TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék

Átírás

1 TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék

2 ÁBRÁZOLÁSI MÓDOK

3 A TEMATIKUS TÉRKÉPEK ÁBRÁZOLÁSI MÓDSZEREI Hét alapvető ábrázolási módszer különböztethető meg a vonatkozási felület, az ábrázolt téma minőségi és mennyiségi jellemzői, valamint a szerkesztés módszere alapján. (A szaktérképeken ezen módszerek kombinációival lehet találkozni.) Módszer Vonatkozási felület Tárgy Ábrázolási mód Jelmódszer pont, felület minőség, mennyiség jelek Pontmódszer felület minőség, mennyiség pontok, pontszerű elemek Felületi módszer felület minőség felületi jelek, színek Kartogram módszer felület mennyiség felületi jelek, színek Diagram módszer pont, felület minőség, mennyiség, idő diagramok Izovonal módszer felület minőség, mennyiség izovonalak Mozgásvonal módszer felület minőség, mennyiség, irány Tematikus térképi ábrázolási módszerek táblázatos csoportosítása irányított vonalak, szélesség, szín

4 A TEMATIKUS TÉRKÉPEK ÁBRÁZOLÁSI MÓDSZEREI JELMÓDSZER FELÜLETI MÓDSZER; PIKTOGRAM PONTMÓDSZER IZOVONALMÓDSZER DIAGRAMMÓDSZER (KARTOGRAM) DIAGRAMMÓDSZER (VEKTORDIAGRAM)

5 JELMÓDSZER A tematikus térképezés egyik legkorábbi módszere. A jel fogalmán a felszín tárgyainak többé-kevésbé elvonatkoztatott ábrázolását értjük. A jelek ismertetőjegyei: Helyzethűség Eltérés az alaprajztól Az ábrázolás a tárgy méretarányának megfelelő területnél mindig nagyobb A különböző jelek helyzetileg elkülönülnek egymástól Jól megkülönböztethetőek Rajzolásuk, szerkesztésük egyszerű Jól olvashatók Egyszerűen sokszorosíthatók Könnyű őket megjegyezni Egy térképen a jelvariációk száma nem haladhatja meg a 6-8 kategóriát, mert ellenkező esetben a formák és színek sokasága áttekinthetetlenné teszi az ábrázolást.

6 JELMÓDSZER Magyarország energiatermelése és hálózata A Föld bányászata Építőanyag gyártás Magyarországon

7 JELMÓDSZER A módszert akkor alkalmazzák, ha a térképjel egyetlen minőségi, vagy mennyiségi adatot jelent, és az ábrázolt téma a térkép meghatározott pontjára vagy pontjaira vonatkoztatható. Az ábrázolandó objektum minősége képszerű jelekkel, mértani jelekkel, számokkal, betűkkel és formajelekkel fejezhető ki. A mennyiségi adatokat területi- és térfogatjelekkel ábrázoljuk. Folyamatosan növekvő ábrázolású jelek: a mennyiséggel arányos jelek, pontosan mérhető mennyiségi különbségek fejezhetők ki vele. Ilyen ábrázolás esetén a négyzetjelek a legalkalmasabbak. Értékfokozatos ábrázolású jelek: a mennyiségi jellemzőket kategóriákba sorolják és minden kategóriának egy adott nagyságú jel felel meg. Az egyes jelnagyságok nem fokozatosan mennek át egymásba, hanem ugrásszerűen következnek. Ilyen ábrázolás esetén a kör alkalmazása a legcélszerűbb. Értékegységjel: egy egységnyi értéket kifejező jel ismétlődik és ezek összegzése szolgáltatja a mennyiségi adatot. Áttekinthető, gyors és pontos összehasonlítást tesz lehetővé. Hátránya, hogy a sok kis jel sok helyet foglal, ami rontja az ábrázolás helyzethűségét. Továbbfejlesztett változata a váltópénzmódszer, amely két vagy három értékegységet tartalmaz úgy, hogy a nagyobb egységek páros számú többszörösei a kisebbnek.

8 JELMÓDSZER térképjelek elrendezése lokális vonalas felületszerű A különböző jelzésű objektumok helyzetileg elkülönülnek egymástól, és jól elválaszthatók. A módszer utal az ábrázolt tárgyak mennyiségi és minőségi viszonyaira is. Jelek csoportosítása

9 JELMÓDSZER Értéknagyság arányos jelek ábrázolása Ha a jel felülete (területe) arányos az ábrázolt mennyiséggel, akkor az ábrázolás abszolút folyamatos. A jelnagyság folyamatos változásával, főleg mértani jelek alkalmazásakor pontosan mérhető mennyiségi különbségek fejezhetők ki.

10 JELMÓDSZER A képszerű jelek adatai folyamatos ábrázoláskor nehezebben mérhetők. Ha a mennyiségi jellemzőket értékcsoportokba soroljuk fokozatos ábrázolást alkalmazunk. Ilyenkor a jel nagysága értékcsoportonként változik. Folyamatos és fokozatos jelnagyság változtatás

11 JELMÓDSZER Értékegységjelek és váltópénz módszer Ha a mennyiségi adatot azonos nagyságú mértanilag szigorúan elrendezett jelek összegzése szolgáltatja, értékegység jelekről beszélünk. Értékegységjelek Az értékegység jelek úgy is ábrázolhatók, hogy a nagyobb mennyiségeket több értékegységet tartalmazó jelek mutatják. Ez a váltópénzmódszer.

12 Piktogramok JELMÓDSZER

13 Pont jelek JELMÓDSZER

14 JELMÓDSZER Felületi jelek

15 Vonalas jelek JELMÓDSZER

16 PONTMÓDSZER Kisebb méretarányra áttérve, vagy az objektumok túlzott sűrűsödése esetén az elemek egyenként és a helyükön már nem ábrázolhatók. Ekkor a legkisebb felületi igényű jelet, a pontot alkalmazzák. A pont értékegységgé alakul, amely meghatározott mennyiségi értéket képvisel. Nem az egyes pontokra vonatkozó információkat ad, hanem az adott elem földrajzi eloszlásának, elterjedésének és szóródásának kifejezésére szolgál. A cél az objektumok földfelszíni koncentrációjának azonnali felismerése. A pont a térképen a körülbelüli földrajzi eloszlás helyére kerül, mellyel létrejön a ponttérkép. A kartográfiai közlés pontossága és részletessége a térkép méretarányától és az ábrázolt tárgyak gyakoriságától függ. A pontok megszámolása esetén az összmennyiség elvileg megállapítható, amennyiben a pontok nem folynak össze felületté.

17 PONTMÓDSZER Szlovákia és a környező országok népsűrűségi adatai településenként India népsűrűsége pontmódszerrel ábrázolva (1 pont= lakos).

18 PONTMÓDSZER Nagyon sűrű koncentrációk előfordulásakor fokozatos jelméretarányt alkalmaznak. Pontmódszerek az objektumszórás ábrázolására

19 PONTMÓDSZER A jelnagyság megválasztásának hatása a térképi jelre

20 PONTMÓDSZER A különböző minőségű felületi kiterjedésű tárgyak és jelenségek elterjedési területeinek bemutatására és elkülönítésére alkalmazható. A különböző minőségű, illetve állapotú felületek elkülönítése pontosan, relatívan vagy vázlatosan történhet. Pontos területábrázolás esetén a tárgy, jelenség egy adott vonal mentén határolódik el a környezetétől. Az ábrázolás pontossága a méretaránytól és az ehhez kapcsolódó generalizálás mértékétől függ. A határt vonallal vagy vonalas jellel szemléltetik, a terület jellegét, minőségét pedig felületi színezéssel, vonalkázással, pontozással vagy térkitöltő felületi jelekkel különböztetjük meg. A kitöltés képszerű jelek ismétlődéséből vagy mértani jelek sorozatából is állhat. Ezeket a jeleket nem szabad összetéveszteni a jelmódszernél alkalmazottakkal, mivel nem konkrét pontokra vonatkozó jelekről van szó. Abban az esetben, amikor a jelenségek egymásba hatolnak, vagy fokozatosan, szélesebb sávban szűnnek meg szintén határvonallal zárják körbe az egymásba mosódó elterjedési területeket. Ez a relatív területábrázolás. Lehetséges a határvonalak elhagyása, ekkor a felületi jelek megszűnése mutatja az elterjedés viszonylagos határát. Ez a vázlatos területábrázolás.

21 FELÜLETI MÓDSZER A felületi kiterjedésű jelenségek, a kétdimenziójú tárgyak egymástól való elkülönítésére szolgáló módszer. Az ábrázolandó objektumoknak, vagy jelenségeknek a minőségét, állapotát vázlatos, vagy pontos területábrázolással lehet kifejezni. A vázlatos területábrázolást akkor alkalmazzuk, ha a kétdimenziós elemeket, ill. jelenségeket nem lehet egyértelműen elhatárolni, mert azok egymásra, vagy egymásba átfolynak (pl. növény- vagy állatfajok elterjedése). Ilyenkor három esetet lehet elkülöníteni: Az elemek egyes területeken kölcsönösen egymásba hatolnak (pl. népcsoportok). A különböző minőségi jellemzőket mutató területeket a rajzok egymásba kapcsolásával, átfedéssel, vagy a vegyes területek lehatárolásával lehet ábrázolni. Az elemek helye pontosan nem határozható meg (pl. politikai hovatartozású terület, vándorló népcsoportok). A határvonalak feltüntetése félrevezető lehet, ezért határ nélküli felületjeleket, felírásokat, vagy összemosódó felületi színeket lehet alkalmazni. A képzetes felületek ábrázolása (pl. régészeti lelőhelyek, népviseleti körzetek).

22 Magyarország légszennyezettsége FELÜLETI MÓDSZER

23 FELÜLETI MÓDSZER Népsűrűség ábrázolása felületi módszerrel

24 FELÜLETI MÓDSZER Iparvidékek megkülönböztetése felületi módszerrel

25 Felületi jelekkel való ábrázolási mód FELÜLETI MÓDSZER

26 FELÜLETI MÓDSZER Határ nélküli felületek elkülönítése sematikus jelábrázolással és írással

27 FELÜLETI MÓDSZER Körülhatárolás egymásba futó sávokkal, vagy fogas csatlakozással, vonalkázással

28 FELÜLETI MÓDSZER A pontos területábrázolás abszolút és relatív módon történhet: A abszolút ábrázolást akkor alkalmazzuk, ha egy területet a szomszéd területtől valamiféle határozott állandóval, vagy valamilyen konkrét jelenséggel elhatárolhatjuk (pl. erdő, rét, beépített terület). Relatív területábrázolást alkalmazunk, ha az egyes területeken belül részterületek is megkülönböztethetők, és a részterületek egymáshoz való viszonya relatív (pl. kontinensek csapadékeloszlása). A pontos területábrázolásnál az elemek lehatárolására vonalakat, a minőség meghatározására színeket, felületi jeleket, és a járulékos mennyiségi adatok számára számszerű jeleket ill. megírásokat alkalmazunk.

29 FELÜLETI MÓDSZER A felületek generalizálásánál a témák tartalmát és célját kell figyelembe venni. Arnberger (1966), a kis területegységeket is tartalmazó térképekre az alábbi generalizálási módszereket ajánlotta: Szelektív módszer az előre meghatározott minimális területek elhagyása Individuális módszer a típusformák megtartására törekszik, a kisebb területeket a nagyokkal összeolvasztja Egyoldalú hangsúlyozás csak a nagy, de a területi megoszlást jól jellemző felületeket ábrázoljuk A területi arányok megóvását alkalmazzuk, ha a valós területnagyságok a tematikus ábrázolás szempontjából döntő többséggel bírnak.

30 KARTOGRAM MÓDSZER A felületekre vonatkozó mennyiségi adatok térbeli hű ábrázolására használjuk (pl népességszám főben, termelt árumennyiség tonnában). A kartogramot a térképen nem pontra, hanem felületre vonatkozó objektumok értékviszonyainak ábrázolására alkalmazzuk. A pontos vonatkozási hely nélküli, felületre vonatkozó abszolút mennyiségi adatokat (százalékos, vagy egységre jutót, mint pl. a népsűrűséget) lehet ábrázolni térbelileg hű formában. Vonatkozási felületük rendszerint valamilyen közigazgatási (statisztikai) vagy földrajzi egység területe. A mennyiségi adat lehet abszolút, vagy relatív. Az abszolút adatú számértékek ábrázolása általában térképjelekkel történik. Ebben az esetben jelkartogrammról beszélünk. Ezek vagy mértani idomok, képszerű alakok, vagy értékegység jelek. Felületkartogramm esetén a területre vonatkozó abszolút vagy relatív adatok ábrázolása értékfokozatos felületi jelekkel, ill. színárnyalatokkal történik. Alkalmazásának hátránya, hogy e felületeken belül nem érzékelhetők a helyi különbségek.

31 Jelkartogram KARTOGRAM MÓDSZER

32 KARTOGRAM MÓDSZER Felületkartogram: Európa népsűrűsége sűrűség-térkép (Imhof)

33 KARTOGRAM MÓDSZER Európa nemzeti összterméke országok szerint sűrűség-térkép (Imhof).

34 KARTOGRAM MÓDSZER Körkartogram: a munkaképes korú férfi lakosság százalékos aránya ben (Dorling cirkular cartogram)

35 KARTOGRAM MÓDSZER Felületdiagram

36 KARTOGRAM MÓDSZER Jelkartogram

37 KARTOGRAM MÓDSZER Kartodiagram

38 KARTOGRAM MÓDSZER Diagram típusok

39 KARTOGRAM MÓDSZER A kartográfiai közlés értéke módosul, ha a vonatkozási felület nem közigazgatási vagy földrajzi egység, hanem egy mértani felület, amely a térképi alapon kialakított háromszögekből vagy négyzetháló szemeiből vagy hatszögekből áll. Előnye a könnyű összehasonlíthatóság, hátránya, hogy külön sajátos adatfelvételt igényel. A kartogram sajátos változata a torzított kartogram. A módszer során a vonatkozási felület nagysága utal az adott elem mennyiségére. Ezt nagyítással, ill. kicsinyítéssel, az eredeti alakhoz lehetőség szerint hasonló felület kialakításával lehet elérni. Torzított kartogram térkép (Bruttó hozzáadott érték az építőiparban Magyarországon, 2005-ben)

40 DIAGRAM MÓDSZER Több egymással kapcsolatban álló adat egy ábrába vagy ábracsoportba összevont grafikus megjelenítését diagramoknak nevezzük. A módszer alkalmazása során több, egymással kapcsolatban álló adat egy ábrába vagy ábracsoportba történő összevonása és grafikus megjelenítése lehetséges. Diagrammal ábrázolhatók a tárgyak és jelenségek mennyiségi összetevői, ill. változásuk dinamikája. A diagramok által mutatott mennyiségi adatoknak mérhetőeknek, ill. számlálhatóaknak kell lenniük. Sokszor ezt a számérték járulékos feltüntetése biztosítja, amennyiben szabad térképfelület áll rendelkezésre.

41 DIAGRAM MÓDSZER Magyarország éves zöldség, gyümölcs és burgonyatermesztésének területi eloszlása.

42 DIAGRAM MÓDSZER A diagramok megjelenítésre sokfélék lehetnek: Jeldiagram ponthoz vagy vonalhoz rendelt. Változatos nagyságuk és alakjuk miatt, a képszerű jelekhez hasonlóan, nehéz őket helyzethűen elhelyezni. Ezért a vonatkozási pontot gyakran külön jellel megjelöljük, és a diagramot mellé tesszük, ami az ábrázolás helyzethűségét biztosítja. Kartodiagram egy nagyobb terület pontjain előforduló tárgyak vagy jelenségek adatait egybefoglalva jeleníti meg, vagyis a mennyiségi adatok a térkép meghatározott, határvonallal egyértelműen kijelölt területére vonatkoznak. A vonatkozási terület különböző nagyságú, ezért a diagramot úgy kell elhelyezni, hogy hovatartozása egyértelműen és azonnal felismerhető legyen. A kartodiagram egy sajátos változata az aránysávok módszere, melynek az eredménye a sávdiagram-térkép. Ekkor az ábrázolt jelenség összetevőit nem a vonatkozási felületre helyezett jel felosztása, hanem a teljes felület sávokra bontása fejezi ki. Általában a földhasznosítási térképeknél használják ezt a módszert.

43 IZOVONAL MÓDSZER Ha egy elem vagy jelenség folyamatosan változó mennyiségeinek valósághű érzékeltetése a cél, akkor a folyamatosság ábrázolására az izovonalakat lehet alkalmazni, amelyek az elem azonos értékű pontjait összekötő vonalak a térképen. Az izovonalak mindig zárt görbék és nem keresztezhetik egymást. A folyamatos jelenségeket, elemeket (pl. különböző meteorológiai paramétereket) csak egyes pontokban lehet mérni. Az ezekhez a mérőpontokhoz tartozó értékek interpolációjával rajzolhatók meg az egyenlő értékű vonalak. Az ábrázolás annál részletesebb és pontosabb, minél több vonatkozási pontot veszünk figyelembe, minél megbízhatóbbak az értékek és minél kisebb az izovonalértékek közötti intervallum. Ha az értékkülönbségek túl nagyok, az információveszteséghez vezet, ha túl kicsik, akkor a rengeteg vonal a térképet túlterheli, ami az áttekinthetőség rovására megy. Az intervallumok egyenletesek, vagy progresszíven növekvők is lehetnek. Az izovonalak közötti területek kiszínezése növeli a szemléletességet.

44 IZOVONAL MÓDSZER Hőmérsékleti viszonyokat szemléltető izovonalas térkép

45 IZOVONAL MÓDSZER Kombinált izovonalas és mozgásvonalas módszerrel készült térkép

46 IZOVONAL MÓDSZER Példa az izovonalas ábrázolásra és a szín- pszichológiai alkalmazására

49 IZOVONAL MÓDSZER a b c Település népsűrűségének ábrázolása a, pontmódszerrel (1 pont=20 lakos) b, izovonalakkal c, értékhatár vonalakkal, álizovonalakkal

50 IZOVONAL MÓDSZER Az izovonalak szerkesztését olyan esetben is el lehet végezni, amikor a kiinduló adatok nem egy folytonos jelenség egyes pontjaira vonatkoznak (pl. népességi adatok, telekárak). Az így kapott vonalak az álizovonalak. Az álizovonalak lehetővé teszik bizonyos szerkezetek és eloszlások felismerését, de a kapott kép hamis, mert az értékek a vonalakon belül ugrásszerűen is változhatnak, így a vonalak által körülzárt terület nem a folytonosság egy részét, hanem a szórt jelenség összefoglalását jelenti. A szerkesztés során az értékek ugrásszerű változásánál az álizovonalak rajzát megszakítják, és emiatt a vonalak találkozhatnak, az egyes lépcsők nem fokozatosan mennek át egymásba. Ekkor a vonal neve már értékhatárvonal. Az értékhatárvonalak az azonos mennyiségi mutatókkal jellemezhető területeket veszik körül. Szerkesztésüknél általában ponttérképekből indulnak ki.

51 MOZGÁSVONALAK MÓDSZERE A módszert tárgyak vagy jelenségek helyzetváltoztatásának bemutatására lehet alkalmazni. Feladata, hogy jelezze a mozgás irányát, annak mennyiségi és minőségi jellemzőit. A mozgás irányát rendszerint nyíl, ritkábban eséstüske ábrázolja. A jel az elmozdulás tényét, ill. útját jelzi (pl. hajózási útvonal, egy tó vizének áramlása, tengeráramlások). Az ábrázolt tárgy, jelenség minőségét a nyíl alakjával, a nyilat kitöltő színnel, vonalkázással és magyarázó írással lehet szemléltetni. A mennyiségi jellemzőket a nyíl szélességével és esetleg számmal lehet érzékeltetni.

52 MOZGÁSVONALAK MÓDSZERE Mozgásvonal módszerre légtömegmozgások és eltérő légnyomásértékű térségek jelölésére.

53 MOZGÁSVONALAK MÓDSZERE A Föld energiafelhasználásának ábrázolása mozgásvonalakkal

54 MOZGÁSVONALAK MÓDSZERE Tengeráramlások ábrázolása mozgásvonalakkal

55 MOZGÁSVONALAK MÓDSZERE Áramlásvonal típusok (Arnberger nyomán) 1-4. egy pontból kiinduló elmozdulás 5-8. vonal menti elmozdulás adott területről, meghatározott irányba történő elmozdulás

56 MOZGÁSVONALAK MÓDSZERE Példa a mozgásvonalak módszerére

57 MOZGÁSVONALAK MÓDSZERE Példa a mozgásvonalak módszerére

58 ÁBRÁZOLÁSI MÓDOK Ajánlott irodalom Dr. Lóki József: Digitális tematikus térképészet. Kossuth Lajos Tudományegyetem, Sümeghy Unger Gál: Térképészet. Szegedi Egyetemi Kiadó, Cartographia: Magyarország atlasza. Bp

59 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!