ÚJ TÍPUSÚ MAGYAR SZIGORLAT (HOSSZÚKÓDOS NEPN HALLGATÓKNAK

Átírás

1 ÚJ TÍPUSÚ MAGYAR SZIGORLAT (HOSSZÚKÓDOS NEPN HALLGATÓKNAK ANYAGI KULTÚRA 1. Építkezés 1. A magyar népi építészet táji tagolódása a században: alaprajzok változatai, tüzelőtechnika változatai 2. Építőanyagok és szerkezetek: a falépítés technikái, a tetőzet formái 3. Az építmények fajtái: lakóházak, gazdasági építmények Barabás Jenő - Gilyén Nándor. Magyar népi építészet. Budapest, (2. javított kiadás Budapest, 2004.) Barabás Jenő - Gilyén Nándor. Vezérfonal népi építészetünk kutatásához. Budapest, Építészet. In Balassa Iván (Főszerk.) Magyar Néprajz nyolc kötetben, Vol. IV. Életmód. Budapest, További tájékozódásra ajánlható Cseri Miklós Balassa M. Iván Viga Gyula. (Szerk.) Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében. Miskolc-Szentendre, Cseri Miklós L. Imre Mária. (Szerk.) Dél-Dunántúl népi építészete. Szentendre-Pécs, Cseri Miklós Perger Gyula. (Szerk.) A Kisalföld népi építészete. Szentendre-Győr, Cseri Miklós S. Lackovits Emőke. (Szerk.) A Balaton-Felvidék népi építészete. Szentendre-Veszprém, Balassa M. Iván Cseri Miklós. (Szerk.) Népi építészet Erdélyben. Szentendre, Zentai Tünde. A parasztház története a Dél-Dunántúlon. Pécs, (= Pannónia könyvek) 2. Lakáskultúra 1. A parasztház bútorai: tároló bútorok (vályuláda, ácsoltláda, asztalosláda, szekrény), ülőbútorok, fekhelyek, az asztal (formái és magasságuk) 2. Az ácsolt bútor, az asztalos bútor, a festett bútorok: készítők, központok, műhelyek 3. A tisztaszoba a magyar parasztházban, a diagonális berendezés K. Csilléry Klára. Lakáskultúra. In Balassa Iván (Főszerk.) Magyar Néprajz nyolc kötetben, Vol. IV. Életmód. Budapest, K. Csilléry Klára. Bútorművesség. In Balassa Iván (Főszerk.) Magyar Néprajz nyolc kötetben, Vol. III. Kézművesség. Budapest, Benda Gyula. A lakásfelszereltség változásai Keszthelyen In Novák László Selmeczi László (Szerk.) Építészet az Alföldön. Nagykőrös, (= Az Arany János Múzeum Közleményei, VI.) K. Csilléry Klára. Statisztikai vizsgálatok a magyar népi bútorok történetéhez. Ház és ember, 3: K. Csilléry Klára. Bútorművesség Lakáskultúra Népművészet. Néprajzi Értesítő, (LXXV.) Zentai Tünde. Az ágy és az alvás története. Pécs, (= Pannónia könyvek) 3. Táplálkozáskultúra 1. A magyar táplálkozáskultúra korszakai és étkezések napi rendjének alakulása a magyar társadalomban (elit, köznépi) a késő középkortól a jelenkorig 2. A kenyér a magyar parasztkultúrában. Gabonaételek formái a magyar táplálkozáskultúrában 3. Az újvilági növények beilleszkedése a magyar táplálkozáskultúrába 4. Húsfogyasztás- és konzerválás a magyar paraszti kultúrában 5. Az egyházi böjt / absztinencia hazai szerepének történeti átalakulása: húsevőnap tésztaevőnap, az ún. heti étrend 6. Gulyás / pörkölt / paprikás: egy nemzeti-kultúra-szimbólum kialakulása Kisbán Eszter. Az étkezések napi rendjének újkori átalakulása és az ebéd. Magyar Nyelv (71.)

2 Kisbán Eszter. "Köleskását hoztam, mégpedig cukrozva.." A cukor bevezetése a parasztoknál Magyarországon. In Agria. Az egri Dobó István Múzeum Évkönyve. Eger, Kisbán Eszter. Népi kultúra, közkultúra, jelkép: a gulyás, pörkölt, paprikás. Budapest, (= Életmód és tradíció, 4.) Kisbán Eszter. A főtt tészták elterjedése Európában és Magyarországon. In Mohay Tamás (szerk.) Közelítések. (FS Hofer Tamás). Debrecen, Kisbán Eszter. Húsevőnap tésztaevőnap : az egyházi böjti fegyelem táplálkozásformáló szerepe. In Kisbán Eszter (szerk.) Parasztkultúra, populáris kultúra és a központi irányítás. Budapest (MTA NKI), Kisbán Eszter. Táplálkozás. In Balassa Iván (Főszerk.) Magyar Néprajz nyolc kötetben, IV. Életmód Budapest (Akadémiai), Kovács Sándor Iván. (bevezető tanulmány). In Király Erzsébet (kiad.). Szakácsmesterségnek könyvecskéje. A csáktornyai Zrínyi-udvar XVII. századi kéziratos szakácskönyve és a Tótfalusi Kis Miklós által kiadott kolozsvári szakácskönyv. (új, teljes kiadás) (= Magyar Hírmondó). Budapest, Montanari, Massimo. Éhség és bőség. A táplálkozás európai kultúrtörténete. Budapest (Atlantisz), Gazdálkodás, kézművesség 1. A gyűjtögetés tárgyai az egykori vizes területeken, erdőben és a havasokban. Vadászat és halászat módjai eszközei. Ártéri gazdálkodás 2. A magyar állattartás eredete, formái. Régi magyar állatfajták. Pásztorok és pásztorkodás eszközei, építményei 3. A magyar földművelés eredete. A Kárpát-medence jellemző terményei, eszközei, munkálatai. A földhasználat szabályai és azok változása napjainkig (földközösség, nyomáskényszer, vetésforgó) 4. Gyümölcsészetünk múltja, szőlőművelésünk történeti rétegei és átalakulása a 19. század végén. Nevezetesebb borvidékek és szőlőfajták 5. A paraszti háziipar. Kender, len és gyapjú termelése, feldolgozásának eszközanyaga, módja és szokásvilága 6. Népművészet. A magyar szövő- és hímző művészet jellemzői, népművészetéről nevezetesebb tájak. Fazekas központok, fa sírjelek, kapuk. Paládi-Kovács Attila (Főszerk.) Magyar Néprajz nyolc kötetben. Vol. II. Gazdálkodás. Budapest (Akadémiai), következő fejezetei: Andrásfalvy Bertalan. Gyümölcskultúra Balassa Iván. Gabonatermesztés Gunda Béla. A vadnövények gyűjtése Gunda Béla. Méhészet Égető Melinda. Szőlőművelés és borászat Paládi-Kovács Attila. Parasztgazdaság, paraszti üzem Paládi-Kovács Attila, Szabadfalvi József. Állattartás, pásztorkodás Selmeczi Kovács Attila. Szántóföldi kapáskultúrák Szilágyi Miklós. Vadászat Szilágyi Miklós. Halászat Szilágyi Miklós. Kerti növénytermesztés kertészkedés Domonkos Ottó (Főszerk.) Magyar Néprajz nyolc kötetben. Vol. 3. Kézművesség. Budapest (Akadémiai), következő fejezetei: Domonkos Ottó. Céhes takácsok Domonkos Ottó. Kékfestés Gáborján Alice. Magyar bőr- és lábbelikészítés Juhász Antal. Malmok, molnárság, sütő- vagy pékmesterség Juhász Antal. Fafeldolgozás Kresz Mária. Agyagművesség Szolnoky Lajos. A kender, a len és a gyapjú feldolgozása Timaffy László. Fémművesség Andrásfalvy Bertalan. A vörösbor Magyarországon. Szőlőművelésünk balkáni kapcsolatai. Néprajzi Értesítő, (XXXIX.) Andrásfalvy Bertalan. Vízhaszonvétel és árvízvédelem hagyománya Magyarországon. Magyar Tudomány, szám, (megtalálható még:

3 Györffy István. Nagykunsági krónika. Karcag, (újabb kiadása többek között pl. Karcag, 1984.) Hofer Tamás Fél Edit. Magyar népművészet. Budapest, Malonyay Dezső (Szerk.) A magyar nép művészete. Vol Budapest, Településnéprajz 1. A telep, település fogalma és a települések életjelenségei (népesség, kontinuitás, áttelepülés stb.) 2. A települések morfológiai típusai a Kárpát-medencében: szálláskertes település, tartozéktanya, szórvány, tanya stb. 3. A falu, mezőváros, város fogalma, településtörténeti, funkcionális meghatározása Bárth János. Szállások, falvak, városok. A magyarság települési hagyománya. Kalocsa, Bárth János. Település. In Balassa Iván (Főszerk.) Magyar Néprajz nyolc kötetben, Vol. IV. Életmód. Budapest, Györffy István. Magyar nép magyar föld. Budapest, Györffy István. Magyar falu magyar ház. Budapest, Maksay Ferenc. A magyar falu középkori településrendje. Budapest, Mendöl Tibor. Általános településföldrajz. Budapest, Szabó István. A középkori magyar falu. Budapest, Néprajzi tájak, csoportok A szigorlati tematika a Kárpát-medence néprajzi csoportjainak részletes tárgyalásakor minden egyes nagytáj, régió, kistáj vagy csoport bevezetéseként magában foglalja a magyarság megtelepedésének vázlatos történetét, az ökológiai viszonyok és a településtörténet kapcsolatát, a Kárpát-medence lakosságának etnikai és vallási összetételét, a migráció, a központi telepítések, a pusztásodás, a népességszám változásának problematikáját. A részletes bemutatás során az egyes csoport teljes kultúrájának (építkezés, lakáskultúra, viselet, gazdálkodás, táplálkozás stb.) bemutatása következik. 1. Dunántúl: a nagytáj népességének etnikai összetétele, az etnikai viszonyok átalakulása, az Ormányság, a Sárköz, az Őrség, a Rábaköz, Göcsej, a Sárköz stb. paraszti kultúrája, délszláv és német csoportok betelepülése és az együttélés 2. Alföld: a Kunság, a Jászság története; az alföldi nagy központok (Szeged, Debrecen, a Három Város) története, az alföldi települések kialakulása, a népesség változása (a pusztásodás, a török fennhatóság, az újratelepítés hatása, piacközpontok és vásárkörzetek), a Duna és Tisza-mente átalakulása az ármentesítések során 3. Felföld: a felföldi magyar népesség csoportjai (a palócok, a barkók, a matyók stb.) kultúrája 4. Erdély: a keleti magyar népcsoportok kultúrája (a Mezőség, Kalotaszeg, Szilágyság, a Körösök völgye), a csángók (moldvai, gyimesi, hétfalusi csángók), ill. a székelyek története, településviszonyai, kultúrája A mellékelt bibliográfia elsősorban a néprajzi csoport meghatározásával foglalkozó szakirodalmat tartalmazza. Az egyes csoportokról szóló részletesebb szakirodalmat a témával foglalkozó előadásokon lehet megismerni. Andrásfalvy Bertalan. A bukovinai székelyek kultúrájáról. Népi kultúra népi társadalom, VII. Budapest, Andrásfalvy Bertalan. A táji munkamegosztás néprajzi vizsgálata. Ethnographia, (LXXXIX.) Andrásfalvy Bertalan. Néprajzi csoport, kistáj, régió. Népi kultúra népi társadalom, XI-XII. Budapest, Andrásfalvy Bertalan. Torzkép a magyarságról. Honismeret, Bácskai Vera Nagy Lajos. Piackörzetek a XIX. század eleji Magyarországon. Ethnographia, (LXXXIX.) Balassa Iván. A határon túli magyarok néprajza. Budapest, Barabás Jenő. Az etnikai csoport fogalmának kérdéséhez. Néprajzi Értesítő, (XL.) Bálint Sándor. A szögedi nemzet, 1-2. In A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75. és 1976/77. Erdei Ferenc. Futóhomok. A Duna-Tiszköz földje és népe. Budapest, é.n. [1937]

4 Erdei Ferenc. Parasztok. Budapest, [a két Erdei mű közül lehet választani, több modern kiadás is van!] Faragó Tamás. Településtörténet, történeti táj, történeti térbeliség. (= Történeti Statisztikai tanulmányok) Budapest, Kodolányi János, ifj. Problémák az ormánsági etnikai csoport körülhatárolásában. Néprajzi Értesítő, (XL.) 5-18p Kósa László Filep Antal. A magyar nép táji-történeti tagolódása. Budapest (Akadémiai), Kósa László. A feudális eredetű szabadalmas közösségek azonosságtudata és a néprajzi csoportok kutatása. Ethnographia, (XCVI.) Kósa László. Paraszti polgárosulás és népi kultúra táji megoszlása Magyarországon ( ). Debrecen, [Újabb kiadása is van!] Különösen is a Bevezető fejezet, 5-93p. Zentai János. Baranya megye magyar néprajzi csoportjai. Ethnographia, (LXXXIX.) Társadalomnéprajz 1. Családszervezet, családtípusok. Paraszti üzem és háztartás. Rokonság, vérrokonság, műrokonság. 2. Társadalmi tagozódás a században: társadalmi struktúra, osztályok, rétegek, köznemesi rétegek és a parasztság viszonya. 3. Önigazgatás, közigazgatás, a falusi társadalom belső rendje. 4. Lokális csoportok, gazdasági- és foglalkozási csoportok és szervezetek, nemek tradicionális szerep- és munkamegosztása, vallásos társulatok. 5. Paraszti erkölcs és magatartás. Bodrogi Tibor (Szerk.) Varsány. Tanulmányok egy észak-magyarországi falu társadalomnéprajzához. Budapest, Fél Edit Hofer Tamás. Arányok és mértékek a paraszti gazdálkodásban. Budapest, Morvay Judit, Sz. Asszonyok a nagycsaládban. Mátraalji palócasszonyok élete a múlt század második felében. Budapest, Paládi-Kovács Attila (Főszerk.) Magyar Néprajz nyolc kötetben. Vol. VIII. Társadalom. Budapest (Akadémiai), következő fejezetei: Sárkány Mihály. A társadalomnéprajzi kutatás hazai története Faragó Tamás. Nemek, nemzedékek, rokonság, család Nagy Varga Vera. Műrokonság, szomszédság, kortársi csoportok, barátság Szilágyi Miklós. Gazdasági társulások, egyesületek, érdekvédelmi szervezetek Kocsis Gyula. Önigazgatás, közigazgatás Jávor Kata. A magyar paraszti erkölcs és magatartás További tájékozódásra ajánlható Andorka Rudolf. A magyar községek társadalmának átalakulása. Budapest, Andorka Rudolf - Balázs Kovács Sándor. A háztartás összetétel típusai és változásai (Sárpilis, ). Ethnographia, (XCV.) Andrásfalvy Bertalan. Néprajzi jellegzetességek az észak-mecseki bányavidék gazdasági életében. In Babics András (szerk.) Az észak-mecseki bányavidék regionális vizsgálata. Pécs (MTA Dunántúli Tudományos Intézet, értekezések.), Andrásfalvy Bertalan. Ellentétes értékrendek és a polgárosodás. Tiszatáj, XXVII Benda Gyula. Egy mezővárosi közösség rekonstrukciója (Keszthely). Á. Varga László (szerk.) Társadalomtörténeti módszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1987 (1988) Bodrogi Tibor. A néprajzi terminológia kérdéséhez. Társadalomnéprajz: vérségi kapcsolatok. Ethnographia, (LXVIII.) Bodrogi Tibor. Társadalmak születése. Budapest, (új kiadás, Budapest, 1997.) Fél Edit. A magyar népi társadalom életének kutatása. (Klny. a Magyar Népkutatás kézikönyvéből.) Budapest, Fél Edit. A nagycsalád és jogszokásai a Komárom megyei Martoson. Budapest, Lőrinczi Réka, J. A magyar rokonsági elnevezések rendszerének változásai. Bukarest, Kiss Géza. Ormányság. Budapest, Stewart, Michael Sinclair. Daltestvérek. Az oláhcigány identitás és közösség továbbélése a szocialista Magyarországon. (= A szociálpolitikai értesítő könyvtára), Budapest, Vidacs Bea. Komaság és kölcsönösség Szentpéterszegen. Ethnographia, (XCVI.)

5 FOLKLÓR 1. Népköltészet: mese 1. Mesei nyomok az ókorban és keleten, a középkorban és a kora újkorban. 2. A 18. századi mesegyűjtemények Európában és mesei nyomok Magyarországon. 3. A Grimm-testvérek és a 19. századi mesekutatás. 4. Módszerek a népmesekutatásban a században 5. A magyar népmese kutatása a században. 6. A magyar népmese műfajai. Voigt Vilmos: Mese. In: A magyar folklór. Szerk.: Voigt Vilmos. 5. fej.ezet Osiris Kiadó, Budapest Banó István: Népmese. In: Magyar néprajz. V. Folklór 1. Magyar népköltészet. Föszerk.: Vargyas Lajos. Akadémiai Kiadó, Bp., A Magyar Népmesekatalógus összes kötete a bevezető tanulmányokkal együtt. 2. Népköltészet: líra 1. A népi líra fogalma, jellemzői, a magyar népi líra története, társadalmi szerepe. 2. A magyar népdalok csoportjai. 3. Gyermekdalok, siratóénekek. 4. A népi líra stilisztikája Katona Imre: Líra. In A magyar folklór. Szerk.: Voigt Vilmos. 8. fejezet. Osiris Kiadó, Budapest Katona Imre Voigt Vilmos: A folklór stilisztikája és esztétikája. Ugyanott: Küllős Imola: A magyar népdalkutatás története. In Magyar néprajz. V. Folklór 1. Magyar népköltészet. Főszerk.: Vargyas Lajos. Akadémiai Kiadó, Bp., Vargyas Lajos: Lírai népköltészet. Uo: Tátrai Zsuzsanna: A gyermekkor költészete. Uo.: Károly S. László: Siratóének. Uo.: Népköltészet: monda és egyéb rövid prózai műfajok 1. A monda és kutatása a században. 2. Magyar hiedelemmonda és rendszerezése. Magyar történeti monda és rendszerezése. 3. Eredetmagyarázó monda, biblikus történet, legenda, exemplum. 4. Anekdota, tréfás népi elbeszélések, vicc. 5. Írásbeli folklór: feliratok (stb.), igaz történetek, paraszti önéletrajzok. 6. Proverbiumok, találósok. : Voigt Vilmos: Kisepikai prózai műfajok. In A magyar folklór. (Szerk.: Voigt Vilmos) Osiris Kiadó, Bp Magyar néprajz V. Folklór I. Magyar népköltészet. Főszerk.: Vargyas Lajos. Akadémiai Kiadó, Bp. 1988: Nagy Ilona: Eredetmagyarázó monda. 1o Bihari Anna: A hiedelemmondák rendszerezésének elvei. A mondai típus fogalma Nagy Ilona: Hiedelemmonda Lengyel Dénes: Történeti monda Sándor István: Anekdota Küllős Imola: Igaz történet, élettörténet, önéletrajz Szemerkényi Ágnes: Közmondás és szólás Mándoki László: Szóbeli rejtvények

6 4. Népköltészet: hősepika, népének, ballada 1. A magyar hősepika kérdései. 2. A magyar népballada és Európa. 3. Históriások. Voigt Vilmos: Hősepika. In A magyar folklór. (Szerk.: Voigt Vilmos) Osiris Kiadó, Bp Vargyas Lajos: Népballada. In Magyar néprajz V. Folklór I. Magyar népköltészet. Főszerk.: Vargyas Lajos. Akadémiai Kiadó, Bp Vargyas Lajos: A hősének maradványai népköltészetünkben. Uo.: Takács Lajos: Paraszti históriaköltészet. Uo.: Néphit 1. A néphit meghatározása, szerkezeti, formai szerveződése, a magyar néphit forrásai, kutatástörténete 2. Népi kozmogónia, a természet világa, természeti szellemek, átmeneti lények 3. Halottak, kísértetek, örzőszellemek és támadó démonok 4. Tudósok és mediátorok; látók, táltos, garabonciás 5. Boszorkány, boszorkányság 6. A hiedelemcselekvések szabályai, előírás, tiltás, tabu. Mágia, rontás, gyógyítás. 7. Divináció 8. Archaikus vallási technikák: transz, látomás, megszállottság Bihari Anna: Magyar hiedelemmonda katalógus. Előmunkálatok a Magyarság Néprajzához 6. Bp Diószegi Vilmos: A honfoglaló magyar nép hitvilága kutatásának módszertani kérdései. Ethn. LXV (1954) Dömötör Tekla: A magyar néphitkutatás története. In Dömötör Tekla szerk.: Magyar Néprajz VII. Bp. 1990, Keszeg Vilmos: Mezőségi hiedelmek. Marosvásárhely Keszeg Vilmos: Történetek a lüdércről. In: Homo narrans. Emberek, történetek és kontextusok. Kolozsvár 2002, Pócs Éva: Transz és látomás Európa népi kultúráiban. In Pócs Éva szerk.: Eksztázis, álom, látomás. Vallásetnológiai fogalmak tudományközi megközelítésben. Tanulmányok a transzcendensről I. Budapest Pécs, Balassi K., University Press. Bp., 1998, Pócs Éva: Magyar néphit Közép- és kelet-európa határán. Válogatott tanulmányok I. Budapest Pócs Éva: Néphit. In Dömötör Tekla szerk.: Magyar Néprajz VII. Bp. 1990, Vargyas Lajos: Honfoglalás előtti, keleti elemek a magyar folklórban. In: Keleti hagyomány nyugati kultúra. Tanulmányok. Bp. 1984, Voigt Vilmos: Miért hiszünk a hiedelmekben? A hiedelmek paradigmatikus és szintagmatikus tengelye. Ethn. LXXXVII (1976), Népi gyógyászat 1. A népi gyógyászat forrásai, alapformái, rendező elvei, a magyar kutatás története 2. Szentantaltüze 3. Szemverés 4. Gyógyítók 5. Ráolvasások Grynaeus Tamás: Engi Tüdő Vince: a legenda és a valóság. A Móra Ferenc Múzeum évkönyve (1974), Grynaeus Tamás: Szent Antal tüze. Budapest, Akadémiai K Hoppál Mihály: Népi gyógyítás. In Népszokás, néphit, népi vallásosság. (Magyar Néprajz VII., Folklór 3.) Főszerk. Dömötör Tekla. Bp., Akadémiai K.1990,

7 Pócs Éva: Igézet, szemverés: a nézéssel való rontás hiedelmei és rítusai. In: Pócs Éva szerk.: Áldás és átok, csoda és boszorkányság. Vallásetnológiai fogalmak tudományközi megközelítésben. Tanulmányok a transzcendensről IV. Budapest, Balassi K., Pócs Éva: Szem meglátott, szív megvert. Magyar ráolvasások. Bp., Helikon K (Utószó; szöveganyag áttekintő ismerete) Vajkai Aurél: A magyar népi orvoslás kutatása. Budapest Vajkai Aurél: Az ősi javasember. Ethn. XLIX (1938), Népi vallás 1. Római katolikus és görögkatolikus egyházak Magyarországon történeti áttekintés 2. Protestáns egyházak, irányzatok történeti áttekintés 3. Kultusz, liturgia (mise, istentisztelet, ünnepek, szent helyek és kultusztárgyak katolikus, protestáns) 4. A kultusz végzői/irányítói és a népi tisztségviselők; papság, szent emberek, kultusztestületek, vallásos társulatok 5. Szentkultusz, Mária kultusza; hivatalos és magánkultusz, rítusok, népszokások 6. Kegyhelyek, zarándoklat, búcsújárás 7. Archaikus népi imádság: funkcionális, formai, tartalmi jellemzői, típusai Bálint Sándor Barna Gábor: Búcsújáró magyarok. A magyarországi búcsújárás története és néprajza. Budapest Bálint Sándor: Egy magyar szentember. (Orosz István életrajza) Bp (Reprint 1992) Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium 1 3. A Mária-ünnepek és jelesebb napok a Magyar és középkori hagyományvilágból. Bp (3. Kiadás) (4-5 fontos szent-ünnep, 2-3 Mária-ünnep) Bárth János: A katolikus magyarság vallásos életének néprajza. In: Népszokás, néphit, népi vallásosság. (Magyar Néprajz VII., Folklór 3.) Főszerk. Dömötör Tekla. Bp., Akadémiai K. 1990, Bartha Elek: A görög katolikus magyarság vallási néprajza. In: Népszokás, néphit, népi vallásosság. (Magyar Néprajz VII., Folklór 3.) Főszerk. Dömötör Tekla. Bp., Akadémiai K. 1990, Erdélyi Zsuzsanna: Hegyet hágék, lőtőt lépék. Archaikus népi imádságok. Pozsony, Kalligram, 1999 (Harmadik, bővített kiadás) (Előszó; szöveganyag áttekintő ismerete) Kósa László: Protestáns egyházias szokások és magatartásformák. In: Népszokás, néphit, népi vallásosság. (Magyar Néprajz VII., Folklór 3.) Főszerk. Dömötör Tekla. Bp., Akadémiai K. 1990, Népszokás 1. Rítus, ünnep, népszokás meghatározás, rendszerezés, magyar kutatástörténet 2. Keresztény naptár; Krisztus, Mária, szentek ünnepei: áttekintés. Karácsonyi, húsvéti és pünkösdi ünnepkör rítusai, Szent Iván-napi rítusok. 3. Misztériumjátékok, templomi és iskolai színjátszás 4. Temetés, temető, halottkultusz 5. Átmeneti rítusok áttekintés; születés és házasságkötés rítusai 6. Pásztorünnepek, agrárünnepek 7. Dramatikus szokások és maszkok típusai 8. Modern társadalmi ünnepek : Bálint Sándor: Karácsony, húsvét, pünkösd. A nagyünnepek hazai és középeurópai hagyományvilágából. Bp.1998 (3. kiadás) Benedek András: Misztérium, mirákulum, moralitás- és a mai színjáték. Utószó in Szenczi Miklós vál.: Akárki. Misztériumjátékok, mirákulumok, moralitások. Bp Dömötör Tekla: A népszokások költészete. Bp. Akadémiai K., 1974 Dömötör Tekla: Naptári ünnepek, népi színjátszás. Bp., Akadémiai K.,1964. Györgyi Erzsébet: A házasságkötés. In Népszokás, néphit, népi vallásosság. (Magyar Néprajz VII., Folklór 3.) Főszerk. Dömötör Tekla. Bp., Akadémiai K Kapros Márta: Születés. In Népszokás, néphit, népi vallásosság. (Magyar Néprajz VII., Folklór 3.) Főszerk. Dömötör Tekla. Bp., Akadémiai K. 1990,

8 Kerényi György szerk.: Jeles napok. A magyar népzene tára II. Budapest, (Nagy ünnepek rítusénekeinek áttekintő ismerete) Kunt Ernő: Temetkezési szokások. In Népszokás, néphit, népi vallásosság. (Magyar Néprajz VII., Folklór 3.) Főszerk. Dömötör Tekla. Bp., Akadémiai K Pócs Éva szerk.: Rítus és ünnep az ezredfordulón. Tudományos konferencia Marcaliban, május Studia Ethnologia Hungarica VI. A Pécsi Tudományegyetem Néprajz Tanszék és a L Harmattan Könyvkiadó közös sorozata. L Harmattan PTE Néprajz Tanszék, Budapest, (Modern ünnepekről szóló tanulmányok) Róheim Géza: Magyar néphit és népszokások. Bp (Népszokás fejezetek) Szabadfalvy József: A gazdasági év vége és az őszi pásztorünnepek. Műveltség és Hagyomány VI. (1964) Ujváry Zoltán: Dramatikus népszokások, népi színjátékok. In Magyar Néprajz VII. Bp, Verebélyi Kincső: Szokásvilág. Studia Folkloristica et Ethnographica 46. Debrecen, 2005.