MAGYAR NÉPRAJZ. nyolc kötetben KÉSZÜLT A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA NÉPRAJZI KUTATÓINTÉZETÉBEN. Szerkesztőbizottság PALÁDI-KOVÁCS ATTILA

Átírás

1 MAGYAR NÉPRAJZ nyolc kötetben KÉSZÜLT A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA NÉPRAJZI KUTATÓINTÉZETÉBEN Szerkesztőbizottság PALÁDI-KOVÁCS ATTILA a szerkesztőbizottság vezetője BALASSA IVÁN HOFER TAMÁS BODROGI TIBOR OROSZ ISTVÁN DOMONKOS OTTÓ TAKÁCS LAJOS DÖMÖTÖR TEKLA TÁLASI ISTVÁN GUNDA BÉLA VARGYAS LAJOS AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST

2 TÁJ, NÉP, TÖRTÉNELEM I. 2. A MAGYAR NÉPI MŰVELTSÉG KORSZAKAI Főszerkesztő PALÁDI-KOVÁCS ATTILA Szerkesztő FLÓRIÁN MÁRIA AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST

3 Megjelent a Magyar Tudományos Akadémia Könyv- és Folyóirat-kiadó Bizottsága és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával A kötet szerzői BALASSA M. IVÁN, BÁRTH DÁNIEL, BÁRTH JÁNOS, ÉGETŐ MELINDA, FELFÖLDI LÁSZLÓ, FLÓRIÁN MÁRIA, KISBÁN ESZTER, PAKSA KATALIN, PALÁDI-KOVÁCS ATTILA, PÓCS ÉVA, SZEMERKÉNYI ÁGNES, SZILÁGYI MIKLÓS, SZULOVSZKY JÁNOS, VEREBÉLYI KINCSŐ, ZENTAI TÜNDE Lektor KÓSA LÁSZLÓ A képmellékleteket, az ábra- és térképanyagot szerkesztette PALÁDI-KOVÁCS ATTILA A térképeket rajzolta NAGY BÉLA A helységnévmutatót készítette KISS EMÍLIA, JUNG HORTI JUDIT, MOLNÁR ANNA A borítón: A rozsnyói Szent Anna oltárkép részlete. Kétlovas vályús szekér vaskő szállítására. Rozsnyó (Gömör vm.) 1513 ISBN (összkiadás) ISBN (I. 2. kötet) Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja 1117 Budapest, Prielle Kornélia u Első magyar nyelvű kiadás: 2009 Akadémiai Kiadó, Budapest 2009 Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános előadás, a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetően is. Printed in Hungary

4 TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ Paládi-Kovács Attila FORRÁSOK, MÓDSZEREK, EREDMÉNYEK A NÉPI MŰVELTSÉG TÖRTÉNETI KUTATÁSÁBAN Paládi-Kovács Attila Előzmények Néprajz és művelődéstörténet Nép, népi műveltség és a hivatásos kultúra Az idő felfogása és a műveltségi javak együttélése, egyidejűsége a népi műveltségben Történeti rétegek és relatív kronológia Évszámok, századok abszolút kronológia Innovációk, konjunktúrák Periodizáció, szakaszok és fordulópontok Változás, átmenet, fixáció. Kontinuitás és diszkontinuitás Történeti stílusok, stílusrétegek ELŐZMÉNYEK A 10. SZÁZADIG Társadalom Paládi-Kovács Attila Család, rokonság, leszármazás Nemzetség és törzs szabadok és szolgák Gyűjtögető-zsákmányoló gazdálkodás Szilágyi Miklós Gyűjtögetés Zsákmányolás Vadászat Halászat Állattartó kultúra Paládi-Kovács Attila Földművelő gazdálkodás Paládi-Kovács Attila Szőlő-, gyümölcs- és kertkultúra Égető Melinda Szőlőkultúra Gyümölcskultúra Kertkultúra Közlekedés, szállítás, járművek Paládi-Kovács Attila Vízi közlekedés, csúsztatók, szánok Lovaglás, málházás Kerekes járművek Kézművesek, mesterségek Paládi-Kovács Attila Vas- és fémművesség Bőrművesség, szőrművesség

5 Kendermegmunkálás Agyagművesség Egyéb mesterségek Településmód Bárth János A szavak üzenete A magyarság települései a honfoglalás előestéjén A magyarság letelepedése a Kárpát-medencében Építőkultúra Balassa M. Iván Lakásbelső, bútorok Zentai Tünde Öltözködés Flórián Mária Amire szókincsünkből következtethetünk A tárgyi emlékek tanúsága Táplálkozáskultúra Kisbán Eszter A táplálkozáskultúra emlékei a 9. század végéig Táplálkozáskultúra a honfoglalás korában Díszítőművészet Verebélyi Kincső Költészet Szemerkényi Ágnes Zene, dal Paksa Katalin Archaikus réteg Ugor ősréteg Nemzetek feletti ősréteg: a pszalmodizáló stílus Ótörök ősréteg: a kisambitusú pentaton stílus Ótörök ősréteg: a nagy ívű ereszkedő (kvintváltó) pentaton stílus Népszokás Bárth Dániel Hiedelmek, vallási képzetek Pócs Éva A MAGYAR NÉPI MŰVELTSÉG A KÖZÉPKORBAN ( SZÁZAD) A köznépi társadalom élete Paládi-Kovács Attila Egyén, család, rokonság Nemzetség, natio, ország Jobbágyság, parasztság, közösség Gyűjtögető-zsákmányoló gazdálkodás Szilágyi Miklós Gyűjtögetés Méhészet Vadászat Halászat Állattartó kultúra Paládi-Kovács Attila Lótartás Szarvasmarhatartás Juhtartás Sertéstartás Ebtartás Baromfitartás Földművelő gazdálkodás Paládi-Kovács Attila Termesztett növények Talajművelés, munkaeszközök Aratási, cséplési módok és eszközök. Tárolás Szőlő-, gyümölcs- és kertkultúra Égető Melinda Szőlőkultúra Gyümölcskultúra Kertkultúra Közlekedés, szállítás, járművek Paládi-Kovács Attila Lovaglás, nyergelés

6 Kerekes járművek Utazószekerek, kocsik, hintók Vízi közlekedés és járművek Kézművesség, mesterségek Paládi-Kovács Attila Vasművesség, kovácsok Agyagművesség A faipar fejlődése Kender- és lenfeldolgozás Bőrművesség Településformák Bárth János A falurendszer kialakulása A településnév-adás módjai, típusai Falut jelentő latin szavak és településtörténeti hátterük A középkori faluhálózat kiteljesedése A magyarországi városok fejlődésének útja Építőkultúra, köznépi lakóházak Balassa M. Iván Lakáskultúra, bútorok Zentai Tünde Árpád-kor Késő középkor Öltözetek, viseletek Flórián Mária Nyugati öltözetelemek átvétele Továbbélő keleti hatások A középkortól ismert ruhafélék a közrend öltözködésében Táplálkozáskultúra Kisbán Eszter A középkori kettős étkezési rend Hús és hústalan váltakozása: a központi irányítás A hús és a hal Kenyér Káposzta A kor ízlése és a nemzetközi minta Díszítőművészet Verebélyi Kincső Költészet, szájhagyomány Szemerkényi Ágnes Zene, népdal Paksa Katalin Tánc Felföldi László Szakrális táncok Udvari táncok Harci táncok Profán táncok Szokásvilág Bárth Dániel Hiedelmek, vallási képzetek Pócs Éva A MAGYAR NÉPI MŰVELTSÉG A KÉSEI FEUDALIZMUS KORÁBAN ( SZÁZAD) A köznépi társadalom Paládi-Kovács Attila Második jobbágyság és rétegződés Földközösség, faluközösség, önkormányzat, önigazgatás Felekezet, közösség és egyén Család, háztartás, rokonság Egyéni életút Gyűjtögető-zsákmányoló gazdálkodás Szilágyi Miklós Gyűjtögetés Méhészet Vadászat

7 742 Halászat Állattartó kultúra Paládi-Kovács Attila Szarvasmarhatartás Lótartás Juhtartás Sertéstartás Baromfitartás Legeltetés, nyájak és pásztorok Építmények, ólak Tejgazdaság Földművelő gazdálkodás Paládi-Kovács Attila Határhasználat Trágyázás, talajjavítás, talajmunkák Aratás, cséplés, nyomtatás Termesztett növények Szőlő-, gyümölcs- és kertkultúra Égető Melinda Szőlőkultúra Gyümölcskultúra Kertkultúra Közlekedés, szállítás, járművek Paládi-Kovács Attila Lovaglás Kerekes járművek Kocsi és hintó Távolsági fuvarozás, szekeresek Szénaszállító szekerek Vízi közlekedés, szállítás Kézművesség, ipar, háziipar Paládi-Kovács Attila Vasművesség Gabonamalmok, őrlő molnárok Faműves mesterségek Agyagművesség Kender- és lenmunka Bőrművesség Településformák Bárth János Településtörténeti és népesedési változások a török korban ( század) Népesedéstörténeti folyamatok a 18. században Belső migráció Telepítések A nemzetiségi arányok változása Településtörténeti változások a 18. században és a 19. század első felében Építőkultúra, lakóházak Balassa M. Iván Lakásbelső, bútorok Zentai Tünde Kora újkor A 17. század fejleményei A népi lakáskultúra kibontakozása A jobbágykor vége Öltözetek, viseletek Flórián Mária A nyugati divat befolyásának erősödése A magyar ruha kialakulása Férfiöltözet Női öltözet A közrend öltözködésének elkülönülése Feudális kötöttségek önellátás, ruharendeletek A feudális kötöttségek lazulása Bővülő kereskedelem, változó ruhafélék

8 Vászonruhák Bőrruhák Szűrposztó és aba Posztóruhák és a férfiruhatár módosulása A női öltözet alakulása A kelengye Régiók öltözködésének elkülönülése Táplálkozáskultúra Kisbán Eszter Élelmiszerek, ételek, étkezések ( század) Gabona, kenyér, kása, főtt tészta tőkehús és szárnyas káposzta és répa Ételek Káposztás hús Magyarország címere Szalonnás káposzta Magyarország címere Ízek, fűszerek, dietétika és színek Italok Étkezések Szakácskönyvek Új nemzetközi minta: a francia étkezés és szakácsművészet Újítások százada, Újítások az elit kultúrában, Újvilági élelmiszerek Új ízek Társadalmi rendszerváltozáson átívelve, Gabona, burgonya, cukor Új jelkép a századvégen: paprikás hús A megkülönböztetés jelei: az illendő étkezés Az új polgári konyha felé: vendégfogadók, étlapok, a bécsi konyha, szakácskönyvek Parasztlakodalom: önkép, jelkép Díszítőművészet Verebélyi Kincső Költészet, szövegfolklór Szemerkényi Ágnes Népzene, népdal Paksa Katalin Tánc Felföldi László A kora reneszánsz tánckultúrája Hagyományos táncok, közös magyar vonások Táncok a században Hajdútánc Nyugat-európai táncok a magyar társas életben A 18. század tánckultúrája Magyarországon A jobbágyság táncai Katonatáncok A magyar tánc a 18. században Nemzeti táncok a 19. század első felében Paraszti táncélet a 19. században Népszokások Bárth Dániel Hiedelemvilág Pócs Éva A MAGYAR NÉPI MŰVELTSÉG A KAPITALIZMUS KORÁBAN ( ) Gyűjtögető-zsákmányoló gazdálkodás Szilágyi Miklós Gyűjtögetés Méhészet Vadászat Halászat Állattartó kultúra Paládi-Kovács Attila

9 744 Lótenyésztés Juhtartás Szarvasmarhatartás, tejgazdálkodás Sertéstartás Baromfitartás Földművelő gazdálkodás Paládi-Kovács Attila Határhasználat A növényi kultúrák változása Munkamódok változása, új gépek, eszközök Szőlő-, gyümölcs- és kertkultúra Égető Melinda Szőlőkultúra Gyümölcskultúra Kertkultúra Közlekedés, szállítás, járművek Paládi-Kovács Attila Fogatos járművek Fuvarosok, szekeresek Vízi szállítás, hajózás, tutajozás Kézművesség, ipar Szulovszky János Élelmiszeripar Malomipar Pék Mészáros és hentes Vasművesség Kovácsok Lakatosok Bádogosok Bőripar Tímár Csizmadia Cipész Szűcs Szíjgyártó Textil- és textilfeldolgozó ipar Takácsok Szabók Faipar Ács Asztalos Esztergályos Kádár Bognár Kocsigyártás Agyagművesség Fazekasság Kályhások Pipakészítés Tégla- és cserépgyártás Településformák Bárth János Településformálódás a 19. század második felében Településtörténeti folyamatok a 20. században Építőkultúra Balassa M. Iván Lakásbelső, bútorok Zentai Tünde A paraszti függetlenedés kora ( ) A századfordulótól az I. világháborúig A két világháború közötti időszak

10 Öltözködés Flórián Mária A gépi előállítás megjelenése az öltözködésben A parasztság válasza a változó lehetőségekre Archaikus vonásokat őrző tájak öltözködése A divat változásait fokozatosan befogadó régiók Paraszt voltukat öltözetükkel hangsúlyozó viseletcsoportok Új parasztos viseletek A népviseletek utóélete Táplálkozáskultúra Kisbán Eszter Kenyérsütés Hús, zsír, szalonna, olaj és tej Zöldség, zöldfőzelék, burgonya, befőzés Sütőélesztő, cukor, sör, üdítő ital: az új élvezetek Tűzhely, főzőedény Jégszekrény, hűtőszekrény Az új élelmiszerüzlet Magazinok, szakácskönyvek Házon kívül A társadalmi kiegyenlítődés útján régies színekkel Tárgyalkotó népművészet Verebélyi Kincső Költészet, szövegfolklór Szemerkényi Ágnes Népzene, népdal Paksa Katalin Tánc Felföldi László A hagyományos tánckultúra Európában A tánckultúra feltételei a dualizmus kori Magyarországon Színpadi és társastáncok a dualizmus korában A néptánc a dualizmus korában Hagyományos és társasági tánckultúra a 20. században A magyar tánchagyomány a 20. században Népszokások Bárth Dániel Hitvilág Pócs Éva BIBLIOGRÁFIA A RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE HELYSÉGNÉVMUTATÓ A KÉPEK JEGYZÉKE A TÉRKÉPEK JEGYZÉKE AZ ÁBRÁK JEGYZÉKE

11 ELŐSZÓ A magyar népi műveltség történeti alakulásáról, korszakairól szóló összefoglalásnak nincs közvetlen előképe. Csaknem félszázada, a néprajz történeti tudomány -ként való felfogása óta időről időre felmerült az új magyarság néprajza tervezeteinek megvitatása során a történeti metszetek kérdése és vele a történeti fejlődésmenet felvázolásának kívánalma. Az új magyar néprajzi kézikönyv előkészítését szolgáló vitákról, munkálatainak fordulópontjairól szóltunk a Magyar Néprajz VIII. Társadalom című kötetének előszavában (Budapest, 2000: 5 9) ban, amikor Ortutay Gyula vezetésével a jelen vállalkozás első vázlatai, szinopszisai elkészültek, még nem esett szó a magyar néphagyomány, a társadalom és a kultúra történeti változásait bemutató kötetről. A Solt határában tartott munkamegbeszélésen vetődött fel először, hogy Hoffmann Tamás és Voigt Vilmos 1968-ban A magyar etnikum és a magyar népi kultúra fejlődése címen kidolgozott szinopszisa alapján készüljön el és csatlakozzék az akkor 6 kötetre tervezett kézikönyvhöz egy ilyen kötet is, mintegy ív terjedelemben. Ez a kötet a többitől eltérően a népi kultúra és a társadalom történetét nem témákra bontva, hanem nagyobb korszakok szerinti rendbe szedve és a magyar történelem menetébe ágyazottan mutatta volna be. Hoffmann Tamás és Voigt Vilmos tervezett kötetének előzménye volt az a könyvfejezet, amelyet a szerzők 1965-ben publikáltak A kultúra világa című könyvsorozatban, annak is A Föld országai A világ népei címet viselő kötetében (Gondolat Kiadó, Budapest, 1965: ). Ez a mintegy 44 oldalas fejezet elkülönítve tárgyalja a magyar nép etnográfiáját, majd a magyar nép folklórját, de a fejezet mindkét tematikus ága kronológiai rendben halad az ősműveltségtől, a finnugor nyelvi rétegtől egészen a kapitalizmus koráig. Ortutay Gyula halála (1978) után az egész vállalkozás ügye megtorpant, s csak 1981-ben lendült ki ismét a holtpontról, amikor Köpeczi Béla, az MTA főtitkárhelyettese Tálasi István professzort kérte fel a kézikönyv szerkesztőbizottságának vezetésére. Akkor merült fel az a gondolat, hogy a magyar népi kultúra történetének áttekintésére történész szerzőket kérjenek fel. A Tálasi akadémikus elnökletével április 15-én megtartott munkamegbeszélést követően kapott megbízást előtanulmányok írására a korszakok rendjében haladva Bartha Antal, Kubinyi András, Makkai László, Orosz István, Vörös Károly, Vörös Antal, s nem sokkal később Orbán Sándor. Feladatuk az volt, hogy etnográfusok és folklórkutatók aktív közreműködésével, s a néprajzi kutatás szempontjait, igényeit figyelembe véve, foglalják össze a magyar nép történetét 5

12 és adjanak áttekintést a magyar népi kultúra fejlődéséről. Fontos megjegyezni, hogy ez a koncepció nem számolt etnográfus szerzők közvetlen részvételével. Sem az említett Hoffmann Voigt szerzőpáros, sem a történeti és néprajzi kutatásokban egyaránt elismert kutatók (mint Balogh István, Belényesy Márta, Vargyas Lajos, Varga Gyula) foglalkoztatásával. Az új magyar néprajzi szintézis I/B kötete szerzőinek és szerkesztőinek megbeszéléséről (1981. április 15.) készült jegyzőkönyv tartalmazza a szerzők, a fejezetek és a megadott terjedelmek előirányzatát is: 6 Bartha Antal: A magyar nép kialakulása és útja az államalapításig 2 ív Kubinyi András: Az államalapítástól az egységes jobbágyság kialakulásáig Kubinyi András: Az egységes jobbágyság kialakulásától az örökös jobbágyság és a majorsági gazdálkodás kezdetéig (1526-ig) 12 ív Makkai László: A magyar népi világszemlélet történeti alakulása 2 ív Orosz István: Az örökös jobbágyság rendszere a kialakulástól az úrbérrendezésig ( ) 8 ív Vörös Károly: Az úrbérrendezéstől a jobbágyság felszabadításáig ( ) 4 ív Vörös Antal: A kapitalizmus kora ( ) 10 ív Orbán Sándor. A szocializmus kora ( ) 2 ív Az egész I/B kötet szövegének terjedelmét eredetileg 38 ívre tervezték, ami Makkai nehezen beilleszthető fejezetével elérhette volna a 40 ívet is. A felkért történész szerzők az előtanulmány -nak nevezett, bő terjedelmű szinopszisokat kivétel nélkül határidőre elkészítették, kézirataik megtekinthetők az MTA Néprajzi Kutatóintézetében. Megállapítható belőlük, hogy tudásuk legjavát adták, a politikatörténet tényei mellett a társadalomtörténet, a gazdaságtörténet és a művelődéstörténet fontos fejleményeit ismertetik, de az etnográfusok és a folkloristák által kutatott tematikát alig érintik. A Tálasi István halálát (1984. április 17.) követő, s a néprajz szak vezető képviselőit megszólaltató tárgyalásokon (1984. június 4-én és november 20-án) azonban kiderült a vállalkozás és az MTA Néprajzi Kutatóintézet akkori vezetésének teljes kudarca. Akkor (1984. november 20-án) hozta meg Kulcsár Kálmán, az MTA főtitkárhelyettese nevezetes döntését az új magyarság néprajza néven futó vállalkozás szanálásáról, az akadémiai kutatási tervből, a tervmunkák közül történő kiiktatásáról. (Lásd: Paládi-Kovács Attila: Néprajzi kutatás Magyarországon az as években. Budapest, 1990: , 269.) A magyar néprajzi szintézis 1986 őszén engedélyezett újraindításakor a történeti kötet -re is tekintettel javasoltuk a fölöttes akadémiai vezetésnek Orosz István történészprofesszor bevonását a Magyar Néprajz nyolc kötetben címen folytatódó vállalkozás szerkesztőbizottságába. Ennek az átlagéletkorát tekintve 1986-ban sem fiatal bizottságnak mára alig maradt tevékeny tagja. Az előttünk járó nagy generációt képviselő kötetfőszerkesztőkkel (Balassa Iván, Dömötör Tekla, Gunda Béla, Vargyas Lajos) teljes egyetértésben eleve azt a kiadási stratégiát választottuk, hogy a kötetek megjelenését nem a kötetek számozása, hanem az elkészülésük sorrendje határozza meg és

13 2001 között ezen elvet követve jelent meg a sorozat hét kötete, de a történeti kötet ügye kellő anyagi és szellemi potenciál hiányában egyre halasztódott. Az már a történész szinopszisok első olvasásakor is világos volt, hogy azok nem helyettesíthetik, nem válthatják ki az etnográfusok és folkloristák kutatási eredményeit összefoglaló szövegeket. Tudomásul kellett vennünk, hogy az évek folyamán a Tálasi által elgondolt kötet munkatársaként számításba vett történészek száma is egyre fogyatkozott. A magyar népi műveltség történeti alakulását bemutató kötet újjászervezésére április 8-án született az első írásba foglalt javaslat. Már annak is az volt a lényege, hogy témaspecialisták lehetnének a szövegek szerzői és történészek a lektorok. A javaslat szerint: Minden korszak elé vagy után kb oldalas történész korfestés kerülhetne. Készült egy tervezet, amely a lehetséges szerzőket és témaköröket sorolta fel. Azon a listán mind a népköltészet, mind a népzene korszakai után Vargyas Lajos, a földművelés témájánál Balassa Iván, a lakáskultúra, bútor tematikánál Csilléry Klára, a társadalomszervezet tárgykörénél Szabó László neve olvasható. A szóban forgó tervezetnek a szerkesztőbizottsági megvitatására Gunda Béla halogató taktikája, majd váratlan halála (1994. július 30.) következtében nem került sor. Az 1990-es évek végén már azzal kellett számolnunk, hogy a magyar köznép társadalmi és kulturális állapotának történeti változását, alakulásának menetét bemutató kötet tervét végképp fel kell adnunk. Akkor merült fel ismét az a gondolat, hogy a történeti kötet megírását etnográfus és folklórkutató szerzők közreműködésével oldjuk meg. Minthogy Hoffmann Tamás akkor már az Európai parasztok című könyvén dolgozott, évtizedekkel korábban írott tervezetünkhöz nem térhettünk vissza, s hasonló felkészültségű kutatók sem álltak rendelkezésünkre. Továbbra is számolnunk kellett azzal a megkerülhetetlen körülménnyel, hogy a magyar néprajztudományban a specializálódás nem korok, korszakok szerint alakult, mint a történetírásban, a régészet, a művészettörténet és a többi történeti diszciplína területén. Hamar kiderült, hogy szerzőként, szerkesztőként az akkor már az új magyar művelődéstörténeti kézikönyv létrehozásán fáradozó Kósa László közreműködésére sem számíthatunk. Ezért aztán vállalnunk kellett a sok szerzőt megmozgató szerkezeti megoldást, a legjobb témaspecialisták szerzőségére alapozó szerkesztői feladatokat. A történeti áttekintést tárgykörök szerint elgondoló koncepció újabb tervezetét október 18-án keltezte e sorok írója. Azzal számolt, hogy az etnográfusok, folkloristák kéziratainak lektorálására történészeket lehet majd felkérni. Ez a tervezet miként a későbbiek négy nagyobb időegységre kívánta tagolni a történelem menetével párhuzamosan haladó áttekintést: 1. Előzmények a honfoglalás koráig (10. századig). 2. Korai feudalizmus, középkor ( század). 3. Kései feudalizmus, újkor: a) század, b) 18. század és a 19. század első fele. 4. A kapitalizmus kora ( ). A kései feudalizmus korának kettéosztása a későbbi tervezetekben már elmaradt, mivel akkor joggal merült volna fel a középkor periódusokra osztása is, ahogy az 1981-ben elfogadott tervezetben történt. Kubinyi András a vállalkozás számára leadott kéziratában külön-külön fejezetben foglalta össze az államalapítástól az egységes jobbágyság kialakulásáig és az onnan az örökös jobbágyság kezdetéig (1526-ig) terjedő korszak társadalomtörténetét. A 2001 őszén elfogadott tervezet a négy történeti egységre az alábbi terjedelmi arányokat állapította meg: 1. Előzmények a 10. század végéig 3 ív; 2. Középkor (

14 század) 5 ív; 3. Kései feudalizmus kora ( ) 10 ív; 4. A kapitalizmus kora ( ) 12 ív. Ugyanakkor a tervezett 16 témakörre egyenként két-két szerzői ív terjedelmet számítottunk. Ez a szempont magyarázza olyan témakörök összevonását, mint a gyűjtögető gazdálkodás és a halászat, vadászat, méhészet fejezete, illetve a szőlő-, bor-, gyümölcs- és kertkultúra együttese. A szerzők és tematikus egységek szerint megállapított két szerzői ív felhasználására is voltak előzetesen megállapított terjedelmi arányok, amelyekhez minden szerző igyekezett tartani magát: 1. korszak 6250 n, 2. korszak n, 3. korszak n, 4. korszak n. Ehhez képest a végső arányok mégis módosultak, mind a tematikus egységek, mind a korok tekintetében. Valójában az újkor változásainak bemutatása a tervezettnél hosszabban történt, a kapitalizmus kora pedig az előirányzottnál szűkebb terjedelemben is megoldható volt. A évi tervezet, mely a tematikus fejezetek szinopszisainak elkészülte után alapjául szolgált a 2002-ben benyújtott NKFP pályázatnak is, a későbbiek során tematikai szempontból keveset változott. Az ottani bírálók azonban ezt a kollektív vállalkozást nem tartották támogatásra érdemesnek. Egy év elvesztegetése után más irányba fordultunk, de az OTKA akkori megkötései miatt ott csupán a bevezető félkötet -tel tudtunk sikeresen pályázni. A négy évre elosztott, nehezen elnyert támogatással között sikerült elkészíteni a magyar nép természeti környezetével, történeti-táji tagozódásával, történeti demográfiájával, a Kárpát-medence etnikai térszerkezetének alakulásával és a hazai etnográfia tudománytörténetével foglalkozó fejezetek kéziratait. A magyar népi műveltség történeti korszakai -t feltáró munkálatok elvégzését végül a Nemzeti Kulturális Alap Népművészeti Kollégiumánál elnyert pályázati támogatás ( ) tette lehetővé számunkra. Addig azonban több ponton változott a közreműködő szerzők névsora. A évi indulásnál még köztünk volt és szinopszissal segítette a munkát Bellon Tibor (földművelés) és Csilléry Klára (lakáskultúra, bútor) is. Elhalálozásuk után a földművelés téma megírását Paládi-Kovács Attila, a lakáskultúra, bútor tárgykör összefoglalását Zentai Tünde vállalta magára. Az NKA-hoz 2004-ben benyújtott pályázat előkészületei során Domonkos Ottó a hazai kézművesség témájának történeti áttekintését, Hofer Tamás pedig a tárgyalkotó népművészet korszakainak feldolgozását hárította el magától. Ennek folytán az utóbbi témakör kidolgozására Verebélyi Kincső kapott felkérést, a kézművesség tárgykörét pedig Paládi-Kovács Attila és Szulovszky János vállalta fel. A Nemzeti Kulturális Alap pályázati elszámolásának határidejére (2006. február 28.) elkészült a kéziratok túlnyomó része. Nem készült el a társadalomszervezet történeti változásait bemutató fejezet, melynek Sárkány Mihály volt a reménybeli és kezdetektől fogva számításba vett szerzője ban, amikor a kötet kiadására és a kéziratok lektorálására az első lehetőség mutatkozott, ezt a témát végül Paládi-Kovács Attila foglalta össze. (A kapitalizmus korának sokrétű változásaival ő sem foglalkozott, minthogy azokról a sorozat VIII. Társadalom című kötete kellő eligazítást nyújt.) Pócs Éva kérése és javaslata nyomán Bárth Dániel felkérésével 2005-ben vált ketté az eredetileg egységesnek gondolt néphit és népszokás fejezet őszén derült ki, hogy mégiscsak elkészül a néptánc fejezete. Ezzel növekedett végül 18-ra a történeti változásukban áttekintett témakörök száma. Előre tudható volt, hogy a tárgykörök szerint megírt történeti áttekintésben sérül a komplexitás követelménye, s az egész bemutatott ismerettár mozaikokra töredezik, mint a lexikonokban. Számolni kellett azzal is, hogy bizonyos ismeretkörök kimarad- 8

15 nak, hiányozni fognak, részint a kényszerűségből választott szerkesztésmódnak, részint a bevonható etnográfus szerzők hiányának következtében. Mégis úgy gondoljuk, hogy a tárgykörüket behatóan ismerő, azt régen és eredményesen kutató specialisták, etnográfusok és folkloristák összefogásával létrehozott kötet ebben a formájában is jelentős lépés a történeti etnográfia nem teljesen kitaposott, rögös útján. Hisszük, hogy egy hiányait ismerő, de megvalósult vállalkozás többet ér száz kitűnően elgondolt, de megvalósítatlanul maradt, talán soha meg sem valósuló, ki nem próbált tervezetnél. A hazai néprajzi kutatások mai szakaszában és a rendelkezésre álló mai kutatókkal most egy ilyen úttörés bizonyult megvalósíthatónak. Az itt röviden előadottakból is nyilvánvaló, hogy a 2001 óta eltelt évek nem túlságosan kedveztek az efféle kollektív vállalkozásoknak, a nagyobb lélegzetű művek, kézikönyvek létrehozásának. A sorozat első kötetének kettéosztását a fentebb vázolt nehézségek mellett a tudományos könyvkiadás mai viszonyai, az állami mecenatúra beszűkült lehetőségei indokolják. A magyar népi műveltség korszakai -nak kiadását döntően a Nemzeti Kulturális Alap Népművészeti Kollégiumának támogatása teszi lehetővé. Pótlólagos támogatást nyújt hozzá a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya. Köszönet érte mindkettőnek! Paládi-Kovács Attila 9