtson mind a tervezőknek, mind a kivitelezőknek a szakszerű beépítésben. Beton- és vasbeton

Részletesebben

Újpest Káposztásmegyer lakótelep KÉSZ rövid összefoglalójáról szóló tájékoztatás (településrendezési szabályozási koncepció kivonat)

Újpest Káposztásmegyer lakótelep KÉSZ rövid összefoglalójáról szóló tájékoztatás (településrendezési szabályozási koncepció kivonat) Újpest Káposztásmegyer lakótelep KÉSZ rövid összefoglalójáról szóló tájékoztatás (településrendezési szabályozási koncepció kivonat) A vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a Káposztásmegyeri városrész

Részletesebben

Tevékenység: Gyűjtse ki és tanulja meg a lemezkarosszéria alakítástechnológia tervezés-előkészítésének technológiai lépéseit!

Tevékenység: Gyűjtse ki és tanulja meg a lemezkarosszéria alakítástechnológia tervezés-előkészítésének technológiai lépéseit! Gyűjtse ki és tanulja meg a lemezkarosszéria alakítástechnológia tervezés-előkészítésének technológiai lépéseit! Maga az alakítástechnológia tervezés-előkészítése alapvetően négy-, egymástól jól elkülöníthető

Részletesebben

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV (Testületi rendelettel jóváhagyott munkarész) szerint szabad.

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV (Testületi rendelettel jóváhagyott munkarész) szerint szabad. ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV (Testületi rendelettel jóváhagyott munkarész) Andocs Község Képvisel-testületének sz. rendelete Helyi Építési Szabályzatáról (HÉSZ) Andocs Község Képvisel-testülete az épített környezet

Részletesebben

HULLADÉKOK SZÁLLÍTÁSA III. Előadás anyag

HULLADÉKOK SZÁLLÍTÁSA III. Előadás anyag TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0006 Az ipari hulladékgazdálkodás vállalati gyakorlata HULLADÉKOK SZÁLLÍTÁSA III. Előadás anyag Dr. Molnár Tamás Géza Ph.D főiskolai docens SZTE MK Műszaki Intézet Szállítás,

Részletesebben

Nagyesztergár Község

Nagyesztergár Község Nagyesztergár Község Helyi Építési Szabályzata EGYSÉGE SZERKEZETBE FOGLALT Elfogadva: 3/2009. (I. 27.) SZ. ÖNK. RENDELETTEL 2009. JANUÁR 27. 2 Nagyesztergár Község Önkormányzata Képviselõ-testületének

Részletesebben

Dióskál község Önkormányzata

Dióskál község Önkormányzata Dióskál község Önkormányzata 8/2015. (X.01.) önkormányzati rendelete a helyi építési szabályzatról Dióskál község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) a) pontja és a

Részletesebben

(1) A R. 1/B. címe helyébe a következő cím lép:

(1) A R. 1/B. címe helyébe a következő cím lép: Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése. számú rendelete Székesfehérvár Megyei Jogú Város" külterületének valamint egyes belterületi területrészeinek szabályozási tervéről és helyi építési

Részletesebben

Tüzelőberendezések helyiségének légellátása de hogyan?

Tüzelőberendezések helyiségének légellátása de hogyan? Előadás címe: Tüzelőberendezések helyiségének légellátása de hogyan? Dr. Barna Lajos egy. docens BME Épületgépészeti é ti és Gépészeti é Eljárástechnika á Tanszék A gázkészülék légellátásának alapelvei

Részletesebben

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet hatálya. A rendelet alkalmazása

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet hatálya. A rendelet alkalmazása Boldog Községi Önkormányzat 20/2004. (XII. 21.) rendelete Boldog helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről Boldog Község Képviselő-testülete az 1997. évi LXXVIII. törvény 6. (3) bekezdés a)

Részletesebben

EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS

EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS Heves megye, illetve Füzesabony természetföldrajzi és vízrajzi adottságai, legfontosabb vízgazdálkodási problémái Készítette: Úri Zoltán Építőmérnök hallgató 1.évfolyam

Részletesebben

ZALAEGERSZEG VÁROS LEVEGİTERHELTSÉGI SZINTJÉNEK CSÖKKENTÉSÉT SZOLGÁLÓ. Szombathely, 2013.

ZALAEGERSZEG VÁROS LEVEGİTERHELTSÉGI SZINTJÉNEK CSÖKKENTÉSÉT SZOLGÁLÓ. Szombathely, 2013. ZALAEGERSZEG VÁROS LEVEGİTERHELTSÉGI SZINTJÉNEK CSÖKKENTÉSÉT SZOLGÁLÓ LEVEGİMINİSÉGI TERV Szombathely, 2013. Tel.: (94) 506 700 Fax: (94) 313 283 E-mail: nyugatdunantuli@zoldhatosag.hu Tartalom Bevezetés...

Részletesebben

Földbe süllyesztett hulladékgyűjtő edény (3000 l-es és 1500 l-es űrtartalommal), - merevfalú kiemelő-tartállyal (POLIFTKON), vagy

Földbe süllyesztett hulladékgyűjtő edény (3000 l-es és 1500 l-es űrtartalommal), - merevfalú kiemelő-tartállyal (POLIFTKON), vagy Földbe süllyesztett hulladékgyűjtő edény (3000 l-es és 1500 l-es űrtartalommal), - merevfalú kiemelő-tartállyal (POLIFTKON), vagy - lágyfalú alsó ürítésű bélészsákkal (POLYFKON) Funkció: A földbe süllyesztett

Részletesebben