NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL

Átírás

1 MAGYAR TAKARÉKSZÖVETKEZETI BANK ZRT. KOCKÁZATOKKAL, TŐKEMEGFELELÉSSEL ÉS JAVADALMAZÁSI POLITIKÁVAL KAPCSOLATOS NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL DECEMBER MÁJUS 10.

2 TARTALOMJEGYZÉK 1 Bevezetés Általános Rövidítések, fogalmak Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációjának létrejötte A Takarékbank vállalatirányításában bekövetkezett változás A prudenciális szabályok alkalmazási köre A szavatoló tőkével kapcsolatos információk A tőkemegfeleléssel kapcsolatos információk A Takarékbank szabályozói minimális tőkekövetelménye és tőkemegfelelése A Bankcsoport szabályozói minimális tőkekövetelménye és tőkemegfelelése A Takarékbank hitelkockázatának szabályozói minimális tőkekövetelményének összetétele A Bankcsoport hitelkockázatának szabályozói minimális tőkekövetelményének összetétele A piaci kockázatok szabályozói minimális tőkekövetelménye A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvek és stratégia Kockázati stratégia Belső tőkeszükséglet számítása A hitelezési kockázattal kapcsolatos információk A hitelezési kockázatkezelési elvek, módszerek Hitelkockázat-kezelési alapelvek Folyamatok A kockázatmérséklésre és a hitelkockázati fedezet alkalmazására vonatkozó szabályok A kockázatmérséklésre és a hitelkockázati fedezeti eszközök hatékonyságának ellenőrzésére szolgáló stratégiák és folyamatok A késedelem és a hitelminőség-romlás megközelítése a belső szabályzatokban Bank által alkalmazott külső hitelminősítő szervezetekkel kapcsolatos információk A kereskedési könyvön kívüli tételek esetében a hitelminősítés alkalmazásának bemutatása A sztenderd módszernél meghatározott egyes kitettségi osztályokra vonatkozó adatok A Takarékbank kitettség értékei A Bankcsoport kitettség értékei A Takarékbank külfölddel szembeni bruttó kitettség értékei A Bankcsoport külfölddel szembeni bruttó kitettség értékei A Takarékbank bruttó kitettségei nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerinti bontásban A Bankcsoport bruttó kitettségei nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerinti bontásban A kitettségek átlagos értékei A Takarékbank bruttó kitettség értékei hátralévő futamidő szerint A Bankcsoport bruttó kitettség értékei hátralévő futamidő szerint A Takarékbank késedelmes, vagy hitelminőség-romlást szenvedett hitelezési kitettségeinek értékvesztése és céltartaléka A Bankcsoport késedelmes, vagy hitelminőség-romlást szenvedett hitelezési kitettségeinek értékvesztése és céltartaléka Hitelminőség romlást szenvedett kitettségek adatai országonként

3 5.3 Az elszámolt értékvesztésre és a képzett céltartalékra vonatkozó információk Az értékvesztés és céltartalék-képzés szabályai A kockázati alapú értékvesztés és céltartalék-képzés A nem kockázati minősítésen alapuló értékvesztés, valamint céltartalék-képzés Értékvesztés és céltartalék adatok A hitelkockázat mérséklésére vonatkozó információk A fedezetek értékelésére és kezelésére szolgáló szabályok A Bank által elismert fedezetek, és elfogadott más biztosítékok fő típusai A hitelezésikockázat-mérséklés során felmerülő piaci- vagy hitelezési kockázati koncentrációk, nettósítás A hitelezésikockázat-mérsékléssel kapcsolatos adatok A partnerkockázati kitettségekkel kapcsolatos információk A Bank által alkalmazott partnerkockázat-kezelési alapelvek Partnerkockázatot hordozó kitettségek A partnerkockázati kitettség mérséklésének módszerei A partnerkockázati kitettségek adatai A rossz irányú kockázatok azonosítására, kezelésére vonatkozó eljárások Hitelderivatívák Piaci és likviditási kockázatokkal kapcsolatos információk Kamatkockázat A Bank által alkalmazott kamatkockázat-kezelési alapelvek Kereskedési könyvben nyilvántartott kamatkockázat Kereskedési könyvön kívül nyilvántartott kamatkockázat Részvényárfolyam kockázat A Bank által alkalmazott részvénykockázat-kezelési alapelvek Kereskedési könyvben nyilvántartott részvénykockázat Devizaárfolyam kockázat A Bank által alkalmazott devizaárfolyam-kockázatkezelési alapelvek A devizaárfolyam-kockázat pótlólagos tőkekövetelménye Likviditási kockázat A Bank által alkalmazott likviditási kockázatkezelési alapelvek Bank hitelminősítésének feltételezett romlása esetén a partnereknek nyújtandó óvadékok hatása Kereskedési könyvben nem szereplő részvénypozíciókkal kapcsolatos információk A kereskedési szándék elhatárolásának szempontjai A Bank által alkalmazott számviteli és értékelési módszerek A kereskedési könyvön kívül tartott részesedések értéke Értékpapírosított pozíciókra vonatkozó információk Működési kockázatra vonatkozó információk Működési kockázatok azonosítása, adatgyűjtés Működési kockázatok monitoringja Működési kockázatok kezelése Működési kockázati jelentő rendszer A működési kockázat tőkekövetelménye Javadalmazási politika

4 1 Bevezetés 1.1 Általános A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (a továbbiakban: Takarékbank, illetve Bank) jelen dokumentummal a december 31-én hatályos a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. Törvény (Hpt.) 137/A. -ában, valamint a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX.4.) Korm. rendeletben foglaltaknak tesz eleget. Jelen dokumentum a december 31-re vonatkozóan hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően bemutatja és összefoglalja a szavatoló tőkével, kockázatokkal, tőkemegfeleléssel és a javadalmazási politikával kapcsolatos nyilvánosságra hozandó információkat a Takarékbankra, valamint a Bank összevont felügyelet alá tartozó leányvállalataira és társult vállalataira együttesen (a továbbiakban: Bankcsoport) vonatkoztatva. A jelen dokumentumban szereplő adatok a Takarékbank és a Bankcsoport évi, magyar számviteli szabályok alapján összeállított éves beszámolóin alapulnak. A jelen dokumentumban minden adat millió forintban szerepel, kivéve, ha az ettől eltérő érték külön feltüntetésre kerül. 1.2 Rövidítések, fogalmak A dokumentum a jogszabályi hivatkozásoknál a következő rövidített elnevezéseket alkalmazza: Hpt. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. törvény Bszt. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló évi CXXXVIII. törvény Tpt. A tőkepiacról szóló évi CXX. törvény Szmt. A számvitelről szóló évi C. törvény Hkr. 196/2007. (VII.30.) Korm. rendelet a hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről Mkr. 200/2007. (VII.30.) Korm. rendelet a működési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről Nyhkr. 234/2007. (IX.4.) Korm. rendelet a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről Pkr. 381/2007. (XII.23.) Korm. rendelet a hitelintézetek partnerkockázatának kezeléséről Kkr. 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól Hitkr. 250/2000. (XII.24.) Korm. rendelet a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól Lkr. 366/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet a hitelintézetek likviditási szintjének meghatározásáról, valamint devizapozícióbeli lejárati összhangjának szabályozásáról ISz. Tv. A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló évi CXXXV. törvény 4

5 A fenti jogszabályok voltak hatályban december 31-én. A felsorolt jogszabályok nagy része január 1-től módosult, illetve hatályát vesztette köszönhetően a január 1-jén hatályba lépő CRR-nek (az Európai Parlament és a Tanács június 26-i 575/2013/EU rendelete a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról). Jelen dokumentumban használt egyéb rövidítések, illetve fogalmak: MNB, illetve Felügyelet Magyar Nemzeti Bank (jogelődje: PSZÁF a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) Integrációs Szervezet, illetve SZHISZ Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete Szövetkezeti hitelintézetek a takarékszövetkezet, a hitelszövetkezet és minden olyan egyéb hitelintézet is, amelynek működését, vagy amelynek betéteit január 1-jén Önkéntes takarékszövetkezeti intézményvédelmi alapok valamelyike védte, ideértve a nem szövetkezeti hitelintézeteket is, de ide nem értve a Folyamatban lévő engedélykérelemmel rendelkező hitelintézetet (ISz. Tv. 1. (1) t)). ICAAP (angolul: Internal Capital Adequacy Assesment Process) azaz a tőkemegfelelés belső értékelési folyamat angol rövidítése SREP vagy SRP (angolul: Supervisory Review and Evaluation Process) a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési folyamat angol rövidítése. A SREP a felügyeleteknek a 2. pillér alatt kialakított kockázat alapú, intézmény értékelési folyamata, amely figyelembe veszi az arányosság elvét. Magyarországon a Hpt a szabályozza és a követelményeit részletesen a SRP-ről szóló felügyeleti útmutatóban, továbbá a Felügyelet kockázatértékelési módszertanában hozták nyilvánosságra. Bázel II. 1. pillér a tőkemegfelelési szabályozásban a minimális szabályozói tőkekövetelmény számítása, a számításhoz választható módszerek és azok alkalmazásának feltételei. Magyarországon a Hpt (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kockázati típusok (hitelezési kockázatok, felhígulási kockázat, partnerkockázat, kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciós és nagykockázat-vállalások, devizaár-folyamváltozás, árukockázat, működési kockázat) tőkekövetelményének az összege. Az egyes kockázati típusok minimális tőkekövetelményének számításához választható módszereket a Hpt., a Hkr., Pkr., a Kkr., és a Mkr. határozza meg. A fejlettebb módszerek alkalmazása a Felügyelet jóváhagyásától függ. Bázel II. 2. pillér a tőkemegfelelési szabályozásban egyaránt felöleli a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatot és az ahhoz kapcsolódó felügyeleti felülvizsgálati és értékelési folyamatot. Magyarországon a Hpt. Hpt. 76/K -a 145/A -a szabályozza. A belső tőkeszükségletet a hitelintézet saját módszertanával számítja. Ezen túlmenően kockázati stratégia, valamint számos kapcsolódó folyamat kerül kialakításra. A Felügyelet a felügyeleti felülvizsgálati folyamat keretében értékeli a hitelintézetek által alkalmazott folyamatokat, számítási módszereket, és a számított belső tőkeszükségletet. 5

6 Bázel II. 3. pillér a tőkemegfelelési szabályozásban a nyilvánosságra hozatali követelményeket fedi. Magyarországon a hitelintézeteknek rendszeresen nyilvánosságra kell hozniuk a kockázataikkal, tőkéjükkel, tőkemegfelelésükkel és kockázatkezelésükkel kapcsolatos azokat az információkat, amelyeket a Hpt. 138/A -ában és a Nyhkr-ben szabályoz. Default nem-teljesítés. 1.3 Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációjának létrejötte A Takarékbank tevékenységének jogszabályi környezete 2013 nyarán jelentősen megváltozott, amikor a Magyar Országgyűlés által elfogadott törvény alapján létrejött Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációja. A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló évi CXXXV. törvényt (ISz. Tv.) július 12-én hirdették ki és másnap lépett hatályba. Az ISz. Tv. a kockázatok és azok kezelése, valamint a tőkekövetelmény szempontjából több új változást idézett elő a Bank és a szövetkezeti hitelintézetek vonatkozásában. Ezek közül a legfontosabbak az alábbiakban foglalhatók össze: Összevont alapú felügyelet Az ISz. Tv. 1. (2) bekezdése értelmében a szövetkezeti hitelintézetek hosszú távú prudens működésének intézményi garantálása és a szövetkezeti hitelintézetek szavatoló tőkéjének biztosítása érdekében létrejött a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációja. A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációjának szervei az Integrációs Szervezet és a Takarékbank Zrt. A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációjának központi bankja a Takarékbank Zrt. Az ISz. Tv. 1. (6) bekezdése értelmében a Takarékbank Zrt. és a szövetkezeti hitelintézetek a Hpt. értelmében összevont felügyelet alá tartoznak. Az ISz. Tv. 1. (6) bekezdése alapján a Takarékbank az összevont alapú felügyeletre vonatkozó bejelentési kötelezettségének eleget tett. Az összevont alapú felügyelet nyilvántartásba vételéről, illetve a prudenciális konszolidáció módszerének meghatározásáról még nem született meg az MNB döntése. Ennek következtében jelen nyilvánosságra hozatali dokumentum konszolidált szinten a Takarékbankra, és az összevont felügyelet alá tartozó leányvállalataira és társult vállalataira vonatkozóan került elkészítésre. Egyetemleges felelősség A Takarékbank az ISz. Tv. értelmében köteles a Szövetkezeti Hitelintézeti Integráció szövetkezeti hitelintézet tagjaira egységesen vonatkozó kockázatkezelési szabályzatot készíteni (ISz. Tv. 1. (4) pontja). A Takarékbank az ISz. Tv.-ben foglaltakat úgy teljesíti, hogy kockázatkezelési szabályzatot témakörönként készíti el. 6

7 Az ISz. Tv. 1. (4) bekezdésében meghatározott egyetemleges felelősség létrejötte az egyes szövetkezeti hitelintézetek esetében az ISz. Tv. 20/A. (2) bekezdése szerint a Takarékbank Zrt. igazgatósága által az adott szövetkezeti hitelintézetre vonatkozóan a kockázatkezelési szabályzat kibocsátása. Az egyetemleges felelősség kezdete az Igazgatóság által meghatározott időpont. A Takarékbank Zrt. igazgatóságának döntése értelmében az ISz. Tv. 1. (4) bekezdésében meghatározott egyetemleges felelősség kezdő időpontja a Takarékbank Zrt. és az Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete esetében december 10-e, öt szövetkezeti hitelintézet esetében (Kaposmenti Takarékszövetkezet, Örkényi Takarékszövetkezet, Pannon Takarék Bank Zártkőrűen Működő Részvénytársaság, Téti Takarékszövetkezet, Tompa és Vidéke Takarékszövetkezet) pedig 2013.december 31. Az MNB H-JÉ-l-209/2014. számú határozattal az egyetemleges felelősségi körbe tartozó intézmények esetében a prudenciális követelményeknek való megfelelés alóli egyedi mentesség fennállását március 3-án megállapította. MNB H-JÉ-l-209/2014. számú határozata: A PST megállapítja az SZHISZ és Takarékbank (Központi szervek), valamint a Kaposmenti Takarékszövetkezet (székhelye: 7228 Dőbrököz, Páhy u. 5/A.), Örkényi Takarékszövetkezet (székhelye: 2377 Örkény, Kossuth Lajos u. 34/A.), Pannon Takarék Bank Zártkőrűen Működő Részvénytársaság (székhelye: 2900 Komárom, Igmándi út 45.), Téti Takarékszövetkezet (székhelye: 9100 Tét, Fő u. 86.), Tompa és Vidéke Takarékszövetkezet (székhelye: 6422 Tompa, Szabadság tér 16.) (a továbbiakban együtt: Kapcsolt intézmények) esetében a prudenciális követelményeknek való megfelelés alóli egyedi mentesség fennállását. 0 % kockázati súly A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Stabilitási Tanácsa a október 28. napján kelt H-EN-I- 1237/2013. számú határozatával jóváhagyta a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének egységes, az intézményvédelmi rendszer kockázatainak megfigyelését és minősítését biztosító rendszerét. Erre tekintettel a PST jóváhagyta az SZHISZ összevont felügyelet alá tartozó tagjai számára, hogy az egymással szembeni - a szavatoló tőke számításánál figyelembe vehető kötelezettséget nem eredményező - kitettségeik esetében október 12. napjától nulla százalékos kockázati súlyt alkalmazzanak. 1.4 A Takarékbank vállalatirányításában bekövetkezett változás Az ISz. Tv. által előírtaknak megfelelően a Takarékbank augusztus 27-én megtartotta a közgyűlését. A közgyűlés döntése értelmében a Takarékbank két irányító testületének, a Felügyelőbizottságnak és az Igazgatóságnak az összetétele és feladatköre megváltozott. 7

8 A változást követően a Felügyelőbizottság jogköre kizárólag az ellenőrzési, felügyelési funkciókra terjed ki. Az Igazgatóság lett a 2010-ben bekövetkezett változásokat megelőző időszaknak megfelelően a Bank ügyvezető szerve. Az Igazgatóság vezeti a Társaság üzleti tevékenységét, gazdálkodását, és gondoskodik az eredményes működéséhez szükséges megfelelő szervezeti, személyi és tárgyi feltételek megteremtéséről. Az Igazgatóságot a augusztus 27-ei közgyűlést követően belső és külső tagok egyaránt alkotják, a közgyűlést megelőzően az Igazgatóságnak csak belső tagjai voltak. Jelen nyilvánosságra hozatali dokumentumban az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság funkcióit a december 31-ei állapotnak megfelelően mutatjuk be. 2 A prudenciális szabályok alkalmazási köre A Takarékbank csoport esetében a számviteli konszolidációba és az összevont alapú felügyelet tőkekövetelményének számításához kapcsolódó számításba bevont intézményi kör eltér. A számviteli konszolidációnak december 31-én része a 2012-ben alapított és 100%-osan takarékbanki tulajdonban lévő MTB Ingatlan Kft. is, mint teljes körűen bevont leányvállalat, továbbá része az ISz. Tv. szerinti egyetemleges felelősségi körbe tartozó szövetkezeti hitelintézetek csoportja is, ezen társaságok a prudenciális szempontú konszolidációban nem szerepelnek. A szövetkezeti hitelintézetek számviteli konszolidációba történő bevonásának alapja a számviteli törvénynek a leányvállalatokra vonatkozó azon definíciója, amely szerint az a társaság is leányvállalatnak minősül, aki felett az anyavállalat döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol, ez az egyetemleges felelősségi körbe tartozó szövetkezeti hitelintézetekre vonatkozóan valósul meg. Az összevont alapú felügyelet én a következő, a számviteli konszolidációba is bevont leány és társult vállalatokra terjed ki: Leányvállalatok: Takarék Alapkezelő Zrt., Takarék Faktorház Zrt., Takinfo Kft Társult vállalkozás: Banküzlet Zrt. A Takarékbank és a Hpt ának (2) bekezdése szerinti vállalkozások vonatkozásában a szavatoló tőke átadásának és a kötelezettség visszafizetésének nincs akadálya. A Takarékbankkal összevont felügyelet alá tartozó vállalkozások: Vállalkozások Takarékbank Zrt. Takarék Alapkezelő Zrt. Takarék Faktorház Zrt. Takinfo Kft. Banküzlet Zrt. Tevékenységi kör (irányító) hitelintézet befektetési alapkezelő pénzügyi vállalkozás járulékos vállalkozás pénzügyi vállalkozás A Bank tulajdoni hányada - Befolyás típusa irányító hitelintézet 100% ellenőrző befolyás 100% ellenőrző befolyás 52,38% ellenőrző befolyás 48,99% részesedési viszony (kisebbségi) Összevont alapú tőkemegfelelésnél való figyelembe vétel módja - Hpt. 94. (1) és Szmt teljes körű bevonás Hpt. 94. (1) és Szmt teljes körű bevonás Hpt. 94. (1) és Szmt teljes körű bevonás Hpt. 94. (4) és Szmt Szmt. társult vállalkozások konszolidálására vonatkozó szabályai 8

9 Mivel a Hpt. szerinti (kisebbségi) részesedési viszonyban lévő vállalkozás nem minősül közös vezetésű vállalkozásnak, ezért a konszolidáció szempontjából a Bank a Banküzlet Zrt.-t a Hpt (4) bekezdése alapján az Szmt. társult vállalkozásokra vonatkozó, részesedés értékelés módszerével kezeli. A részesedés értékelés módszere a társult vállalkozásnak sem az eszközeit, sem a forrásait nem vonja be a konszolidált mérlegbe, ezért a részesedési viszonyban lévő, az Szmt. szerint társultnak minősülő vállalkozások a prudenciális méréseknél nem játszanak szerepet. A Hpt. 91. (3) bekezdés c) pontja az összevont felügyelet szempontjából elhanyagolhatónak minősít egy vállalkozást, ha annak mérlegfőösszege és mérlegen kívüli tételei alapján a Hpt. 79. (4) bekezdése szerinti a nagykockázatoknál alapul vett kitettség értéke nem haladja meg a Takarékbank mérlegfőösszegének egy százaléka és millió Ft közül a kisebb értéket. A Takarékbank esetében a millió Ft a kisebb érték. Ha egynél több vállalkozás felel meg az elhanyagolhatóság kritériumának, akkor a korlátozást a vállalkozások együttesére kell értelmezni. A Hpt. 91. (3) c) pontjában, az összevont alapú felügyelet céljából a csoporthoz tartozó vállalkozások jelentőségére vonatkozó előírásokat alapul véve a Takarékbank ellenőrző részesedésnek minősülő leányvállalatai közül a Takinfo Kft. az elhanyagolhatósági küszöbérték feletti, a Takarék Alapkezelő Zrt. elhanyagolható jelentőségű, a Takarék Faktorház Zrt. az elhanyagolhatósági küszöbérték feletti. A kisebbségi részesedési viszonynak minősülő érdekeltségek közül pedig a Banküzlet Zrt. elhanyagolható jelentőségű. A kisebbségi részesedési viszonyban lévő vállalkozás kockázatait a Bank elsősorban a havi rendszerességgel bekért jelentések alapján követi nyomon, valamint a társaság igazgatóságában, illetve felügyelőbizottságában való részvételen keresztül a szavazati arányának megfelelő mértékben kontrollálja. A Takarékbank Zrt ben veszteségminimalizálási céllal, minimális, 500 ezer Ft tőkével megalapította az MTB Projekt Korlátolt Felelősségű Társaságot, amely az összevont felügyelet alá nem tartozó, egyéb leányvállalatnak minősül ben és 2012-ben a Bank tőkeemeléseket hajtott végre az MTB Projekt Kft-ben, amelynek következtében az MTB Projekt Kft jegyzett tőkéje 700 ezer Ft-ra, tőketartaléka 191,3 millió Ft-ra növekedett. Az MTB Projekt Kft ban végelszámolás alá került. Mivel a Hpt. 90. (1) és (2) bekezdése felsorolja, milyen típusú vállalkozások tartozhatnak összevont felügyelet alá, az MTB Projekt Kft. tevékenységének jellege miatt nem tartozik az összevont alapú felügyelet alá tartozó csoportba. A társaság a számviteli konszolidációban sem szerepel, tekintettel arra, hogy a Bank konszolidációs számviteli politikája szerint a leányvállalat vagy annak leányvállalata mentesíthető a konszolidációba történő teljes körű bevonás alól, ha a tárgyévi egyedi éves beszámolójának mérlegfőösszege nem éri el a Takarékbank Zrt. tárgyévi mérlegfőösszegének 0,5 %-át vagy a tárgyév december 31-i jegyzett tőkéje alacsonyabb, mint 5 millió Ft. A konszolidált beszámoló a csoport helyzetéről az ilyen vállalkozás nélkül is megbízható és valós képet ad. 9

10 3 A szavatoló tőkével kapcsolatos információk A Takarékbank egyedi szinten számított szavatoló tőkéje ALAPVETŐ TŐKEKÉNT ELISMERT TŐKEELEMEK Befizetett jegyzett tőke Tőketartalék ALAPVETŐ TŐKEKÉNT ELISMERT TARTALÉKOK Lekötött tartalék Általános tartalék Eredménytartalék Mérleg szerinti eredmény 78 1 ÁLTALÁNOS KOCKÁZATI CÉLTARTALÉK ADÓVAL CSÖKKENTETT RÉSZ (-) IMMATERIÁLIS JAVAK JÁRULÉKOS TŐKE Lejárattal rendelkező alárendelt kölcsöntőke Részvénnyé átváltoztatható kötvények 0 0 LEVONÁSOK AZ ALAPVETŐ TŐKÉBŐL ÉS A JÁRULÉKOS TŐKÉBŐL (-) PIBv-ben lévő tőkebefektetések korlátozása miatt (-) Hitelintézet egy vállalkozásban lévő befektetésének a vállalkozás jegyzett tőkéjének 51%-át meghaladó része (-) Kereskedési könyv szerinti nyitva szállítás értéke 0 0 ÖSSZES ALAPVETŐ TŐKE ÖSSZES JÁRULÉKOS TŐKE LEVONÁSOK UTÁNI ÖSSZES ALAPVETŐ ÉS JÁRULÉKOS TŐKE A Bankcsoport összevont alapon számított szavatoló tőkéje ALAPVETŐ TŐKEKÉNT ELISMERT TŐKEELEMEK Befizetett jegyzett tőke Tőketartalék ALAPVETŐ TŐKEKÉNT ELISMERT TARTALÉKOK Lekötött tartalék alapvető tőkeként figyelembe vehető része Általános tartalék Eredménytartalék Leányvállalatok saját tőke változása Konszolidáció miatti változások Kisebbségi részesedés (külső tagok részesedése) Mérleg szerinti eredmény ÁLTALÁNOS KOCKÁZATI CÉLTARTALÉK ADÓVAL CSÖKKENTETT RÉSZ (-) IMMATERIÁLIS JAVAK JÁRULÉKOS TŐKE Passzív tőkekonszolidációs különbözet leányvállalatokból Lejárattal rendelkező alárendelt kölcsöntőke Részvénnyé átváltoztatható kötvények 0 0 LEVONÁSOK AZ ALAPVETŐ TŐKÉBŐL ÉS A JÁRULÉKOS TŐKÉBŐL (-) PIBv-ben lévő tőkebefektetések korlátozása miatt (-) Kereskedési könyv szerinti nyitva szállítás értéke ÖSSZES ALAPVETŐ TŐKE ÖSSZES JÁRULÉKOS TŐKE LEVONÁSOK UTÁNI ÖSSZES ALAPVETŐ ÉS JÁRULÉKOS TŐKE

11 4 A tőkemegfeleléssel kapcsolatos információk A Takarékbank a minimális tőkekövetelmény számítása során a választható módszerek közül az alábbi módszereket alkalmazza egyedi és összevont alapon egyaránt: Hitelezési kockázat: sztenderd módszer (Hpt. 76/A, Hkr. Második rész, Hkr. Negyedik rész) Pénzügyi biztosítékok beszámítása: a felügyeleti volatilitási korrekciós tényező alkalmazásával az átfogó módszer (Hkr. Negyedik rész a) és ) Partnerkockázati kitettség számítása: származékos ügyletekre és a hosszú elszámolási idejű ügyletekre a piaci árazás szerinti módszer (Pkr. III. fejezet), repó- és értékpapírkölcsönzési ügyletekre, továbbá az értékpapír ügyletekhez kapcsolódó hitelekre (margin lending) az átfogó módszert alkalmazza (Hkr. Negyedik rész) Deviza árfolyamkockázat és kereskedési könyvi pozíciók kockázata: sztenderd módszer (Kkr. VIII. Fejezet) Kötvények és kötvénypozíciók általános kamatkockázata: lejárati alapú megközelítés (Kkr. 16. ) Működési kockázat: alapmutató módszer (Hpt. 76/J (1)a) és (2), Mkr. 3. ) A szabályozói minimális tőkekövetelmény számításánál a Takarékbank belső modelleket nem alkalmaz. Az összevont alapú tőkemegfelelés számításánál a hitelezési kockázat és a működési kockázat tőkekövetelményét a Takarékbank a konszolidált mérleg- és eredménykimutatás alapján számolja. A piaci kockázatok esetében azonban a Kkr ában meghatározott aggregációs módszert alkalmazza, amely szerint a Takarékbank minimális tőkekövetelményéhez hozzáadja az egyes leányvállalatok minimális tőkekövetelményét. A szabályozói minimális tőkemegfelelés számításánál a tőkemegfelelés a kockázatok fedezésére figyelembe vehető szavatoló tőke és a kockázatok minimális tőkekövetelményének a különbsége, a tőkemegfelelési index pedig a kettőnek a hányadosa. Az évtizedek óta számított tőkemegfelelési mutató pedig a tőkemegfelelési index 8%-a. 4.1 A Takarékbank szabályozói minimális tőkekövetelménye és tőkemegfelelése Hitelkockázat tőkekövetelménye Piaci kockázat tőkekövetelménye Működési kockázat tőkekövetelménye Összes tőkekövetelmény Kockázatok fedezetére figyelembe vehető szavatoló tőke Tőkemegfelelési index (%) 146,73% 147,39% Tőkemegfelelési mutató (%) 11,74% 11,79% 11

12 4.2 A Bankcsoport szabályozói minimális tőkekövetelménye és tőkemegfelelése Hitelkockázat tőkekövetelménye Piaci kockázat tőkekövetelménye Működési kockázat tőkekövetelménye Összes tőkekövetelmény Kockázatok fedezetére figyelembe vehető szavatoló tőke Tőkemegfelelési index (%) 149,74% 150,88% Tőkemegfelelési mutató (%) 11,98% 12,07% 4.3 A Takarékbank hitelkockázatának szabályozói minimális tőkekövetelményének összetétele Kitettségi osztályok Hitelezési Partnerkockázat Összesen kockázat Központi kormányok és központi bankok Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok Közszektorbeli intézmények Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalkozások Lakosság Ingatlannal fedezett követelések Késedelmes tételek Kollektív befektetési értékpapírok Egyéb tételek Összesen Kitettségi osztályok Hitelezési Partnerkockázat Összesen kockázat Központi kormányok és központi bankok Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok Közszektorbeli intézmények Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalkozások Lakosság Ingatlannal fedezett követelések Késedelmes tételek Kollektív befektetési értékpapírok Egyéb tételek Összesen

13 4.4 A Bankcsoport hitelkockázatának szabályozói minimális tőkekövetelményének összetétele Kitettségi osztály Hitelezési Partnerkockázat Összesen kockázat Központi kormányok és központi bankok Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok Közszektorbeli intézmények Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalkozások Lakosság Ingatlannal fedezett követelések Késedelmes tételek Kollektív befektetési értékpapírok Egyéb tételek Összesen Kitettségi osztály Hitelezési Partnerkockázat Összesen kockázat Központi kormányok és központi bankok Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok Közszektorbeli intézmények Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalkozások Lakosság Ingatlannal fedezett követelések Késedelmes tételek Kollektív befektetési értékpapírok Egyéb tételek Összesen A piaci kockázatok szabályozói minimális tőkekövetelménye Takarékbank Bankcsoport Kereskedési célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Részvények 1 1 Deviza Áruk 0 0 Tőkekövetelmény a pozíció-, devizaárfolyam és árukockázatra Takarékbank Bankcsoport Kereskedési célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Részvények 0 0 Deviza Áruk 0 0 Tőkekövetelmény a pozíció-, devizaárfolyam és árukockázatra Megjegyzés: a Bankcsoporton belül csak a Takarékbank vezet kereskedési könyvet. 13

14 4.6 A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvek és stratégia Kockázati stratégia A Takarékbank, mint közepes méretű hitelintézet kockázati stratégiáját minden évben 4 évre fogalmazza meg. A Takarékbank a kockázati stratégiáját évente egyszer rendszeresen felülvizsgálja, a kockázati stratégia időhorizontját gördülő módon legalább egy évre kitolva. Amennyiben a két felülvizsgálati időpont között a stratégiában foglaltakat érintően lényeges változás következik be, akkor a Takarékbank rendkívüli felülvizsgálat keretében javaslatot készít az Igazgatóság részére a stratégia módosításáról. A kockázati stratégia kialakítása, illetve felülvizsgálata során a Bank a következőket tartotta szem előtt: A kockázati stratégia célja, hogy a következő négyéves időszakra meghatározza a banki kockázatok vállalható maximális mértékét és az annak betartását segítő kockázatkezelési eszközöket, figyelembe véve az üzleti területek célkitűzéseit is. A stratégiának tartalmaznia kell az általános kockázatkezelési alapelveket és minden lényeges kockázatra vonatkozóan a specifikus elveket, illetve kockázatkezelési célokat. A kockázati étvágy és a kockázatvállalási hajlandóság, illetve kockázattűrés általánosan a tőkének és az eredménynek a függvényében fogalmazható meg. A kockázati szerkezet a lényeges kockázatok vonatkozásában tartalmazza egyrészt a kockázati stratégia időhorizontján elérni kívánt konkrét célkitűzéseket, másrészt megfelelve a korábbi évek kockázati stratégiájának is azokat a legfőbb kockázatkezelési eszközöket, amelyek a célkitűzések megvalósítását segítik, különös tekintettel a limit rendszerre. Mivel a kockázati étvágy és a kockázatvállalási hajlandóság szorosan összefügg a rendelkezésre álló tőke mennyiségével, és a megcélzott tőkemegfeleléssel, a tőketerv összekapcsolásra került a kockázati stratégiával. A kockázati stratégia mindenkor magában foglalja: a kockázatvállalási alapelveket; a kockázati étvágy és kockázattűrő képesség meghatározását; a lényeges kockázatok meghatározását és a kockázati szerkezet bemutatását; a lényeges kockázatokkal kapcsolatos stratégiai célokat, a lényeges kockázatok alakulását a kockázati stratégia időszakában és a lényeges kockázatok kezelésének fő jellemzőit; a tőketerv bemutatását; a kockázatkezelés szervezetének bemutatását. 14

15 A kockázati stratégia általános alapelvei A Takarékbank kockázati stratégiájában meghatározott általános alapelvek a következők: 1. A Takarékbank mindenkor úgy alakítja kockázatvállalását, kockázatkezelési és a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy az ne veszélyeztesse a biztonságos működését és az MNB ne korlátozhassa tevékenységét. A Takarékbank által meghatározott belső tőkeszükségletnek mindig megfelelő tőketöbbletet kell biztosítania a szabályozás által meghatározott minimális tőkekövetelmény felett. (Biztonságos működés elve) 2. A Takarékbank úgy alakítja ki kockázatkezelési folyamatait, hogy elkerülje az érdekkonfliktusokat és az összeférhetetlenségi helyzeteket. A kockázatkezelési módszerekért, a kockázatok mértékének behatárolásáért, figyeléséért és jelentéséért felelős személyek nem végezhetnek olyan tevékenységet, amelyek az érintett kockázatokat hordozó üzleti tevékenységgel vagy azt támogató tevékenységekkel függnek össze. (Összeférhetetlenség elve) 3. A beszámolási/beszámoltatási, jelentési struktúrát, valamint a felelősségek és hatáskörök elkülönítését (szegregáció) világos, pontos, egyértelműen meghatározott, átlátható, összefüggő, kötelező érvényű szabályok szerint kell kialakítani, melyek a szervezeten belüli érdekkonfliktusok (összeférhetetlenség) és a hatásköri összeütközések megelőzését, kezelését is biztosítják, kikényszerítik 4. A Takarékbank nem folytat számára jogszabály által tiltott tevékenységet, nem vállal kockázatot jogszabályok által tiltott vagy jogszabályba ütköző vagy erkölcsileg támadható tevékenységekkel, vagy olyan tevékenységekkel kapcsolatban, mely környezetszennyezéssel, környezetrombolással jár együtt vagy a tevékenység kapcsán környezeti kár bekövetkezte valószínűsíthető, illetve ellentétes a Bank céljaival, stratégiáival, tulajdonosainak, ügyfeleinek érdekeivel. Nem vállalható kockázat olyan személyekkel kapcsolatban, akiknek rosszhiszemű magatartása a Takarékbank, illetve a Bank legjobb tudása szerint a banki érdekeltségek valamelyike vagy a szövetkezeti hitelintézeti integráció bármely tagja számára veszteséget okozott. (Tiltott tevékenységek elve) 5. A Takarékbank kockázatokat a kockázati stratégiában és a belső szabályzataiban meghatározott keretek között és mértékig vállal. (Szabályozottság elve) 6. A Takarékbank minden lényeges kockázatát a kockázati típusnak megfelelő módszerek alkalmazásával kezeli. Ennek keretében limiteket és/vagy más belső kontrollokat alkalmaz, figyeli a kockázatok változását, továbbá különböző vezetői szintek számára jelentéseket készít. (Lényeges kockázatok kezelésének elve) 7. A kockázatok behatárolása érdekében a Takarékbank által meghatározott limitek betartása minden érintett számára kötelező. 8. A kockázatkezelési módszereknek és kontrolloknak, és a kockázatkezelés költségeinek arányban kell állni a kockázat mértékével, bonyolultságával. (Költség-haszon elve) 9. A Takarékbank a kockázatvállalással kapcsolatos döntési hatásköreit és kockázati limitjeit úgy alakítja ki, hogy az megfeleljen a tevékenysége jellegének, nagyságrendjének, összetettségének. (Arányosság elve) 15

16 10. A Takarékbank a kockázatvállalását olyan üzleti tevékenységekre összpontosítja, amelyeknél kellő szaktudással és technikai feltételekkel rendelkezik a kockázat értékelésére/mérésére és nyomon követésére. A Takarékbank az új termékek, szolgáltatások bevezetése előtt minden lényeges kockázati típus vonatkozásában felméri a termék kockázatait, meghatározza a kockázatkezelés módszereit, ideértve a monitoring tevékenységet. 11. A Takarékbank kizárólag dokumentált módon vállal kockázatot. (Dokumentáltság elve) 12. A Takarékbank olyan ösztönző rendszert működtet, amely fokozottan veszi figyelembe a kockázat és a hozam viszonyát, valamint a kockázatkezelési szabályok betartását. 13. A Bank arra törekszik, hogy üzletvitele a legnagyobb mértékben legyen átlátható. A Bank a nyilvánosságra hozatal kapcsán biztosítja a jelenlegi és a jövőbeni helyzetének bemutatásakor pontos, kiegyensúlyozott és időszerű - rendszeresen aktualizált - információ megjelentetését. 14. A Takarékbank csak olyan piaci kockázatokat vállal, amelyeknek kockázatait felmérni és kezelni tudja Lényeges kockázatok meghatározása A Takarékbank a kockázatok lényeges voltát illetően tágan határozza meg a kategóriát, mert lényegesnek tekint minden kockázatot, amelynél a következő ismérvek valamelyike fennáll: a szabályozás szerint a kockázat fedezetére a minimális tőkekövetelmény számításánál szavatoló tőkével kell rendelkeznie; amelyből származó potenciális veszteség mértéke a Takarékbank vezetőségének szubjektív értékelése szerint egy év alatt, az előfordulás valószínűségét is figyelembe véve meghaladhatja a szavatoló tőke 3%-át; a Takarékbank egyéb okból lényegesnek minősíti; az MNB a felügyeleti felülvizsgálat során értékeli. A lényeges kockázatok közös jellemzője, hogy ezeket a Bank kezeli, kontrollálja, és ha a kockázat a Bank sajátosságait figyelembe véve számszerűsíthető, akkor meghatározza a belső tőkeszükséglet számszerűsítésének módszerét. Az MNB által a belső tőkemegfelelés értékelésének a felügyeleti felülvizsgálata során értékelendő kockázatok közül a Takarékbanknál értékpapírosítási kockázat nincs, illetve nem jellemző a reputációs kockázat, melyet a Bank jelenleg a nem-lényeges kockázatok közé sorol Kockázati étvágy és kockázattűrés A Takarékbank meghatározza a kockázati étvágyát és kockázattűrését. A két fogalmat a Takarékbank nem szinonimaként határozza meg, különbséget tesz köztük. A kockázati étvágy alatt azt a mennyiségű és típusú kockázatot érti a Takarékbank, amelyet az intézmény el akar fogadni üzleti céljainak megvalósítása és az intézmény értékének növelése érdekében kockázati típusonként. 16

17 A kockázattűrés avagy kockázati tolerancia ezzel szemben a kockázatnak az a maximális mennyisége és típusa, amelyet az intézmény el akar fogadni üzleti céljainak megvalósítása és az intézmény értékének növelése érdekében összességében és kockázati típusonként. A kockázati tolerancia és kockázati étvágy mennyiségi és minőségi kategóriákkal egyaránt megfogalmazható. A kockázati tolerancia általában nagyobb, de sohasem lehet kisebb, mint a kockázati étvágy. A Bank a kockázattűrés felső határát az alábbi szempontok figyelembe vételével alakítja ki: a Takarékbank 1. pillér alatti minimális szabályozói tőkemegfelelési mutatója mindenkor érje el a 10%-ot; a Takarékbank SREP szerinti tőkemegfelelési mutatója mindenkor érje el a 8,8%-ot, azaz a tőkemegfelelési indexe mindig legyen magasabb 110%-nál; a Bank hosszúlejáratú külső minősítése ne legyen Magyarország hitelminősítésénél 3 noch-val rosszabb. A kockázati stratégia kockázati típusonként minősíti a kockázati étvágyat minőségi fokok megadásával. A kockázati étvágynak a tervezett keretek között maradását a Takarékbank limitekkel és a belső tőkeallokáción keresztül biztosítja. A limiteknek a szavatoló tőkéhez és/vagy a belső tőkéhez viszonyított növekedése a kockázati étvágy fokozását jelenti. A limitek relatív mértékének növelésénél ezért az illetékes döntéshozó fórum vagy személyek mérlegelik, hogy a nagyobb kockázat összhangban van-e a Bank kockázati étvágyával, megfelelő arányban van-e a várható hozammal Kockázati szerkezet A kockázati szerkezet bemutatja kockázati típusonként a stratégia időhorizontján várható kitettséget, ahol lehet számokkal vagy minőségi jellemzőkkel közelítve, valamint a kockázatkezelés fő eszközeit, ezen belül az alkalmazott limitrendszerek elvi alapjait. A kockázati szerkezeten belül szerepel azoknak a kockázatoknak a bemutatása is, amelyeknek belső tőkeszükségletét a tőkepuffer fejezi ki, és amelyek értékelése szerepet játszik a tőkepuffer belső üzletági allokációjánál. A hitelezési és piaci kockázatok közötti szerkezetet a devizahitelek jelentős súlya miatt befolyásolja a forint árfolyamának alakulása. Az utóbbit a Bank a stressz teszteknél és közvetve a stressz-puffer számításánál veszi figyelembe Tőketerv A Bank a szabályozói és belső tőkemegfelelés alakulását folyamatosan nyomon követi. A tőketervezés során figyelembe veszi az üzleti tevékenységek növekedését, a lényeges kockázatok változását, a belső tőkeképződést. A tőkekockázatot, a tőketervezés kockázatait a Bank az önértékelés keretében értékeli, amelynek eredménye befolyásolja a tőkepuffer mértékét. A tőkekockázatra külön számszerűsített belső tőkeszükségletet a Bank nem határoz meg. 17

18 A tőketerv összegzi a Takarékbank Felügyelőbizottsága által elfogadott, és a kockázati stratégia függelékének számító belső tőkeszámítási módszerrel a következő négy évre a belső tőkeszükségletet és az annak fedezéséhez rendelkezésre álló tőkét. A kockázati stratégia meghatározott időszakra (négy év) vonatkozó tőketerve a Bank azonos időszakra vonatkozó stratégiai üzleti tervének számain alapul. A kockázati stratégiai terv időszakában a Bank a kockázatok vonatkozásában emelkedő tőkeszükséglettel számol. A Bank a tőketervben a tőkepuffer és a stressz puffer növekvő mértékével is számol. A szavatoló tőke terve mérsékelt jövedelmezőség növekedéssel, az általános kockázati céltartalék képzés és a korábbi osztalékpolitika fenntartásával, a kibocsátott átváltoztatható kötvények részvénnyé konvertálásával és a terv időszaka alatt újabb átváltoztatható kötvénykibocsátással és a tulajdonosok tőkeemelésével számol A kockázatok azonosítását, mérését, figyelemmel kísérését biztosító szervezeti egységek és funkciók, jelentési rend A Takarékbank a kockázatkezelési folyamatban megkülönbözteti a kockázatok azonosítását, mérését, kezelését, figyelemmel kísérését (monitorálását) és a kockázatok jelentését. A Takarékbank a kockázatkezelési szervezetét úgy alakítja ki, hogy az hatékonyan, a vonatkozó jogszabályokban, illetve az MNB kapcsolódó ajánlásaiban, útmutatóiban foglaltaknak megfelelően biztosítsa a kockázatkezelési elvek és célkitűzések megvalósítását. A Takarékbank kockázatkezelési szervezete biztosítja minden lényeges kockázat kezelését. A Bank hatékony szervezeti és igazgatási megoldásokat tart fenn és működtet abból a célból, hogy minden ésszerű lépést megtehessen annak megelőzése érdekében, hogy az esetlegesen fellépő összeférhetetlenség hátrányosan érintse ügyfeleinek érdekeit. A Bank összeférhetetlenségi politikáját a Bankra és az összevont alapú vállalkozásokra nézve vezérigazgatói utasítás szabályozza, amely kiterjed az összeférhetetlenség alábbi eseteire: az ügyfélnek hátrányt okozó összeférhetetlenségek; a Bank vezető állású személyeire és alkalmazottaira vonatkozó összeférhetetlenségek; a belső hitelekkel kapcsolatos összeférhetetlenségek; a szervezeten belüli elkülönülésből adódó összeférhetetlenségek ( Kínai fal, befektetési szolgáltatásnál az értékesítési (sales) tevékenység és a kereskedési tevékenységgel kapcsolatos összeférhetetlenség, front-office, back-office és kockázatkezelés elkülönítése, kontroll funkciók függetlensége, befektetési elemzéssel foglalkozókra vonatkozó összeférhetetlenség); a Bank etikai kódexével össze nem egyeztethető magatartás; az alkalmazottak, vezető állású személyek személyes tevékenységével kapcsolatos tilalmak; meghatározott személyeknek adott üzleti kedvezmények; a harmadik személyektől elfogadott juttatás. 18

19 A Bank a szervezeten belüli elkülönítésből adódó összeférhetetlenséget rendszeresen és folyamatosan felügyeli, és kiemelten kezeli. A Bank célja annak megakadályozása, hogy bármilyen olyan személy, aki befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás keretében nem rendelkezik feladattal, bármilyen módon befolyásolhassa azt az alkalmazottat, aki ilyen feladatot lát el, valamint megakadályozza, hogy a befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás keretében feladatot ellátó alkalmazott párhuzamosan ellátandó vagy egymásra épülő feladatai során esetleg kialakuló érdekkonfliktus ellenőrzése akadályokba ütközzön. A Takarékbank szervezeti felépítését, a felelősségi és hatáskörök elhatárolását a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza, amelyet a Bank folyamatosan karbantart. A Bank a szervezeti felépítését úgy alakítja ki, hogy a kontroll funkciók függetlensége a legfelső szintig biztosított legyen. A belső védelmi vonalak értelmezésében a kockázati kontroll funkció szervezeti felépítését és a kockázati jelentés struktúráját a következő ábra mutatja: 19

20 A kockázati kontroll terület szervezeti felépítését és a szervezeti struktúrában való elhelyezkedését a következő ábra mutatja be: A Bankban a kockázati kontroll funkciók két fő letéteményese a Felügyelőbizottság és az Igazgatóság. Felügyelőbizottság A Felügyelőbizottság mint a Bank általános ellenőrző szerve feladata annak ellenőrzése, hogy a Bank működése, illetve ügyvezetése megfelel-e a közgyűlési határozatokban, az Alapszabályban foglaltaknak, illetőleg a vonatkozó törvényi előírásoknak, valamint a betétesek biztonságát és a Bank részvényei értékének stabilitását szolgáló üzleti tevékenységnek és gazdálkodásnak. A Felügyelőbizottság ezen kereteken belül mindenkor a Bank érdekeit figyelembe véve köteles eljárni. A Felügyelőbizottság a Bank ügyvezetését és üzletvitelét ellenőrző legfőbb testület, a belső ellenőrzési apparátus szakmai irányítója. Ennek keretében elfogadja a belső ellenőrzési szervezeti egység éves ellenőrzési tervét, legalább félévente megtárgyalja a belső ellenőrzés által készített jelentéseket és ellenőrzi a szükséges intézkedések végrehajtását. A Felügyelőbizottság kockázatokkal kapcsolatos felelősségi köre kiterjed a következőkre: a kockázatkezelési, kockázati kontroll és belső irányítási rendszerek kontrollja, ehhez kapcsolódóan az egyedi és összevont alapú kockázati jelentések rendszeres időközönkénti (negyedévenkénti) megtárgyalása és szükség szerint intézkedések kezdeményezése; évente egy alkalommal összefoglalóan értékeli a kontroll funkciók által feltárt kockázatokat, és/vagy a kontroll funkciók működését és javaslatot tesz a szükségesnek tartott módosításokra. 20

21 A Felügyelőbizottság felelőssége a belső ellenőrzéssel kapcsolatosan: a megfelelő és hatékony belső ellenőrzési rendszer kialakítása és alkalmazása; a belső ellenőrzés irányítása; ajánlások és javaslatok kidolgozása a belső ellenőrzés által végzett vizsgálatok megállapításai alapján; a belső ellenőrzési stratégia jóváhagyása; a Bankkal összevont alapú felügyelet alá tartozó vállalkozások belső ellenőrzési szervezeteinek működtetésére vonatkozó elvek és feladatok meghatározása; a belső ellenőrzési területtel kapcsolatos humánpolitikai és javadalmazási kérdések. Igazgatóság A közgyűlés által választott Igazgatóság a Bank ügyvezető szerve. Az Igazgatóság vezeti a Bank üzleti tevékenységét, gazdálkodását, gondoskodik az eredményes működéshez szükséges szervezeti, személyi és tárgyi feltételek megteremtéséről. Az Igazgatóság gondoskodik arról, hogy a Bank eleget tegyen a szövetkezeti hitelintézeti integráció központi bankjával szemben támasztott elvárásoknak. Az Igazgatóság kockázatokkal kapcsolatos felelősségi köre kiterjed a következőkre: az egyedi és összevont alapú kockázati stratégia, valamint ehhez kapcsolódóan a belső tőkemegfelelés értékelési módszerek elfogadása, és ezek szükség szerinti, de legalább évi egyszeri felülvizsgálata; elfogadja az egyedi és összevont alapú kockázati és kontroll önértékelés végeredményét; legfontosabb kockázatok megfelelő kezelését szolgáló módszerek, rendszerek jóváhagyása; annak biztosítása, hogy az ügyvezetés megtegye a szükséges lépéseket a kockázatok azonosítása, mérése, folyamatos figyelemmel kísérése és ellenőrzése érdekében; egyedi és összevont alapú jogszabályi limitek betartatása és a belső kockázati limitek jóváhagyása, ezek gyakorlati működésének rendszeres értékelése; a kockázatkezelési, kockázati kontroll és belső irányítási rendszerek kontrollja, ehhez kapcsolódóan az egyedi és összevont alapú kockázati jelentések rendszeres időközönkénti (negyedévenkénti) megtárgyalása és szükség szerint intézkedések kezdeményezése; évente egy alkalommal összefoglalóan értékeli a kontroll funkciók által feltárt kockázatokat, és/vagy a kontroll funkciók működését és javaslatot tesz a szükségesnek tartott módosításokra; a Bank szervezetén belüli feladatok elkülönítésére és az összeférhetetlenség megelőzésére kiterjedő stratégiák és szabályzatok jóváhagyása és rendszeresen felülvizsgálata; a Szervezeti és Működési Szabályzat, illetve annak módosítása jóváhagyása; a javadalmazási politika jóváhagyása; a Bank szabályozási alapelveinek jóváhagyása; annak biztosítása, hogy a Bank rendszeresen értékelje a belső ellenőrzési rendszer hatékonyságát. A stratégiai kockázattal kapcsolatosan az Igazgatóság: jóváhagyja a Bank stratégiai céljait és üzletpolitikáját, valamint éves üzleti tervét; jóváhagyja a kockázati stratégia részeként a kereskedési stratégiát; jóváhagyja a likviditási kockázatkezelés alapelveit és a vonatkozó belső szabályzatot; 21

22 elvi engedélyt ad a stratégiailag új termékek bevezetésére; dönt a szavatoló tőke 5%-ánál kisebb egyedi értékű stratégiai befektetésekről, tulajdonosi részesedésekről; rendszeresen értékeli a Bank és a Bank kiemelt stratégiai befektetései közé tartozó vállalatok működését, dönt a szükséges korrekciók és intézkedések megtételéről; üzletpolitikai, stratégiai célok elérése érdekében ad-hoc bizottságot állíthat fel Az összevont felügyelet alatt álló csoport kockázati stratégiája A Bank az összevont alapú kockázati stratégiáját a belső tőkemegfelelés értékelési folyamattal és az összevont alapú irányítással és kockázatkezeléssel kapcsolatos felügyeleti útmutatóban foglaltak figyelembe vételével határozza meg. A Takarékbankkal összevont felügyelet alá tartozó vállalkozások a szövetkezeti hitelintézeti integrációs együttműködésre alapozva az alábbi tevékenységek végzésére szakosodtak: Takinfo Kft - számítástechnikai szolgáltatás, rendszerek üzemeltetése az integráció tagjai számára, ideértve a szállítókkal való kapcsolattartást, Takarék Alapkezelő Zrt. - portfoliókezelés, befektetési alapkezelés, Takarék Faktorház Zrt. - faktoring tevékenység, követelésvásárlás, Banküzlet Zrt. - rossz követelések vásárlása jelképes áron, főként az integráció tagjaitól. A Takarékbankkal összevont felügyelet alá tartozó csoport más hitelintézeti csoportokhoz képest specifikus jellegű, mivel az ellenőrző befolyása alatt álló vállalkozások, továbbá a 20 százaléknál nagyobb részesedést képviselő kisebbségi részesedési viszonyt jelentő érdekeltségei között nincs egyetlen olyan vállalkozás sem, amelyre egyedileg prudenciális, vagy tőkemegfelelési előírások vonatkoznának; az ellenőrző befolyása alatt álló vállalkozások könyvvezetése az általános szabályok szerint történik, nem vonatkozik rájuk sem a hitelintézetekre, sem a befektetési vállalkozásokra vonatkozó speciális szabályozás; az összevont felügyelet alá tartozó vállalkozások a Takarékbank mérlegfőösszegéhez képest mindegyikének mérlegfőösszege elhanyagolható vagy közel elhanyagolható nagyságrendű. A felsorolt jellegzetességek miatt a csoport kockázatait a működési kockázatok és a hitelezési kockázatok kivételével szinte teljes mértékben a Takarékbank kockázatai befolyásolják. Az összevont alapú kockázati stratégia legfontosabb célja az, hogy a kockázati stratégia időszakára meghatározza a csoport egészét tekintve a kockázatok vállalható maximális mértékét, az annak betartását segítő kockázatkezelési eszközöket, és biztosítsa a csoport egészének tőkemegfelelését. 22