2011. évi munkaprogram

Átírás

1 European Agency for the Management of Operational Cooperation at the External Borders of the Member States of the European Union évi munkaprogram European Agency for the Management of Operational Cooperation at the External Borders of the Member States of the European Union

2 Tartalomjegyzék Összefoglaló Általános rész Bevezetés Küldetés Jövőkép Stratégia Megközelítés Célorientált megközelítés Programok, projektek, termékek és szolgáltatások azonosítása A többéves tervezést lehetővé tevő programok Környezeti feltételek Politikai vagy uniós vonatkozású tényezők Gazdasági tényezők Társadalmi és politikai környezet A határigazgatással kapcsolatos technológiai fejlemények A külső határokon tapasztalható helyzet kilátásai 2011-ben A 2010-es helyzet Általános kitekintés Kitekintés régiók szerint Az éves kockázatértékelésben megfogalmazott ajánlások 2011-re vonatkozóan A FRONTEX legfontosabb tevékenységi területei és a kapcsolódó célkitűzések A Frontex közötti többéves tervének (MAP ) alapját képező célok cél: Tudatosítás cél: Reagálás cél: Interoperabilitás cél: Teljesítmény Célkitűzések és eredmények Teljesítményirányítási rendszer és fontossági sorrend Teljesítménymutatók Fontossági sorrend A Frontex operatív portfoliója és programozása Műveleti részleg Kapacitásfejlesztési Részleg /153

3 Közös alaptantervek Képzési tevékenységek a Frontex műveleti részlegének (OPD) programjai részeként65 Hálózatépítés és együttműködés az érdekelt felekkel Egyéb tevékenységek A célkitűzések, eredmények (projektek, termékek, szolgáltatások), teljesítménymutatók és az erőforrások elosztásának áttekintése Műveleti részleg Közös műveletek Kockázatelemzési egység (RAU) Frontex Helyzetelemző Központ Kapacitásfejlesztési Részleg Kutatás és fejlesztés Képzési egység Egyesített Erőforrások Egység Igazgatási részleg Igazgatási szolgáltatások Pénzügy és beszerzés Jogi ügyekkel foglalkozó egység Igazgatóság és ügyvezetői támogatás Frontex operatív iroda Külső kapcsolatok Tervezés és ellenőrzés (CTL) Minőségirányítás Információ és átláthatóság Belső ellenőrzés melléklet Tervezett operatív tevékenységek (ábécésorrendben) melléklet A tagállamok által megnevezett, érdeklődésre számot tartó, téma szerinti területek indikatív jegyzéke (ábécésorrendben) Ábrák jegyzéke 1. ábra: A Frontex szervezeti felépítése ábra: A pénzügyi eszközök alakulása a közötti időszakban ábra: A személyzet alakulása a közötti időszakban...19 Táblázatok 1. táblázat: évi bevételek áttekintése táblázat: A személyzet alakulása a közötti időszakban táblázat: évi kiadások áttekintése (címenként) táblázat: Igazgatási kiadások ben táblázat: Operatív kiadások ben táblázat: Erőforrások áttekintése ( ) táblázat: A pénzügyi erőforrások alakulása ( ) /153

4 8. táblázat: Az igazgatási tevékenységekre elkülönített pénzügyi erőforrások áttekintése táblázat: Az operatív tevékenységekre elkülönített pénzügyi erőforrások áttekintése ( ) /153

5 Összefoglaló A munkaprogram 1 a Frontex operatív terve, amelynek alapján az irányítási célú jelentéstételt (a 2011 során kezdeményezett és végrehajtott operatív tevékenységek vizsgálatát és értékelését) elvégzik. A munkaprogram javaslatként előterjeszti és körvonalazza a Frontex lehetséges tevékenységi területeit a szóban forgó évben. A Frontex munkaprogramja egyben a lehető legnagyobb átláthatóságot biztosítja az Európai Unió tagállamainak polgárai számára. A munkaprogram felépítése a Frontex működési modelljét követi, amely három alapvető funkcióra épül: 1. kockázatelemzés és az ismeretek kezelése, 2. a közös műveletek irányítása (beleértve az operatív reakcióképességet), és 3. kapacitásfejlesztés. Ezeket az alapvető funkciókat a Frontex által az integrált határigazgatási koncepció alkalmazása során tett közreműködése és elért eredményei teszik lehetővé. A koncepciót a tagállamok és harmadik országok határellenőrzési hatóságaival szoros együttműködésben hajtják végre, támogatva és segítve a regionális struktúrákat és az ügynökségek közötti együttműködést. A Frontex működési modelljének sikere nem csupán a Frontex szervezeti struktúrájában felhalmozódott humán, pénzügyi és technikai erőforrások rendelkezésre állásától és felhasználásától függ, hanem a külső szereplők és partnerek, például a Frontex által koordinált tevékenységekben közreműködő tagállamok hozzájárulásától is. A Frontex tevékenységeit a termékek és szolgáltatások folyamatos és ismétlődő leszállításaként, illetve teljesítéseként azonosították. Ezek a tevékenységek az elkövetkező években is a Frontex operatív portfoliójában maradnak. Ebben az időszakban némelyik tevékenység változatlan marad, míg másokat az elért életciklusuktól függően kismértékben kiigazítanak. Mindezeken túl, az új belső biztonsági stratégiával összhangban a Frontex operatív tevékenységei egyre inkább előtérbe helyezik a külső határokon megjelenő szervezett bűnözést. A középtávú megközelítést tükröző programokban csoportosították a részlegeken átnyúló tevékenységeket, valamint az egy részlegen belüli tevékenységeket. A 1 A munkaprogram egy adott terv megvalósításához szükséges tevékenységeket vagy lépéseket határozza meg. Célja, hogy ehhez kapcsolódóan stratégiai cselekvést fogalmazzon meg. 5/153

6 csoportosítás lehetővé teszi, hogy szükség esetén anélkül igazítsák ki e programok éves összetételét, hogy módosítani kellene a program általános hatókörét. E rugalmasság lehetővé teszi, hogy kezeljék a Frontex működési környezetében bekövetkezett változásokat. A évi munkaprogram általános része összefoglalja a Frontex küldetését, stratégiai pozícióját és a Frontex jövőképét. Az éves munkaprogram csak általános szinten foglalkozik a kérdésekkel. Az általános rész ezután a környezeti feltételek bemutatásával folytatódik, és kitekintést ad az EU külső határain 2011-ben tapasztalható helyzetről. E rész főként a 2010-es éves és félévi kockázatértékelés megállapításain alapul. A Frontex évi munkaprogramjának második része a Frontex legfontosabb tevékenységi területeire összpontosít, amelyeket a Frontex négy stratégiai központja (célja), azaz a tudatosság (elemzési képességek) 2, a reagálás (operatív és reagálási képességek) 3, az interoperabilitás (testreszabás) 4 és a teljesítmény (vezetési képességek) 5 mentén dolgoztak ki. A Frontex szervezeti felépítése részlegekre és egységekre oszlik, amelyek az eredményeket szolgáltatják, és amelyekhez teljesítménymutatókat rendeltek az irányítás és a vezetés elősegítése érdekében. Minden egyes projekthez, termékhez és szolgáltatáshoz emberi erőforrás és pénzügyi eszközök kapcsolódnak, amelyek az ebben a dokumentumban leírt eredmények megvalósításához vezető tevékenységek végrehajtásához szükségesek. Az összefoglaló következő része arra vállalkozik, hogy összegezze és megvilágítsa azokat a területeket, ahol a strukturális változások mellett az eredmények tekintetében is történnek változások, ennélfogva e területeken az emberi és/vagy pénzügyi erőforrások terén növekedés várható. 2 A TUDATOSSÁG azt jelenti, hogy operatív információk alapján és a helyzet elemzése révén az EU külső határainak biztonságára esetlegesen hatást gyakorló változások, kockázatok és fenyegetések értékeléséhez a Frontex képet alkot a kialakult helyzetről. 3 REAGÁLÁS azt jelenti, hogy a Frontex kulcsfontosságú szerepet tölt be a közös tevékenységek kezdeményezésében és abban, hogy európai uniós szinten a legnagyobb hatékonysággal összehangolja a rendszeres operatív határbiztonsági intézkedéseket. Ezzel eredményesen támogatja a tagállamokat a vészhelyzetek kezelésében és az EU külső határain a biztonság garantálásában. 4 Az INTEROPERABILITÁS azt jelenti: a cél az, hogy a Frontex központi szerepet játsszon az EU külső határainak hatékony igazgatását támogató doktrínák, szükségletek, operatív és igazgatási eljárások, valamint technikai megoldások harmonizációjának előmozdításában. 5 TELJESÍTMÉNY az erőforrások felhasználásának hatékonyabbá tétele, a munkafolyamatok fejlesztése, valamint a meghatározott célkitűzések megvalósítása. 6/153

7 A tevékenység leírása évi költségvetés évi költségvetés (módosítva augusztusban) minden összeg euróban értendő évi költségvetés tervezete I. Közösségi támogatás II. A schengeni társult országok hozzájárulásai III. Az Egyesült Királyság és Írország hozzájárulása IV. A tagállamok bármilyen önkéntes hozzájárulása p.m. ÖSSZESEN V. Meghatározott rendeltetésű bevételek táblázat: évi bevételek áttekintése Annak ellenére, hogy a Frontex as többéves terve általánosságban azt javasolta, hogy 2011-ben ne csak a tevékenységek emelkedő száma miatt növeljék a személyzeti létszámot, hanem amiatt is, hogy néhány tevékenység hatóköre is bővül, a Frontexnek a nulla növekedés politikáját kell követnie 2011-ben. Humán erőforrások Ideiglenes alkalmazottak Szerződéses alkalmazottak Kirendelt nemzeti szakértők Változás 143 (48%) 143 (48%) 0 79 (26%) 79 (26%) 0 76 (26%) 76 (26%) 0 Összesen 298 (100%) (100%) 0 2. táblázat: A személyzet alakulása a közötti időszakban ben csupán azon alkalmazottak száma növekedett, amelyek nem szerepelnek a költségvetés létszámtervében. Az alábbi táblázat a kiegészítő személyzet megoszlását mutatja a Frontex egységei között. 4 IKT helpdesk Szerződéses alkalmazottak 1 Asszisztens (helyettesítés) az ügyvezetői támogatásban 1 Asszisztens a RAU-ban 1 Asszisztens az ügynökségi szolgáltatásokban Összes kiegészítő személyzet a szerződéses alkalmazottaknál 7 Kirendelt nemzeti szakértők (SNE) További SNE-k összesen 5 4 FISO FOO Rövid időtávra kirendelt nemzeti szakértők, akiknek 1 megbízását kiterjesztették az FOO-projektre 7/153

8 A fent említett politikával összhangban a személyzet számát 2011-ben 281 személyben állapították meg, amibe beleszámít az Ügynökség felső vezetése is. A Frontex azzal számol, hogy 2011-ben állandó pénzügyi erőforrásokra lesz szüksége. A következő években tovább kell stabilizálni a pénzügyi erőforrásokat és a kiigazítások mellett mérsékelten növelni kell a humán erőforrásokat, amit a szilárd teljesítményirányítási rendszer támaszt alá. Költségvetés 2009 Kötelezettsé gvállalások 2009 Kifizetések évi módosított költségvetés (N1) évi költségvetés minden összeg euróban értendő 1. cím cím cím Összese n táblázat: évi kiadások áttekintése (címenként) Mivel 2011 során főként az IT-projektek folytatása terén előreláthatólag a kiadások elérik a csúcsot, az igazgatási és operatív kiadások aránya a 38:62 arány felé tolódik el. A korábbi években említetteknek megfelelően azonban az igazgatási kiadások jelentős rejtett működési kiadásokat tartalmaznak (1. cím). A Frontex teljesítményirányítási rendszerének bevezetésével jobb és reálisabb képet kapunk az operatív és igazgatási kiadások valós arányáról ben az egyéb igazgatási kiadások mintegy 0,4 millió euróval emelkednek majd, ebből 0,3 millió eurót a megemelkedett IT-kiadások fedezésére különítenek el. Az operatív kiadások a évi költségvetés 62 %-át teszik ki. A működési költségvetés 10%-kal csökken a 2010-es módosított költségvetéshez (N1) viszonyítva. Az erőforrások hatékonyabb felhasználása azonban lehetővé teszi mind az elsődleges, mind pedig a másodlagos operatív tevékenységek 10%-os növelését. A biztonság határigazgatáson keresztül történő megerősítésére irányuló stratégiai célkitűzésekhez kapcsolódva a Frontex megerősített koordinációja támogatja majd, hogy szorosabban összekapcsolják a bűnmegelőzést és a bűnüldözést a 8/153

9 migráció kezelésével. Ezzel teljes mértékben kiaknázzák az integrált határigazgatás koncepciójában rejlő lehetőségeket. Figyelembe véve, hogy a Frontex által ellátott feladatok teljes egészében lefedik a négy pillérből álló uniós határbiztonsági stratégiát, a határigazgatás és a visszatérési műveletek terén 2011-ben különösen fontos lesz a tevékenységek folyamatos megerősítése a harmadik országokhoz fűződő kapcsolatok és a velük folytatott együttműködés tekintetében. Külön erőfeszítéseket tesznek a földközitengeri régióban, Nyugat-Afrikában, Közép-Ázsiában és a Távol-Keleten lévő harmadik országok illetékes hatóságaival folytatott együttműködés elmélyítése érdekében ben a Frontex a tagállamokkal együtt mérlegeli az európai határőrizeti rendszer (Eurosur) fejlesztésének folytatásában való részvételt is. Ehhez kapcsolódóan a tengeri, szárazföldi és légi határokon számos hosszú távú műveletre kerül sor. A Frontex a tagállamok közötti együttműködés erősítésével fokozza a határbiztonságot, továbbá a tagállamokkal együtt folytatja a regionális határigazgatási kezdeményezések kidolgozását, elsősorban a déli tengeri határokon. A nemzeti Frontex kapcsolattartó pontok (NFPOC) hálózata, valamint az egyedi hálózatok továbbfejlesztésére is sor kerül majd. A Frontex továbbra is törekszik elemzési kapacitásainak javítására. Megerősíti az európai bevándorlási összekötő tisztviselők (ILO) hálózatával kialakított kapcsolatokat is. A Helyzetelemző Központot tovább kell fejleszteni, hogy a szervezeti érettség következő szintjére lépjen. A korábbi évek tapasztalatai alapján a tengeri határokra elkülönített költségvetést a hatékonyság akadályozása nélkül a 2010-es eredeti szinten lehet tartani. Annak ellenére, hogy a tengeri határok tekintetében a kötelezettségvállalások magas szintet értek el, a kifizetések terén komoly elmaradások voltak. Ennélfogva ésszerűnek tűnik, hogy még csökkentett költségvetés mellett is kellő tér marad 7 9 projekt számára az EPN-program keretében. A Frontex költségvetésének legnagyobb részét a közös műveletek számára különítették el, hogy kockázatelemzés alapján tovább javítsák a Frontex kapacitását és hatékonyságát a tagállamok és schengeni társult országok operatív tevékenységeinek összehangolásában. Ez lehetővé teszi, hogy a Frontex még inkább az illegális migráció fő útvonalaira összpontosítson, és erősítse azt a hatást, amit a határigazgatás a bűnözés ellen a külső határokon folytatott küzdelemre fejt ki. 9/153

10 2009. évi költségvetés évi költségvetés (módosítva augusztusban) évi költségvetés tervezete minden összeg euróban értendő Munkaerő-felvétel Adminisztratív kiküldetések Szociális és egészségügyi infrastruktúra Az alkalmazottakkal kapcsolatos egyéb kiadások Szociális jólét Szórakoztatásra és reprezentációra szánt költségek ÖSSZES SZEMÉLYZETI KIADÁS Épületek bérlése és járulékos költségek Adatfeldolgozás és távközlés Ingóságok és a járulékos költségek Folyó igazgatási költségek Postai költségek Nem operatív ülések Ellenőrzés ÖSSZES EGYÉB IGAZGATÁSI KIADÁS táblázat: Igazgatási kiadások ben 10/153

11 2009. évi költségvetés évi költségvetés (módosítva augusztusban) évi költségvetés tervezete minden összeg euróban értendő Műveletek Szárazföldi határok Tengeri határok Légi határok Visszatérési együttműködés Kockázatelemzés Frontex Helyzetelemző Központ Képzés Kutatás és fejlesztés Egyesített erőforrások Egyebek Egyebek Operatív IT-projektek Operatív összesen tevékenységek Mindösszesen táblázat: Operatív kiadások ben Annak ellenére, hogy a külső határokon végrehajtott közös műveletek és kísérleti projektek költségvetése 2,5 millió euróval 40,6 millió euróra csökken, abszolút értékben a műveleti napok száma 11%-kal fog nőni. A szárazföldi határokon végrehajtott közös műveletekre és kísérleti projektekre 4,5 millió eurót különítettek el a tagállamok és a schengeni társult országok operatív együttműködésének jobb összehangolása céljából, annak érdekében, hogy kezeljék az illegális migráció hullámait, továbbá a Balkánt és a keleti 11/153

12 útvonalakat megcélozva az EU külső határain nagyobb hatást érjenek el a bűnözés elleni küzdelemben. A tengeri határokon végrehajtott közös művelet és kísérleti projektek a korábbi évekhez hasonlóan most is a legnagyobb arányban részesülnek a Frontex költségvetésében elkülönített forrásokból. 20,4 millió eurót különítettek el a tengeri határokon végrehajtandó műveletekre, hogy fellépjenek a kockázatelemzés által azonosított útvonalakon érkező illegális bevándorlással szemben, mégpedig azáltal, hogy a műveleti területek és végrehajtási időszakok tekintetében bővítik a tengeri műveletek lefedettségét. A légi határokon folyó műveletek 2,2 millió eurós költségvetéssel rendelkeznek, hogy kezeljék a nyugat-balkáni régióból, Latin-Amerikából, Ázsiából, Afrikából és a Közel-Keletről eredő migrációs helyzetet, valamint hogy a kockázatelemzésben azonosított reptereken az FJST-k bevetésével folytassák az illegális migráció jelenségével szembenéző hosszú távú megközelítések végrehajtását. A visszatérési műveletek növelik a tagállamoknak és a schengeni társult országoknak a közös visszatérési műveletek megszervezéséhez nyújtott támogatást. 9,8 millió eurós költségvetést bocsátanak rendelkezésre többek között közös légi, szárazföldi vagy tengeri visszatérési művelet támogatásához (ideértve a bérelt repülőgépek használatát is), valamint több ilyen művelet társfinanszírozásához. A kockázatelemzés a stratégiai elemzési termékeket és ehhez kapcsolódó tanácsadást, valamint operatív és taktikai elemzési termékeket biztosít megfelelő időben a belső és külső érdekelt felek számára. 1,4 millió eurós költségvetés áll rendelkezésre több időszaki és eseti kockázatértékelés elkészítéséhez, valamint az Ügynökség operatív tevékenységeinek elemzési támogatásához. A Frontex Helyzetelemző Központja (FSC) továbbra is tudatosítja az érintettekben a kialakult helyzetet, valamint támogatja a kockázatértékelést és a vészhelyzeti/válságkezelési eljárásokat azzal, hogy tovább növeli az operatív képességet egy 9/7 szolgálaton keresztül ben a kutatási és fejlesztési egység 1 millió eurós költségvetést kap a határellenőrzési vonatkozású szabványok harmonizálására és fejlesztésére mind operatív, mind technikai szinten, továbbá hogy folyamatosan tájékoztassa a tagállamokat a technikai/technológiai fejlődés újdonságairól a határőrizet terén, valamint képviselje a tagállamok érdekeit a határbiztonsági kutatásokban. A képzési egység tevékenységei nagyjából három kategóriát ölelnek fel: szabványos közös tantervek és továbbfejlesztett tanfolyamok, továbbképzés annak érdekében, hogy a nem a közös képzési szabványok szerinti kiképzésben részesült határőrökkel együtt lehessen működni, valamint képzési támogatás. 5,7 millió eurós költségvetés áll rendelkezésre az egység több különböző 12/153

13 tevékenységéhez. A korábbi évekhez viszonyított forráscsökkenés nem érintheti az elvégzett képzési napok számát, amely 11%-kal fog nőni. Az egyesített erőforrások egység irányítja és továbbfejleszti az uniós tagállamok, a schengeni társult országok és a Frontex határőreinek és technikai berendezéseinek összevonását, hogy növelje az operatív erőforrások rendelkezésre állását és bevethetőségét a közös műveletek, technikai és operatív segítségnyújtás és gyorsreagálású operatív segítségnyújtás céljából, és ezzel erősítse a Frontex reagálási képességét. Az egyéb operatív tevékenységek főként az operatív IT-projektek költségvetését ölelik fel (2 millió euró), mint amilyen a RAU/FSC automatizálásának befejezése, a visszatérési/közös műveletek automatizálása, valamint egyéb projektek, ahol a források fő címzettjei a kutatási és fejlesztési egység és/vagy a képzési egység. Jóval kisebb mértékben ugyan, de ebből a költségvetési jogcímcsoportból fedezik azokat az operatív jellegű küldetéseket, amelyek nem kapcsolódnak egy meghatározott operatív projekthez. 13/153

14 1. Általános rész 1.1. Bevezetés A Frontex-rendeletben 7 említett munkaprogram 8 célja, hogy körvonalazza és elfogadja a Frontex lehetséges tevékenységi területeit a szóban forgó évben. A Frontex évi munkaprogramja és annak végrehajtása szorosan kapcsolódik évi költségvetés-tervezetének kidolgozásához és felhasználásához is, megindokolva a Frontex pénzügyi tervében címek, fejezetek és jogcímcsoportok szerint elkülönített forrásokat. A korábbi évekhez hasonló módon a munkaprogram egyensúlyt kíván teremteni az átláthatóság, a biztonság és a rugalmasság között, lehetővé téve, hogy a Frontex működési függetlenségét kihasználva kiigazítsa saját tevékenységeit. A évi munkaprogram a következőkre törekszik: 1. összhang a Frontex közötti időszakra vonatkozó többéves tervével; 2. a Programok kategóriába rendezett Termékek és Szolgáltatások fenntartható megvalósítása (beleértve a továbbfejlesztést); valamint 3. új Projektek vagy Programok kezdeményezése és végrehajtása. Ad 1) 2009 során az igazgatótanács jóváhagyta a Frontex közötti időszakra vonatkozó többéves tervét (MAP), kézzelfogható, hosszú távra szóló tevékenységekre ültetve át a Frontex stratégiai álláspontját. A MAP referenciaként szolgált a munkaprogram kidolgozása során. Ad 2) A Frontex 2009-ben elkezdte kialakítani termék- és szolgáltatási portfolióját ben folytatódik e termékek és szolgáltatások megvalósítása, szükség esetén pedig a portfolió finomítása. Ad 3) Korlátozott számban új kezdeményezések is indulnak 2011-ben ben és 2010-ben megkezdődött a termékek és szolgáltatások közép- és hosszú távú programokba szervezése, 2011-ben pedig folytatódik ennek végrehajtása és további finomítása. 7 A Tanács október 26-i 2007/2004/EK rendelete az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról 8 A munkaprogram egy adott terv megvalósításához szükséges tevékenységeket vagy lépéseket határozza meg. Célja, hogy ehhez kapcsolódóan stratégiai cselekvést fogalmazzon meg. 14/153

15 Ebben a szakaszban fontos megemlíteni, hogy a 2.5. fejezetben említett egyedi célkitűzésekhez rendelt humán és pénzügyi erőforrásokban a további tervezési és végrehajtási folyamat során kerülhet sor változtatásokra Küldetés A Frontex az Európai Unió tagállamainak külső határain folytatott operatív együttműködést koordináló európai ügynökség. A Frontex feladata, hogy elősegítse és hatékonyabbá tegye a külső határok igazgatásához kapcsolódó, meglévő és jövőbeni közösségi intézkedések alkalmazását. A Frontex azáltal jár el így, hogy biztosítja a tagállamok ezen intézkedések végrehajtása érdekében tett lépéseinek összehangolását, és ezzel hozzájárul a személyek ellenőrzésének és az Európai Unió tagállamai külső határőrizetének hatékony, magas és egységes szintű megteremtéséhez. 9 A Frontex a tagállamok nemzeti határigazgatási rendszereinek kiegészítésén keresztül erősíti az EU polgárainak szabadságát és biztonságát. A Frontex egy hiteles európai operatív koordinátor és közreműködő, amelyet a tagállamok és a külső partnerek teljes körűen elismernek és támogatnak. A Frontex tevőlegesen támogatja az együttműködést más bűnüldöző szervekkel, amelyek az EU szintjén a belső biztonságért felelnek. A Frontex operatív tevékenységei hírszerzésen alapulnak, végrehajtásukra pedig az érintett személyek alapvető jogainak teljes tiszteletben tartása mellett kerül sor. A Frontex hatékonyságának alapját rendkívül motivált és magas szakmai tudással rendelkező személyzete képezi. Ezért a Frontex további lépéseket tesz annak érdekében, hogy még inkább versenyképes munkáltatóvá váljon. A Frontex kulcsfontosságú szerepet tölt be az EU integrált határigazgatási koncepciójának kidolgozásában és végrehajtásában. Az EU belső biztonsági stratégiája keretében a Frontex előtérbe helyezi a szervezett bűnözés ellen a külső határokon végzett operatív tevékenységeket is. 9 A Frontex-rendelet 1. cikke. 15/153

16 1.3. Jövőkép A Frontex az európai integrált határigazgatási koncepció sarokköve, amely támogatja a legmagasabb szintű szakmaiságot, interoperabilitást, integritást, valamint az érdekeltek kölcsönös tiszteletben tartását 1.4. Stratégia A közötti időszakra vonatkozó többéves tervét követve a Frontex továbbra is a megerősített együttműködés megközelítését alkalmazza a tagállamok és az uniós tagállamok külső határainak integrált igazgatása meghatározás által érintett területen tevékenykedő más fontos szereplők tekintetében. 10 A Bizottság és a költségvetési hatóságok által alkalmazott nulla növekedés politikája ellenére a pénzügyi erőforrások elkülönítése a 2010-es szinten tartható. A külső partnerek bővülő száma, valamint az általános költségvetéshez való hozzájárulásuk több lehetőséget kínál, amelyet a Frontex 2011 során hasznosítani fog. Emellett a pénzgazdálkodás konszolidálásának a becslések pontosabbá váltak, mivel egyre több összesített tapasztalatra és adatra alapozhatók és a személyzet magasabb szintű kihasználásának lehetővé kell tennie valamennyi rendelkezésre álló eszköz optimális felhasználását. 10 A Bel- és Igazságügyi Tanács december 4 5-én Brüsszelben tartott ülésének következtetései. 16/153

17 A FRONTEX SZERVEZETE IGAZGATÓTANÁCS ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ BELSŐ ELLENŐRZÉS ÜGYVEZETŐIGAZGATÓ-HELYETTES ÜGYVEZETŐI TÁMOGATÁS HELYETTES KÜLKAPCSOLATOK FRONTEX-ÖSSZEKÖTŐK TERVEZÉS/ELLENŐRZÉS MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS INFORMÁCIÓ ÉS ÁTLÁTHATÓSÁG MŰVELETI részleg KAPACITÁSFEJLESZTÉSI részleg IGAZGATÁSI részleg MŰVELETEK KOCKÁZAT- ELEMZÉS KÉPZÉS KUTATÁS ÉS FEJLESZTÉS PÉNZÜGY ÉS BESZERZÉS IGAZGATÁSI SZOLGÁLTATÁSOK FRONTEX HELYZETELEMZŐ KÖZPONT EGYESÍTETT ERŐFORRÁSOK JOGI ÜGYEK 1. ábra: A Frontex szervezeti felépítése Humán erőforrások Ideiglenes alkalmazottak Szerződéses alkalmazottak Kirendelt nemzeti szakértők Összesen táblázat: Erőforrások áttekintése ( ) A tervek szerint a szervezeti felépítés 2011-ben ugyanaz marad, mint 2009-ben és 2010-ben. A 2010 és 2011 során végrehajtott Frontex operatív irodája kísérleti projekt kimenetele strukturális változásokat eredményezhet, amelyeket 2011-ben és 2012-ben is mérlegelni kell. 17/153

18 A tevékenység leírása évi költségvetés évi költségvetés (módosítva augusztusban) évi költségvetés tervezete minden összeg euróban értendő I. Közösségi támogatás II. A schengeni társult országok hozzájárulásai III. Az Egyesült Királyság és Írország hozzájárulása IV. A tagállamok bármilyen önkéntes hozzájárulása p.m. ÖSSZESEN V. Meghatározott rendeltetésű bevételek táblázat: A pénzügyi erőforrások alakulása ( ) Pénzügyi eszközök millió EUR APP AMM SUM Év 2. ábra: A pénzügyi eszközök alakulása a közötti időszakban APP AMM SUM Költségvetés-tervezet Módosítások Összesen A költségvetés pénzügyi része 2009-hez és 2010-hez képest kissé csökkent (kb. 1,9 millió euróval). Az utolsó években szerzett tapasztalatoknak lehetővé kell tenniük a pénzügyi szükségletek pontosabb értékelését (magasabb fokú kihasználás), és ennélfogva e hiány ellentételezését. Emellett a Frontex kialakította és finomította a belső és külső folyamatokat, lehetővé téve hasonló típusú tevékenységek végrehajtását kisebb időráfordítás mellett és/vagy kevesebb forrás felhasználásával, ezzel megvalósításuk hatékonyabb. 18/153

19 A humán erőforrások a 2010-es szinten maradnak befagyasztva. Ennek ellenére 2011-ben el kell érni, hogy a tagállamok nagyobb mértékben vegyenek részt a Frontex koordinált tevékenységeiben, így csökkentve a fogadó tagállamoknak kifizetett pénzügyi eszközök viszonylag magas arányát. Személyi Staff állomány m Year Év TA CA AUX SNE SUM 3. ábra: A személyzet alakulása a közötti időszakban TA CA AUX SNE SUM Ideiglenes alkalmazottak Szerzõdéses alkalmazottak Kisegítõ alkalmazottak Kirendelt nemzeti szakértõk Összesen A tevékenység leírása évi költségvetés évi költségvetés (módosítva augusztusban) évi költségvetés tervezete minden összeg euróban értendő Munkaerő-felvétel Adminisztratív kiküldetések Szociális és egészségügyi infrastruktúra Az alkalmazottakkal kapcsolatos egyéb kiadások Szociális jólét Szórakoztatásra és reprezentációra szánt költségek /153

20 A tevékenység leírása évi költségvetés évi költségvetés (módosítva augusztusban) évi költségvetés tervezete minden összeg euróban értendő ÖSSZES SZEMÉLYZETI KIADÁS Épületek bérlése és járulékos költségek Adatfeldolgozás és távközlés Ingóságok és a járulékos költségek Folyó igazgatási költségek Postai költségek Nem operatív ülések Ellenőrzés ÖSSZES EGYÉB IGAZGATÁSI KIADÁS táblázat: Az igazgatási tevékenységekre elkülönített pénzügyi erőforrások áttekintése A tevékenység leírása évi költségvetés évi költségvetés (módosítva augusztusban) évi költségvetés tervezete minden összeg euróban értendő Műveletek Szárazföldi határok Tengeri határok Légi határok Visszatérési együttműködés Kockázatelemzés /153

21 A tevékenység leírása évi költségvetés évi költségvetés (módosítva augusztusban) évi költségvetés tervezete minden összeg euróban értendő Frontex Helyzetelemző Központ Képzés Kutatás és fejlesztés Egyesített erőforrások Egyebek Egyebek Operatív IT-projektek Operatív összesen tevékenységek Mindösszesen táblázat: Az operatív tevékenységekre elkülönített pénzügyi erőforrások áttekintése ( ) 1.5. Megközelítés Célorientált megközelítés A Frontex továbbra is célorientált megközelítést alkalmaz. A célok azonosítása lehetővé tette, hogy az Ügynökség többéves tervezésre váltson. Az Ügynökség céljai továbbra is a tudatosság, a reagálás, az interoperabilitás és a teljesítmény Programok, projektek, termékek és szolgáltatások azonosítása 2011-ben a Frontex tovább fog haladni a szervezeti érettség felé, a minőség javításával erősíti termék- és szolgáltatásportfolióját, de új termékeket és szolgáltatásokat is létrehoz. 21/153

22 Az utóbbi években több tagállam és az Európai Bizottság is komolyan foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy a Frontex tevékenységeit közép- és hosszú távú termékekké alakítsa át. A Frontex továbbra is testre szabott és kielégítő módon kezeli ezeket az állandó igényeket, közép- és hosszú távú programokban csoportosítva a termékeket, szolgáltatásokat és projekteket A többéves tervezést lehetővé tevő programok A Frontex a Programokat az érdekelt felek szükségleteinek kielégítésére szolgáló termékek vagy szolgáltatások rendszereként határozta meg (beleértve az egyedi termékek biztosítását is). A programok bevezetése biztosította az igazgatótanács számára az azon követelmények meghatározásához szükséges eszközt, amelyeken belül a Frontex vezetésének képesnek kell lennie közép-, illetve hosszú távon cselekedni. Mivel a programok hatóköre közép-, illetve hosszú távú, lehetőség nyílt arra, hogy szükség esetén ilyen programok keretében szervezzék meg és szervezzék újra az operatív tevékenységeket. A szükségleteket ciklikusan (évek szerint) értékelik. Széles körben megállapított tény, hogy ezt az időkeretet össze kell hangolni az egyik fő operatív vagy politikai érdekelt féllel (pl. a stockholmi programmal és a stockholmi programot végrehajtó cselekvési tervvel 11 ). Egy program létrehozása különböző megközelítések mentén történhet, például egy adott földrajzi térségre vonatkozóan, illetve egy konkrét eljárási mechanizmus alkalmazásával vagy egy adott tevékenységi területre kiterjedően. Ez lehetővé teszi, hogy az alapproblémát kezeljük, ne csupán a következményekkel foglalkozzunk, továbbá lehetővé válik a meghatározott eredménynek mint e tevékenységek hatásának értékelése re vonatkozóan a jelenlegi szakaszban több földrajzi és tematikus területet azonosítottak, amelyekre a programoknak ki kell terjedniük. Ezek közé tartoznak a következők: a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán; a Nyugat-Balkán és összeköttetés a kelet-európai térséggel; közvetlen kapcsolatok a nagy kockázatot jelentő harmadik országokkal; a határfelügyelet fejlesztése; és határellenőrzések fejlesztése. 11 Az Európai Tanács által december én elfogadott 17024/09. sz. dokumentum és a COM (2010) 171 dokumentum. 22/153

23 A projektek továbbra is az Ügynökség portfoliójában maradnak, de csak a nem ismétlődő, időben korlátozott tevékenységek esetében alkalmazzák azokat. A projekteket új eszközök kifejlesztésére, tervezésére és megvalósítására is alkalmazzák majd, annak érdekében, hogy ezen új eszközök az Ügynökség állandó termékeivé és szolgáltatásaivá váljanak. Az operatív tevékenységek mellett a termékeket és szolgáltatásokat is közép-, illetve hosszú távú programokba csoportosítják. A csoportosítás lehet vertikális (egy részlegen/egységen belül), illetve különböző részlegek/egységek tevékenységeit kapcsolhatja össze egyetlen egységben Környezeti feltételek A Frontex nem stabil környezetben tevékenykedik, amelyre nem hatnak az olyan külső hatások, mint például a politikai, gazdasági, társadalmi, technológiai, jogi és környezetvédelmi tényezők. Ezek a tényezők azok, amelyek meghatározzák, továbbá közvetlenül vagy közvetetten (közvető útján) kiváltják az Ügynökséget vagy környezetét érő hatásokat. A különböző tényezők mérlegelése előtt érdemes hangsúlyozni, hogy a Frontex amely elsődlegesen koordinátori szerepet tölt be nagymértékben függ a tagállamoktól és a schengeni társult országoktól, illetve attól, hogy ezek mennyire hajlandók aktívan részt venni az Ügynökség tevékenységeiben, illetve ennek során alkalmazni a technikai eszközöket. E résznek az a célja, hogy az irányító szervet és főleg az európai intézményeket megismertesse azokkal a tényezőkkel, amelyekkel a Frontexnek foglalkoznia kell, és amelyek közvetlenül vagy közvetve hatással lehetnek a javasolt munkaprogram végrehajtására. Világossá kell válnia annak, hogy a cselekvések proaktívabb módon történő meghatározásához e tényezők folyamatos ellenőrzésére van szükség Politikai vagy uniós vonatkozású tényezők A Lisszaboni Szerződés hatásai A Lisszaboni Szerződés december 1-jén lépett hatályba. Ezzel a Szerződés bevezette az EU elsődleges jogába az integrált határigazgatás koncepcióját. Az Európai Parlament és a Tanács immár minden olyan intézkedést elfogadhat, amely a külső határok integrált igazgatási rendszerének fokozatos létrehozásához szükséges. 23/153

24 A Tanács következtetései az Európai Unió tagállamai külső határainak igazgatásáról A Tanács következtetéseit 12 azon kulcsfontosságú döntés és dokumentumok részének tekintik, amelyek az integrált határigazgatási koncepció keretében meghatározzák a Frontex jövőbeni munkáját. Amint azt a tanácsi következetések preambulumában megfogalmazták, a következtetések elsősorban a Frontex jövőbeni fejlesztéséről és a határőrizeti rendszer létrehozásának megvizsgálásáról szóló bizottsági közleményen alapulnak. A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése mellett 2009-ben történt a stockholmi program elfogadása is. E két fontos mérföldkő összekapcsolódik egymással, és jelentős változásokat körvonalaz az európai határigazgatás biztonsági architektúrájában és szervezetében. A Frontex olyan meghatározó fejleményekkel szembesül az eljövendő évek során, amelyek a politikai elképzelésekből és az említett keretrendszerben foglalt konkrét cselekvési felhívásokból erednek október 16-án az Európai Bizottság elfogadta az Úton a tengerfelügyelet integrációja felé: Az EU tengeri területeire kiterjedő közös információmegosztási környezet (CISE) című közleményt. Az Általános Ügyek Tanácsa november 17-én 13 felkérte az Európai Bizottságot, hogy 2010 végéig lépésről lépésre haladó megközelítésben mutassa be a CISE fejlesztésére és végrehajtására vonatkozó útitervet. A Bel- és Igazságügyi Tanács február i következtetései 29 intézkedést sorolnak fel öt cím alatt csoportosítva a külső határok védelmének megerősítésére és az illegális bevándorlás elleni küzdelemre vonatkozóan. Ezen intézkedések a következőkre irányulnak: a FRONTEX-hez (általánosan) kapcsolódó tevékenységek; az európai határőrizeti rendszer (EUROSUR) fejlesztése; az illegális bevándorlás hálózatai és az emberkereskedelem elleni küzdelem; szolidaritás és a külső határok integrált igazgatása a tagállamok által; és együttműködés harmadik országokkal. Ezek az intézkedések magukban foglalják a Frontex-rendelet módosítására irányuló munkát, a RABIT-tal és CRATE-vel kapcsolatos hiányosságok megszüntetését, a származási országokkal folytatott jobb együttműködést, a közös visszatérési műveleteket, az EASO-val folytatott együttműködést, a képzési tevékenységek további javítását (ERASMUS), valamint egy operatív iroda létrehozásával a regionalizálás irányítását. Végül, de nem utolsósorban a Frontex felhívást kapott saját szerepének és 12 A Bel- és Igazságügyi Tanács ülése, Luxembourg, június /153

25 struktúráinak annak érdekében történő újbóli vizsgálatára, hogy sikerrel tudjon megfelelni az integrált határigazgatás jövőbeni kihívásainak. Így a közeljövőben a Frontex megerősített szerepe és mandátuma az Ügynökség regionalizálódásában is állhat. Ezt a regionalizálódást több politikai nyilatkozat és tanácsi következtetés is támogatta, illetve a stockholmi program is erre emlékeztetett 14. A megnövekedett migrációs nyomás alá került régiókban működő operatív irodáknak a hatékonyság és az eredményesség fokozásával, és ily módon a Frontex közös műveletei fontosságának hangsúlyozásával ki kell tudni elégíteniük az európai uniós tagállamok igényeit. A belső biztonsági stratégia Az EU februári belső biztonsági stratégiája 15 kifejezetten megemlíti, hogy Elengedhetetlen a bűnüldöző és határőrizeti hatóságok, az igazságügyi hatóságok, valamint egyéb, például az egészségügyi, a szociális és a katasztrófavédelmi ágazatokban működő szolgálatok közötti együttműködés. Európa belső biztonsági stratégiájának ki kell aknáznia a bűnüldözési együttműködés, az integrált határigazgatás és a büntető igazságszolgáltatási rendszer területein lévő potenciális szinergiákat. Belső Biztonsági Állandó Bizottság (COSI) és a bel- és igazságügyi ügynökségek közötti együttműködés A négy bel- és igazságügyi ügynökség (Europol, Eurojust, CEPOL és Frontex) közös jelentést készített együttműködésükről a COSI számára. A jelentés teljes mértékben figyelembe veszi többek között a stockholmi programot 16, a belső biztonsági stratégiát 17 és a bel- és igazságügyi (IB) ügynökségek vezetőinek ülésein korábban elvégzett munkát. A COSI munkáját és a rögzített célkitűzéseket a ben kell majd megvalósítani, majd rendszeresen értékelni kell ebben az időszakban. Így további erőfeszítéseket kell majd tenni, hogy összhangba hozzák az ügynökségek tervezési folyamatait, amelyeket azonban a tagállamokkal mint a COSI által koordinált egységekkel is egyeztetni kell. 14 A stockholmi program A polgárokat szolgáló és védő, nyitott és biztonságos Európa, 17024/09. sz. tanácsi dokumentum, JHA 896, Brüsszel, december 2., 55. o. 15 Az Európai Tanács március 25-én fogadta el (5842/2/10) /09 JAI /10 JAI /153

26 A stockholmi programot végrehajtó cselekvési terv A cselekvési terv mellékletei hét területi fejezetben vázolják fel, hogy a szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló európai térség az Európa 2020 stratégiával együtt miként tölti be az EU által a hosszú távú globális kihívásokra adott válaszok kulcsfontosságú elemének szerepét, és hogyan járul hozzá a szociális piacgazdaság európai modelljének erősítéséhez és fejlesztéséhez a 21. században. Bár a területek többsége a Frontex tevékenységeinek irányadó elveit tartalmazza, a hangsúly egyértelműen azon van, hogy a Frontex miként járul hozzá Európa biztonságának garantálásához. A Frontex mandátuma 2010 februárjában az Európai Bizottság (EB) javaslatot tett a Frontexet létrehozó 2007/2004/EK tanácsi rendelet módosítására. A rendelet módosításának tisztáznia kell az Ügynökség mandátumát, és foglalkoznia kell az azonosított hiányosságokkal. Figyelembe véve a folyamatban lévő vitákat és a több tagállam által is megfogalmazott álláspontokat, a 2011-re vonatkozó tervezés a Frontex jelenlegi mandátumát vette alapul, feltételezve, hogy a jogalkotási folyamatot 2011 közepéig-végéig véglegesítik. Schengeni bővítés Bulgária és Románia 2011-ben valószínűleg a Schengeni Megállapodás részes felévé válik. Így a belső határellenőrzések nélküli szabad utazás térsége egészen a Fekete-tenger partjáig terjedhet, ami vonzóbbá teheti a két tagállamot a Törökországon áthaladó illegális migrációs hullámok számára Gazdasági tényezők Növekvő költségvetési hiány néhány tagállamban A növekvő munkanélküliség mellett néhány tagállam (Görögország, Spanyolország, Portugália és Írország) az államháztartás helyzetének jelentős romlásával szembesült. A megszorító intézkedések így valószínűleg komoly kiadáscsökkentésekhez vezetnek az állami szektorban, ami csökkentheti e tagállamok képességét külső határaik hatékony igazgatásában. Egy másik, 26/153

27 közvetlenebb következmény az lehet, hogy csak korlátozott humán erőforrásokat vagy eszközöket lehet rendelkezésre bocsátani a Frontex koordinált tevékenységei számára. Gyenge munkaerő-piaci kereslet a legtöbb tagállamban A globális gazdasági visszaesésnek a tagállamok munkaerőpiacára gyakorolt teljes hatása egészében még nem ismert. Az EU munkanélküliségi rátája az előrejelzések szerint a januári 9,6%-ról (vagy 23 millió emberről) 2010 végéig 10,2%-ra nő. Annak is fennáll a valószínűsége, hogy részleges gazdasági fellendülés következik be új foglalkoztatási lehetőségek megteremtése nélkül. Fontos, hogy a munkanélküliség várhatóan a nem uniós állampolgár munkavállalók körében lesz a legmagasabb, akik jelenleg az EU teljes munkaerejének 5%-át teszik ki. A recesszió végét követően gyakran elhúzódik az alacsony munkaerő-piaci kereslet időszaka. Ráadásul az is várható, hogy nem csupán késedelmesen állnak helyre a foglalkoztatási lehetőségek, hanem annak időtartamában eltérések is lehetnek az egyes tagállamok között Társadalmi és politikai környezet A nyilvánosság migrációval szembeni hozzáállását továbbra is elsősorban a gazdasági helyzet határozza majd meg az EU-ban. Az illegális bevándorlók további társadalmi megbélyegzéssel szembesülhetnek, amit még inkább súlyosbíthat, hogy néhány, nagy migráns közösségekkel rendelkező tagállamban csökkentik az integrációs programokra fordított kiadásokat. Az EU-hoz kötődő illegális migrációs hullámok rendkívül heterogén kulturális, etnikai és vallási összetétele miatt egyre nehezebb elkerülni a feszültségeket vagy akár az erőszakos konfliktusokat, amit jól szemléltetnek a franciaországi (Pas De Calais), görögországi (Patrasz, Athén) és olaszországi (Rosarno) incidensek A határigazgatással kapcsolatos technológiai fejlemények A két fő határigazgatási és határellenőrzési IT-rendszer végrehajtásában még mindig jelentős késedelem tapasztalható; a Schengeni Információs Rendszer második generációja (SIS II) és a Vízuminformációs Rendszer (VIS) ha működésbe lép nagyban befolyásolja a módszereket (folyamatokat), amelyek keretében el kell végezni a határellenőrzéseket a határátkelőhelyeken. 27/153

28 A VIS-t, a SIS II-t és a dublini egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló rendszert (EURODAC) egy új ügynökségnek kell összpontosítania és irányítania, amely a nagy IT-rendszerek operatív irányításáért felel a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben. 28/153

29 1.7. A külső határokon tapasztalható helyzet kilátásai 2011-ben A 2010-es helyzet A 2010-es félévi kockázatelemzés megerősítette az EU-ba irányuló illegális migráció összességében csökkenő tendenciáját, amelyet a 2010-es éves kockázatértékelés ismertetett. Különösen az illegális határátlépés észlelésére, az illegális tartózkodás észlelésére és a menedékjog iránti kérelmek számára vonatkozó mutatók szemléltettek nagyjából hasonló, mintegy 20%-os csökkenést az előző évi szinthez képest. Az Afrikából az EU-ba irányuló illegális migráció továbbra is csökken. A tagállamok az észak-afrikai behajózási pontok diverzifikálódásáról számoltak be, azonban ezeket eddig jóval kisebb intenzitással vették igénybe, mint a 2008-ban használt pontokat. Egy kivétel van ez alól, mégpedig az, hogy az Észak-Afrikából érkező migránsok egyre gyakrabban használják a Törökországba tartó légi útvonalakat, majd illegálisan átlépik az EU törökországi külső határát. Megerősítették, hogy az EU-ba tartó illegális migráció fő tranzitországa Törökország, különösen az afgán állampolgárok körében. Az, hogy Görögországban az utóbbi időben a tengeri határok helyett egyre inkább a szárazföldi határokon észlelik az illegális határátlépéseket, rámutat annak fontosságára, hogy a határfelügyeleti tevékenységeket össze kell kapcsolni az illegális migránsok azonosításával és lehetőség szerint a visszaküldésükkel első felében az észlelt tengeri határátlépések az összes észlelés 16%-át tették ki, szemben az egy évvel ezelőtti 49%-os aránnyal. Ahogy a 2010-es éves kockázatértékelési jelentés is ismertette, az EU-beli munkalehetőségek képezik a fő vonzó tényezőt az illegális migráció számára. A Bizottság szerint a még mindig bizonytalan gazdasági fellendülés fényében még egy ideig magas munkanélküliséggel lehet számolni az EU-ban, így 2011-ben az illegális migráció valószínűleg el fog maradni a 2008-ban tapasztalt csúcstól ben az EU külső határain a fő fejlemény az, hogy a schengeni térség valószínűleg ki fog bővülni Romániával és Bulgáriával. A jelenlegi terv szerint ez 2011 márciusában következik be, a záró tárgyalások azonban még tartanak. Az illegális migrációt illetően a bővítés miatt valószínűleg nagyobb nyomás nehezedik majd a Bulgária és Törökország közötti szárazföldi határra. Előfordulhat az is, hogy a közvetítők új illegális migrációs útvonalakat dolgoznak ki a Fekete-tengeren keresztül, a part menti létesítmények viszont kevésbé fejlettek, mint az Égei-tenger térségében, és további hírszerzésre és elemzésre van szükség az ezen az útvonalon keresztül megvalósuló illegális migráció lehetséges nagyságrendjének értékeléséhez. Ezzel egyidejűleg a bővítés miatt az illegális migráció valószínűleg kisebb mértékben veszi majd igénybe tranzitrégióként a Nyugat-Balkánt. 29/153

30 Az EU kilátásba helyezte, hogy 2011-ben megszünteti a vízumkötelezettséget az albán állampolgárokkal szemben, ami csökkentheti az illegális határátlépések miatt az albán görög határra nehezedő nyomást. Ez viszont következményekkel járhat a humán és technikai erőforrások bevetésére nézve a határokon Általános kitekintés Tartósan gyenge munkaerő-piaci kereslet az EU-ban Mivel a munkaerő-piaci kereslet várhatóan alacsony marad 2011-ben, a legtöbb tagállam migrációs politikája valószínűleg továbbra is a következőkre fog összpontosítani: (a) a harmadik országokból érkezők számának korlátozása a vízumkiadáson és (az alacsony képzettségű munkaerőt igénylő ágazatokban) a munkavállalási engedélyek számának korlátozásán keresztül; (b) a határigazgatás megerősítése a fő tranzitországokkal folytatott együttműködésen keresztül; (c) az önkéntes visszatérések és visszatoloncolások számának növelése; (d) a jogi rendelkezések módosítása az illegális migrációhoz kapcsolódó kérdések széles körében (a fogva tartás időtartama, az illegális belépés büntetőjogi kategóriává tétele, hosszabb szabadságvesztés kiszabása az illegális migráció elősegítéséért); (e) az erőfeszítések fokozása a tartózkodással (illegális tartózkodás) és munkajoggal (illegális munkavégzés) való visszaélések csökkentése érdekében. Erre válaszul várhatóan egyre gyakoribb lesz az elkövetési módok diverzifikálása, az útvonalak vagy határtípusok közötti esetleges eltolódás, valamint a fokozódó erőfeszítések, hogy kijátsszák a felderítést vagy azonosítást. A már a tagállamokban élő illegális migránsok (a bevándorlást még csak fontolgatókhoz képest) jobb helyzetben lesznek ahhoz, hogy gyorsan reagáljanak a munkaerőkereslet bármilyen növekedésére. Még inkább állandósuló beilleszkedési problémákkal fognak szembesülni, ami konfliktusokhoz vezet a többségi népességgel. A különböző etnikai csoportok közötti feszültségek növekedésével és ebből fakadóan a belső biztonságot veszélyeztető fenyegetéssel lehet számolni Franciaországban, Olaszországban és Görögországban. Illegális migráció Törökországon keresztül 2009-ben a külső tengeri határokon felderített illegális határátlépések kétharmada a Görögország és Törökország közötti határszakaszon történt, ami kiemelkedően fontossá teszi az együttműködést ezzel a harmadik országgal. A migránsok 30/153