Az előadások anyagai letölthetők az alábbi honlapról: Rőmer Mária: Digitális technika példatár, KKMF 1105, Budapest 1999
|
|
- Zsombor Kerekes
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 DIGITÁLIS TECHNIKA Dr. Lovassy Rita Dr. Pődör Bálint Óbudai Egyetem KVK Mikroelektronikai és Technológia Intézet 1. ELŐADÁS ÁLTALÁNOS BEVEETÉS A digitális technika tantárgy Ajánlott irodalom Az előadások anyagai letölthetők az alábbi honlapról: A FÉLÉV TEMATIKAI VÁLATA ÉS ISMERETANAGA (1) 1. Általános bevezetés. A digitális technika alapfogalmai, a logikai hálózatok alapjai. A digitális technika sajátosságai és jellemzői. Számjegyes (digitális) ábrázolás. 2. Bevezetés a logikai algebrába. A logikai kapcsolatok leírása: szöveges leírás, algebrai alak (Boole-algebra), igazságtáblázat, logikai vázlat. A Boole algebra axiómái és tételei. Logikai alapműveletek. A Boole algebra alkalmazásai. A FÉLÉV TEMATIKAI VÁLATA ÉS ISMERETANAGA (2) 4. Logikai függvények átalakítása és egyszerűsítése. Logikai függvények grafikus ábrázolása. Logikai függvények minimalizálási módszerei. 5. Karnaugh táblázat és alkalmazásai. Részben határozott logikai függvények minimalizálása. Tervezési példák. A jelterjedési idők hatása a logikai hálózatok működésére. 3. Logikai függvények alapfogalmai, kétváltozós függvények. Határozott és részben határozott logikai függvények. Logikai függvények kanonikus alakjai. Diszjunktív és konjunktív kanonikus alak. Minterm és maxterm fogalma Kombinációs hálózatok tervezése és megvalósítása univerzális építőelemekkel. 4 A FÉLÉV TEMATIKAI VÁLATA ÉS ISMERETANAGA (3) 7. Számrendszerek, általános alapok. Bináris számok. Aritmetikai alapműveletek a bináris számrendszerben. 8. Kódok és kódolási alapfogalmak. Numerikus kódok. Tiszta bináris kódok (egyenes, 1-es, 2-es komplemens). Aritmetikai műveletek 1-es és 2-es komplemens kódban. Tetrád kódok, BCD kódok. Aritmetikai műveletek tetrád kódokban. Alfanumerikus kódok. IRODALOM Arató Péter: Logikai rendszerek tervezése, Tankönyvkiadó, Budapest, 1990, Műegyetemi Kiadó 2004, műegyetemi jegyzet som Gyula: Digitális technika I és II, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2000, (KVK /I és II) Rőmer Mária: Digitális rendszerek áramkörei, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1989, (KVK ) 9. Funkcionális elemek I. Kódváltók, kódolók és dekódolók. Egyszerű kódátalakító (kombinációs) hálózatok. Bináris/BCD és BCD/bináris kódátalakítók. Gray kód, bináris/gray és Gray/bináris átalakítás. 5 Rőmer Mária: Digitális technika példatár, KKMF 1105, Budapest 1999 Az előadások ezen könyvek megfelelő fejezetein alapulnak. 6 1
2 AJÁNLOTT IRODALOM Gál Tibor: Digitális rendszerek I és II, Műegyetemi Kiadó, 2003, és műegyetemi jegyzet U. Tietze, Ch. Schenk: Analóg és digitális áramkörök, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1993 Benesóczky oltán: Digitális tervezés funkcionális elemekkel és mikroprocesszorokkal, Műegyetemi Kiadó, 2002 DIGITÁLIS TECHNIKA ÉS LOGIKAI HÁLÓATOK BEVEETÉS A DIGITÁLIS TECHNIKÁBA Alapfogalmak Logikai változók LOGIKAI HÁLÓATOK ÉS MODELLJEIK Kombinációs logikai hálózatok Aszinkron sorrendi logikai áramkörök Szinkron sorrendi logikai áramkörök 7 8 BEVEETÉS A DIGITÁLIS TECHNIKÁBA ALAPFOGALMAK: JEL, ANALÓG, DIGITÁLIS, ANALÓG ÁS DIGITÁLIS JEL ANALÓG ÉS DIGITÁLIS ÁRAMKÖR A JEL A jel valamely fizikai mennyiség (állapothatározó) minden olyan értéke vagy értékváltozása amely egy egyértelműen hozzárendelt információ megjelenítésére, továbbítására vagy tárolására alkalmas. A gyakorlatban a jel leggyakrabban: villamos mennyiség ezen belül feszültség De lehet áram, térerősség, stb ANALÓG JEL Információ továbbítására alkalmas jel, melynek jellemző paramétere egy tartományon belül folyamatosan változva bármely értéket felvehet (tehát értékkészlete folytonos). Az analóg jel közvetlenül értékével hordozza az információt. Az analóg jel időbeli lefolyása általában folytonos függvénnyel ábrázolható. Időben folyamatosan változik és egy adott tartományt teljes mértékben kitölthet. Jellemzői: frekvenciasáv, jel/zaj viszony, torzítás, stb. 11 DIGITÁLIS JEL Az információt diszkrét jelképekben (pl. számként kódolt formában) tartalmazó jel. Csak diszkrét illetve kvantált értékei vannak, ezek célszerűen számokkal reprezentálhatók. A digitális jel egyik leggyakrabban alkalmazott változata a bináris jel, melynek értékkészlete két elemű, pl. 0 és 1. A digitális jel az információt elemi részekre osztva fejezi ki számjegyes formában megfelelő kódolással. Mintavétel adott időpontokban, ehhez számokat rendelünk. A digitális jel tehát kódolt információt tartalmaz. 12 2
3 DIGITÁLIS JEL: PÉLDA ANALÓG ÉS DIGITÁLIS JEL Minta Binárisan kódolt jel Időfüggés: folytonos, illetve diszkrét LOGIKAI HÁLÓATOK A digitális berendezések alapvető alkotó elemei a logikai hálózatok. Villamos jel - logikai áramkör A logikai hálózatok a bonyolultabb logikai kapcsolatokat mindig egyszerű, részletesen később tárgyalandó elemi alapműveletekből (pl. ÉS, VAG, NEM, stb.) állítják elő. 15 A ELEKTRONIKA ALAPJAI: ANALÓG ÉS DIGITÁLIS ANALÓG ÁRAMKÖR A be- és kimeneti mennyiségek folytonosak Fokozott zajérzékenység Alkalmas folytonos jelek közvetlen feldolgozására DIGITÁLIS ÁRAMKÖR A be- és kimeneti feszültségek csak diszkrét értékeket vehetnek fel Adott mértékig érzéketlen a zajokra Digitális jelekkel végez műveleteket Üzembiztosabb működés 16 LOGIKAI VÁLTOÓK: ÉRTÉKÉSLET, JELÖLÉSEK A logikai változók az egyes események absztrakt leírására szolgálnak. Két értéket vehet fel, IGA vagy HAMIS, attól függően, hogy az esemény bekövetkezik vagy sem. LOGIKAI VÁLTOÓK: ÉRTÉKKÉSLET IGA/HAMIS vagy TRUE/FALSE: az esemény bekövetkezésére vonatkozik, jelentésük megfelel a szó hétköznapi értelmének. Hasonló a helyzet az IGEN/ES és a NEM/NO jelöléssel. Ha az esemény bekövetkezik, akkor a logikai változó értéke IGA. Ha az esemény nem következik be, akkor a logikai változó értéke HAMIS. Értékkészlet, jelölések IGA (I) HAMIS (H) TRUE (T) FALSE (F) 1 0 Az 1 és 0 itt nem számjegy, nincs numerikus értékük. Jelentésük szimbolikus. Az egymáshoz rendelés: IGA 1 és HAMIS 0. A HIGH/LOW jelentése a logikai értékek egy adott, és igen elterjedt elektromos reprezentációjához kapcsolódik, alacsony és magas feszültségszintnek felel meg. HIGH (H) LOW (L)
4 LOGIKAI VÁLTOÓK A GAKORLATBAN A két legelterjedtebb logikai áramkörcsaládban, mely a CMOS (Complementary Metal Oxide Semiconductor), illetve a bipoláris technológián alapuló TTL (Transistor Transistor Logic), a HAMIS/LOW logikai érték illetve szint névlegesen 0 Volt, az IGA/HIGH logikai érték illetve szint a pozitív tápfeszültség által meghatározottan néhány volt. Konkrétan CMOS U(1) = U táp = V U(0) = 0 V LOGIKAI HÁLÓATOK ÉS MODELLJEIK 1. A logikai hálózatok általános modellje 2. Kombinációs logikai hálózatok 3. Aszinkron sorrendi logikai áramkörök 4. Szinkron sorrendi logikai áramkörök TTL U(1) = kb. +3,5 V, U táp = +5 V U(0) = 0 V LOGIKAI HÁLÓAT ÁLTALÁNOS MODELLJE LOGIKAI ÁRAMKÖR (HÁLÓAT) A logikai hálózatokat digitális áramkörökkel valósítják meg, illetve a digitális áramkörök logikai hálózatokkal modellezhetők. A logikai hálózatok leírására és tervezésére a logikai algebrát (Boole algebra) használják. A bemeneti változók (A,B,C,...) aktuális értékeit a logikai hálózat (logikai áramkör) feldolgozza és ennek megfelelően előállítja a kimeneti logikai jeleket ( 1, 2,...) DIGITÁLIS ÁRAMKÖR LOGIKAI HÁLÓATOK Az áramkör bármely pontján mérhető jeleknek csak két állapotát különböztetjük meg, melyekhez a két logikai állapotot rendeljük. A logikai hálózatok két csoportra oszthatók: 1. Kombinációs logikai hálózatok 2. Sorrendi (szekvenciális) logikai hálózatok
5 KOMBINÁCIÓS LOGIKAI HÁLÓAT KOMBINÁCIÓS LOGIKAI HÁLÓATOK TULAJDONSÁGAI A kombinációs hálózatokban minden bemeneti kombináció egyértelműen és kizárólagosan meghatározza a kimeneti kombinációt. A legegyszerűbb logikai áramkörtípus a kombinációs logikai hálózat. Ez azonnal elvégzi a bemenetre jutó jeleken a logikai műveletet, az eredmény azonnal (a belső működésből eredő késleltetési idő után) megjelenik a kimeneten. A kimeneti kombinációból viszont általában nem tudjuk egyértelműen meghatározni az azt előidéző bemeneti kombinációt, mert nem követelmény, hogy különböző bemeneti kombinációk minden esetben más-más kimeneti kombinációt hozzanak létre PÉLDA KOMBINÁCIÓS HÁLÓATRA: FELVONÓ VEÉRLÉSE PÉLDA KOMBINÁCIÓS HÁLÓATRA: FELVONÓ VEÉRLÉSE Logikai feladat: Egy felvonó csak akkor induljon el, ha ajtaja csukva van és a fülkében lévő emeletjelző gombok valamelyike meg van nyomva. A feladat a négyféle feltétel (ajtó nyitva vagy csukva, jelzőgombok valamelyike meg van nyomva vagy nincs megnyomva) mindegyikéhez a lehetséges kétféle következmény (a lift elindul, vagy nem indul el) egyikét rendeli hozzá. FELTÉTELEK KÖVETKEMÉN 1. Ajtó 2. Emeletkiválasztó gomb Felvonó nyitva egyik sincs megnyomva nem indul el nyitva valamelyik megnyomva nem indul el csukva egyik sincs megnyomva nem indul el csukva valamelyik megnyomva elindul FELVONÓ VEÉRLÉSE: LOGIKAI SÉMA Ha a két feltétel A és B, a következmény, akkor a feladat logikai igazságtáblázata az alábbi A B HAMIS HAMIS HAMIS HAMIS IGA HAMIS IGA HAMIS HAMIS IGA IGA IGA KOMBINÁCIÓS HÁLÓATOK: PÉLDÁK BCD hét szegmenses kijelző Különböző kódátalakítók Bináris műveletvégző egységek (félösszeadó, összeadó, stb.) Egyszerű és összetett logikai függvények megvalósítása Komparátorok Stb. Tehát A ÉS B =
6 PÉLDA: BCD/7-SEGMENSES KIJELŐ DEKÓDOLÓ Bemenet : 4 bit BCD digit (A, B, C, D) Kimenet : 7 szegmens vezérlőjele (C0-C6) c5 c4 c0 c6 c3 c1 c2 c0 c1 c2 c3 c4 c5 c6 SORRENDI LOGIKAI HÁLÓATOK A logikai áramkör kimeneti jele(i) a bemeneten fellépő jelkombinációkon kívül az előzőleg felvett állapotától is azaz az előzőleg kialakult kimeneti jelkombinációtól is függ. Sorrendi vagy szekvenciális logikai hálózat. Bemeneti változók: Visszacsatolt kimeneti változók: primer változók. szekunder változók. BCD to 7 segment control signal decoder A B C D PÉLDA: FELVONÓ VEÉRLÉSE Logikai feladat: a felvonó induljon el a harmadik emeletre, ha az ajtó be van csukva, és a fülkében lévő emeletkiválasztó nyomógombok közül a harmadik emeletre vonatkozó gomb be van nyomva. Merre indul el a felvonó, felfelé vagy lefelé? PÉLDA: FELVONÓ VEÉRLÉSE A feladat szövegében burkoltan három lehetséges következmény szerepel: - a felvonó nem indul el, - a felvonó elindul a harmadik emeletre felfelé, - a felvonó elindul a harmadik emeletre lefelé. A feladatbeli feltételek alapján nem dönthető el, hogy melyik következménynek kell megvalósulnia. A logikai hálózatnak szüksége van a felvonó mindenkori helyzetét megadó pótlólagos, ún. másodlagos (szekunder ) feltételekre PÉLDA: ÁRUSÍTÓ AUTOMATA SORRENDI LOGIKAI HÁLÓAT VISSACSATOLÁSSAL: ASINKRON SORRENDI HÁLÓAT Pl. egy ital-automatának emlékeznie kell, hogy milyen és hány érmét dobtak bele. Az automata válasza nem csak attól függ, hogy éppen milyen érmét dobtak bele, hanem attól is, hogy előtt hány és milyen érmét fogadott be az adott kiszolgálási ciklusban. A kimeneteken lévő jelek visszacsatolás révén a bemenetre kerülnek (szekunder változók). Aszinkron működés
7 SORRENDI LOGIKAI HÁLÓATOK TULAJDONSÁGAI A sorrendi logikai hálózatok, a szekunder kombinációk révén képesek arra, hogy ugyanazon bemeneti kombinációhoz más-más kimeneti kombinációt szolgáltassanak attól függően, hogy a bementi kombináció fellépte esetén milyen az éppen érvényes szekunder kombináció. A szekunder kombináció pillanatnyi értékét pedig a logikai hálózat bemenetére jutott korábbi bemeneti kombinációk és azok sorrendje is befolyásolja, mivel a szekunder kombinációk a működés során változnak. SORRENDI HÁLÓAT A sorrendi hálózat, a kombinációs hálózattal szemben emlékezettel (memóriával) rendelkező hálózat. A z i kimeneti állapotot nemcsak a pillanatnyi x i bemeneti állapot határozza meg, hanem a korábbi bemeneti állapotok, pontosabban a bemeneti állapotok (nem végtelen) sorozata azaz szekvenciája.. Ezért nevezik szekvenciális hálózatnak. Innen ered a sorrendi logikai hálózat elnevezés SINKRON ÉS ASINKRON SORRENDI HÁLÓATOK A sorrendi hálózatok két csoportja: 1. Aszinkron, órajel nélkül működő hálózatok. 2. Szinkron, órajellel működő sorrendi hálózatok; ASINKRON SORRENDI LOGIKAI HÁLÓATOK Aszinkron logikai hálózat: a különböző logikai állapotváltozások egymás után, nem egyidejűleg zajlanak le. Az aszinkron logikai hálózatokban az emlékező, az előzőleg felvett állapotot figyelembevevő tulajdonságot (tárolási funkció) a kimeneti jeleknek a bemenetre való visszacsatolásával valósítják meg SINKRON SORRENDI LOGIKAI HÁLÓATOK SINKRON SORRENDI HÁLÓAT MŰKÖDÉSE A szinkron sorrendi hálózatok működése ütemezett, ezt egy külön jel, az ún. órajel (CLOCK PULSE, CP) szabályozza illetve szinkronizálja. A szinkron sorrendi hálózatban minden változás, esemény előre pontosan definiált időpillanatban megy végbe, az órajel fel- vagy lefutó élének megérkezését követően igen kis időtűrés-mezőben. A kimenetről a bemenetre visszacsatolt jelek nem azonnal hatnak, hanem az órajel érkezésekor a bemeneten lévő tárolókba íródnak. Ezen tárolt jelek hatása csak a következő ütemben, a következő órajel beérkezésekor érvényesül. Minden változás az órajellel időzítve, azzal szinkronizálva megy végbe
8 SORRENDI HÁLÓAT TÁROLÓKKAL: SINKRON SORRENDI HÁLÓAT LOGIKAI (BOOLE) ALGEBRA ÉS ALKALMAÁSAI A kimenet állapota az órajel érkezésekor a bemeneti tárolókba íródik. A tárolt jelek emlékeztetik a hálózatot az előző állapotára, és ez teszi lehetővé az új kimeneti állapot létrehozását. A megváltozott kimeneti jelek hatása csak az újabb órajelre érvényesül BOOLE-ALGEBRA, DIGITÁLIS TECHNIKA, LOGIKAI HÁLÓATOK A Boole-algebra a logikai hálózatok analízisének és szintézisének legalapvetőbb eszköze LOGIKAI (BOOLE-) ALGEBRA A logikai algebra tárgya a logikai műveletek rövid, tömör matematikai formában való leírása. Megalkotója George Boole ( ) angol matematikus, nevét viseli a logikai algebra mint Boole-algebra. Jelentős még Augustus De Morgan ( ) brit (skót) matematikus hozzájárulása is (De Morgan tételek). Boole és De Morgan 1847-től kezdve dolgozták ki a formális logikát (Boole-algebrát). Ekkor már régóta használták a bináris kapcsolásokat órák, automaták vezérlésére. Boole két alapvető munkája 45 The Mathematical Analysis of Logic (1847) illetve An Investigation of Laws of Thought (1854) 46 BOOLE-ALGEBRA ÉS KAPCSOLÓ ÁRAMKÖRÖK A Boole-algebrát az 1930-as évek végén kezdték alkalmazni a kapcsolóáramkörök tervezésére. Claude Elwood Shannon ( ) az információelmélet úttörője, az MIT hallgatója, majd a Bell Labs munkatársa ismerte fel 1938-ban a Boole algebra alkalmazhatóságát a relékből felépített (telefon-) kapcsoló-rendszerek vizsgálatára és tervezésére. BOOLE ALGEBRA: LOGIKAI VÁLTOÓK A logikai változók az egyes események absztrakt leírására alkalmasak. Két értéket vehetnek fel, 1 vagy 0, attól függően, hogy az esemény bekövetkezik vagy sem. Ha az esemény bekövetkezik, akkor a logikai változó értéke 1. Ha az esemény nem következik be, akkor a logikai változó értéke 0. Ma a Boole-algebra a logikai hálózatok analízisének és szintézisének legalapvetőbb eszköze
9 LOGIKAI VÁLTOÓK ÉRTÉKKÉSLETE IGA/HAMIS,TRUE/FALSE, illetve IGEN/NEM az esemény bekövetkezésére vonatkozik. Az 1 és 0 itt nem számjegy, jelentésük szimbolikus: IGA 1 és HAMIS 0. A HIGH/LOW jelentése a logikai értékek szokásos elektromos reprezentációjához kapcsolódik, alacsony és magas feszültségszintnek felel meg, pl. (névlegesen) 0 V illetve + 5 V. BOOLE ALGEBRA: LOGIKAI VÁLTOÓK: FÜGGŐ ÉS FÜGGETLEN VÁLTOÓK A logikai változók két csoportba oszthatók, ún. és független, függő változókra. Jelölés: A, B, C,...,,. Az első betűket általában a független változókra tartjuk fent A BOOLE ALGEBRA AIÓMÁI Az axiómák olyan előre rögzített kikötések, alap állítások, amelyek az algebrai rendszerben mindig érvényesek, viszont nem igazolhatók. Ezen állítások a halmaz elemeit, a műveleteket, azok tulajdonságait, stb. határozzák meg. A tételek viszont az axiómák segítségével bizonyíthatók. A Boole algebra az alábbi öt axiómára épül: 51 BOOLE-ALGEBRA AIÓMÁI 1. Az Boole-algebra kétértékű elemek halmazára értelmezett. 2. A halmaz minden elemének létezik a komplemens -e is, amely ugyancsak eleme a halmaznak. 3. Az elemek között végezhető műveletek a konjunkció ( logikai ÉS ), illetve a diszjunkció (logikai VAG). 4. A logikai műveletek: kommutatívak ( a tényezők felcserélhetők ), asszociatívak (a tényezők csoportosíthatók), disztributívak ( a két művelet elvégzésének sorrendje felcserélhető ). 5. A halmaz kitüntetett elemei az egység elem (értéke a halmazon belül mindig IGA, azaz 1), és a nulla elem (értéke a halmazon belül mindig HAMIS, azaz 0). 52 LOGIKAI MŰVELETEK A változókkal végezhető logikai műveletek: - ÉS (konjunkció) - logikai szorzás; - VAG (diszjunkció) - logikai összeadás; - NEM (negáció, invertálás, komplementálás) - logikai tagadás. Az ÉS, illetve a VAG logikai művelet két-, vagy többváltozós, a változók legalább két eleme, vagy csoportja között értelmezett logikai kapcsolatot határoz meg. A tagadás egyváltozós művelet, amely a változók, vagy változócsoportok bármelyikére vonatkozhat. 53 A ÉS (AND) MŰVELET, LOGIKAI SORÁS (KONJUNKCIÓ) A logikai változókkal végzett ÉS művelet eredménye akkor és csak akkor IGA, ha mindegyik változó értéke egyidejűleg IGA. ÉS művetet igazságtáblázata: A logikai algebrában az ÉS kapcsolatot szorzással jelölik (logikai szorzás), de a logikai szorzás jelét általában nem szokás kitenni. A K = A B algebrai egyenlőségben A és B a független változók, és K a függő változó, vagy eredmény. Jelentése pedig az, hogy a K akkor IGA, ha egyidejűleg az A és a B is IGA. 54 9
10 LOGIKAI SORÁS (KONJUNKCIÓ), (LOGIKAI ÉS KAPCSOLAT) ÉS (AND) ÁRAMKÖRI SIMBÓLUMOK Definícíó: 0 0 = = = = 1 A művelet eredménye tehát csak akkor a logikai 1 érték, ha mindkét tényező logikai értéke 1. A művelet a definíció szerint kommutatív. Formailag megegyezik az aritmetikai szorzással, de az 1 és 0 értékek jelentése csak logikai. 55 Kapuáramkörök esetében &. Kapcsoló áramkörök esetében Sorbakötött és nyugalmi állapotban nyitott (=MAKE) kapcsolók 56 A VAG (OR) MŰVELET A logikai változókkal végzett VAG művelet eredménye akkor IGA, ha a független változók közül legalább az egyik IGA. Igazságtáblázat: Algebrai formában ezt a független változók összegeként írjuk le (logikai összeadás). K = A + B alakú algebrai egyenlőségben a K eredmény akkor IGA, ha vagy az A, vagy a B, vagy mindkettő IGA. A VAG műveletet leíró táblázat tehát az alábbi: 57 LOGIKAI ÖSSEDÁS (DISJUNKCIÓ), (LOGIKAI VAG KAPCSOLAT) Definíció: = = = = 1 A művelet eredménye tehát csak akkor a logikai 1 érték, ha vagy az első, vagy a második tag (vagy mindkettő) logikai értéke 1. A művelet a definíció szerint kommutatív. Az utolsó definíciós összefüggés kivételével formailag az aritmetikai összeadás szabályai is alkalmazhatók a logikai értékekre. 58 VAG (OR) ÁRAMKÖRI RAJJELEK Kapuáramkörök esetében 1. Kapcsoló áramkörök esetében LOGIKAI SORÁS ÉS ÖSSEADÁS KETTŐNÉL TÖBB VÁLTOÓRA Mindkét definiált logikai művelet értelemszerűen kiterjeszthető kettőnél több tényezőre, illetve tagra is. Ekkor természetesen a műveletek elvégzésének sorrendjét megfelelő zárójelek alkalmazásával kell jelölni, akárcsak aritmetikai műveletek esetén. Párhuzamosan kötött, nyugalmi állapotban nyitott (= MAKE) kapcsolók
11 A TAGADÁS (INVER, KOMPLEMENTÁLÁS) MŰVELET A logikai tagadást egyetlen változón, vagy csoporton végrehajtott műveletként értelmezzük. Jelentése az, hogy ha a változó IGA, akkor a tagadottja HAMIS és fordítva. Igazságtáblázat: Algebrai leírásban a tagadást a változó jele fölé húzott vonallal jelöljük. Ezek szerint K = Ā egyenlőség azt jelenti, hogy a K akkor IGA, ha az A HAMIS. Szóban A nem - nek, A felülvonás-nak vagy A tagadott-nak mondjuk. 61 Definíció: LOGIKAI NEGÁCIÓ (INVERTÁLÁS, KOMPLEMENTÁLÁS), LOGIKAI TAGADÁS MŰVELET A művelet tehát logikai értékekhez ellentettjüket rendeli hozzá. A műveletet páros számú esetben alkalmazva, eredményül a kiindulási logikai érték adódik: 0 = 0 és 1 = 1 0 = 1 1 = 0 Páratlan számú alkalmazás az ellentett, negált értéket eredményezi. 62 A NEGÁCIÓ NEM-ÉS (NAND) ÁRAMKÖRI RAJJELEK A negáció nem két- hanem csak egyargumentumos művelet. Kapuáramkörök esetében Kapcsoló áramkörök esetében A gyakorlatban sokszor szükség van egy változó negáltjának az előállítására. Az erre való eszköz az inverter. (A negációt a köröcske jelenti): Talán éppen azért tekintik sokszor a negációt műveletnek mert a kapuáramkörök között van eszköz a végrehajtására. 63 & Párhuzamosan kötött, nyugalmi állapotban zárt (=BREAK) kapcsolók 64 NEM-VAG (NOR) ÁRAMKÖRI RAJJELEK Kapuáramkörök esetében Kapcsoló áramkörök esetében 1 Sorosan kötött, nyugalmi állapotban zárt (=BREAK) kapcsolók 65 11
DIGITÁLIS TECHNIKA A FÉLÉV TEMATIKAI VÁZLATA ÉS ISMERETANYAGA (1) ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS A FÉLÉV TEMATIKAI VÁZLATA ÉS ISMERETANYAGA (3)
DIGITÁLIS TECHNIKA Dr. Lovassy Rita Dr. Pődör Bálint Óbudai Egyetem KVK Mikroelektronikai és Technológia Intézet 1. ELŐADÁS: BEVEZETÉS A DIGITÁLIS TECHNIKÁBA 1. Általános bevezetés. 1. ELŐADÁS 2. Bevezetés
RészletesebbenDIGITÁLIS TECHNIKA I. Kutatók éjszakája szeptember ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS A TANTÁRGY IDŐRENDI BEOSZTÁSA DIGITÁLIS TECHNIKA ANGOLUL
DIGITÁLIS TECHNIKA I Dr. Lovassy Rita Dr. Pődör Bálint Kutatók éjszakája 2016. szeptember 30. Óbudai Egyetem KVK Mikroelektronikai és Technológia Intézet 1. ELŐADÁS: BEVEZETÉS A DIGITÁLIS TECHNIKÁBA 1
RészletesebbenAz előadások anyagai letölthetők az alábbi honlapról: Rőmer Mária: Digitális technika példatár, KKMF 1105, Budapest 1999
DIGITÁLIS TECHNIKA Dr. Lovassy Rita Dr. Pődör Bálint Óbudai Egyetem KVK Mikroelektronikai és Technológia Intézet 1. ELŐADÁS ÁLTALÁNOS BEVEETÉS A digitális technika tantárgy Ajánlott irodalom Az előadások
RészletesebbenDIGITÁLIS TECHNIKA I 1. ELİADÁS A DIGITÁLIS TECHNIKA TANTÁRGY CÉLKITŐZÉSEI ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS AZ 1. FÉLÉV TEMATIKAI VÁZLATA ÉS ISMERETANYAGA (2)
DIGITÁLIS TECHNIKA I Dr. Pıdör Bálint BMF KVK Mikroelektronikai és Technológia Intézet 1. ELİADÁS: BEVEZETÉS A DIGITÁLIS TECHNIKÁBA 1. ELİADÁS 1. Általános bevezetés az 1. félév anyagához. 2. Bevezetés
RészletesebbenDIGITÁLIS TECHNIKA I Dr. Lovassy Rita Dr. Pődör Bálint
25.5.5. DIGITÁLIS TECHNIK I Dr. Lovassy Rita Dr. Pődör álint Óbudai Egyetem KVK Mikroelektronikai és Technológia Intézet 2. ELŐDÁS: LOGIKI (OOLE) LGER ÉS LKLMÁSI IRODLOM. ÉS 2. ELŐDÁSHO rató könyve2-8,
RészletesebbenElektronikai műszerész Elektronikai műszerész
A 10/007 (II. 7.) SzMM rendelettel módosított 1/006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenDIGITÁLIS TECHNIKA I
DIGITÁLIS TECHNIKA I Dr. Kovács Balázs Dr. Lovassy Rita Dr. Pődör Bálint Óbudai Egyetem KVK Mikroelektronikai és Technológia Intézet 6. ELŐADÁS Arató Péter: Logikai rendszerek tervezése, Tankönyvkiadó,
Részletesebben5. Hét Sorrendi hálózatok
5. Hét Sorrendi hálózatok Digitális technika 2015/2016 Bevezető példák Példa 1: Italautomata Legyen az általunk vizsgált rendszer egy italautomata, amelyről az alábbi dolgokat tudjuk: 150 Ft egy üdítő
Részletesebben1. hét: A Boole - algebra. Steiner Henriette Egészségügyi mérnök
1. hét: A Boole - algebra Steiner Henriette Egészségügyi mérnök Digitális technika 2015/2016 Elérhetőségek Dr. Steiner Henriette steiner.henriette@nik.uni-obuda.hu Féléves követelmények Heti óraszámok:
RészletesebbenAlapkapuk és alkalmazásaik
Alapkapuk és alkalmazásaik Bevezetés az analóg és digitális elektronikába Szabadon választható tárgy Összeállította: Farkas Viktor Irányítás, irányítástechnika Az irányítás esetünkben műszaki folyamatok
RészletesebbenLogikai hálózatok. Dr. Bede Zsuzsanna St. I. em. 104.
Logikai hálózatok Dr. Bede Zsuzsanna bede.zsuzsanna@mail.bme.hu St. I. em. 04. Tanszéki honlap: www.kjit.bme.hu/hallgatoknak/bsc-targyak-3/logikai-halozatok Gyakorlatok: hétfő + 08:5-0:00 J 208 HF: 4.
RészletesebbenElőadó: Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 3
Előadó: Dr. Oniga István DIGITÁLIS TEHNIK 3 Logikai függvények logikai függvény olyan egyenlőség, amely változói kétértékűek, és ezek között csak logikai műveleteket végzünk függvények megadása történhet
RészletesebbenSzekvenciális hálózatok és automaták
Szekvenciális hálózatok a kombinációs hálózatokból jöhetnek létre tárolási tulajdonságok hozzáadásával. A tárolás megvalósítása történhet a kapcsolás logikáját képező kombinációs hálózat kimeneteinek visszacsatolásával
RészletesebbenI. A DIGITÁLIS ÁRAMKÖRÖK ELMÉLETI ALAPJAI
I. A DIGITÁLIS ÁRAMKÖRÖK ELMÉLETI ALAPJAI 1 A digitális áramkörökre is érvényesek a villamosságtanból ismert Ohm törvény és a Kirchhoff törvények, de az elemzés és a tervezés rendszerint nem ezekre épül.
RészletesebbenPélda:
Digitális információ ábrázolása A digitális technika feladata: információ ábrázolása és feldolgozása a digitális technika eszközeivel Szakterület Jelkészlet Digitális technika "0" és "1" Fizika Logika
RészletesebbenBevezetés az elektronikába
Bevezetés az elektronikába 4. Logikai kapuáramkörök Felhasznált irodalom Dr. Gárdus Zoltán: Digitális rendszerek szimulációja Mádai László: Logikai alapáramkörök BME FKE: Logikai áramkörök Colin Mitchell:
RészletesebbenDIGITÁLIS TECHNIKA II
IGIÁLIS ECHNIA II r Lovassy Rita r Pődör Bálint Óbudai Egyetem V Mikroelektronikai és echnológia Intézet 3 ELŐAÁS 3 ELŐAÁS ELEMI SORRENI HÁLÓZAO: FLIP-FLOPO (2 RÉSZ) 2 AZ ELŐAÁS ÉS A ANANYAG Az előadások
RészletesebbenDIGITÁLIS TECHNIKA I
DIGITÁLIS TECHNIKA I Dr. Kovács Balázs Dr. Lovassy Rita Dr. Pődör Bálint Óbudai Egyetem KVK Mikroelektronikai és Technológia Intézet 11. ELŐADÁS 1 PÉLDA: 3 A 8 KÖZÜL DEKÓDÓLÓ A B C E 1 E 2 3/8 O 0 O 1
RészletesebbenMáté: Számítógép architektúrák
Fixpontos számok Pl.: előjeles kétjegyű decimális számok : Ábrázolási tartomány: [-99, +99]. Pontosság (két szomszédos szám különbsége): 1. Maximális hiba: (az ábrázolási tartományba eső) tetszőleges valós
RészletesebbenDr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 4
Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 4 Kombinációs logikai hálózatok Logikai hálózat = olyan hálózat, melynek bemenetei és kimenetei logikai állapotokkal jellemezhetők Kombinációs logikai hálózat: olyan
Részletesebben1. Kombinációs hálózatok mérési gyakorlatai
1. Kombinációs hálózatok mérési gyakorlatai 1.1 Logikai alapkapuk vizsgálata A XILINX ISE DESIGN SUITE 14.7 WebPack fejlesztőrendszer segítségével és töltse be a rendelkezésére álló SPARTAN 3E FPGA ba:
RészletesebbenIrányítástechnika I. Dr. Bede Zsuzsanna. Összeállította: Dr. Sághi Balázs, egy. docens Dr. Tarnai Géza, egy. tanár
Irányítástechnika I. Előadó: Dr. Bede Zsuzsanna, adjunktus Összeállította: Dr. Sághi Balázs, egy. docens Dr. Tarnai Géza, egy. tanár Irányítástechnika I. Dr. Bede Zsuzsanna bede.zsuzsanna@mail.bme.hu St.
Részletesebben4. hét: Ideális és valódi építőelemek. Steiner Henriette Egészségügyi mérnök
4. hét: Ideális és valódi építőelemek Steiner Henriette Egészségügyi mérnök Digitális technika 2015/2016 Digitális technika 2015/2016 Bevezetés Az ideális és valódi építőelemek Digitális technika 2015/2016
RészletesebbenIRÁNYÍTÁSTECHNIKA I.
IRÁNÍTÁSTEHNIK I. 5 éves Sc kurzus Összeállította: Dr. Tarnai Géza egetemi tanár udapest, 8. Rendszer- és iránításelméleti ismeretek. félév. félév Diszkrét állapotú rendszerek, logikai hálózatok Foltonos
RészletesebbenDIGITÁLIS TECHNIKA I BINÁRIS SZÁMRENDSZER BEVEZETŐ ÁTTEKINTÉS BINÁRIS SZÁMRENDSZER HELYÉRTÉK. Dr. Lovassy Rita Dr.
26..5. DIGITÁLIS TEHNIK I Dr. Lovassy Rita Dr. Pődör álint Óbudai Egyetem KVK Mikroelektronikai és Technológia Intézet INÁRIS SZÁMRENDSZER 5. ELŐDÁS 2 EVEZETŐ ÁTTEKINTÉS 6. előadás témája a digitális rendszerekben
RészletesebbenHobbi Elektronika. Bevezetés az elektronikába: Logikai kapuáramkörök
Hobbi Elektronika Bevezetés az elektronikába: Logikai kapuáramkörök 1 Felhasznált irodalom Dr. Gárdus Zoltán: Digitális rendszerek szimulációja BME FKE: Logikai áramkörök Colin Mitchell: 200 Transistor
RészletesebbenAlapkapuk és alkalmazásaik
Alapkapuk és alkalmazásaik Tantárgy: Szakmai gyakorlat Szakmai alapozó évfolyamok számára Összeállította: Farkas Viktor Bevezetés Az irányítástechnika felosztása Visszatekintés TTL CMOS integrált áramkörök
Részletesebben6. LOGIKAI ÁRAMKÖRÖK
6. LOGIKAI ÁRAMKÖRÖK A gyakorlat célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a logikai algebra elemeivel, és képesek legyenek egyszerű logikai függvények realizálására integrált áramkörök (IC-k) felhasználásával.
RészletesebbenLogikai áramkörök. Informatika alapjai-5 Logikai áramkörök 1/6
Informatika alapjai-5 Logikai áramkörök 1/6 Logikai áramkörök Az analóg rendszerekben például hangerősítő, TV, rádió analóg áramkörök, a digitális rendszerekben digitális vagy logikai áramkörök működnek.
Részletesebben6. LOGIKAI ÁRAMKÖRÖK
6. LOGIKAI ÁRAMKÖRÖK A gyakorlat célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a logikai algebra elemeivel, és képesek legyenek egyszerű logikai függvények realizálására integrált áramkörök (IC-k) felhasználásával.
RészletesebbenMáté: Számítógép architektúrák
Bit: egy bináris számjegy, vagy olyan áramkör, amely egy bináris számjegy ábrázolására alkalmas. Bájt (Byte): 8 bites egység, 8 bites szám. Előjeles fixpontok számok: 2 8 = 256 különböző 8 bites szám lehetséges.
RészletesebbenMegoldás Digitális technika I. (vimia102) 2. gyakorlat: Boole algebra, logikai függvények, kombinációs hálózatok alapjai
Megoldás Digitális technika I. (vimia102) 2. gyakorlat: Boole algebra, logikai függvények, kombinációs hálózatok alapjai Elméleti anyag: Az általános digitális gép: memória + kombinációs hálózat A Boole
RészletesebbenDIGITÁLIS TECHNIKA feladatgyűjtemény
IGITÁLIS TEHNIK feladatgyűjtemény Írta: r. Sárosi József álint Ádám János Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar Műszaki Intézet Szerkesztette: r. Sárosi József Lektorálta: r. Gogolák László Szabadkai Műszaki
RészletesebbenA + B = B + A, A + ( B + C ) = ( A + B ) + C.
6. LOGIKAI ÁRAMKÖRÖK Számítógépekben, műszerekben, vezérlő automatákban alapvető szerep jut az olyan áramköröknek, melyek valamilyen logikai összefüggést fejeznek ki. Ezeknek a logikai áramköröknek az
Részletesebben2) Tervezzen Stibitz kód szerint működő, aszinkron decimális előre számlálót! A megvalósításához
XIII. szekvenciális hálózatok tervezése ) Tervezzen digitális órához, aszinkron bináris előre számláló ciklus rövidítésével, 6-os számlálót! megvalósításához negatív élvezérelt T típusú tárolót és NN kaput
Részletesebben28. EGYSZERŰ DIGITÁLIS ÁRAMKÖRÖK
28. EGYSZERŰ DIGITÁLIS ÁRMKÖRÖK Célkitűzés: z egyszerű kombinációs digitális áramkörök elvi alapjainak, valamint ezek néhány gyakorlati alkalmazásának megismerése. I. Elméleti áttekintés digitális eszközök
Részletesebben2019/02/11 10:01 1/10 Logika
2019/02/11 10:01 1/10 Logika < Számítástechnika Logika Szerző: Sallai András Copyright Sallai András, 2011, 2012, 2015 Licenc: GNU Free Documentation License 1.3 Web: http://szit.hu Boole-algebra A Boole-algebrát
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK. 1. BEVEZETÉS A logikai hálózatok csoportosítása Logikai rendszerek... 6
TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ... 3 1. BEVEZETÉS... 4 1.1. A logikai hálózatok csoportosítása... 5 1.2. Logikai rendszerek... 6 2. SZÁMRENDSZEREK ÉS KÓDRENDSZEREK... 7 2.1. Számrendszerek... 7 2.1.1. Számok felírása
RészletesebbenIrányítástechnika Elıadás. A logikai hálózatok építıelemei
Irányítástechnika 1 6. Elıadás A logikai hálózatok építıelemei Irodalom - Kovács Csongor: Digitális elektronika, 2003 - Zalotay Péter: Digitális technika, 2004 - U. Tiecze, Ch. Schenk: Analóg és digitális
RészletesebbenGépészmérnöki és Informatikai Kar Automatizálási és Kommunikáció- Technológiai Tanszék
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar 2019/2020. tanév I. félév Automatizálási és Kommunikáció- Technológiai Tanszék Digitális rendszerek I. c. tantárgy előadásának és gyakorlatának ütemterve
RészletesebbenPAL és GAL áramkörök. Programozható logikai áramkörök. Előadó: Nagy István
Programozható logikai áramkörök PAL és GAL áramkörök Előadó: Nagy István Ajánlott irodalom: Ajtonyi I.: Digitális rendszerek, Miskolci Egyetem, 2002. Ajtonyi I.: Vezérléstechnika II., Tankönyvkiadó, Budapest,
RészletesebbenMUNKAANYAG. Bellák György László. Mechatronikai elemek. A követelménymodul megnevezése: Mechatronikai elemek gyártása, üzemeltetése, karbantartása
Bellák György László Mechatronikai elemek A követelménymodul megnevezése: Mechatronikai elemek gyártása, üzemeltetése, karbantartása A követelménymodul száma: 0944-06 A tartalomelem azonosító száma és
RészletesebbenZalotay Péter Digitális technika I
Zalotay Péter Digitális technika I Távoktatás előadási anyaga Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Tartalomjegyzék Bevezetés...5 1. LOGIKAI ALAPISMERETEK...8 1.1. Halmazelméleti alapfogalmak...8 1.2. A logikai
RészletesebbenAnalóg és digitális mennyiségek
nalóg és digitális mennyiségek nalóg mennyiség Digitális mennyiség z analóg mennyiségek változása folyamatos (bármilyen értéket felvehet) digitális mennyiségek változása nem folyamatos, hanem ugrásszerű
RészletesebbenHobbi Elektronika. A digitális elektronika alapjai: További logikai műveletek
Hobbi Elektronika A digitális elektronika alapjai: További logikai műveletek 1 Felhasznált anyagok M. Morris Mano and Michael D. Ciletti: Digital Design - With an Introduction to the Verilog HDL, 5th.
RészletesebbenDIGITÁLIS TECHNIKA I 2. ELİADÁS LOGIKAI (BOOLE-ALGEBRA) BOOLE-ALGEBRA, DIGITÁLIS TECHNIKA, LOGIKAI HÁLÓZAZOK LOGIKAI (BOOLE-)ALGEBRA
DIGITÁLIS TEHNIK I Dr. Pıdör álint M KVK Mikroelektronikai és Technológia Intézet 2. ELİDÁS: LOGIKI (OOLE) LGER 2. ELİDÁS LOGIKI (OOLE-LGER). evezetés a logikai (oole-) algebrába 2. oole-algebra axiómái
RészletesebbenD I G I T Á L I S T E C H N I K A Gyakorló feladatok 3.
Szinkron hálózatok D I G I T Á L I S T E C H N I K A Gyakorló feladatok 3. Irodalom: Arató Péter: Logikai rendszerek. Tankönyvkiadó, Bp. 1985. J.F.Wakerley: Digital Design. Principles and Practices; Prentice
RészletesebbenDIGITÁLIS TECHNIKA 8 Dr Oniga. I stván István
Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIA 8 Szekvenciális (sorrendi) hálózatok Szekvenciális hálózatok fogalma Tárolók RS tárolók tárolók T és D típusú tárolók Számlálók Szinkron számlálók Aszinkron számlálók
RészletesebbenRőmer Mária: Digitális technika példatár, KKMF 1105, Budapest Az előadások ezen könyvek megfelelő fejezetein alapulnak.
06.0.. DIGITÁLIS TECHNIKA Dr. Lvassy Rita Dr. Pődör Bálint Óbudai Egyetem KVK Mikrelektrnikai és Technlógia Intézet. ELŐADÁS: LOGIKAI (BOOLE) FÜGGVÉNYEK ÉS ALKALMAZÁSAIK IRODALOM Arató Péter: Lgikai rendszerek
RészletesebbenDIGITÁLIS TECHNIKA 7. Előadó: Dr. Oniga István
IGITÁLIS TECHNIKA 7 Előadó: r. Oniga István Szekvenciális (sorrendi) hálózatok Szekvenciális hálózatok fogalma Tárolók S tárolók JK tárolók T és típusú tárolók Számlálók Szinkron számlálók Aszinkron számlálók
RészletesebbenJelek és rendszerek 1. 10/9/2011 Dr. Buchman Attila Informatikai Rendszerek és Hálózatok Tanszék
Jelek és rendszerek 1 10/9/2011 Dr. Buchman Attila Informatikai Rendszerek és Hálózatok Tanszék 1 Ajánlott irodalom: FODOR GYÖRGY : JELEK ÉS RENDSZEREK EGYETEMI TANKÖNYV Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2006
Részletesebben6. hét: A sorrendi hálózatok elemei és tervezése
6. hét: A sorrendi hálózatok elemei és tervezése Sorrendi hálózat A Sorrendi hálózat Y Sorrendi hálózat A Sorrendi hálózat Y Belső állapot Sorrendi hálózat Primer változó A Sorrendi hálózat Y Szekunder
Részletesebben1. Az adott kapcsolást rajzolja le a lehető legkevesebb elemmel, a legegyszerűbben. MEGOLDÁS:
1. Az adott kapcsolást rajzolja le a lehető legkevesebb elemmel, a legegyszerűbben. MEGOLDÁS: A legegyszerűbb alak megtalálása valamilyen egyszerűsítéssel lehetséges (algebrai, Karnaugh, Quine stb.). Célszerű
RészletesebbenPAL és s GAL áramkörök
Programozható logikai áramkörök PAL és s GAL áramkörök Előadó: Nagy István Ajánlott irodalom: Ajtonyi I.: Digitális rendszerek, Miskolci Egyetem, 2002. Ajtonyi I.: Vezérléstechnika II., Tankönyvkiadó,
RészletesebbenFeszültségszintek. a) Ha egy esemény bekövetkezik akkor az értéke 1 b) Ha nem következik be akkor az értéke 0
Logikai áramkörök Feszültségszintek A logikai rendszerekben az állapotokat 0 ill. 1 vagy H ill. L jelzéssel jelöljük, amelyek konkrét feszültségszinteket jelentenek. A logikai algebrában a változókat nagy
RészletesebbenDIGITÁLIS TECHNIKA Dr. Lovassy Rita Dr. Pődör Bálint
DIGITÁLIS TECHNIKA Dr. Lovassy Rita Dr. Pődör Bálint Óbudai Egyetem KVK Mikroelektronikai és Technológia Intézet 6. ELŐADÁS ELŐÍRT TANKÖNYV-IRODALOM Sorrendi hálózatok, flip-flopok, regiszterek, számlálók,
Részletesebben5. KOMBINÁCIÓS HÁLÓZATOK LEÍRÁSÁNAK SZABÁLYAI
5. KOMBINÁCIÓS HÁLÓZATOK LEÍRÁSÁNAK SZABÁLYAI 1 Kombinációs hálózatok leírását végezhetjük mind adatfolyam-, mind viselkedési szinten. Az adatfolyam szintű leírásokhoz az assign kulcsszót használjuk, a
RészletesebbenHobbi Elektronika. A digitális elektronika alapjai: Kombinációs logikai hálózatok 1. rész
Hobbi Elektronika A digitális elektronika alapjai: Kombinációs logikai hálózatok 1. rész 1 Felhasznált anyagok M. Morris Mano and Michael D. Ciletti: Digital Design - With an Introduction to the Verilog
RészletesebbenDIGITÁLIS TECHNIKA II
DIGITÁLIS TECHNIKA II Dr. Lovassy Rita Dr. Pődör Bálint Óbudai Egyetem KVK Mikroelektronikai és Technológia Intézet 6. ELŐADÁS 1 AZ ELŐADÁS ÉS A TANANYAG Az előadások Arató Péter: Logikai rendszerek tervezése
RészletesebbenZalotay Péter Digitális technika
Zalotay Péter Digitális technika Elektronikus jegyzet Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Tartalomjegyzék Bevezetés...3 1. A DIGITÁLIS TECHNIKA ELMÉLETI ALAPJAI...7 1.1. Logikai alapismeretek...7 1.2. Halmazelméleti
RészletesebbenIRÁNYÍTÁSTECHNIKA I.
IRÁNYÍTÁSTECHNIKA I. A projekt címe: Egységesített Jármű- és mobilgépek képzés- és tananyagfejlesztés A megvalósítás érdekében létrehozott konzorcium résztvevői: KECSKEMÉTI FŐISKOLA BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS
RészletesebbenDr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 8
Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIA 8 Szekvenciális (sorrendi) hálózatok Szekvenciális hálózatok fogalma Tárolók RS tárolók tárolók T és D típusú tárolók Számlálók Szinkron számlálók Aszinkron számlálók
RészletesebbenMUNKAANYAG. Tordai György. Kombinációs logikai hálózatok I. A követelménymodul megnevezése: Elektronikai áramkörök tervezése, dokumentálása
Tordai György Kombinációs logikai hálózatok I. A követelménymodul megnevezése: Elektronikai áramkörök tervezése, dokumentálása A követelménymodul száma: 0917-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja:
RészletesebbenMatematika III. 2. Eseményalgebra Prof. Dr. Závoti, József
Matematika III. 2. Eseményalgebra Prof. Dr. Závoti, József Matematika III. 2. : Eseményalgebra Prof. Dr. Závoti, József Lektor : Bischof, Annamária Ez a modul a TÁMOP - 4.1.2-08/1/A-2009-0027 Tananyagfejlesztéssel
RészletesebbenElőadó: Nagy István (A65)
Programozható logikai áramkörök FPGA eszközök Előadó: Nagy István (A65) Ajánlott irodalom: Ajtonyi I.: Digitális rendszerek, Miskolci Egyetem, 2002. Ajtonyi I.: Vezérléstechnika II., Tankönyvkiadó, Budapest,
Részletesebben1. tétel Halmazok és halmazok számossága. Halmazműveletek és logikai műveletek kapcsolata.
1. tétel Halmazok és halmazok számossága. Halmazműveletek és logikai műveletek kapcsolata. HLMZOK halmaz axiomatikus fogalom, nincs definíciója. benne van valami a halmazban szintén axiomatikus fogalom,
RészletesebbenKombinációs hálózatok Adatszelektorok, multiplexer
Adatszelektorok, multiplexer Jellemző példa multiplexer és demultiplexer alkalmazására: adó egyutas adatátvitel vevő adatvezeték cím címvezeték (opcionális) A multiplexer az adóoldali jelvezetékeken jelenlévő
RészletesebbenA Gray-kód Bináris-kóddá alakításának leírása
A Gray-kód Bináris-kóddá alakításának leírása /Mechatronikai Projekt II. házi feladat/ Bodogán János 2005. április 1. Néhány szó a kódoló átalakítókról Ezek az eszközök kiegészítő számlálók nélkül közvetlenül
Részletesebben10. Digitális tároló áramkörök
1 10. Digitális tároló áramkörök Azokat a digitális áramköröket, amelyek a bemeneteiken megjelenő változást azonnal érvényesítik a kimeneteiken, kombinációs áramköröknek nevezik. Ide tartoznak az inverterek
RészletesebbenDigitális Rendszerek (BSc)
Pannon Egyetem Képfeldolgozás és Neuroszámítógépek Tanszék Digitális Rendszerek (BSc) 2. előadás: Logikai egyenletek leírása II: Függvény-egyszerűsítési eljárások Előadó: Vörösházi Zsolt voroshazi@vision.vein.hu
RészletesebbenEBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA
Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22. ) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,
RészletesebbenMatematikai logika. Jegyzet. Összeállította: Faludi Anita 2011.
Matematikai logika Jegyzet Összeállította: Faludi Anita 2011. Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 Előzmények... 3 Augustus de Morgan (1806-1871)... 3 George Boole(1815-1864)... 3 Claude Elwood Shannon(1916-2001)...
RészletesebbenElektronika 11. évfolyam
Elektronika 11. évfolyam Áramköri elemek csoportosítása. (Aktív-passzív, lineáris- nem lineáris,) Áramkörök csoportosítása. (Aktív-passzív, lineáris- nem lineáris, kétpólusok-négypólusok) Két-pólusok csoportosítása.
RészletesebbenDIGITÁLIS TECHNIKA I HÁZI FELADAT HÁZI FELADAT HÁZI FELADAT. Dr. Lovassy Rita Dr. Pődör Bálint
6... IGITÁLIS TEHNIK I r. Lovassy Rita r. Pődör álint Óbudai Egyetem KVK Mikroelektronikai és Technológia Intézet 6. ELŐÁS rató Péter: Logikai rendszerek tervezése, Tankönyvkiadó, udapest, Műegyetemi Kiadó,
RészletesebbenXI. DIGITÁLIS RENDSZEREK FIZIKAI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK KÉRDÉSEI Ebben a fejezetben a digitális rendszerek analóg viselkedésével kapcsolatos témákat
XI. DIGITÁLIS RENDSZEREK FIZIKAI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK KÉRDÉSEI Ebben a fejezetben a digitális rendszerek analóg viselkedésével kapcsolatos témákat vesszük sorra. Elsőként arra térünk ki, hogy a logikai értékek
RészletesebbenELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA ELEKTROTECHNIKA
ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA ELEKTROTECHNIKA 1. Egyenáramú körök Követelmények, matematikai alapok, prefixumok Töltés, áramerősség Feszültség Ellenállás és vezetés. Vezetők, szigetelők Áramkör fogalma Áramköri
RészletesebbenDigitális Technika 2. Logikai Kapuk és Boolean Algebra
Digitális Technika 2. Logikai Kapuk és oolean lgebra Sütő József Egyetemi Tanársegéd Referenciák: [1] D.M. Harris, S.L. Harris, Digital Design and Computer rchitecture, 2nd ed., Elsevier, 213. [2] T.L.
RészletesebbenKiegészítő segédlet szinkron sorrendi hálózatok tervezéséhez
Kiegészítő segédlet szinkron sorrendi hálózatok tervezéséhez Benesóczky Zoltán 217 1 digitális automaták kombinációs hálózatok sorrendi hálózatok (SH) szinkron SH aszinkron SH Kombinációs automata Logikai
RészletesebbenHobbi Elektronika. Bevezetés az elektronikába: Boole algebra, logikai kapuáramkörök
Hobbi Elektronika Bevezetés az elektronikába: Boole algebra, logikai kapuáramkörök 1 Felhasznált anyagok M. Morris Mano and Michael D. Ciletti: Digital Design - With an Introduction to the Verilog HDL,
RészletesebbenIRÁNYÍTÁSTECHNIKAI ALAPFOGALMAK, VEZÉRLŐBERENDEZÉSEK FEJLŐDÉSE, PLC-GENERÁCIÓK
IRÁNYÍTÁSTECHNIKAI ALAPFOGALMAK, VEZÉRLŐBERENDEZÉSEK FEJLŐDÉSE, PLC-GENERÁCIÓK Irányítástechnika Az irányítás olyan művelet, mely beavatkozik valamely műszaki folyamatba annak: létrehozása (elindítása)
RészletesebbenBékéscsabai Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola "Az új szakképzés bevezetése a Keményben" TÁMOP-2.2.5.
Szakképesítés: Log Autószerelő - 54 525 02 iszti Tantárgy: Elektrotechnikaelektronika Modul: 10416-12 Közlekedéstechnikai alapok Osztály: 12.a Évfolyam: 12. 32 hét, heti 2 óra, évi 64 óra Ok Dátum: 2013.09.21
RészletesebbenMindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé.
HA 1 Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. (Albert Einstein) HA 2 Halmazok HA 3 Megjegyzések A halmaz, az elem és az eleme fogalmakat nem definiáljuk, hanem alapfogalmaknak
RészletesebbenHobbi Elektronika. A digitális elektronika alapjai: Kombinációs logikai hálózatok 2. rész
Hobbi Elektronika A digitális elektronika alapjai: Kombinációs logikai hálózatok 2. rész 1 Felhasznált anyagok M. Morris Mano and Michael D. Ciletti: Digital Design - With an Introduction to the Verilog
RészletesebbenDISZKRÉT MATEMATIKA: STRUKTÚRÁK Előadáson mutatott példa: Bércesné Novák Ágnes
1. Algebrai alapok: DISZKRÉT MATEMATIKA: STRUKTÚRÁK Művelet: Egy H nemüres halmazon értelmezett (kétváltozós) műveleten egy H H H függvényt értünk, azaz egy olyan leképezést, amely bármely a,b H elempárhoz
RészletesebbenDigitális Rendszerek (BSc)
Pannon Egyetem Képfeldolgozás és Neuroszámítógépek Tanszék Digitális Rendszerek (Sc) 1. előadás: Logikai egyenletek leírása I. oole-algebra axiómái és tételei Előadó: Vörösházi Zsolt voroshazi@vision.vein.hu
RészletesebbenMUNKAANYAG. Tordai György. Kombinációs logikai hálózatok II. A követelménymodul megnevezése: Elektronikai áramkörök tervezése, dokumentálása
Tordai György Kombinációs logikai hálózatok II. A követelménymodul megnevezése: Elektronikai áramkörök tervezése, dokumentálása A követelménymodul száma: 0917-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja:
RészletesebbenMegoldás Digitális technika I. (vimia102) 4. gyakorlat: Sorrendi hálózatok alapjai, állapot gráf, állapottábla
Megoldás Digitális technika I. (vimia102) 4. gyakorlat: Sorrendi hálózatok alapjai, állapot gráf, állapottábla Elméleti anyag: Amikor a hazárd jó: élekből impulzus előállítás Sorrendi hálózatok alapjai,
RészletesebbenDIGITÁLIS TECHNIKA I
DIGITÁLIS TECHNIKA I Dr. Kovács Balázs Dr. Lovassy Rita Dr. Pődör Bálint Óbudai Egyetem KVK Mikroelektronikai és Technológia Intézet 10. ELŐADÁS 1 PÉLDA A LEGEGYSZERŰBB KONJUNKTÍV ALAK KÉPZÉSÉRE A 1 1
Részletesebben1. EGY- ÉS KÉTVÁLTOZÓS LOGIKAI ELEMEK KAPCSOLÁSTECHNIKÁJA ÉS JELÖLŐRENDSZERE
. EGY- ÉS KÉTVÁLTOZÓS LOGIKI ELEMEK KPCSOLÁSTECHNIKÁJ ÉS JELÖLŐRENDSZERE tananyag célja: z egy- és kétváltozós logikai függvények Boole algebrai szabályainak, kapcsolástechnikájának és jelölésrendszerének
Részletesebben30.B 30.B. Szekvenciális hálózatok (aszinkron és szinkron hálózatok)
30.B Digitális alapáramkörök Logikai alapáramkörök Ismertesse a szekvenciális hálózatok jellemzıit! Mutassa be a két- és többszintő logikai hálózatok realizálásának módszerét! Mutassa be a tároló áramkörök
RészletesebbenVéges állapotú gépek (FSM) tervezése
Véges állapotú gépek (FSM) tervezése F1. A 2. gyakorlaton foglalkoztunk a 3-mal vagy 5-tel osztható 4 bites számok felismerésével. Abban a feladatban a bemenet bitpárhuzamosan, azaz egy időben minden adatbit
RészletesebbenDIGITÁLIS TECHNIKA II Dr. Lovassy Rita Dr. Pődör Bálint
IGIÁIS ENIK II r. ovassy Rita r. Pődör álint Óbudai Egyetem KVK Mikroelektronikai és echnológia Intézet 0. EŐÁS OGIKI ÁRMKÖRÖK II MOS ÉS MOS Z EŐÁS ÉS NNG z előadások Rőmer Mária: igitális rendszerek áramkörei
RészletesebbenÁramkörök elmélete és számítása Elektromos és biológiai áramkörök. 3. heti gyakorlat anyaga. Összeállította:
Áramkörök elmélete és számítása Elektromos és biológiai áramkörök 3. heti gyakorlat anyaga Összeállította: Kozák László kozla+aram@digitus.itk.ppke.hu Elkészült: 2010. szeptember 30. Utolsó módosítás:
RészletesebbenDIGITÁLIS TECHNIKA NORMÁL BCD KÓD PSZEUDOTETRÁDOK AZONOSÍTÁSA A KARNAUGH TÁBLÁN BCD (8421) ÖSSZEADÁS BCD ÖSSZEADÁS: +6 KORREKCIÓ
DIGITÁLIS TECHNIKA Dr. Lovassy Rita Dr. Pődör Bálint Óbudai Egyetem KVK Mikroelektronikai és Technológia Intézet 3. ELŐADÁS NORMÁL BCD KÓD Természetes kód - Minden számjegyhez a 4-bites bináris kódját
RészletesebbenMUNKAANYAG. Mádai László. Sorrendi hálózatok II. A követelménymodul megnevezése: Elektronikai áramkörök tervezése, dokumentálása
Mádai László Sorrendi hálózatok II. A követelménymodul megnevezése: Elektronikai áramkörök tervezése, dokumentálása A követelménymodul száma: 0917-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-044-50
RészletesebbenDigitális technika házi feladat III. Megoldások
IV. Szinkron hálózatok Digitális technika házi feladat III. Megoldások 1. Adja meg az alábbi állapottáblával megadott 3 kimenetű sorrendi hálózat minimális állapotgráfját! a b/x1x c/x0x b d/xxx e/x0x c
RészletesebbenLogika es sz am ıt aselm elet I. r esz Logika 1/36
1/36 Logika és számításelmélet I. rész Logika 2/36 Elérhetőségek Tejfel Máté Déli épület, 2.606 matej@inf.elte.hu http://matej.web.elte.hu Tankönyv 3/36 Tartalom 4/36 Bevezető fogalmak Ítéletlogika Ítéletlogika
RészletesebbenDigitális technika 1. Tantárgykód: VIIIA105 Villamosmérnöki szak, Bsc. képzés. Készítette: Dudás Márton
Digitális technika 1 Tantárgykód: VIIIA105 Villamosmérnöki szak, Bsc. képzés Készítette: Dudás Márton 1 Bevezető: A jegyzet a BME VIK első éves villamosmérnök hallgatóinak készült a Digitális technika
RészletesebbenDigitális technika - Ellenőrző feladatok
igitális technika - Ellenőrző feladatok 1. 2. 3. a.) Írja fel az oktális 157 számot hexadecimális alakban b.) Írja fel bináris és alakban a decimális 100-at! c.) Írja fel bináris, oktális, hexadecimális
Részletesebben11.2. A FESZÜLTSÉGLOGIKA
11.2. A FESZÜLTSÉGLOGIKA Ma a feszültséglogika számít az uralkodó megoldásnak. Itt a logikai változó két lehetséges állapotát két feszültségérték képviseli. Elvileg a két érték minél távolabb kell, hogy
Részletesebben