Fácán (Fhasianus colchicus)

Átírás

1 Fácán (Fhasianus colchicus) Felismerés jegyei: A fácánra az ivari dimorfizmus jellemz, a kakas színes, a tyúk szürkésbarna tollazatot visel. Az elmúlt idszakban a fácán számos alfaját telepítették, illetve vonták tenyésztésbe Magyarországon. Ezek egymással keresztezdtek, így jött létra az a hibrid, amit ma vadászfácán -nak nevezünk. A vadászfácán küllemben olykor hordozza magán egyik-másik alfaj domináns jegyeit, tiszta alfaji bélyeget hordozó egyed igen ritka. A fácán nyoma A betelepített alfajok a következk: - Közönséges fácán (Fhasianus colchicus colchicus) - Kínai örvös fácán (Fhasianus colchicus torquatus) - Mongólfácán (Fhasianus colchicus mongolicus) - Zöld vagy japánfácán (Fhasianus colchicus versicolor) - Angol sötét vadászfácán (Fhasianus colchicus var. tenebrosus) - Formózai fácán (Fhasianus colchicus formosanus) - Törökfácán (Fhasianus colchicus var. subalbidus) - Fehér fácán (Fhasianus colchicus var. albus) - Pennsylvániai fácán (Fhasianus colchicus var. pennsylvanucus)

2 Költési elterjedése: Élhelye: Politipikus faj, eurázsiai elterjedési területén 33 természetes alfaja fordul el. Ma a leggyakoribb mindenütt elforduló szárnyasvadfajunk, amely csak a hegyvidéki magasan erdsült területeken él szerényebb egyedszámban. A Magyarországra betelepített alfajok shazája a következ: Közönséges fácán: a Kaukázus elterébl a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger vidékérl származik. Kínai örvös fácán: shazája Kelet-Kínában van. Mongólfácán: ÉNY-Kínában Dzsungáriában, Kelet- Kazahsztánban és Kelet- Kirgizisztánban shonos. Zöld vagy japánfácán: shonos Japánban és Honshu szigetén. Formózai fácán: shazája Tajvan. Az alfajok eredeti élhelye különböz, így asszimilációjuk során is eltér élhelyeket részesítenek elnyben. A közönséges fácán a folyómelléki ligeterdkhöz kötdött, kerüli a zárt erdségeket. A kínai örvös fácán és a mongol fácán a cserjés, nádas takarással tarkított területeket kedveli. A japánfácán kedveli az összefügg erdségeket. A hibrid vadászfácán, mivel elszeretettel porfürdzik, szereti a laza, homokos talajokat, legfeljebb 400 m tengerszint feletti magasságig érzi jól magát, elnyben részesíti a sík enyhén lankás vidékeket. Porfürd Kedveli a déli kitettség és sík helyeket, ahol a csapadék kevesebb, alacsony a hóréteg vastagsága sok a napsütés. Optimális élhelye a változatos fás-cserjés táj. A fácán kötdik a fás vegetációhoz, fként az erdsávokhoz. Jelents az út, útpadka, árokpart, illetve betakarításkor a tarlók fácáneltartó szerepe. Szaporodása: A születésüket követ évben a kakas és a tyúk egyaránt ivarérett. A szaporodási idn kívüli periódust a fácán vegyes ivarú csapatokban tölti. Április közepére a kakasok elfoglalják egyedi territóriumukat, amit a többi kakassal szemben védenek.

3 A territóriumot évrl-évre újra használja. A fiatal kakasok vagy megüresedett territóriumot foglalnak el, vagy meg kell küzdenie azért. Harc a territóriumért A kakasok korának meghatározásánál jó támpontot nyújt a sarkantyú mérete, melyet az alábbi ábra szemléltet. A sarkantyú mérete az idsebb kakasoknál hosszabb, hegyesebb A territórium nagysága az élhely és az állománysrség függvénye, általában 2-3 hektár. A legjobb territóriumot a domináns kakasok foglalják el. A fácán háremtartó, azaz poligámia jellemzi. Mindig a tyúkok keresik fel a dürg kakast, k választanak párt maguknak. A dürgés a földön történik, mely az alábbi folyamattal írható le: kinyújtózkodás, els szárnycsapás, els hangadás, második szárnycsapás, második hangadás, harmadik szárnycsapás, szárnyverdesés, lelapulás, farktollak szétterjesztése, kiegyenesedés. Domináns kakas hajnaltól naplementéig esetben hallatja hangját. (Hangját letöltheted: ). A párzást a kakas udvarló viselkedése elzi meg. A dürgés március közepén, a tojásrakás Közép-Európában általában április

4 közepén kezddik. A tojó választja ki a fészek helyét. Általában jól fedett, magas növényzet helyeket részesíti elnyben. A fészek a földbe kapart tenyérnyi mélyedés. A fészekcsésze olykor csupaszon hagyott, általában száraz növényekkel, levelekkel, apró gyökerekkel béleli ki a tyúk. Elször az idsebb tyúkok kezdenek tojni, majd a fiatalabbak. A naponkénti tojásrakás általában a déli órákra esik. Évi egyszeri költése van, de az elpusztult fészket a tyúk sarjúfészekkel pótolja, eltte azonban újra párzik. A különböz alfajok tojásszáma más és más. A vadászfácán átlagosan 12 tojást tojik. A tojások formája az oválistól a rövid oválisig és a rövid hegyes oválisig változik. A tojáshéj sima, tompa fény, zöldesbarna szín. A kotlás az utolsó tojás lerakása után kezddik. A tojásokat csak a tyúk üli. A tojások általában a 24. napon kelnek ki. A csibék egyszerre kelnek ki, a tyúk alatt száradnak fel és együtt hagyják el a fészket. A napos csibék mozgáskörzete kicsi, fokozatosan növekszik, 8 hetes korukban a csibéket vezet tyúk már 10 hektárnál nagyobb területet is bejárhat. Két hetes korukban már repkednek a csibék, 5. hetes korukban kezdenek felgallyazni 8. hetes korukban már képesek hosszan repülni. Az ivarok közötti differenciálódás színben és fejldésben a 6. héten kezddik meg igazán. Októberre a fiatalok elérik a felntt madarak testméretét és tollazatát. A felnevelt szaporulat szabad területen tyúkonként 1,5-3,5 fiatal. Táplálkozás: Állományviszonyok: A csibék életének els 3-4 hetében az állati eredet táplálék kizárólagos jelleggel bír. Az els héten a kisméret puha vázú rovarokat, a második héttl már a kitinvázas bogarakat is fogyasztanak. Felntt madarak esetében az állati eredet táplálék másodlagos jelentség. Elssorban növényi eredet táplálékot fogyasztanak. A fácán lévén telepített vadfaj kezdetben szerény mérték terítékkel képviseltette magát. A történelmi Magyarországon 1893-ban fácánt lttek. Ez a mennyiség a századfordulóra megduplázódott. A két világháború között 1937/1938-as vadászévben terítéke példány volt. Az 1950-es évekre terítéke példányra esett vissza. Az 1960-as évek végétl a kibocsátás hatására ntt a becslés és a teríték is. A legmagasabb becsült állomány 1978-ban volt példány óta állománya drasztikusan csökken. A 2006/2007-es vadászati évben terítéke példány volt ben egyedet becsültek. A fácánállomány és élhelye genetikai, egészségügyi szempontból védelemre szorul. A genetikailag tisztább vérvonalú, fleg mongolicus alfaj tulajdonságait hordozó, fészkel fácánt kell elnyben részesíteni. A nevelés során a természetközeliségre kell törekedni, különösen az utónevelés idszakában.

5 Vonulása: Állandó madár, legfeljebb a fiatalok kóborolnak. Fleg a kibocsátott fácánnál figyelhet meg nagyobb arányú vándorlás. Az elvándorlás az élhely alacsonyabb eltartóképessége, a magas állománysrség, a zavarás, a ragadozók koncentrációja és a vonalszer vegetáció (cserje- és fasorok, nádszegélyek) elvezet szerepe együttesen válthatják ki. Gazdasági jelentsége: A fácán legfontosabb apróvadfajunk. Sok apróvadas vadászterület gazdálkodása a fácánra épül. Hosszú éveken át egy vadászra átlagosan évente 30 db fácán hasznosítása jutott, ma ennek mintegy fele. A fácán a jöv vadászmadara, az élhelyének és állományának javítása az apróvadas társaságok elsdleges feladata. Vadászati lehetsége íjjal: Mint miden madárfajunk a fácán is a hatályos törvények értelmében, röptében vadászható íjjal is. Vadászatához a vadászreflex, vagy irányzék nélküli íjak használata javasolt. A vesszket általában flu-flu tollazással látjuk el, ami nagymértékben megkönnyíti az elltt vesszk megkeresését. A vesszket ajánlott pengés vadászheggyel felszerelni, de megfelel erej íj esetén a judo, vagy a blunt hegyek is alkalmasak lehetnek a vadászatra. A helyi szabályoknak megfelelen egyéni- és társasvadászaton is lehet vadászni. Egyéni vadászaton a bokrászás ajánlott, mikor a vadász, kutya segítségével a lassan haladva keresi fel a fácánok által kedvelt helyeket. A kutya jelzéseit figyelve próbál eredményes lövést leadni a kel fácánra. Társas vadászat alkalmával, mind nevelt-, mind vadfácánra a vonal, illetve U-hajtást alkalmazzuk, a résztvevk számától függen elállókkal. Jó kutya itt is nagy segítséget nyújthat a vadászat során, mind a vad helyének jelzésével, mind a ltt madarak megkeresésében. Társasvadászat esetében fokozottan ügyeljünk a balesetvédelmi szabályok, a lirányok betartására, ne feledkezzünk meg arról, hogy a vadászheggyel felszerelt vessz komoly sérülést okozhat. A fácán vitális zónái:

6 Szakirodalom jegyzék: 1. Bakonyi G. Juhász L. Kiss I. Palotás G. (1995) Állattan. Mezgazda Kiadó, Budapest 2. Csek S. (1986): 500 kérdés a vadról és környezetérl Lapkiadó Vállalat, Budapest 3. Faragó S. (2002) Vadászati állattan. Mezgazda Kiadó, Budapest 4. Khalmy T. (1994) Vadászati enciklopédia. Mezgazda Kiadó, Budapest 5. Országos Vadgazdálkodási Adattár 6. Preben B. Preben D. (2006) Állatnyomok és jelek. M-érték Kiadó, Budapest 7. Szederjei Á. Studinka L. (1962): Nyúl, fogoly, fácán. Mezgazdasági Kiadó, Budapest