Az MBFH a felülvizsgálat alapján a hivatkozott számú határozatot. helybenhagyja

Átírás

1 MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL BÁNYÁSZATI, GÁZIPARI ÉS ÉPÍTÉSÜGYI FŐOSZTÁLY MBFH/966-2/2012. Üi: Bérces Tamás :(06-1) Tárgy: a Miskolci Bányakapitányság MBK/1990-4/2012. számú döntésének felülvizsgálata másodfokú eljárásban Szigeti Kft Nyíregyháza, Garibaldi u. 59. H A T Á R O Z A T A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (továbbiakban: MBFH) a Szigeti Kft. (továbbiakban: Bányavállalkozó) képviseletében eljáró Dr. Bartkuné Dr. Szekrényes Ida ügyvéd (4400 Nyíregyháza, Hősök tere 14. II/10. a továbbiakban: Jogi Képviselő) által törvényes határidőn belül benyújtott fellebbezése alapján felülvizsgálta a Miskolci Bányakapitányság (továbbiakban: Bányakapitányság) MBK/1990-4/2012. számú határozatát és a döntést megelőző eljárását. Az MBFH a felülvizsgálat alapján a hivatkozott számú határozatot és a fellebbezést elutasítja. helybenhagyja Ez a határozat a közlésével jogerős és végrehajtható, ellene államigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozva, a közléstől számított 30 napon belül a Nyíregyházi Törvényszéktől (4400 Nyíregyháza, Bocskai út 2.) keresettel lehet kérni. A keresetlevelet 3 példányban a Bányakapitányságra kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, de a keresetlevélben a határozat végrehajtásának felfüggesztését lehet kérni. A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását az ügyfél a keresetlevélben, a közigazgatási szerv a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatában kérheti, ennek elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. Nem lehet a pert tárgyaláson kívül elbírálni, ha az ügyfél a közigazgatási szerv kereseti ellenkérelmének kézhezvételétől számított nyolc napon belül írásban tárgyalás tartását kéri Budapest, Columbus u : (06-1) : 1590 Budapest, Pf.: 95 : (06-1) muszaki@mbfh.hu

2 I N D O K O L Á S Az ügy előzményei. A Bányakapitányság a Szigeti Kft. (továbbiakban: Bányavállalkozó) részére az 1578/14/2009. ikt. számú határozatában megállapította a Vaja III. homok védnevű bányatelket. A Bányakapitányság a bányatelek megállapítást követően a bányatelek területén üzemelő bányaüzemre vonatkozóan MBK/360/1/2010. számon kitermelési műszaki üzemi tervet hagyott jóvá. A Bányakapitányság én a Vaja III.-homok védnevű bányatelek területén működő bányaüzem működése jogszerűségének felülvizsgálata ügyében helyszíni ellenőrzést tartott, amelyről MBK/1990-2/2012. számon jegyzőkönyv készült. A helyszíni ellenőrzés során a Bányakapitányság képviselői megállapították, hogy a tárgyi bányaüzemben a kitermelési tevékenységet az MBK/360/1/2010. számú határozattal kiadott engedély érvényességének kezdete óta, azaz től a Bányavállalkozó nem kezdte meg, így ezzel a tevékenységével megsértette a bányászatról szóló 1993.évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 30. (1) bekezdésében valamint a Bt. végrehajtására kiadott 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Bt.Vhr.) foglalt jogszabályi előírásokat [Bt.Vhr. 14. (4) bekezdés, 17. (1) bekezdés], továbbá a helyszíni szemle időpontjáig a bányaüzemben jogszerűtlenül folytat bányászati tevékenységet. A Bányakapitányság döntésének indoklására a Bt. 41. (2) bekezdésében foglaltakra hivatkozott, amely szerint ha a bányavállalkozó a bányászati tevékenységet szabálytalanul gyakorolja, a bányafelügyelet a bányavállalkozót bírsággal sújthatja, a tevékenység folytatását felfüggesztheti, az engedélyt visszavonhatja és elrendelheti az eredeti állapot helyreállítását, vagy ha ez nem lehetséges, a tájrendezést. A Bányakapitányság a megállapított jogszabályszegések miatt határozata rendelkező részében a Bt. 41. (2) bekezdése alapján visszavonta a bányaüzem kitermelésre vonatkozó működési engedélyét és kötelezte a Bányavállalkozót, hogy a jóváhagyott műszaki üzemi tervvel nem rendelkező bányaüzemben fennálló jogszerűtlen állapotot határozata jogerőre emelkedésétől számított 20 napon belül szüntesse meg, egyben felhívta a figyelmét arra, hogy amennyiben tevékenysége a vonatkozó jogszabályi előírásokba ütközik, a Bányakapitányság bírsággal sújthatja. A Bányakapitányság döntése ellen a Jogi képviselő (a továbbiakban: Fellebbező) augusztus 21-én keltezett, az MBFH-nál án iktatott határidőn belül benyújtott fellebbezésében a Bányakapitányság határozatának megsemmisítését kérte, mert álláspontja szerint a határozat jogszabálysértő. A Fellebbező jogorvoslati kérelmét az alábbiakkal indokolta: A Bt. 26/A. (5) bekezdése szerint a bányavállalkozó a bányatelek megállapításától számított 5 éven belül köteles az üzemszerű kitermelést megkezdeni. Ügyfelem, a Szigeti Kft. bányavállalkozó a fenti törvényhely alapján igyekezett minél hamarabb megteremteni az üzemszerű kitermelés előírt feltételeit, bízva a termelvény iránti piaci igény megjelenésében és törekedtek arra, hogy az igényt készek legyenek kielégíteni. Az üzemszerű kitermelésnek illetve megindításának feltétele a jóváhagyott műszaki üzemi terv. - 2/11 -

3 A Vhr. 14. (4) bekezdése szerint a műszaki üzemi tervet illetve a módosításra irányuló kérelmet a tervezett tevékenység megkezdését megelőzően legalább 60 nappal kell jóváhagyásra a Bányakapitánysághoz benyújtani. Ügyfelem ennek az előírásnak maradéktalanul eleget tett, a kérelem benyújtása megtörtént. A tervet a Bányakapitányság jóváhagyta a 360/1/2010. számú kitermelési engedélyével, amelynek a visszavonásáról rendelkezett a fellebbezéssel támadott határozat, melynek indokolása szerint a bányában a kitermelési tervtől eltérően szüneteltetik a kitermelést. Álláspontom szerint jelen esetben nincs szó szüneteltetésről. Szüneteltetés esetén ugyanis egy folyamat intézkedése megszakad, a folytatás reményében. A Szigeti Kft. bányavállalkozó esetében a folyamat el sem indult, hiszen a kitermelés nem indult meg. Szüneteltetést célzó tervmódosítást a Szigeti Kft. bányavállalkozónak nem kellett és nem is lehetett kérnie, hiszen a Vhr. 14. (3) bekezdés második mondata szerint bányavállalkozó csak megváltozott viszonyok esetén köteles a műszaki üzemi terve módosítását kérelmezni. A bányavállalkozó a részére engedélyezett bányatelken semmiféle tevékenységet nem végzett a telek jóváhagyását illetve a műszaki üzemi terv jóváhagyását követően. Lényegében a jóváhagyott műszaki üzemi terv mennyiségi teljesítésére nem került sor a termelvény iránti igény hiánya miatt. Erről pedig a bányavállalkozó nem tehet, amit a törvényalkotó is elismer, hiszen a Vhr. 14. (3) bekezdés harmadik mondata szerint, ha a bányavállalkozó a jóváhagyott tervben kitermelésre meghatározott területet a tervidőszakban nem vette igénybe, a jóváhagyó határozat teljesítési határideje legfeljebb egy alkalommal, az eredetileg engedélyezett teljesítési idő felével meghosszabbítható. Nem lehet cél az üzemszerű kitermelés késleltetése, elmaradása egy esetleges termelvény iránti igény intenzív megjelenése esetén. Ugyanígy nem lehet cél újra engedélyezés miatt versenyhátrányba juttatás, illetve sajátos jogértelmezéssel a vállalkozási kedv visszaszorítása. A fellebbezés tekintetében az MBFH elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a Bányakapitányság hatáskörében és illetékességében, továbbá a vonatkozó jogszabályokban előírtak szerint járt-e el. A fellebbezés nem megalapozott. A felülvizsgálat során az MBFH a rendelkezésre álló iratok és dokumentum alapján a Bányakapitányság eljárását, döntésének jogszerűségét vizsgálva az alábbiakat állapította meg. I. A Bányakapitányság eljárási cselekménye a Vaja III. homok védnevű bányatelken működő bányaüzem műszaki üzemi terv (MÜT) alapján történő működésének ütemezett hatósági terv szerinti felülvizsgálata során, hivatalból indult meg. Az eljárás megindításához a Bányakapitányság helyszíni szemle tartására időpontot jelölt ki, amelyről án kelt, MBK/1990-1/2012. számú végzésében értesítette a Bányavállalkozót. Az értesítésében továbbá a Bányakapitányság felhívta a Bányavállalkozó figyelmét az ügyféli jogaira, kötelezettségeire, valamint a következményekre. A én megtartott helyszíni szemle során a Bányakapitányság megállapította, hogy 1) a bányaüzem évekre kitermelésre vonatkozó műszaki üzemi tervének érvényességi ideje ; 2) A bányaüzemben a bányászati felügyeleti személy teendőit Pázsit Csaba nyilatkozata alapján a felelős műszaki vezető (FMV) látja el; - 3/11 -

4 A Bányakapitányság rögzítette, hogy az FMV, mint felügyeleti személy, a tárgyi bányaüzemben munkahelyi ellenőrzési naplót nem vezet, amely a 43/2011. (VIII. 18.) NFM rendelet (a továbbiakban: KBBSZ) 8. (4) bekezdés előírásába ütközik. A bányaüzemben üzemellenőrzési naplót nem vezetnek, amely a KBBSZ 6. előírásában foglaltakba ütközik; 3) A bányavállalkozó nem készítette el, nem rendelkezik a bányaüzemben történő valamennyi munkavégzésre vonatkozó biztonsági és egészségügyi dokumentummal. Ezzel megsértette a 4/2001. (II. 23.) GM rendelet 3. előírásában foglaltakat; 4) A bányaüzem rendelkezik bányaművelési térképpel. A száma: V-1/2009. A bányaművelési térkép utolsó kiegészítésének időpontja: augusztus. Ezzel a Bányavállalkozó megsértette a 10/2010. (II. 26.) KHEM rendelet 22. (3) bekezdésében foglaltakat; 5) A bányaüzemre vonatkozóan a KBBSZ-ben előírt üzemi utasításokat a helyszínen nem tudták bemutatni, az üzemi utasításokat nem készítették el. Ezzel a Bányavállalkozó megsértette a KBBSZ 10. és 11. -ban foglalt előírásokat; 6) A bányavállalkozó az MBFH-JBO/1028-1/2011. számú felszólító levelét követően bányajáradék önbevallási kötelezettségének eleget tett; 7) A helyszíni szemle időpontjában ( ) a Bányakapitányság megállapította, hogy bányaüzemben a bányászati tevékenységet még nem kezdték el; 8) A bányaüzem azóta szünetel. A műszaki üzemi terv módosítására irányuló kérelem a mai napig nem érkezett a Bányakapitányságra. A szüneteltetési tevékenység szüneteltetési műszaki üzemi terv hiánya nélkül jogszabályellenes. Ezzel a Bányavállalkozó megsértette a Bt. 30. (1), (2) bekezdéseiben előírtakat. A helyszíni szemle jegyzőkönyvében továbbá a Bányakapitányság résztvevői rögzítették, hogy jogellenes magatartás áll fenn, amelynek megszüntetésére és a jogszerű állapot helyreállítására a Ket. 94. (1) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint felhívta a szemlén résztvevők figyelmét. A helyszíni szemle jegyzőkönyvében rögzített megállapítottakat a jelenlévő felelős műszaki vezető és a Bányavállalkozó (Szigeti Béla ügyvezető) elismerte, a jegyzőkönyv adatai ellen kifogást nem emeltek. A Bányakapitányság án MBK/1990-3/2012. számon értesítette a Bányavállalkozót a közigazgatási hatósági eljárás megindításáról. A helyszíni szemlén tapasztaltak, valamint az MBFH nyilvántartása alapján megállapítható, hogy a évtől kezdődően a kitermelésre jóváhagyott tervtől eltérően, más tevékenységet folytatott a Bányavállalkozó, miután nem kezdte meg a kitermelést és állítása szerint semmilyen tevékenységet nem végzett. A Bányavállalkozó szerinti semmilyen tevékenység azonban nem jogszerű, hiszen a Bt. 30. (1) bekezdés előírása szerint, valamint a jóváhagyott MÜT engedély-határozat szerint is a Bányavállalkozó a kitermelésre jóváhagyott műszaki üzemi terv időtartama alatt, legfeljebb 6 hónapig szüneteltetheti a kitermelést. A kitermelést 6 hónapot meghaladóan szüneteltetni azonban a bányafelügyelet engedélyével, a jóváhagyott szüneteltetési műszaki üzemi terv alapján lehet. Előbbiek alapján helytálló a Bányakapitányság azon megállapítása, hogy a Bányavállalkozó megsértette a Bt. és a Bt.Vhr. azon jogszabályi előírásait, amelyek a MÜT-tel kapcsolatos jogszerű tevékenységet szabályozzák. - 4/11 -

5 Meg kell jegyezni, hogy a Bányavállalkozó a jogszerűtlen állapotot év második felétől tartja fenn, miután tevékenységet nem végez, és arra pedig nem rendelkezik a bányafelügyelet engedélyével. A Bányakapitányság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 3. (2) bekezdés előírása alapján indította meg eljárását, mely szerint A közigazgatási hatóság: a) a kizárólag kérelemre indítható eljárások kivételével hivatalból eljárást indíthat, illetve a kérelemre indult eljárást jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén folytathatja, és ilyen esetben a végrehajtást is hivatalból rendeli el,. Továbbá a Ket. 94. (1) bekezdése szerint: Ha a hatóság a hatósági ellenőrzés eredményeként megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve hatósági határozatban foglalt előírásokat megsértette, a) és a jogszabály vagy hatósági határozat megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával - újabb hatósági eljárás lefolytatása nélkül - orvosolható, a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és legalább húsz napos határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi annak megszüntetésére,. A Bányakapitányság eljárása során megállapította, hogy a Bányavállalkozó a jogszabályban, illetve hatósági határozatban foglalt előírásokat sértett meg, ezért a Bányavállalkozó kitermelésre jóváhagyott engedélyét miután hosszan tartó szabálytalan állapot fennállását tapasztalta visszavonta, továbbá határozatában egyben a Ket. 94. (1) bekezdés a) pontja szerint kötelezte a bányaüzemben fennálló jogszerűtlen állapot megszüntetésére. A Bányakapitányság eljárása helytálló, helyesen alkalmazta a törvényi előírást, továbbá a kötelezést is tartalmazó, kitermelési engedélyt visszavonó határozat meghozatalával jogszabályt sértést nem követett el. A Ket. 51. (1) bekezdése értelmében az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során nyilatkozatot tegyen, vagy a nyilatkozattételt megtagadja, azonban a Bányavállalkozó ezzel a lehetőségével a határozat meghozataláig ( ) nem élt. II. A Ket. 88. (1) bekezdése szerint A hatóság - a hatáskörének keretei között - ellenőrzi a jogszabályban foglalt rendelkezések betartását, valamint a végrehajtható döntésben foglaltak teljesítését.. A Bányakapitányság hatósági helyszíni szemléje, valamint az MBFH nyilvántartásának ellenőrzése alapján állapította meg a Bányavállalkozó szabálytalan tevékenységét. A Bányakapitányság a kitermelési MÜT-öt jóváhagyó MBK/360/1/2010. számú jogerős határozata rendelkező rész 1.2., 1.5. és 1.7. pontjaiban az alábbiak szerint rendelkezett: 1.2. A műszaki üzemi tervben meghatározott bányászati tevékenység csak e határozatban, valamint az ingatlan-igénybevételi ütemtervben rögzítetteknek megfelelően, a mezőgazdasági (erdőgazdasági) művelésből kivont és megkutatott azon ingatlanok bányatelken belüli területén végezhető, amelyre a bányavállalkozó tulajdonjoga vagy bányászati tevékenység végzésére jogosító használati joga kiterjed. ; - 5/11 -

6 1.5. A kitermelés tervidőszakon belüli tervezett idényjellegű szüneteltetése, valamint a műszaki üzemi tervtől eltérő 6 hónapot meghaladó időtartamú tartós szüneteltetése esetén a bányászatról szóló évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.), a Bt. végrehajtása tárgyában kiadott 203/1998. (XII.19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) illetve a KBBSz. vonatkozó előírásainak megfelelően kell eljárni. Érvényes műszaki üzemi terv hiányában a bányaüzem nem szüneteltethető. ; 1.7. A műszaki üzemi tervben foglaltakat és azok végrehajtását beleértve az a bányavállalkozó köteles évente felülvizsgálni és szükség szerint kezdeményezni a műszaki üzemi terv módosítását. Az engedélyezett műszaki üzemi tervben foglaltaktól eltérni csak a Bányakapitányság engedélyével szabad. A műszaki üzemi terv módosítására vagy az eltérés engedélyezésére vonatkozó kérelmet a tervezett módosítást megelőzően, a Vhr-ben meghatározott határidőben kell előterjeszteni.. A Bányakapitányság tehát már évben felhívta a Bányavállalkozó figyelmét, hogy a kitermelési tevékenységet 6 hónapot meghaladóan szüneteltetni csak a bányafelügyelet által jóváhagyott műszaki üzemi terv alapján szabad, valamint a MÜT évenkénti felülvizsgálatára és tájékoztatatta a Bányavállalkozót a MÜT-től való esetleges eltérés, vagy MÜT módosítás esetében szükséges teendők elvégzésére. A Bányavállalkozónak tehát a MÜT engedélyben rögzített hatósági előírásai ismeretében tudatában kellett lennie annak, hogy ha a kitermelésre engedélyezett tervtől eltérő tevékenységet végez beleértve a semmilyen tevékenység folytatását is, amely a szüneteltetést jelenti, azt a Bányakapitánysághoz be kell jelenteni és engedélyeztetni kell. A Bt. 41. (2) és (3) bekezdése rendelkezik a szabálytalanul végzett bányászati tevékenységre az alábbi szerint: (2) Ha a bányavállalkozó a bányászati tevékenységet szabálytalanul vagy engedélytől eltérő módon gyakorolja, a bányafelügyelet a bányavállalkozót bírsággal sújthatja, a tevékenység folytatását felfüggesztheti, az engedélyt visszavonhatja, illetőleg kezdeményezheti a koncessziós szerződés megszüntetését, és elrendelheti az eredeti állapot helyreállítását, vagy, ha ez már nem lehetséges, a tájrendezést. (3) Szabálytalanul folytatja a bányászati tevékenységet a bányavállalkozó, ha azt a) műszaki üzemi terv, illetve kutatási terv nélkül vagy attól eltérően, b) e törvény III. Részében előírt szabályok megszegésével, gyakorolja. A felülvizsgálat során megállapítható, hogy a Bányavállalkozó a évekre kitermelésre jóváhagyott MÜT alapján kitermelési tevékenységet nem végzett, és évek között úgynevezett nullás bevallást nyújtott be az MBFH-hoz, azonban a Bányakapitányság felé nem jelezte, hogy a jóváhagyott kitermelési MÜT-től eltérően tevékenykedik, a bányaüzemben szünetelteti kitermelési tevékenységét. A Bányavállalkozónak már év során be kellette volna nyújtania a szüneteltetésre vonatkozó tervét (lásd MÜT engedély-határozat 1.7. pont), azonban erre a helyszíni szemlén megállapított jogellenes állapotra való figyelemfelhívást követően sem került még sor. A rendelkezésre álló dokumentációk alapján megállapítható, hogy a én kelt bányakapitánysági helyszíni szemle jegyzőkönyvében előírtak teljesítése elmaradt a Bányavállalkozó részéről és a teljesítés elmaradása a kötelezettnek felróható volt. - 6/11 -

7 A felróhatóság abban nyilvánult meg, hogy a Bányavállalkozó megvalósította a Bt. szerinti szabálytalan bányászati tevékenység végzését azáltal, hogy év második felétől a kitermelésre szóló, jóváhagyott MÜT-től eltérően tevékenykedett, mert bejelentés és jóváhagyás nélkül szüneteltette tevékenységét. Előbbiek alapján a Bányavállalkozó megvalósította a Bt. 41. (3) bekezdése szerinti a) és b) pontban előírt szabályszegéseket. III. A fellebbezésben felhozott hivatkozásokkal és indokokkal kapcsolatban az MBFH az alábbiakat állapítja meg. 1. A Fellebbező helyesen maga is elismeri, hogy a kitermelési folyamat el sem kezdődött és tisztában van azzal a jogszabályi előírással, amely azt írja elő, hogy a műszaki üzemi tervet illetve a módosításra irányuló kérelmet a tervezett tevékenység megkezdését megelőzően legalább 60 nappal kell jóváhagyásra a Bányakapitánysághoz benyújtani [Bt.Vhr. 14. (4) bekezdés]. A Bányakapitányság által jóváhagyott MÜT engedély kitermelési tevékenységre szólt, míg a Bányavállalkozó a kitermelés helyett semmilyen műveletet nem végzett. 2. A fellebbezői álláspont szerint jelen esetben nincs szó szüneteltetésről, amely azonban megalapozatlan kijelentés, mert a jelen esetben azt a jogszabályi előírások cáfolják. Fellebbező továbbá arra hivatkozik, hogy A bányavállalkozó a részére engedélyezett bányatelken semmiféle tevékenységet nem végzett a telek jóváhagyását illetve a műszaki üzemi terv jóváhagyását követően. Ez valóban így van, hiszen az MBFH nyilvántartását megvizsgálva megállapítható, hogy évtől folyamatosan ún. nullás bevallás benyújtására került sor a Bányavállalkozó részéről, amely megalapozhatja a tevékenység nem végzését, azonban 6 hónapot meghaladóan az már csak szüneteltetési engedély birtokában végezhető. A tevékenység nem végzése azonban jelen esetben egy megkülönböztetett tevékenységnek minősül, mert a Bt pontja szerinti bányászati tevékenység fogalma az alábbi: 4. Bányászat (bányászati tevékenység) : ásványi nyersanyagok kutatása, feltárása és kitermelése, az e tevékenységek során keletkező hulladékok kezelése, valamint az ásványvagyon-gazdálkodás. Bányászati tevékenységnek minősül: a) a kitermelt ásványi nyersanyag helyben végzett feldolgozása, a szénhidrogénbányászatban az ásványi nyersanyag tovább feldolgozásra vagy továbbfelhasználásra való alkalmassá tétele, különösen a propán-bután kinyerés, a gazolin feldolgozás vagy brikettgyártás, b) a haszonanyagok helyben végzett készletezése, c) a bánya szüneteltetése, bezárása, a szénhidrogénmező felhagyása, d) a bányászati tevékenység befejezését követő tájrendezés, e) a szénhidrogén tárolására alkalmas földtani szerkezetek kutatása, tárolásra történő kialakítása, igénybevétele és bezárása, f) a geotermikus energia kutatása, kinyerése és hasznosítása, továbbá g) az a)-f) pontokban meghatározott tevékenységek során keletkezett hulladék kezelése. A Bt. 30. (1) bekezdése az alábbi szerint rendelkezik: A kitermelést 6 hónapot meghaladóan szüneteltetni kizárólag a bányafelügyelet engedélyével, a jóváhagyott szüneteltetési műszaki üzemi terv alapján lehet. A Bt.Vhr. 17. (1) bekezdése szerint: - 7/11 -

8 A szüneteltetési műszaki üzemi tervet a hatályos műszaki üzemi terv engedélyezett időtartamán belül, a tervezett szüneteltetés megkezdését megelőzően legalább 60 nappal kell a bányakapitánysághoz benyújtani. A Bt. tehát lehetőséget biztosít többek között a bánya jogszerű szüneteltetésére, amely időszak alatt intézkedhet a Bányavállalkozó egy másfajta bányászati tevékenység feltételeinek megteremtésére és engedélyeztetésére. Az előbb hivatkozott jogszabályhelyek alapján egyértelműen kimondható, hogy a bányászati tevékenység felfüggesztése (szüneteltetése), illetve semmilyen tevékenység nem végzése csak abban az esetben lehetséges, ha arra a jóváhagyott MÜT engedélyezett időtartamán belül kerül sor, egyébként pedig huzamosabb ideig (6 hónapot meghaladóan) szüneteltetni a tevékenységet csak jóváhagyott hatósági engedély birtokában lehetséges. 3. Fellebbező kifejti, hogy Szüneteltetést célzó tervmódosítást a Szigeti Kft. bányavállalkozónak nem kellett és nem is lehetett kérnie, hiszen a Vhr. 14. (3) bekezdés második mondata szerint bányavállalkozó csak megváltozott viszonyok esetén köteles a műszaki üzemi terve módosítását kérelmezni. Jelen esetben éppen a megváltozott viszonyok miatt kellett volna tervmódosítást, vagy más tevékenységre szóló engedélykérelmet benyújtania a Bányavállalkozónak, hiszen a kitermelésre jóváhagyott engedélytől eltérő szünetelő tevékenység végzésére került sor két éven keresztül folyamatosan, amely időtartam meghaladta a jogszabály szerint engedélyezett 6 hónapot. Megállapítható tehát, hogy igenis megváltozott a kitermelési helyzethez képest a tevékenység nem végzése során a tevékenységi viszony is. A tevékenység megváltozásával az annak végzésére vonatkozó viszonyok is megváltoztak, ezért a Bányavállalkozónak kötelezettsége keletkezett, amelyet azonban nem teljesített. Meg kell jegyezni, hogy a Fellebbező csupán a hivatkozott jogszabályhelynek a Bányavállalkozó számára kedvező részét hivatkozta meg, míg a Bt.Vhr. 14. (3) bekezdés 2. mondata teljes egészében az alábbit tartalmazza: A műszaki üzemi tervet a bányavállalkozónak évente felül kell vizsgálnia, és megváltozott viszonyok esetén köteles a műszaki üzemi terv módosítását kérelmezni. A jogszabály (és a MÜT engedély-határozat) előírása szerinti éves felülvizsgálat elmaradt a Bányavállalkozó részéről, amely a szabálytalan, engedélytől eltérő tevékenység megvalósításához vezetett, amelyet az előző, II. pontban az MBFH már megalapozottnak ítélt. A II. pontban tett megállapítások szerint a Bányakapitányság MBK/360/1/2010. számon kiadott MÜT engedély-határozat rendelkező részének 1.2., 1.5. és 1.7. pontjában kellő részletezettséggel rendelkezett az engedélyezett tevékenység végzésére, annak rendszeres felülvizsgálatára és az engedélytől való eltérés esetében szükséges intézkedések megtételére. A bányavállalkozói kötelezettségekre mind a Bányakapitányság határozata, mind pedig a tevékenység végzésre szóló bányatörvény és végrehajtási rendelete kellő iránymutatást ad. A Bányavállalkozótól minden pillanatban elvárható, hogy a jogkövető magatartáshoz megfelelően felkészült legyen, a tevékenységét szabályozó hatósági és jogszabályi (törvény, rendelet) előírásokat kellő alapossággal ismerje és alkalmazza azokat. - 8/11 -

9 4. Fellebbező véleménye szerint Lényegében a jóváhagyott műszaki üzemi terv mennyiségi teljesítésére nem került sor a termelvény iránti igény hiánya miatt. Erről pedig a bányavállalkozó nem tehet, amit a törvényalkotó is elismer, hiszen a Vhr. 14. (3) bekezdés harmadik mondata szerint, ha a bányavállalkozó a jóváhagyott tervben kitermelésre meghatározott területet a tervidőszakban nem vette igénybe, a jóváhagyó határozat teljesítési határideje legfeljebb egy alkalommal, az eredetileg engedélyezett teljesítési idő felével meghosszabbítható. Az MBFH megállapította, hogy a Fellebbező tévesen értelmezi a jogszabályi fogalmakat és csupán a mennyiségi teljesítés elmaradására redukálja azt a tevékenységet, amellyel a Bányavállalkozó a hatóság előírásait, valamint a jogszabály előírásait is megsértette. Nem helytálló a termelvény iránti igény hiányára hivatkozni, ugyanis a jogszabály tág keretek között ad lehetőséget a tevékenység végzésének szüneteltetésére, azonban ezzel a lehetőséggel a Bányavállalkozó jelen esetben nem élt. Meg kell jegyezni, hogy a Bányavállalkozó által benyújtott terv legfeljebb 2-3 hónapos idényjellegű szünetelésekkel számolt, tehát a Bányavállalkozó a saját maga által támasztott feltételeitől is eltért, azonban ez hatósági engedély módosítással még orvosolható lett volna. Mivel egyáltalán nem került sor kitermelésre (mint ahogy azt a terv évben m 3 -ben, évben m 3 -ben, évben m 3 -ben, míg évben m 3 -ben határozta meg), így beszélni sem lehet mennyiségi elmaradásról, hiszen ahhoz valamennyi ásványi nyersanyag kitermelését teljesíteni kellette volna. Helytelen jogszabályi hivatkozás a Bt.Vhr. 14. (3) bekezdés 3. mondatának alkalmazása, ugyanis ez a lehetőség értelemszerűen arra az esetre vonatkozik, amikor a Bányavállalkozó a kitermelési tevékenység végzése során a MÜT-ben betervezett valamely területrészt valamilyen ok miatt (pl. jogszerű szüneteltetés, vagy minőségi probléma okán) nem vette igénybe. Az MBFH felhívja a figyelmet, hogy a kitermelés megkezdésének a hatályos határidőn belüli elmaradása akár a bányatelek törlésének kezdeményezéséhez is vezethet. 5. Fellebbező végső véleménye szerint Nem lehet cél az üzemszerű kitermelés késleltetése, elmaradása egy esetleges termelvény iránti igény intenzív megjelenése esetén. Ugyanígy nem lehet cél újra engedélyezés miatt versenyhátrányba juttatás, illetve sajátos jogértelmezéssel a vállalkozási kedv visszaszorítása.. Az MBFH megállapítása szerint éppen a Bányavállalkozónak és az őt képviselő Fellebbezőnek van sajátos jogértelmezése akkor, amikor egy időszakra kitermelési tevékenységre szóló engedélyben rögzített tevékenység helyett a nem termelési tevékenységet nem tekinti szüneteltetésnek. Ezt cáfolja a már korábban hivatkozott Bt pontja. Az engedélyezés nehézkessége, esetleges elhúzódása miatt van meg a lehetősége a Bányavállalkozónak arra, hogy bizonyos esetekben (pl. a termelvény iránti kereslet csökkenésekor) 6 hónapot nem meghaladóan tevékenységét szüneteltesse, vagy ha a kereslet oly mértékű, akkor esetleg hosszabb távra (6 hónapot meghaladóan) éljen a szüneteltetési terv benyújtásával. Ebben az esetekben van lehetősége a Bányavállalkozónak jogszerűen rövid időn belül alkalmazkodnia a piaci viszonyokhoz és intézkednie a termelés beindítására egy esetleges termelvény iránti igény intenzív megjelenése esetén. - 9/11 -

10 Az MBFH is megvizsgálta a bevallásokkal kapcsolatos nyilvántartását és megállapította, hogy a Bányavállalkozó 0-ás bevallásokat nyújtott be évtől folyamatosan az MBFH Járadék Bevallási Osztályára. A 0-ás bevallás azonban nem mentesíti a Bányavállalkozót a Bt.-ben előírt általános, valamint a Bányakapitányság által a kitermelési tervet jóváhagyó engedélyhatározatában előírt konkrét kötelezettségei alól. Az ügy szempontjából nem releváns, hogy a 0-ás bevallásokat teljesítette a Bányavállalkozó, amikor a kitermelési MÜT engedélyben szabott feltételeket (feltárási és kitermelési tevékenység), illetve a Bt. előírásait nem teljesítette. Összegzésképpen megállapítható, hogy a Bányakapitányság a jóváhagyott műszaki üzemi tervtől eltérő, szabálytalan tevékenység fennállása miatt helyesen vonta vissza a Bányavállalkozó kitermelési tevékenységre szóló engedélyét. Egy fennálló jogellenes állapot megszüntetéséhez mindenképpen szükséges a hatóság beavatkozása és az eljárás lefolytatása során a megfelelő intézkedés meghozatala, esetlegesen szankció alkalmazása is, amelyre jelen esetben eddig nem került sor. Az I.-III. pontokban részletezettek tekintetében a Bányakapitányság eljárása helytálló volt, a számára hatáskört megállapító jogszabály (Bt.) előírásai szerint járt el, amikor a Bt. 41. (2) bekezdése szerint az engedélyt visszavonta. Megállapítható, hogy a helytelen fogalom- és jogértelmezés okán a fellebbezésben felhozott indokok nem támasztják alá a Fellebbező jogszabálysértésre való hivatkozás szerinti határozat megsemmisítését, ezért a Bányakapitányság döntését az MBFH jelen határozat rendelkező része szerint helybenhagyta. A Bányakapitányság hivatkozott számú határozata elleni, 966/2012. számú eljárást indító fellebbezés augusztus 28-án érkezett az MBFH-hoz. A Ket. 33. (1) bekezdése szerint az ügyintézés határidő 30 nap, amely szeptember 27-én jár le. Az MBFH megállapította, hogy döntését ügyintézési határidőn belül adta ki, így nincs szükség a Ket. 33/A. (1) bekezdés szerinti intézkedésre. Az MBFH a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. (4) bekezdésében meghatározott hatáskörében figyelemmel a Bt. 30. (1), a 41. (2) és (3), valamint a Bt.Vhr. 14. (4) és 17. (1), továbbá a Ket. 88. (1) bekezdéseire a Ket (1), (3) bekezdései és 105. (1) és (7) bekezdései alapján járt el. A Nyíregyházi Törvényszék illetékességét a Polgári Perrendtartásról szóló évi III. törvény 326. határozza meg. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Ket (1) bekezdése teszi lehetővé. Budapest, szeptember 26. Jászai Sándor elnök nevében Dr. Tamaga Ferenc főosztályvezető - 10/11 -

11 Az MBFH a határozatot közli: 1. Miskolci Bányakapitányság (iratokkal) 2. Bányakapitányság útján tértivevénnyel - Címzett (Szigeti kft.) - Jogi képviselő (Dr. Bartkuné Dr. Szekrényes Ida 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 14. II/10.) 3. MBFH Irattár - 11/11 -