MBFH/1354-2/2012. Tárgy: bányászati jogot törlő határozat Bérces Tamás

Átírás

1 MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL BÁNYÁSZATI, GÁZIPARI ÉS ÉPÍTÉSÜGYI FŐOSZTÁLY MBFH/1354-2/2012. Tárgy: bányászati jogot törlő határozat Bérces Tamás felülvizsgálata másodfokú eljárásban :(06-1) : (06-1) tamas.berces@mbfh.hu Immogár Befektetési Kft Kunszentmiklós Kossuth u. 54/b. HATÁROZAT A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (a továbbiakban: MBFH) a Kiskunlacháza XVI. kavics védnevű bányatelek jogosítottja az Immogár Befektetési Kft. (a továbbiakban: Bányavállalkozó) nevében eljáró Csombók Béláné cégvezető törvényes határidőn belül benyújtott fellebbezésére felülvizsgálta a Budapesti Bányakapitányság (a továbbiakban: Bányakapitányság) BBK/3063-4/2012. számú bányászati jogot törlő határozatát és a döntéshozatalt megelőző eljárást. Az MBFH a felülvizsgálat alapján a fellebbezés elutasítása mellett a hivatkozott számú határozatot helybenhagyja. Az MBFH továbbá intézkedik az ügyintézési határidő 6 nappal történő túllépése miatt a fellebbezési illeték visszatérítéséről. Ez a határozat a közlésével jogerős és végrehajtható, ellene államigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozva, a közléstől számított 30 napon belül a Budapest Környéki Törvényszéktől (1145 Budapest, Thököly út ) keresettel lehet kérni. A keresetlevelet 3 példányban a Bányakapitányságra kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, de a keresetlevélben a határozat végrehajtásának felfüggesztését lehet kérni. A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását az ügyfél a keresetlevélben, a közigazgatási szerv a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatában kérheti, ennek elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. Nem lehet a pert tárgyaláson kívül elbírálni, ha az ügyfél a közigazgatási szerv kereseti ellenkérelmének kézhezvételétől számított nyolc napon belül írásban tárgyalás tartását kéri Budapest, Columbus u : (06-1) : 1590 Budapest, Pf.: 95 : (06-1) muszaki@mbfh.hu

2 Az ügy előzményei. INDOKOLÁS A Bányakapitányság iratvizsgálat során megállapította, hogy a Bányavállalkozó bányászati jogosultságában álló Kiskunlacháza XVI. kavics védnevű bányatelket az MBFH jogelődje, a Magyar Bányászati Hivatal (MBH) 540/4/2006. számú másodfokú határozatában állapította meg, amely szeptember 05-én lépett jogerőre. A Bányavállalkozó a Bt. által biztosított 5 éven belül nem kezdte meg a kitermelést, ami jóváhagyott kitermelési műszaki üzemi terv (MÜT) hiányában nem is történhetett meg és a kitermelés megkezdésére megállapított határidő meghosszabbítását sem kérelmezte. E miatt a Bányakapitányság a bányászatról szóló évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 26/A. (6) bekezdés a) pontjára való tekintettel bányászati jog törlésére október 05-én hivatalból indított eljárást, amelyről a BBK/3063-2/2012. számú végzésében értesítette a Bányavállalkozót, egyben ügyféli nyilatkozattételi lehetőséget is biztosítva részére. A Bányavállalkozó az eljárás során én kelt levelében nyilatkozott tett, amelyben a MÜT benyújtásához szükséges környezetvédelmi engedélyezési eljárás elhúzódására és a helyi építési szabályzat (HÉSZ) számára kedvező módosításának hiányára hivatkozott, továbbá egy hasonló eljárás bírósági döntésére (Pest Megyei Bíróság 8.K /2009/6. sz. ítélete) mutatott rá, amely szerint a Btv. 26/A. -ának megállapítására a 2005.évi CXXXVI. törvény 5. -ának (2) bekezdésével került sor, amely 2005.december 22. napján lépett hatályba. E rendelkezéseket a hatályba lépést követően indult eljárások esetében kell alkalmazni. Tekintettel arra, hogy bányatelek megállapítási eljárás 2005.február 11-én indult, ezért a tárgyi végzésben szereplő törvényi hivatkozások a Kiskunlacháza XVI.- kavics bányatelekre nem vonatkoznak, a bányavállalkozó megítélése szerint. A Bányakapitányság a Bányavállalkozó nyilatkozatának ismeretében hozta meg a bányászati jogot törlő BBK/3063-4/2012. számú határozatát, amely döntésénél figyelemmel volt a Legfelsőbb Bíróság Kfv.IV /2009/4. számú ítéletében foglaltakra is, amelyben a bírósági ítélet 26/A. (5) és (6) bekezdéseinek értelmezésére utal. A Bányakapitányság határozatának indokolásában megjelöli az intézkedés foganatosításának okát, mely szerint a bányatelek jogosítottja az MBH határozatának jogerőre emelkedése óta ( től) eltelt időszakban a részére előírt kötelezettségének nem tett eleget, emiatt a Bt. 26/A. (6) bekezdés a) pont szerint meghatározott jogkövetkezmény beállt. A határozat ellen Csombók Béláné cégvezető (a továbbiakban: Fellebbező) fellebbezést nyújtott be, amelyben a következőket adta elő. 1. A bányászati jogot törlő hatósági eljárás (BBK/3063-1/2012.) kapcsán a bányavállalkozó Immogár Befektetési Kft. ügyféli nyilatkozatot tett, amelyet csatolunk. Ezen nyilatkozatban részletesen ismertette azon erőfeszítéseket, amelyeket annak érdekében tett, hogy a bányászatot minél előbb megkezdhesse. Az ügyféli nyilatkozatban irt ezen munkák és információk nem kerültek méltánylásra a BBK részéről, amelyet a bányavállalkozó sérelmesnek tart. - 2/7 -

3 2. A BBK/3063-4/2012. számú bányászati jogot törlő határozat hivatkozik egy másik esetre, amelynek felhasználásával úgy döntött, hogy törölnie kell a tárgyi bányatelekre vonatkozó Immogár Befektetési Kft. bányászati jogát is. Úgy gondolja a bányavállalkozó, hogy ez nem helyes hiszen neki is van egy jogerős és végrehajtható bírósági ítélete, amely alapján látható, hogy itt a megítélés teljesen más. Ezen bírósági ítélet, a Pfadt Kavicsbánya bányászati jogában álló Kiskunlacháza VI.- homok, kavics bányatelek bányászati jogának megszüntetésével kapcsolatos bírósági ügy kapcsán keletkezett, amelyet most ezen fellebbezéshez csatolunk. (Pest Megyei Bíróság, száma: 8.K.26339/2009/6.) A fenti ítélet 6. oldal 2. bekezdésében írtak a következők: A Btv. 26/A. -ának megállapítására a 2005.évi CXXXVI. törvény 5. -ának (2) bekezdésével került sor, amely 2005.december 22. napján lépett hatályba. E rendelkezéseket a hatályba lépést követően indult eljárások esetében kell alkalmazni. A Kiskunlacháza XVI. kavics bányatelek megállapítási eljárása február 11-én indult, (MBH 540/4/2006. határozat 9.oldal ad.1.ponja), nem december 22-e után, így a bányavállalkozó jogosan gondolta és gondolja azt, hogy a későbbi törvényi rendelkezésekben már előírt, a kitermelés megkezdésére megállapított határidő meghosszabbítását nem kellett és kell kérnie. Fentiekre tekintettel Fellebbező kérte a Bányakapitányság határozatának megsemmisítését. A Fellebbező a Bányakapitányság határozatának rendelkezése szerinti eljárási illetéket az eljárás megindítása iránti kérelem előterjesztésekor illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iratán igazoltan lerótta. A fellebbezés tekintetében az MBFH-nak elsődlegesen azt kellett vizsgálni, hogy a Bányakapitányság hatáskörében és illetékességében, továbbá a vonatkozó jogszabályokban előírtak szerint járt-e el. A felülvizsgálat során az MBFH a rendelkezésre álló iratok és dokumentumok alapján az alábbiakat állapította meg. A fellebbezés az alábbiak miatt nem megalapozott. I. A Bányakapitányság nyilvántartását megvizsgálva tapasztalta, hogy a Bányavállalkozó a részére én jogerősen megállapított bányatelken az üzemszerű kitermelést az előírt 5 éven belül nem kezdte meg, továbbá a határidő meghosszabbítását sem kezdeményezte. A Bányakapitányság én szabályszerű végzésben (BBK/3063-2/2012. sz.) tájékoztatta a Fellebbezőt az eljárás hivatalból történő megindításáról, amelyben bemutatta az általa feltárt tényállást és biztosította az ismertetett tényállás figyelembe vételével az iratokba történő betekintés jogát, továbbá e tájékoztatójában a Bányakapitányság a tényállás tisztázása érdekében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 3. (2) b), az 50. (1) és (4) bekezdései, valamint az 52. (1) bekezdése alapján biztosította a nyilatkozattétel lehetőségét. A Bányakapitányság eljárást indító tevékenysége helytálló, szabályszerű volt. II. A Bányakapitányság döntése meghozatalakor a Bt. 26/A. előírásait vette figyelembe. A Fellebbező azonban a jogszabályi előírást sajátos módon értelmezi, amikor fellebbezésében a Bt. 26/A. (5) bekezdésének módosítására hivatkozik egy ítélet alapján. - 3/7 -

4 A Fellebbező által hivatkozott bírósági ítéletben [Pest Megyei Bíróság 8.K.26339/2009/6. sz.] a Bt. módosítására kiadott évi CXXXVI. törvény december 22-től hatályos 5. (2) bekezdése az alábbi szerint rendelkezett: (2) A Bt. 26/A. -ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (5) A bányavállalkozó a bányatelek megállapításától számított 5 éven belül köteles a kitermelést, üzemszerű föld alatti szénhidrogén tárolást megkezdeni. A bányavállalkozó egy bányatelekre vonatkozóan legfeljebb egy alkalommal kérheti a bányafelügyelettől a kitermelés, illetve az üzemszerű tárolás megkezdésére megállapított határidő legfeljebb 5 évvel történő meghosszabbítását. Meghosszabbítás esetén a bányavállalkozó térítést köteles fizetni. A térítés alapjául szolgáló ásványi nyersanyag mennyiségét és az érték után fizetendő százalékos bányajáradék-mértéket - a kérelem időpontjában alkalmazott százalékos mértéknél magasabb, de legfeljebb az eredeti érték 1,2-szeres mértékben - a miniszter és a bányavállalkozó között megkötött szerződésben kell megállapítani. A határidő meghosszabbításáról a bányafelügyelet határozatban dönt. A határozatban a térítésfizetési kötelezettség szerződésben megállapított értékét is rögzíteni kell. A bányavállalkozó egyidejűleg kettőnél több bányatelekre akkor kaphat határidő-hosszabbítást, ha a határidő meghosszabbításával érintett bányatelkekre meghatározott megnövelt bányajáradék alkalmazását legalább 5 éves időtartamra szóló szerződésben kiterjesztik a bányavállalkozó valamennyi bányatelkére. Ötnél több bányatelekre kért határidő-hosszabbítás esetén a miniszter és a bányavállalkozó között megkötött szerződésben a megnövelt bányajáradékon felül - legfeljebb a megnövelt bányajáradék alapján fizetendő összeg 20%-ának megfelelő - további egyszeri térítés is megállapítható. Az MBFH kiemeli, hogy a Bt. 26/A. rendelkezéseit már egy évvel korábban, a évi CXXXVIII. törvény 10. -a vezette be, az előző jogszabályhely csupán módosította a február 12-től hatályos előírás (5) bekezdését. A Bt.-ben az új 26/A. alkalmazása során a normaszöveg a bevezetésekor az alábbi szerinti volt: évi CXXXVIII. törvény a bányászatról szóló évi XLVIII. törvény módosításáról 10. A Bt ának helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a Bt. a következő 26/A-26/C. -sal egészül ki: (5) A bányavállalkozó a bányatelek megállapításától számított 5 éven belül köteles a kitermelést, üzemszerű föld alatti szénhidrogén tárolást megkezdeni. A bányavállalkozó egy bányatelekre vonatkozóan legfeljebb egy alkalommal kérheti a bányafelügyelettől a kitermelés, illetve az üzemszerű tárolás megkezdésére megállapított határidő legfeljebb 5 évvel történő meghosszabbítását. Meghosszabbítás esetén a bányavállalkozó térítést köteles fizetni. A térítés alapjául szolgáló ásványi nyersanyag mennyiségét és az érték után fizetendő százalékos bányajáradék-mértéket - a kérelem időpontjában alkalmazott százalékos mértéknél magasabb, de legfeljebb az eredeti érték 1,2-szeres mértékben - a miniszter és a bányavállalkozó között megkötött szerződésben kell megállapítani. A határidő meghosszabbításáról a bányafelügyelet határozatban dönt. A határozatban a térítésfizetési kötelezettség szerződésben megállapított mértékét is rögzíteni kell. A meghosszabbításról rendelkező határozatot mindazokkal közölni kell, akikkel a bányatelek megállapításáról rendelkező határozatot közölték. A bányavállalkozó egyidejűleg kettőnél több bányatelekre akkor kaphat határidő-hosszabbítást, ha legalább 5 éves időtartamra a szerződésben - 4/7 -

5 meghatározott megnövelt bányajáradék alkalmazását kiterjesztik a bányavállalkozó valamennyi bányatelkére. (6) A kitermelés, illetve az üzemszerű tárolás megkezdésére megállapított határidő engedély hiányában történt elmulasztása esetén, továbbá ha a bányavállalkozó a meghatározott térítésfizetési kötelezettségnek nem tesz eleget, valamint, ha a bányavállalkozó jogutód nélkül megszűnik, a bányafelügyelet a bányavállalkozó bányászati jogát törli, és a bányatelekben fennálló bányászati jogot átruházásra a Magyar Bányászati Hivatal honlapján, a Bányászati Közlönyben - szénhidrogének esetében az Európai Unió Hivatalos Lapjában is - meghirdeti. A törvény záró rendelkezése utal az alkalmazás hatályára: 26. (1) E törvény - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetését követő 46. napon lép hatályba. (2) E törvény 4/A. -a január 1-jén lép hatályba. Az új, 26/A. -t bevezető, Bt.-t módosító törvény [2004. évi CXXXVIII. tv a] hatálybalépésének időpontja az előbbi alapján tehát a 46. napot figyelembe véve február 12. napja volt, míg a Fellebbező által idézett bírósági ítéletben hivatkozott törvény [2005. évi CXXXVI. tv. 5. -a] a már től hatályos szöveget csupán módosította, nem bevezette. Az MBFH kiemeli, hogy a jogvesztő 5 éves határidő a bevezetésétől fogva változatlanul érvényben volt, minden módosításban szerepelt, így az től ismert volt a Bányavállalkozó számára. Megállapítható tehát, hogy a jogszabályi előírás, amely a jogvesztő határidőt tartalmazta a bányászati jogot adományozó határozat jogerőre emelkedését megelőzően hatályos volt sőt, azt követően is hatályban maradt. Előbbiek alapján megállapítható, hogy a Fellebbező helytelenül értelmezte a jogszabályi előírásokat, amikor úgy ítélte meg, hogy december 22. után az 5 éves jogvesztő határidő megszűnik, illetve csak az azt követő eljárások esetében kell alkalmazni, hiszen ez az előírás már az új 26/A. bevezetésekor érvényben volt. A Bt. jelenleg hatályos 26/A. (6) bekezdése rendelkezik a bányászati jog törlésére az alábbiak szerint: (6) A bányafelügyelet a bányavállalkozó bányászati jogát törli, ha a bányavállalkozó a) az üzemszerű kitermelés vagy az üzemszerű szénhidrogén-tárolás megkezdésére megállapított határidő lejártáig az üzemszerű kitermelést vagy az üzemszerű tárolást nem kezdi meg, és aa) a kitermelési határidő meghosszabbítását a bányafelügyeletnél nem kezdeményezi,. Ki kell emelni, hogy ez a jogszabályi előírás az (5) bekezdésre épül, amely a jogvesztő határidőt állapítja meg 5 évben, valamint rögzíti a kitermelés, illetve az üzemszerű tárolás megkezdésére megállapított határidő legfeljebb 5 évvel történő meghosszabbításának lehetőségét is. Az előbb hivatkozott (6) bekezdés előírásában lényegi változás nem következett be évtől, csupán pontosítás, rendszerezés, illetve egyszerűsítés történt a szövegezésben. - 5/7 -

6 A jogszabályi hely normaszövege a i hatályba lépésekor is tartalmazta a bányászati jog törlését, mint jogi aktust és a törlés feltételeit. III. A bányászati jogot törlő határozatban a Bányakapitányság idézi a július 07-én kelt, Kfv.IV /2009/4. számú Legfelsőbb Bírósági ítélet indokolásának egy részét. Az ítélet alkalmazása jelen esetben épp abban a vonatkozásban figyelemre méltó, hogy a hasonló eljárás megalapozottsága tekintetében idézi az ítélet azon részét, amely arra világít rá, hogy a jogvesztő határidőt a környezetvédelmi engedélyezési eljárás elhúzódása a törvényi szabályozás értelmében nem hosszabbítja meg ezen határidőt. Meg kell említeni, hogy a Fellebbező az elsőfokú eljárás során a én keltezett nyilatkozatában maga is elismerte, hogy a Kiskunlacháza Nagyközséggel a bányaterület kialakítása ügyében én lefolytatott egyeztető megbeszélés alapján A HÉSZ áttervezése, módosítása a rendelkezésre álló önkormányzati információk szerint legalább másfél éves folyamat. Mind a környezetvédelmi engedélyezési, mind a HÉSZ módosítási eljárások hosszúsága, nehézkes lefolytatása már korábbról is ismert volt a Fellebbező előtt, ennek ellenére nem tájékozódott a Bányakapitányságnál az esetleges meghosszabbítás lehetősége iránt, illetve nem kérelmezte a jogvesztő határidő módosítását. Helytelen a Fellebbező azon jogértelmezése, hogy a bányavállalkozó jogosan gondolta és gondolja azt, hogy a későbbi törvényi rendelkezésekben már előírt, a kitermelés megkezdésére megállapított határidő meghosszabbítását nem kellett és kell kérnie. A jogvesztő határidőt ugyanis nemcsak a jogszabály (Bt.) írja elő, hanem a től jogerős 540/4/2006. MBH számon kiadott bányatelek megállapító határozat indokolás része is tartalmazza, külön is felhívja rá a figyelmet az alábbi szerint [540/4/2006. sz. határozat 12. oldal 3. bekezdés]: A bányavállalkozó a bányatelek megállapításától számított 5 éven belül köteles a kitermelést megkezdeni. A kitermelés megkezdésére megállapított határidő meghosszabbítása a miniszterrel kötendő szerződés alapján fizetendő térítés ellenében a bányafelügyelettől bányatelkenként legfeljebb egy alkalommal kérelmezhető. [Bt. 26/A. (5)]. Nem vehető tehát figyelembe Fellebbező azon véleménye, hogy a i nyilatkozatában felhozott információkat és a Bányavállalkozó törekvését a Bányakapitányság nem méltányolta, ugyanis a nyilatkozata megtételekor a jogvesztő határidő már én beállt, tehát azt a Bányakapitányság figyelembe sem vehette volna. Előbbiekre való tekintettel a Bányakapitányság tehát helyesen járt el, amikor a Bányavállalkozó Kiskunlacháza XVI. kavics védnevű bányatelekben megtestesülő bányászati jogát hivatalból indult eljárása során törölte. Az előbbi I. III. pontokban részletezett indokok alapján megállapítható, hogy a fellebbezés nem megalapozott, a Bányakapitányságnak a bányászati jog törléséről kellett döntenie. Megállapítható továbbá, hogy a Bányavállalkozó a törvényi kötelezettségének nem tett eleget, ezért vele szemben alkalmazni kellett a Bt. 26/A. (6) bekezdésében szereplő szankciót, azaz törölni kellett a Bányavállalkozó Kiskunlacháza XVI. kavics védnevű bányatelekben megtestesülő bányászati jogát. Az MBFH a fellebbezési illeték visszatérítéséről a Ket. 33/A. (1) bekezdése alapján intézkedett, mivel az ügyintézési határidő én járt le. - 6/7 -

7 A Bányakapitányság helyesen járt el, amikor az ügyben hivatalból eljárást indított és azt lefolytatta, majd a Bt. 26/A. (6) bekezdés szerinti döntését meghozta. Az MBFH megállapította továbbá, hogy a Bányakapitányság a tényállást a Ket. 50. (1) bekezdése szerint kellő mértékben tisztázta, eljárása megfelel a Bt. és a Ket. előírásainak, emiatt a fellebbezést elutasította és a Bányakapitányság hivatkozott számú határozatát a rendelkező rész szerint helybenhagyta. Az MBFH a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. (4) bekezdésében meghatározott hatáskörében figyelemmel a Bt. 26/A. (5) és (6) bekezdéseire a Ket (1), és 105. (1), (5) és (7) bekezdései alapján járt el. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Ket (1) bekezdése teszi lehetővé. Budapest, december 27. Jászai Sándor elnök nevében Dr. Tamaga Ferenc főosztályvezető Az MBFH a határozatot közli: 1. Bányakapitányság (tértivevénnyel, iratokkal) 2. a Bányakapitányság útján (tértivevénnyel) Csombók Béláné (6090 Kunszentmiklós, Kossuth u. 54/b.) Kapja: 3. MBFH Információs és Adattári Osztálya (tájékoztatásul) 4. MBFH irattár - 7/7 -