MINŐSÉGMENEDZSMENT KÉPZÉS. Teljes körű minőségirányítás (TQM) esettanulmány

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MINŐSÉGMENEDZSMENT KÉPZÉS. Teljes körű minőségirányítás (TQM) esettanulmány"

Átírás

1 MINŐSÉGMENEDZSMENT KÉPZÉS Teljes körű minőségirányítás (TQM) esettanulmány

2 TQM Az elmúlt évtizedben lejátszódó politikai, gazdasági, technológiai és társadalmi változások alapvetően megváltoztatták a hatékony és sikeres működés feltételeit a szolgáltató szervezetek számára. A termékek és szolgáltatások minősége stratégiai tényezővé vált a non-profit szférában is. A hagyományosnak mondható minőségirányítási rendszerek (ISO 9000 szabványsorozat) mellett az elmúlt évtizedekben egy újabb irányzat kezdett kibontakozni a minőségfejlesztés területén: a teljes körű minőségirányítás (TQM) és az ezt segítő önértékelés. Az önértékelés az adott szervezet rendszeres átvilágítása egy széles körben elfogadott, egységes követelményrendszernek megfelelően. Segít azonosítani a szervezet erős és gyenge pontjait, kijelölni a szervezeten belüli legfontosabb fejlesztési területeket és segít meghatározni a továbbfejlődés irányait más szervezetek teljesítményeivel való összehasonlítás alapján. Az értékelés legfontosabb szempontja a teljes körű minőségirányítás (TQM) három alapelve: a vevőközpontúság, a folyamatos fejlesztés, és a dolgozók bevonása a továbbfejlesztésbe.

3 EFQM Az EFQM Kiválóság Modellt (EFQM Excellence Model) ben vezették be, olyan rendszerként, amely segítségével a szervezeteknek odaítélik az Európai Minőség Díjat. Mára ez a legszélesebb körben alkalmazott üzleti kiválóság modell Európában, több mint szervezet alkalmazza teljesítményének növelésére, és a legtöbb nemzeti és regionális Minőség Díj alapjává vált. A modell alkalmazásának fejlesztése az egészségügyi, szociális és nonprofit szolgáltatási szektorban mintegy évtizede folyik számos szakmai és civil szervezet, illetve az EFQM (European Foundation for Quality Management) magyar nemzeti partnere, a Magyar Minőségfejlesztési Központ együttműködésével.

4 [1] EFQM vs. ISO 9000 Összehasonlítási szempont (ISO 9000-es) audit (TQM alapú) önértékelés Az alkalmazás jellege Tanúsított szervezetek részére kötelező Vállalása önkéntes Az értékelést végzők Független személynek kell végeznie A minél szélesebb körű részvételt igényli Az értékelés jellege Az értékelés időtávja Az értékelés alapja Az értékelés kiterjedése Az értékelés célja Az értékelés logikája Az értékelő megállapítások jellege A vonatkozó szabványkövetelmények teljesülésének objektív bizonyítékait keresi. Ha nem találja: hiba. Elsősorban a pillanatnyi helyzetet vizsgálja, beleértve a korábbi tevékenységek bizonyítékait is. A szabványban előírt követelményekhez méri az állapotot. A szervezet egy körülhatárolt részére (a minőségügyi rendszerre) vonatkozik. A szabványban előírt követelmények teljesülésének megállapítása, az esetleges eltérések feltárása. Elsősorban objektív tényeket állapít meg, és ritkán keres ok-okozati összefüggéseket. Csupán a megfelelés vagy meg nem felelés tényét állapítja meg. Módszertani megalapozottság Akkreditálási rendszer áll mögötte. A TQM szemléletnek érvényesülését jelző adottságok meglétét, és az ezzel összefüggő eredmények színvonalát vizsgálja. Ha nem találja: fejlesztendő terület. A szervezet 3-5 éves fejlődésével kapcsolatos tevékenységek elemzése és ezek eredményeinek bemutatása. Az eredményeket a korábban már elért színvonalhoz, a versenytársakhoz, sőt a piacvezetőkhöz is viszonyítja. Célszerűen a teljes szervezetre vonatkozik. A szervezet erősségeinek és a fejlesztendő területeinek feltárása. Fontos része a belső, ok-okozati jellegű összefüggések szisztematikus vizsgálata (pl. valamely eredmény milyen adottságok érvényesülésének köszönhető). A pillanatnyi helyzet értékelésén kívül egy előző időszakhoz mért fejlődést és a szolgáltatási piacon elfoglalt pozíciók változását is képes számszerűsíteni. Minőségdíj-rendszerek állnak mögötte.

5 EFQM vs. ISO Összehasonlítási szempont (ISO 9000-es) audit (TQM alapú) önértékelés A vevői igények vizsgálata Az ügyfelek igényeinek vizsgálata. Az ügyfélkapcsolatok szabályozását és működését vizsgálni kell ugyan, de hatékonysági követelmények nincsenek rá előírva. Az ügyfelek megelégedettségének vizsgálata kiemelt fontosságú kritérium. Az értékelés alapjául szolgáló információk Az értékelés munkamódszere Főképpen szervezeti adatokon alapul. Alapvetően egyéni vizsgálaton alapul. Fontos szerepet játszanak benne a szervezettől független, külső forrásból származó információk, adatok (pl. az ügyfelek, partnerek véleménye). Mindig team-munkán alapul.

6 EFQM modell ADOTTSÁGOK EREDMÉNYEK Munkatársak Fenntartói, munkatársi elégedettség Vezetés Stratégia és tervezés Kulcsfolyamatok Ügyfelek elégedettsége Stratégiai eredmények Partnerség és erőforrások Társadalmi hatás MINŐSÉGFEJLESZTÉS (INNOVÁCIÓ, TANULÁS)

7 Kritériumok: adottságok Az adottságokra vonatkozó kritériumok arra keresnek választ, hogy a szervezet hogyan éri el eredményeit. A vizsgálat tárgya azon módszerek összessége, amelyek segítségével a szervezet erőforrásait kiemelten az emberi erőforrásait hasznosítja az eredmények elérése érdekében. Az adottságok között szereplő minden kritériumot két, egymástól független szempont határoz meg. Megközelítés Megközelítés: azon módszerek, eszközök összessége, amelyeket a szervezet egyes kritériumok által lefedett területen alkalmaz. Az értékelés során figyelembe kell venni a következőket: - az alkalmazott módszerek, eszközök, technikák alkalmasak-e, megfelelőek-e? - milyen mértékben vált rendszeressé a megközelítés alkalmazása és mennyire koncentrál a szervezet a megelőzésre? - a szervezet vezetői felülvizsgálják-e ezeket a módszereket? - a felülvizsgálat eredményeit hasznosítják-e? - a megközelítés alkalmazása milyen mértékben vált a napi munka részévé? Alkalmazás Alkalmazás: azt fejezi ki, hogy a szervezet milyen mértékben használja ki a megközelítés alkalmazásában rejlő lehetőségeket. Az értékelés során figyelembe kell venni, hogy a szervezet a megközelítést mennyire megfelelően és hatékonyan alkalmazza: - minden fontos szervezeti szinten, - minden fontos területre, illetve tevékenységre kiterjedően, illetve - minden fontos folyamatra és - minden fontos termékre, szolgáltatásra kiterjedően.

8 Kritériumok: eredmények Az eredmény kritériumokat szintén két, egymástól független szempont határozza meg. Kiválóság Az eredmények kiválóságánál a szervezetnek be kell mutatnia: - az eredmények kedvező tendenciáit, a folyamatos jó teljesítményt, - az eredmények és a célok összehasonlítását, - az elért eredményeket más szervezetek eredményeihez viszonyítva, - az eredmények mögött megfelelő megközelítés áll-e. Kiterjedtség Az eredmények kiterjedtségénél a szervezetnek be kell mutatnia, hogy az eredmények: - kiterjedtsége mennyire fedi le a szervezet fontos tevékenységi területeit, - milyen fontosak az adott kritériumok szempontjából, illetve - hogy a bemutatott eredmények milyen fontosak a szervezet tevékenysége szempontjából.

9 A kritériumok vizsgálata A kilenc kritérium vizsgálata: az adottságok esetén alapvetően önértékelő kérdőívek kitöltésével, az eredmények tekintetében az ügyfelek, az ügyfélkör további tagjai és a szolgáltatási partnerek visszajelzései alapján történik. A kérdőív: az EFQM Kiválóság Modell kritériumai alapján összeállított, általános szempontrendszer Az EFQM Kiválóság Modellt minden esetben adaptálni kell az adott szakterületre, szolgáltatási környezetre

10 A vezetés kritérium vizsgálata A vizsgálat tárgya: a felsővezetés és minden más vezető viselkedése és tevékenysége hogyan ösztönzi, támogatja és mozdítja elő a teljes körű minőségmenedzsment kultúrát? A vezetők által nyújtott segítség a megfelelő erőforrások és támogatás biztosítására a továbbfejlesztéshez és a munkatársak részvételéhez: a vezetők hogyan teszik nyilvánossá a minőségügy melletti elkötelezettségüket? állítják fel a szervezet szempontjából kiemelkedő prioritásokat? milyen mértékben támogatják anyagilag az oktatást és a fejlesztési tevékenységeket? vonják be a munkatársakat a fejlesztési folyamatokba? alkalmazzák az elismerési rendszert a fejlesztés és a bevonódás támogatására?

11 A vezetés kritérium vizsgálata A vezetők együttműködése a fenntartókkal, ügyfelekkel és más külső szervezetekkel : a vezetők hogyan mérik az ügyfelek igényeit? közvetítik az ügyfelek igényeit a tulajdonosok, illetve az alapítók felé? alakítják a kapcsolatokat, és hogyan tartják fenn azt az ügyfélkör további tagjaival, a szolgáltatási partnerekkel? alakítják ki és vesznek részt a közös fejlesztésekben? A munkatársak erőfeszítéseinek, teljesítményének elismerése és megbecsülése: a vezetők hogyan milyen módon jutalmaznak, vagy adnak elismerést? hozzák a munkatársak tudomására az elismerési szempontokat?

12 A munkatársak kritérium vizsgálata A vizsgálat tárgya: a szervezet hogyan hasznosítja a munkatársak képességeit? A szervezet emberi erőforrás igényeinek tervezése és fejlesztése: a szervezet hogyan hangolja össze az emberi erőforrásokkal kapcsolatos terveket a stratégiával? alakítja ki és használja fel a munkatársak körében elkészített felméréseket? hangolja össze a foglalkoztatási kérdéseket a stratégiával? hasznosítja az újításokat és a szervezeti stratégiát a munkafolyamatok fejlesztésére? A munkatársak képességeinek fenntartása és kibontakozása: a szervezet hogyan állapítja meg, osztályozza és hangolja össze munkatársak szakértelmét a szervezeti, szolgáltatási igényekkel? menedzseli a munkatársak kiválasztását és személyes fejlődését? dolgozza ki és vezeti be az oktatási terveket? vizsgálja az oktatás/képzés hatékonyságát? fejleszti a munkatársakat a munkatapasztalatok hasznosításával? fejleszti a munkatársak csapatmunkában való jártasságát? támogatja a folyamatos tanulást?

13 A munkatársak kritérium vizsgálata A munkatársakkal történő megegyezés a célokban és a teljesítmények folyamatos értékelése: a szervezet hogyan hangolja össze az egyéni és csoportos célokat? vizsgálja felül és aktualizálja az egyéni és csoportos célokat? gondoskodik a munkatársak teljesítményének továbbfejlesztéséről? A munkatársak bevonása, felhatalmazása és elismerése: a szervezet hogyan bátorítja az egyéni és csoportos részvételt a fejlesztésben? delegálja a munkatársak számára az intézkedési jogköröket?

14 A munkatársak kritérium vizsgálata A munkatársakkal kapcsolatos dialógus kialakítása: a szervezet hogyan ismeri fel a kommunikációs igényeket? osztja meg az információkat a munkatársakkal és alakítja ki párbeszédet? értékeli a kommunikáció eredményességét? A munkatársak személyes igényeinek figyelembe vétele: a szervezet hogyan szervezi a munkatársak munkaidejét? nyújt a munkatársaknak közös programokat, rendezvényeket? alakítja ki a munkatársak számára nyújtott kedvezményeket?

15 A stratégia és tervezés kritérium vizsgálata A vizsgálat tárgya: a szervezet hogyan fogalmazza meg hosszú távú stratégiáját, hogyan alkalmazza azt szervezetének egyes szintjein, és hogyan vizsgálja az felül? Hogyan alakítja az abban foglaltakat tervekké, tevékenységé? A fontos és meghatározó információk érvényesülése a szervezet stratégiájának kialakításában, felmérésre kerülnek-e az alábbiak, miképpen hasznosulnak: az ügyfelek visszajelzései; a munkatársak visszajelzései; külső visszajelzések; az alapítók visszajelzései; más, hasonló tevékenységet végző, vagy hasonló ügyfélkört kiszolgáló kiváló szervezetk eredményei; egyéb igény- szükségletfelmérések eredményei

16 A stratégia és tervezés kritérium vizsgálata A szervezet stratégiájának kialakítása: a folyamat bemutatása, amiből kiderül, hogy a szervezet hogyan alakítja ki értékrendjét? a szervezet hogyan alakítja ki küldetését, jövőképét? a szervezet hogyan alakítja ki stratégiáját az értékrenddel, küldetéssel és jövőképpel összhangban? az ügyfelek igényei és elvárásai hogyan kerülnek figyelembevételre? a szervezet hogyan ismeri fel a jelenbeli és jövőbeni igényeket? a szervezet hogyan fejezi ki a stratégiájában a teljes körű minőségmenedzsment alapelveit?

17 A stratégia és tervezés kritérium vizsgálata A szervezet stratégiai elképzeléseinek ismertetése és megvalósítása: a szervezet hogyan teszi közzé a stratégiáját (valamint szolgáltatási koncepcióját és szolgáltatásportfólióját)? bontja le a stratégiát szervezetének egyes szintjeire? használja fel szervezetének egyes szintjein a stratégiát, mint a tevékenységek tervezésének és a célok kitűzésének alapját? teszteli, értékeli, fejleszti tovább, hangolja össze a terveket és határozza meg azok prioritását? gondoskodik arról, hogy a munkatársak megismerjék a stratégiát? győződik meg a stratégia megvalósulásáról? A szervezet stratégiájának aktualizálása és rendszeres fejlesztése: a szervezet hogyan értékeli a stratégia jelentőségét és hatékonyságát? vizsgálja felül, aktualizálja és fejleszti stratégiáját?

18 A partnerség és erőforrások kritérium vizsgálata A vizsgálat tárgya: a szervezet hogyan menedzseli az erőforrásait hatékonyan és eredményesen? A pénzügyi erőforrások menedzselése: a szervezet hogyan alakítja ki, értékeli és hogyan fejleszti pénzügyi stratégiáját és a gazdálkodási gyakorlatát? ér el javulást a pénzügyi mutatók terén? értékeli a befektetéseit? kezeli a kockázatot? Az információk menedzselése: a szervezet hogyan biztosítja az információk hozzáférést? rendszerezi és szelektálja az információkat a stratégia támogatására? bizonyosodik meg az információk érvényességéről, sértetlenségéről, biztonságáról, illetve hogyan javítja azokat?

19 A partnerség és erőforrások kritérium vizsgálata A partneri kapcsolatok menedzselése: a szervezet hogyan fejleszti a partneri (elsődlegesen a szolgáltatási partnereket érintő) kapcsolatait a stratégiával összhangban? maximalizálja a partnerek által hozzáadott értékeket? fejleszti partnerei hálózatát? A javak és egyéb eszközök menedzselése: a szervezet hogyan optimalizálja az eszközfelhasználást a stratégiával? menedzseli az eszközök üzemeltetését és karbantartását? kezeli az eszközök biztonságosságát? A technológia és a szellemi tulajdon menedzselése: a szervezet hogyan használja fel a rendelkezésre álló módszereket, eljárásokat? hasznosítja az új technológiát a folyamatok, az információs és egyéb rendszerek fejlesztésére? hasznosítja és védi a szellemi tulajdont?

20 A kulcsfolyamatok kritérium vizsgálata A vizsgálat tárgya: a szervezet hogyan azonosítja, menedzseli, értékeli és fejleszti a folyamatokat? A kulcsfontosságú folyamatok azonosítása az eredményesség szempontjából: a szervezet hogyan definiálja a kulcsfontosságú folyamatokat? végzi a kulcsfontosságú folyamatok azonosítását? értékeli a kulcsfontosságú folyamatok hatását az eredményességre? A folyamatok rendszeres menedzselése: a szervezet hogyan alakítja a folyamatok felelősségrendszerét és menedzselését? alakítja ki és követi nyomon a működési standardokat? használja fel a teljesítménymérést a folyamatirányításban? használja a rendszerszabványokat? oldja meg a folyamatok kapcsolódásának kérdéseit a szervezeten belül és a partneri kapcsolatokkal?

21 A kulcsfolyamatok kritérium vizsgálata A folyamatok értékelése és a fejlesztési célok kitűzése: a szervezet hogyan azonosítja és rangsorolja a fejlesztési területeket és az azon belül elérendő célokat? használja a fontos és meghatározó információforrásokat a fejlesztési területek kialakításához? viszonyítja a jelenlegi és múltbeli eredményeit egymáshoz? ismeri fel és fogadtatja el a prioritást élvező célokat az eredmények és a stratégia kialakításában? A folyamatok továbbfejlesztése az innováció és a kreativitás kiaknázására: a szervezet hogyan kamatoztatja a munkatársak kreativitását? hogyan alkalmazza az új technológiákat? alakítja a szolgáltatási struktúrát (a szolgáltatás-portfólió részleteit) az innováció és a kreativitás érdekében? használja fel a folyamat-menedzsmentben a külső visszajelzéseket?

22 A kulcsfolyamatok kritérium vizsgálata A folyamatváltozások végrehajtása és annak eredményeinek értékelése: a szervezet hogyan alakítja ki a változás bevezetésének megfelelő módszerét? teszteli és értékeli a bevezetett módszereket? teszi közzé a folyamatok változásait? oktatja (készíti fel) a munkatársakat a változtatás kezelését megelőzően? értékeli a folyamatváltozásokat, hogy az elvárt eredmények teljesülését biztosítsa? hogyan mérsékeli a kedvezőtlen összhatást, amit a szolgáltatásai idéznek elő?

23 A munkatársi elégedettség kritérium vizsgálata Az értékelés tárgya: mit ért el a szervezet a munkatársi elégedettség terén? A munkatársak véleménye a szervezetről. A munkatársak kinyilatkozása a motivációval kapcsolatban: karrier lehetőség; kommunikáció; felhatalmazás; esélyegyenlőség biztosítása; részvétel lehetősége; a szervezet értékrendje, küldetése, jövőképe, stratégiája; vezetési stílus; tanulási és fejlesztési lehetőség; elismerés; célkitűzés és értékelés; képzés és oktatás

24 A munkatársi elégedettség kritérium vizsgálata a megelégedettséggel kapcsolatban: szervezeti adminisztráció; alkalmazási feltételek; munkatársaknak nyújtott helységek/eszközök és szolgáltatások; egészségügyi és munkavédelmi körülmények; biztos munkahely; bér és egyéb juttatások; egyenrangúság a munkaviszonyban; változások menedzselése; munkakörnyezet

25 A munkatársi elégedettség kritérium vizsgálata A munkatársak elégedettségére vonatkozó további mutatók. A szervezet beszámolója a munkatársak elégedettségének bemutatására: a motivációval kapcsolatban részvétel a folyamatokat és működést fejlesztő teamekben; részvétel a javaslattevő rendszerben; képzések és fejlesztések szintje; a team-munka mérhető előnyei; egyének és teamek elismerése; a munkatársi felmérésekre adott válaszok aránya;

26 A munkatársi elégedettség kritérium vizsgálata elégedettség távolmaradások és megbetegedések; balesetek aránya; munkaügyi viták; munkaerő-toborzás tendenciái; szakemberek elvándorlása; a szervezet által nyújtott juttatások kihasználása; a szervezet által nyújtott szolgáltatások kihasználása a szervezet munkatársainak nyújtott szolgáltatások a személyi adminisztráció pontossága; a kommunikáció hatékonysága; a munkatársi kérdésekre, kérésekre adott válasz gyorsasága; a képzések értékelése; a szupervízió eredményessége.

27 Az ügyfelek elégedettsége kritérium vizsgálata A vizsgálat tárgya: mit ért el a szervezet a felhasználók elégedettsége terén? Az ügyfelek véleménye a szervezetről és a velük kiépített kapcsolatrendszerről a szervezetről alkotott általános képpel kapcsolatban elérhetőség; kommunikáció; rugalmasság; megelőző magatartás a szolgáltatásokkal kapcsolatban megfelelő minőség; hozzáférhetőség; igényekhez kötődő tervezés; innováció, újszerűség; megbízhatóság

28 Az ügyfelek elégedettsége kritérium vizsgálata a szolgáltatás folyamatával és a szolgáltatás eredményességével kapcsolatban a munkatársak alkalmassága és magatartása; szolgáltatási ismertetők és dokumentációk; reklamációkezelés; az ügyfelek megkeresésre való reagálás gyorsassága; tanácsadás; garanciális feltételek

29 Az ügyfelek elégedettsége kritérium vizsgálata Az ügyfelek elégedettségére vonatkozó további mutatók. A szervezet beszámolója az ügyfelek elégedettségének bemutatására a szervezetről alkotott általános képpel kapcsolatban díjak, elismerések, kitüntetések; sajtóvisszhang; a szolgáltatásokkal kapcsolatban versenyképesség; hibás, rossz vagy visszautasított szolgáltatások aránya; garanciális feltételek (szerződés); ráfordítás mutatók; panasz, panaszkezelés; szolgáltatás időtartam; aktualitás

30 Az társadalmi hatás kritérium vizsgálata A vizsgálat tárgya: Mit ért el a szervezet a helyi és a hazai társadalom szükségleteinek és elvárásainak kielégítése terén? Az EFQM Kiválóság Modell alapján e kritérium magában foglalja a szervezetnek az élet minőségéről, a környezetről, a globális erőforrás megóvásáról vallott szemléletmódját, a szervezet saját hatékonysági mércéjét az olyan hatóságokkal és testületekkel kialakított viszonyát, amelyek érintik és szabályozzák a szervezett.

31 Az társadalmi hatás kritérium vizsgálata A társadalom véleménye a szervezetről a szervezet, mint felelős állampolgár a közösségre vonatkozó fontos információk közzététele; egyenlő feltételek gyakorlata; a helyi társadalomra és gazdaságra gyakorolt hatás; kapcsolat a hatóságokkal a szervezet, amely részt vesz a helyi közösség életében oktatás és képzésre gyakorolt hatás; foglalkoztatásra és munkahelyteremtésre gyakorolt hatás; az egészségügyi szolgáltatásra gyakorolt hatás; a kulturális, sport és szabadidő tevékenységre gyakorolt hatás; önkéntes munkára és jótékonysági tevékenységre gyakorolt hatás

32 Az társadalmi hatás kritérium vizsgálata a szervezet, amely csökkenti és megelőzi a működésből eredő és/vagy a szolgáltatásai időtartama alatt kialakuló konfliktusokat, problémákat a szervezet integrálása a helyi környezetbe; konfliktusmentesség és konfliktuskezelés; szemléletformálás; környezetmegóvás a kapott elismerések, díjak, kitüntetések.

33 A stratégiai eredmények kritérium vizsgálata A vizsgálat tárgya: mit ért el a szervezet a stratégia céljaiból és milyen mértékben tudott megfelelni az ügyfelek szükségleteinek és elvárásainak. A stratégiai eredmények mutatói az összteljesítményhez a) ismertség b) területi szerep a szakmai eredményekhez az egyes szolgáltatások igénybevételének számszaki alakulása; az egyes szolgáltatásokra fordított idők alakulása; a stratégiai célok (kulcsfontosságú folyamatok) megvalósulása; az ügyfélkör heterogenitásának megfelelő szakmai szolgáltatások bemutatása; az ügyfélkör speciális szükségleteihez igazított szolgáltatások; az ügyfélkörre fordított közvetlen idő alakulása; a szervezet saját szervezete fejlesztésének alakulása; a szervezet erőforrásainak kihasználtsági mutatói; az ügyfélkapcsolatokból fakadó tapasztalati tudás beépülése hogyan segíti a szolgáltatás fejlődését

34 A stratégiai eredmények kritérium vizsgálata a kulcsfontosságú folyamatokhoz ciklusidők alakulása; hiba előfordulási mutatók; a szolgáltatások bevezetésének időszükséglete az információkhoz elérhetőség; sértetlenség; fontosság; időszerűség az eszközökhöz értékcsökkenési leírás; karbantartási költségek; hasznosítás a módszerekhez és eljáráshoz az új szolgáltatások (másodlagos szolgáltatások) bevezetésének aránya; szerzői/szabadalmi díjak

35 A stratégiai eredmények kritérium vizsgálata A stratégiai eredmények pénzügyi mutatói az éves mérlegbeszámoló adatai a bevételek és kiadások pénzügyi mutatói a költségek és az ügyfelek számának alakulása; a költségek egymáshoz viszonyított arányának alakulása; a költségek és a szolgáltatási időtartam alakulása; a bevételek és a belső gazdálkodás alakulása; a működési területek pénzügyi mutatóinak alakulása; a szolgáltatási területek költségeinek ügyfél-arányos alakulása; az emelt szintű és a normál szolgáltatások pénzügyi mutatóinak alakulása; a különböző szolgáltatási területek költségeinek alakulása más szervezetk ugyanezen szolgáltatási költségeihez viszonyítva.

36 A vizsgálat eredményeinek értékelése ADOTTSÁGOK EREDMÉNYEK Vezetés 100 pont Munkatársak 90 pont Stratégia és tervezés 80 pont Kulcsfolyamatok 140 pont Fenntartói, munkatársi elégedettség 90, illetve 70 pont Ügyfelek elégedettsége 130 pont Stratégiai eredmények 150 pont Partnerség és erőforrások 90 pont Társadalmi hatás 60 pont MINŐSÉGFEJLESZTÉS (INNOVÁCIÓ, TANULÁS)

37 Az adottságok értékelése Megközelítés Pontszám Alkalmazás Nem kimutatható, nem értéknövelő 0% Alacsony hatékonyságú alkalmazás, elterjesztés Vannak jelei a jó megközelítésnek és a megelőzésen alapuló módszerek alkalmazásának. A módszerek felülvizsgálata csak alkalmi. A megközelítés egy része a mindennapi tevékenységek részévé vált Vannak jelei a jól megalapozott, rendszeresen alkalmazott megközelítésnek és a megelőzésen alapuló módszerek alkalmazásának. A módszereket a szervezeti hatékonyság érdekében rendszeresen felülvizsgálják. A megközelítés a mindennapi tevékenységek részévé vált. Egyértelmű jelei vannak a jól megalapozott, rendszeresen alkalmazott megközelítésnek és a megelőzésen alapuló módszerek alkalmazásának. Egyértelmű jelei vannak a szervezeti hatékonyság folyamatos felülvizsgálattal való finomításának, fejlesztésének. A megközelítés a mindennapi tevékenységek és a tervezés részévé vált. Egyértelmű jelei vannak a jól megalapozott, rendszeresen alkalmazott megközelítésnek és a megelőzésen alapuló módszerek alkalmazásának. Egyértelmű jelei vannak a szervezeti hatékonyság folyamatos felülvizsgálattal való finomításának, fejlesztésének. A megközelítés tökéletesen a mindennapi tevékenységek és a tervezés részévé vált. Az itt alkalmazott megközelítés példaként szolgálhat más szervezeteknek. 25% 50% 75% 100% Az összes fontos területet és tevékenységet figyelembe véve a megközelítés alkalmazásában rejlő lehetőségek egynegyedét használja ki a szervezet. Az összes fontos területet és tevékenységet figyelembe véve a megközelítés alkalmazásában rejlő lehetőségek felét használja ki a szervezet. Az összes fontos területet és tevékenységet figyelembe véve a megközelítés alkalmazásában rejlő lehetőségek háromnegyedét használja ki a szervezet. Az összes fontos területet és tevékenységet figyelembe véve a megközelítés alkalmazása 100%-osan érvényesül

38 Az eredmények értékelése Eredmények Pontszám Kiterjedtség Nem kimutatható 0% Az eredmények kevés fontos területet és tevékenységet érintenek. Némelyik eredmény pozitív tendenciát mutat és/vagy közepes teljesítményt mutat. 25% Az eredmények néhány fontos területet és tevékenységet érintenek. Néhány estben kedvező az összehasonlítás a célokkal. Számos eredmény legalább 2 éve pozitív tendenciát és/vagy állandósult jó teljesítményt mutat. Több területen kedvező az összehasonlítás a célokkal. Néhány területen kedvező az összehasonlítás más szervezetekkel. Az eredmények egy része a megfelelő megközelítésmódnak köszönhető. A legtöbb eredmény 3 éve erősen pozitív tendenciát és/vagy állandósult kiváló eredményt mutat. Több területen kedvező az összehasonlítás a célokkal. Néhány területen kedvező az összehasonlítás más szervezetekkel. Számos eredmény köszönhető a megfelelő megközelítésmódnak. Az eredmények minden területen legalább 5 éve erősen pozitív tendenciát és/vagy állandósult kiváló teljesítményt mutatnak. Kitűnő az összehasonlítás a saját célokkal és más szervezetekkel. Számos területen a szakma legjobbja. Az eredmények bizonyíthatóan a megközelítésmódnak tulajdoníthatók. Kedvező jelek vannak arra, hogy a szolgáltatási eredmények fennmaradnak. 50% 75% 100% Az eredmények számos fontos területet és tevékenységet érintenek. Az eredmények a legtöbb területet és tevékenységet érintenek. Az eredmények a szervezet minden fontos területet és tevékenységet érintenek.

SI FELADATAINAK SZERVEZÉSE

SI FELADATAINAK SZERVEZÉSE KISVÁLLALKOZ LLALKOZÁSOK FEJLESZTÉSI SI FELADATAINAK SZERVEZÉSE SE INNONET Innovációs és Technológiai Központ, Győr 2007. május 08. Előadó: Hajdu Elemér cégvezető tanácsadó Hajdu & Társai Tanácsadó és

Részletesebben

ISO Minőségirányítási rendszerek. Útmutató a működés fejlesztéséhez

ISO Minőségirányítási rendszerek. Útmutató a működés fejlesztéséhez Minőségirányítási rendszerek. Útmutató a működés fejlesztéséhez 2 a folyamatszemléletű megközelítés alkalmazását segíti elő az érdekelt felek megelégedettségének növelése céljából kiemeli a következő szempontok

Részletesebben

A SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL ÉS AZ INKLÚZIÓS INDEX KAPCSOLATA M&S Consulting Kft.

A SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL ÉS AZ INKLÚZIÓS INDEX KAPCSOLATA M&S Consulting Kft. A SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL ÉS AZ INKLÚZIÓS INDEX KAPCSOLATA Szakképzési Önértékelési Modell ADOTTSÁGOK EREDMÉNYEK Emberi erőforrások Munkatársi Vezetés Stratégia Folyamatok Közvetlen partneri Kulcsfontosságú

Részletesebben

A képzett szakemberekért. SZFP II. Hazai Peer Review 2009

A képzett szakemberekért. SZFP II. Hazai Peer Review 2009 A képzett szakemberekért SZFP II. Hazai Peer Review 2009 A külsk lső értékelés s módszertana m III.1.. előad adás Szakképz pzési Önértékelési Modell ADOTTSÁGOK EREDMÉNYEK Emberi erőforrások Munkatársi

Részletesebben

MINŐSÉGMENEDZSMENT ALAPJAI. 10. előadás Önértékelés. Bedzsula Bálint

MINŐSÉGMENEDZSMENT ALAPJAI. 10. előadás Önértékelés. Bedzsula Bálint MINŐSÉGMENEDZSMENT ALAPJAI 10. előadás Önértékelés bedzsula@mvt.bme.hu Amiről szó lesz ma Választ adok a következőkre: Mi a szervezeti önértékelés? Mi jellemzi az EFQM modellt? Mi a RADAR logika? Ellenőrzési

Részletesebben

MSZ ISO 9004:2010 ISO 9004:2009

MSZ ISO 9004:2010 ISO 9004:2009 MSZ ISO 9004:2010 ISO 9004:2009 A szervezet fenntartható (tartós) sikerének irányítása (menedzselése) Minőségirányítási megközelítés Managing the sustained success of an organization 1 1. Ez a nemzetközi

Részletesebben

Önértékelési rendszer

Önértékelési rendszer Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Szakképzési és Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. 8900 Zalaegerszeg, Petőfi u. 24. Felnőttképzési engedély szám: E-000116/2014. Önértékelési rendszer Hatályba lép:

Részletesebben

Közoktatási Kiválóság Partnerprogram

Közoktatási Kiválóság Partnerprogram Közoktatási Kiválóság Partnerprogram Programindító tájékoztató 2009. november 17. Sugár Karolina, elnök, az EFQM Nemzeti Partnerszervezete 1/15 SZÖVETSÉG A KIVÁLÓSÁGÉRT KÖZHASZNÚ EGYESÜLET TAGI SZERVEZŐDÉSŰ,

Részletesebben

Szervezetfejlesztési Program

Szervezetfejlesztési Program Szervezetfejlesztési Program ÁROP-1.2.18/A-2013-2013-0064 CAF (Common Assessment Framework) minőségmenedzsment modell bemutatása és gyakorlati alkalmazásának lépései I. Általános tudnivalók a CAF szervezeti

Részletesebben

A stratégiai tervezés módszertana. Koplányi Emil. elearning Igazgatóság Educatio KHT.

A stratégiai tervezés módszertana. Koplányi Emil. elearning Igazgatóság Educatio KHT. A stratégiai tervezés módszertana Koplányi Emil elearning Igazgatóság Educatio KHT. 1 Tartalom 1. A stratégiai tervezés szerepe a szaktanácsadói munkában 2. Stratégiai tervezés alapjai 3. Küldetés (misszió),

Részletesebben

Elsőa piacon, elsőa Legjobb Munkahelyek között 2004.

Elsőa piacon, elsőa Legjobb Munkahelyek között 2004. Elsőa piacon, elsőa Legjobb Munkahelyek között 2004. T-Mobile Magyarország - a piacvezető mobil szolgáltató 19.38% 47.19% TMM Pannon Vodafone 33.43% 2004.október 2 Életutunk a technológiai kiválóságtól

Részletesebben

Mi a CAF: Közös Értékelési Keretrendszer

Mi a CAF: Közös Értékelési Keretrendszer CAF 2013 Fekete Leticia szakmai tanácsadó Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 2013 november 5 1 Mi a CAF: Közös Értékelési Keretrendszer Szervezeti önértékelési eszköz: Az önértékelés az intézmény

Részletesebben

EOQ MNB QMHC eü. specifikus tanfolyam ( 4x2 nap) (2016.október-november) EOQ QMHC tanfolyam

EOQ MNB QMHC eü. specifikus tanfolyam ( 4x2 nap) (2016.október-november) EOQ QMHC tanfolyam EOQ QMHC tanfolyam Minőségi vezetők az alapismereteket egyetemi / felsőfokú végzettség során szerzik meg és emellett legalább négy éves teljes munkaidős munkahelyi tapasztalata szükséges, melyből legalább

Részletesebben

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A MUNKATÁRSAK BEVÁLÁSA? A BELSŐ ÉRTÉKELŐ KÖZPONT MÓDSZEREI ÉS S BEVÁLÁSVIZSG SVIZSGÁLATA Budapest, 2010.03.25. PSZE HR Szakmai nap Előadó: Besze Judit BÉK módszergazda. 1/28 BEVÁLÁS

Részletesebben

Minőségirányítás. Folyamatos fejlesztés Tartós siker TQM EFQM Kiválósági Modell. Földessyné Nagy Márta 2013.

Minőségirányítás. Folyamatos fejlesztés Tartós siker TQM EFQM Kiválósági Modell. Földessyné Nagy Márta 2013. Minőségirányítás Folyamatos fejlesztés Tartós siker TQM EFQM Kiválósági Modell Földessyné Nagy Márta 2013. A szabványsorozat részei ISO 9000 (MSZ EN ISO 9000:2001-2005) Minőségirányítási rendszerek. Alapok

Részletesebben

MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS ÉS E- LEARNING. Jelli János Apor Vilmos Katolikus Főiskola

MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS ÉS E- LEARNING. Jelli János Apor Vilmos Katolikus Főiskola MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS ÉS E- LEARNING Jelli János Apor Vilmos Katolikus Főiskola Minőség fogalma (üzleti) 1 egy termék vagy szolgáltatás olyan tulajdonságainak összessége amelyek meghatározott vagy elvárható

Részletesebben

Minőségügyi Menedzser az Egészségügyben témájú szakmai tanfolyam (EOQ QMHC tanfolyam)

Minőségügyi Menedzser az Egészségügyben témájú szakmai tanfolyam (EOQ QMHC tanfolyam) Minőségügyi Menedzser az Egészségügyben témájú szakmai tanfolyam (EOQ QMHC tanfolyam) Tanfolyam célja A tanfolyam célja a résztvevők számára olyan általános és egészségspecifikus minőségmenedzsmenti ismeretek

Részletesebben

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!

Részletesebben

A fenntartható sikeresség irányítását szolgáló szervezeti önértékelési szoftver alkalmazása Katonai Zsolt (Q-Master Trust Tanácsadó Kft)

A fenntartható sikeresség irányítását szolgáló szervezeti önértékelési szoftver alkalmazása Katonai Zsolt (Q-Master Trust Tanácsadó Kft) A fenntartható sikeresség irányítását szolgáló szervezeti önértékelési szoftver alkalmazása Katonai Zsolt (Q-Master Trust Tanácsadó Kft) A MSZ EN ISO 9004: 2010 szabvány a tartós siker megvalósítását támogatja

Részletesebben

Az akkreditáció és a klinikai audit kapcsolata a tanúsítható minőségirányítási rendszerekkel

Az akkreditáció és a klinikai audit kapcsolata a tanúsítható minőségirányítási rendszerekkel TÁMOP-6.2.5.A-12/1-2012-0001 Egységes külső felülvizsgálati rendszer kialakítása a járó- és fekvőbeteg szakellátásban, valamint a gyógyszertári ellátásban Az akkreditáció és a klinikai audit kapcsolata

Részletesebben

Pannon Egyetem Minıségügyi Nap

Pannon Egyetem Minıségügyi Nap Pannon Egyetem Minıségügyi Érdekeltek párbeszéde, az elvárások egyeztetése Kari minıség oktatói szemmel Dr. Csizmadia Tibor egyetemi adjunktus Minıségirányítási modell és az elıállítandó dokumentumok kapcsolata

Részletesebben

M OL-csoport Beszállítói Fórum

M OL-csoport Beszállítói Fórum M OL-csoport Beszállítói Fórum 2003. március 27. BESZÁLLÍTÓI FÓRUM 2003. március 27. MOL-csoport Beszállítói Politikája Beszállítók értékelése 1. SZAKMAI SZEKCIÓ Beruházás, karbantartás, indirekt és Jónásné

Részletesebben

KÉRDŐÍV. Az iskolarendszerű szakképzést folytató intézményekben történő minőségfejlesztési tevékenység felmérésére.

KÉRDŐÍV. Az iskolarendszerű szakképzést folytató intézményekben történő minőségfejlesztési tevékenység felmérésére. KÉRDŐÍV Az iskolarendszerű szakképzést folytató intézményekben történő minőségfejlesztési tevékenység felmérésére. Kedves Kollégák! Az NSZI az iskolarendszerű szakképzést folytató intézmények körében reprezentatív

Részletesebben

Akkreditáció szerepe és lehetőségei a hazai egészségügyi ellátás szakmai minőségfejlesztésében

Akkreditáció szerepe és lehetőségei a hazai egészségügyi ellátás szakmai minőségfejlesztésében Akkreditáció szerepe és lehetőségei a hazai egészségügyi ellátás szakmai minőségfejlesztésében Dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője Háttér TÁMOP 6.2.5/A jelű pályázat több éves előkészítés

Részletesebben

SWOT analízis Tamási Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 2009.

SWOT analízis Tamási Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 2009. Tamási Város Polgármesteri Hivatala SWOT analízis SWOT analízis Tamási Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 2009. SZEMPONTOK A kérdések megválaszolásához 1. VEZETÉS A vezetés szerepe a hivatali küldetés

Részletesebben

A Kiválóság kultúra lehetséges szerepe a beszállítói szervezetek fejlődésében

A Kiválóság kultúra lehetséges szerepe a beszállítói szervezetek fejlődésében A Kiválóság kultúra lehetséges szerepe a beszállítói szervezetek fejlődésében Kiválóság Tavasz 2012 EFQM Kiválóság Nap Budapest, 2012. március 8. Szabó Kálmán, ügyvezető igazgató, az EFQM Nemzeti Partnerszervezete

Részletesebben

Az MSZ EN ISO 9004: 2010 szabvány szerinti Szervezeti Önértékelés Katonai Zsolt (ISO FÓRUM, Q-MASTER TRUST Tanácsadó Kft)

Az MSZ EN ISO 9004: 2010 szabvány szerinti Szervezeti Önértékelés Katonai Zsolt (ISO FÓRUM, Q-MASTER TRUST Tanácsadó Kft) Az MSZ EN ISO 9004: 2010 szabvány szerinti Szervezeti Önértékelés Katonai Zsolt (ISO FÓRUM, Q-MASTER TRUST Tanácsadó Kft) Aktuális helyzetkép Az utóbbi évek gazdasági nehézségei komoly kihívást jelentenek

Részletesebben

Szabályozók felülvizsgálata Ellenőrzési-mátrix

Szabályozók felülvizsgálata Ellenőrzési-mátrix Szabályozók felülvizsgálata Ellenőrzési-mátrix Laukó Krisztina SZTE SZAKK, intézményi koordinátor 35. NEVES Betegbiztonsági Fórum, 2016. 06. 23. Előzmények 1998 Mintaklinika program 2002 az összes szervezeti

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVEK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZERE

AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVEK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZERE AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVEK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZERE A megfelelőségi vizsgálat időtartama maximum 90 nap. Ez a határidő egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. Ha fenntartó az intézményfejlesztési

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Minőségfejlesztési kézikönyv

Minőségfejlesztési kézikönyv Minőségfejlesztési kézikönyv Kézikönyv a felsőoktatási intézmények minőségfejlesztési feladataihoz Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 A felsőoktatás minőségfejlesztési helyzete

Részletesebben

A KÖZMŰVELŐDÉSI MINŐSÉG DÍJ SZERKEZETE

A KÖZMŰVELŐDÉSI MINŐSÉG DÍJ SZERKEZETE A KÖZMŰVELŐDÉSI MINŐSÉG DÍJ SZERKEZETE ADOTTSÁGOK EREDMÉNYEK EMBERI ERŐFORRÁSOK (3. KRITÉRIUM) 110 PONT A SZOLGÁLTATÓKKAL KAPCSOLATBAN ELÉRT EREDMÉNYEK (7. KRITÉRIUM) 90 PONT VEZETÉS (1. KRITÉRIUM) 80

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. minőségbiztosítási. szabályzata

A Pécsi Tudományegyetem. minőségbiztosítási. szabályzata A Pécsi Tudományegyetem minőségbiztosítási szabályzata Pécs 2011. 2011. november 10. 1 A Pécsi Tudományegyetem (továbbiakban: Egyetem) Szenátusa a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 21. (2)

Részletesebben

A teljeskörű önértékelés célja

A teljeskörű önértékelés célja 1. Számú Általános Iskola 2440 Százhalombatta, Damjanich út 24. Levélcím: 2440 Százhalombatta, Pf.:23. Telefon/fax:23/354-192, 23/359-845 E-mail: egyesisk@freemail.hu TELJESKÖRŰ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS

Részletesebben

A MINŐSÉGDÍJAK SZERVEZETFEJLESZTŐ HATÁSA

A MINŐSÉGDÍJAK SZERVEZETFEJLESZTŐ HATÁSA ISO 9000 FÓRUM XXII. NEMZETI MINŐSÉGÜGYI KONFERENCIA A MINŐSÉGDÍJAK SZERVEZETFEJLESZTŐ HATÁSA Balatonalmádi, 2015. szeptember 17. Rózsa András ISO 9000 FÓRUM, elnök 1 ISO 9000 FÓRUM FILOZÓFIÁNK, TEVÉKENYSÉGEINK

Részletesebben

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez.

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. 2 l Schindler Útmutató Kötelezettségvállalásunk Kedves Kollégák,

Részletesebben

Klinikai audit-rendszer helye a szervezetek irányításában, stratégiájában és a menedzsmenti tevékenységekben

Klinikai audit-rendszer helye a szervezetek irányításában, stratégiájában és a menedzsmenti tevékenységekben TÁMOP-6.2.5.A-12/1-2012-0001 Egységes külső felülvizsgálati rendszer kialakítása a járó- és fekvőbeteg szakellátásban, valamint a gyógyszertári ellátásban Klinikai audit-rendszer helye a szervezetek irányításában,

Részletesebben

Jövőkép, Küldetés, Stratégia és Értékek

Jövőkép, Küldetés, Stratégia és Értékek Jövőkép, Küldetés, Stratégia és Értékek Jövőképünk Vezető szerepet kívánunk betölteni a bevonatok területén, mindenkor kiváló minőségű, innovatív és fenntartható megoldásokat kínálunk, amelyekben ügyfeleink

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

A., ALAPELVEK VÁLTOZÁSAI

A., ALAPELVEK VÁLTOZÁSAI A., ALAPELVEK VÁLTOZÁSAI S.sz. ISO 9001:2008 ISO 9001:2015 1) vevőközpontúság vevőközpontúság 2) vezetés vezetői szerepvállalás 3) a munkatársak bevonása a munkatársak elköteleződése 4) folyamatszemléletű

Részletesebben

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC Martin János Szakképző Iskola A Martin János Szakképző Iskola felvállalta a sajátos nevelési igényű fiatalok speciális képzését és számtalan új ötlettel, differenciált

Részletesebben

I 3 SME Kisvállalkozások innovációs technikáinak nemzetközi vizsgálata. Borkovits Balázs DDRFÜ Nonprofit Kft. Pécs, 2010.03.03.

I 3 SME Kisvállalkozások innovációs technikáinak nemzetközi vizsgálata. Borkovits Balázs DDRFÜ Nonprofit Kft. Pécs, 2010.03.03. I 3 SME Kisvállalkozások innovációs technikáinak nemzetközi vizsgálata Borkovits Balázs DDRFÜ Nonprofit Kft. Pécs, 2010.03.03. I 3 SME projekt Introducing Innovation Inside SMEs Innovációs technikák ismertetése

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

STRATÉGIA ALKOTÁS A TÁMOP B-10/2/KONV PROJEKT KERETÉN BELÜL. Projekt koordinációs értekezlet október 4.

STRATÉGIA ALKOTÁS A TÁMOP B-10/2/KONV PROJEKT KERETÉN BELÜL. Projekt koordinációs értekezlet október 4. STRATÉGIA ALKOTÁS A TÁMOP- 4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0001 PROJEKT KERETÉN BELÜL Projekt koordinációs értekezlet 2011. október 4. A stratégia készítés - szerződéses kötelezettség A Pályázónak a kiemelt kutatási

Részletesebben

Kiválósági és Minőségi díjak - az EFQM elismerések és a benchmarking alkalmazásának lehetőségei

Kiválósági és Minőségi díjak - az EFQM elismerések és a benchmarking alkalmazásának lehetőségei Kiválósági és Minőségi díjak - az EFQM elismerések és a benchmarking alkalmazásának lehetőségei MANO Klaszter évzáró Good Practice Fórum 2009. december 14. Sugár Karolina, elnök, az EFQM Magyar Nemzeti

Részletesebben

Dr. Topár József (BME)

Dr. Topár József (BME) (BME) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem XXII. Magyar Minőség Hét 2013. november 6. 1 Projekt minőségbiztosítás?? minőségmenedzsment??? Projekt K+F+I Mit várunk e rendszerektől? Összehangolás-

Részletesebben

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9. Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési

Részletesebben

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER IRÁNYÍTÁSA MF 01.RE

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER IRÁNYÍTÁSA MF 01.RE Változtatás átvezetésére kötelezett példány: nem kötelezett példány: Példány sorszám: MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER IRÁNYÍTÁSA MF 01.RE Készítette: Dr. Váncsa Andrea Átvizsgálta: Dr. Szűcs Gabriella Jóváhagyta:

Részletesebben

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG KIVÁLÓSÁG PROFIL 2011. június A kiváló szervezetek elérik és fenntartják azt a teljesítményt, mely megfelel a partnereik elvárásainak. Ennek a célnak sikeres elérése

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

a filozófia, amely a működést rendszerbe foglalja, a módszer, amely a vezetőség aktív stratégiaalkotását és napi irányítását feltételezi a hatáskör,

a filozófia, amely a működést rendszerbe foglalja, a módszer, amely a vezetőség aktív stratégiaalkotását és napi irányítását feltételezi a hatáskör, a filozófia, amely a működést rendszerbe foglalja, a módszer, amely a vezetőség aktív stratégiaalkotását és napi irányítását feltételezi a hatáskör, amely kiterjed valamennyi munkatársra, a gazdasági szerep,

Részletesebben

III. 3. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap)

III. 3. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap) A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 0. évi integritásjelentése III.. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap) Az integritás menedzsment táblázat

Részletesebben

Gondolatok a belső auditorok felkészültségéről és értékeléséről Előadó: Turi Tibor vezetési tanácsadó, CMC az MSZT/MCS 901 szakértője

Gondolatok a belső auditorok felkészültségéről és értékeléséről Előadó: Turi Tibor vezetési tanácsadó, CMC az MSZT/MCS 901 szakértője Gondolatok a belső auditorok felkészültségéről és értékeléséről Előadó: Turi Tibor vezetési tanácsadó, CMC az MSZT/MCS 901 szakértője 1 Az előadás témái Emlékeztetőül: összefoglaló a változásokról Alkalmazási

Részletesebben

A Juran-féle hármas egység és a minőségi egység[2]

A Juran-féle hármas egység és a minőségi egység[2] A Juran-féle hármas egység és a minőségi egység[2] (Juran a minőségfejlesztési folyamatot három nagy szakaszra osztotta. Ezek a minőségi tervezés (1.1), a minőség fejlesztés (1.2) és a minőségellenőrzés

Részletesebben

MINŐSÉGMENEDZSMENT (marketing mesterszak) 2. előadás Minőségbiztosítási rendszerek és ISO 9000-es szabványrendszer

MINŐSÉGMENEDZSMENT (marketing mesterszak) 2. előadás Minőségbiztosítási rendszerek és ISO 9000-es szabványrendszer MINŐSÉGMENEDZSMENT (marketing mesterszak) 2. előadás Minőségbiztosítási rendszerek és ISO 9000-es szabványrendszer Amiről szó lesz ma Választ adok a következőkre: Hogyan fejlődtek a minőségbiztosítási

Részletesebben

Pedagógus vezetői intézményi ÖNÉRTÉKELÉS

Pedagógus vezetői intézményi ÖNÉRTÉKELÉS Pedagógus vezetői intézményi ÖNÉRTÉKELÉS Az első lépések Felhasznált dokumentum: Önértékelési kézikönyv ÁLTALÁNOS ISKOLÁK SZÁMÁRA 2015 (OH) Készítette: Bártfai Lászlóné tanügyigazgatási szakértő, szaktanácsadó

Részletesebben

A benchmarking fogalma

A benchmarking fogalma Benchmarking Dr. Koczor Zoltán 1 A fogalma Összevetésként használt szervezet Felhasznált erőforrások ESZKÖZÖK CÉLOK Belső folyamatszabályozás Dr. Koczor Zoltán 2 1 A célja Értékelnünk kell a jelenlegi

Részletesebben

VEZETÉS SZERVEZÉS nappali MSc képzés II. félév

VEZETÉS SZERVEZÉS nappali MSc képzés II. félév VEZETÉS SZERVEZÉS nappali MSc képzés 2013-2014 II. félév 1 9/11. A formalizált minőségmenedzsment (minőségbiztosítási) rendszerek működésének jellemzői és fejlesztésének lehetőségei. ISO 9000 szabványrendszer

Részletesebben

2/b Plébánia modell ( I. ) Partnerközpontú működés

2/b Plébánia modell ( I. ) Partnerközpontú működés 2/b Plébánia modell ( I. ) Partnerközpontú működés III. A hitoktatás minőségirányítása Hogyan kezdjünk neki? Lépéseiben azonos, de tartalmában a plébániai adottságokból következően más területeket ölel

Részletesebben

Logisztikai információs rendszerek alkalmazásának hatása a kis- és középvállalkozások versenyképességére

Logisztikai információs rendszerek alkalmazásának hatása a kis- és középvállalkozások versenyképességére Logisztikai információs rendszerek alkalmazásának hatása a kis- és középvállalkozások versenyképességére Egy magyar empirikus kutatás eredményei Fodor Zita 2005. október 27. Bevezetés Általános tendencia,

Részletesebben

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA A szervezeti képességépítés lehetőségei az önkormányzatoknál

Részletesebben

Minőségirányítás 12.

Minőségirányítás 12. Minőségirányítás 12. EFQM-modell, Minőségi díjak A TQM rendszer mérésére, az üzleti folyamatok értékelésére és fejlesztésére szolgáló módszer az EFQM modell. EFQM: European Foundation for Quality Management

Részletesebben

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8.

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8. INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8. ISO 9000 FÓRUM XXII. NEMZETI KONFERENCIA Balatonalmádi, 2015. szeptember 17. ISOFÓRUM XXII. NK A MEGÚJULÓ KÖZNEVELÉS ÉRTÉKELÉSI KERETRENDSZERE Minősítés Tanfelügyelet

Részletesebben

Web Értékesítő" 3. 1. Szerepkör leírás" 3. 2 Szerepkör profil" 4. 2.1 Profil összefoglalása" 4. 2.2 Részletes profil" 5

Web Értékesítő 3. 1. Szerepkör leírás 3. 2 Szerepkör profil 4. 2.1 Profil összefoglalása 4. 2.2 Részletes profil 5 ! Web Értékesítő Web Értékesítő" 3 1. Szerepkör leírás" 3 2 Szerepkör profil" 4 2.1 Profil összefoglalása" 4 2.2 Részletes profil" 5 2 Web Értékesítő 1. Szerepkör leírás Profil neve Profil alternatív nevei

Részletesebben

Partnerségi Megállapodás

Partnerségi Megállapodás Partnerségi Megállapodás 2014 20 egy új területiség felé Területfejlesztők Napja 2013. október 8. Dr. Péti Márton Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 2012 2013 2014 július 1. augusztus 2. szeptember november

Részletesebben

SZENTENDRE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERVE A ÉVEKRE

SZENTENDRE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERVE A ÉVEKRE SZENTENDRE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERVE A 2016 2019. ÉVEKRE Szentendre Város Önkormányzat egyik alapvető célja, hogy biztosítsa a település működőképességét a kötelező és az önként

Részletesebben

Minőségirányítás. Folyamatos fejlesztés Tartós siker TQM EFQM Kiválósági Modell. Földessyné Nagy Márta 2013.

Minőségirányítás. Folyamatos fejlesztés Tartós siker TQM EFQM Kiválósági Modell. Földessyné Nagy Márta 2013. Minőségirányítás Folyamatos fejlesztés Tartós siker TQM EFQM Kiválósági Modell Földessyné Nagy Márta 2013. Folyamatos fejlesztés Állandó tökéletesítés, jobbítás, alkalmazkodás a mindig változó környezethet:

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

A minőségfejlesztés és a kiválóság új útjai az egészségügyi és szociális szféra területén

A minőségfejlesztés és a kiválóság új útjai az egészségügyi és szociális szféra területén A minőségfejlesztés és a kiválóság új útjai az egészségügyi és szociális szféra területén DEMIN XII. konferencia, Debrecen 2012. május 31. Sugár Karolina, elnök, az EFQM Nemzeti Partnerszervezete 1/33

Részletesebben

KOCKÁZATSZEMLÉLETŰ AUDIT: MIÉRT ÉRDEKLI A TANÚSÍTÓT (IS) A BETEGKOCKÁZAT?

KOCKÁZATSZEMLÉLETŰ AUDIT: MIÉRT ÉRDEKLI A TANÚSÍTÓT (IS) A BETEGKOCKÁZAT? KOCKÁZATSZEMLÉLETŰ AUDIT: MIÉRT ÉRDEKLI A TANÚSÍTÓT (IS) A BETEGKOCKÁZAT? Becskeházi-Tar Judit, SGS Egészségügyi team Debreceni Egészségügyi Minőségügyi Napok, 2014. MÁJUS 21-23. Piac vezető és újító Ellenőrzés,

Részletesebben

Pályázati felhívások. A Vidékfejlesztési Minisztérium pályázati felhívása a 2012. évi Magyar Agrárgazdasági Minõség Díj elnyerésére.

Pályázati felhívások. A Vidékfejlesztési Minisztérium pályázati felhívása a 2012. évi Magyar Agrárgazdasági Minõség Díj elnyerésére. H I V A T A L O S É R T E S Í T Õ 2011. évi 25. szám 4895 IV. Pályázati felhívások A Vidékfejlesztési Minisztérium pályázati felhívása a 2012. évi Magyar Agrárgazdasági Minõség Díj elnyerésére A pályázat

Részletesebben

Mi a folyamat? Folyamatokkal kapcsolatos teendőink. Folyamatok azonosítása Folyamatok szabályozása Folyamatok folyamatos fejlesztése

Mi a folyamat? Folyamatokkal kapcsolatos teendőink. Folyamatok azonosítása Folyamatok szabályozása Folyamatok folyamatos fejlesztése 1 Mi a közös? Vevő Folyamatok Résztvevők (emberek) Folyamatmenedzsment Azonosított, szabályozott, ellenőrzött, mért És állandóan továbbfejlesztett folyamatok Cél: vevői elégedettség, üzleti siker 2 az

Részletesebben

A belső ellenőrzési munkatervhez kapcsolódó kockázatelemzés. Varmuzsa Péter október 17.

A belső ellenőrzési munkatervhez kapcsolódó kockázatelemzés. Varmuzsa Péter október 17. A belső ellenőrzési munkatervhez kapcsolódó kockázatelemzés Varmuzsa Péter 2016. október 17. Itt van az ősz, itt van újra, Terveink Háttér Háttér Otthon 1. Őszi hagymás növények ültetése Belső Ellenőrzésben

Részletesebben

Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelési szabályzata

Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelési szabályzata Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelési szabályzata Az adminisztratív és technikai feladatokat ellátó foglalkoztatottak teljesítmény-értékelése Felelős: az igazgató Hatóköre:

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

VÁLLALATI ESZMÉNYKÉP ÉS ÉRTÉKEK

VÁLLALATI ESZMÉNYKÉP ÉS ÉRTÉKEK VÁLLALATI ESZMÉNYKÉP ÉS ÉRTÉKEK Vállalati eszmémykép A sikerhez vezető utunk A vállalat eszményképe az EVVA önképét írja le és utat mutat a szervezet egészének. A vállalati kultúra és a vállalati azonosság

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ ELJÁRÁS

Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ ELJÁRÁS Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Készítette: Dr. Traiber-Harth Ibolya minőségirányítási igazgató 2014.04.30. Felülvizsgálta, aktualizálta:... Hegedüs Zsuzsanna mb. operatív vezető 2016.02.21. Jóváhagyta:...

Részletesebben

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak.

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak. Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! A munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok kezelése Balogh Katalin EU-OSHA Nemzeti Fókuszpont Stressz-M Kutatási tájékoztató Budapest BME Q 2015.

Részletesebben

Klinikai kockázatelemzésre épülő folyamatfejlesztés. Katonai Zsolt

Klinikai kockázatelemzésre épülő folyamatfejlesztés. Katonai Zsolt Klinikai kockázatelemzésre épülő folyamatfejlesztés Katonai Zsolt A szabvány alapú MIR logikája mérhető célok meghatározása folyamatok azonosítása kölcsönhatások elemzése a kívánt eredmény elérése és kockázatok

Részletesebben

Than Károly Ökoiskola Budapest

Than Károly Ökoiskola Budapest Than Károly Ökoiskola Budapest Adaptációs terv Az adaptáció fogalma Az a folyamat, amelyben egy oktatási-nevelési intézmény valamely másik oktatásinevelési intézmény által készített innovatív oktatási/pedagógiai

Részletesebben

Vezetők katalizátor szerepben

Vezetők katalizátor szerepben Vezetők katalizátor szerepben XIII. DEMIN - Debrecen 2013. május 29-31. Sződi Sándor minőségügyi és oktatási vezető Fejétől bűzlik legfőbb buktató, a vezetői elkötelezettség hiánya. Az a felsővezető, aki

Részletesebben

A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS

A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS Az Együttműködésről Mi is az az OGP? A Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership - OGP) egy önkéntes részvételen

Részletesebben

Nonprofit szervezeti menedzsment területek

Nonprofit szervezeti menedzsment területek XX/a. Nonprofit szervezeti menedzsment területek a Társadalmi Megújulás Operatív Program Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztı szervezetek támogatása c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-5.5.3/08/2

Részletesebben

Kitaposatlan úton - az akkreditáció felé

Kitaposatlan úton - az akkreditáció felé Jogszabályi környezet DEMIN XV. Kitaposatlan úton - az akkreditáció felé Dr. Antal Gabriella (Magyar Kórházszövetség) Az egészségügyi szolgáltatók akkreditációja és tanúsítása392 124. 393 (1) Az egészségügyi

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

Jászivány Község Önkormányzata évi belső ellenőrzési terve

Jászivány Község Önkormányzata évi belső ellenőrzési terve Jászivány Község Önkormányzata 2016. évi belső ellenőrzési terve Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 61. -a szerint az államháztartási kontrollok célja az államháztartás

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

Magyar Agrárgazdasági Minőség Díj

Magyar Agrárgazdasági Minőség Díj Magyar Agrárgazdasági Minőség Díj 2007 Részletes útmutató Budapest, 2006. szeptember Magyar Agrárgazdasági Minőség Díj Részletes útmutató 2/15 A Magyar Agrárgazdasági Minőség Díj önértékelési modellje

Részletesebben

A PROGRAMÉRTÉKELÉS SZEREPE A KOHÉZIÓS POLITIKÁBAN

A PROGRAMÉRTÉKELÉS SZEREPE A KOHÉZIÓS POLITIKÁBAN A PROGRAMÉRTÉKELÉS SZEREPE A KOHÉZIÓS POLITIKÁBAN MARJÁNOVITY ANNA OSZTÁLYVEZETŐ MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY ÚJ MŰKÖDÉSI MECHANIZMUS AZ ÉRTÉKELÉS HELYE Programozás Stratégia Monitoring és értékelés

Részletesebben

Versenyelőny vagy nyűg a minőségirányítás?

Versenyelőny vagy nyűg a minőségirányítás? Versenyelőny vagy nyűg a minőségirányítás? Dr. Kardos Lilla Vezető orvos igazgató 2 Vezető európai egészségügyi szolgáltató Fejlett képalkotó diagnosztika Sugárterápia Diagnosztikai és sugárterápiás szolgáltatások

Részletesebben

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

Humán Erőforrás Menedzsment a General Motors Powertrain Magyarországnál. Toborzás Kiválasztás - Interjú

Humán Erőforrás Menedzsment a General Motors Powertrain Magyarországnál. Toborzás Kiválasztás - Interjú Humán Erőforrás Menedzsment a General Motors Powertrain Magyarországnál Toborzás Kiválasztás - Interjú HRM alapfeladata: a szervezet működéséhez szükséges megfelelő munkaerő-állomány biztosítása a vállalat

Részletesebben

Az ISO 9001:2015 szabványban szereplő új fogalmak a tanúsító szemszögéből. Szabó T. Árpád

Az ISO 9001:2015 szabványban szereplő új fogalmak a tanúsító szemszögéből. Szabó T. Árpád Az ISO 9001:2015 szabványban szereplő új fogalmak a tanúsító szemszögéből. Szabó T. Árpád Bevezetés Az új fogalmak a TQM ből ismerősek? ISO 9001:2015 új fogalmainak az érdekelt felek általi értelmezése

Részletesebben

Tájékoztató az MSZ EN ISO 9004:2010 szabvány szerinti Szervezeti Önértékelésről

Tájékoztató az MSZ EN ISO 9004:2010 szabvány szerinti Szervezeti Önértékelésről Tájékoztató az MSZ EN ISO 9004:2010 szabvány szerinti Szervezeti Önértékelésről 2012. május 31. Katonai Zsolt ügyvezető igazgató 1 A tartós siker Egy szervezet tartós sikerességét a megrendelők és más

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

Kapcsolati menedzsment, PR: 2 nap

Kapcsolati menedzsment, PR: 2 nap Kapcsolati menedzsment, PR: 2 nap Szervezeti megoldások bevezetése a lakosság naprakész és folyamatos tájékoztatásának javítására, a döntések nyilvánossá tételére A résztvevők ismerjék meg és sajátítsák

Részletesebben

A minőségirányítási rendszer auditálása laboratóriumunkban. Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház Központi Laboratórium

A minőségirányítási rendszer auditálása laboratóriumunkban. Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház Központi Laboratórium A minőségirányítási rendszer auditálása laboratóriumunkban Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház Központi Laboratórium Alkalmazott standardok MSZ EN ISO 9000:2001 (EN ISO 9000: 2000) Minőségirányítási

Részletesebben