TUDOMÁNYOS MOZAIK 6. kötet Els rész

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TUDOMÁNYOS MOZAIK 6. kötet Els rész"

Átírás

1 Tomori Pál Fıiskola TUDOMÁNYOS MOZAIK 6. kötet Elsı rész 2009

2 ISBN Ö ISBN Kiadó: Tomori Pál Fıiskola Felelıs vezetı: Dr. Meszlényi Rózsa

3 Tomori Pál Fıiskola TUDOMÁNYOS MOZAIK 6. kötet Elsı rész Tudomány-területek találkozása Kalocsa, 2009

4

5 Lektorálta: Dr. Szőcs Olga Dr. habil Horváth Attila Szerkesztıbizottság: Tompáné Dr. Daubner Katalin Dr. Miklós György Miklósné Zakar Andrea Balázs Judit

6

7 Tartalomjegyzék Elıszó PLENÁRIS ÜLÉS ELİADÁSAI Dr. Popp József Élelmezésbiztonság a környezetbiztonság tükrében Dr. Hegedüs Tibor Innováció a hazai és nemzetközi csillagászatban MAGYAR NYELVŐ ELİADÁSOK Allgeier Magdolna Quo vadis dialektus Asbóth Miklós Kalocsa településszerkezetének kialakulássa Bánhegyi Péter Néhány megjegyzés a gazdasági növekedés eltérı megközelítéseirıl Budaházy György Méretgazdaságosság vagy entrópia? Dános Anikó A globális pénzügyi válság kialakulás és reálgazdasági hatásai Domboróczky Zoltán Vevıszolgálat vs. vevıkiszolgálás Dr. Kohány András Az elektronikus aláírás szerepe a jognyilatkozatok hitelesítésében

8 Dr. Kovács Levente Az elszámolásforgalom jelene és jövıje Dr. habil T. Litovkina Anna Vargha Katalin A magyar antiproverbiumok néhány általános kérdése és elsı kérdıíves felmérése Abstracts

9

10

11 Elıszó Elıszó Fennállása óta a Tomori Pál Fıiskola minden év novemberében megrendezi a Magyar Tudományos Akadémia által kezdeményezett, a Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódó konferenciáját. Ennek köszönhetıen az idén immár hatodik alkalommal kerülhetett sor erre az ünnepi eseményre jeles magyar, illetve külföldi oktatók és kutatók együttmőködésével. Konferenciánk már az elmúlt évek folyamán túllépte a hazai kereteket, így külföldi, romániai és szlovákiai vendégeink emelik eseményük színvonalát. A jelen kiadvány a konferencia szerkesztett anyagát tartalmazza, és a három kötet is jelzi az elıadók hatalmas, az eddigi éveket felülmúló érdeklıdését az esemény iránt. Egy ilyen ünnepi együttlét mindig jó jelzés egy intézmény számára, hogy lemérhesse tudományos munkájának bizonyos eredményeit és vonzerejét. Kétségtelen, hogy ez a kiadványunk is jól mutatja, a Tomori Pál Fıiskola rövid fennállása óta mekkora fejlıdésen ment keresztül a tudományos élet területén, bekapcsolódva a nemzetközi vérkeringésbe is. Ezeket számba véve és ismerve a kötetek gazdagságát, jó szívvel ajánlom minden érdeklıdınek idei sokszínő kiadványunkat. Dr. Meszlényi Rózsa PhD. fıiskolai tanár rektor Kalocsa, november

12

13 PLENÁRIS ÜLÉS ELİADÁSAI

14

15 Tudományos Mozaik 6. TPF ÉLELMEZÉSBIZTONSÁG A KÖRNYEZETBIZTONSÁG TÜKRÉBEN Dr. Popp József egyetemi tanár, az Agrárgazdasági Kutató Intézet fıigazgató-helyettese Árkilengések persze korábban is elıfordultak, e legutóbbi ársokkot azonban számos tényezı együttesen idézte elı. A legfontosabb tényezık körébe tartozik a mezıgazdasági termelést és kereskedelmet befolyásoló ökológiai és biológiai természető tényezık, a makrogazdasági környezetre ható tényezık (pl. a népesség és fogyasztói jövedelmek növekedése, kıolaj világpiaci árának alakulása) és az agrár- és kereskedelempolitikai tényezık (pl. kereskedelemkorlátozó intézkedések, reformok, bioüzemanyaggyártás ösztönzése). Az élelmiszer-, energia- és a környezetbiztonság egyensúlyának megteremtése fontos feladat az EU-ban, mert a földhasználatért folyó verseny tovább élezıdik, ugyanis a földterületért (vízfelhasználásért) az élelmiszeripar versenyez a takarmány-, energia- és vegyiparral (lebomló csomagolóanyag-gyártás), továbbá a környezetvédelem, a biodiverzitás és a rekreáció is egyre inkább felértékeli a termıföldet. 1. A világgazdasági válság hatása a globális agrártermelésre A 2006/2007. gazdasági évtıl a legtöbb mezıgazdasági termék ára gyors emelkedésnek indult és rekordokat döntött. Árkilengések persze korábban is elıfordultak, e legutóbbi ársokkot azonban számos tényezı együttesen idézte elı. Ehhez egyértelmően hozzájárult a rövidlátó gazdaságpolitika is. A világgazdasági válság Ugyanakkor a média az élelmiszerárak ugrásszerő növekedését inkább a feltörekvı gazdaságok (pl. Kína és India) élelmiszerfogyasztási szerkezete átalakulásának és a bioüzemanyag-gyártás növekvı nyersanyagfelhasználásának tulajdonította (Braun, von et al., 2008). Feltehetjük a kérdést, hogy csökkenı élelmiszerárak esetében a bioüzemanyag-termelés miért nem akadályozza meg a termelıi árak zuhanását. Az viszont igaz, hogy árnövekedésnél sokkal nagyobb hatást fejt ki az élelmiszerárak alakulására a bioüzemanyag-elıállítás. Az élelmiszerár-sokkot kiváltó tényezıket három fı csoportba sorolhatjuk: a mezıgazdasági termelést és kereskedelmet befolyásoló ökológiai és biológiai természető tényezık; a makrogazdasági környezetre ható tényezık (népesség és fogyasztói jövedelmek növekedése, kıolaj világpiaci árának drasztikus emelkedése stb.) és az agrár- és kereskedelempolitikai tényezık (kereskedelemkorlátozó intézkedések, reformok, bioüzemanyag-gyártás ösztönzése stb.). A felsorolt tényezık egy része rövidebb, a másik hosszabb távon fejti ki hatását. Míg pl. a termelés visszaesése a vezetı agrártermelı és -exportır országokban inkább csak éven belül (ciklikusan) befolyásolja a piacokat, egyes makrogazdasági tényezık sokéves idıszakon átívelı strukturális változásokat idéznek elı. A ciklikus kilengések és a fundamentális szerkezeti változások kellemetlen mellékhatásai csillapításának, a piacok stabilizálásának egyik eszköze a modern biotechnológia alkalmazása. Vajon paradigma-váltásnak lehetünk szemtanúi? Napjainkban a szabad kereskedelem helyett a protekcionizmus, az élelmezésbiztonság helyett az önellátás, a magánkészletezés helyett az állami készletezés erısödése az import helyett az élelmiszer-termelés kiszervezése figyelhetı meg (1. ábra). Dél-Korea, Kína, az Egyesült Arab Emirátusok, Szaúd-Arábia és Japán óriási földterületeket vásárol/bérel Afrikában, Ázsiában, Indonéziában és a Fülöp-szigeteken, de már Oroszország és Ukrajna is felkerült a befektetık listájára (Braun és Meinzen, 2009). A globális élelmiszerkosár inflációval korrigált ára három évtized alatt, egészen 2006-ig, közel a felére csökkent. Ekkortól a nemzetközi kereskedelem hatására és a spekulatív tıke áru

16 Élelmezésbiztonság a környezetbiztonság tükrében Dr. Popp József piacokra történı átáramlásával drámai mértékben nıtt élelmiszerár. Az alacsony készletek ellenére nem volt jele komoly élelmiszerhiánynak. Az élelmiszerválság egyik kiváltó oka tehát a évi pénzügyi válság volt, de a (mennyiségi és minıségi) élelmiszerkereslet növekedése és a klímaváltozás (lásd szárazság Ausztráliában) is komoly szerepet játszott. A CRB élelmiszer-árindexe 2006 áprilisa és 2008 áprilisa között 60%-kal nıtt, majd az évi szintre csökkent, ami az közötti idıszakhoz képest magasabb árindexet jelent (2. ábra). Míg a mezıgazdasági termékek piacát korábban inkább a kínálat vezérelte, ma egyre inkább a kereslet válik meghatározóvá, mennyiségi és minıségi értelemben egyaránt. A gazdasági recesszió azonban átmenetileg háttérbe szorította a nemzetközi kereslet folyamatos növekedését. 1. ábra Országok, amelyek élelmezésbiztonsági okokból más országokban bérelnek földeket Országok, amelyek termıföldet bérelnek Ezer hektár Egy-egy négyzet 50 ezer hektárnak felel meg, ahol ennél kisebb a külföldiek által bérelt terület, ott egy négyzet szerepel. Forrás: UNEP/GRID-ARENDAL A CRB élelmiszer-index alakulása (1984. május április) Árak elrugaszkodása a piaci fundamentumoktól Tıke menekülése, bıséges kínálat Termékek: búza (Kansas City, Minneapolis), cukor,hízómarha, hízósertés, kakaó, kukorica, szójaolaj, vaj, sertészsír 2. ábra Forrás: CRB Reuters/Jefferies

17 Tudományos Mozaik 6. TPF Ma már kijelenthetjük, hogy az élelmiszerválság jó próba volt a következı élelmiszerár-sokk elıtt. A világgazdasági recesszió azonban gyorsan csökkenı élelmiszerárakhoz vezetett, amelyek még így is sokkal stabilabbak, mint egyéb árucikkek árai. A világgazdasági válság tehát a mezıgazdaságot kevésbé érinti, mert jövedelemtámogatásban részesül (más szektorok általában nem). Az élelmiszerkereslet csekély jövedelem-rugalmassága ellenére a magasabb hozzáadott-értékkel rendelkezı termékek iránti kereslet stabil marad, ha nem is nı látványosan. A recesszió egyszer véget ér, azután újra emelkedni fognak az élelmiszerárak. A kormányok adósságállományának növekedése, gazdasági ösztönzése azonban újabb gazdasági válságot idézhet elı (elhúzódó válsággal számolhatunk). 2. Élelmezésbiztonság A világon évente 1,2%-kal (70-80 millió fıvel) nı a népesség. Az elırejelzések szerint tíz év múlva a világ lakosságának 84%-a a fejlıdı és feltörekvı országokban, egyharmada Kínában és Indiában él majd. E két ország, de az egész távol-keleti térség egyre maghatározóbb szerepet játszik a világgazdaságban. Az ázsiai kontinens részesedése a globális GDP-bıl tíz év múlva meghaladhatja a 30%-ot. Míg Ázsia gazdasági növekedése továbbra is átlagban 4-5% körülire becsülhetı, Kínáé várhatóan 7,5%, Indiáé 6,8% lesz középtávon (3. ábra). Dél- Amerikában Argentína és Brazília gazdasági növekedése éves átlagban 3% körül alakul. Nem szabad megfeledkezni a hozzánk közelebb fekvı Oroszországról sem, ahol a gazdasági növekedés éves átlagban 4,5% körül valószínősítik. Oroszország, mint energiahordozókban gazdag ország számára értelemszerően óriási jelentıséggel bír a kıolaj áralakulása. A jövedelem növekedésével és az urbanizáció felgyorsulásával egyre több állati terméket (hús, tejtermék) fogyaszt a lakosság, ami a takarmány-felhasználás emelkedésével jár. A reál GDP középtávon várható alakulása 3. ábra 10 % ,5% 6,8% 4,5% 3% OECD ARG BRA CHN IND RUS Forrás: World Bank, OECD-FAO Az energiabiztonság kérdése továbbra is kiemelt téma az EU-ban. A kıolaj világpiaci árának évi megugrása a spekuláció mellett a világgazdaság teljesítményének javulásával, mindenekelıtt Kína és India ipari termelésének gyors bıvülésével volt magyarázható. A kıolaj kereslete többek között a földgáz és nitrogénmőtrágya árának alakulását is befolyásolja. Igaz, a földgáz és a kıolaj piaca közötti kapcsolat manapság lényegesen gyengébb, ami a földgáz keresletének számottevı növekedésével, valamint a földgáz-kereskedelem liberalizációjával

18 Élelmezésbiztonság a környezetbiztonság tükrében Dr. Popp József magyarázható. A földgáz és nitrogénmőtrágya ára az elmúlt években sokkal volatilisabbá vált, mint a kıolajé, elsısorban azért, mert a földgáz nehezebben szállítható, ezért kínálata kevésbé rugalmas. Hosszabb távon azonban a földgáz ára várhatóan ismét szorosabban igazodik a kıolajéhoz, ugyanis a nagy fölgáz-importırök jelentıs kapacitásokat építenek ki a cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására. A magas kıolajár persze nem csak a mezıgazdasági termelés inputköltségeinek és a termékek szállítási költségének emelkedését idézte elı, hanem a kıolajfüggıség, mint stratégiai kérdés okán még inkább az alternatív, megújuló energiaforrások kínálta lehetıségekre irányította a politikai döntéshozók figyelmét. A megújuló energiák, különösen a bioüzemanyagok környezetvédelmi aspektusból nem tekinthetık csodaszernek, de a létezı technikák megfelelı, körültekintı alkalmazásával lehet eredményeket elérni. A világgazdasági válság kiterjedésével a kıolaj ára 2008 második felében gyorsan csökkent, majd lassú növekedésnek indult, de a jelenlegi árszint még mindig nem ösztönzi a bioüzemanyag-termelést (IEA, 2008). A magasabb kıolajárak azonban növekvı termelést, illetve az élelmiszernövények (energianövények) iránti többletkeresletet feltételeznek. Ugyanakkor a termıterület korlátozott, expanziós lehetıség fıleg Ukrajnában, Oroszországban és Dél-Amerikában várható, legfeljebb millió hektár újabb területek termelésbe állításával. Ebbıl következik, hogy a technológia fejlıdése lesz a meghatározó. Vajon újabb zöld forradalomra lesz szükség, amihez a genetikailag módosított (GM) növények elterjedése is hozzájárulhat (Bánáti et al., 2007) Az urbanizációs folyamat is értékes termıföldet vesz el a mezıgazdaságtól (1 millió fı 40 ezer hektár területet igényel). Az urbanizációval átmenetileg emelkedhet az egy fıre jutó GDP, de hosszabb távon ez a földterület értékesebb lenne a mezıgazdaság számára, mert a klímaváltozás felgyorsulása többe kerül az emberiségnek, mint az urbanizáció rövid távú haszna. Mindez a földterületért folytatott ádáz versenyt feltételez, vagyis a recesszió után ez visszatérı probléma lesz (Krugman, 2009). A környezeti problémák (fıleg vízhiány) miatt a ma meglevı mezıgazdasági területen kell növelni termelékenységet, vagyis a fajlagos hozamokat (1. táblázat). Az élelmiszerlánc veszteségének mérséklésével változatlan feltételek mellett egyrészt növelhetı az élelmiszer kínálata, másrészt csökkenthetı a fajlagos vízfelhasználás (4. ábra). Ebbıl következik, hogy az ösztönzés támogatása fontos szerepet játszik az élelmiszer-termelés növelésében. Az élelmiszertermelésnek évi 2%-kal (a mai 1% helyett) kell emelkedni, hogy a világnépesség számára 2050-re elegendı élelmet állítsunk elı. Ez elkerülhetetlenül még inkább elıtérbe helyezi a biotechnológia alkalmazását. A világ mind több országában fognak GM növényeket termeszteni függetlenül attól, hogy az Európai Unió milyen gyorsan, illetve egyáltalán engedélyezi azokat vagy sem. Az is nyilvánvaló, hogy a Közösség nem képes csökkenteni függıségét a mezıgazdasági nyersanyagimporttól. Az EU tehát két lehetıséggel áll szemben: vagy elfogadja élelmiszer-kibocsátásának visszaesését és az import (különösen húsfélékbıl) növekedését, vagy tudomásul veszi a nemzetközi piac változásait, és ennek veti alá a GM növények politikai és emocionális motivációktól sem mentes engedélyezési eljárását a szigorú kockázatbecslés érvényesítése mellett. A GM növények egyértelmően hozzáadott-értéket jelentenek az állattenyésztés számára (DG AGRI, 2007). A klímaváltozás elsısorban a fejlıdı országokat érinti, ahol továbbra is fı kérdés az urbanizáció, a növekvı vízhiány és a technológiai lemaradás. A technológia-transzfer eddig nemigen nyújtott segítséget a fejlıdı országok számára a megfelelı birtokméret és szakértelem hiánya miatt. A vidéknek hozzáférési lehetıséget kell adni a modern élet hálózatához (közmővek, egészségügy, villamosítás, oktatás, stb.) az ott élı lakosság életfeltételeinek javítása érdekében. Így a nettó agrárexportır országoknak még több élelmiszert kell a nettó importır országokba szállítani, hogy olcsó élelemhez jussanak. Ettıl eltér az EU álláspontja, mert a fej

19 Tudományos Mozaik 6. TPF lıdı országokat 3 év alatt 1 milliárd euróval támogatja, hogy ott a mezıgazdasági termelık olcsóbban jussanak vetımaghoz és mőtrágyához a fajlagos hozamok növelése érdekében. Ez is a migrációs hajlam visszaszorításának egyik eszköze. Kérdés ugyanakkor, hogy a támogatással a fejlıdı országokban vajon nagyobb eredményt érnek el az EU-hoz viszonyítva. A vízhasználat alakulása 1. táblázat Forrás: IWMI (2007) In: Water for Food, Water for Life: A Comprehensive Assessment of Water Management in Agriculture. London: Earthscan, and Colombo: International Water Management Institute Az élelmiszerlánc vesztesége 4. ábra Forrás: IWMI (2007)

20 Élelmezésbiztonság a környezetbiztonság tükrében Dr. Popp József A várható újabb élelmiszerválság elsıdleges oka a kereslet növekedése és a kínálat fluktuációja lesz. Az élelmiszer iránti kereslet jövedelem-rugalmassága csekély, ugyanis nem hosszú távon eszünk, hanem naponta. A kínálati oldalon az idıjárási tényezık (vízhiány, áradás) ellátási zavarokhoz vezethetnek. Az élelmiszer kínálatának változását elsısorban a vízhiány alakulása határozza meg. A leapadt készletek növelése pedig idıigényes folyamat. A spekuláció fontos szerepet tölt be a piaci likviditás szempontjából, ugyanakkor növelheti az árak volatilitását. Ma nincs árutızsdei spekuláció, mert recesszióban csökkenı árakkal kell számolni. Az élelmezésbiztonság esetében fontos a fizikai kínálat kérdése, egyébként az emberek rettegnek attól, hogy nem jutnak élelemhez, még akkor sem, ha van elegendı pénzük az élelmiszerek vásárláshoz. A szegény országokat az élelmiszerválság jobban sújtja, mint a gazdasági recesszió, ugyanis jövedelmük 50-60%-át élelemre költik. A kockázatkezelés szempontjából az élelmiszerhez való hozzájutás kockázatáról beszélhetünk: pénzt lehet akár félelembıl is csinálni, de élelmiszert nem! Ezért a globális élelmezésbiztonsági háló kiépítése sürgetı feladat a visszafordíthatatlan következmények elkerüléséhez. A szegény országokban számítani lehet további élelmiszerválságokra (éghajlati tényezık), ezzel együtt a népesség-vándorlás (Délrıl Északra) veszélyére. Az Észak számára biztonsági kihívást jelent a migráció. Összességben megállapíthatjuk, hogy mivel a földterület expanziója korlátozott, ezért a technológiai fejlesztése és alkalmazása a fı tényezı. Élelmiszerválság a jövıben is lesz a növekvı kereslet és a kínálat fluktuációja (idıjárás) következményeként. Az élelmezésbiztonság azt jelenti, hogy globális szinten kell több élelmiszert elıállítani. Az EU-ban is prioritást élvez az élelmezésbiztonság, de a lakosság környezetbiztonság iránti igénye is nı, ezért a közjavak elıállítása egyre nagyobb szerepet kap. Növekvı olajáraknál újra elıtérbe fog kerülni az energiabiztonság kérdése, ami a bioenergia termelés további növeléséhez vezet. Akármilyen nehéz feladat is a KAP egyszerősítése az EU-ban, abban egyetértés mutatkozik, hogy egyensúlyt kell teremteni az élelmezés- és környezetbiztonság között. A termelékenység javításával több élelmiszert tudunk termelni a környezetbiztonság veszélyeztetése nélkül. A technológiai fejlıdés a munkaerıt részben nyersolajjal helyettesíti, ezért számolni kell azzal is, hogy tovább csökken a mezıgazdasági foglalkoztatottak száma. 3. Energiabiztonság Az EU olajimport-függısége aggodalomra ad okot, s az energiaellátás biztosítása érdekében egyre fontosabb lesz az energiaforrások és az energiaimport diverzifikálása. A közlekedési ágazatra jut az EU energia-felhasználásának 30%-a, olajfelhasználásának 70%-a. A közlekedési ágazatban felhasznált energia 98%-a azonban kıolajból származik. A megújuló forrásból származó energia részaránya 2010-ben nem fogja elérni a 12%-os célkitőzést (10% körül fog alakulni) ra a megújuló energiaforrások részarányát 20%-ra kell növelni az EU teljes energiafelhasználásában, ezen belül a bioüzemanyagok arányát 10%-ra (energiaegyenértékben kifejezve) tagállami szinten. A globális energiafelhasználásban a biomassza részaránya 11%. Az OECD tagországokban a megújuló energiaforrások az összes elsıdleges energiafelhasználás 6%-át teszik ki. Ma a közlekedési szektor energiaigényének mintegy 1%-át elégíti ki a bioüzemanyag (energiaegyenértékben), 2012-re az etanol a globális benzinfogyasztás 6%-át, a biodízel a globális gázolajfogyasztás 1%-át fogja helyettesíteni re a világ üzemanyag-felhasználásának is csupán 10%-át, 2050-re pedig 25%-át (ennek felét elsı generációs technológia, másik felét második generációs technológia alkalmazásával állítják elı) fedezi a bioüzemanyag. A bioüzemanyag-termelésnek a jövıben még számos akadállyal kell megküzdenie, egyébként a

21 Tudományos Mozaik 6. TPF vízkészlet, a kiváló minıségő termıföld és a biodiverzitás könnyen áldozat lehet a jármőhasználat oltárán. Brazília kivételével ma még a protekcionista politika magas vámvédelem és belsı támogatás határozza meg a globális bioüzemanyag-gyártást, mert a hazai termelık támogatása és a helyi, illetve belföldi piacra történı termelés az elsıdleges cél. A gyártás világszerte óriási támogatásokat élvez a nyersanyag-elıállítástól kezdve a beruházáson, foglalkoztatáson át az adókedvezmények és magas vámok alkalmazásáig bezárólag. Támogatás nélkül a bioüzemanyag csak technológiai innovációval lehet gazdaságilag versenyképes a fosszilis tüzelıanyagokkal szemben. Amíg ebben nem sikerül áttörést elérni, a támogatások torzítani fogják az energiatermelés ösztönzési rendszerét, és kutatási pénzforrásokat vesznek el egyéb potenciális megújuló energiaforrások (pl. nap- és geotermikus energia) fejlesztése elıl. A bioüzemanyag-felhasználás ösztönzésének egyik eszköze a jövedéki adókedvezmény, másik eszköze a kötelezı felhasználás szabályozása. A költségvetés kiadásainak visszafogásával egyre inkább terjed a kötelezı felhasználás, illetve a piaci részarány meghatározása. Brazíliában, az USA-ban, az EU-ban, India és Kína egyes tartományaiban elıírják a bioüzemanyag kötelezı részarányát, illetve mennyiségét a hagyományos üzemanyag-fogyasztásban. Az EUban már jelenleg is megfigyelhetı, hogy a tagországok a bioüzemanyag-fogyasztás kötelezıvé tételével azonnal vagy fokozatosan megszüntetik az adókedvezményeket (pl. Németország, Magyarország). A kötelezı felhasználás elıírásának elınye, hogy az adókedvezmények megszüntetése üzemanyag-takarékosságra ösztönöz, mert a fogyasztókra hárítja a bioüzemanyaggyártás többletköltségeit. Az USA-ban a kötelezı felhasználás bevezetésével azonban nem szüntették meg az adókedvezményeket. Brazília és az USA bioüzemanyag-elıállításának szabályozását ambiciózus célkitőzések jellemzik. Brazília az egyetlen ország, ahol víztartalmú (hydrous) és tiszta (anhydrous) etanolt használnak. Az USA az egyetlen ország a világon, ahol a második és harmadik generációs üzemanyagokra is meghatároztak célértéket (térfogatra vonatkoztatva). Ezzel szemben az EUban a megújuló energiaforrások irányelve szigorú környezetvédelmi és fenntarthatósági feltételeket ír elı a bioüzemanyag-gyártásra (elsısorban a nyersanyagok fenntartható termelésére és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére). Az EU az egyetlen országcsoport a világon, ahol az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére célértéket határoztak meg. Brazíliában cukornádból, az USA-ban és az EU-ban elsısorban gabonafélékbıl állítják elı az etanolt, míg a biodízel-gyártásban a repce és szója, valamint a pálmaolaj a leggyakoribb nyersanyag. A bioüzemanyag célú etanolgyártásra 2008-ban a globális gabonatermelés 6%-át használták fel (2006-ban 3,3%-át). Hozzá kell tenni, hogy a 6%-os arány a bruttó gabonafelhasználást jelenti. Ha az etanolgyártás melléktermékét, a nedves és száraz gabonatörkölyt is figyelembe vesszük, akkor a évi üzemanyag célú nettó gabona-felhasználás a globális termelés csupán 4%-át tette ki (2006-ban 2,2%-át). A gabona-alapú etanolgyártás vezetı országai az USA, Kína és az EU. Az USA-ban a gabona 25%-át, Kínában 1,5%-át és az EU-ban 1-2%-át használták fel ilyen célra 2008-ben. A cukor nemzetközi kereskedelmét a kínálati piac határozza meg, így a brazil etanolgyártás csupán szerény mértékben befolyásolja a cukor világkereskedelmét. A helyzet gyorsan változhat, ha a cukor világkereskedelmében keresleti piac alakul ki. A biodízel-gyártás hatása a globális növényolaj piacra már sokkal jelentısebb, mert 2008-ban a globális növényolaj termelés 9%-át (2006-ban 3,7%-át) használták fel ilyen célra. A repce-, szója- és pálmaolaj esetében ez az arány meghaladta a 10%-ot (2006-ban 4,9% volt). Az EU-27-ben az összes növényolaj termelés csaknem felébıl készül biodízel

22 Élelmezésbiztonság a környezetbiztonság tükrében Dr. Popp József Kínában és Indiában ez az arány csupán 1-2%-ot tesz ki. Észak- és Dél-Amerikában az elmúlt években többszörösére nıtt a növényolaj biodízel célú felhasználása, ami az összes termelés már több mint 10%-át tette ki. Az etanolgyártás sokat vitatott nettó energiamérlege a melléktermék energiatartalmát is beszámítva 1-nél magasabb, a technológia elırehaladásával pedig javuló értéket mutat. A hektáronkénti kukoricahozam és fajlagos etanolhozam emelkedésével tovább javítható az etanol energiamérlege, amihez az újabb GM növények használata is hozzájárul. Az energiatermelési rendszerek az energiamennyiség egy részét feláldozzák a magasabb minıségő energiatermelés oltárán, így például a benzin, a gázolaj, a kerozin és a villamosenergia negatív energiamérlege ellenére a nyersolajnál magasabb energiaminıséget képvisel. Az energiamérleg önmagában nem ad választ arra a fontos kérdésre, hogy mennyi kıolajat vált ki az etanol. Az etanol ma és a jövıben is jelentıs mértékben hozzájárul az olajfüggıség csökkentéséhez. Ma nincs elegendı nyersanyag a világon élelmiszer-, takarmány- és bioüzemanyaggyártáshoz, a fosszilis üzemanyag 5%-nál nagyobb arányú helyettesítésére, mert az élelmiszernövények ilyen arányú bioüzemanyag célú felhasználása pedig már akkora területet vonna el az élelmiszer-, takarmány- és rostnövények termelése elıl, ami veszélyeztetné a globális élelmezésbiztonságot. Ezért is sürgıs feladat, hogy a cellulóztartalmú nyersanyagból készített bioüzemanyag minél elıbb piaci bevezetésre kerüljön. Mivel a takarmánycélú nyersanyag kínálata folyamatosan szőkül, kulcskérdés a szárított gabonamoslék (Distiller s Dried Grains with Soluables: DDGS) rosttartalmának vagy a cellulóznak a hasznosítása mind a takarmány-, mind a bioüzemanyag-gyártásban. Az ehhez szükséges technológia (fermentáció) alkalmazása központi szerepet fog játszani a jövıben. A bioüzemanyag-elıállítás átgondolatlan növelése a mai technológiai szint mellett az olajfüggıség helyett/mellett bioüzemanyag- vagy élelmiszerfüggıséget idézhet elı. A bioüzemanyagok termelésében az üzemanyag célú etanol részesedése 85%, a biodízelé 15%. A politikai intézkedések ösztönzı hatásának köszönhetıen a bioüzemanyagok globális termelése 2008-ben elérte a 80 milliárd litert, ebbıl 65 milliárd liter volt az etanol és közel 15 milliárd liter (13 millió t) a biodízel. Brazíliában, az USA-ban, az EU-ban, India és Kína egyes tartományaiban elıírják a bioüzemanyag kötelezı részarányát, illetve mennyiségét a hagyományos üzemanyag-fogyasztásban. Az EU-ban 2020-ra a bioüzemanyagnak legalább 10%-os arányt kell elérni a közúti szállítás üzemanyag-fogyasztásában (beleértve az elektromos gépkocsik zöldenergia részét is) A globális etanoltermelés mintegy 80%-a bioüzemanyagként kerül felhasználásra, a fennmaradó részbıl szeszesital és ipari alkohol készül. A 2008-ban elıállított 65 milliárd liter üzemanyag célú etanol a világ benzinfogyasztásának 2-3%-át tette ki (térfogat egyenértékben) ban a bioetanol-üzemanyag legnagyobb elıállítója 33 milliárd literrel az Egyesült Államok lett, megelızve a korábbi piacvezetı Brazíliát, ahol 24 milliárd liter üzemanyagcélú etanolt termeltek. Jelentıs lemaradással 2,8 milliárd literrel a harmadik legnagyobb termelı az Európai Unió volt. Ugyanakkor az EU bioetanol termelése 2005 és 2008 között évi 70, 11 és 58%-kal emelkedett ig összesen 5 milliárd euró értékben létesítettek bioetanol kapacitásokat az EU-ban, 3 milliárd euró értékben pedig most is folyik további kapacitások kiépítése. A becslések szerint 2020-ra az EU-ban milliárd liter bioetanolra lesz szükség. Kína 1,9 milliárd liter termelésével a negyedik helyre szorult (5. ábra). Említést érdemel még Kanada, Ausztrália és néhány ázsiai ország (India, Thaiföld) etanolgyártása, de Közép- Amerikában és Afrikában is nı a termelés [F.O. Licht, 2009]

23 Tudományos Mozaik 6. TPF 5. ábra Kanada Termelés: 1 mrd l Nyersanyag: gabona Globális bioetanol-üzemanyag elıállítás (2008) EU-27 Termelés: 2,8 mrd l Nyersanyag: gabona (85%) cukorrépa (15%) USA Termelés: 33 mrd l Nyersanyag: kukorica Kína Termelés: 1,9 mrd l Nyersanyag: kukorica Összes termelés: 65 mrd l Brazília Termelés: 24 mrd l Nyersanyag: cukornád Thaiföld Termelés: 0,4 mrd l Nyersanyag: változó Forrás: F.O. Licht [2009] és saját számítások Amikor 1974-ben az OPEC olajembargót hirdetett meg az USA-val szemben, a kongresszus megtette az elsı lépéseket az etanolgyártás támogatásához. A fix támogatás helyett azonban az olajár alakulásának függvényében változó támogatást lenne célszerő bevezetni az USAban. A globális kukoricatermelés 40%-át és a kukorica világexportjának legalább 50-60%-át adja az USA. A takarmánycélú felhasználás az utóbbi években 56%-ról 52%-ra csökkent ban az üzemanyagcélú etanolgyártás a benzinfogyasztás mintegy 3%-át tette ki (energia-egyenértékben) 84 millió tonna kukorica felhasználásával (a kukoricatermelés 25%-a). A jelenlegi benzinfogyasztás 15%-ának etanollal történı helyettesítésére az évi kukoricatermelés 100%-át kellene etanolgyártáshoz felhasználni. A szántóterület nagysága behatárolja a megújuló üzemanyagok felhasználásának arányát, hacsak a gazdaságos technológia gyors megjelenésével cellulózból nem állítanak elı óriási mennyiségő etanolt. Az USA-ban az etanolüzemek árbevételének 85%-át az etanolgyártás, 15%-át a DDGS teszi ki. A DDGS termelıi ára a kukorica mindenkori árához igazodik. Az export növelését akadályozza, hogy üzemenként változik az elıállított DDGS tápanyagértéke, minısége. A minıségbiztosítás és standardok alkalmazása elkerülhetetlen lesz a DDGS tızsdei bevezetéséhez. Brazília a világ fı cukortermelıje és -exportıre, a globális cukortermelés 20%-át és a cukor világkereskedelmének át képviseli, ezért a cukor és az etanol áralakulásától függıen határozhatja meg, hogy mennyi cukrot, illetve etanolt állít elı (ma a cukornád 60%-át etanol-, 40%-át cukorgyártásra használják fel). Kínában január 1-jétıl az exportorientált etanolgyártás visszaszorítása céljából megszőntették az etanol exportjára a 13%-os általános forgalmi adó visszatérítését, mert attól tartottak, hogy az exportra termelt etanol gabonahiányhoz vezet. Az újabb etanolüzemek már nem kapnak engedélyt kukorica- felhasználásra, helyette etanolgyártásra maniókát, édesburgonyát és rizst fognak felhasználni

24 Élelmezésbiztonság a környezetbiztonság tükrében Dr. Popp József Dél-Kelet-Ázsiában India, Thaiföld, Fülöp-szigetek, Pakisztán az etanolgyártás fı nyersanyaga nem a cukornád, hanem a melasz és a manióka. A cukorfelesleg mindaddig hozzájárul a nyomott világpiaci árak kialakulásához, amíg nem képezi az etanolgyártás nyersanyagát. Igaz, hogy Ázsia 66%-os önellátottsági szinttel rendelkezik cukorból, ugyanakkor nyersolajból az önellátottság alig 10%. Ennek tükrében célszerő lépésnek tőnik a hazai energiaforrások bıvítése, ráadásul az alacsony nemzetközi cukorár a cukornád-alapú bioetanolgyártás növelésére ösztönöz, aminek következtében 1-2 éven belül újra emelkedhetnek a cukorárak. Az USA-ban a 2022-re szükséges 36 milliárd gallon etanol nagyobb része már nem kukoricából készül, 15 milliárd gallon etanol lesz gabona-alapú, a fennmaradó részt nem élelmiszercélú növényekbıl (cellulóz, szennyvíziszap, hulladék, stb) állítják elı, vagy importálják. Az USA tehát korlátozza a kukorica etanol célú felhasználását, hogy ne veszélyeztesse az élelmiszer- és takarmányipar nyersanyag ellátását. Az európai etanolgyártásban növekedhet a cukorrépa felhasználása, habár a fı nyersanyag továbbra is a gabona lesz körül a bioetanol-elıállítás növekedésének üteme csökken, amikor a feldolgozói kapacitások már teljes kihasználtsággal fognak üzemelni. A feldolgozói technológia (nagyobb fajlagos etanol-kihozatal) és a nyersanyag (magasabb keményítıtartalom, keményítıtartalom összetételének optimalizálása) fejlesztésével az etanol-elıállítás életgörbéje kitolódhat legalább 2020-ra, amikor a termelés elérheti a 166 milliárd litert, vagyis a évi termelés 155%-át (F.O. Licht, 2009). Az USA-ban a 2022-re szükséges 36 milliárd gallon (136 milliárd liter) etanol nagyobb része már nem kukoricából készül, 15 milliárd gallon (57 milliárd liter) etanol lesz gabona-alapú, a fennmaradó részt nem élelmiszercélú növényekbıl (cellulóz, szennyvíziszap, hulladék, stb.) állítják elı, vagy importálják. Az USA tehát korlátozza a kukorica etanol célú felhasználását, hogy ne veszélyeztesse az élelmiszer- és takarmányipar nyersanyag ellátását. Ugyanakkor a második generációs üzemanyagok aránya globális szinten még nagyon korlátozott lesz 2020-ben. Európában a jelenlegi közel 3-ról 11 milliárd literre emelkedik a kibocsátás. A 10%-os bekeveréshez milliárd literre szükség, a különbözetet importálni kell. A biodízel-elıállítás és -felhasználás ma fıleg Európára és kisebb mértékben az USA-ra koncentrálódik, bár az utóbbi években több ország is bekapcsolódott a biodízel-gyártásba ban 13 millió tonna globális biodízel-termelésbıl az EU 6,0 millió tonnát, az USA 2,4 millió tonnát, Brazília 1 millió tonnát állított elı (6. ábra). A 2008-ban elıállított 13 millió tonna biodízel a világ dízelfogyasztásának 1%-át tette ki (térfogat egyenértékben). Az EU-ban az összes üzemanyag-fogyasztáson belül a dízel aránya már meghaladja a 60%-ot, ráadásul az EU dízelolajból nettó importır, benzinbıl viszont nettó exportır ben az EU-ban 110 millió tonna benzint és 180 millió tonna gázolajat használtak fel. A dízelolaj importja a évi 18-ról 2030-ra 25 millió tonnára nı (az import 80%-a Oroszországból, 20%-a Közép- Keletrıl származik. Az elırejelzések szerint Brazília, India, Kanada, Ausztrália is egyre több biodízelt fog elıállítani. A fejlıdı országok közül Malajzia, Indonézia és Fülöp szigetek is jelentıs fejlesztést hajtanak végre a biodízel-elıállítás területén, ahol a fı nyersanyag a pálmaés kókuszolaj. A pálmaolaj-termelı országok ugyanis érdekeltek a pálmaolaj észterezésében, mert így nı a hozzáadott érték. Ugyanakkor több EU tagországban is építenek észterezı üzemeket a tengeri kikötık mellett

Mezıgazdasági eredető megújuló energiaforrások, hazai helyzetkép" BIRÓ TAMÁS. Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezıgazdasági Fıosztály

Mezıgazdasági eredető megújuló energiaforrások, hazai helyzetkép BIRÓ TAMÁS. Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezıgazdasági Fıosztály Mezıgazdasági eredető megújuló energiaforrások, hazai helyzetkép" BIRÓ TAMÁS Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezıgazdasági Fıosztály EU zöldenergia politikája és célkitőzések Ellátásbiztonság

Részletesebben

A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem?

A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem? MTA Kémiai Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet Budapest II. Pusztaszeri út 59-67 A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem? Várhegyi Gábor Biomassza: Biológiai definíció:

Részletesebben

A problémák, amikre válaszolni kell

A problémák, amikre válaszolni kell A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság

Részletesebben

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 Pannonia Ethanol Zrt. Helyszín: Dunaföldvár, Tolna megye Alakult: 2009 Fő befektetése az Ethanol Europe Renewables Limited vállalatnak Termelés kezdete: 2012 március

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás

Részletesebben

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai Környezeti terhelések Természeti erıforrások felhasználása Tér (természetes élıhelyek) felhasználása Környezetbe történı kibocsátások A környezet állapotát

Részletesebben

Újabb feszültség a láthatáron az élelmiszer- és bioüzemanyag-ipar között?

Újabb feszültség a láthatáron az élelmiszer- és bioüzemanyag-ipar között? gazdálkodás 54. ÉVFOLYAM 6. SZÁM, 2010 592 TA NULMÁNY Újabb feszültség a láthatáron az élelmiszer- és bioüzemanyag-ipar között? POPP JÓZSEF SOMOGYI ANDREA BÍRÓ TAMÁS Kulcsszavak: élelmezésbiztonság, energiabiztonság,

Részletesebben

KKV KÖRKÉP 2010. október A Figyelı MKIK GVI Volksbank közös kutatása

KKV KÖRKÉP 2010. október A Figyelı MKIK GVI Volksbank közös kutatása s o r s z á m Milyen telefonszámon érted el a válaszolót? / körzetszám / telefonszám Kérdezés kezdete: 2010.... hó... nap... óra... perc A kérdezı aláírása:... igazolványszáma: KKV KÖRKÉP 2010. október

Részletesebben

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntartható fejlıdés: a XXI. Század globális kihívásai vitasorozat 2007. október 18. Dr. Laczka Éva 1 Elızmények 1996 az ENSZ egy 134 mutatóból

Részletesebben

Kapronczai István. egyes mezőgazdasági ágazatokban. NAPI GAZDASÁG AGRÁRKONFERENCIÁJA Budapest, 2011. május 31.

Kapronczai István. egyes mezőgazdasági ágazatokban. NAPI GAZDASÁG AGRÁRKONFERENCIÁJA Budapest, 2011. május 31. Kapronczai István Rövid távú, éven belüli piaci kilátások az egyes mezőgazdasági ágazatokban NAPI GAZDASÁG AGRÁRKONFERENCIÁJA Budapest, 2011. május 31. A CRB élelmiszer-alindex alakulása (1960. január

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római

Részletesebben

Egy energia farm példája

Egy energia farm példája Egy energia farm példája LSÁG G HATÁSA A SZERVEZETEK ŐKÖDÉSÉRE I. Innovatív szervezetek II. Vertikális integráció LSÁG G HATÁSA A SZERVEZETEK ŐKÖDÉSÉRE szervezeti struktúra szervezet értékrendjei szervezet

Részletesebben

Az EU cukor exportjának világpiaci kilátásai

Az EU cukor exportjának világpiaci kilátásai Európai Cukorkereskedelmi Szövetség Az EU cukor exportjának világpiaci kilátásai Cukor Tanácsadó Testület 2010. június 28. 1 Prezentációs áttekintés Világpiaci áttekintés A globális kínálat és kereslet

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része Definiciók Európa e-gazdaságának fejlıdése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Az E-gazdaság fejlıdése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

Külföldi gyakorlatok a napkollektor-használat ösztönzésére

Külföldi gyakorlatok a napkollektor-használat ösztönzésére Külföldi gyakorlatok a napkollektor-használat ösztönzésére Elıadó: Varga Katalin I. Napenergia-hasznosítás az Épületgépészetben Konferencia és Kiállítás Budapest, 2010. november 9. Tartalom 1. Az Energiaklub

Részletesebben

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK A vám típusai A vám az importált termékre kivetett adó A specifikus vám egy fix összeg, amelyet az importált áru minden egységére

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív program A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely Akcióterv

Környezet és Energia Operatív program A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely Akcióterv Környezet és Energia Operatív program A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely Akcióterv 1. Prioritások bemutatása 1.1. Prioritások tartalma Prioritás neve, száma KEOP 4. A megújuló

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

a nemzeti vagyon jelentıs

a nemzeti vagyon jelentıs A hazai geotermális kultúra a nemzeti vagyon jelentıs eleme VI. Nemzetközi Geotermikus Konferencia Bencsik János Korszakváltás küszöbén állunk A globális és helyi szinten jelentkezı pénzügyi és gazdasági

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

DIGITÁLIS GAZDASÁG LAUFER TAMÁS 2014. 03.21.

DIGITÁLIS GAZDASÁG LAUFER TAMÁS 2014. 03.21. DIGITÁLIS GAZDASÁG LAUFER TAMÁS 2014. 03.21. IKT szektor helye a nemzetgazdaságban 1. Forrás: KSH Kibocsátás ágazatonként 2012 folyóáron 0 5 000 000 10 000 000 15 000 000 20 000 000 25 000 000 Mezıgazdaság

Részletesebben

A problémák, amikre válaszolni kell

A problémák, amikre válaszolni kell A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!! Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége Kép!!! Decentralizált bioenergia központok energiaforrásai Nap Szél Növényzet Napelem Napkollektor Szélerőgépek Biomassza Szilárd Erjeszthető Fagáz Tüzelés

Részletesebben

t/ha őszi búza 4,4-4,6 őszi árpa 4,0-4,2 tavaszi árpa 3,5-3,7 tritikálé 3,6-3,8 rozs 2,4-2,6 zab 2,6-2,8 repce 2,3-2,4 magborsó 2,3-2,5

t/ha őszi búza 4,4-4,6 őszi árpa 4,0-4,2 tavaszi árpa 3,5-3,7 tritikálé 3,6-3,8 rozs 2,4-2,6 zab 2,6-2,8 repce 2,3-2,4 magborsó 2,3-2,5 1.) Magyarországi helyzet Piaci információk a gabonáról és az olajnövényekről A Magyar Agrárkamara Növénytermesztési Osztályának június 24.-i ülésén elhangzottak szerint a kalászosokból jó termés ígérkezik.

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM, Gödöllı. Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola. Doktori (PhD) értekezés

SZENT ISTVÁN EGYETEM, Gödöllı. Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola. Doktori (PhD) értekezés SZENT ISTVÁN EGYETEM, Gödöllı Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Doktori (PhD) értekezés A TERMELİI ÉRTÉKESÍTİ SZERVEZETEK (TÉSZ) LEHETİSÉGEI A ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS TERMELİK KOORDINÁLÁSÁBAN

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S. AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 125. MELLÉKLET: 1 db

E L İ T E R J E S Z T É S. AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 125. MELLÉKLET: 1 db AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 125. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének /2011. ( ) önkormányzati rendelete a közterületi parkolók üzemeltetésérıl és a parkolási díjakról

Részletesebben

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 A vám típusai A vám az importált termékre kivetett

Részletesebben

Összefoglaló. A világgazdaság

Összefoglaló. A világgazdaság Összefoglaló A világgazdaság A világgazdasági kilátásokat továbbra is jelentıs bizonytalanság övezi, ami minden jel szerint az elkövetkezı két évben is megmarad. A bizonytalanság forrása ıszi jelentésünkhöz

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

XIII. Magyarországi Mezőgazdasági Előrejelzési Konferencia NEMZETKÖZI AGRÁRPIACI KILÁTÁSOK 2010

XIII. Magyarországi Mezőgazdasági Előrejelzési Konferencia NEMZETKÖZI AGRÁRPIACI KILÁTÁSOK 2010 XIII. Magyarországi Mezőgazdasági Előrejelzési Konferencia NEMZETKÖZI AGRÁRPIACI KILÁTÁSOK 21 A kiadvány a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával, az Agrárgazdasági Kutató Intézet

Részletesebben

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban A közbeszerzések aktuális kérdései Budapest, 2011. november 16-17. A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban Szuppinger Péter Regionális Környezetvédelmi Központ Magyar

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS

B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS Dr. Petis Mihály : MezDgazdasági melléktermékekre épüld biogáz termelés technológiai bemutatása Nyíregyházi FDiskola 2007. szeptember

Részletesebben

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA Magyarország fakitermelése em 3 AESZ 2008 6000 5000 4000 3000 5836 5784 5659 5940 5912 2000 1000 0 2002 2003 2004 2005 2006 A kemény sarangolt és

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

Étel vagy üzemanyag? Agroüzemanyagok és éhezés a világban

Étel vagy üzemanyag? Agroüzemanyagok és éhezés a világban Étel vagy üzemanyag? Agroüzemanyagok és éhezés a világban I. Az agroüzemanyagok és mi Agroüzemanyagok mi az? Az agroüzemanyagok nem fosszíliákból, hanem növényekbıl készülnek. Két fı csoportba oszthatók:

Részletesebben

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba Dr. Kovács Attila - Fuchsz Máté Első Magyar Biogáz Kft. 2011. 1. április 13. XIX. Dunagáz Szakmai Napok, Visegrád Mottó: Amikor kivágjátok az utolsó

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

A biomassza képződés alapja: a fotoszintézis. Up hill csoda (egyszerűből bonyolult) Alacsony energia-hatékonyság (1 to 2%)

A biomassza képződés alapja: a fotoszintézis. Up hill csoda (egyszerűből bonyolult) Alacsony energia-hatékonyság (1 to 2%) A biomassza képződés alapja: a fotoszintézis Up hill csoda (egyszerűből bonyolult) Alacsony energia-hatékonyság (1 to 2%) Megújulók-Biomassza Def.: A mezőgazdaságból, erdőgazdálkodásból és ezekhez a tevékenységekhez

Részletesebben

Közép és Kelet-Európa gázellátása

Közép és Kelet-Európa gázellátása Közép és Kelet-Európa gázellátása Előadó: Csallóközi Zoltán Magyar Mérnöki Kamara Gáz- és Olajipari Tagozat elnöke Budapest, 2012. október 4. Földgázenergia felhasználás jellemző adatai A földgáz a világ

Részletesebben

A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok

A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok Dr. Zsóka Ágnes GDP: bruttó hazai termék Definíciója: Valamely országban egy év alatt elıállított javak és szolgáltatások összessége, függetlenül attól,

Részletesebben

MAGYAR ENERGIA HIVATAL

MAGYAR ENERGIA HIVATAL A hatékony kapcsolt energiatermelés kritériumai (az eredetigazolás folyamata) Nemzeti Kapcsolt Energia-termelési Nap Budapest, 2007. április 25. Lángfy Pál osztályvezetı Magyar Energia Hivatal Az elıadás

Részletesebben

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV)

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) Készült a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Forrás támogatásával Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlıdésért Alapítvány

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

A VÁGÓCSIRKE VERTIKUM MODELLEZÉSE ÉS GAZDASÁGI ELEMZÉSE EGY, AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN MŐKÖDİ INTEGRÁCIÓ ALAPJÁN

A VÁGÓCSIRKE VERTIKUM MODELLEZÉSE ÉS GAZDASÁGI ELEMZÉSE EGY, AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN MŐKÖDİ INTEGRÁCIÓ ALAPJÁN DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK IHRIG KÁROLY GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE

A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE FENNTARTHATÓ FEJL DÉS SZINERGIA KLÍMAVÁLTOZÁS KREATÍV VÁROS ÉLHET VÁROS EURÓPAI TUDÁSHÁLÓZAT GLOBALIZÁCIÓ INFORMATIKAI FORRADALOM GLOBÁLIS

Részletesebben

A köles kül- és belpiaca

A köles kül- és belpiaca A köles kül- és belpiaca Györe Dániel tudományos segédmunkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet Köles Reneszánsza Konferencia 2013. október 25. Budapest Világ gabonatermelése - Az elmúlt 50 évben a főbb

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. Zöldenergia Konferencia Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. június 14 A zöldenergia szerepe a hazai energiatermelés és felhasználás

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program

Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program A megújuló energiaforrások hasznosításának támogatása a KEOP keretében Bánfi József, Energia Központ Kht. Kihívások az energetikában

Részletesebben

Új üzleti modell az Európai bioetanol piacon: a kereskedő (merchant) modell. III. Energy Summit Hungary 2012

Új üzleti modell az Európai bioetanol piacon: a kereskedő (merchant) modell. III. Energy Summit Hungary 2012 Új üzleti modell az Európai bioetanol piacon: a kereskedő (merchant) modell III. Energy Summit Hungary 2012 Budapest, 2012. május 31. Szendrői Gábor Partner Oriens IM gabor.szendroi@oriensim.com Az új

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

A piaci mechanizmus mőködése: elemzések a Marshall kereszt segítségével (adó, szubvenció, árrögzítés stb). Holtteherveszteség Varian 14. és 16.5-9.

A piaci mechanizmus mőködése: elemzések a Marshall kereszt segítségével (adó, szubvenció, árrögzítés stb). Holtteherveszteség Varian 14. és 16.5-9. 1 /11 3. hét A piaci mechanizmus mőködése: elemzések a Marshall kereszt segítségével (adó, szubvenció, árrögzítés stb). Holtteherveszteség Varian 14. és 16.5-9. PIACI GYNÚLY TÚLKRLT, TÚLKÍNÁLAT ha p =

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

Az átvételi kötelezettség keretében megvalósult villamosenergia-értékesítés. támogatottnak minısíthetı áron elszámolt villamos

Az átvételi kötelezettség keretében megvalósult villamosenergia-értékesítés. támogatottnak minısíthetı áron elszámolt villamos Az átvételi kötelezettség keretében megvalósult villamosenergia-értékesítés fıbb mutatói 2009 I. félévében Az ún. KÁT mérlegkörben 1 támogatottnak minısíthetı áron elszámolt villamos energiához kapcsolódó

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A VISONKA Takarmánykeverı és Szolgáltató Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság idıközi vezetıségi beszámolója. 2013. november

A VISONKA Takarmánykeverı és Szolgáltató Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság idıközi vezetıségi beszámolója. 2013. november A VISONKA Takarmánykeverı és Szolgáltató Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság idıközi vezetıségi beszámolója 2013. november Alapadatok a Társaságról A Társaság cégneve: VISONKA Takarmánykeverı Szolgáltató

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester

Részletesebben

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Agrárgazdaságtan Az elıadások anyagát készítette:dr. Palkovics Miklós Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai:

Részletesebben

Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője

Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője az Európai Tanács 2013. május 22-i ülésére A globális energiapiac új realitásai A pénzügyi válság hatása A magánberuházások

Részletesebben

LNG felhasználása a közlekedésben. 2015 április 15. Kirilly Tamás Prímagáz

LNG felhasználása a közlekedésben. 2015 április 15. Kirilly Tamás Prímagáz LNG felhasználása a közlekedésben 2015 április 15. Kirilly Tamás Prímagáz Üzemanyagok Fosszilis Benzin Dízel Autógáz (LPG) CNG LNG (LCNG) Alternatív Hidrogén Bioetanol (Kukorica, cukornád) Biodízel (szója,

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD?

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? Az ENSZ legutóbbi előrejelzése szerint a Föld lakossága 2050-re elérheti a 9 milliárd főt. De vajon honnan lesz ennyi embernek tápláléka, ha jelentős mértékben sem a megművelt

Részletesebben

Mikroökonómia - 8. elıadás

Mikroökonómia - 8. elıadás Mikroökonómia - 8. elıadás VÁLLALATOK A NEMZETKÖZI PIACOKON 1 HOGYAN VISELKEDIK EGY NEMZETKÖZI KAPCSOLATOKRA TÖREKVİ VÁLLALAT? PIAC: - gazdasági szereplık - szokások - kultúra, nyelv - jogrendszer, piaci

Részletesebben

KIEMELÉSEK. A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012. Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke

KIEMELÉSEK. A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012. Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke KIEMELÉSEK A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012 Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke A szerző által az egy milliárd szegény, éhes embernek, a sorsuk

Részletesebben

Najat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez

Najat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez Najat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez A mai közel-keleti változások elemzéséhez elengedhetetlen az eseményeket jelentős mértékben

Részletesebben

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás

Részletesebben

Magyarország Energia Jövőképe

Magyarország Energia Jövőképe Magyarország Energia Jövőképe Tóth Tamás főosztályvezető Közgazdasági Főosztály Magyar Energia Hivatal totht@eh.gov.hu ESPAN Pannon Energia Stratégia záró-konferencia Győr, 2013. február 21. Tartalom A

Részletesebben

AZ EURO BEVEZETÉSÉNEK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁG SZÁMÁRA

AZ EURO BEVEZETÉSÉNEK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁG SZÁMÁRA Pénzügykutató Rt AZ EURO BEVEZETÉSÉNEK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁG SZÁMÁRA Gáspár Pál és Várhegyi Éva PÜK Munkafüzet 1999/1 Budapest, 1998 december Tartalomjegyzék BEVEZETÉS 3 ÖSSZEFOGLALÁS

Részletesebben

Az élelmezés-, energia- és környezetbiztonság összefüggései

Az élelmezés-, energia- és környezetbiztonság összefüggései gazdálkodás 52. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 528 Az élelmezés-, energia- és környezetbiztonság összefüggései POPP JÓZSEF POTORI NORBERT Kulcsszavak: élelmiszerárak, fogyasztási struktúra, bioüzemanyag-gyártás, GM

Részletesebben

NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN

NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN Nemzetközi kereskedelempolitika: Protekcionizmus vs. szabadkereskedelem NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 10-1

Részletesebben

Összefoglaló. Mostani hírlevelünk hosszabb a megszokottnál az elmúlt hét eseményei miatt.

Összefoglaló. Mostani hírlevelünk hosszabb a megszokottnál az elmúlt hét eseményei miatt. Beruházó és Pályázatkészítő Iroda 8000 Székesfehérvár, Károly János u. 18. Telefon: 22/503-123 Fax: 22/503-124 Mobil: 70/318-72-32 E-mail: gyulai@biogaz.t- online.hu www.zoldforras.hu 25. Hírlevél TERMÉNYPIACI

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A KÖZVETLEN TERMELİI ÉRTÉKESÍTÉS LEHETİSÉGEI ÉS KORLÁTAI MAGYARORSZÁGON

A KÖZVETLEN TERMELİI ÉRTÉKESÍTÉS LEHETİSÉGEI ÉS KORLÁTAI MAGYARORSZÁGON A KÖZVETLEN TERMELİI ÉRTÉKESÍTÉS LEHETİSÉGEI ÉS KORLÁTAI MAGYARORSZÁGON Juhász Anikó Agárgazdasági Kutató Intézet (AKI) Élelmiszerlánc Elemzési Osztály www.aki.gov.hu Konferencia a közvetlen értékesítésrıl

Részletesebben

Alapanyag és minıség, azaz mitıl zöld az energia? Prof. Dr Fenyvesi László Fıigazgató Tóvári Péter Osztályvezetı

Alapanyag és minıség, azaz mitıl zöld az energia? Prof. Dr Fenyvesi László Fıigazgató Tóvári Péter Osztályvezetı Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezıgazdasági Gépesítési Intézet Alapanyag és minıség, azaz mitıl zöld az energia? Prof. Dr Fenyvesi László Fıigazgató Tóvári Péter Osztályvezetı A pellet

Részletesebben

Szikra Csaba. Épületenergetikai és Épületgépészeti Tsz. www.egt.bme.hu

Szikra Csaba. Épületenergetikai és Épületgépészeti Tsz. www.egt.bme.hu Szikra Csaba Épületenergetikai és Épületgépészeti Tsz. www.egt.bme.hu Az EU EPBD (2002/91/EC) direktíva lényegesebb pontjai Az új épületek energia-fogyasztását az ésszerőség határain belül korlátozni kell.

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben