ELŐ TERJESZTÉS. a Kormány részére. a szociális szövetkezetekről

Átírás

1 IFJÚSÁGI, CSALÁDÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGI MINISZTER Szám: /2006. TERVEZET ELŐ TERJESZTÉS a Kormány részére a szociális szövetkezetekről Budapest, április

2 E G Y E Z T E T É S I L A P A) Állami szervek Véleménynyilvánítási határidő: 5 munkanap BM EüM FMM FVM GKM HM IM IHM KvVM KüM NKÖM OM PM MeH TNM TNM Országgyűlési biztosok név egyetért nem ért egyet Dr. Horváth István Dr. Pordán Endre Dr. Tarcsi Gyula Benedek Fülöp Gilyán György Dr. Fapál László Dr. Kondorosi Ferenc Jambrik Mihály Dr. Erdey György Horváthné dr. Fekszi Márta Dr. Benedek András Dr. Szüdi János Dr. Katona Tamás Dr. Müller György Dr. Virág Rudolf Avar Balázs Dr. Péterfalvi Attila Dr. Lenkovics Barnabás Dr. Kaltenbach Jenő észrevételt tett határidőben nem adott véleményt B) Érdekképviseleti szervek Országos szövetkezeti érdekképviseletek

3 Vezetői összefoglaló I. Tartalmi összefoglaló A szociális szövetkezetet, mint új szövetkezeti formát a szövetkezetekről szóló évi X. törvény (a továbbiakban: Sztv.) vezette be a magyar jogrendszerbe, s egyben meghatározta a fenti formára vonatkozó legfontosabb szabályokat is. Az Sztv. a szociális szövetkezetekre vonatkozó részletes szabályok megalkotását egy kormányrendeletre bízta. A fenti jogalkotási kötelezettségnek tesz eleget az előterjesztés mellékletét képező kormányrendelet. A rendelet hatálya figyelemmel arra, hogy az iskolaszövetkezetekről külön rendeletet alkotnak az Sztv. felhatalmazása alapján nem terjed ki az iskolaszövetkezetekre. A fogalmi meghatározásokat követően kerül sor a szociális szövetkezetek lehetséges feladatainak meghatározására. Ennek megfelelően a szociális szövetkezet a munkanélküli, hallgató és tanuló tagjai számára munkalehetőségeket szervez és biztosít, e körben közreműködhet a közhasznú, közcélú és közmunkák szervezésében és lebonyolításában, valamint a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) szerinti intézményi foglalkoztatást szervez. Szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, egészségügyi, oktatási, közművelődési és kulturális szolgáltatásokat kizárólag közhasznú szociális szövetkezet szervezhet. Engedélyköteles szolgáltatás esetén a közhasznú szociális szövetkezetnek működési engedéllyel is rendelkeznie kell. A fenti feladatokat ellátó szociális szövetkezetek tevékenységük ellátása során a vonatkozó ágazati jogszabályok hatálya alatt állnak. A szociális szövetkezetek feladataival kapcsolatos szabályozást követően a tagsággal kapcsolatos szabályokat határozza meg a rendelet. E körben ki kell emelni a különféle szolgáltatásokat ellátó szövetkezeteket, ahol a rendelet különbséget tesz a szolgáltatásokban részesülő ellátott tag és a szolgáltatásokat nyújtó, munkavégzésre kötelezett tag között. A rendelet meghatározza azt is, hogy milyen foglalkoztatási jellegű jogviszony keretében lehet a szövetkezetben munkát végezni. A szociális szövetkezet által ellátható, Szt. szerinti intézményi foglalkoztatásra, valamint a kiskorúak foglalkoztatására tekintettel a Polgári törvénykönyvről szóló évi IV. törvény II. fejezetére figyelemmel a rendelet meghatározza a cselekvőképtelen és a korlátozottan cselekvőképes tagok és törvényes képviselőik jogait is. A Szt.-ben, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvényben meghatározott ellátotti hozzájárulásra

4 2 vonatkozó szabályok kijátszásának elkerülése céljából a rendelet külön szabályokat tartalmaz a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokat ellátó szövetkezetek tekintetében a vagyoni hozzájárulás vonatkozásában. A rendelet részletszabályokat tartalmaz a szociális szövetkezet megszűnésével, valamint érdekképviseleti szervekkel való egyesülése tekintetében. A jogszabály figyelemmel az Sztv. hatályba lépésére július 1-jén lép hatályba. II. A Kormányprogramhoz való viszony Az előterjesztés kapcsolódik a Kormányprogram Esélyt a falunak és a magyar vidéknek c. fejezetének azon célkitűzéséhez, mely az új, modern szövetkezeti jogi szabályozás kialakítását tűzi ki célul. III. Előzmények január 4-én hirdették ki a az Sztv.-t, amely tartalmazza a szociális szövetkezetekre vonatkozó legfontosabb szabályokat. Az Sztv ának (3) bekezdése hatalmazza fel a Kormányt a szociális szövetkezetekre vonatkozó rendelet megalkotására. IV. Várható szakmai hatások A szociális szövetkezeti forma megalkotása hozzájárulhat ahhoz, hogy a szociális foglalkoztatás, valamint egyes humán közszolgáltatások terén egy a korábbi non-profit gazdasági formáknál és társadalmi szervezeteknél hatékonyabb, demokratikusan működő jogalanyok is elláthassák a fenti feladatokat. V. Várható gazdasági hatások A szociális szövetkezet megjelenése várhatóan hozzájárulhat a foglalkoztatás növekedéséhez, a foglakoztatás növekedése révén növekedhetnek a közbevételek is.

5 3 VI. Várható társadalmi hatások A rendelet elősegíti azt, hogy a foglalkoztatás, s különösen a munkanélküliek foglalkoztatása terén valamint a legfontosabb humán közszolgáltatások szervezése terén a korábbi for-profit és non-profit gazdálkodási formák mellett elterjedjen egy demokratikus, nem elsősorban profitorientált, hatékony működési forma. A szociális szövetkezetek előmozdíthatják a foglalkoztatás növekedését, valamint esélyt kínálnak azon csoportoknak is, akiknek a szolgáltatásokhoz való hozzáférése nehézkesebb. VII. Kapcsolódások Az előterjesztés kapcsolódik a Sztv ának (3) bekezdése alapján kiadandó, a közösségi alapból nyújtható támogatásokra vonatkozó kormányrendelet tervezetéhez és az azzal összefüggő kormány-előterjezstéshez. VIII. Fennmaradt vitás kérdések IX. Javaslat a sajtó tájékoztatásra

6 H A T Á R O Z A T I J A V A S L A T A Kormány megtárgyalta és elfogadta a szociális szövetkezetekről szóló kormány-előterjesztést és elrendeli az előterjesztés mellékletét képező kormányrendelet-tervezetnek a Kormány rendeleteként a Magyar Közlönyben történő kihirdetését.

7 Melléklet a /2006. számú kormány-előterjesztéshez TERVEZET A Kormány.../2006. (...) Korm. r e n d e l e t e a szociális szövetkezetekről A Kormány a szövetkezetekről szóló évi X. törvény (a továbbiakban: Sztv.) ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: 1. (1) E rendelet hatálya az Sztv. 8. -a (1) bekezdésének a) pontja szerinti szociális szövetkezetekre terjed ki. (2) E rendelet alkalmazása során a) munkanélküli: az a személy, aki jövedelemszerző tevékenységet nem folytat és nyugellátásra, baleseti nyugellátásra nem jogosult; b) hallgató: a felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény alapján hallgatói jogviszonyban álló személy, c) tanuló: a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény alapján tanulói jogviszonyban álló személy. 2. (1) A szociális szövetkezet a) a munkanélküli, tanuló vagy hallgató tagjainak munkalehetőséget biztosít, illetve szervez; b) tagjainak a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) szerint intézményi foglalkoztatást biztosít; c) a tagjai számára a külön jogszabályokban foglalt feltételek teljesítése mellett ca) szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi, cb) egészségügyi,

8 cc) oktatási, cd) közművelődési és kulturális szolgáltatásokat nyújt. 2 (2) A szociális szövetkezet az (1) bekezdés a) pontjában foglalt tevékenysége során külön jogszabályban meghatározottak szerint közreműködhet közmunka, közhasznú, valamint közcélú munka biztosításában is. (3) A szociális szövetkezet tagja a szövetkezet által szervezett munkavégzésben munkaviszonyban, alkalmai munkavállalói igazolvánnyal, megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban, a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló évi LXXXVIII. törvény szerinti önkéntes jogviszonyban vagy az Szt. szerinti intézményi foglalkoztatás keretében vehet részt. (4) Az (1) bekezdés c) pontjában megjelölt tevékenységeket kizárólag közhasznú szociális szövetkezet folytathatja. (5) Az (1) bekezdés c) pontjában megjelölt, működési engedélyhez kötött tevékenységet szociális szövetkezet csak abban az esetben végezhet, ha rendelkezik működési engedéllyel. (6) Az (1) bekezdés c) pontjában megjelölt tevékenységek esetén a tag személyes közreműködése történhet a) a (2) bekezdésben megjelölt foglalkoztatási jogviszonyok keretében történő munkavégzéssel, illetve b) az (1) bekezdés c) pontjában megjelölt szolgáltatások külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelően történő igénybevételével (a továbbiakban: ellátott tag) is. 3. (1) Szociális szövetkezet tagja lehet az az Sztv ának (6) bekezdése szerinti személy, aki a külön jogszabályban meghatározottak szerint a szövetkezet tevékenységében személyesen közreműködhet, így különösen a munkavégzési kötelezettség esetén megfelel a külön jogszabályokban meghatározott foglalkoztatási feltételeknek. (2) A szociális szövetkezet alapszabálya a vonatkozó jogszabályok alapján meghatározza a tagság feltételeit.

9 3 4. (1) A cselekvőképtelen tag önálló jognyilatkozat tételére nem jogosult, nevében és helyette a jognyilatkozatokat törvényes képviselője teszi meg. (2) Az Sztv a (2) bekezdésének a)-k) és m)-n) pontja szerinti esetekben a korlátozottan cselekvőképes tag jognyilatkozatának érvényességéhez be kell szerezni törvényes képviselőjének beleegyezését vagy utólagos jóváhagyását. E rendelkezést akkor is alkalmazni kell, ha a tagok a közgyűlés összehívása nélkül, írásban szavaznak. (3) Korlátozottan cselekvőképes személyt csak törvényes képviselőjének írásbeli hozzájárulásával lehet tagnak felvenni. (4) A szövetkezet alakuló közgyűlésére és közgyűlésére meg kell hívni a korlátozottan cselekvőképes, illetve cselekvőképtelen tag törvényes képviselőjét. A korlátozottan cselekvőképes tag képviselőjének távolmaradása a közgyűlés határozatképességét nem érinti. 5. (1) A 2. (1) bekezdésének ca) pontja szerinti szolgáltatást nyújtó szövetkezet esetén az ellátott tag vagyoni hozzájárulásának ide értve a tagsági jogviszonnyal összefüggésben nyújtott tagi kölcsönt, valamint a szociális szövetkezet által elrendelt pótbefizetéseket mértéke nem haladhatja meg a) a (2) bekezdésben megjelölteken kívüli azon szolgáltatások esetében, amelyeket térítési vagy gondozási díj fizetése mellett lehet igénybe venni, az adott szolgáltatás tekintetében a belépése évének költségvetési törvényében megállapított éves normatív költségvetési támogatás összegét, b) a külön jogszabályban meghatározott, az átlagot jóval meghaladó minőségű elhelyezési körülményeket és szolgáltatásokat biztosító tartós bentlakásos szociális intézmény esetén az egyszeri hozzájárulásnak az Szt. 117/B. -ának (1) bekezdésében meghatározott legmagasabb összegét. (2) A szociális szövetkezet az ellátott tag az (1) bekezdésben meghatározott vagyoni hozzájárulásának összegét beszámítja az ellátott tag Szt., valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény szerinti egyszeri hozzájárulásába, illetve személyi térítési, gondozási díjába.

10 4 6. (1) Szociális szövetkezet csak szociális szövetkezettel egyesülhet. (2) Szociális szövetkezet szétválása esetén a létrejövő szövetkezetek akkor működhetnek tovább szociális szövetkezetként, ha megfelelnek a szociális szövetkezetekre vonatkozó, az Sztv.-ben, valamint ezen rendeletben foglaltak szabályoknak. (3) Ha a szociális szövetkezet jogutód nélkül megszűnik, a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó egyéb vagyonát szociális szövetkezési célra kell felhasználni. 7. A szociális szövetkezet tagja lehet a tevékenysége szerinti ágazatban működő szövetkezetek szövetségének. 8. Ez a rendelet július 1-jén lép hatályba.

11 Az előterjesztés szöveges része A szociális szövetkezetet, mint új szövetkezeti formát a szövetkezetekről szóló évi X. törvény (a továbbiakban: Sztv.) vezette be a magyar jogrendszerbe, s egyben meghatározta a fenti formára vonatkozó legfontosabb szabályokat is. Az Sztv. a szociális szövetkezetekre vonatkozó részletes szabályok megalkotását egy kormányrendeletre bízta. A fenti jogalkotási kötelezettségnek tesz eleget az előterjesztés mellékletét képező kormányrendelet. A rendelet hatálya figyelemmel arra, hogy az iskolaszövetkezetekről külön rendeletet alkotnak az Sztv. felhatalmazása alapján nem terjed ki az iskolaszövetkezetekre. A fogalmi meghatározásokat követően kerül sor a szociális szövetkezetek lehetséges feladatainak meghatározására. Ennek megfelelően a szociális szövetkezet a munkanélküli, hallgató és tanuló tagjai számára munkalehetőségeket szervez és biztosít, e körben közreműködhet a közhasznú, közcélú és közmunkák szervezésében és lebonyolításában, valamint a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) szerinti intézményi foglalkoztatást szervez. Szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, egészségügyi, oktatási, közművelődési és kulturális szolgáltatásokat kizárólag közhasznú szociális szövetkezet szervezhet. Engedélyköteles szolgáltatás esetén a közhasznú szociális szövetkezetnek működési engedéllyel is rendelkeznie kell. A fenti feladatokat ellátó szociális szövetkezetek tevékenységük ellátása során a vonatkozó ágazati jogszabályok hatálya alatt állnak. A szociális szövetkezetek feladataival kapcsolatos szabályozást követően a tagsággal kapcsolatos szabályokat határozza meg a rendelet. E körben ki kell emelni a különféle szolgáltatásokat ellátó szövetkezeteket, ahol a rendelet különbséget tesz a szolgáltatásokban részesülő ellátott tag és a szolgáltatásokat nyújtó, munkavégzésre kötelezett tag között. A rendelet meghatározza azt is, hogy milyen foglalkoztatási jellegű jogviszony keretében lehet a szövetkezetben munkát végezni. A szociális szövetkezet által ellátható, Szt. szerinti intézményi foglalkoztatásra, valamint a kiskorúak foglalkoztatására tekintettel a Polgári törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) II. fejezetére figyelemmel a rendelet meghatározza a cselekvőképtelen és a korlátozottan cselekvőképes tagok és törvényes képviselőik jogait is. A szabályozás a tagsági jogviszonnyal kapcsolatos egyes értelmezési nehézségek elkerülését célozza. A Ptk. 14/B. -ának (2) bekezdése a) pontja szerint tehet olyan személyes jellegű

12 2 jognyilatkozatot, amelyre a jogszabály feljogosítja. A rendelet többek között a Ptk. által meghatározott fenti kereteket tölti meg tartalommal. A Szt.-ben, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvényben (A továbbiakban: Gyvt.) meghatározott ellátotti hozzájárulásra vonatkozó szabályok kijátszásának elkerülése céljából a rendelet külön szabályokat tartalmaz a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokat ellátó szövetkezetek tekintetében a vagyoni hozzájárulás vonatkozásában. A fenti szabályozás hiányában ugyanis lehetőség nyílna arra, hogy az állampolgárok érdekeit védő, a vagyoni hozzájárulás legnagyobb összegét meghatározó rendelkezéseket megkerüljék. Ez a rendelkezés hozzájárul ahhoz is, hogy a szociális szövetkezeti formával ne tudjanak visszaélni a jogalanyok. A rendelet részletszabályokat tartalmaz a szociális szövetkezet megszűnésével, valamint érdekképviseleti szervekkel való egyesülése tekintetében. A jogszabály figyelemmel az Sztv. hatályba lépésére július 1-jén lép hatályba. Budapest, április Dr. Göncz Kinga