Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc"

Antal Farkas
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

2 A munkatudományok célja, feladata 91. lecke

3 A munkatudományok célja: az emberi munka és a rá ható tényezők vizsgálata, az ide tartozó tudományok rendszerbe foglalása A munkatudományok feladata: a munkával kapcsolatos törvényszerűségek feltárása, a munka termelékenységének növelése, a munka emberközpontúbbá tétele

4 Munkatudományok: Munkaszervezéstan Ergonómia Munkafiziológia Munkapszichológia Munkahigiénia Munkavédelem Munkajog Munkagazdaságtan

5 A munkatudományok kialakulása Ramazzini (szül: 1663, Modena) Foglalkozási megbetegedések Lavoisier ( , Franciaország) Munkafiziológia: légzés vizsgálata Peronet ( , francia) Gombostűgyártás: napi teljesítményt 200 db/10 óráról 240 szeresére növelte munkaműveletekre bontással

6 Villermé ( , francia) Gépek forgó által okozott balesetek (forgó részek) Marey ( , francia) Munkamozdulatok fototechnikai vizsgálata Taylor ( , USA) A tudományos menedzsment megalapítója

7 Frederick Winslow Taylor Született USA Pennsylvania gazdag családba ( ) Elkezdte a Harvard Egyetemet 1874-től gépészsegéd majd esti iskolán mérnöki diplomát szerez Bethlehem Steel Works a lapátoló emberek számát 500- ról 140-re csökkentette

8 The Principles of Scientific Management (1911) Munkamódszer tanulmányok fejlesztése Darabbér-rendszer bevezetése Időtanulmány bevezetése Tudománnyá fejlesztette a szervezést a korábbi tapasztalaton alapuló munkavégzéshez képest A dolgozók kiválasztása és képzése

9 Együttműködés a menedzser és a dolgozók között Munkamegosztás a munkások és a menedzsment közt

10 Taylor szervezeti elmélete Világos alá-fölérendeltség Felelősség A tervezés és végrehajtás különválasztása Ösztönzők kidolgozása A terv követése Feladat specializáció

11 Taylor kritikája Az embereket gépnek tekintette Az embereket csak a pénz elégíti ki egyedül

12 Taylor hatására jött létre Munkafolyamat tervezés Munka mérése Termelésellenőrzés Munka tanulmányozás Személyzeti munka Minőség ellenőrzés

13 Ford ( ) Szalagmunka Münsterberg ( , német) Pszichológiai alkalmassági vizsgálatok

14 Fayol ( , francia) Munkaszervezés alapelvei, Taylor kortársa Bedeaux ( , francia, USA-ban dolgozott) Normákat ír elő a szükséges pihenőidőre. Hegner (1900-as évek, német) A munkaidő megállapítása Hensch Árpád ( ) Jószág berendezés Nagypataki Béla A munka eredményes fokozása a mezőgazdaságban

15 Hellei András (1942) Munkatan könyv írója, a Mezőgazdasági Munkatudományi Intézet igazgatója

16 Szervezés Szervezetek létrehozása, működtetése, továbbfejlesztése, a munka tárgya, munkamódszer és a munkaeszköz összehangolása A szervezés területei Társadalmi Gazdasági Tevékenység vizsgálata Racionalizálás Emberi alkotótevékenység

17 Szervezési irányelvek Teljesség Arányosság Tervszerűség Viszonylagosság Szervezési alaptévedések Ösztönösség Sematizmus Rendszertelenség Túlzott centralizmus Túlzott decentralizmus

18 Szervezetek a társadalomban Naturális gazdálkodás családok Árutermelés kialakulása latifundiumok Árutermelés és fogyasztás szétválása szervezetek A termelés atomizálása szervezetek, rendszerek Speciális egységek kialakulása bonyolult szervezetrendszerek

19 A szervezéstudomány fejlődése Klasszikus szervezéselmélet Taylor Neoklasszikus szervezéselmélet (I. Vh.) Human relatios Human behavior Munkakörülmények Munkapszichológia Munkaszociológia Informális csoportok

20 Integrált szervezéselmélet (1950-) Rendszerszemlélet A vállalat mesterséges rendszer Interdiszciplináris megközelítés

21 A munkaszervezés A munkafolyamatok összehangolt kialakítása úgy, hogy a munka termelékeny, gazdaságos, biztonságos, kényelmes, kulturált legyen. Tárgyi tényezőkkel kapcsolatos feladatok: Munkaeszköz kialakítás Munkakörülmények Munkafeladatok Munkahely ellátás

22 Emberi tényezőkkel kapcsolatos feladatok Munkaerő munkakör összehangolása (szakképzettség, gyakorlat) Munkaerő személyi kapcsolatai (alá fölérendeltség) Munkaerő gazdasági kapcsolatai (bér)

23 Munkaszervezés területei Tervezés Racionalizálás, fejlesztés Munkahelyszervezés Adott munkahelyen Munkaszervezés Egész vállalat szervezése

24 Az ergonómia feladata, célja és kialakulásának szakaszai

25 Görög ergos = munka és nomos = törvények, tan szavakból alkották Az ergonómia feladata az ember és környezete kölcsönhatásának tudományos tanulmányozása. A fizikai, környezeti tényezőket a használt eszközöket, anyagokat, a munkamódszert, a munka szervezetét jelenti. Az ergonómia célja az ember és a technikai környezet közötti harmónia biztosítása. A munka hatékonyságának növelése, valamint az emberi igények kielégítése.

26 Hatvanas évek: Az ergonómia ipari alkalmazása, rendszer-ergonómia Az ember-gép-környezet rendszer optimális működését elősegítő tudománynak és/vagy gyakorlatnak tekintik. Hetvenes évek: ergonómia a munka világán kívül termék-ergonómia A hetvenes évektől kezdődően egyaránt teret kap a közlekedésben, az iskolában, a lakásban, a sport és a szabadidős tevékenységek széles területén. Létrejött az ergonómia újabb ága, a termék-ergonómia. Nyolcvanas évek: biztonság és ergonómia, számítógép és ergonómia Integrálódik a tudományokba, az innovációs folyamatokba és a fogyasztói/jóléti társadalomba. A szoftver-ergonómia lényegében magasabb szinten történő visszatérés a klasszikus ergonómia által képviselt nézőponthoz.

27 Kognitív ergonómia és szoftver-ergonómia integráció emberi megbízhatóság felhasználói felület humán és mesterséges intelligencia összeillesztése participáció Az ergonómia fejlődésének vázlata Munka világán kívüli ergonómia Termék-ergonómia expanzió rétegspecifikus igények piaci verseny design és ergonómia Kulcsfogalmak Rendszer-ergonómia Termelési rendszerek, környezetergonómia rendszerelmélet ember-gép-rendszer optimalizálása környezet humanizálása Az ergonómia születése Klasszikus ergonómia ( fogantyúk és skálák ergonómiája ) vezérlési felület ember-gép-kapcsolat antropometria szenzomotoros kompatibilitás

28 A kilencvenes évek ergonómiája súlypont áthelyeződés a termék-ergonómiára, a biztonsági és környezetvédelmi szempontok fokozottabb érvényesítése, rétegigények fokozottabb figyelembe vétele, a felhasználók növekvő arányú közvetlen részvétele az ergonómiai tervezés és értékelés folyamatában.

29 A munkaszervezés és az ergonómia kapcsolata Hármas cél elérését kell a maga eszközeivel elősegíteni: műszaki gazdasági hatékonyság az emberi követelmények érvényesítése

30 Köszönöm a figyelmet!

Hasonló dokumentumok

Az ergonómia fejlődésének főbb állomásai. Az ergonómiai szempontú tervezés alapkövetelményei. Dr. Szabó Gyula

Az ergonómia fejlődésének főbb állomásai. Az ergonómiai szempontú tervezés alapkövetelményei Dr. Szabó Gyula Az ergonómia fejlődése (1945-1960) Fogantyúk és skálák ergonómiája klasszikus ergonómia: ember-gép