MBFH/1114-2/2013. Tárgy: Miskolci Bányakapitányság Üi.: Bérces Tamás

Átírás

1 MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL BÁNYÁSZATI, GÁZIPARI ÉS ÉPÍTÉSÜGYI FŐOSZTÁLY MBFH/1114-2/2013. Tárgy: Miskolci Bányakapitányság Üi.: Bérces Tamás MBK /2013. sz. határozatának : (06-1) felülvizsgálata másodfokú eljárásban : (06-1) tamas.berces@mbfh.hu Lavinamix Építő Kft Gyál Fundy út 1. H A T Á R O Z A T A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (továbbiakban: MBFH) a Lavinamix Építő Kft. (2360 Gyál, Fundy út 1. továbbiakban: Bányavállalkozó) részéről törvényes határidőn belül benyújtott fellebbezésére felülvizsgálta Köröm I. kavics védnevű bányatelken üzemelő III. sz. kavicsbányaüzem bányaművelési térkép benyújtására kötelező és bányászati bírságot megállapító Miskolci Bányakapitányság (továbbiakban: Bányakapitányság) MBK /2013. számú határozatát és a döntéshozatalt megelőző eljárást. A felülvizsgálat alapján az MBFH a Bányakapitányság MBK /2013. számú határozatát és a fellebbezést elutasítja. helybenhagyja A Bányavállalkozó a kiszabott bírság részletekben történő teljesítését az első fokon eljárt Bányakapitányságnál kérelmezheti. A meg nem fizetett a bírság, valamint késedelmi kamatai adók módjára behajtható. Ez a határozat a közlésével jogerős és végrehajtható, ellene államigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozva, a közléstől számított 30 napon belül a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól (1145 Budapest, Bácskai u. 29/b.) keresettel lehet kérni. A keresetlevelet 3 példányban a Bányakapitányságra kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, de a keresetlevélben a határozat végrehajtásának felfüggesztését lehet kérni. A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását az ügyfél a keresetlevélben, a közigazgatási szerv a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatában kérheti, ennek elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. Nem lehet a pert tárgyaláson kívül elbírálni, ha az ügyfél a közigazgatási szerv kereseti ellenkérelmének kézhezvételétől számított nyolc napon belül írásban tárgyalás tartását kéri Budapest, Columbus u : (06-1) : 1590 Budapest, Pf.: 95 : (06-1) muszaki@mbfh.hu

2 I N D O K O L Á S A Bányakapitányság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 88. (1) bekezdése alapján ellenőrzi a jogszabályban foglalt rendelkezések betartását. Ennek során megállapította, hogy a Bányavállalkozó a bányatérképek méretarányára és tartalmára vonatkozó Bányabiztonsági Szabályzatról szóló 10/2010. (II. 26.) KHEM rendelet (továbbiakban: R.) től hatályos jogszabályi kötelezettségének határidőben történő teljesítését elmulasztotta a Köröm I. kavics védnevű bányatelken üzemelő III. sz. kavicsbányaüzem vonatkozásában. Az R. 22. (8) bekezdésében foglaltak szerint a bányaművelési térképet és az (5) (7) bekezdés szerinti munkarészeket legalább a tárgyév január 1. napja és április 1. napja között ki kell egészíteni és minden év április 20-ig a bányafelügyeletnek digitálisan és papír alapon, nyomtatott formátumban meg kell küldeni a helyszíni mérések időpontjának megjelölésével. A Bányavállalkozó e kötelezettségének nem tett eleget, ezért a Bányakapitányság én MBK/1689-1/ számú végzésében kötelezte a jogellenes állapot megszüntetésére és annak teljesítésére 30 napot biztosított. A Bányavállalkozó az MBK/1689-1/2013. számú végzést a tértivevény tanúsága szerint május 24-én vette kézhez, így a teljesítésre biztosított határidő án lejárt. Miután a Bányavállalkozó a Köröm I. kavics védnevű bányatelken üzemelő III. sz. kavicsbányaüzem bányaművelési térképét az R. előírása szerinti formában és módon nem nyújtotta be a kötelezés alapján biztosított újabb határidőn beül, ezért a Bányakapitányság a végzésben vele közöltek szerint eljárva án keltezett, MBK /2013. számon hozott határozatában ,- Ft bányászati bírsággal sújtotta a Bányavállalkozót, egyben kötelezte az R. 22. (8) bekezdésében foglaltak teljesítésére, amelyre 20 napos határidőt állapított meg. A Bányakapitányság határozata indokolás részében részletesen bemutatta a Bányavállalkozó bányatérképek benyújtásával kapcsolatos kötelezettségét, amelyet a megfelelő jogszabályi előírásokkal is alátámasztott. A Bányakapitányság döntése ellen a Bányavállalkozó az MBFH-nál július 24-én iktatott levelében fellebbezést nyújtott be, amelyhez mellékelte a Bányakapitányság előírásától eltérően az illeték lerovása helyett az eljárás igazgatási szolgáltatási díjának megfizetését igazoló banki nyugtát. A Bányavállalkozó jogorvoslati kérelmét az alábbiakkal indokolta: A Bányavállalkozó jogosultságában álló Köröm I. kavics védnevű bányatelken jelenleg a bányászati tevékenységet a Bányakapitányság a bányaüzem környezetvédelmi engedélyének a megszerzéséig felfüggesztette. (MBK/664-5/2012.) A bányavállalkozó a területen a bányászati tevékenység felfüggesztésének az ideje alatt a területen bányászati tevékenységet nem végez. A 10/2010. (II. 26.) KHEM rendelet 1. (1) pont értelmében a rendelet hatálya kiterjed azokra a bányákra, ahol bányászati tevékenység folyik. A Bányavállalkozó nyilatkozik, hogy a jelenleg is folyamatban környezetvédelmi engedélyezési eljárás jogerős lezárását és a bányászati tevékenység felfüggesztésének megszüntetését követő 20 napon belül a bányaüzem 10/2010. (II. 26.) KHEM rendelet előírása szerinti felmérést elvégzi és azt a Bányakapitányságra benyújtja. Megjegyezni kívánjuk, hogy a Köröm III.-kavics bányaüzem nem a Bányavállalkozó tulajdonában áll, ilyen védnevű bányatelek fölött nem rendelkezünk, tehát ezért nem bírságolhatna a Bányakapitányság. - 2/9 -

3 Előbbi indokok alapján a Bányavállalkozó kérte a Bányakapitányság MBK/1689-2/2013. számon kiadott határozatának hatályon kívül helyezését. A fellebbezés tekintetében az MBFH elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a Bányakapitányság hatáskörében és illetékességében, továbbá a vonatkozó jogszabályokban előírtak szerint járt-e el. A felülvizsgálat során az MBFH a rendelkezésre álló dokumentumok alapján a Bányakapitányság eljárását, döntésének jogszerűségét vizsgálva az alábbiakat állapította meg. A fellebbezés az alábbi okok miatt nem megalapozott. I. A Bányakapitányság, mint első fokon eljáró hatóság hivatalból indította meg eljárását, miután tapasztalta, hogy a Bányavállalkozó nem tett eleget az R. előírása szerinti kötelezettségének. A Bányakapitányság helyesen alkalmazta a Ket. 3. (2) bekezdés előírását [ A közigazgatási hatóság: a kizárólag kérelemre indítható eljárások kivételével hivatalból eljárást indíthat, ], amikor megindította eljárását és az MBK/1689-1/2013. számú végzésben figyelmeztette a Bányavállalkozót a jogellenes állapot fennállásáról. Az MBFH megjegyzi, hogy a Ket. 51. (1) bekezdése értelmében az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során nyilatkozatot tegyen, vagy a nyilatkozattételt megtagadja, azonban a Bányavállalkozó ezzel nem élt, nyilatkozatot nem tett a jogszabályban előírt kötelezettségének nem teljesítése ügyében. A Bányakapitányság eljárása, az ügy hivatalból történő megindítása, a törvényi előírás szerint jogszerű volt. II. Az R január 5-től hatályos 22. (8) bekezdése az alábbi szerint rendelkezik: A bányaművelési térképet és az (5)-(7) bekezdés szerinti munkarészeket a bányatelek átruházása esetén, illetve szükség szerint, de legalább a tárgyév január 1. napja és április 1. napja között ki kell egészíteni és minden év április 20-ig a bányafelügyeletnek digitálisan és papír alapon, nyomtatott formátumban meg kell küldeni a helyszíni mérések időpontjának megjelölésével. Az éves leadások között eltelt időszak 12 hónapnál hosszabb nem lehet. A jogszabály a fentiek szerint egyértelműen fogalmazza meg az elvégzendő feladatot, továbbá a hozzá tartozó végrehajtási időpontot konkrétan, határnapban megjelöli. Az R. 1. (1) bekezdése szerint a rendelet hatálya kiterjed a bányászati tevékenységet folytató bányavállalkozó minden olyan tevékenységére, melyet a bányatérképek elkészítéséhez, módosításához, kiegészítéséhez kapcsolódóan végez. A fellebbezésben a Bányavállalkozó arra hivatkozik, hogy a bányászati tevékenységet a Bányakapitányság a bányaüzem környezetvédelmi engedélyének a megszerzéséig felfüggesztette. (MBK/664-5/2012.). Ez a kijelentés azonban nem megalapozott a Bányavállalkozó részéről, mert a Bányakapitányság nem a bányászati tevékenységet függesztette fel, hanem a Bányavállalkozó által kitermelésre szóló műszaki üzemi terv (MÜT) engedélyezési eljárását, a jogerős környezetvédelmi engedély kiadásáig. Ezt támasztja alá a fellebbezésben is hivatkozott április 5-én kibocsátott, MBK/664-5/2012. számú végzés rendelkező része, amely az alábbit tartalmazza: - 3/9 -

4 A Miskolci Bányakapitányság a Köröm I. kavics" védnevű bányatelken üzemelő bányaüzem évekre szóló kitermelési műszaki üzemi tervének jóváhagyása tárgyában indított eljárásában az alábbiak szerint rendelkezik: 1. A Miskolci Bányakapitányság a műszaki üzemi terv jóváhagyására MBK/664/2012. iktatási számon indított eljárását a folyamatban lévő másodfokú környezetvédelmi hatósági eljárás lezárásáig felfüggeszti. A felülvizsgálat során megállapítható, hogy a III. sz. kavicsbányaüzem 2009-től szünetelt, majd január 1-től érvényes műszaki üzemi tervvel nem rendelkezik, ez azonban nem jeleni azt, hogy az R. előírása a Bányavállalkozóra nem vonatkozna a bányatérkép benyújtása tekintetében. Az R. 22. (8) bekezdés előírásának éppen az a célja, hogy a bányavállalkozó a hatóság részére bányaművelési térképet és annak digitális állományát szolgáltassa a bányára vonatkozóan függetlenül attól, hogy történik-e kitermelés vagy a bánya éppen szünetel. Az R. nem tartalmaz olyan előírást, amely mentesítené a kitermelést nem végző, vagy a szüneteltetésre szolgáló hatósági engedéllyel rendelkező bányavállalkozót a bányaművelési térkép és annak digitális állományának megküldése alól. A bányászatról szóló évi XLVIII. törvény (Bt.) pont c) alpontjában a fogalmak között rendelkezik a bányászati tevékenységre: 4. Bányászat (bányászati tevékenység) : ásványi nyersanyagok kutatása, feltárása és kitermelése, az e tevékenységek során keletkező hulladékok kezelése, valamint az ásványvagyon-gazdálkodás. Bányászati tevékenységnek minősül: c) a bánya szüneteltetése, bezárása, a szénhidrogénmező felhagyása,. A szünetelési tevékenység tehát a Bt. fogalma szerint ugyanolyan bányászati tevékenységnek minősül, mint akár a kitermelés vagy a feltárás, így az R. előírása vonatkozik azokra a bányaüzemekre is, ahol a bányavállalkozó kitermelési tevékenységet esetleg nem is végez (és emiatt a bányaművelési térképet alapesetben nem is kellene kiegészítenie). Az R. 22. (8) bekezdés előírását figyelembe véve általánosan kimondható, hogy április 20- ig már a digitális formátumú bányaművelési térképet kell beterjeszteni a Bányakapitányságokra, függetlenül attól, hogy egy adott bányaüzem működik-e, avagy szünetel. A Bányakapitányságoknak e vonatkozásban nincs mérlegelési jogkörük, kötelesek a jogszabályi előírások és határidők végrehajtását minden esetben kikényszeríteni. III. A jogszabályi előírások alapján megállapítható, hogy a bányatérképek elkészítésének és kiegészítésének kötelezettsége a Bt. 33. (1) bekezdése szerint a Bányavállalkozót terheli [ Bt. 33. (1) A bányavállalkozó köteles a bányaműveléssel és a bányászati létesítményekkel kapcsolatos, a bányabiztonsági szabályzatokban előírt térképeket (bányatérkép) elkészíteni és a változásokkal kiegészíteni ], továbbá a bányaművelési térkép kiegészítésére és az R.-ben meghatározott, a térképek benyújtására vonatkozó előírás végrehajtása ugyancsak a Bányavállalkozó feladatát képezi a Bt. 28. (1) bekezdése alapján, mely szerint: A bányavállalkozó köteles e törvény és a végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározott műszaki-, technológiai biztonsági rendelkezések előírásait megtartani, végrehajtásukról gondoskodni. A jogszabályok egyike sem ad felmentést abban a tekintetben, hogy egy szünetelő, illetve egy kitermelési MÜT engedélyezési eljárásban (függetlenül az eljárás időleges felfüggesztéstől) a szükséges bányatérképeket ne kellene benyújtani. - 4/9 -

5 A R. 22. (8) bekezdés utolsó mondata Az éves leadások között eltelt időszak 12 hónapnál hosszabb nem lehet éppen arra utal, hogy bányaüzem állapotáról egy adott pillanatban készült térképet össze lehessen hasonlítani az egy évvel később készült állapottal. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy ha az adott pillanatban éppen nincs kitermelési, feltárási, vagy hulladékkezelési tevékenység, erről az állapotról ne kellene az előírt időpontig a digitális formátumú térképi megjelenítést elkészíteni, benyújtani. A Bányakapitányság helyesen hivatkozott a bányatérképek tekintetében az R. új előírására, amely január 5-től hatályos, hiszen az előírás április 20-át jelöli meg az elkészített térkép benyújtására, amelyre a Bányavállalkozónak az R. hatálybalépésétől megfelelő idő állt rendelkezésére, nem számítva, hogy a Bányakapitányság én az MBK/1689-1/ számú végzésében a jogellenes állapot megszüntetésére és annak teljesítésére újabb 30 napos határidőt állapított meg. Az MBFH megjegyzi, hogy az R január 5. előtt hatályos rendelkezése szerint december 31-ig kellett a bányavállalkozónak elkészíteni a bányaművelési térképet, így az R január 5-től hatályos előírása lényegesen kedvezőbb határidőt állapított meg a bányaművelési térkép elkészítésére. A től hatályos R. 2. és 22. -a az alábbiakat rögzíti: 2. (1) Bányatérkép a bányászati környezet változásait tartalmazó, digitális mérőműszerekkel megállapított térbeli térképi adatbázis. (2) A bányatérképet digitális formában kell elkészíteni az erre alkalmas térképező vagy térinformatikai számítástechnikai program segítségével. 22. (1) A külfejtéses bányák bányaművelési térképei terepi mérések alapján készített vektoros formátumú digitális adatbázisok, amelyek a térképi megjelenítésen túl alkalmasak a bánya háromdimenziós térmodelljének előállítására is. A Bt. végrehajtására kiadott 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (Bt.Vhr.) 20. (4) bekezdése alapján a bányamérés adatait és ezen adatokból létrehozott bányatérképek egy példányát - a műszaki üzemi terv mellékleteként - meg kell küldeni a bányafelügyeletnek. Az R. előbb hivatkozott mindkét előírása kógens, abból egyértelműen megállapítható, hogy a bányatérképeket hogyan kell elkészíteni, illetve milyen formában, milyen határidőig kell azokat megküldeni a bányafelügyeletnek [Bt.Vhr. 20. (4)], attól érvényesen eltérni nem lehet. Az előírásnak a Bányavállalkozó bizonyíthatóan nem tett eleget, azonban a fellebbezésben tett nyilatkozata szerint kész azt 20 napon belül elkészíteni és benyújtani, ha a kitermelési MÜT eljárás felfüggesztése megszűnik. Ebből következően megállapítható, hogy a Bányavállalkozó feladatával, az elvégzendő kötelezettséggel tisztában volt. Előbbieket összegezve megállapítható, hogy a Bányavállalkozó helytelenül értelmezte egyrészt a szünetelés esetében a bányászati tevékenység fogalmát, másrészt pedig a felfüggesztés tárgyát, hiszen a bányaüzem felmérését, a térkép elkészítését 20 napon belül is el tudja végeztetni. Ez a szándék azonban nem mentesíti Bányavállalkozót a kötelezettség teljesítése alól, a bányatérkép R. előírása szerinti benyújtásának elmaradása a Bányavállalkozónak felróható, a mulasztásban való megnyilvánulás pedig bizonyított, amely szankcionálandó. IV. A Bányavállalkozó fellebbezésében tett azon kijelentése, hogy a Köröm III.-kavics bányaüzem nem a Bányavállalkozó tulajdonában áll, ilyen védnevű bányatelek fölött nem rendelkezünk, tehát ezért nem bírságolhatna a Bányakapitányság, félreértésből ered. - 5/9 -

6 Erre utal, hogy az eljárást megindító MBK/1689-1/2013. számú figyelemfelhívó végzés és a bírságot megállapító határozat is a Köröm III. sz. bányaüzem megnevezésű helyszínt rögzíti, mint amely terület bányaművelési térképe nem került elkészítésre és benyújtásra. A fellebbezésben a Bányavállalkozó Köröm III. kavics megnevezést használja, mint bányatelket, azonban ilyen védnevű bányatelek nem létezik. E tekintetben tett azon kijelentés, hogy a Bányavállalkozó ilyen védnevű bányatelek fölött nem rendelkezik helytálló, hiszen nem létező bányatelek felett nem is rendelkezhet. Megjegyzendő, hogy a Bányavállalkozó bányászati jogában a Köröm I. kavics védnevű bányatelek áll, hiszen ehhez járult hozzá a Bányakapitányság 4211/3/2007. Ikt. számú határozatában. A jogátruházás től jogerős. A Köröm III. sz. bányaüzemi megnevezés, amelyet a Bányakapitányság is alkalmazott, a bányatelken belül működő, esetlegesen több üzemrész valamelyikének megkülönböztetésére szolgál, nem pedig a bányatelek megnevezését jelenti, ezzel azonban a Bányavállalkozónak tisztában kell lennie. Ki kell emelni, hogy a jogszabályok ismerete a bányászati tevékenység jogszerű folytatásának nélkülözhetetlen feltételrendszere, amelyekkel a bányászati tevékenységet folytató bányavállalkozónak mindenkor tisztában kell lennie, az előírások változásait nyomon kell követni, azoknak meg kell felelni. Jelen esetben a Bányavállalkozó jogkövető magatartása elmaradt, ezért a Bányakapitányság jogszerű figyelemfelhívást követően élt a bírság szankció alkalmazásával. V. A felülvizsgálat során az MBFH a Bányakapitányság eljárásával kapcsolatban az előbbiekben részletezetteken túl az alábbiakat állapította meg. a) A Ket. 94. (1) bekezdés a) pontja szerint: ha a hatóság a hatósági ellenőrzés befejezéseként megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette, és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és legalább húsznapos határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi annak megszüntetésére. E jogszabályi előírásnak megfelelően intézkedett a Bányakapitányság, amikor az MBK /2013. számon szabályos végzésben felhívta a Bányavállalkozó figyelmét a jogellenes állapotra, amelynek megszüntetésére 30 napot biztosított. A végzésben továbbá felhívta a Bányavállalkozó figyelmét arra a kötelezettségére is, hogy Bt. 33. (1) bekezdésében foglaltak szerint a bányatérképek készítésével és kiegészítésével kapcsolatos felelősség elsődlegesen őt terheli és az esetleges mulasztása a Bt. 41. (3) bekezdés b) pontja szerint szabálytalan bányászati tevékenységnek minősül és a (2) bekezdésben meghatározott szankciók alkalmazását eredményezi. A Bányakapitányság tehát a törvényi előírást helyesen alkalmazva járt el, szabályos végzést bocsátott ki és a jogkövetkezményekre kellően mértékben felhívta a figyelmet, amellyel a Bányavállalkozónak tisztában kellette lennie. b) Tekintettel arra, hogy a jogszabályi előírásokkal alátámasztott kötelezettségét a Bányavállalkozó nem pótolta, a Bányakapitányság a rendelkezésére álló dokumentumok alapján helyesen állapította meg a tényállást, abból helytálló jogkövetkezményt vont le, amelyet helyesen a Ket. 29. (4) bekezdés b) pontjában foglalt követelményeknek is eleget téve bírság szankciót alkalmazott. - 6/9 -

7 A Bányakapitányság eljárása az előbbiek figyelembe vételével helytálló volt, a számára hatáskört megállapító jogszabály (Bt.), valamint a vonatkozó ágazati jogszabály (R.) előírásai szerint járt el. c) A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló évi XXXIV. törvény 12/A. -a alapján: A hatósági ellenőrzést végző szervek kis- és középvállalkozásokkal szemben az első esetben előforduló jogsértés esetén - az adó- és vámhatósági eljárást kivéve - bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmaznak, illetve kötelesek megvizsgálni a Ket. 94. (1) bekezdés a) pontjában szabályozott eljárás alkalmazásának lehetőségét. Nincs lehetőség a bírságtól való eltekintésre, amennyiben a bírság kiszabásának alapjául szolgáló tényállás megvalósulásával emberi élet, testi épség vagy egészség került közvetlen veszélybe, környezetkárosodás következett be vagy a tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek védelmét célzó jogszabályi rendelkezés megsértésére került sor. A bírság kiszabásakor a Bányakapitányság figyelembe vette, hogy a Ket. 94. (1) bekezdése alapján a Bányavállalkozó figyelmeztetése megtörtént, ezért a évi XXXIV. törvény 12/A. -ban foglalt figyelmeztetési kötelezettség teljesült, tehát a Bányakapitányság alkalmazta a Ket. 94. (1) bekezdésének a) pontjában foglaltakat. d) A Bányakapitányság MBK /2013. számú határozatának meghozatala során a lehetséges szankciók közül a bányászati bírság kiszabásától a kógens jogszabályi előírások miatt nem tekinthetett el. A Bt.Vhr. 25. (1) és (1a) bekezdései alapján a Bt a alapján kiszabott bírság összegének felső határa forint. Ha a bírság kiszabásának alapját képező jogellenes állapotot a kötelezett a határozatban megállapított határidőre nem szünteti meg vagy a jogsértést ismét elköveti, a bírság ismételten kiszabható, amelynek felső határa forint. (1a) A Bt. 41/A. -a alapján kiszabott bírság összege ötszázezer forintig terjedhet. A bírság ismételten is kiszabható, ha a bírság megállapításának alapját képező jogellenes állapotot a kötelezett határidőre nem szünteti meg. Az ismételten kiszabott bírság összegének felső határa egy millió forintig terjedhet. Az (1b) bekezdése értelmében az (1) és (1a) bekezdés szerinti bírságok mértékének megállapításánál figyelemmel kell lenni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl a) a jogsértés felróhatóságára és b) a jogsértés veszélyeztető jellegére. e) A Ket. 94/A. (1) bekezdése értelmében, ha jogszabály bírság kiszabását teszi lehetővé - ide nem értve a 61. szerinti eljárási bírságot -, a hatóság az eset összes körülményeire tekintettel dönt a bírság kiszabásáról és a bírság összegének meghatározásáról. Ennek keretében - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - mérlegeli különösen: a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét, b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát, c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát, d) a jogsértő állapot időtartamát, e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát, f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát. - 7/9 -

8 Megállapítható, hogy a Bányakapitányság mérlegelte a Ket. 94/A. (1) bekezdésében meghatározott szempontokat is, mert határozata indokolása e tekintetben a következőket állapította meg: - A jogsértés hátrányt nem okozott, a jogsértés a bányaművelési térkép és mellékletei benyújtásával orvosolható. - A jogsértéssel kizárólag a bányavállalkozó érintett. - A jogsértés április 20-a óta áll fenn. - A jogsértés első alkalommal kerül megállapításra. - A bányavállalkozó a jogsértés megszüntetésére eddig együttműködő magatartást nem tanúsított. - A jogsértés gazdasági súlya nem mutatható ki. A bírság mértékének megállapításakor a Bányakapitányság a Bt.Vhr. 25. (1), (1a) bekezdés, valamint a Bányavállalkozó által megvalósított jogsértések felróhatóságát, illetve a jogsértés veszélyeztető jellegét is figyelembe véve megfelelően és kellő alapossággal mérlegelt, amelyet határozata indokolás rész 3. oldalán az a) c) pontokban részletesen is alátámasztott. A kiszabható bírság összeg 2 %-ában kiszabott anyagi szankció alkalmazása inkább méltányosnak, figyelmeztetőnek minősül, amely a jogsértő cselekmény súlyának és a prevenció alkalmazásának, valamint a hatósági gyakorlatban alkalmazott elveknek megfelel. Előbbiek alapján az MBFH álláspontja szerint a bírság mértékét a Bányakapitányság mérlegelési jogkörében eljárva a határozat indokolásában leírt tényeket feltárva és okszerűségét összességében részletesen értékelve, kellőképpen alátámasztotta. A Bányavállalkozó felelőssége és magatartásának felróhatósága egyértelműen megállapítható, az a feltárt tényállás ismeretében kellően megalapozott és bizonyított. A fellebbezésben felhozott indokok nem mentesíthetik Bányavállalkozót a mulasztásából eredő állapottal kapcsolatos felelősség alól, mert a jogszabálysértő állapot a Bányavállalkozónak felróható, hiszen azt a Bányakapitányság felhívása ellenére, több határidő biztosítása mellett sem szüntette meg. Az elkövetett szabálytalan bányászati tevékenység megalapozta a bányászati bírság kiszabását, amitől eltekinteni jelen esetben a másodfokú hatóságnak nem volt lehetősége. A felülvizsgálat során összességében az MBFH megállapította, hogy a Bányakapitányság eljárása során a tényállást teljes körűen feltárta, ennek megfelelően a szakmai jogszabályok és a Ket. előírásai figyelembevételével hozta meg döntését. A Bányavállalkozó a jogszabályi előírásnak megfelelő bányatérkép benyújtására szóló kötelezésre felhívó végzés és az azt követő határozat ellenére nem tett eleget kötelezettségének. A jogszabálysértő állapot megszüntetésére tett bányakapitánysági intézkedés (kötelezés és bírság szankció alkalmazása) helytálló és jogszerű volt, ezért az MBFH a Bányakapitányság MBK /2013. számú határozatát a rendelkező részben foglaltak szerint helybenhagyta. Az MBFH tájékoztatja a Bányavállalkozót, hogy a befizetésre vonatkozó teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelmében annak igazolásával kérheti a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztás vagy a részletekben történő teljesítés (a továbbiakban együtt: fizetési kedvezmény) engedélyezését, hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene. - 8/9 -

9 Az MBFH szintén felhívja a Bányavállalkozó figyelmét arra, hogy a meg nem fizetett bírság, adók módjára behajtható köztartozásnak minősül, melynek foganatosítása érdekében a Bányakapitányság az illetékes adóhatóságot megkeresi. A meg nem fizetett bírság, adók módjára történő behajtására vonatkozó tájékoztatás az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 42. (3) bekezdésén, a fizetési kedvezményre vonatkozó tájékoztatás a Ket. 74. (2) bekezdésén alapul. A Bányakapitányság hivatkozott számú határozata elleni másodfokú eljárást indító 1114/2013. számon iktatott fellebbezés július 24-én érkezett az MBFH-hoz. Az ügyintézési határidő 30 nap, amely augusztus 23-án jár le. Megállapítható, hogy az MBFH döntését az ügyintézési határidőn belül hozta meg, így nincs szükség a Ket. 33/A. (1) bekezdése szerinti intézkedésre. Az MBFH a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. (4) bekezdésében meghatározott hatáskörében figyelemmel az R. 1., 2. és 22. -ira, a Bt. 28., 33. és a Bt.Vhr. 20. (4) bekezdésére a Ket (1), (3) bekezdései és 105. (1) és (7) bekezdései alapján járt el. A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság illetékességét a Polgári Perrendtartásról szóló évi III. törvény 326. határozza meg. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Ket (1) bekezdése teszi lehetővé. Budapest, augusztus 02. Jászai Sándor elnök nevében Dr. Tamaga Ferenc főosztályvezető Az MBFH a határozatot közli: 1. Miskolci Bányakapitányság (iratokkal) 2. Bányakapitányság útján tértivevénnyel - címzett (Lavinamix Építő Kft.) 3. MBFH Gazdasági Főosztálya intézkedésre 4. MBFH Irattár - 9/9 -