MBFH/1237-2/2013. Ü.i.: Jávor Géza : Tárgy: fellebbezés elbírálása : másodfokú eljárásban

Átírás

1 M A G Y A R B Á N Y Á S Z A T I É S F Ö L D T A N I HI V A T A L B Á NY Á S Z A T I, G Á Z I P A R I É S É P Í T É S ÜGYI F Ő O S Z T Á L Y MBFH/1237-2/2013. Ü.i.: Jávor Géza : Tárgy: fellebbezés elbírálása : másodfokú eljárásban geza.javor@mbfh.hu Miskolci Bányakapitányság Miskolc Pf.: H A T Á R O Z A T A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (továbbiakban: MBFH) az AGROINTESZ-2000 Agrár- Információs Termelő és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 4337 Jármi, Kölcsey út 18. [cégjegyzékszám: Cg ; adószám: ] - továbbiakban: Bányavállalkozó), mint a Kántorjánosi I. homok és agyag védnevű bányatelek jogosítottjának törvényes határidőn belül benyújtott fellebbezésére felülvizsgálta a Miskolci Bányakapitányság (továbbiakban: Bányakapitányság) bányászati bírságot megállapító MBK/1641-2/2013. számú határozatát és a döntéshozatalt megelőző eljárást. A felülvizsgálat alapján az MBFH az MBK/1641-2/2013. számú határozatot h e l y b e n h a g y j a és a Bányavállalkozó jogorvoslati kérelmét elutasítja. Ez a határozat a közlésével jogerős és végrehajtható, ellene államigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát - jogszabálysértésre hivatkozással - a közlésétől számított 30 napon belül a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól (cím: 4400 Nyíregyháza, Toldi utca 1.; postacím: 4402 Nyíregyháza, Pf. 41.) keresettel lehet kérni. A keresetlevelet 3 példányban a Bányakapitányságnál kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, azonban a keresetlevélben a határozat végrehajtásának felfüggesztését lehet kérni. A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását az ügyfél a keresetlevélben, a közigazgatási szerv a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatában kérheti, ennek elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. Nem lehet a pert tárgyaláson kívül elbírálni, ha az ügyfél a közigazgatási szerv kereseti ellenkérelmének kézhezvételétől számított nyolc napon belül írásban tárgyalás tartását kéri. I N D O K O L Á S A Bányakapitányság a Bányavállalkozó kérelmére és jogosultságára 1103/2002. számú határozattal napi hatállyal megállapította a Kántorjánosi I. homok és agyag védnevű bányatelket Budapest, Columbus utca : (06-1) : 1590 Budapest, Pf.: 95 muszaki@mbfh.hu : (06-1)

2 A Bányavállalkozó bányászati tevékenységet a Bányakapitányság által jóváhagyott 9973/2003. számú és azt módosító 7644/2006. számú határozat alapján napjáig, 2817/2008. számú határozat alapján napjáig hatályos kitermelési műszaki üzemi terv alapján végezett. Az ügy előzményei. A Bányakapitányság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 88. (1) bekezdése alapján ellenőrzi a jogszabályban foglalt rendelkezések betartását. Ennek során megállapította, hogy a Bányavállalkozó a bányatérképek méretarányára és tartalmára vonatkozó Bányabiztonsági Szabályzatról szóló 10/2010. (II. 26.) KHEM rendelet (továbbiakban: R.) től hatályos jogszabályi kötelezettségének határidőben történő teljesítését elmulasztotta a Kántorjánosi I. homok és agyag védnevű bányatelken üzemelő. bányaüzem vonatkozásában. Az R. 22. (8) bekezdésében foglaltak szerint a bányaművelési térképet és az (5) (7) bekezdés szerinti munkarészeket legalább a tárgyév január 1. napja és április 1. napja között ki kell egészíteni és minden év április 20-ig a bányafelügyeletnek digitálisan és papír alapon, nyomtatott formátumban meg kell küldeni a helyszíni mérések időpontjának megjelölésével. A Bányavállalkozó e kötelezettségének nem tett eleget, ezért a Bányakapitányság napján átvett MBK/1641-1/2013. számú végzésében kötelezte a jogellenes állapot megszüntetésére és annak teljesítésére 30 napot biztosított, így a teljesítésre biztosított határidő napján lejárt. Miután a Bányavállalkozó a Kántorjánosi I. homok és agyag védnevű bányatelken üzemelő bányaüzem bányaművelési térképét az R. előírása szerinti formában és módon nem nyújtotta be a kötelezés alapján biztosított újabb határidőn belül, ezért a Bányakapitányság a végzésben a Bányavállalkozóval közöltek szerint eljárva napján átvett, MBK/1641-2/2013. számon hozott határozatában ,- Ft bányászati bírsággal sújtotta a Bányavállalkozót, egyben kötelezte az R. 22. (8) bekezdésében foglaltak teljesítésére, amelyre 20 napos határidőt állapított meg. A Bányakapitányság határozata indokolás részében részletesen bemutatta a Bányavállalkozó bányatérképek benyújtásával kapcsolatos kötelezettségét, amelyet a megfelelő jogszabályi előírásokkal is alátámasztott. A Bányakapitányság döntése ellen a Bányavállalkozó MBK/1641-4/2013. számon napján feladott beadványában a törvényes határidőn belül fellebbezéssel élt azzal a tájékoztatással, hogy a fellebbezésük további részletes indokolását 15 napon belül előterjesztik. A Bányakapitányság megállapította, hogy az MBK/1641-2/2013. számú határozat elleni fellebbezéshez a Bányavállalkozó a határozatba foglalt tájékoztatás ellenére sem csatolta a fellebbezési eljárás Ft illetékét bélyegben vagy az illeték lerovásának igazolását, ezért az MBK/1641-5/2013. számú, napján átvett végzésében 8 nap határidő tűzésével felhívta az illeték pótlására vagy a költségmentesség iránti kérelem előterjesztésére. A Bányavállalkozót képviselő Dr. Jakab Károly ügyvéd a Bányakapitányság felhívásának eleget téve napján, egy nap késéssel a Ft illetéke bélyegben lerótta. A Bányakapitányság MBK/1641-7/2013. számon napján a Bányavállalkozó MBK/1641-7/2013. számú határozata ellen benyújtott fellebbezést és előzményi iratait napján felterjesztette az MBFH-hoz. A felterjesztett fellebbezést az MBFH napján iktatta. A Bányavállalkozó jogorvoslati kérelmét a következők szerint indokolta. - 2/8 -

3 Álláspontunk szerint az eljárás során a Miskolci Bányakapitányság nem tett eleget a Kel. (2004. évi CXL tv) 50. -ában foglalt tényállás felderítési kötelezettségének, ebből következően tévesen állapította meg a tényeket, és azokból téves következtetéseket vont le. A fentieken túlmenően jelentősen eltúlozta a bírság mértékét ezzel megszegve a Ket és a Bányászati Törvény, valamint az annak végrehajtásáról szóló jogszabály vonatkozó rendelkezéseit. Előbbi indokok alapján a Bányavállalkozó kérte a Bányakapitányság MBK/1641-2/2013. számon kiadott határozatát megváltoztatni és a kiszabott bírságot törölni. A Bányavállalkozó a jogorvoslati kérelme további indokolását nem tette meg. A fellebbezés tekintetében az MBFH elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a Bányakapitányság hatáskörében és illetékességében, továbbá a vonatkozó jogszabályokban előírtak szerint járt-e el. A felülvizsgálat során az MBFH a rendelkezésre álló dokumentumok alapján a Bányakapitányság eljárását, döntésének jogszerűségét vizsgálva az alábbiakat állapította meg. Az eljárás felülvizsgálata alapján a fellebbezés nem megalapozott. I. A Bányakapitányság, mint első fokon eljáró hatóság hivatalból indította meg eljárását, miután tapasztalta, hogy a Bányavállalkozó nem tett eleget az R. előírása szerinti kötelezettségének. A Bányakapitányság helyesen alkalmazta a Ket. 3. (2) bekezdés előírását [ A közigazgatási hatóság: a kizárólag kérelemre indítható eljárások kivételével hivatalból eljárást indíthat, ], amikor megindította eljárását és az MBK/1641-1/2013. számú végzésben figyelmeztette a Bányavállalkozót a jogellenes állapot fennállásáról. Az MBFH megjegyzi, hogy a Ket. 51. (1) bekezdése értelmében az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során nyilatkozatot tegyen, vagy a nyilatkozattételt megtagadja, azonban a Bányavállalkozó ezzel nem élt, nyilatkozatot nem tett a jogszabályban előírt kötelezettségének nem teljesítése ügyében. A Bányakapitányság eljárása, az ügy hivatalból történő megindítása, a törvényi előírás szerint jogszerű volt. II. Az R január 5. napjától hatályos 22. (8) bekezdése a következők szerint rendelkezik: A bányaművelési térképet és az (5)-(7) bekezdés szerinti munkarészeket a bányatelek átruházása esetén, illetve szükség szerint, de legalább a tárgyév január 1. napja és április 1. napja között ki kell egészíteni és minden év április 20-ig a bányafelügyeletnek digitálisan és papír alapon, nyomtatott formátumban meg kell küldeni a helyszíni mérések időpontjának megjelölésével. Az éves leadások között eltelt időszak 12 hónapnál hosszabb nem lehet. A jogszabály a fentiek szerint egyértelműen fogalmazza meg az elvégzendő feladatot, továbbá a hozzá tartozó végrehajtási időpontot konkrétan, határnapban megjelöli. Az R. 1. (1) bekezdése szerint a rendelet hatálya kiterjed a bányászati tevékenységet folytató bányavállalkozó minden olyan tevékenységére, melyet a bányatérképek elkészítéséhez, módosításához, kiegészítéséhez kapcsolódóan végez. A felülvizsgálat során megállapítható volt, hogy a Kántorjánosi I. homok és agyag védnevű bányatelken üzemelő bányaüzemben napjától jogellenes állapot áll fenn jóváhagyott műszaki üzemi terv hiánya miatt, ez azonban nem jeleni azt, hogy az R. előírása a Bányavállalkozóra nem vonatkozna a bányatérkép benyújtása tekintetében. Az R. 22. (8) bekezdés előírásának éppen az a célja, hogy a bányavállalkozó a hatóság részére bányaművelési térképet és annak digitális állományát szolgáltassa a bányára vonatkozóan függetlenül attól, hogy - 3/8 -

4 történik-e kitermelés vagy a bánya éppen szünetel. Az R. nem tartalmaz olyan előírást, amely mentesítené a jogellenes állapotot fenntartó bányavállalkozót a bányaművelési térkép és annak digitális állományának megküldése alól. III. A jogszabályi előírások alapján megállapítható, hogy a bányatérképek elkészítésének és kiegészítésének kötelezettsége a Bt. 33. (1) bekezdése szerint a Bányavállalkozót terheli [ Bt. 33. (1) A bányavállalkozó köteles a bányaműveléssel és a bányászati létesítményekkel kapcsolatos, a bányabiztonsági szabályzatokban előírt térképeket (bányatérkép) elkészíteni és a változásokkal kiegészíteni ], továbbá a bányaművelési térkép kiegészítésére és az R.-ben meghatározott, a térképek benyújtására vonatkozó előírás végrehajtása ugyancsak a Bányavállalkozó feladatát képezi a Bt. 28. (1) bekezdése alapján, mely szerint: A bányavállalkozó köteles e törvény és a végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározott műszaki-, technológiai biztonsági rendelkezések előírásait megtartani, végrehajtásukról gondoskodni. A R. 22. (8) bekezdés utolsó mondata Az éves leadások között eltelt időszak 12 hónapnál hosszabb nem lehet éppen arra utal, hogy bányaüzem állapotáról egy adott pillanatban készült térképet össze lehessen hasonlítani az egy évvel később készült állapottal. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy ha az adott pillanatban éppen nincs kitermelési, feltárási, vagy hulladékkezelési tevékenység, erről az állapotról ne kellene az előírt időpontig a digitális formátumú térképi megjelenítést elkészíteni, benyújtani. A Bányakapitányság helyesen hivatkozott a bányatérképek tekintetében az R. új előírására, amely napjától hatályos, hiszen az előírás április 20-át jelöli meg az elkészített térkép benyújtására, amelyre a Bányavállalkozónak az R. hatálybalépésétől megfelelő idő állt rendelkezésére, nem számítva, hogy a Bányakapitányság napján az MBK/1641-1/ számú végzésében a jogellenes állapot megszüntetésére és annak teljesítésére újabb 30 napos határidőt állapított meg. Az MBFH megjegyzi, hogy az R napja előtt hatályos rendelkezése szerint december 31-ig kellett a bányavállalkozónak elkészíteni a bányaművelési térképet, így az R január 5-től hatályos előírása lényegesen kedvezőbb határidőt állapított meg a bányaművelési térkép elkészítésére. A napjától hatályos R. 2. és 22. -a az alábbiakat rögzíti: 2. (1) Bányatérkép a bányászati környezet változásait tartalmazó, digitális mérőműszerekkel megállapított térbeli térképi adatbázis. (2) A bányatérképet digitális formában kell elkészíteni az erre alkalmas térképező vagy térinformatikai számítástechnikai program segítségével. 22. (1) A külfejtéses bányák bányaművelési térképei terepi mérések alapján készített vektoros formátumú digitális adatbázisok, amelyek a térképi megjelenítésen túl alkalmasak a bánya háromdimenziós térmodelljének előállítására is. Az R. előbb hivatkozott mindkét előírása kógens, abból egyértelműen megállapítható, hogy a bányatérképeket hogyan kell elkészíteni, illetve milyen formában, milyen határidőig kell azokat megküldeni a bányafelügyeletnek [Bt.Vhr. 20. (4)], attól érvényesen eltérni nem lehet. Az előírásnak a Bányavállalkozó bizonyíthatóan, jelen határozat kiadásáig nem tett eleget. A bányatérkép R. előírása szerinti benyújtásának elmaradása a Bányavállalkozónak felróható, a mulasztásban való megnyilvánulás pedig bizonyított, amely szankcionálandó. - 4/8 -

5 IV. Ki kell emelni, hogy a jogszabályok ismerete a bányászati tevékenység jogszerű folytatásának nélkülözhetetlen feltételrendszere, amelyekkel a bányászati tevékenységet folytató bányavállalkozónak mindenkor tisztában kell lennie, az előírások változásait nyomon kell követni, azoknak meg kell felelni. Jelen esetben a Bányavállalkozó jogkövető magatartása elmaradt, ezért a Bányakapitányság jogszerű figyelemfelhívást követően élt a bírság szankció alkalmazásával. V. A felülvizsgálat során az MBFH a Bányakapitányság eljárásával kapcsolatban az előbbiekben részletezetteken túl az alábbiakat állapította meg. 1. A Ket. 94. (1) bekezdés a) pontja szerint: ha a hatóság a hatósági ellenőrzés befejezéseként megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette, és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és legalább húsznapos határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi annak megszüntetésére. E jogszabályi előírásnak megfelelően intézkedett a Bányakapitányság, amikor az MBK/1641-1/2013. számon szabályos végzésben felhívta a Bányavállalkozó figyelmét a jogellenes állapotra, amelynek megszüntetésére 30 napot biztosított. A végzésben továbbá felhívta a Bányavállalkozó figyelmét arra a kötelezettségére is, hogy Bt. 33. (1) bekezdésében foglaltak szerint a bányatérképek készítésével és kiegészítésével kapcsolatos felelősség elsődlegesen őt terheli és az esetleges mulasztása a Bt. 41. (3) bekezdés b) pontja szerint szabálytalan bányászati tevékenységnek minősül és a (2) bekezdésben meghatározott szankciók alkalmazását eredményezi. A Bányakapitányság tehát a törvényi előírást helyesen alkalmazva járt el, szabályos végzést bocsátott ki és a jogkövetkezményekre kellően mértékben felhívta a figyelmet, amellyel a Bányavállalkozónak tisztában kellette lennie. 2. Bányavállalkozó kötelezettségét nem pótolta, ezért a Bányakapitányság a rendelkezésére álló dokumentumok alapján helyesen állapította meg a tényállást, abból helytálló jogkövetkezményt vont le, amelyet helyesen a Ket. 29. (4) bekezdés b) pontjában foglalt követelményeknek is eleget téve bírság szankciót alkalmazott. A Bányakapitányság eljárása az előbbiek figyelembe vételével helytálló volt, a számára hatáskört megállapító jogszabály (Bt.), valamint a vonatkozó ágazati jogszabály (R.) előírásai szerint járt el. 3. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló évi XXXIV. törvény 12/A. -a alapján: A hatósági ellenőrzést végző szervek kis- és középvállalkozásokkal szemben az első esetben előforduló jogsértés esetén - az adó- és vámhatósági eljárást kivéve - bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmaznak, illetve kötelesek megvizsgálni a Ket. 94. (1) bekezdés a) pontjában szabályozott eljárás alkalmazásának lehetőségét. Nincs lehetőség a bírságtól való eltekintésre, amennyiben a bírság kiszabásának alapjául szolgáló tényállás megvalósulásával emberi élet, testi épség vagy egészség került közvetlen veszélybe, környezetkárosodás következett be vagy a tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek védelmét célzó jogszabályi rendelkezés megsértésére került sor. A bírság kiszabásakor a Bányakapitányság figyelembe vette, hogy a Ket. 94. (1) bekezdése alapján a Bányavállalkozó figyelmeztetése megtörtént, ezért a évi XXXIV. törvény 12/A. - ban foglalt figyelmeztetési kötelezettség teljesült, tehát a Bányakapitányság alkalmazta a Ket. 94. (1) bekezdésének a) pontjában foglaltakat. - 5/8 -

6 4. A Bányakapitányság MBK/1641-2/2013. számú határozatának meghozatala során a lehetséges szankciók közül a bányászati bírság kiszabásától a kógens jogszabályi előírások miatt nem tekinthetett el. A Vhr. 25. (1) és (1a) bekezdései alapján (1) A Bt a alapján kiszabott bírság összegének felső határa forint. Ha a bírság kiszabásának alapját képező jogellenes állapotot a kötelezett a határozatban megállapított határidőre nem szünteti meg, vagy a jogsértést ismét elköveti, a bírság ismételten kiszabható, amelynek felső határa forint. Az (1b) bekezdése értelmében az (1) és (1a) bekezdés szerinti bírságok mértékének megállapításánál figyelemmel kell lenni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl a) a jogsértés felróhatóságára és b) a jogsértés veszélyeztető jellegére. E vonatkozásban a Bányakapitányság a döntését a következőkkel támasztotta alá: a) A polgári jog általános elvei szerint akkor felróható valakinek a magatartása, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában tőle elvárható. Jelen esetben a bányavállalkozótól elvárható magatartás abban nyilvánult volna meg, hogy a hatályos jogszabályi előírások szerint jár el, azaz jogkövető magatartást tanúsít. Az önkéntes jogkövetés fizikai feltétele a vonatkozó előírások ismerete. Az előzőekben leírtakra tekintettel megállapítható, hogy a bányavállalkozó az általa megszegett jogszabályi előírásról bizonyítottan tudomással bírt, az előírásokra és a jogkövetkezményekre is a Bányakapitányság egyértelműen felhívta figyelmét és a jogszerűség helyreállítására megfelelő határidőt biztosított számára. A felróhatóság ezért a Bányavállalkozó részéről egyértelműen megállapítható és az ezzel összefüggő felelősség alól semmilyen kimentési, mentesülési ok sem állapítható meg. b) A bányavállalkozó felróható magatartása közvetlen tényleges fizikai veszély- helyzetet nem okozott, így ezt nem értékelte súlyosbító körülményként. c) A hivatkozott jogszabályok a bányászati bírság legmagasabb kiszabható összegét első alkalommal 10 millió forintban maximálják. Erre tekintettel, de az eddig leírtak figyelembe vételével a Bányakapitányság a bírság összegét a rendelkező rész 2. pontjában meghatározott mértékben határozta meg. Úgy ítélte meg ugyanis, hogy első alkalommal a bányavállalkozót az önkéntes jogkövetésre a kiszabható összeg 2 %-ában meghatározott bírság is vélhetően ösztönözni fogja. Felhívja ugyanakkor a Bányakapitányság a bányavállalkozó figyelmét arra, hogy ismételt mulasztása, illetve a jogszerű állapot helyreállításának, megteremtésének további elodázása esetén élni fog az újabb szankcionálás jogszabályi lehetőségével és ebben az esetben a kiszabható bírság legmagasabb összege már 30 millió forint lehet. A Ket. 94/A. (1) bekezdése értelmében, ha jogszabály bírság kiszabását teszi lehetővé - ide nem értve a 61. szerinti eljárási bírságot -, a hatóság az eset összes körülményeire tekintettel dönt a bírság kiszabásáról és a bírság összegének meghatározásáról. Ennek keretében - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - mérlegeli különösen: a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét, b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát, c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát, d) a jogsértő állapot időtartamát, e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát, - 6/8 -

7 f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát. Megállapítható, hogy a Bányakapitányság mérlegelte a Ket. 94/A. (1) bekezdésében meghatározott szempontokat is, mert határozata indokolása e tekintetben a következőket állapította meg: - A jogsértés hátrányt nem okozott, a jogsértés a bányaművelési térkép és mellékletei benyújtásával orvosolható. - A jogsértéssel kizárólag a bányavállalkozó érintett. - A jogsértés április 20-a óta áll fenn. - A jogsértés első alkalommal kerül megállapításra. - A bányavállalkozó a jogsértés megszüntetésére eddig együttműködő magatartást nem tanúsított. - A jogsértés gazdasági súlya nem mutatható ki. A bírság mértékének megállapításakor a Bányakapitányság a Vhr. 25. (1) bekezdés, valamint a Bányavállalkozó által megvalósított jogsértések felróhatóságát, illetve a jogsértés veszélyeztető jellegét is figyelembe véve megfelelően és kellő alapossággal mérlegelt, amelyet határozata indokolási rész 3. oldalán az a) c) pontokban részletesen is alátámasztott. A kiszabható bírság összeg 2%-ában kiszabott anyagi szankció alkalmazása a Fellebbező szerint túlzó mértéke inkább méltányosnak, figyelmeztetőnek tekinthető, amely a jogsértő cselekmény súlyának és a prevenció alkalmazásának, valamint a hatósági gyakorlatban alkalmazott elveknek megfelel. Előbbiek alapján az MBFH álláspontja szerint a bírság mértékét a Bányakapitányság mérlegelési jogkörében eljárva a határozat indokolásában leírt tényeket feltárva és okszerűségét összességében részletesen értékelve, kellőképpen alátámasztotta. A Bányavállalkozó felelőssége és magatartásának felróhatósága egyértelműen megállapítható, az a feltárt tényállás ismeretében kellően megalapozott és bizonyított. A fellebbezésben felhozott indokok nem mentesíthetik Bányavállalkozót a mulasztásából eredő állapottal kapcsolatos felelősség alól, mert a jogszabálysértő állapot a Bányavállalkozónak felróható, hiszen azt a Bányakapitányság felhívása ellenére, több határidő biztosítása mellett sem szüntette meg. Az elkövetett szabálytalan bányászati tevékenység megalapozta a bányászati bírság kiszabását, amitől eltekinteni jelen esetben a másodfokú hatóságnak nem volt lehetősége. A felülvizsgálat során összességében az MBFH megállapította, hogy a Bányakapitányság eljárása során a tényállást teljes körűen feltárta, ennek megfelelően a szakmai jogszabályok és a Ket. előírásai figyelembevételével hozta meg döntését. A Bányavállalkozó a jogszabályi előírásnak megfelelő bányatérkép benyújtására szóló kötelezésre felhívó végzés és az azt követő határozat ellenére, ezen másodfokú határozat közléséig sem tett eleget kötelezettségének. A jogszabálysértő állapot megszüntetésre tett bányakapitánysági intézkedés (kötelezés és bírság szankció alkalmazása) helytálló és jogszerű volt, ezért az MBFH a Bányakapitányság MBK/1641-2/2013. számú határozatát a rendelkező részben foglaltak szerint helybenhagyta. Az MBFH tájékoztatja a Bányavállalkozót, hogy a befizetésre vonatkozó teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelmében annak igazolásával kérheti a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztás - 7/8 -

8 vagy a részletekben történő teljesítés (a továbbiakban együtt: fizetési kedvezmény) engedélyezését, hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene. Az MBFH szintén felhívja a Bányavállalkozó figyelmét arra, hogy a meg nem fizetett bírság, adók módjára behajtható köztartozásnak minősül, melynek foganatosítása érdekében a Bányakapitányság az illetékes adóhatóságot megkeresi. A meg nem fizetett bírság, adók módjára történő behajtására vonatkozó tájékoztatás az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 42. (3) bekezdésén, a fizetési kedvezményre vonatkozó tájékoztatás a Ket. 74. (2) bekezdésén alapul. Az MBFH a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. (4) bekezdésében meghatározott hatáskörében - figyelemmel az R. 1., 2. és 22. -ira, a Bt. 28., 33. és a.vhr. 20. (4) bekezdésére - a Ket (1), (3) bekezdései és 105. (1) és (7) bekezdései alapján járt el. A Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság illetékességét a Polgári Perrendtartásról szóló évi III. törvény a határozza meg. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Ket (1) bekezdése teszi lehetővé. Budapest, szeptember 13. Jászai Sándor elnök nevében Dr. Tamaga Ferenc elnökhelyettes-főosztályvezető Az MBFH a határozatot közli: 1. Miskolci Bányakapitányság (iratokkal) - tértivevénnyel 2. Bányakapitányság útján tértivevénnyel Bányavállalkozó (AGROINTESZ-2000 Agrár- Információs Termelő és Szolgáltató Kft. [4337 Jármi, Kölcsey út 18.]) 3. MBFH Gazdasági Főosztálya intézkedésre 4. MBFH Irattár - 8/8 -