MENEDZSMENT ALAPJAI A menedzsmentirányzatok fejlődése II.

Átírás

1 MENEDZSMENT ALAPJAI A menedzsmentirányzatok fejlődése II. Daruka Eszter egyetemi tanársegéd BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék 2016 ősz

2 A menedzsment területei

3 Az irányzatok fejlődése

4 Szervezetek menedzsmentje A klasszikus szervezéselmélet (Administrative Management) kidolgozói szerint a menedzserek a szervezeteket hasonló elven kezelhetik, mint a munkát. Képviselői: Henry Fayol ( ) Max Weber ( ) James Mooney ( )

5 Henry Fayol A klasszikus szervezetelmélet megalapozója, gyakorló francia menedzser könyvében (az igazgatás elmélete) szisztematikusan összefoglalta saját öt évtizedes gyakorlatának tanulságait. Menedzsment princípiumokat fogalmazott meg (14 elv) Elsőként definiálta a menedzsmentfunkciókat - máig ezt használjuk (tervezés, szervezés, irányítás, koordinálás, ellenőrzés) Elkülönítette az iparvállalatok működésének tevékenységi területeit (műszaki, kereskedelmi, pénzügyi, biztonsági, számviteli, menedzseri) Administration Industrielle et Generale 1916.

6 Fayoli menedzsmentelvek I. 1. Munkamegosztás: minél mélyebb a specializáció, annál hatékonyabb a munka 2. Hatalom: a menedzseri feladatok ellátásához tekintélyre van szükség, ennek formális és személyes forrása is lehet 3. Fegyelem: a szervezet tagjainak el kell fogadni a működési szabályokat 4. Egyszemélyi vezetés: csak egy főnök legyen 5. Az irányítás egysége: a hasonló feladatokat ugyanaz a menedzser irányítsa 6. Érdekek prioritása: az egyén érdeke nem kerülhet szervezet érdeke elé 7. Bérezési irányelvek: a szervezet és az egyén szempontjából egyaránt igazságos legyen

7 Fayoli menedzsmentelvek II. 8. Centralizáció: a hatalmat és a hatásköröket a menedzseri hierarchia csúcsán kell koncentrálni 9. Egységes szolgálati út: az irányítási lánc minden fokozatán megfelelő hatáskör szükséges, amelyet mindig be kell tartani 10. Rend: a megfelelő erőforrások a megfelelő helyen és időben álljanak rendelkezésre, a munkakörök tartalma és kapcsolata más munkakörökkel egyértelműen legyen leírva 11. Méltányosság: a menedzser legyen udvarias és méltányos beosztottaival 12. Állandó személyzet, stabilitás: a beosztottak nagymértékű elvándorlása nem kívánatos 13. Kezdeményezés bátorítása: a dolgozók kezdeményezéseit támogatni kell 14. A dolgozók egysége: a team munka, a közösségi szellem érték, ezért ösztönözni kell

8 Max Weber bürokratikus szervezete Fayol és Taylor német kortársa (szociológus), a modern szervezetelmélet megalapozója A bürokrácia a szervezetben meglévő hatáskörök legitim és formális rendszere A bürokratikus szervezeti forma logikus, racionális és hatékony. Erőssége: számos eleme növeli az eredményességet hozzásegített a szervezeti struktúrák kérdéseinek tisztázásához

9 Max Weber bürokratikus szervezetének alapelvei munkamegosztás, specializáció (személyfüggetlenül) világos szabályok és eljárások szigorú alá- és fölérendeltségi viszonyok, hierarchia aktaszerűség, dokumentálás, írásbeliség szakmai hozzáértés és kompetencia érvényesítése Személytelenség, tárgyilagosság, objektivitás az emberek kezelésében

10 James Mooney A menedzsment az emberek irányításának és a befolyásolásának művészete: Szervezés : az egyes feladatokat és funkciókat koordinálja az egész működése érdekében A menedzsment elsődleges feladata a megfelelő szervezet kialakítása A szervezésnek logikus belső törvényszerűségei vannak Delco Remy, General Motors Overseas Onward Industry 1931., The Principles of Organization

11 Folyamatelvű iskola Lényege a menedzseri funkciókra épülő menedzsmentfolyamat vizsgálata, elvek, vezetési filozófia kialakítása. A funkciók tartalmára, összefüggéseire és módszereire koncentrál.

12 Folyamatelvű iskola (Fayoli elvek) Tervezés A vezetés folyamata Szervezés Vezetési elvek Tervezés elsődlegessége Egyszemélyes felelős vezetés elve Kivételek alapján való vezetés elve Vezetési elvek Vezetési filozófia szükségessége Feladatai Értékrendje Alkalmazottak értékrendje Vezetés Ellenőrzés

13 Vezetési szintek vezetési funkciók

14 Emberközpontú irányzatok

15 Mary Parker Follett ( a tudományos menedzsment anyja ) A dinamikus integráció koncepciója, vagy bevonó menedzsment képviselője, not power over, but with workers kölcsönösség a kapcsolatokban Szituációs törvény: nem kényszerítő, megosztott hatalom, konfliktusmenedzsment Autoritás elmélet: authority of expertise (a Weber-féle racionalis-legális, hagyományos és karizmatikus felfogással szemben) Laterális folyamatok a hierarchikus szervezetekben a mátrix előfutára The New State: Group Organization, The Solution for Popular Government 1920.

16 Emberközpontú irányzatok Az emberi kapcsolatok irányzata (Human Relations Approach) A termelékenységre az emberek közötti kapcsolatok, valamint pszichikus tényezők hatnak Elton Mayo Magatartástudományi irányzat (Behavioural Science Approach) Egyéni-, csoport- és szervezeti szintű magatartás Szociológia, pszichológia és menedzsmentismeretek Kurt Lewin, Chester Barnard, Herbert Simon, Douglas McGregor, Abraham Maslow

17 Elton Mayo (+F.J. Roethlisberger) Hawthorne-i kísérletek ( ) vizsgálat és hatások ATT Western Electric Company Chicago-i Hawthorne Works üzeme 1. Megvilágítási kísérletek 2. Relészereldei kísérletek 3. Alkalmazottakkal folytatott interjúk 4. Munkacsoportok megfigyelése Hawthorne-effektus

18 Hawthorne-i kísérletek Megállapítások 1. Társas kapcsolatok, motiváció és felügyelet szerepe 2. A termelékenység függ a szellemi, érzelmi és morális faktoroktól 3. Az egyén az elvárásainak megfelelő csoport tagja kíván lenni, érzékeny a csoportösztönzőkre 4. A társadalmi szervezettség színvonala alacsonyabb, mint az anyagi-technikai Eredmények pl. demokratikus vezetési stílus, kommunikációs csatornák, menedzserek képzettsége

19 Magatartástudományi iskola es évektől A szervezetek, csoportok, emberek viselkedését kutatja, magatartástudományi alapon Szervezeti viselkedés és Emberierőforrás-menedzsment Képviselt alapelv: Az emberi erőforrások (mint speciális innovatív erőforrása a rendszernek) legjobb, leghatékonyabb alkalmazása a szervezetek sikerének a kulcsa Interdiszciplináris, támaszkodik az antropológia, a szociológia és a pszichológia tudományos eszköztárára

20 Magatartástudományi iskola Az egyéni és a szervezeti viselkedés képezi a kutatásai alapját. 1 Egyéni viselkedés Egyének kapcsolata - Személyiség - Motiváció - Vezetés 2 Csoportok magatartása Csoportok kapcsolata - Formális - Informális - Normák - Státusz - Szerepek

21 McGregor X-Y elmélete X feltételezés Az emberek önállótlanok és lusták és a legkevesebbet dolgoznak Kerülik a felelősséget Nem érdeklik az eredmények Képtelenek magukat irányítani Közömbösek a szervezet céljaival szemben Szeretik ha mások irányítják őket Nem nagyon okosak Kerülik a döntést Y feltételezés Önállóak Saját céljukért keményen dolgoznak Vállalják Eredményre törekszenek Képesek saját viselkedésük irányítására Kívánják szervezetük sikerét Nem passzívak Nem ostobák Döntőképesek Ez a követendő menedzsmentelvek alapja!

22 Taylori és magatartástud.-i felfogás összehasonlítása Minden feladatra van legjobb módszer Részletesebb munkamegosztás nagyobb teljesítmény Legjobb módszert a vezető ismeri A termelékenységet csak a műszaki tényezők befolyásolják Motiváció csak pénzzel Amit nem ellenőriznek, azt nem hajtják végre Legjobb módszer a dolgozótól is függ Munkamegosztás egyhangúsága kisebb termelés A dolgozó tudja a legjobb módszert Lélektani tényezők is döntőek Felelősségérzet és önállóság növeli a teljesítőképességet

23 Kurt Lewin Az egyének cselekedetét meghatározott térben és időben egymással szembekerülő külső és belső hatóerők határozzák meg - egyensúly Vezetési stílusok: autokratikus, demokratikus, laisses faire passé Egyének magatartás változásának fázisai és a kulturális és csoportnormák szerepe ebben

24 Abraham Maslow

25 Chester Barnard A Bell telefontársaság (New Jersey) korábbi elnöke The Functions of an Executive könyve az autoritás elfogadásának elméletét írja le. A beosztott az utasítást elfogadja, ha érti, képes teljesíteni és a szervezet céljaival összhangban lévőnek ítéli. A szervezet egy szociális rendszer (elemek, kapcsolatok, egész) és informális folyamatok is működnek. A menedzser feladata a tagok hozzájárulásának és szükségleteik kielégítésnek megértése, feltétel teremtés Első számú feladat a kommunikációs rendszer létrehozása, működtetése

26 Herbert Simon Simon a mai döntéselmélet megalapozója volt Döntési mechanizmusok: Optimális megoldás egy leegyszerűsített helyzetben vagy Kielégítő megoldás a reális világban. Korlátozottan racionális döntések: kielégítő megoldások, nem optimálisak.

27 Menedzsmenttudományi megközelítés

28 Tudományos menedzsment Menedzsmenttudományi megközelítés

29 Kvantitatív iskola A vezetési ismereteket olyan matematikai statisztikai, valószínűségszámítási módszerek halmazának tekinti, amely segíti a vezetői döntések előkészítését. Célok / problémák megfogalmazása Problémamegoldó módszerek fejlesztése Gazdasági hatékonyság célfüggvénnyel Számítástechnika felhasználása Fő kutatási terület: optimalizáció, szuboptimalizáció, erőforrások allokációja, hálótervezés, készletezési modellek

30 Integratív irányzatok Rendszerelméleti irányzat Szituációelméleti irányzat

31 Rendszerelméleti irányzat A szervezeteket és azok működését rendszerszemléletű módon elemzi, tervezi, felhasználva a szociológiai és a magatartástudományi ismereteket. Szociotechnikai gyártási rendszerek autonóm munkacsoportok Vállalatmodellezés számítástechnikai támogatással

32 Szociális rendszerek iskolája I. A szervezet alrendszerekből összetevődő komplex rendszer, nagy gazdasági rendszer része Alrendszer formális-informális struktúra Státusok-szerepek Fizikai környezet Kapcsolataik: Kommunikáció Egyéniség Döntéshozatal Integráló elem : CÉL Felhasználja Bertalanffy és Rappaport rendszerelmélet Parsons és Merton strukturális funkcionális elemzését

33 Szociális rendszerek iskolája II. Vizsgált problémák és megoldások: Korlátozott erőforrások hatékony elosztása Racionális sorrendiség a munkafolyamatokban Szállítási feladat ( lineáris programozás) Beruházás optimalizálás Többtényezős komplex döntések Stratégia kialakítása (ellenlépések mellett) Kell: Célok hierarchiája Számszerűsítési eljárások Értékelés Egészlátás (rendszerszemlélet) Csoportmunka Dinamikus szervezet

34 Kontingenciaelméleti (szituációelméleti) irányzat es évektől Az általános érvényű vezetési elvek és módszerek kutatása helyett azokra a szituációs elemekre koncentrál, amelyek esetén adott elvek és módszerek alkalmazása és az eredményesség között szignifikáns összefüggés mutatható ki. Elsősorban a szervezeti magatartással foglalkozók csatlakoztak ehhez az irányzathoz, állítva, hogy az alkalmazottak magatartása túl komplex ahhoz, hogy néhány egyszerű elv alapján meg lehessen magyarázni.

35 Empirikus irányzat Központi témája a sikeres vezetők személyiségének és módszereinek kutatása A vezetés művészet Kutatási főirányok 1. A kezdeményezők irányvonalának folytatása 2. Stresszkutatás 3. Munkarend-változtatás hatása 4. Csoportmunka hatásai, a normák kialakulása Az irányzat jeles képviselői: Drucker, Sloan, Newman

36 Peter Drucker A vezetés nem tudomány hanem gyakorlat Vezetői funkciók Célokat tűz ki Szervez (dolog-ember) Ösztönöz kommunikál Elemez értékel Munkatársak fejlesztése Vezetői feladat Erőforrások egységes egésszé szervezése (karmester és zeneszerzés ) Folyamatos jövőfigyelés Management Sciences

37 Korunk meghatározó menedzsmentelméleti újításai I es évek: vállalati stratégia koncepciója (Kenneth Andrews) szervezeti életciklusok (Larry Greiner) menedzseri szerepek (Henry Mintzberg) ügynökelmélet (Michael Jensen és William Meckling, vezető nők (Rosabeth Moss Kanter) öt erőhatás modellje (Michael Porter) 1980-as évek: versenystratégiák és versenyelőnyök (Michael Porter) szervezeti kiválóság (Tom Peters és Robert Waterman) minőségszemlélet elterjedése, innováció (Peter Drucker) női karrierek (Felice Schwartz)

38 Korunk meghatározó menedzsmentelméleti újításai II es évek: tanuló szervezetek (Peter Senge) vállalati folyamatok újjáalakítása (Michael Hammer) magkompetencia/alapvető képességek alapú versengés (Coimbatore Krishnarao Prahalad és Gary Hamel) nem pénzügyi teljesítménymérés - Balanced Scorecard (Robert Kaplan és David Norton) lean menedzsment (James Womack és Daniel Jones) változásvezetés (John Kotter) érzelmi intelligencia (Daniel Goleman)

39 Korunk meghatározó menedzsmentelméleti újításai III es évek: piramis alján lévő üzleti lehetőségek (Coimbatore Krishnarao Prahalad és Kenneth Lieberthal) kreatív rombolás a vállalatok sikeres átalakítása (Richard Foster és Sarah Kaplan) romboló innováció (Clayton Christensen, Jeffrey Immelt, Vijay Govindarajan és Chris Trimble) adatok kezelése és elemzése (Thomas Davenport) 2010-es évek: Big Data probléma a tehetségekért folytatott háború eltérő generációk együttműködésének kihívásai

40 TUDOMÁNYOS MENEDZSMENT SCIENTIFIC MANAGEMENT LEGFONTOSABB ELVEK, MÓDSZEREK ÚJDONSÁGOK, EREDMÉNYEK KÉPVISELŐK KORLÁTOZÁSOK A (z egyéni) munkavégzés hatékonyságának emelése. Tudományos módszerek használata az egyetlen legjobb módszer meghatározására. A munkafeladatok vizsgálata, a kiválasztás és betanítás szerepének hangsúlyozása. A termelékenység és hatékonyság javítása. Tudományos elemzések (mozdulat- és időelemzés) alkalmazása a munka világában. Teljesítményhez kötött bérezés (darabbér és időbér) bevezetése. Frederick W. Taylor, Frank és Lillian Gilbreth, Henry Ford, Henry Gantt, Harrington Emerson Leegyszerűsített motivációs feltételezések. A munkásokra úgy tekintettek, mint egy eszközre, a munkafolyamat egyik elemére. Stabil környezeti feltételek, egyszerű szervezeti viszonyok között érvényes.

41 Köszönöm a megtisztelő figyelmet! daruka@mvt.bme.hu