Magyar Agrárgazdasági Minőség Díj

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Magyar Agrárgazdasági Minőség Díj"

Átírás

1 Magyar Agrárgazdasági Minőség Díj 2009 A pályázat részletes tartalmi és formai követelményei Budapest, július

2 Magyar Agrárgazdasági Minőség Díj Részletes útmutató 2/18 A PÁLYÁZAT TARTALMI KÖVETELMÉNYEI 1. Előlap A szervezet neve és a Magyar Agrárgazdasági Minőség Díj 2009 felirat. 2. Kitöltött Pályázati jelentkezési lap a évi a Magyar Agrárgazdasági Minőség Díjra (a pályázatba befűzve) A szervezet általános adatai és felsővezetője(i) által aláírt nyilatkozat. A Pályázati jelentkezési lap a Pályázati felhívás melléklete (aláírás után az EOQ MNB számára faxon beküldendő a számra november 14-ig!) 3. Tartalomjegyzék Maximum 1 oldal 4. Általános ismertető Maximum 4 oldal, amely röviden bemutatja a szervezet történetét, szervezeti felépítését és üzleti (esetleg jogszabályi) környezetét, legfontosabb termékeit és kapcsolódó szolgáltatásait, beszállítóinak és vevőinek körét, fontosabb egyéb partnerkapcsolatait, technológiai- és alapanyagbázisát, természeti adottságait, környezetét, alapvető környezetvédelmi tevékenységét, főbb versenytársait, valamint minden olyan tényt, amely a pályázatban leírtak értékelését elősegítheti. 5. Önértékelés Maximum: 25 oldal Az önértékelés a szervezet működésének saját felmérése és értékelése. A Magyar Agrárgazdasági Minőség Díj alapkoncepcióját az Európai Minőségi Díj, azaz az EFQM Kiválóság Modell koncepciója alapján építették ki, azzal megegyező módon. Az önértékelés és a pályázat alapja az európai EFQM Kiválóság Modell egyszerűsített változata. A modellben szereplő 9 ún. kritérium két nagy kritérium csoportba tartozik: az Adottságok és az Eredmények. Az önértékelés során a pályázónak ki kell térnie a Magyar Agrárgazdasági Minőség Díj modelljéhez tartozó 9 kritérium (követelmény) minden egyes részletére.

3 Magyar Agrárgazdasági Minőség Díj Részletes útmutató 3/18 Az Adottságok bemutatásánál a kritérium-rendszer alapján részletesen, szöveges formában kell adottságait leírni, valamint tevékenységeit, alkalmazott módszereit és azok folyamatos fejlesztését a vezetés, az üzletpolitika és stratégia, a munkatársak, a partnerkapcsolatok és erőforrások, valamint a folyamatok vonatkozásában (1-5 kritérium) ismertetni. Az Eredmények bemutatásánál grafikonokkal, diagramokkal, trendek ábrázolásával és azok rövid szöveges magyarázatával kell a fontosabb eredményeket a munkatársakkal, a vevőkkel és a társadalmi hatással kapcsolatosan, valamint a meghatározó fontosságú teljesítmény-mutatók vonatkozásában (6-9 kritériumok) ismertetni. A megadott kritériumokra vonatkozóan törekedni kell az elmúlt időszaki (legalább 3 év) trendek, valamint a kitűzött célok elérésének bemutatására is. 6. Mellékletek Maximum: 10 oldal A mellékletek tartalmazhatják például a szervezeti felépítés részleteit, a pályázathoz kapcsolódó dokumentumokat (pl. az ISO 9001:2000, ISO szerinti tanúsítvány, egyéb igazolás, oklevelek, termék- és más díjak másolatát), valamint a meghatározó termékek vagy termékcsaládok minőségének ismertetését: 1. termékcsalád/termék megnevezése, 2. gyártási, forgalmazási adatok (mennyiség/év, érték/év, %-os részarány), 3. termékcsalád esetén termékek száma, 4. a technológia korszerűségét igazolós rövid leírás, 5. fontosabb minőségi jellemzők, 6. csomagolás rövid jellemzése, 7. fogyaszthatósági határidő / minőségmegőrzési időtartam, 8. az elmált 3 évben elnyert díjak, elismerések felsorolása, 9. a hatósági élelmiszerellenőrzés által kifogásolt terméktételek száma az elmúlt 3 évben. A PÁLYÁZAT FORMAI KÖVETELMÉNYEI Nyomtatott formátum A4-es méretű, matt papír Legkisebb betűméret 10 pt; Grafikonok, ábrák olvasható feliratozása Magyar nyelv A bemutatott kritériumok követelményrendszernek megfelelő számozása Folyamatos oldalszámozás Az alkalmazott elválasztó lapok nem számítanak bele az oldalszám-korlátozásba, kivéve, ha bármilyen, a pályázat elbírálása szempontjából fontos információt - szöveget, idézetet, ábrát - tartalmaznak

4 Magyar Agrárgazdasági Minőség Díj Részletes útmutató 4/18 A PÁLYÁZAT BENYÚJTÁSA A pályázatot legkésőbb november óráig (személyesen vagy postán) 4 példányban a következő címre kell benyújtani: Magyar Agrárgazdasági Minőség Díj Bizottság Titkársága Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszerlánc-elemzési Főosztály Élelmiszeripari Osztály 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11. (III. em szoba) Végső értékelés és döntés a Díj odaítéléséről A helyszíni szemlék megállapításainak figyelembevételével a szakértők elkészítik az összefoglaló értékelést a Magyar Agrárgazdasági Minőség Díj Bizottság részére. A Bizottság az adott pontszámok és értékelések alapján javaslatot tesz a Díj odaítélésére. A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a javaslat alapján hozza meg döntését az 5 Magyar Agrárgazdasági Minőség Díj odaítéléséről. Díjátadás A Magyar Agrárgazdasági Minőség Díjat ünnepélyes keretek között a minisztérium március 15-i ünnepsége keretén belül a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter adja át. A díjazottak névsora megjelenik a Magyar Közlönyben, valamint az FVM hivatalos lapjában. A nyertesek jogosultak ezt a tényt üzleti dokumentumaikon, reklámanyagaikon feltüntetni. A díjazottak új pályázatot csak 5 év elteltével nyújthatnak be. Visszajelzés Valamennyi pályázó visszajelzést kap arról, hogy az értékelők milyennek ítélik meg felkészültségüket. Ezért valamennyi tartalmilag és formailag elfogadott pályázat vonatkozásában az értékelők a pályázat erősségeiről és fejlesztendő területeiről június 30-ig visszajelzést készítenek a pályázó számára.

5 Magyar Agrárgazdasági Minőség Díj Részletes útmutató 5/18 A Magyar Agrárgazdasági Minőség Díj önértékelési modellje A Magyar Agrárgazdasági Minőség Díj alapkoncepcióját az Európai Minőségi Díj, azaz az EFQM Kiválóság Modell koncepciója alapján építették ki, azzal megegyező módon. A modell alapkoncepciói az alábbiak: A szervezet szociális felelőssége Vevőközpontság Eredményorientáltság Partnerkapcsolatok fejlesztése Vezetés, tartós cél Folyamatos tanulás, innováció és továbbfejlesztés Munkatársak továbbfejlesztése és bevonása Folyamatok és tények alapján történő irányítás A modellben az Adottságok hangsúlyosabban szerepelnek, hiszen a Magyar Agrárgazdasági Minőség Díj elsődleges célja a szervezetek minőségügy iránti elkötelezettségének erősítése. Ennek érdekében a felső vezetés elkötelezettsége és szerepe, valamint a humán erőforrások különösen nagy hangsúlyt kapnak az értékelés során. (Az elérhető pontszám: max. 550 pont) Az Eredmények értékelésekor legnagyobb hangsúlyt a termékminőségen keresztül elért működési eredmények és a vevői elégedettség kapja, hiszen a minőségügy elsődleges célja a vevők megelégedettségének növelése, ezáltal a vállalkozás versenyképességének fejlesztése. (Az elérhető pontszám: max. 450 pont) A kritérium témakörei nem kérdéslistát jelentenek, tehát nem jelentik azt, hogy azok valamilyen kötelező kérdések, amikre feltétlen válaszolni kell, de jelzik, hogy milyen témák hatékony kezelése jelenti a szervezeti, működési Kiválóságot, így célszerű ezekre kitérni az önértékelés során. Az egyes kritériumoknál felsorolt témakörökön kívül más témák is érinthetők, ha a szervezet úgy látja, hogy ezek hozzájárulnak sikerességükhöz, illetve el is hagyhatók ezekből az ajánlásokból, ha a szervezetre nem lehet, vagy nem célszerű azok valamelyikét értelmezni.

6 Magyar Agrárgazdasági Minőség Díj Részletes útmutató 6/18 MAGYAR AGRÁRGAZDASÁGI MINŐSÉG DÍJ KÖVETELMÉNYRENDSZERE (KRITÉRIUMOK és TÉMAKÖRÖK) 1. VEZETÉS A kritérium lényege A vezetők fejlesztik és támogatják a küldetés és jövőkép elérését. Kialakítják a szervezet értékeit meghatározó szempontokat és azokat a rendszereket, amelyek a fenntartható sikerekhez szükségesek. Célokat tűznek ki, és ahol szükséges, a vezetők képesek arra, hogy megváltoztassák a szervezet irányát, és inspiráljanak másokat is a követésre. Tématerületek: A vezetők hogyan alakítják ki a küldetést és a jövőképet? mutatnak példát és teszik láthatóvá az elkötelezettségüket a szervezeten belül a minőségügy, a TQM és az élelmiszerbiztonság iránt? teszik láthatóvá elkötelezettségüket, jó gyártási,- és higiéniai gyakorlatukat a szervezeten kívül, s hogyan működnek együtt az élelmiszerláncban kapcsolódó partnereikkel, beszállítóikkal, vevőikkel? támogatják, segítik elő és ismerik el a folyamatos fejlesztést a szervezeten belül és kívül? alakítanak ki olyan etikai elvárásokat és értékeket, amelyek támogatják a szervezeti kultúra létrehozását, valamint hogyan játszanak modell szerepet ezen értékek megvalósításában? alakítják a szervezeti felépítést oly módon, hogy az segítse a politika és stratégia megvalósítását? határozzák meg egyértelműen a folyamat-felelősöket? hoznak létre egy folyamatot a szervezet hatékony irányítására? biztosítják a folyamatot a kulcs eredmények mérésére, átvizsgálására és fejlesztésére alkalmas módszerek létrehozására és bevezetésére? ismerik, illetve értik meg az élelmiszerlánc szervezethez kapcsolódó szereplőinek és egyéb partnereiknek az elvárásait, valamint a társadalmi igényeket és elvárásokat, és hogyan reagálnak azokra? kommunikálják személyesen a szervezet küldetését, jövőképét, értékeit, politikáját, stratégiáját, terveit, tényeit és céljait a munkatársaknak? érhetőek el, mennyire figyelnek munkatársaikra és válaszolnak nekik? segítik és támogatják a munkatársakat terveik, céljaik elérésében? ösztönzik munkatársaikat és teszik lehetővé, hogy munkatársaik részt vegyenek fejlesztési tevékenységekben? ismerik el mind a teamek mind az egyének erőfeszítéseit a szervezet valamennyi szintjén, időben és megfelelő módon?

7 Magyar Agrárgazdasági Minőség Díj Részletes útmutató 7/18 2. STRATÉGIA ÉS MŰKÖDÉSI POLITIKA A kritérium lényege A kiváló szervezet küldetését és jövőképét az érdekelt felekre összpontosító stratégia kialakításán keresztül vezeti be, tekintettel a piacra és a működési szektorra. A politikák, tervek, célok és folyamatok úgy vannak kialakítva és lebontva, hogy megvalósítsák a stratégiát. Tématerületek: A szervezet hogyan értelmezi az agrárgazdasági szervezet stratégiáját és működési politikáját, tekintettel az érdekelt felek elvárásaira? gyűjt információkat a(z Uniós csatlakozás következtében megváltozott) piacról és piaci szegmensről, amelyben a szervezet a jelenben és a jövőben működni fog és hogyan érti meg annak elvárásait? azonosítja, érti meg és prognosztizálja a jelenlegi és jövőbeli érdekelt felek (beleértve a vevők, a munkatársak, a partnerek, a társadalom és a részvényesek) igényeit és elvárásait? azonosítja, érti meg és látja előre a belföldi és külföldi piaci változásokat, beleértve a hazai és külföldi versenytársak tevékenységét? elemzi a termékcsaládok, termékek életciklusát? elemzi a belső teljesítménymutatók alapján kapott eredményeket? elemzi a tanulási tevékenységekből kapott jellemzőket? elemzi a külső imázst és a márkaismertséget? elemzi a versenytársak és az iparág legjobb hazai és külföldi szervezeteinek teljesítményét? elemzi a termékek és szolgáltatások hatását a teljes életciklusukon keresztül és közvetett hatásaikat az élelmiszerlánc kapcsolódó szervezeteiben? azonosítja és érti meg a gazdasági és demográfiai mutatókat? vizsgálja felül és aktualizálja stratégiáját, éves terveit, javítja az érintettek igényeinek megfelelően a szervezeti működést a fejlesztési akciótervek segítségével? erősíti meg helyzetét a meglévő piacon? tesz lépéseket a piaci változások kezelésére? ismerteti meg a külső és belső érintettekkel stratégiáját, terveit és azok változásait?

8 Magyar Agrárgazdasági Minőség Díj Részletes útmutató 8/18 3. MUNKATÁRSAK A kritérium lényege A kiváló szervezet kezeli, fejleszti és felszabadítja munkatársai tudását és képességeit mind egyéni, mind csoport-szinten, az egész szervezeten belül. Támogatja a méltányosságot és az egyenlőséget, bevonja és önálló döntésre is felhatalmazza munkatársait. Gondoskodik a munkatársakról, kommunikál velük, jutalmazza és elismeri őket olyan módon, amely motiválja a munkatársakat, valamint kialakítja elkötelezettségüket képességeiknek és tudásuknak a szervezet javára történő hasznosítása iránt. Tématerületek: A szervezet hogyan alakítja ki humán erőforrás terveit? hozza összhangba a humán erőforrás terveket a vállalati politikával, stratégiával, a szervezeti felépítéssel és a kulcsfolyamatokkal? hozza összhangba a bérezés, átcsoportosítás, túlfoglalkoztatás kezelését és egyéb foglalkoztatási kérdéseket a vállalati politikával és stratégiával? készít képzési és fejlesztési terveket annak érdekében, hogy biztosítsa, hogy a munkatársak megfeleljenek a szervezet jelenlegi és jövőbeni elvárásainak? fejleszti, támogatja és képzi valamennyi munkatársát annak érdekében, hogy segítse őket képességeik kibontakoztatásában és megvalósításában? hogyan méri és fejleszti a munkatársak szakmai tudását, a team-munka, és a folyamatos fejlesztés képességét, készségét? motiválja, bátorítja az egyéneket, teameket a folyamatos fejlesztésre és a kitűzött célok elérésére? biztosít olyan lehetőségeket, amelyek ösztönzik a bevonást, támogatják az innovatív és kreatív viselkedést? ismeri el a szervezet az egyének és csoportok fejlesztési javaslatait, ötleteit, teljesítményét és az innovációt? azonosítja a kommunikációs igényeket? alakítja ki és használja a fentről lefelé, a lentről felfelé irányuló és a horizontális kommunikációs csatornákat? támogatja a munkatársak tudatosságát és részvételét az egészség-, biztonságkörnyezetvédelem- és szociális felelősséggel kapcsolatos kérdésekben? a munkatársak számára a szakszerű és higiénikus munkavégzés feltételeit? biztosít megfelelő szociális hátteret? fejleszti munkatársai tudatosságát az élelmiszerbiztonsági feladatok fontosságának felismerése, és előtérbe helyezése érdekében?

9 Magyar Agrárgazdasági Minőség Díj Részletes útmutató 9/18 4. PARTNERKAPCSOLATOK, ERŐFORRÁSOK A kritérium lényege A kiváló szervezet tervezi és menedzseli külső partnerkapcsolatait és belső erőforrásait annak érdekében, hogy azok támogassák politikáját és stratégiáját, valamint a folyamatok hatékony működtetését. A tervezés és a partnerkapcsolatok, erőforrások menedzselése során a szervezet kiegyensúlyozza a közösség és a környezet jelenlegi és jövőbeni igényeit. Tématerületek: A szervezet hogyan építi ki és menedzseli külső partnerkapcsolatait beszállítóival és az élelmiszerláncban hozzá kapcsolódó külső partnereivel? azonosítja és erősíti a partnerek kulcskompetenciáit és támogatja a kölcsönös fejlődést? biztosítja a megfelelő kulturális összhangot és osztja meg az ismereteket a partnerszervezetekkel? növeli tevékenységei hatékonyságát az együtt munkálkodás révén, a folyamatok fejlesztésére, valamint az élelmiszerláncban történő értékhozzáadásra, vagy minőségmegőrzésre? menedzseli pénzügyi erőforrásait és információit? alakít ki és vezet be módszereket a pénzügyi kockázatok menedzselésére a szervezet minden érintett szintjén? alakít ki és vezet be módszereket az időjárási tényezőkből adódó, és a biológiai kockázatok menedzselésére, a szervezet minden érintett szintjén? menedzseli ingatlanjait, berendezéseit? menedzseli alapanyagait, segédanyagait? méri és kezeli vagyontárgyainak bármilyen káros hatását a közösségre és a munkatársakra (beleértve az egészséget és biztonságot)? hasznosítja a termékek teljes életciklusán keresztül az erőforrásokat a környezetvédelmi szempontok figyelembe vételével? menedzseli a technológia portfoliót, beleértve az elavult technológiák menedzselését? aknázza ki a meglévő technológiákat? alakít ki a szervezet környezetbarát technológiát? (Az energia és az erőforrás megőrzése, a hulladék és a káros anyag kibocsátás minimalizálása, az újrahasznosítás bátorítása) azonosítja a szervezet információ- és tudás szükségleteit? menedzseli IT rendszereit? hasznosítja az élelmiszer,- és agrár-kutatások eredményeit? gyűjti, csoportosítja és menedzseli az információt és tudást a politikával és stratégiával összhangban? biztosítja, hogy mind a belső, mind a külső felhasználók a szükséges mértékben hozzáférjenek a lényeges információkhoz és ismeretekhez?

10 Magyar Agrárgazdasági Minőség Díj Részletes útmutató 10/18 5. FOLYAMATOK A kritérium lényege A kiváló szervezetek tervezik, menedzselik és fejlesztik folyamataikat annak érdekében, hogy teljes mértékben kielégítsék vevőiket és az egyéb érdekelt feleket, miközben növekvő értéket termelnek számukra. Tématerületek: A szervezet hogyan ismeri meg a vevők igényeit, elvárásait, hogyan tervezi és fejleszti az elvárások és az elégedettség alapján termékeit, szolgáltatásait, milyen a gyártmányfejlesztés? tervezi meg a folyamatait, beleértve azokat a kulcsfolyamatokat, amelyek szükségesek a politika és stratégia megvalósításához? használ olyan rendszerszabványokat, mint pl. minőségirányítási rendszer, környezetközpontú irányítási rendszer, takarmánybiztonsági rendszer, élelmiszerbiztonsági rendszer, egészségvédelmi és biztonsági rendszer a folyamat menedzsmentben? vezet be folyamat-jellemzőket és teljesítmény célokat? fejleszti tovább folyamatait a belső és külső mérések, visszajelzések, a dolgozók és a teamek innovatív ötletei, javaslatai alapján? azonosítja és rangsorolja a továbbfejlesztési és egyéb változtatási lehetőségeket, a fokozatos vagy az áttöréses módszereket? biztosítja a munkatársak oktatását az új vagy megváltoztatott folyamatokról még a bevezetést megelőzően? fejleszt új termékeket és szolgáltatásokat a vevőkkel és a partnerekkel közösen, hogy a vevők nagyobb hozzáadott értéket kapjanak? érti meg és látja előre az új technológiák hatásait és lehetőségeit a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozóan, milyen korszerű technológiákat alkalmaz? prognosztizálja az időjárási tényezők és a biológiai környezet várható hatásait, a termékekre vonatkozóan? állít elő új termékeket és szolgáltatásokat mind a jelenlegi piac számára, mind pedig a jövőbeli piacok megnyerése érdekében? végzi a marketing tevékenységet, hogyan adja el a termékeit és szolgáltatásait a meglévő és a potenciális vevőinek? állapítja meg a vevők napi kapcsolattartási igényeit, kezeli a napi kapcsolattartásból származó visszajelzéseket, köztük a reklamációkat? tárolja és értékesíti termékeit (árukezelés, áruvédelem)? valósítja meg a termékek nyomonkövethetőségét és visszahívhatóságát? használja fel a rendszeres felméréseket, a strukturált (rendszerezett) adatgyűjtések egyéb formáit, valamint a vevőkkel való napi kapcsolat során szerzett információkat annak érdekében, hogy meghatározza és fokozza a vevői megelégedettségi szinteket? tájékoztatja a vevőket a termékek fogyasztásáról, felhasználásáról? alkalmazza a kereskedelmi élelmiszerbiztonsági rendszereket (IFS, BRC, EUREPGAP)?

11 Magyar Agrárgazdasági Minőség Díj Részletes útmutató 11/18 6. VEVŐKKEL KAPCSOLATOS EREDMÉNYEK A kritérium lényege A kiváló szervezetek széleskörűen mérik vevőik, fogyasztóik elégedettségét és kiemelkedő eredményeket érnek el a vevőikkel kapcsolatban. Tématerületek Mi a vevők számszerűsített véleménye a szervezetről és teljesítményéről, valamint termékeiről? (Ezek a mutatók a vevők konkrét visszajelzései a szervezetről, amelyek megismerhetők, pl. vevő-felmérésekből, fókuszcsoportoktól, eladói értékelésekből.) o Vevői elégedettség a termék minőségével és a szolgáltatásokkal o Vevői elégedettség az eladással és az eladás utáni szolgáltatásokkal o Vevői elégedettség az egyenletes minőségnek köszönhetően o Vevői elégedettség a kiemelten magas minőségnek köszönhetően o Vevői elégedettség a különleges minőségnek köszönhetően (pl. régiós termékek) o Imázs o a kereskedelmi élelmiszerbiztonsági rendszerek (IFS, BRC, EUREPGAP) értékelése a vevők részéről Mit mutatnak a belső teljesítményjelzők (konkrét számszerű adatok) a vevői elégedettségre vonatkozóan? (Ezek azok a belső mutatók, amelyeket a szervezet arra használ, hogy figyelje, megértse, előre jelezze a szervezet teljesítményét, és előre jelezze, becsülje külső vevőinek véleményét, észleléseit). A szervezet céljától függően a vevőkre vonatkozó teljesítményjelzők azokat a mutatókat tartalmazhatják, amelyek főként az alábbiakra irányulnak: o Selejt, hiba és visszautasítási arányok, értékek o Szavatossági és garanciális mutatók o Reklamációk száma, aránya o Megrendelések gyakorisága, értéke o Logisztikai mutatók o Termékek életciklusa o Piacra kerülési idő o Versenyképesség o A vevőkkel, fogyasztókkal a kapcsolat időtartama, vevő megtartás o Tényleges ajánlások száma o Új és/vagy elveszített üzletek száma, aránya o Biológiai érték

12 Magyar Agrárgazdasági Minőség Díj Részletes útmutató 12/18 7. MUNKATÁRSAKKAL KAPCSOLATOS EREDMÉNYEK A kritérium lényege A kiváló szervezetek széleskörűen mérik munkatársaik elégedettségét és kiemelkedő eredményeket érnek el a munkatársaikkal kapcsolatban. Tématerületek Mi a munkatársak számszerűsített véleménye a szervezetről és tevékenységéről? (Ezek a számszerűsített mutatók a munkatársak konkrét, számszerűsített visszajelzései a szervezetről, amelyek megismerhetők pl. munkatársi felmérésekből, fókuszcsoportoktól, interjúkból, strukturált értékelésekből.) Ilyen direkt visszajelzésből keletkező mutatók lehetnek, pl.: Vélemények a motiváció vonatkozásában az alábbi területekkel kapcsolatban: karrierfejlődés kommunikáció felhatalmazás egyenlő lehetőségek bevonás vezetés tanulási és teljesítési lehetőség elismerés célkitűzés és értékelése a szervezet értékrendje, missziója, víziója, politikája és stratégiája képzés és fejlődés Vélemények az elégedettség vonatkozásában az alábbi területekkel kapcsolatban: szervezeti adminisztráció alkalmazási feltételek lehetőségek és szolgáltatások egészségügyi és biztonsági körülmények munkahely biztonsága fizetés és egyéb juttatások egyenrangúság a munkaviszonyban változások menedzselése a szervezet környezetvédelmi politikája és hatása a szervezet közösségi és társadalmi szerepe munkakörnyezet

13 Magyar Agrárgazdasági Minőség Díj Részletes útmutató 13/18 Mit mutatnak a belső teljesítményjelzők (konkrét számszerű adatok) a munkatársak vonatkozásában? (Ezek azok a belső mutatók, amelyeket a szervezet arra használ, hogy figyelje, megértse, előre jelezze és fejlessze a szervezet munkatársainak teljesítményét, és előre jelezze véleményüket). A szervezet céljától függően a munkatársakra vonatkozó teljesítményjelzők azokat a mutatókat tartalmazhatják, amelyek az alábbiakra irányulnak (a 3. kritériumban leírt módszerek számszerűsített eredményei): Az elért teljesítmények vonatkozásában: kompetencia követelmények és rendelkezésre álló kompetenciák (százalékosan) termelékenység a sikeres képzések és fejlesztések aránya a célok elérése érdekében Motiváció és bevonás: részvétel a fejlesztési teamekben (teamek száma, teamekben dolgozók száma) részvétel a javaslattevő rendszerben (javaslatok száma, 1 főre jutó javaslatok száma) a képzések és fejlesztések szintje (oktatások száma, oktatásban résztvevők száma, 1 főre jutó oktatási napok száma) a team munka mérhető előnyei az egyének és teamek elismerése (kifizetett jutalmak értéke) a munkatársi felmérésekre adott válaszok aránya (az összlétszámból a válaszolók száma, aránya, szegmentált adatok nemenként, iskolai végzettség alapján, területenként, ledolgozott évek szerint stb.) Elégedettség: távolmaradás és betegségek (nap/év, nap/fő) balesetek száma, aránya panaszok száma, aránya munkaerő toborzás tendenciái (új belépők száma, aránya, szegmentáltan) munkaerő elvándorlás (kilépők száma, aránya, szegmentáltan) A szervezet munkatársainak nyújtott szolgáltatások: a személyi adminisztráció pontossága a kommunikáció hatékonysága képzések értékelése.

14 Magyar Agrárgazdasági Minőség Díj Részletes útmutató 14/18 8. TÁRSADALOMMAL KAPCSOLATOS EREDMÉNYEK A kritérium lényege A kiváló szervezetek széleskörűen mérik a szűkebb és a tágabb közösséggel, a társadalommal kapcsolatos eredményeiket és kiemelkedő eredményeket érnek el ezzel kapcsolatban. Tématerületek Ezek a mutatók egyrészt a közösség, a társadalom észlelései, konkrét visszajelzései a szervezetről, (amelyek pl. felmérésekből, jelentésekből, közösségi találkozókból, társadalmi képviselőktől, kormányzati szervezetektől származó információkból ismerhetők meg - véleményadatok). A mutatók lehetnek továbbá olyan külső- és belső mutatók, amiket a szervezet azért gyűjt és vizsgál, hogy mérje, értékelje tevékenységeinek és termékeinek a kisebb közösségre, vagy a globális társadalomra gyakorolt hatását (a szervezet méretéből adódóan más-más mutatók lehetnek fontosak). Ilyen számszerűsített mutatók vonatkozhatnak az alábbiakra: a gyártott termékek hatása az egészséges táplálkozásra, a táplálkozási szokásokra gyakorolt hatás, a nép-egészségügyre gyakorolt hatás a teljes élelmiszerláncra gyakorolt hatás az alkalmazott technológia hatása a környezetre a helyi, a nemzeti és a globális gazdaságra gyakorolt hatás (pl. az adott település lakosságának hány %-a dolgozik a szervezetnél, vagy az adott iparág összdolgozóihoz viszonyítva milyen az adott szervezetnél dolgozók létszáma, vagy hozzájárulás mértéke a GDP-hez stb.) kapcsolat és együttműködés a hatóságokkal etikus viselkedés részvétel az oktatásban és képzésben (pl. helyi közösségben, iskolában előadás) orvosi és jóléti ellátás támogatása (pénzzel, műszerrel, eszközzel) sport és szabadidő támogatása (szponzorálási tevékenység adatai) önkéntes munka és jótékonysági tevékenységek (pl. véradás) a közösségnek okozott egészségügyi ártalmak és balesetek nagysága, hatása környezetszennyezés és káros anyag kibocsátás mértéke zaj- és szag ártalom, víz, levegő, és talajszennyezés, hulladék-kibocsátás mértéke vészhelyzetek (biztonság) száma, hatása, következménye szállítói lánc elemzése a környezeti terhelés értékelése/életciklus értékelés ökológiai hatás hulladék és csomagolóanyag gazdálkodás nyersanyagok vagy egyéb források helyettesítése energiafogyasztás (pl. gáz, víz, elektromosság), anyagok újrahasznosítása kapott elismerések és díjak

15 Magyar Agrárgazdasági Minőség Díj Részletes útmutató 15/18 9. MEGHATÁROZÓ FONTOSSÁGÚ TELJESÍTMÉNY MUTATÓK EREDMÉNYEI A kritérium lényege A kiváló szervezetek széleskörűen mérik pénzügyi és nem pénzügyi eredményeiket és kiemelkedő eredményeket érnek el a politikájukkal és stratégiájukkal összefüggő kulcs területeken. Tématerületek Milyen konkrét, számszerűsített eredményeket ért el a szervezet a kulcsfontosságú területein, pénzügyi és nem pénzügyi vonatkozásban? Ilyen mutatók lehetnek: árbevétel, nyereség, egyéb pénzügyi mutatók (saját tőke, likviditási mutatók, eladósodottság, ROA, ROI stb.) piac által diktált termékszerkezet átalakítás gazdasági eredménye, piaci részesedés (a hazai piaci részesedés arányának változása és az uniós piacon való megjelenés, és növekvő jelenlét), a termékekkel kapcsolatos eredmény és teljesítmény adatok, termelésbővülés, az erőforrások kihasználási mutatói (terméshozam, szaporulat, termékhasznosítás, takarmányhasznosulás, elhullás, selejt aránya, energia-ráfordítás, vízigény, élőmunka ráfordítás, termelésoptimalizálás eredménye, faj- és fajtakiválasztás eredményessége, stb.) a folyamatokkal kapcsolatosan elért számszerű eredmények (az 5. kritériumban leírt módszerek számszerűsített eredményei), az épületekkel, berendezésekkel, anyagokkal kapcsolatos olyan mutatók, amelyeket a szervezet arra használ, hogy befolyásolja teljesítményeit (a 4. kritériumban leírt módszerek számszerűsített eredményei), a termék minőséggel kapcsolatos elért eredmények (kapott díjak száma, stb.), a technológiával kapcsolatos adatok. Minden, az Adottságok és Eredmények csoportba tartozó kritérium különféle témacsoportokat ölel fel, amelyek azt a célt szolgálják, hogy segítse a Pályázót saját tevékenységének és eredményeinek bemutatásánál. Az értékelők minden egyes kritériumot külön értékelnek, ezért a pályázatnak a díj kritériumrendszerében feltüntetett összes kritériumot be kell mutatnia.

16 Magyar Agrárgazdasági Minőség Díj Részletes útmutató 16/18 A PÁLYÁZAT ÉRTÉKELÉSE Az értékelés alapját a benyújtott pályamű, az Adottságok és Eredmények kritériumcsoportok szerint készített önértékelés, és a helyszíni szemlék eredménye együttesen képezi. Az értékelés alapja a RADAR logika, a PDCA ciklus mentén. A RADAR logika Eredmények: (Results) Megközelítés, szemlélet: (Approach) Alkalmazás, lebontás: (Deployment) Értékelés és Átvizsgálás: (Assessment and Review) A szervezetnek meg kell határoznia azokat az eredményeket, amelyeket célul tűz ki a politika és stratégia kialakítási folyamat során. Az eredmények tartalmazzák a szervezetnek mind a pénzügyi, mind a működési teljesítményét, valamint az érdekelt felek véleményét. A szervezetnek egységes, szilárdan megalapozott szemléletű módszereket kell terveznie, és kell kialakítania a szükséges jelenlegi és jövőbeni eredmények elérése érdekében. A szervezetnek a módszereket szisztematikusan (következetesen) kell alkalmaznia a teljes körű bevezetés biztosítása érdekében. A szervezetnek az alkalmazott módszereket értékelnie kell, és át kell vizsgálnia az elért eredmények és a folyamatosan végzett tanulási tevékenységek megfigyelésére és elemzésére alapozva. Végül meg kell határozni a szükséges továbbfejlesztési tevékenységeket, fontossági sorrendet kell felállítani köztük, meg kell tervezni, és be kell vezetni azokat. Meghatározni a kívánatos Eredményeket (Results) A módszereket és alkalmazásukat értékelni és átvizsgálni (Assess, Review) Megtervezni és kialakítani a módszereket (Approaches) A módszereket alkalmazni (Deploy)

17 Magyar Agrárgazdasági Minőség Díj Részletes útmutató 17/18 A RADAR ÉRTÉKELÉS RÉSZLETEI AZ ADOTTSÁGOK KRITÉRIUMCSOPORTNÁL Az Adottságok kritériumok során az önértékelést végzők és a külső értékelők arra keresnek választ, hogy a szervezet hogyan éri, illetve hogyan érte el eredményeit. Ez azon módszerek összességét jelenti, amelyek segítségével a szervezet a vezetés megkülönböztetett szerepe mellett folyamatait és humán erőforrásait hasznosítja az eredmények elérése érdekében. Az adottságok kritériumainál be kell mutatni, hogy az alkalmazott módszerek: világosan követhető szempontok, elképzelések (megközelítések) alapján kerültek kialakításra, az érdekeltek elvárásaira épülnek és megfelelően definiáltak, azaz a szervezet megfelelő módszert alkalmaz a szervezet (megalapozottság), megfelelő módon támogatják az üzleti stratégia és a humánpolitika megvalósulását, és kapcsolatban vannak a szervezeten belül alkalmazott más módszerekkel, azaz beépülnek a szervezet teljeskörű irányítási rendszerébe (integráltság), minden tevékenységi területen alkalmazzák a módszereket (bevezetettség), strukturált (rendszerezett) módon kerültek bevezetésre, melynek következtében a módszerek a napi munka részévé váltak az alkalmazott területeken (szisztematikusság), hatékonyságát mérik, mely mérés a módszerek felülvizsgálatának alapja (mérés), méréseinek értékelése során szerzett információkat felhasználják, illetve hasznosítják (tanulás), felülvizsgálatának eredményei alapján fejlesztési, javítási folyamatot indítanak el a szervezeten belül (értékelés és felülvizsgálat). AZ EREDMÉNYEK KRITÉRIUMCSOPORTNÁL Az Eredmények kritériumaiban be kell mutatni, hogy a szervezet milyen eredményeket ért el a kiválóság terén, melyet az alábbi jellemzők támaszthatnak alá: a bemutatott eredmények több éve pozitív tendenciát mutatnak, illetve több éve magas teljesítményt jeleznek (tendenciák, trendek), a szervezet eléri, illetve megközelíti a saját maga által kitűzött céljait, melyek megfelelőn lettek kialakítva (célok), a szervezet eredményei más (hazai és/vagy, nemzetközi) szervezetekkel összehasonlítva alátámasztják a pályázó sikerességét (összehasonlítás), az elért eredmények az alkalmazott módszereknek, illetve a szervezet szemléletének köszönhetőek (okok), a bemutatott eredmények kiterjednek minden lényeges területre, és lehetővé teszik a szervezet eredményességének egyértelmű megítélését (kiterjedtség). Az eredmények bemutatásánál az abszolút számok bemutatása mellett törekedni kell arra is, hogy jól látható fejlődést mutassanak be, az összehasonlítási alapokkal és kiegészítő

18 Magyar Agrárgazdasági Minőség Díj Részletes útmutató 18/18 magyarázatokkal együtt. Kiegészítő magyarázatokkal kell utalni a bemutatott eredményeknek az üzletmenet szempontjából való jelentőségére. Az eredmények bemutatásakor a grafikus szemléltetésre kell törekedni, a szöveges magyarázat kiegészítésként fogadható el. Az értékeléskor az egyes kritériumokat %- és pont-értékkel veszik figyelembe az értékelők. Az elérhető maximális pontszám 1000 pont. Vezetés 120 pont 12% Munkatársak 120 pont 12% Stratégia és a működési politika 80 pont 8% Partnerkapcsola tok és erőforrások 90 pont 9% 4 Folyamatok 140 pont 14% 5 Munkatársakkal kapcsolatos eredmények 60 pont 6% A vevőkkel kapcsolatos eredmények 150 pont 15% Társadalmi hatással kapcsolatos eredmények 60 pont 6% A működés meghatározó fontosságú eredményei és a termékekkel kapcsolatos eredmények pont 18 % Adottságok: max. 550 pont Eredmények: max. 450 pont

Magyar Agrárgazdasági Minőség Díj

Magyar Agrárgazdasági Minőség Díj Magyar Agrárgazdasági Minőség Díj 2007 Részletes útmutató Budapest, 2006. szeptember Magyar Agrárgazdasági Minőség Díj Részletes útmutató 2/15 A Magyar Agrárgazdasági Minőség Díj önértékelési modellje

Részletesebben

Magyar Agrárgazdasági Minőség Díj

Magyar Agrárgazdasági Minőség Díj PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Az FVM pályázatot hirdet a 2007. évi Magyar Agrárgazdasági Minőség Díj elnyerésére A pályázat célja A 103/2005. (XI. 4.) FVM rendelet alapján meghirdetésre kerülő pályázat célja azon

Részletesebben

Magyar Agrárgazdasági Minőség Díj elnyerésére

Magyar Agrárgazdasági Minőség Díj elnyerésére A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA a 2009. évi Magyar Agrárgazdasági Minőség Díj elnyerésére A pályázat célja A 103/2005. (XI. 4.) FVM rendelet alapján meghirdetésre

Részletesebben

Pályázati felhívások. A Vidékfejlesztési Minisztérium pályázati felhívása a 2012. évi Magyar Agrárgazdasági Minõség Díj elnyerésére.

Pályázati felhívások. A Vidékfejlesztési Minisztérium pályázati felhívása a 2012. évi Magyar Agrárgazdasági Minõség Díj elnyerésére. H I V A T A L O S É R T E S Í T Õ 2011. évi 25. szám 4895 IV. Pályázati felhívások A Vidékfejlesztési Minisztérium pályázati felhívása a 2012. évi Magyar Agrárgazdasági Minõség Díj elnyerésére A pályázat

Részletesebben

A Földművelésügyi Minisztérium pályázati felhívása a 2016. évi Magyar Agrárgazdasági Minőség Díj elnyerésére

A Földművelésügyi Minisztérium pályázati felhívása a 2016. évi Magyar Agrárgazdasági Minőség Díj elnyerésére A Földművelésügyi Minisztérium pályázati felhívása a 2016. évi Magyar Agrárgazdasági Minőség Díj elnyerésére A pályázat célja A vidékfejlesztési miniszter által kitűzhető díjakkal kapcsolatos minisztériumi

Részletesebben

A Magyar Agrárgazdasági Minıség Díj önértékelési modellje

A Magyar Agrárgazdasági Minıség Díj önértékelési modellje A Magyar Agrárgazdasági Minıség Díj önértékelési modellje Segédlet A modellben az Adottságok hangsúlyosabban szerepelnek, hiszen a Magyar Agrárgazdasági Minıség Díj elsıdleges célja a szervezetek minıségügy

Részletesebben

SI FELADATAINAK SZERVEZÉSE

SI FELADATAINAK SZERVEZÉSE KISVÁLLALKOZ LLALKOZÁSOK FEJLESZTÉSI SI FELADATAINAK SZERVEZÉSE SE INNONET Innovációs és Technológiai Központ, Győr 2007. május 08. Előadó: Hajdu Elemér cégvezető tanácsadó Hajdu & Társai Tanácsadó és

Részletesebben

MINŐSÉGMENEDZSMENT ALAPJAI. 10. előadás Önértékelés. Bedzsula Bálint

MINŐSÉGMENEDZSMENT ALAPJAI. 10. előadás Önértékelés. Bedzsula Bálint MINŐSÉGMENEDZSMENT ALAPJAI 10. előadás Önértékelés bedzsula@mvt.bme.hu Amiről szó lesz ma Választ adok a következőkre: Mi a szervezeti önértékelés? Mi jellemzi az EFQM modellt? Mi a RADAR logika? Ellenőrzési

Részletesebben

A képzett szakemberekért. SZFP II. Hazai Peer Review 2009

A képzett szakemberekért. SZFP II. Hazai Peer Review 2009 A képzett szakemberekért SZFP II. Hazai Peer Review 2009 A külsk lső értékelés s módszertana m III.1.. előad adás Szakképz pzési Önértékelési Modell ADOTTSÁGOK EREDMÉNYEK Emberi erőforrások Munkatársi

Részletesebben

LXVI. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2016. március 4. A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA T A R T A L O M. 2. S z á m T á r g y O l d a l.

LXVI. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2016. március 4. A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA T A R T A L O M. 2. S z á m T á r g y O l d a l. LXVI. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2016. március 4. A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA T A R T A L O M 2. S z á m T á r g y O l d a l Közlemény Felhívás szakmai szervezetek részére a köztestületté alakuló

Részletesebben

A SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL ÉS AZ INKLÚZIÓS INDEX KAPCSOLATA M&S Consulting Kft.

A SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL ÉS AZ INKLÚZIÓS INDEX KAPCSOLATA M&S Consulting Kft. A SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL ÉS AZ INKLÚZIÓS INDEX KAPCSOLATA Szakképzési Önértékelési Modell ADOTTSÁGOK EREDMÉNYEK Emberi erőforrások Munkatársi Vezetés Stratégia Folyamatok Közvetlen partneri Kulcsfontosságú

Részletesebben

A Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium pályázati felhívása a 2011. évi Magyar Agrárgazdasági Minıség Díj elnyerésére

A Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium pályázati felhívása a 2011. évi Magyar Agrárgazdasági Minıség Díj elnyerésére A pályázat célja A Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium pályázati felhívása a 2011. évi Magyar Agrárgazdasági Minıség Díj elnyerésére A 103/2005. (XI. 4.) FVM rendelet alapján meghirdetésre

Részletesebben

ISO Minőségirányítási rendszerek. Útmutató a működés fejlesztéséhez

ISO Minőségirányítási rendszerek. Útmutató a működés fejlesztéséhez Minőségirányítási rendszerek. Útmutató a működés fejlesztéséhez 2 a folyamatszemléletű megközelítés alkalmazását segíti elő az érdekelt felek megelégedettségének növelése céljából kiemeli a következő szempontok

Részletesebben

Minőségirányítás. Folyamatos fejlesztés Tartós siker TQM EFQM Kiválósági Modell. Földessyné Nagy Márta 2013.

Minőségirányítás. Folyamatos fejlesztés Tartós siker TQM EFQM Kiválósági Modell. Földessyné Nagy Márta 2013. Minőségirányítás Folyamatos fejlesztés Tartós siker TQM EFQM Kiválósági Modell Földessyné Nagy Márta 2013. A szabványsorozat részei ISO 9000 (MSZ EN ISO 9000:2001-2005) Minőségirányítási rendszerek. Alapok

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

Szervezetfejlesztési Program

Szervezetfejlesztési Program Szervezetfejlesztési Program ÁROP-1.2.18/A-2013-2013-0064 CAF (Common Assessment Framework) minőségmenedzsment modell bemutatása és gyakorlati alkalmazásának lépései I. Általános tudnivalók a CAF szervezeti

Részletesebben

Jövőkép, Küldetés, Stratégia és Értékek

Jövőkép, Küldetés, Stratégia és Értékek Jövőkép, Küldetés, Stratégia és Értékek Jövőképünk Vezető szerepet kívánunk betölteni a bevonatok területén, mindenkor kiváló minőségű, innovatív és fenntartható megoldásokat kínálunk, amelyekben ügyfeleink

Részletesebben

A vezetőség felelősségi köre (ISO 9001 és pont)

A vezetőség felelősségi köre (ISO 9001 és pont) 16. A vezetőség felelősségi köre (ISO 9001 és 9004 5. pont) 16.1 A vezetőség elkötelezettsége (ISO 9001 és 9004 5.1. pont) A vezetőség felelősségi körére vonatkozó fejezet a két szabványban szinte azonos

Részletesebben

HOGYAN FOGJA BEFOLYÁSOLNI A HULLADÉK SORSÁT AZ ÚJ ISO SZABVÁNY ÉLETCIKLUS SZEMLÉLETE?

HOGYAN FOGJA BEFOLYÁSOLNI A HULLADÉK SORSÁT AZ ÚJ ISO SZABVÁNY ÉLETCIKLUS SZEMLÉLETE? HOGYAN FOGJA BEFOLYÁSOLNI A HULLADÉK SORSÁT AZ ÚJ ISO 14001 SZABVÁNY ÉLETCIKLUS SZEMLÉLETE? Bárczi István a Fenntarthatósági Divízió vezetője 2014. szeptember 23. A KÖRNYEZETIRÁNYÍTÁSI RENDSZER ÚJABB KAPCSOLÓDÁSI

Részletesebben

Önértékelési rendszer

Önértékelési rendszer Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Szakképzési és Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. 8900 Zalaegerszeg, Petőfi u. 24. Felnőttképzési engedély szám: E-000116/2014. Önértékelési rendszer Hatályba lép:

Részletesebben

Vezetői teljesítményértékelés értékelő és önértékelő kérdőív Készítették: a KISOSZ munkatársai

Vezetői teljesítményértékelés értékelő és önértékelő kérdőív Készítették: a KISOSZ munkatársai Vezetői teljesítményértékelés értékelő és önértékelő kérdőív Készítették: a KISOSZ munkatársai Veszprém, 6. szeptember Vezetői értékelő lap Kérjük, a megfelelő oszlopban lévő szám aláhúzásával vagy bekarikázásával

Részletesebben

MSZ ISO 9004:2010 ISO 9004:2009

MSZ ISO 9004:2010 ISO 9004:2009 MSZ ISO 9004:2010 ISO 9004:2009 A szervezet fenntartható (tartós) sikerének irányítása (menedzselése) Minőségirányítási megközelítés Managing the sustained success of an organization 1 1. Ez a nemzetközi

Részletesebben

A teljeskörű önértékelés célja

A teljeskörű önértékelés célja 1. Számú Általános Iskola 2440 Százhalombatta, Damjanich út 24. Levélcím: 2440 Százhalombatta, Pf.:23. Telefon/fax:23/354-192, 23/359-845 E-mail: egyesisk@freemail.hu TELJESKÖRŰ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS

Részletesebben

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!

Részletesebben

MINŐSÉGMENEDZSMENT KÉPZÉS. Teljes körű minőségirányítás (TQM) esettanulmány

MINŐSÉGMENEDZSMENT KÉPZÉS. Teljes körű minőségirányítás (TQM) esettanulmány MINŐSÉGMENEDZSMENT KÉPZÉS Teljes körű minőségirányítás (TQM) esettanulmány TQM Az elmúlt évtizedben lejátszódó politikai, gazdasági, technológiai és társadalmi változások alapvetően megváltoztatták a hatékony

Részletesebben

Mi a CAF: Közös Értékelési Keretrendszer

Mi a CAF: Közös Értékelési Keretrendszer CAF 2013 Fekete Leticia szakmai tanácsadó Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 2013 november 5 1 Mi a CAF: Közös Értékelési Keretrendszer Szervezeti önértékelési eszköz: Az önértékelés az intézmény

Részletesebben

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez.

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. 2 l Schindler Útmutató Kötelezettségvállalásunk Kedves Kollégák,

Részletesebben

Minőség szervezeti keretekben Az ELTE EKSZ Minőségirányítási

Minőség szervezeti keretekben Az ELTE EKSZ Minőségirányítási Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtári Szolgálat Minőség szervezeti keretekben Az ELTE EKSZ Minőségirányítási Kézikönyve Kálóczi Katalin a Könyvtári Tanács Minőségfejlesztési munkacsoportjának

Részletesebben

A Tan Kapuja Buddhista Gimnázium és Általános Iskola Az intézményvezető önértékelésének területei és elvárásai

A Tan Kapuja Buddhista Gimnázium és Általános Iskola Az intézményvezető önértékelésének területei és elvárásai 1. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása Önértékelési szempontok Elvárások Intézményi elvárások 1) Milyen módon biztosítja, hogy a tanulás a tanulói eredmények javulását eredményezze?

Részletesebben

Intézményvezetői Tanfelügyelet értékelése

Intézményvezetői Tanfelügyelet értékelése Üllés, Forráskút, Csólyospálos Községi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Intézményvezetői Tanfelügyelet értékelése Indikátorok értékelése 1.1. Részt vesz az intézmény pedagógiai programjában

Részletesebben

CAF önértékelési csoport megalakuló ülés jegyzőkönyv és jelenléti ív. 1. melléklet

CAF önértékelési csoport megalakuló ülés jegyzőkönyv és jelenléti ív. 1. melléklet CAF önértékelési csoport megalakuló ülés jegyzőkönyv és jelenléti ív 1. melléklet 1 2 3 [ÁROP] 11. CAF modell bevezetése / felülvizsgálata CAF 2. melléklet Common Assessment Framework KÖZÖS ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

A Kiválóság kultúra lehetséges szerepe a beszállítói szervezetek fejlődésében

A Kiválóság kultúra lehetséges szerepe a beszállítói szervezetek fejlődésében A Kiválóság kultúra lehetséges szerepe a beszállítói szervezetek fejlődésében Kiválóság Tavasz 2012 EFQM Kiválóság Nap Budapest, 2012. március 8. Szabó Kálmán, ügyvezető igazgató, az EFQM Nemzeti Partnerszervezete

Részletesebben

Vezetők katalizátor szerepben

Vezetők katalizátor szerepben Vezetők katalizátor szerepben XIII. DEMIN - Debrecen 2013. május 29-31. Sződi Sándor minőségügyi és oktatási vezető Fejétől bűzlik legfőbb buktató, a vezetői elkötelezettség hiánya. Az a felsővezető, aki

Részletesebben

Közoktatási Kiválóság Partnerprogram

Közoktatási Kiválóság Partnerprogram Közoktatási Kiválóság Partnerprogram Programindító tájékoztató 2009. november 17. Sugár Karolina, elnök, az EFQM Nemzeti Partnerszervezete 1/15 SZÖVETSÉG A KIVÁLÓSÁGÉRT KÖZHASZNÚ EGYESÜLET TAGI SZERVEZŐDÉSŰ,

Részletesebben

Pannon Egyetem Minıségügyi Nap

Pannon Egyetem Minıségügyi Nap Pannon Egyetem Minıségügyi Érdekeltek párbeszéde, az elvárások egyeztetése Kari minıség oktatói szemmel Dr. Csizmadia Tibor egyetemi adjunktus Minıségirányítási modell és az elıállítandó dokumentumok kapcsolata

Részletesebben

Életciklus szemlélet az ISO14001:2015 szabványban. Herner Katalin igazgatóhelyettes KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdálkodásért

Életciklus szemlélet az ISO14001:2015 szabványban. Herner Katalin igazgatóhelyettes KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdálkodásért Életciklus szemlélet az ISO14001:2015 szabványban Herner Katalin igazgatóhelyettes KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdálkodásért Tagvállalataink Új régi ISO 14001 Környezetközpontú irányítási rendszer

Részletesebben

Észak-Alföldi Minőségi Díj. Pályázati útmutató

Észak-Alföldi Minőségi Díj. Pályázati útmutató Észak-Alföldi Minőségi Díj Pályázati útmutató 2009 TARTALOMJEGYZÉK I. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK Pályázati felhívás... 3 A pályázat tartalmi és formai követelményei... 6 Az 2009. évi Észak-Alföldi Minőségi Díj

Részletesebben

Gondolatok a belső auditorok felkészültségéről és értékeléséről Előadó: Turi Tibor vezetési tanácsadó, CMC az MSZT/MCS 901 szakértője

Gondolatok a belső auditorok felkészültségéről és értékeléséről Előadó: Turi Tibor vezetési tanácsadó, CMC az MSZT/MCS 901 szakértője Gondolatok a belső auditorok felkészültségéről és értékeléséről Előadó: Turi Tibor vezetési tanácsadó, CMC az MSZT/MCS 901 szakértője 1 Az előadás témái Emlékeztetőül: összefoglaló a változásokról Alkalmazási

Részletesebben

CÉLOK ÉS ELŐIRÁNYZATOK, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS MEB PROGRAMOK

CÉLOK ÉS ELŐIRÁNYZATOK, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS MEB PROGRAMOK 1/6 oldal Tartalomjegyzék: 1/ Célmeghatározás 2/ Területi érvényesség 3/ Fogalom meghatározások 4/ Eljárás 5/ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6/ Dokumentálás Készítette: Szigeti Edit Jóváhagyta: Bálint

Részletesebben

Körforgásos gazdaság: mi ez és hova szeretnénk eljutni? Kriza Máté kuratóriumi elnök Körforgásos Gazdaságért Alapítvány

Körforgásos gazdaság: mi ez és hova szeretnénk eljutni? Kriza Máté kuratóriumi elnök Körforgásos Gazdaságért Alapítvány Körforgásos gazdaság: mi ez és hova szeretnénk eljutni? Kriza Máté kuratóriumi elnök Körforgásos Gazdaságért Alapítvány Körforgásos Gazdaságért Alapítvány 2014 elején jött létre magánkezdeményezésre Elsődleges

Részletesebben

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG KIVÁLÓSÁG PROFIL 2011. június A kiváló szervezetek elérik és fenntartják azt a teljesítményt, mely megfelel a partnereik elvárásainak. Ennek a célnak sikeres elérése

Részletesebben

Fogalomtár Szakkifejezések és fogalom meghatározások

Fogalomtár Szakkifejezések és fogalom meghatározások Minőségirányítási Kézikönyv 4. sz. melléklete Fogalomtár Szakkifejezések és fogalom meghatározások Erőforrások: A könyvtár forrásai, beleértve a személyzetet, dokumentumokat, berendezéseket, könyvtári

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

AZ ÖTLETMENEDZSMENT RENDSZER FEJLŐDÉSE A MOL-BAN ~ A MUNKAVÁLLALÓK MOTIVÁLÁSA ÉRDEKÉBEN. Balatonalmádi, szeptember 14.

AZ ÖTLETMENEDZSMENT RENDSZER FEJLŐDÉSE A MOL-BAN ~ A MUNKAVÁLLALÓK MOTIVÁLÁSA ÉRDEKÉBEN. Balatonalmádi, szeptember 14. AZ ÖTLETMENEDZSMENT RENDSZER FEJLŐDÉSE A MOL-BAN ~ A MUNKAVÁLLALÓK MOTIVÁLÁSA ÉRDEKÉBEN Balatonalmádi, 2017. szeptember 14. Almássy Erika Szabályozás és adatmenedzsment vezető szakértő KEREKASZTAL MUNKAVÁLLALÓI

Részletesebben

Vállalatfejlesztési Diagnózis

Vállalatfejlesztési Diagnózis Vállalatfejlesztési Diagnózis ÚT A BELSŐ POTENCIÁL FELTÁRÁSÁHOZ Az eredmények bemutatásának tartalmi elemei Motiváció Kompetencia Eredmények A Vállalatfejlesztési Diagnózis egy olyan integrált szervezeti

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

A magyar élelmiszeripar prioritások és kihívások: az Élelmiszer az életért Magyar Nemzeti Technológiai Platform. 1 A Magyar Nemzeti Élelmiszertechnológiai Platform Célja ipar igényeinek Rendszeres párbeszéd

Részletesebben

Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. pályázati felhívása a Digitális Jólét Program Megyei Mentor munkakörre (GINOP projekt keretében)

Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. pályázati felhívása a Digitális Jólét Program Megyei Mentor munkakörre (GINOP projekt keretében) Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. pályázati felhívása a Digitális Jólét Program Megyei Mentor munkakörre (GINOP 3.3.2.-16 projekt keretében) A Digitális Jólét Program (DJP) végrehajtásával összefüggő

Részletesebben

A GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZERVEZETI ÖNÉRTÉKELÉSÉNEK EREDMÉNYEI 2005.

A GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZERVEZETI ÖNÉRTÉKELÉSÉNEK EREDMÉNYEI 2005. A GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZERVEZETI ÖNÉRTÉKELÉSÉNEK EREDMÉNYEI 2005. Veresné dr. Somosi Mariann tanszékvezető egyetemi docens Az önértékelés indítása Az önértékelés indítása Kérdőíves vizsgálatok ADOTTSÁGELEMEK

Részletesebben

Minőségfejlesztési kézikönyv

Minőségfejlesztési kézikönyv Minőségfejlesztési kézikönyv Kézikönyv a felsőoktatási intézmények minőségfejlesztési feladataihoz Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 A felsőoktatás minőségfejlesztési helyzete

Részletesebben

A KÖZMŰVELŐDÉSI MINŐSÉG DÍJ SZERKEZETE

A KÖZMŰVELŐDÉSI MINŐSÉG DÍJ SZERKEZETE A KÖZMŰVELŐDÉSI MINŐSÉG DÍJ SZERKEZETE ADOTTSÁGOK EREDMÉNYEK EMBERI ERŐFORRÁSOK (3. KRITÉRIUM) 110 PONT A SZOLGÁLTATÓKKAL KAPCSOLATBAN ELÉRT EREDMÉNYEK (7. KRITÉRIUM) 90 PONT VEZETÉS (1. KRITÉRIUM) 80

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

Smart City Tudásbázis

Smart City Tudásbázis Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek

Részletesebben

MENEDZSMENT ALAPJAI Bevezetés

MENEDZSMENT ALAPJAI Bevezetés MENEDZSMENT ALAPJAI Bevezetés Dr. Gyökér Irén egyetemi docens 2012 ősz Jegyzetek, diasorok - ÜTI honlap http://www.uti.bme.hu/cgibin/hallgato/tantargyak.cgi?detail=true&tantargy_id=15035 Folyamatos számonkérés:

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

A Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájának (2011-2015) első évi eredményei

A Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájának (2011-2015) első évi eredményei A Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájának (2011-2015) első évi eredményei XIII. Fenntarthatósági Kerekasztal-beszélgetés Szomolányi Katalin Vállalati Fenntarthatósági Központ 2012.06.01. 1 Arthur

Részletesebben

Szakértelem Elkötelezettek

Szakértelem Elkötelezettek MINŐSÉGPOLITIKA ALAPVETŐ ÉRTÉKEINK Értékeink alapját az oktatás, a kutatás és a gyógyítás terén egyaránt az egyetem 650 éves hagyománya képezi, amely képes a folyamatos megújulásra. Szakértelem abban,

Részletesebben

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. ISO 14001:2004 Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. 1 A környezetvédelem szükségessége Használat Termelés Hulladék Kivonás

Részletesebben

Alcsoport_DE_munkatarsi_2017_NK. Válaszadók száma = 17. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 50% 25%

Alcsoport_DE_munkatarsi_2017_NK. Válaszadók száma = 17. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 50% 25% Válaszadók száma = 7 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag md=medián elt.=átl. elt. tart.=tartózkodás

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban

Részletesebben

Szakmai tanácskozás. Szakmai továbbképzési rendszer fejlesztése. Salgótarján, 2008 december 16.

Szakmai tanácskozás. Szakmai továbbképzési rendszer fejlesztése. Salgótarján, 2008 december 16. Szakmai tanácskozás Szakmai továbbképzési rendszer fejlesztése Salgótarján, 2008 december 16. Szakmai továbbképzési rendszer fejlesztése Minőségbiztosítás jelentősége a Készítette: Dr. Mikli Éva PTE Szociális

Részletesebben

LXVII. ÉVFOLYAM 10. SZÁM október 17. A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA T A R T A L O M. 10. S z á m T á r g y O l d a l.

LXVII. ÉVFOLYAM 10. SZÁM október 17. A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA T A R T A L O M. 10. S z á m T á r g y O l d a l. LXVII. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2017. október 17. A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA T A R T A L O M 10. S z á m T á r g y O l d a l Közlemény Pályázati felhívás Közösségi Díj a Hagyományos Termékekért

Részletesebben

Vezetői tanfelügyeleti ellenőrzés február

Vezetői tanfelügyeleti ellenőrzés február Vezetői tanfelügyeleti ellenőrzés 2017. február Eljárás azonosítója: T715256930962017AVez Ellenőrzött vezető:zsigáné Kósa Edit Értékelés 1. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása

Részletesebben

EOQ MNB QMHC eü. specifikus tanfolyam ( 4x2 nap) (2016.október-november) EOQ QMHC tanfolyam

EOQ MNB QMHC eü. specifikus tanfolyam ( 4x2 nap) (2016.október-november) EOQ QMHC tanfolyam EOQ QMHC tanfolyam Minőségi vezetők az alapismereteket egyetemi / felsőfokú végzettség során szerzik meg és emellett legalább négy éves teljes munkaidős munkahelyi tapasztalata szükséges, melyből legalább

Részletesebben

LIFE természetvédelmi pályázatok értékelési szempontjai

LIFE természetvédelmi pályázatok értékelési szempontjai LIFE természetvédelmi pályázatok értékelési szempontjai Pályázói igények szerinti tréning - 2018. február 20-21. Földművelésügyi Minisztérium, Természetmegőrzési Főosztály Demeter András, LIFE Kapacitásfejlesztési

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ LIFE PROGRAMJA

AZ EURÓPAI UNIÓ LIFE PROGRAMJA AZ EURÓPAI UNIÓ LIFE PROGRAMJA Szijártó Ágnes Agrárminisztérium Környezetfejlesztési és stratégiai Főosztály Vállalkozz környezetbarát módon c. konferencia 2019. május 30. EU pénzügyi eszköze LIFE PROGRAM

Részletesebben

SZERETETTEL ÜDVÖZÖLJÜK AZ ISOFÓRUM TAVASZ KONFERENCIA RÉSZTVEVŐIT!

SZERETETTEL ÜDVÖZÖLJÜK AZ ISOFÓRUM TAVASZ KONFERENCIA RÉSZTVEVŐIT! ISO EGYESÜLET SZERETETTEL ÜDVÖZÖLJÜK AZ ISO TAVASZ KONFERENCIA RÉSZTVEVŐIT! ISO Elnökség ISO Tavasz * 2018. ápr. 20. 1 ÉRTÉKRENDÜNK Közhasznú tevékenységet végző civil egyesület Jogszerűen és a tagság

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A fenntartható sikeresség irányítását szolgáló szervezeti önértékelési szoftver alkalmazása Katonai Zsolt (Q-Master Trust Tanácsadó Kft)

A fenntartható sikeresség irányítását szolgáló szervezeti önértékelési szoftver alkalmazása Katonai Zsolt (Q-Master Trust Tanácsadó Kft) A fenntartható sikeresség irányítását szolgáló szervezeti önértékelési szoftver alkalmazása Katonai Zsolt (Q-Master Trust Tanácsadó Kft) A MSZ EN ISO 9004: 2010 szabvány a tartós siker megvalósítását támogatja

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért

Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért Hatókör Folyamatos kiterjesztés földrajzi és tartalmi értelemben: Adott helyszíntől

Részletesebben

A., ALAPELVEK VÁLTOZÁSAI

A., ALAPELVEK VÁLTOZÁSAI A., ALAPELVEK VÁLTOZÁSAI S.sz. ISO 9001:2008 ISO 9001:2015 1) vevőközpontúság vevőközpontúság 2) vezetés vezetői szerepvállalás 3) a munkatársak bevonása a munkatársak elköteleződése 4) folyamatszemléletű

Részletesebben

NYME 9400 Sopron Bajcsy-Zsilinszky u. 4. RH-70-1/2016. Oktatók kari véleményezése - MÜL3 Ez az összesítés a(az) Erdőmérnöki Kar oktatóinak körében vég

NYME 9400 Sopron Bajcsy-Zsilinszky u. 4. RH-70-1/2016. Oktatók kari véleményezése - MÜL3 Ez az összesítés a(az) Erdőmérnöki Kar oktatóinak körében vég NYME 900 Sopron BajcsyZsilinszky u.. RH70/06. Oktatók kari véleményezése MÜL Ez az összesítés a(az) Erdőmérnöki Kar oktatóinak körében végzett felmérés eredményeit tartalmazza. A jelentés a következő részekből:

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

A klinikai auditrendszer bevezetése és működtetése

A klinikai auditrendszer bevezetése és működtetése TÁMOP-6.2.5.A-12/1-2012-0001 Egységes külső felülvizsgálati rendszer kialakítása a járó- és fekvőbeteg szakellátásban, valamint a gyógyszertári ellátásban A klinikai auditrendszer bevezetése és működtetése

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

Teljesítmény értékelési rendszer kialakítása

Teljesítmény értékelési rendszer kialakítása Teljesítmény értékelési rendszer kialakítása Larskol Tanácsadók A LARSKOL nemzetközi és hazai tanácsadó cégeknél szerzett évtizedes vezetői, tanácsadói és projektmenedzseri gyakorlattal rendelkező szakemberek

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS INNOVÁCIÓS DÍJ

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS INNOVÁCIÓS DÍJ PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2011. évi Észak-magyarországi Regionális INNOVÁCIÓS DÍJ elnyerésére A NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség, az Északmagyarországi Regionális Fejlesztési, valamint

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI

Részletesebben

Minőség és minőségirányítás. 3. ISO 9000:2015 és ISO 9001:2015

Minőség és minőségirányítás. 3. ISO 9000:2015 és ISO 9001:2015 3. ISO 9000:2015 és ISO 9001:2015 1 ZH jegyzetek 2 2 3. ISO 9000:2015 ISO 9000 Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár alapvető fontosságú hátteret biztosít a nemzetközi szabványnak a megfelelő

Részletesebben

KÉRDŐÍV. Az iskolarendszerű szakképzést folytató intézményekben történő minőségfejlesztési tevékenység felmérésére.

KÉRDŐÍV. Az iskolarendszerű szakképzést folytató intézményekben történő minőségfejlesztési tevékenység felmérésére. KÉRDŐÍV Az iskolarendszerű szakképzést folytató intézményekben történő minőségfejlesztési tevékenység felmérésére. Kedves Kollégák! Az NSZI az iskolarendszerű szakképzést folytató intézmények körében reprezentatív

Részletesebben

Az Élet forrásában nincs tegnapi víz. Körforgásos gazdaság: lehetőség a víziparban

Az Élet forrásában nincs tegnapi víz. Körforgásos gazdaság: lehetőség a víziparban Körforgásos gazdaság koncepciója és hazai realitása MASZESZ XVIII. ORSZÁGOS KONFERENCIA Lajosmizse (2017.05.16) Az Élet forrásában nincs tegnapi víz. Körforgásos gazdaság: lehetőség a víziparban Galambos

Részletesebben

Információbiztonság irányítása

Információbiztonság irányítása Információbiztonság irányítása Felső vezetői felelősség MKT szakosztályi előadás 2013.02.22 BGF Horváth Gergely Krisztián, CISA CISM gerhorvath@gmail.com Találós kérdés! Miért van fék az autókon? Biztonság

Részletesebben

Aktualitások a minőségirányításban

Aktualitások a minőségirányításban BUSINESS ASSURANCE Aktualitások a minőségirányításban Auditok változásai ZRUPKÓ János 1 SAFER, SMARTER, GREENER Új távlatok Biztosítani, hogy a minőségirányítás többet jelentsen egy tanúsításnál és amely

Részletesebben

FOGYATÉKOSSÁG-BARÁT MUNKAHELY ELISMERÉS JELENTKEZÉSI LAP NAGYVÁLLALATOK, ÉS 250 FŐ FELETT FOGLALKOZTATÓ KÖLTSÉGVETÉSI INTÉZMÉNYEK RÉSZÉRE

FOGYATÉKOSSÁG-BARÁT MUNKAHELY ELISMERÉS JELENTKEZÉSI LAP NAGYVÁLLALATOK, ÉS 250 FŐ FELETT FOGLALKOZTATÓ KÖLTSÉGVETÉSI INTÉZMÉNYEK RÉSZÉRE FOGYATÉKOSSÁG-BARÁT MUNKAHELY ELISMERÉS JELENTKEZÉSI LAP NAGYVÁLLALATOK, ÉS 250 FŐ FELETT FOGLALKOZTATÓ KÖLTSÉGVETÉSI INTÉZMÉNYEK RÉSZÉRE 1. Pályázat benyújtására jogosultak köre: Fogyatékosság- barát

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Uniós fejlesztések a köznevelésben - A pedagógiai-szakmai ellenőrzés rendszere

Uniós fejlesztések a köznevelésben - A pedagógiai-szakmai ellenőrzés rendszere Uniós fejlesztések a köznevelésben - A pedagógiai-szakmai ellenőrzés rendszere Uniós fejlesztések a köznevelésben - A pedagógiaiszakmai ellenőrzés rendszere A tanfelügyeleti fejlesztések helye a TÁMOP-3.1.8

Részletesebben

Indikátorok projekt modellhelyszínein. Domokos Tamás szeptember 13.

Indikátorok projekt modellhelyszínein. Domokos Tamás szeptember 13. Indikátorok és értékelés a TÁMOP T 5.4.1. projekt modellhelyszínein Domokos Tamás 2011. szeptember 13. Az értékelés különböző típusait és főbb kérdései Az értékelés típusa A fejlesztési folyamat értékelése

Részletesebben

Az új ISO 14001: 2015 szabvány változásai

Az új ISO 14001: 2015 szabvány változásai Az új ISO 14001: 2015 szabvány változásai Ivanova Galina vezető auditor www.emi-tuv.hu Mi a célja az ISO 14001-nek? Segítség a szervezetek számára, hogy képesek legyenek kezelni a rendszerek és folyamatok

Részletesebben

TERÉZVÁROSI MAGYAR ANGOL, MAGYAR NÉMET KÉT TANNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA INTÉZMÉNYI ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT

TERÉZVÁROSI MAGYAR ANGOL, MAGYAR NÉMET KÉT TANNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA INTÉZMÉNYI ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT TERÉZVÁROSI MAGYAR ANGOL, MAGYAR NÉMET KÉT TANNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA INTÉZMÉNYI ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT 2018 Tartalom 1. Az intézményi értékelési szabályzat célja... 2 2. Jogszabályi háttér... 2 3. A Szabályzat

Részletesebben

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9. Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési

Részletesebben

A minőségirányítási rendszer auditálása laboratóriumunkban. Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház Központi Laboratórium

A minőségirányítási rendszer auditálása laboratóriumunkban. Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház Központi Laboratórium A minőségirányítási rendszer auditálása laboratóriumunkban Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház Központi Laboratórium Alkalmazott standardok MSZ EN ISO 9000:2001 (EN ISO 9000: 2000) Minőségirányítási

Részletesebben

ÜZLETI KONCEPCIÓ ÍRÓ VERSENY, 2014

ÜZLETI KONCEPCIÓ ÍRÓ VERSENY, 2014 ÜZLETI KONCEPCIÓ ÍRÓ VERSENY, 2014 VERSENYFELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ Szeged, 2014. Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség Közhasznú Egyesület a B-Innovative - Entrepreneurship for Better Business in Europe

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

Purpose & Profit - hogyan mérhető a vállalatok pozitív társadalmi hatása. Lévai Gábor. Green Brands Hungary

Purpose & Profit - hogyan mérhető a vállalatok pozitív társadalmi hatása. Lévai Gábor. Green Brands Hungary Purpose & Profit - hogyan mérhető a vállalatok pozitív társadalmi hatása Lévai Gábor Green Brands Hungary TÁRSADALMI CÉLÚ SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE TÁRSADALMI FÓKUSZÚ VÁLLALKOZÁSOK SKÁLÁZÁSA, BEFEKTETŐ BEVONÁS

Részletesebben

Általános célként olyan kompetenciák és ismeretek elsajátítását célozza meg:

Általános célként olyan kompetenciák és ismeretek elsajátítását célozza meg: A Magyar Vöröskereszt Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezete képzési tevékenységével, hozzá kíván járulni ahhoz, hogy a szervezet által megszólított és elért egyén / közösség, képessé váljon egyéni,

Részletesebben