Az MBFH a felülvizsgálat alapján a Bányakapitányság határozatát megsemmisíti

Átírás

1 MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL BÁNYÁSZATI, GÁZIPARI ÉS ÉPÍTÉSÜGYI FŐOSZTÁLY MBFH/78-2/2013. Üi: Bérces Tamás :(06-1) Tárgy: MBK/ /2012. számú határozat felülvizsgálata másodfokú eljárásban Szigeti Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Nyíregyháza Garibaldi u. 59. fsz.2. V É G Z É S A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (továbbiakban: MBFH) a Szigeti Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (továbbiakban: Bányavállalkozó) képviseletében eljáró DR. BARTKUNÉ DR. SZEKRÉNYESI IDA ügyvéd (4400 Nyíregyháza, Hősök tere 14. II/10. a továbbiakban: Jogi képviselő) által törvényes határidőn belül benyújtott fellebbezés alapján felülvizsgálta a Miskolci Bányakapitányság (továbbiakban: Bányakapitányság) kitermelésre jóváhagyott engedélyt visszavonó MBK/ /2012. számú határozatát és a döntést megelőző eljárását. Az MBFH a felülvizsgálat alapján a Bányakapitányság határozatát megsemmisíti és a hivatalból indult eljárást megszünteti. Az MBFH elrendeli a fellebbezés részeként lerótt 5.000,- Ft fellebbezési illeték visszatérítését és ennek foganatosítására jelen végzés megküldésével megkeresi a NAV Észak-alföldi Regionális Adó Főigazgatóságát. Jelen végzés jogerős. A végzéssel szemben a további jogorvoslat kizárt. I N D O K O L Á S A Bányakapitányság július 10-én hatósági ellenőrzést tartott a Bányavállalkozó bányászati jogosultságába tartozó Vaja III. homok védnevű bányatelek területén működő bányaüzemben, amelynek megállapításait MBK/1990-2/2012. számon jegyzőkönyvben rögzítette. A bányaüzemben tapasztalt jogszabálysértések miatt a Bányakapitányság augusztus 3-án kelt, MBK/1990-4/2012. számú határozatában visszavonta a bányaüzem 360/1/2010. számú határozattal kitermelésre jóváhagyott műszaki üzemi terv (MÜT) engedélyét és 20 napos határidő biztosítása mellett kötelezte a Bányavállalkozót a bányaüzemben fennálló jogszerűtlen állapot megszüntetésére. A bányavállalkozó a határozattal szemben a jogszabályban biztosított határidőn belül jogorvoslattal élt, amelynek eredményeként az MBFH a Bányakapitányság határozatát MBFH/966-2/2012. számú végzésével megsemmisítette és új eljárás lefolytatását rendelte el Budapest, Columbus u : (06-1) : 1590 Budapest, Pf.: 95 : (06-1) muszaki@mbfh.hu

2 A Bányakapitányság a megismételt eljárás során október 10-én kelt MBK/2873-3/2012. számú végzésében 20 napos határidő biztosítása mellett, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelem felhívással kötelezte a Bányavállalkozót a július 10-én készült MBK/1990-2/2012. számú jegyzőkönyvben rögzített jogszabálysértések megszüntetésére. A Bányavállalkozó október 31-én iktatott bejelentésében jelezte, hogy a hivatkozott jegyzőkönyvben rögzített hiányosságokat megszüntette, ezért ennek visszaellenőrzésére a Bányakapitányság november 14-én hatósági ellenőrzést tartott. A helyszíni szemle során a Bányakapitányság megállapította, hogy a július 10-i ellenőrzés alkalmával feltárt szabálytalanságok egy részét a Bányavállalkozó megszüntette, illetve annak megszüntetése jelenleg nem indokolt. Az ellenőrzés során továbbá azt is megállapította (jegyzőkönyv 6. pont), hogy a bányatelek területén a feltárási és kitermelési tevékenység nem kezdődött meg, eddig ott semmilyen tevékenységet nem végzett a Bányavállalkozó, azaz a Bányakapitányság véleménye szerinti jogszabálysértő állapotot az MBK/2873-3/2012. számú kötelezés ellenére sem szüntette meg, a műszaki üzemi tervben tervezett feladatokat nem hajtotta végre. A Bányakapitányság megállapította, hogy a Bányavállalkozó a kitermelésre jóváhagyott MÜT időtartama alatt 6 hónapot meghaladóan szüneteltette a tevékenységét, tekintettel arra, hogy a kitermelésre február 5-től van jogerős engedélye, de attól eltérően, nem kezdte meg a tervben jóváhagyott kitermelési tevékenységet. Ezt a Bányakapitányság a bányászatról szóló évi XLVIII. törvény (továbbiakban: Bt.) 30. (1) bekezdésének előírásába ütköző tevékenységként értékelve a MÜT engedélyt MBK/ /2012. számú határozatában visszavonta. A Bányakapitányság döntése ellen a Jogi képviselő január 17-én fellebbezést nyújtott be, amelyet az alábbiakkal indokolt. A Bányakapitányság előtt MBK/1990-2/2012. számon eljárás volt folyamatban, amely során az elsőfokú hatóság által meghozott határozatot a tisztelt Hivatal, mint másodfokú hatóság az MBFH/966-2/2012. számú végzésével megsemmisítette és a Bányakapitányságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Az új eljárás lefolytatása során a Bányakapitányság az MBFH/2873-3/2012. számú végzésében kötelezte a bányavállalkozót a július 10. napján készült MBK/1990-2/2012. számú jegyzőkönyvben rögzített jogszabálysértések megszüntetésére. A bányavállalkozó október 31. napján bejelentette, hogy a hiányosságokat megszüntette. A Bányakapitányság a július 10. napján tartott ellenőrzés során feltárt szabálytalanságok megszüntetésére tett intézkedések ügyében a tárgyi bányaüzemben november 14. napján hatósági ellenőrzést tartott, melyről MBK/2873-7/2012. számon készült jegyzőkönyv. Ebben megállapításra került, hogy feltárt szabálytalanságok egy részét a bányavállalkozó megszüntette, illetve annak megszüntetése jelenleg nem indokolt. Az ellenőrzés során azonban megállapítást nyert, hogy a bányatelek területén a feltárási és kitermelési tevékenység nem kezdődött meg, eddig ott semmilyen tevékenységet nem végzett a bányavállalkozó. A Bt. 30. (1) bekezdése szerint a bányavállalkozó a kitermelésre jóváhagyott műszaki üzemi terv időtartama alatt, legfeljebb 6 hónapig a kitermelést szüneteltetheti. A kitermelést 6 hónapot meghaladóan szüneteltetni a bányafelügyelet engedélyével, a jóváhagyott szüneteltetési műszaki üzemi terv alapján lehet. A Vhr. 14. (4) bekezdése szerint a műszaki üzemi tervet, illetve a módosítására irányuló kérelmet a tervezett tevékenység megkezdését követően legalább 60 nappal kell jóváhagyásra a Bányakapitánysághoz benyújtani. - 2/7 -

3 A Vhr. 17. (1) bekezdése szerint a szüneteltetési műszaki üzemi tervet a hatályos műszaki üzemi terv engedélyezett időtartamán belül, a tervezett szüneteltetés megkezdését megelőzően legalább 60 nappal kell a Bányakapitányságra benyújtani. A Bt. 41. (2) bekezdése alapján, ha a bányavállalkozó a bányászati tevékenységet szabálytalanul gyakorolja, a bányafelügyelet a bányavállalkozót bírsággal sújthatja, a tevékenység folytatását felfüggesztheti, az engedélyt visszavonhatja és elrendelheti az eredeti állapot helyreállítását, vagy ha ez nem lehetséges, a tájrendezést. A (3) bekezdés alapján szabálytalanul folytatja a bányászati tevékenységet a bányavállalkozó, ha azt a) a bányafelügyelet engedélye nélkül vagy attól eltérően, b) e törvény III. Részében előírt szabályok megszegésével gyakorolja. Álláspontom szerint nem helytálló az elsőfokú határozat azon megállapítása, mely szerint tekintettel arra, hogy a bányaüzem február 5. napjától rendelkezik kitermelésre jóváhagyott műszaki üzemi tervvel és a kitermelésre a mai napig nem került sor, a bányavállalkozó a jóváhagyott műszaki üzemi terv időtartama alatt hat hónapot meghaladóan szüneteltette a tevékenységét. A Bt ában foglalt azon rendelkezését, mely szerint a bányavállalkozó a kitermelésre jóváhagyott műszaki üzemi terv időtartama alatt, legfeljebb hat hónapig a kitermelést szüneteltetheti, ügyfelem nem sértette meg. Azzal ugyanis, hogy a bányában egyáltalán nem végzett kitermelést, azt meg sem kezdte, szó sem lehet szüneteltetésről. Szüneteltetésről csak abban az esetben lehetne szó, amennyiben a bányavállalkozó a kitermelést meg is kezdte. Álláspontom szerint továbbá ügyfelem nem folytat szabálytalanul bányászati tevékenységet, nem tért el a bányafelügyelet engedélyétől, ugyanis az nem tartalmazza, hogy a kitermelést kötelezően meg kell kezdeni az engedély megadását követően. Ezt semmilyen jogszabály sem írja elő. Mivel a termelés, tehát a terv teljesítése nem indult meg, szó sem lehet a tervtől való eltérésről. A megalkotott műszaki üzemi tervben csak tervezett tevékenységek szerepelnek. A Bt. 26/A. (5) bekezdése szerint a bányavállalkozó a bányatelek megállapításától számított 5 éven belül köteles az üzemszerű kitermelést megkezdeni. Ügyfelem megteremtette az üzemszerű kitermelés előírt feltételeit, bízva a termelvény iránti piaci igény megjelenésében és törekedtek arra, hogy az igényt készek legyenek kielégíteni. Ügyfelem a Vhr. 14. (4) bekezdéséhen foglalt rendelkezéseknek megfelelően benyújtotta a kérelmét a műszaki üzemi tervre vonatkozóan, melyet a Bányakapitányság jóváhagyott a 360/1/2010. számú kitermelési engedélyével. Ismételten hangsúlyozom, hogy jelen esetben a jóváhagyott műszaki üzemi terv mennyiségi teljesítésére nem került sor a termelvény iránti igény hiánya miatt. Erről pedig a bányavállalkozó nem tehet, amit a törvényalkotó is elismer, hiszen a Vhr. 14. (3) bekezdés harmadik mondata szerint ha a bányavállalkozó a jóváhagyott tervben kitermelésre meghatározott területet a tervidőszakban nem vette igénybe, a jóváhagyó határozat teljesítési határideje legfeljebb egy alkalommal, az eredetileg engedélyezett teljesítési idő felével meghosszabbítható. Nem lehet cél az üzemszerű kitermelés késleltetése, elmaradása egy esetleges termelvény iránti igény intenzív megjelenése esetén. Ugyanígy nem lehet cél újra engedélyezés miatt versenyhátrányba juttatás, illetve sajátos jogértelmezéssel a vállalkozási kedv visszaszorítása. Mindezek alapján a Jogi képviselő véleménye szerint az MBK/ /2012. iktatószámú határozat jogszabálysértő, ezért kérte a határozat megsemmisítését. A Jogi képviselő a Bányakapitányság határozatának rendelkezése szerinti eljárási illetéket az eljárás megindítása iránti kérelem előterjesztésekor illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iratán igazoltan lerótta. - 3/7 -

4 A fellebbezés tekintetében az MBFH elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a Bányakapitányság hatáskörében és illetékességében, továbbá a vonatkozó jogszabályokban előírtak szerint járt-e el. A felülvizsgálat során az MBFH a rendelkezésre álló iratok és dokumentum alapján az alábbiakat állapította meg. A fellebbezés megalapozott. I. A Bányakapitányság megismételt eljárás keretében vizsgálta a Szigeti Kft. jogosultságába tartozó Vaja III. homok védnevű bányatelken lévő bányaüzem jogszerű működését, miután a én megtartott helyszíni ellenőrzésen szabálytalanságok fennállását tapasztalta. A Bányavállalkozó október 31-én iktatott bejelentésében jelezte, hogy a én megtartott helyszíni ellenőrzésről készült jegyzőkönyvben rögzített hiányosságokat megszüntette, ezért a Bányakapitányság az ellenőrzés során feltárt szabálytalanságok megszüntetésére tett intézkedések visszaellenőrzése ügyében november 14-én hatósági ellenőrzést tartott a bányaüzemben. Az ellenőrzés során a Bányakapitányság megállapította, hogy 1) a július 10-i ellenőrzés során feltárt szabálytalanságok egy részét a bányavállalkozó megszüntette, illetve annak megszüntetése jelenleg nem indokolt; 2) a bányatelek területén a feltárási és kitermelési tevékenység nem kezdődött meg (jegyzőkönyv 6. pont), eddig ott semmilyen tevékenységet nem végzett a bányavállalkozó. Előbbi alapján a Bányakapitányság úgy ítélte meg, hogy a Bányavállalkozó a jogszabálysértő állapotot a Bányakapitányság MBK/2873-3/2012 számú kötelezése ellenére sem szüntette meg, a műszaki üzemi tervben tervezett feladatokat nem hajtotta végre. A Bányakapitányság vizsgálata során arra a következtetésre jutott, hogy mivel a bányaüzem február 5-től rendelkezik kitermelésre jóváhagyott MÜT-tel, de a kitermelést a visszaellenőrzés időpontjáig nem kezdte meg, a Bányavállalkozó a kitermelésre jóváhagyott műszaki üzemi terv időtartama alatt 6 hónapot meghaladóan szüneteltette a tevékenységét. A tevékenység nem végzése, a kitermelésre jóváhagyott műszaki üzemi terv időtartama alatt 6 hónapot meghaladó szüneteltetés a bányászatról szóló évi XLVIII. törvény (Bt.) 30. (1) bekezdésének előírásába ütközik. A bányakapitánysági vizsgálat időpontjában hatályos előírás szerint a Bt. 26/A. (5) bekezdése rendelkezik az üzemszerű kitermelés megkezdésére az alábbi szerint: A bányavállalkozó a bányatelek megállapításától számított 5 éven belül köteles az üzemszerű kitermelést vagy az üzemszerű föld alatti szénhidrogén-tárolást megkezdeni. A bányavállalkozó egy bányatelekre vonatkozóan legfeljebb egy alkalommal kérheti a bányafelügyelettől az üzemszerű kitermelés vagy az üzemszerű tárolás megkezdésére megállapított határidő legfeljebb 5 évvel történő meghosszabbítását. Meghosszabbítás esetén a bányavállalkozó térítést köteles fizetni. Az üzemszerű kitermelésre a Bt pontja rendelkezik az alábbi szerint: 49. Üzemszerű kitermelés : az ásványi nyersanyag olyan kitermelése, ahol a tényleges kitermelési mennyiség a bányatelek megállapításától számított öt éven belül, a tevékenységre vonatkozó, első, módosítás nélküli műszaki üzemi tervben jóváhagyott legnagyobb kitermelési mennyiségnek legalább a negyedét eléri. - 4/7 -

5 Az ismertetett jogszabályok figyelembe vételével megállapítható, hogy a Bányavállalkozó az előírás szerinti üzemszerű kitermelést ugyan nem kezdte meg, de a MÜT-ben jóváhagyott legnagyobb kitermelési mennyiség legalább egynegyedének kitermelésére, jelen esetben még december 31-én sem jár le. Az előbb hivatkozott törvényi előírások szerint ugyanis a kitermelés megkezdését a bányatelek megállapításától számított öt éven belül kell teljesítenie a Bányavállalkozónak. A Bányakapitányság által hivatkozott Bt. 30. (1) bekezdésének megsértése abban az esetben érhető tetten, ha a tevékenység megkezdésére már sor került. Nem lehet egy tevékenység szüneteltetéséről beszélni, ha maga a tevékenység még el sem kezdődött. A Bt. szerinti 6 hónapot meghaladó szüneteltetés csak a tevékenység megkezdését követően vehető figyelembe, amely azonban a szóban forgó bányaüzemben nem valósult meg. Ennek tényét a helyszíni szemléken tett bányakapitánysági megállapítások alátámasztják. Tekintettel arra, hogy jelen esetben semmilyen formában nem került sor a kitermelés megkezdésére, így szüneteltetésre sem kerülhetett sor, mert nincs mit szüneteltetni, tehát a szüneteltetés feltétele nem áll fenn. Helytálló e tekintetben a Jogi képviselő azon állítása, hogy A Bt ában foglalt azon rendelkezését, mely szerint a bányavállalkozó a kitermelésre jóváhagyott műszaki üzemi terv időtartama alatt, legfeljebb hat hónapig a kitermelést szüneteltetheti, ügyfelem nem sértette meg. Ugyancsak helytálló a Jogi képviselő azon állítása, hogy jelen esetben szó sem lehet a tervtől való eltérésről, illetve ez alapján a szabálytalan bányászati tevékenység sem valósult meg, mert a kitermelési tevékenység nem kezdődött meg, így a szüneteltetés jogszerű engedélyezésére nincs lehetőség, még akkor sem, ha a Bányavállalkozó ennek jóváhagyását kezdeményezte volna a Bányakapitányságon. Tehát a szüneteltetésre vonatkozó műszaki üzemi terv benyújtására sem lett volna lehetősége a Bányavállalkozónak, hiszen annak feltételei nem teljesültek, arra a Bányakapitányságnak intézkednie nem is lett volna lehetősége. A kitermelés megkezdésére való felszólításnak sem lett volna helye, hiszen arra a Bányavállalkozónak az 5 éves jogvesztő határidőig, illetve a jóváhagyott kitermelési MÜT határidejéig, még jelen időpontban is meg van a lehetősége. A Jogi képviselőnek a Bt. végrehajtására kiadott 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (Bt.Vhr.) 14. (3) bekezdésére való hivatkozása is helytálló, hiszen a MÜT módosításának kezdeményezésére sem állt fenn kötelezettsége a Bányavállalkozónak, mert tevékenység végzésre nem került sor, így a rendelkezés szerinti megváltozott viszony esete sem állt fenn az előbbiek alapján. II. A Bányakapitányság november 14-én lefolytatott visszaellenőrzésre irányuló helyszíni szemléjéről készült MBK/2873-7/2012. számú jegyzőkönyv 3. pontjában állapított meg szabálytalanságot az alábbi szerint: 3. A bányavállalkozó (mint munkáltató) elkészítette a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény (Mvt.) ai alapján a bányaüzemre vonatkozó biztonsági és egészségügyi dokumentumot. A biztonsági és egészségügyi dokumentum részét képező, a bányaüzemre vonatkozó kockázatértékelést Szilágyi Zoltán munkavédelmi szaktechnikus készítette (engedély száma: 22-Mvk-D.10/ ) október 31-én. A kockázatértékelés elvégzése nem felel meg az Mvt. 8. előírásának, mert azt nem bányászati - 54/2009. (X. 9.) KHEM rendelet előírásának megfelelő - szakképesítéssel - 5/7 -

6 rendelkező személy készítette. Az előírt végzettségtől való eltérés az Mvt. 8. -ába ütközik. A Bányakapitányság a 3. pontbeli szabálytalansággal kapcsolatban a jegyzőkönyvben felhívta a Bányavállalkozó figyelmet, hogy az Mvt. 54. (3) bekezdés előírása alapján a munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását a tevékenység megkezdése előtt köteles elvégezni. Ebből adódóan a kockázatértékelés jogszabályszerű elvégzésének legkésőbb a bánya megnyitásának, a tevékenység megkezdésének időpontjára meg kell felelnie. A feltárt szabálytalanság megszüntetésére a Bányavállalkozónak a tevékenység megkezdéséig meg van a lehetősége. Az ezt követő időpontban fennálló nem teljesítés esetében áll módjában az elsőfokú hatóságnak a Ket. 94. (1) bekezdés a) pontja szerinti kötelezést követően a szankcionálásra. A Bányavállalkozó által megvalósított szabálytalanság azonban nem tartozik a Bt. 41. (3) bekezdés előírása szerinti szabálytalan bányászati tevékenység kategóriájába, ezért vele szemben szankció (eljárási bírság) alkalmazására csak a szabálytalan állapot megszüntetésre történő felhívást követően kerülhet sor, nem teljesítés esetében. Összegzésként megállapítható, hogy a Bányakapitányság nem megalapozottan alkalmazta a Bt. 41. (2) bekezdése szerinti szankciót, az engedély visszavonását, mert a szabálytalan bányászati tevékenység, mint állapot nem állt fenn. Az MBFH ezért a Bányakapitányság MÜT engedélyt visszavonó határozatát megsemmisítette és az eljárást megszüntette. A Bányakapitányság hivatkozott számú határozata elleni, 78-1/2013. számú eljárást indító fellebbezés január 17-én érkezett az MBFH-hoz. Az ügyintézési határidő 30 nap, amely február 16-ra, szombatra esik, így tekintettel a Ket. 65. (3) bekezdésére a határidő a legközelebbi munkanapon, február 18-án jár le. Az MBFH megállapította, hogy jelen döntését ügyintézési határidőn belül adta ki. Az eljárási illeték visszatérítésére jelen döntés rendelkező részében intézkedett az MBFH. Az MBFH a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. (4) bekezdésében meghatározott hatáskörében figyelemmel a Bt. 26/A. (5), a 41. (3) és pontjára, valamint a Vhr. 14. (3) bekezdésére is kiterjedően a Ket (1), (3) bekezdései és 105. (1) és (7) bekezdései alapján járt el. A végzés elleni jogorvoslatot a Ket (1) bekezdése zárja ki. Budapest, február 15. Jászai Sándor elnök nevében Dr. Tamaga Ferenc főosztályvezető - 6/7 -

7 Az MBFH a végzést közli: 1. Miskolci Bányakapitányság (iratokkal) 2. Bányakapitányság útján tértivevénnyel - Címzett (Szigeti Kft.) - Dr. Bartkuné Dr. Szekrényesi Ida ügyvéd (4400 Nyíregyháza, Hősök tere 14. II/10.) 3. NAV Észak-alföldi Regionális Adó Főigazgatóság Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Adóigazgatóság Illeték Osztály (4400 Nyíregyháza, Egyház u. 13.) 4. MBFH Irattár - 7/7 -