Semmelweis Egyetem, Budapest. Anatümiai, Szövet-és Fejlõdéstani Intézet. Dr. Ajtai Béla A REAKTÍV GLIÓZIS ÖSSZEHASONLÍTÓ MORFOLÓGIÁJA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Semmelweis Egyetem, Budapest. Anatümiai, Szövet-és Fejlõdéstani Intézet. Dr. Ajtai Béla A REAKTÍV GLIÓZIS ÖSSZEHASONLÍTÓ MORFOLÓGIÁJA"

Átírás

1 Semmelweis Egyetem, Budapest Anatümiai, Szövet-és Fejlõdéstani Intézet Dr. Ajtai Béla A REAKTÍV GLIÓZIS ÖSSZEHASONLÍTÓ MORFOLÓGIÁJA Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei Témavezetõ: Dr. Kálmán Mihály egyetemi docens Budapest, 2002

2 2 A reaktív gliózis a központi idegrendszer sérüléseit követõ jellegzetes elváltozás, az idegszövet reakciüja, amelyben a fõ szerepet az asztroglia játssza. A reaktív gliózist régóta felelõsnek tartják azért, hogy a központi idegrendszer sérüléseit nem követi az agypályák regenerációja. A fejlõdés korai szakaszában bekövetkezõ sérülések után a regeneráció még lehetséges, viszont ilyenkor reaktív gliózis nem lép fel, sõt épp ellenkezõleg, a fejlõdés során az asztroglia szerepe nélkülözhetetlen az idegrostok növekedésének fenntartásában és irányításában. Nem teljesen ismertek azok a molekuláris változások, amelyek a sérülés után az idegrostnövekedést meggátolják. Ezért hasznosak azok a modellek, amelyekben jól idõzíthetõen, helyhez és korhoz kötötten lép fel az idegrostnövekedés gátlása. Ugyancsak fontos kérdés, hogyan illeszkedik a reaktív gliózis kialakításának képessége ill. a regeneráció elvesztése az idegszövet fejlõdésébe. Mi lehet a biológiai értelme ezeknek a jelenségeknek? Ez leginkább in situ vizsgálatokkal, a fejlõdõ agy különbözõ korban történõ lézióival vizsgálható. A felsorolt problémákra munkámban a mechanikus léziük nyomán fellépõ reaktív gliüzis tanulmányozásával, összehasonlítü morfolügiai vizsgálatokkal kerestem választ. 1. A reaktív gliózis kialakulásának vizsgálata a fejlõdõ patkányagyban. Az idegrostnövekedést meggátlü reaktív gliózis kialakítására való képesség a neurohisztogenezis során jelenik meg. Célunk az volt, hogy patkányban megtaláljuk azt a legkorábbi fejlõdési stádiumot, amikor kialakulhat a felnõtt állatéhoz hasonló gliareakció. Mivel a kéreg és az egyes kéregalatti agyterületek fejlõdése aszinkron történik, felvetõdik a kérdés, hogy a reaktív gliózis megjelenése inkább általános (pl. immunológiai), vagy helyi tényezõk érettségétõl függ-e. A reaktív gliüzis megjelenésének idõadatait ezért két agyterületen hasonlítottunk össze, az agykéregben és a diencephalon területén. Ezeken egyetlen mûtéttel, egyszerre ejthetõ sérülés, ami a kísérletes elrendezõdést és az eredmények összehasonlítását megkönnyíti. Kísérleteink elsõ szakaszában egyszerû tûszúrásos léziókat végeztünk. Ezek eredményei arra mutattak, hogy a gliareakció kialakulását a fejlõdés korai szakaszában a lézió súlyossága is befolyásolhatja. Ennek eldöntésére a további vizsgálatokban összehasonlítottuk enyhe (egyszerû tûszúrás) és súlyos (szívásos roncsolás) léziók hatását is. A különbözõ súlyosságú léziükat k ülönbözõ pre- és posztnatális életkorokban hajtottuk végre, az anyagokat rövid és hosszú túlélési idõk után dolgoztuk fel. 2. A reaktív gliózis és az idegrostnövekedés kapcsolatának vizsgálata. Az utóbbi idõben a reaktív gliózisról alkotott kép módosul. Míg korábban a regeneráció szempontjából egyértelmûen ártalmasnak tartották és igyekeztek megoldást találni meggátlására, újabban egyre többen vélik, hogy pozitív szerepe is van, sõt, elsõdleges funkciója a neuroprotekció és az idegrostnövekedés serkentése lenne. Ez indokolja a reaktív gliózis és az idegrostnövekedés kapcsolatának különbözõ életkorokban, különbözõ agyterületeken való összehasonlítását. Bár az általános nézet szerint a reaktív gliózis megjelenése felelõs azért, hogy az idegpályák a központi idegrendszerben nem regenerálódnak, kérdés, hogy a fejlõdés

3 3 során a reaktív gliózis megjelenése valóban egybeesik-e az idegpályák növekedésének megszûnésével. Az idegrostnövekedés és a reaktív gliüzis kapcsolatát háromféle kísérleti elrendezésben vizsgáltuk illetve hasonlítottuk össze: i, a corpus callosum helyének bemetszése nyomán a 17. embrionális naptül, tehát a pálya elsõ (pioneer) rostjainak benövése elõtti idõszaktól kezdve; ii, megfigyeléseink nyomán a vizsgálatot kiterjesztettük a kéregben a sérülés körül alternatív utat keresõ callosalis idegrostok viselkedésére; iii, valamint a megfelelõ kéregalatti területeken (ti. a diencephalonban) észlelt idegrostnövekedési jelenségekre. Ezekben a kísérletekben igyekeztünk jól behatárolni azt az idõpontot ill. fejlõdési stádiumot, amelyben az idegrostnövekedés megszûnik. Ez kiindulópont lehet ahhoz, hogy a rostnövekedést szabályozó anyagok, pl. extracelluláris mátrix komponensek, sejtadhéziós és növekedési faktorok eloszlását is vizsgáljuk. Ez utübbi téren azonban eddigi vizsgálataink csak az elõkísérletekig jutottak. 3. A reaktív gliózis összehasonlító morfológiai vizsgálata speciális gliaszerkezetû agyterületeken. A reaktív gliózisról felhalmozódott adattömeg szinte kivétel nélkül olyan agyterületekre vonatkozik, ahol az asztrociták nyúlványrendszere nem mutat valamely kitüntetett egyirányba-rendezõdést. Érdekes lehet összehasonlítani ezekkel az olyan agyterületek gliareakciüját, ahol az asztroglia nyúlványrendszere rendezett, illetve ahol asztrociták helyett ependimogliát találunk. Felvetõdik a kérdés, hogy ha az asztroglia nyúlványrendszere eleve egy kitüntetett irányba rendezett, képes-e átrendezõdni a sérülés demarkálására. Ilyen speciális gliapopuláció a Bergmann glia, amelynek szúrásos lézióra történõ reakcióját felnõtt patkányon és csirkén vizsgáltuk, ill. a halak tectum opticumában található ependimoglia, amelyet aranyhalon vizsgáltunk. Emlõsön és madáron ismert jelenség, hogy olyan területeken, melyek a sértetlen agyban nem vagy alig GFAP-immunpozitívak, sérülés után GFAP-immunpozitív gliareakció jelenik meg. Olyan állatokban, melyekben ependimoglia az uralkodó típus, kevés GFAP-immunnegatív terület van, és ezek reakciókészségét eddig még nem vizsgálták. Ennek tanulmányozására tûszúrásos léziókat hoztunk létre aranyhalakban, a lobus nervi vagiban, hogy annak gliareakciüját összehasonlítsuk a madár és emlõsagy szintén GFAP- immunnegatív területein tapasztaltakkal. A kísérleteket az állatkísérletekre vonatkozü etikai küdex szabályainak (megfelelõ mélységû és idõtartamú anesztézia, posztoperatív gondozás) betartásával végeztük. Újszülött és korai posztnatális patkányok agyi léziüjához a fej bõrét megnyitottuk, majd azt félrehúzva elvégeztük a koponyatetõ bemetszését. E bemetszésen keresztül hajtottuk végre a különbözõ típusú-súlyosságú léziükat. A reaktív gliüzis megjelenésének vizsgálatához alkalmaztunk i, egyszerû tûszúrást, vékony tûvel; ii, szívásos roncsolást, vastag tûn keresztül. A reaktív gliüzis és a rostnövekedés tanulmányozásához steril zsilettpengével történõ bemetszést végeztünk a fejlõdõ corpus callosum valamint az alatta elhelyezkedõ diencephalon állományában.

4 4 Prenatális korban (patkányembriükon) a szúrásos illetve bemetszéses léziükat az általunk kifejlesztett intrauterin technikával végeztük, az anyaállat megfelelõ anesztéziájának beállása után. A felnõtt patkány és csirke cerebellum léziüjához az állatok fejét sztereotaxikus készülékben rögzítettük. A koponyát fogászati fúró segítségével megnyitottuk, majd a dura bemetszése után steril, vastag tûvel a cerebellumba szúrtunk, annak minden rétegén áthatolva. Aranyhalban a tûszúrásos léziüt a b õrön és a koponyatetõn keresztül szúrva hajtottuk végre. A túlélési idõ elteltével az állatokat az anesztetikum fokozatosan emelkedõ düzisával túlaltattuk. Az újszülött patkányok és az aranyhalak esetében csak immerziüs, minden egyéb esetben perfúziüs fixálást alkalmaztunk, 4%-os paraformaldehid oldattal, melyet 2-3 napos utüfixálás követett, ugyancsak 4%-os paraformaldehid oldatban. Az eltávolított, immunhisztokémiai feldolgozásra kerülõ agyak metszését vibrációs mikrotómmal (Vibratom) végeztük. Az elektronmikroszkópos anyagokat Durkupánba ágyaztuk, majd elõször félvékony metszeteket készítettünk, melyeken meghatároztuk az elektronmikroszküppal tanulmányozandü részt. A leggyakrabban alkalmazott szövetfestési eljárásunk a különféle anyagok immunhisztokémiai kimutatása volt. A két legfontosabb anyag a GFAP (glial fibrillary acidic protein, a reaktív gliüzis kimutatására) illetve a NFP (neurofilament protein, az idegrostok feltüntetésére) volt. Immunhisztokémiai reakciüt emellett egyéb intermedier filamentumok (vimentin, nestin) és az idegrostnövekedés szabályozásában szerepet játszü anyagok (laminin, fibronectin, chondroitin-sulfate, transforming growth factor beta, pleiotrophin, L1, tenascin, neural cell adhesion molecule) kimutatására is végeztünk. Az immunhisztokémiai eljárás egyes lépései között a lebegõ metszeteket 0.1 M-os foszfátpufferrel mostuk, 30 percen át. A lebegõ metszeteket 3 %-os hidrogénperoxid oldattal kezeltük, majd 20%-os normál kecskeszérumban inkubáltuk, szobahõmérsékleten, 90 percig, hogy a nemspecifikus antigénkötést blokkoljuk. Ezt követõen az anyagot a primer antitest oldatában inkubáltuk, 4 o C-on 40 órán át. A következõ lépésben a primer antitestek gazdaállatainak immunglobulinja ellen termelt, biotinilált, szekunder antitestek 1:100 arányban hígított oldatával végeztük az inkubálást, 90 percig, szobahõmérsékleten, folyamatos enyhe rázás mellett. Ezt a lépést 1:100-as hígítású sztreptavidin-biotin-tormaperoxidáz komplexszel való inkubáció követte, szintén szobahõmérsékleten, folyamatos, enyhe rázás mellett, 90 percig. Az immunkomplexet diaminobenzidin reakcióval tettük láthatóvá, szobahõmérsékleten. Az immunhisztokémiai reakciót követõen a metszeteket ecsettel tárgylemezre húztuk fel és szennyezõdéstõl védve tároltuk. A metszeteket száradás után (kb. 24h elteltével) DePeXszel fedtük le. Egyes anyagok esetében Nissl festést is alkalmaztunk. Patkány agykérgében a 20. embrionális napon vagy az elõtt nemcsak az egyszerû szúrás, hanem még a tartós deformitást, sõt idegen szövet véletlen beékelõdését okozó sérülés nyomán sem tapasztaltuk reaktív gliózis kialakulását. Az egyszerû tûszúrások nyom nélkül gyügyultak, a s úlyos léziük k érgi invagináciük vagy porencephalia kialakulásához vezettek. A maradandü deformitások esetén a kéreg szerkezete (rétegek elrendezõdése, érszerkezet) a deformitásnak megfelelõen müdosult, a felszínen az ép felszínt borítühoz hasonlü szerkezetû glia limitans jött létre.

5 5 Patkányban az agykéreg gliájának a sérülésekre való reakciókészsége (az ún. gliareaktivitás) az ötödik életnap után vált hasonlóvá a felnõtt állatéhoz, vagyis az ebben a korban vagy késõbb végzett léziükat, azok súlyosságátül f üggetlenül, maradandü reaktív gliüzis követte. Áttekintve a patkány agykéreg fejlõdésének irodalombül ismert adatait, megállapítottuk hogy a kérgi gliareaktivitás megjelenése a neuronmigráció befejeztéhez és a radiális glia-asztrocita átalakulás idejéhez köthetõ, a sérülés nem hozza elõbbre az asztrociták tömeges megjelenését, a radiális glia nem válik GFAPimmunpozitívvá. Az újszülöttkor és az ötödik életnap között a sérülés súlyosságától, jellegétõl függ, hogy a reaktív gliózis kialakul-e. Ha a sérülés enyhe és meggyügyul a glia reakciükészségének megjelenése (vagyis az 5. életnap) elõtt, reaktív gliüzis nem jön létre. Ha azonban a sérülés nyomai még az 5. életnapon is jelen vannak, akkor reaktív gliüzist váltanak ki. Ennek megfelelõen, ha kellõen súlyos, akár újszülöttkori sérülés nyomán is létrejöhet reaktív gliüzis. Fontos megfigyelésünk, hogy az életnap közti idõszakban végzett léziük nyomán a reaktív gliüzis ha kialakul- mindig a életnapokon észlehetõ, tehát minél korábbi a léziü, annál hosszabb a gliareakciü kialakulásának latenciaideje. Ez azt jelenti, hogy a korai posztnatális korban a kérgi reaktív gliüzisnak a megjelenése az, ami egy adott életküszöbhöz köthetõ, nem pedig a kiválthatüsága. Ez megmagyarázhatja a korábbi irodalmi adatok bizonytalanságát a reaktív gliózis megjelenésérõl, ugyanis azok nem a reaktív gliüzis legkorábbi megjelenésének idejét keresték, hanem azt a legkorábbi életkort, melyben a léziüt végrehajtva azt reaktív gliüzis követi. Mint eredményeinkbõl kitûnik, ez az életkor a kéregben a sérülés súlyosságátül függõen különbözõ lehet. A kéreggel ellentétben a patkány diencephalonban már az embrionális korban (a 18. embrionális napon vagy késõbb) bekövetkezõ sérüléseket is maradandü reaktív gliózis követte. A reaktív gliózis kiválthatósága tehát korábbra tehetõ az irodalomban általánosan elfogadottnál és igazoltuk azt a feltételezésünket, miszerint a reaktív gliüzis kialakulásának idõpontja agyterületenként eltérõ. Ennek oka feltehetõleg az, hogy mint a kéregnél is láttuk- a gliareaktivitás megjelenéséhez az adott agyterületen bizonyos érési folyamatoknak le kell zajlania. Ezek az érési folyamatok a különbözõ agyterületeken aszinkron müdon zajlanak, a k éregalatti területek érése megelõzi a kéregét. Ez a megfigyelés a másik magyarázata a reaktív gliüzis megjelenésérõl szülü, eltérõ irodalmi adatoknak. A gliareaktivitás megjelenésének beillesztése a szöveti fejlõdés folyamatába azt is lehetõvé teszi, hogy eredményeinket a humán agyra is adaptáljuk. A pályaátmetszéses léziük során azt figyeltük meg, hogy a corpus callosum fejlõdését a 17. embrionális napi átmetszések még nem, a 20. embrionális nap utániak már mindig megszakítják. A 2. életnapnál korábban végrehajtott átmetszések nyomán a rostmegszakítás területén reaktív gliózis nem alakult ki, a gátlásért egyéb tényezõk lehettek felelõsek. Ezek között feltételezhetõ a pioneer rostok és/vagy a guiding gliapopulációk pusztulása. Az újszülöttkorban vagy korábban végrehajtott léziük nyomán emellett gyakran kialakult egy, a leendõ rostok növekedésének területén elhelyezkedõ, Nissl festéssel jül elkülöníthetõ ektüpiás sejtcsoport, amely feltételezésünk szerint migrációjában és differenciálódásában a lézió által retardált sejtekbõl áll. E sejtcsoport területén a corpus callosum rostjai nem voltak képesek átnõni, de a gátlás pontos mechanizmusa nem ismert. Az általunk vizsgált, idegrost-növekedést szabályozü anyagok eloszlásának vizsgálata eddig még nem adott magyarázatot.

6 A megszakított corpus callosum rostjai (a 18. embrionális nap és az újszülöttkor közötti sérülések nyomán), bár a léziü területét keresztezni nem voltak képesek, de alternatív utakon, a szomszédos fejlõdõ agykéreg állományában jól növekedtek. A növekvõ rostok lefutása mentén GFAP-pozitív asztrociták zónáját figyeltük meg, noha egyébként a kéregben ekkor még ezek megjelenése nem jellemzõ. Feltételezzük, hogy ezen asztrociták megjelenését maguk a növekvõ idegrostok indukálják, és az asztrociták feladata az axonnövekedés serkentése. Ilyen hatás in vitro eredmények alapján már sejthetõ volt, de in situ demonstrálásával még nem találkoztunk. Ebben az életkorban az agykéregben tehát nem a szövetroncsolódás, hanem az idegrostbenövés lenne a GFAPimmunpozitív asztrociták megjelenésének indukálója. Egy másik magyarázat lehet, hogy az asztrociták a rostnövekedés gátlása céljábül aktiválüdtak de ez a funkciüjuk valamiért még nem képes érvényre jutni. A corpus callosum rostmegszakításának területén a felnõtt állatra jellemzõ demarkálü reaktív gliüzis csak a 2. életnapon vagy késõbb végrehajtott átmetszések nyomán alakult ki. Ennek területét az idegrostok nem voltak képesek keresztezni. Megfigyeléseink szerint tehát a fejlõdõ patkányagyban az idegrostok növekedésének elmaradása nem esik egybe a reaktív gliüzis megjelenésével, vagyis a rostnövekedés képességének megszûnése egyéb, eddig nem ismert tényezõknek tulajdoníthatü. A corpus callosum átmetszéses léziüi nyomán a reaktív gliüzist a nestin immunhisztokémiai kimutatásával is vizsgáltuk. Azt tapasztaltuk, hogy bár ép viszonyok esetén a nestin immunfestése a GFAP-nál korábban, már az újszülött kéregben feltüntet asztrocitákat, reaktív gliüzist ezzel a müdszerrel is, akárcsak GFAP-val, csak a 2. életnapi vagy késõbbi sérülések után figyelhetünk meg. A 2. életnap elõtt végzett sérülések területén a nestin-immunpozitivitás a GFAP-hoz hasonlüan hiányzik, jelezve az ottani gliapopuláciü kiesését. Ez arra utal, hogy a GFAP alkalmas marker a reaktív gliüzis legkorábbi megjelenésének vizsgálatára. A diencephalonban végrehajtott bemetszéses léziók nyomán, korábbi megfigyelésünknek megfelelõen, reaktív gliózis alakult ki, ha a léziüt a 18. embrionális napon vagy késõbb végeztük. Nagyon érdekes megfigyelésünk, hogy az ötödik életnapon vagy korábban végzett léziük után e reaktív gliüzis területének megfelelõen egy rendellenes idegrostköteg is megjelenik. Feltételezzük, hogy itt a reaktív gliózis indukálta az idegrostok benövését, hiszen az ép oldalon ilyen lefutású rostnyaláb nem fordult elõ. Ilyen jelenség in vivo demonstrálását eddig nem találtuk az irodalomban. Lényeges eltérés a kéregben megfigyeltektõl, hogy a diencephalonban a rostnövekedés nem a szomszédos ép szövetben, hanem a lézió vonalában történik. A reaktív gliüzis és a rostnövekedés kapcsolata tehát nemcsak egy adott agyterületen változik, a fejlõdés különbözõ szakaszaiban, hanem eltérõ jellegû a különbözõ agyterületeken is. Ez magyarázatul szolgálhat arra, hogy a gliareakciü és az idegrostnövekedés kapcsolata miért olyan vitatott, ellentmondásos kérdés az irodalomban. A diencephalikus segítõ és a kérgi gátlü gliüzis az átalunk használt anyagok (GFAP, vimentin, nestin) immunhisztokémiai kimutatásával azonos morfolügiájúnak látszott, tehát a morfolügiai kép, legalábbis fénymikroszküpos szinten, nem utal a rostnövekedést segítõ vagy gátlü funkciüra. A tapasztalt idõbeli és agyterületek közti különbségek arra is utalnak, hogy a központi idegrendszeri sérülések utáni regeneráciü problémájára nagy valüszínûséggel nem egy, az egész agyra általános érvényû válasz létezik, hanem a különbözõ agyterületeken külön-külön egyedi stratégiákra lesz szükség. A rostnövekedés 6

7 7 serkentésének és gátlásának mechanizmusára a diencephalon területén sem találtunk eddig választ az általunk vizsgált anyagokkal. Kísérleteink fontos eredménye mindazonáltal, hogy reprodukálhatüan l étre tudtunk hozni mind idegrostnövekedést serkentõ, mind azt gátlü in vivo környezeteket. Ezek biokémiai és molekuláris biolügiai müdszerekkel valü összehasonlítása megvilágíthatja a rostnövekedés serkentésének és gátlásának mechanizmusait. A speciális gliaszerkezetû agyterületek tûszúrásos léziüi nyomán az emlõs (patkány) és madár (házi csirke) cerebellum molekuláris rétegében azt tapasztaltuk, hogy a gliareakciót a Bergmann glia hozza létre, a szomszédos területek (granuláris réteg) asztrocitái nem migrálnak a sérülés területére. Az aktivált Bergmann-glia nyúlványrendszere a sérülés területével párhuzamos maradt, nem, vagy alig rendezõdött át. Ezek a kísérletek megmutatták, hogy a reaktív gliüzist kialakítü sejtek eredetérõl alkotott elképzelések közül (a rezidens asztrogliapopuláciü aktiválüdása, osztüdás illetve más agyerületekrõl valü bevándorlás), legalábbis a cerebellum esetében az elsõnek, vagyis a rezidens gliapopuláciü aktiválüdásának van fõ szerepe. További, elektronmikroszküpos vizsgálatokat igényel majd annak tanulmányozása, hogy a demarkálü gliaheg hiányában miként valüsulnak meg a molekuláris rétegben a reaktív gliüzis legfontosabbnak tartott funkciüi (új felszín képzése, neuroprotekciü). Bár a Bergman glia nyúlványrendszere nem rendezõdött át a léziü nyomán, e sejtek aktivált voltát igazolta GFAP expressziüjuk megjelenése illetve fokozüdása. Patkányban az ép viszonyok esetén is GFAP-immunpozitív nyúlványok GFAP expressziüja fokozüdott, amit a GFAP elleni primér antitest különbözõ hígítású oldatainak használatával mutattunk ki. Új megfigyelés, hogy az ép viszonyok esetén GFAPexpressziüt nem mutatü csirke Bergmann-glia is képes sérülés hatására GFAP-t expresszálni. Csontoshal (aranyhal) agyának GFAP-mentes agyterületeit vizsgálva azt figyeltük meg, hogy szemben a madarak és emlõsök GFAP-immunnegatív agyterületein tapasztaltakkal, itt a léziü nyomán sem jelenik meg GFAP-immunpozitivitás. Az irodalmi adatok szerint ezeken az agyterületeken elektronmikroszküpos vizsgálatok alapján a glia csekély mennyiségû filamentumot tartalmaz és a sejtek asztroglia voltának megállapítása is kétséges. Elképzelhetõ, hogy ezeken a területeken egyáltalán nincsenek GFAPexpressziüra k épes gliasejtek, vagy a léziü nem indukálja a GFAP expressziü megjelenését.

8 8 Publikáciüs lista Az értekezés témájában megjelent közlemények Ajtai BM, Kállai L, Kálmán M (1997) Capability for reactive gliosis develops prenatally in the diencephalon but not in the cortex of rats. Exp Neurol 146: Ajtai BM, Kálmán M (1998) Glial fibrillary acidic protein expression but no glial demarcation follows the lesion in the molecular layer of cerebellum. Brain Res 802: Kálmán M, Ajtai BM (2000) Lesions do not provoke GFAP-expression in the GFAP- immunonegative areas of the teleost brain Ann Anat 182: Ajtai BM, Kálmán M (2000) Axon growth failure following corpus callosum lesions precedes glial reaction in perinatal rats Anat Embryol 202: Kálmán M, Ajtai BM, Sommernes JH (2000) Characteristics of glial reaction in the perinatal rat cortex: the effect of lesion size in the critical period. Neural Plasticity 7: Kálmán M, Ajtai BM (2001) A comparison of intermediate filament markers for presumptive astroglia in the developing rat neocortex: immunostaining against nestin reveals more detail, than GFAP or vimentin Int J Dev Neurosci, 19: Ajtai BM, Kálmán M. (2001) Reactive gliosis support and guide axon growth in the rat thalamus during the first postnatal week. A sharply timed transition from permissive to non-permissive stage. Int J Dev Neurosci 19: Az értekezés témájához nem kapcsolüdü közlemény Kálmán M, Tuba A, Ajtai B (1995) Development of ependyma in neural transplants Int J Develop Neurosci 13:75-79

9 9 Az értekezés témájához kapcsolüdü idézhetõ absztraktok Ajtai B, Kállai L, Székely AD, Kálmán M (1995) Reactive gliosis in fetal and neonatal rats. Eur J Neurosci Suppl 8:11 Ajtai B, Székely AD, Kálmán M (1994) NADPH-diaphorase positivity following lesions to the brain. Eur J Neurosci Suppl 7:53 Ajtai BM, Kállai L, Kálmán M (1996) Investigations on glial reactions to lesions in rat fetuses of different ages Neurobiology 4:288 Kállai L, Ajtai BM, Kálmán M (1996) Development of rat brain after fetal lesions. Eur J Neurosci Suppl 9:33 Kálmán M, Ajtai BM, Kállai L (1996) Capability of reactive gliosis develops prenatally in the diencephalon but not in the cortex. Soc Neurosci Abstr 22:1969 Ajtai BM, Kálmán M (1997) Glial reactions following stab wounds in the cerebellum and optic tectum of the developing and adult chicken brain. Neurobiology 5: Kálmán M, del Campo P, Sommernes JH, Ajtai BM (1997) Comparative study on reactive gliosis after stab wounds and partial cortical ablations in developing rats. Neurobiology 5: Kálmán M., Ajtai BM, Sommernes JH (1998) Characteristics of the formation of glial reaction in the perinatal rat brain. Neurobiology, 6: Ajtai BM, Kálmán M (1998) Effects of perinatal lesions on the development of the rat corpus callosum. Neurobiology, 6: Ajtai BM, Kálmán M (1998) Effects of perinatal lesions on the development of the rat corpus callosum. Eur J Neurosci Suppl 10:55

10 10 Ajtai BM, Kálmán M, Sommernes JH (1998) Characteristics of the formation of glial reaction in the perinatal rat brain. Soc Neurosci Abstr 24:1795 Ajtai BM, Kálmán M (1999) Effects of late prenatal and neonatal lesions on the growth of the rat corpus callosum. Neurobiology 7: Ajtai BM, Kálmán M (1999) Nestin immunostaining in the lesioned prenatal cortex: astrocytes are present but not reactive. Soc Neurosci Abstr 25:790 Ajtai B, Kálmán M (2000) Effects of perinatal lesions on brain development-role of migration disturbances? Neurobiology 8: 288. Kálmán M, Ajtai B, Takács P (közlés alatt) Reactive glia promotes axon growth: a sharply timed transition of permissive stage to non-permissive stage. Neurobiology

A nemi különbségek vizsgálatáról lévén szó, elsődleges volt a nemi hormonok, mint belső környezetbeli különbségeket létrehozó tényezők szerepének

A nemi különbségek vizsgálatáról lévén szó, elsődleges volt a nemi hormonok, mint belső környezetbeli különbségeket létrehozó tényezők szerepének Kutatási beszámoló Pályázatunk célja annak kiderítése volt, hogy az agyi asztrociták mutatnak-e nemi különbségeket, akár struktura, akár területi megoszlás, akár reaktivitás tekintetében. Alkalmazott megközelítésünk

Részletesebben

Az asztroglia és a kötőszövet kapcsolata

Az asztroglia és a kötőszövet kapcsolata Az asztroglia és a kötőszövet kapcsolata Doktori értekezés dr. Szabó Adrienn Budapest 2009 1. Bevezetés A többsejtű szervezetek szöveteinek szerveződéséhez a sejteknek nem csak fel kell ismerniük a szomszédos

Részletesebben

Az elért eredmények ismertetése 1. Csirkeembriók gerincvelő telepeiben kimutattuk, hogy az extracellularis matrix (ECM) egyik organizátor molekulája,

Az elért eredmények ismertetése 1. Csirkeembriók gerincvelő telepeiben kimutattuk, hogy az extracellularis matrix (ECM) egyik organizátor molekulája, Az elért eredmények ismertetése 1. Csirkeembriók gerincvelő telepeiben kimutattuk, hogy az extracellularis matrix (ECM) egyik organizátor molekulája, a hyaluronsav (HA) elsősorban a postmitotikus állapot

Részletesebben

A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai

A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai BIOLÓGIAI MOZGÁSOK A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai Kollektív mozgás Szervezet mozgása ( Az évszázad ugrása ) Szerv mozgás BIOLÓGIAI MOZGÁSOK BIOLÓGIAI MOZGÁSOK Ritmusosan összehúzódó szívizomsejt

Részletesebben

Megállapítottuk, hogy a normális időre született gyermekekben illetve a születés utáni 2-8. években (hasonlóképpen mint felnőttkorban), csak

Megállapítottuk, hogy a normális időre született gyermekekben illetve a születés utáni 2-8. években (hasonlóképpen mint felnőttkorban), csak Megállapítottuk, hogy a normális időre született gyermekekben illetve a születés utáni 2-8. években (hasonlóképpen mint felnőttkorban), csak minimális mértékben folyik neuronok képződése az emberi hippokampuszban.

Részletesebben

SZABADALMI LEÍRÁS. (21) A bejelentés ügyszáma: P 02 00473 (22) A bejelentés napja: 2002. 02. 08. (30) Elsõbbségi adatok: P0100664 2001. 02. 09.

SZABADALMI LEÍRÁS. (21) A bejelentés ügyszáma: P 02 00473 (22) A bejelentés napja: 2002. 02. 08. (30) Elsõbbségi adatok: P0100664 2001. 02. 09. (19) Országkód HU SZABADALMI LEÍRÁS!HU000223490B1_! (11) Lajstromszám: 223 490 B1 (21) A bejelentés ügyszáma: P 02 00473 (22) A bejelentés napja: 2002. 02. 08. (30) Elsõbbségi adatok: P0100664 2001. 02.

Részletesebben

Asztrociták: a központi idegrendszer sokoldalú sejtjei. 2009.11.04. Dr Környei Zsuzsanna

Asztrociták: a központi idegrendszer sokoldalú sejtjei. 2009.11.04. Dr Környei Zsuzsanna Asztrociták: a központi idegrendszer sokoldalú sejtjei 2009.11.04. Dr Környei Zsuzsanna Caenorhabditis elegans 1090 testi sejt 302 idegsejt 56 gliasejt Idegi sejttípusok Neural cell types Idegsejtek Gliasejtek

Részletesebben

Sejtváz Mikrofilamentum (aktin)

Sejtváz Mikrofilamentum (aktin) Hermann H., Aebi U. 2000, Curr Op. Cell Biol., 12: 79-90 Sejtváz 7-9 nm Mikrofilamentum (aktin) 25 nm 10 nm Mikrotubulus Intermedier filamentum Sejtváz - IF: egyes Metazoákban, pl. gerincesekben, fonálférgekben

Részletesebben

A citokin egyensúly. Gyulladásgátló cytokinek. Gyulladáskeltő citokinek. Védelem és sejttúlélés. Gyulladás, sejtpusztulás NA DA.

A citokin egyensúly. Gyulladásgátló cytokinek. Gyulladáskeltő citokinek. Védelem és sejttúlélés. Gyulladás, sejtpusztulás NA DA. Apoptózis; Asztrocita: fagocitózis; PGD4; Növekedési faktorok: TGFβ1; neurosteroidok Gyulladásgátló cytokinek A citokin egyensúly NEUROTRANSZMITTEREK Reaktív asztroglia, aktivált mikroglia; Perifériás

Részletesebben

Citoszkeleton. Sejtek rugalmassága. Polimer mechanika: Hooke-rugalmasság. A citoszkeleton filamentumai. Fogászati anyagtan fizikai alapjai 12.

Citoszkeleton. Sejtek rugalmassága. Polimer mechanika: Hooke-rugalmasság. A citoszkeleton filamentumai. Fogászati anyagtan fizikai alapjai 12. Fogászati anyagtan fizikai alapjai 12. Sejtek rugalmassága Citoszkeleton Eukariota sejtek dinamikus vázrendszere Három fő filamentum-osztály: A. Vékony (aktin) B. Intermedier C. Mikrotubulus Polimerizáció:

Részletesebben

Életvégi döntések az intenzív terápiában az újraélesztés etikai és jogi vonatkozásai

Életvégi döntések az intenzív terápiában az újraélesztés etikai és jogi vonatkozásai Semmelweis Egyetem Doktori Iskola Dr. Élő Gábor Életvégi döntések az intenzív terápiában az újraélesztés etikai és jogi vonatkozásai Tézisek Semmelweis Egyetem 4. sz. Doktori Iskola Semmelweis Egyetem

Részletesebben

Szerzett, szekunder típusú opticus atrophia. Korányi Katalin Országos Onkológiai Intézet Budapest MSzT Kongresszus Siófok

Szerzett, szekunder típusú opticus atrophia. Korányi Katalin Országos Onkológiai Intézet Budapest MSzT Kongresszus Siófok Szerzett, szekunder típusú opticus atrophia Korányi Katalin Országos Onkológiai Intézet Budapest MSzT Kongresszus 2011. Siófok Definició Opticus atrophia: részleges vagy teljes axonvesztés: morfológiai

Részletesebben

Az Axon Ultrastruktúrája és működése. LOVAS GÁBOR Jahn Ferenc Kórház

Az Axon Ultrastruktúrája és működése. LOVAS GÁBOR Jahn Ferenc Kórház Az Axon Ultrastruktúrája és működése LOVAS GÁBOR Jahn Ferenc Kórház Axon az átlagos orvosnak Axon az átlagos orvosnak Axon a Neurológusnak Az Axon valójában Funkció - struktúra Physiol Rev 91: 555 602,

Részletesebben

2012.11.27. Neuronok előkészítése funkcionális vizsgálatokra. Az alkalmazható technikák előnyei és hátrányai. Neuronok izolálása I

2012.11.27. Neuronok előkészítése funkcionális vizsgálatokra. Az alkalmazható technikák előnyei és hátrányai. Neuronok izolálása I Neuronok előkészítése funkcionális vizsgálatokra. Az alkalmazható technikák előnyei és hátrányai Sejtszintű elektrofiziológia 1.: csatornák funkcionális Sejtszintű elektrofiziológia 2.: izolált/sejtkultúrában

Részletesebben

Sejtek - őssejtek dióhéjban. 2014. február. Sarkadi Balázs, MTA-TTK Molekuláris Farmakológiai Intézet - SE Kutatócsoport, Budapest

Sejtek - őssejtek dióhéjban. 2014. február. Sarkadi Balázs, MTA-TTK Molekuláris Farmakológiai Intézet - SE Kutatócsoport, Budapest Sejtek - őssejtek dióhéjban 2014. február Sarkadi Balázs, MTA-TTK Molekuláris Farmakológiai Intézet - SE Kutatócsoport, Budapest A legtöbb sejtünk osztódik, differenciálódik, elpusztul... vérsejtek Vannak

Részletesebben

A zsírszövet mellett az agyvelő lipidekben leggazdagabb szervünk. Pontosabban az agy igen gazdag hosszú szénláncú politelítetlen zsírsavakban

A zsírszövet mellett az agyvelő lipidekben leggazdagabb szervünk. Pontosabban az agy igen gazdag hosszú szénláncú politelítetlen zsírsavakban BEVEZETÉS ÉS A KUTATÁS CÉLJA A zsírszövet mellett az agyvelő lipidekben leggazdagabb szervünk. Pontosabban az agy igen gazdag hosszú szénláncú politelítetlen zsírsavakban (LCPUFA), mint az arachidonsav

Részletesebben

Zárójelentés. A) A cervix nyújthatóságának (rezisztencia) állatkísérletes meghatározása terhes és nem terhes patkányban.

Zárójelentés. A) A cervix nyújthatóságának (rezisztencia) állatkísérletes meghatározása terhes és nem terhes patkányban. Zárójelentés A kutatás fő célkitűzése a β 2 agonisták és altípus szelektív α 1 antagonisták hatásának vizsgálata a terhesség során a patkány cervix érésére összehasonlítva a corpusra gyakorolt hatásokkal.

Részletesebben

Statikus és dinamikus elektroenkefalográfiás vizsgálatok Alzheimer kórban

Statikus és dinamikus elektroenkefalográfiás vizsgálatok Alzheimer kórban Statikus és dinamikus elektroenkefalográfiás vizsgálatok Alzheimer kórban Doktori tézisek Dr. Hidasi Zoltán Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Témavezető: Dr. Rajna Péter, egyetemi

Részletesebben

MAGYAR NYELVŰ ÖSSZEFOGLALÁS

MAGYAR NYELVŰ ÖSSZEFOGLALÁS MAGYAR NYELVŰ ÖSSZEFOGLALÁS Bevezetés Ph.D. munkám során az agynak a neurodegeneratív folyamatok iránti érzékenységét vizsgáltam, különös tekintettel a korai neonatális fejlődést befolyásoló különböző

Részletesebben

Az elért eredmények. a) A jobb- és baloldali petefészek supraspinális beidegzése

Az elért eredmények. a) A jobb- és baloldali petefészek supraspinális beidegzése Az elért eredmények A perifériás belsőelválasztású mirigyek működésének szabályozásában a hypothalamushypophysis-célszerv rendszer döntő szerepet játszik. Közvetett, élettani megfigyelések arra utaltak,

Részletesebben

Nanosomia A kivizsgálás indikációi, irányai. Dr. Halász Zita egyetemi docens Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekklinika, Budapest

Nanosomia A kivizsgálás indikációi, irányai. Dr. Halász Zita egyetemi docens Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekklinika, Budapest Nanosomia A kivizsgálás indikációi, irányai Dr. Halász Zita egyetemi docens Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekklinika, Budapest Az ideális növekedés alapfeltétele adequat táplálkozás, energia bevitel krónikus

Részletesebben

~ 1 ~ Ezek alapján a következő célokat valósítottuk meg a Ph.D. munkám során:

~ 1 ~ Ezek alapján a következő célokat valósítottuk meg a Ph.D. munkám során: ~ 1 ~ Bevezetés és célkitűzések A sejtekben egy adott időpillanatban expresszált fehérjék összessége a proteom. A kvantitatív proteomika célja a proteom, egy adott kezelés vagy stimulus hatására bekövetkező

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET

SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET A MINŐSÉG- ÉS BIZTONSÁGMENEDZSMENT SZEREPÉNEK ÉS HATÉKONYSÁGÁNAK ÖKONÓMIAI VIZSGÁLATA

Részletesebben

Koponya ultrahangvizsgálat Anatómia és fejlıdési rendellenességek. Várkonyi Ildikó Semmelweis Egyetem I.Gyermekklinika

Koponya ultrahangvizsgálat Anatómia és fejlıdési rendellenességek. Várkonyi Ildikó Semmelweis Egyetem I.Gyermekklinika Koponya ultrahangvizsgálat Anatómia és fejlıdési rendellenességek Várkonyi Ildikó Semmelweis Egyetem I.Gyermekklinika Koponya ultrahang (valójában agy-) Nem invazív, ismételhetı, ágy mellett végezhetı

Részletesebben

Az asztroglia és a kötőszövet kapcsolata

Az asztroglia és a kötőszövet kapcsolata Az asztroglia és a kötőszövet kapcsolata Doktori (PhD) értekezés dr. Szabó Adrienn Témavezető: dr. Kálmán Mihály Hivatalos bírálók: Dr. Glasz Tibor Dr. Deli Mária Szigolati bizottság tagjai: Elnök: Prof.

Részletesebben

Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz

Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz Verzió 2016 1. MI A REUMÁS LÁZ 1.1 Mi ez? A reumás láz nevű betegséget a sztreptokokkusz baktérium

Részletesebben

Regeneráció / degeneráció az idegszövetben

Regeneráció / degeneráció az idegszövetben Regeneráció / degeneráció az idegszövetben Akut válaszok: Helyi, idegszöveten belüli Védekezı reakciók Gliózis: Asztroglia, mikroglia; Vér-agy gát nem sérül Fagocitózis, Glia-határ képzés; Sérülés Krónikus

Részletesebben

Idegrendszer egyedfejlődése. Az idegszövet jellemzése

Idegrendszer egyedfejlődése. Az idegszövet jellemzése Idegrendszer egyedfejlődése. Az idegszövet jellemzése Központi idegrendszer egyedfejlődése: Ektoderma dorsális részéből velőcső Velőcső középső és hátsó részéből: gerincvelő Velőcső elülső részéből 3 agyhólyag:

Részletesebben

SEJT,SZÖVET,SZERV BIOLÓGIAI ÖSSZEFOGLALÓ KURZUS 6. HÉT. Kun Lídia Semmelweis Egyetem, Genetika, Sejt és Immunbiológiai Intézet

SEJT,SZÖVET,SZERV BIOLÓGIAI ÖSSZEFOGLALÓ KURZUS 6. HÉT. Kun Lídia Semmelweis Egyetem, Genetika, Sejt és Immunbiológiai Intézet SEJT,SZÖVET,SZERV BIOLÓGIAI ÖSSZEFOGLALÓ KURZUS 6. HÉT Kun Lídia Semmelweis Egyetem, Genetika, Sejt és Immunbiológiai Intézet Egy eukarióta sejt általában Kompartmentalizáció = különböző sejtfolyamatok

Részletesebben

A vérképző rendszerben ionizáló sugárzás által okozott mutációk kialakulásának numerikus modellezése

A vérképző rendszerben ionizáló sugárzás által okozott mutációk kialakulásának numerikus modellezése A vérképző rendszerben ionizáló sugárzás által okozott mutációk kialakulásának numerikus modellezése Madas Balázs Gergely XXXIX. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, Hunguest Hotel Béke 2014.

Részletesebben

DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI AZ OPPORTUNISTA HUMÁNPATOGÉN CANDIDA PARAPSILOSIS ÉLESZTŐGOMBA ELLENI TERMÉSZETES ÉS ADAPTÍV IMMUNVÁLASZ VIZSGÁLATA

DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI AZ OPPORTUNISTA HUMÁNPATOGÉN CANDIDA PARAPSILOSIS ÉLESZTŐGOMBA ELLENI TERMÉSZETES ÉS ADAPTÍV IMMUNVÁLASZ VIZSGÁLATA DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI AZ OPPORTUNISTA HUMÁNPATOGÉN CANDIDA PARAPSILOSIS ÉLESZTŐGOMBA ELLENI TERMÉSZETES ÉS ADAPTÍV IMMUNVÁLASZ VIZSGÁLATA TÓTH ADÉL TÉMAVEZETŐ: DR. GÁCSER ATTILA TUDOMÁNYOS FŐMUNKATÁRS

Részletesebben

Újabb ismeretek a Graves-ophthalmopathia kórisméjében

Újabb ismeretek a Graves-ophthalmopathia kórisméjében Újabb ismeretek a Graves-ophthalmopathia kórisméjében Dr. Molnár Ildikó 2004 Tézisek Az utóbbi 11 évben végzett tudományos munkám új eredményei 1. Graves-kórhoz társult infiltratív ophthalmopathia kialakulásában

Részletesebben

A corneális stromahomály (haze) kialakulásának biokémiai háttere photorefraktív lézerkezelést követően

A corneális stromahomály (haze) kialakulásának biokémiai háttere photorefraktív lézerkezelést követően A corneális stromahomály (haze) kialakulásának biokémiai háttere photorefraktív lézerkezelést követően Vállalt feladatok a) A könny plazminogén aktivátor aktivitás (PAA) - nak, valamint plazminogén aktivátor

Részletesebben

A Caskin1 állványfehérje vizsgálata

A Caskin1 állványfehérje vizsgálata A Caskin1 állványfehérje vizsgálata Doktori tézisek Balázs Annamária Semmelweis Egyetem Molekuláris Orvostudományok Doktori Iskola Témavezeto: Dr. Buday László egyetemi tanár, az orvostudományok doktora

Részletesebben

Az agyhalál megállapítása

Az agyhalál megállapítása ORSZÁGOS VÉRELLÁTÓ SZOLGÁLAT Az agyhalál megállapítása Szervkoordinációs Iroda Mihály Sándor Országos Vérellátó Szolgálat Szervkoordinációs Iroda Transzplantációs koordináció, mint az ápolás speciális

Részletesebben

A tremor elektrofiziológiai vizsgálata mozgászavarral járó kórképekben. Doktori tézisek. Dr. Farkas Zsuzsanna

A tremor elektrofiziológiai vizsgálata mozgászavarral járó kórképekben. Doktori tézisek. Dr. Farkas Zsuzsanna A tremor elektrofiziológiai vizsgálata mozgászavarral járó kórképekben Doktori tézisek Dr. Farkas Zsuzsanna Semmelweis Egyetem Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskola Témavezető: Dr. Kamondi Anita

Részletesebben

elasztikus rostok: hajlékonyság sejtközötti állomány mukopoliszacharidjai

elasztikus rostok: hajlékonyság sejtközötti állomány mukopoliszacharidjai Kötőszövet Kötőszövet jellemzői: leggyakoribb és legváltozatosabb szövet típus sejtekből, rostokból és sejtközötti állományból áll fibroblaszt: kollagén rostok: merevítés elasztikus rostok: hajlékonyság

Részletesebben

1. B) FELADAT: A LÁTÁS 1. A mellékelt rajz felhasználásával ismertesse az emberi szem felépítését, és az egyes részek

1. B) FELADAT: A LÁTÁS 1. A mellékelt rajz felhasználásával ismertesse az emberi szem felépítését, és az egyes részek 1. MINTATÉTEL 1. A) FELADAT: KEMÉNYÍTŐ KIMUTATÁSA 1. Vizsgálja burgonyagumó keményítőtartalmát kaparék készítésével! Színezze meg a keményítőt! Rajzolja le a tapasztaltakat! Hányszoros nagyítást választott?

Részletesebben

Búza tartalékfehérjék mozgásának követése a transzgénikus rizs endospermium sejtjeiben

Búza tartalékfehérjék mozgásának követése a transzgénikus rizs endospermium sejtjeiben TÉMA ÉRTÉKELÉS TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0003 (minden téma külön lapra) 2010. június 1. 2012. május 31. 1. Az elemi téma megnevezése Búza tartalékfehérjék mozgásának követése a transzgénikus rizs endospermium

Részletesebben

A 2012/12. SZÁM TARTALMA. Sárdi S., Szentpáli-Gavallér K., Bakonyi T., Szenci O., Kutasi O.: Lovak

A 2012/12. SZÁM TARTALMA. Sárdi S., Szentpáli-Gavallér K., Bakonyi T., Szenci O., Kutasi O.: Lovak A 2012/12. SZÁM TARTALMA LÓ Sárdi S., Szentpáli-Gavallér K., Bakonyi T., Szenci O., Kutasi O.: Lovak nyugat-nílusi vírus okozta agy- és gerincvelő-gyulladása. Irodalmi áttekintés / 708 SZARVASMARHA Mee,

Részletesebben

Myelinizáció vizsgálata normál és Down-szindrómás emberi hippocampusban, valamint az egér központi idegrendszerében

Myelinizáció vizsgálata normál és Down-szindrómás emberi hippocampusban, valamint az egér központi idegrendszerében Myelinizáció vizsgálata normál és Down-szindrómás emberi hippocampusban, valamint az egér központi idegrendszerében Dr. Vincze András Doktori értekezés (Ph.D.) tézisei Klinikai Orvostudományok Doktori

Részletesebben

ALULEGYENSÚLYOZOTT FÚRÁSI TECHNOLÓGIA FOLYADÉKAINAK VIZSGÁLATA

ALULEGYENSÚLYOZOTT FÚRÁSI TECHNOLÓGIA FOLYADÉKAINAK VIZSGÁLATA MIKOVINY SÁMUEL FÖLDTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA A doktori iskola vezetője: Dr. h.c. mult. Dr. Kovács Ferenc akadémikus ALULEGYENSÚLYOZOTT FÚRÁSI TECHNOLÓGIA FOLYADÉKAINAK VIZSGÁLATA Doktori értekezés PhD

Részletesebben

A vér élettana III. Fehérvérsejtek és az immunrendszer

A vér élettana III. Fehérvérsejtek és az immunrendszer A vér élettana III. Fehérvérsejtek és az immunrendszer Prof. Kéri Szabolcs SZTE ÁOK Élettani Intézet, 2015 ELLENSÉG AZ IMMUNOLÓGIÁBAN: - VÍRUS, BAKTÉRIUM, GOMBA, PARAZITÁK - IDEGEN SEJTEK - SAJÁT SEJTEK

Részletesebben

megerősítik azt a hipotézist, miszerint az NPY szerepet játszik az evés, az anyagcsere, és az alvás integrálásában.

megerősítik azt a hipotézist, miszerint az NPY szerepet játszik az evés, az anyagcsere, és az alvás integrálásában. Az első két pont a növekedési hormon (GH)-felszabadító hormon (GHRH)-alvás témában végzett korábbi kutatásaink eredményeit tartalmazza, melyek szervesen kapcsolódnak a jelen pályázathoz, és már ezen pályázat

Részletesebben

Országos Idegtudományi Intézet (OITI) bemutatása, szakmai tevékenységének ismertetése. 2010. május 06.

Országos Idegtudományi Intézet (OITI) bemutatása, szakmai tevékenységének ismertetése. 2010. május 06. Országos Idegtudományi Intézet Amerikai út 57, H-1145 Budapest Főigazgató: Dr. Gusztonyi Ágnes T:1-467-9300, fax: 1-251-5678 Email: igazgatosag@oiti.hu, internet: www.oiti.hu Az Országos Idegtudományi

Részletesebben

Az anti-apoptózis mechanizmus vizsgálata agyi ischaemia/hypoxia modellekben

Az anti-apoptózis mechanizmus vizsgálata agyi ischaemia/hypoxia modellekben OTKA T-037887 zárójelentés Az anti-apoptózis mechanizmus vizsgálata agyi ischaemia/hypoxia modellekben Az ischaemias stroke-ot követően az elzáródott ér ellátási területének centrumában percek, órák alatt

Részletesebben

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan 4. Spinalis shock. Agytörzs, kisagy, törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgásszabályozásban.

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan 4. Spinalis shock. Agytörzs, kisagy, törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgásszabályozásban. Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan 4. Spinalis shock. Agytörzs, kisagy, törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgásszabályozásban. Gerincvelői shock A gerincvelő teljes harántsérülését követően alakul

Részletesebben

IDEGSZÖVET 1. neuronok felépítése, típusai, végszervei 2. gliasejtek típusai és funkciója

IDEGSZÖVET 1. neuronok felépítése, típusai, végszervei 2. gliasejtek típusai és funkciója IDEGSZÖVET 1. neuronok felépítése, típusai, végszervei 2. gliasejtek típusai és funkciója A Golgi-impregnáció kulcsfontosságú módszer a struktúra megismerésében rer: tigroid vs Nissl rögök Tigroid: Lenhossék

Részletesebben

A Globális regulátor mutációknak mint az attenuálás lehetőségének vizsgálata Escherichia coli-ban

A Globális regulátor mutációknak mint az attenuálás lehetőségének vizsgálata Escherichia coli-ban A Globális regulátor mutációknak mint az attenuálás lehetőségének vizsgálata Escherichia coli-ban című támogatott kutatás fő célja az volt, hogy olyan regulációs mechanizmusoknak a virulenciára kifejtett

Részletesebben

A hőszabályozás központi idegrendszeri integrációja. Doktori értekezés. dr. Bratincsák András

A hőszabályozás központi idegrendszeri integrációja. Doktori értekezés. dr. Bratincsák András A hőszabályozás központi idegrendszeri integrációja Doktori értekezés dr. Bratincsák András Semmelweis Egyetem Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskola Témavezető: Dr. Palkovits Miklós, egyetemi

Részletesebben

Computational Neuroscience

Computational Neuroscience Computational Neuroscience Zoltán Somogyvári senior research fellow KFKI Research Institute for Particle and Nuclear Physics Supporting materials: http://www.kfki.hu/~soma/bscs/ BSCS 2010 Lengyel Máté:

Részletesebben

PhD tézis. Pajer Krisztián

PhD tézis. Pajer Krisztián Transzplantált neuroektodermális őssejtek hatása sérült gerincvelői motoneuronokra mellső gyökér avulzió és reimplantációt követően: betekintés a molekuláris mechanizmusba PhD tézis Pajer Krisztián Szegedi

Részletesebben

2.6.16. VIZSGÁLATOK IDEGEN KÓROKOZÓKRA HUMÁN ÉLŐVÍRUS-VAKCINÁKBAN

2.6.16. VIZSGÁLATOK IDEGEN KÓROKOZÓKRA HUMÁN ÉLŐVÍRUS-VAKCINÁKBAN 2.6.16. Vizsgálatok idegen kórokozókra Ph.Hg.VIII. - Ph.Eur.7.0 1 2.6.16. VIZSGÁLATOK IDEGEN KÓROKOZÓKRA HUMÁN ÉLŐVÍRUS-VAKCINÁKBAN 01/2011:20616 Azokhoz a vizsgálatokhoz, amelyekhez a vírust előzőleg

Részletesebben

KARBON SZÁLLAL ERŐSÍTETT ALUMÍNIUM MÁTRIXÚ KOMPOZITOK AL/C HATÁRFELÜLETÉNEK JELLEMZÉSE

KARBON SZÁLLAL ERŐSÍTETT ALUMÍNIUM MÁTRIXÚ KOMPOZITOK AL/C HATÁRFELÜLETÉNEK JELLEMZÉSE Ph.D. értekezés tézisei KARBON SZÁLLAL ERŐSÍTETT ALUMÍNIUM MÁTRIXÚ KOMPOZITOK AL/C HATÁRFELÜLETÉNEK JELLEMZÉSE Magyar Anita okl. anyagmérnök Tudományos vezető: Dr. Gácsi Zoltán egyetemi docens Kerpely

Részletesebben

Betegtájékoztató STREPTASE 1 500 000 NE LIOFILIZÁTUM OLDATOS INJEKCIÓHOZ/INFÚZIÓHOZ

Betegtájékoztató STREPTASE 1 500 000 NE LIOFILIZÁTUM OLDATOS INJEKCIÓHOZ/INFÚZIÓHOZ STREPTASE 1 500 000 NE LIOFILIZÁTUM OLDATOS INJEKCIÓHOZ/INFÚZIÓHOZ Streptase 1 500 000 NE liofilizátum oldatos injekcióhoz/infúzióhoz streptokinase HATÓANYAG: Stabilizált tiszta sztreptokináz. A Streptase

Részletesebben

Sejtmozgás és adhézió Molekuláris biológia kurzus 8. hét. Kun Lídia Genetikai, Sejt és Immunbiológiai Intézet

Sejtmozgás és adhézió Molekuláris biológia kurzus 8. hét. Kun Lídia Genetikai, Sejt és Immunbiológiai Intézet Sejtmozgás és adhézió Molekuláris biológia kurzus 8. hét Kun Lídia Genetikai, Sejt és Immunbiológiai Intézet Sejtmozgás -amőboid - csillós - kontrakció Sejt adhézió -sejt-ecm -sejt-sejt MOZGÁS A sejtmozgás

Részletesebben

AsztroGlia - neuron interakció

AsztroGlia - neuron interakció 2011.04. 06. AsztroGlia - neuron interakció protoplazmás asztroglia (szürkeállomány); rostos asztroglia (fehérállomány); oligodendroglia (CNS); Schwann sejt (PNS); radiális glia (cortex); Bergmann glia

Részletesebben

Doktori értekezés tézisei. A komplementrendszer szerepe EAE-ben (Experimental Autoimmune Encephalomyelitis), a sclerosis multiplex egérmodelljében

Doktori értekezés tézisei. A komplementrendszer szerepe EAE-ben (Experimental Autoimmune Encephalomyelitis), a sclerosis multiplex egérmodelljében Doktori értekezés tézisei A komplementrendszer szerepe EAE-ben (Experimental Autoimmune Encephalomyelitis), a sclerosis multiplex egérmodelljében Készítette: Terényi Nóra Témavezető: Prof. Erdei Anna Biológia

Részletesebben

A humán tripszinogén 4 expressziója és eloszlási mintázata az emberi agyban

A humán tripszinogén 4 expressziója és eloszlási mintázata az emberi agyban A humán tripszinogén 4 expressziója és eloszlási mintázata az emberi agyban Doktori (PhD) értekezés Siklódi Erika Rozália Biológia Doktori Iskola Iskolavezető: Prof. Erdei Anna, tanszékvezető egyetemi

Részletesebben

A gerincvelő caudalis végének szerkezete (conus medullaris, filum terminale)

A gerincvelő caudalis végének szerkezete (conus medullaris, filum terminale) A gerincvelő caudalis végének szerkezete (conus medullaris, filum terminale) Doktori értekezés tézisei Dr. Boros Csaba Semmelweis Egyetem Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskola Témavezető: Dr.

Részletesebben

Jegyzőkönyv. dr. Kozsurek Márk. A CART peptid a gerincvelői szintű nociceptív információfeldolgozásban szerepet játszó neuronális hálózatokban

Jegyzőkönyv. dr. Kozsurek Márk. A CART peptid a gerincvelői szintű nociceptív információfeldolgozásban szerepet játszó neuronális hálózatokban Jegyzőkönyv dr. Kozsurek Márk A CART peptid a gerincvelői szintű nociceptív információfeldolgozásban szerepet játszó neuronális hálózatokban című doktori értekezésének házi védéséről Jegyzőkönyv dr. Kozsurek

Részletesebben

Közegészségügy természettel kapcsolatos perspektívái: a természet fiziológiai hatásainak számbavétele A publikálás időpontja: 2014. május19.

Közegészségügy természettel kapcsolatos perspektívái: a természet fiziológiai hatásainak számbavétele A publikálás időpontja: 2014. május19. Közegészségügy természettel kapcsolatos perspektívái: a természet fiziológiai hatásainak számbavétele A publikálás időpontja: 2014. május19. Absztrakt: a természet potenciális lehetőségeket nyújt az embereknek

Részletesebben

Az előadás címe: A nyelvi zavarok korai felismerése a pszichomotoros fejlődéssel összefüggésben Egy szakdolgozati kutatás eredményeinek bemutatása

Az előadás címe: A nyelvi zavarok korai felismerése a pszichomotoros fejlődéssel összefüggésben Egy szakdolgozati kutatás eredményeinek bemutatása Az előadás címe: A nyelvi zavarok korai felismerése a pszichomotoros fejlődéssel összefüggésben Egy szakdolgozati kutatás eredményeinek bemutatása Készítette: Szabó Ágnes logopédus hallgató; ELTE Bárczi

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 005 846 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 005 846 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU00000846T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 00 846 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 04 787448 (22) A bejelentés napja:

Részletesebben

Dr. Nemes Nagy Zsuzsa Szakképzés Karl Landsteiner Karl Landsteiner:

Dr. Nemes Nagy Zsuzsa Szakképzés Karl Landsteiner Karl Landsteiner: Az AB0 vércsoport rendszer Dr. Nemes Nagy Zsuzsa Szakképzés 2011 Az AB0 rendszer felfedezése 1901. Karl Landsteiner Landsteiner szabály 1901 Karl Landsteiner: Munkatársai vérmintáit vizsgálva fedezte fel

Részletesebben

Norvég Finanszírozási Mechanizmus által támogatott projekt HU-0115/NA/2008-3/ÖP-9 ÚJ TERÁPIÁS CÉLPONTOK AZONOSÍTÁSA GENOMIKAI MÓDSZEREKKEL

Norvég Finanszírozási Mechanizmus által támogatott projekt HU-0115/NA/2008-3/ÖP-9 ÚJ TERÁPIÁS CÉLPONTOK AZONOSÍTÁSA GENOMIKAI MÓDSZEREKKEL Norvég Finanszírozási Mechanizmus által támogatott projekt HU-0115/NA/2008-3/ÖP-9 ÚJ TERÁPIÁS CÉLPONTOK AZONOSÍTÁSA GENOMIKAI MÓDSZEREKKEL KÖZÖS STRATÉGIA KIFEJLESZTÉSE MOLEKULÁRIS MÓDSZEREK ALKALMAZÁSÁVAL

Részletesebben

Az idegrendszer plaszticitása röviden változásra való képességét jelenti

Az idegrendszer plaszticitása röviden változásra való képességét jelenti Az idegrendszer plaszticitása röviden változásra való képességét jelenti Több megjelenési formája van, pl. szerkezeti/morfológiai plaszticitás, funkcionális plaszticitás Speciális formája a tanulás (sejtszintű

Részletesebben

NANOS. Patient Brochure. Endokrin orbitopathia (Graves-Basedow-kór)

NANOS. Patient Brochure. Endokrin orbitopathia (Graves-Basedow-kór) NANOS Patient Brochure Endokrin orbitopathia (Graves-Basedow-kór) Copyright 2015. North American Neuro-Ophthalmology Society. All rights reserved. These brochures are produced and made available as is

Részletesebben

A farnezol és a vörös pálmaolaj szerepe az iszkémiás/reperfúziós károsodás elleni védelemben

A farnezol és a vörös pálmaolaj szerepe az iszkémiás/reperfúziós károsodás elleni védelemben A farnezol és a vörös pálmaolaj szerepe az iszkémiás/reperfúziós károsodás elleni védelemben (PhD tézis rövid magyar nyelvű összefoglalója) Dr. Szűcs Gergő Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi

Részletesebben

A fog extracelluláris mátrixának és mikrocirculációjának vizsgálata

A fog extracelluláris mátrixának és mikrocirculációjának vizsgálata 46793 SZÁMÚ IFJÚSÁGI OTKA PÁLYÁZAT ZÁRÓJELENTÉSE OTKA pályázat címe: A fog extracelluláris mátrixának és mikrocirculációjának vizsgálata Témavezető: Dr. Felszeghy Szabolcs 1 AZ EGYES CÉLTERÜLETEK KUTATÁS

Részletesebben

Biokatalitikus Baeyer-Villiger oxidációk Doktori (PhD) értekezés tézisei. Muskotál Adél. Dr. Vonderviszt Ferenc

Biokatalitikus Baeyer-Villiger oxidációk Doktori (PhD) értekezés tézisei. Muskotál Adél. Dr. Vonderviszt Ferenc Biokatalitikus Baeyer-Villiger oxidációk Doktori (PhD) értekezés tézisei Készítette: Muskotál Adél Környezettudományok Doktori Iskola Témavezető: Dr. Vonderviszt Ferenc egyetemi tanár Pannon Egyetem Műszaki

Részletesebben

-Két fő korlát: - asztrogliák rendkívüli morfológiája -Ca szignálok értelmezési nehézségei

-Két fő korlát: - asztrogliák rendkívüli morfológiája -Ca szignálok értelmezési nehézségei Nature reviewes 2015 - ellentmondás: az asztrociták relatív lassú és térben elkent Ca 2+ hullámokkal kommunikálnak a gyors és pontos neuronális körökkel - minőségi ugrás kell a kísérleti és analitikai

Részletesebben

SPORT ÉS A REKOMBINÁNS DNS TECHNIKÁK, BIOTECHNOLÓGIÁK

SPORT ÉS A REKOMBINÁNS DNS TECHNIKÁK, BIOTECHNOLÓGIÁK SPORT ÉS A REKOMBINÁNS DNS TECHNIKÁK, BIOTECHNOLÓGIÁK Biotechnológia és a sport kapcsolata Orvostudományi alkalmazások Aminosavak és fehérjék előállítására régóta használnak mikroorganizmusokat Oltóanyagok

Részletesebben

A 2012/3. SZÁM TARTALMA. Hajtós I.: A schmallenbergvírus és az általa okozott betegség nyugateurópai

A 2012/3. SZÁM TARTALMA. Hajtós I.: A schmallenbergvírus és az általa okozott betegség nyugateurópai A 2012/3. SZÁM TARTALMA JÁRVÁNYÜGY Hajtós I.: A schmallenbergvírus és az általa okozott betegség nyugateurópai előfordulásáról / 132 SZARVASMARHA Szelényi Z., Kovács L., Bajcsy Á. Cs., Tőzsér J., Szenci

Részletesebben

Xenobiotikum transzporterek vizsgálata humán keratinocitákban és bőrben

Xenobiotikum transzporterek vizsgálata humán keratinocitákban és bőrben DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Xenobiotikum transzporterek vizsgálata humán keratinocitákban és bőrben Bebes Attila Témavezető: Dr. Széll Márta tudományos tanácsadó Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati

Részletesebben

AMINOKARBONILEZÉS ALKALMAZÁSA ÚJ SZTERÁNVÁZAS VEGYÜLETEK SZINTÉZISÉBEN

AMINOKARBONILEZÉS ALKALMAZÁSA ÚJ SZTERÁNVÁZAS VEGYÜLETEK SZINTÉZISÉBEN AMIKABILEZÉS ALKALMAZÁSA ÚJ SZTEÁVÁZAS VEGYÜLETEK SZITÉZISÉBE A Ph.D. DKTI ÉTEKEZÉS TÉZISEI Készítette: Takács Eszter okleveles vegyészmérnök Témavezető: Skodáné Dr. Földes ita egyetemi docens, az MTA

Részletesebben

Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz

Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz Verzió 2016 2. DIAGNÓZIS ÉS TERÁPIA 2.1 Hogyan diagnosztizálható? A klinikai jelek és a vizsgálatok

Részletesebben

Vérszérum anyagcseretermékek jellemzése kezelés alatt lévő tüdőrákos betegekben

Vérszérum anyagcseretermékek jellemzése kezelés alatt lévő tüdőrákos betegekben http://link.springer.com/article/10.1007/s11306-016-0961-5 - Nyitott - Ingyenes Vérszérum anyagcseretermékek jellemzése kezelés alatt lévő tüdőrákos betegekben http://link.springer.com/article/10.1007/s11306-016-0961-5

Részletesebben

VÉKONYLEMEZEK ELLENÁLLÁS-PONTKÖTÉSEINEK MINŐSÉGCENTRIKUS OPTIMALIZÁLÁSA

VÉKONYLEMEZEK ELLENÁLLÁS-PONTKÖTÉSEINEK MINŐSÉGCENTRIKUS OPTIMALIZÁLÁSA MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR VÉKONYLEMEZEK ELLENÁLLÁS-PONTKÖTÉSEINEK MINŐSÉGCENTRIKUS OPTIMALIZÁLÁSA PhD ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KÉSZÍTETTE: SZABÓ PÉTER OKLEVELES GÉPÉSZMÉRNÖK, EWE GÉPÉSZMÉRNÖKI TUDOMÁNYOK

Részletesebben

A harkányi gyógyvízzel végzett vizsgálataink eredményei psoriasisban között. Dr. Hortobágyi Judit

A harkányi gyógyvízzel végzett vizsgálataink eredményei psoriasisban között. Dr. Hortobágyi Judit A harkányi gyógyvízzel végzett vizsgálataink eredményei psoriasisban 2007-2011 között Dr. Hortobágyi Judit Pikkelysömörre gyakorolt hatása 2007-től 2009-ig 1. Lokális hatása 2. Szisztémás hatása 3. Állatkísérlet

Részletesebben

Kutatási beszámoló ( )

Kutatási beszámoló ( ) Kutatási beszámoló (2008-2012) A thrombocyták aktivációja alapvető jelentőségű a thrombotikus betegségek kialakulása szempontjából. A pályázat során ezen aktivációs folyamatok mechanizmusait vizsgáltuk.

Részletesebben

1./ Hím patkányok négy hetes részleges éheztetésének napi átlagfogyasztás 60 %-a) hatása a lateralis septum három neuropeptidjének mennyiségére:

1./ Hím patkányok négy hetes részleges éheztetésének napi átlagfogyasztás 60 %-a) hatása a lateralis septum három neuropeptidjének mennyiségére: Záró beszámoló Az OTKA T 43170 számú A GABAerg és peptiderg rendszerek kölcsönhatásainak morfológiai alapjai a patkány agy lateralis septumában című pályázatáról A lateralis septum (LS) a hypothalamikus

Részletesebben

Témavezető neve Földiné dr. Polyák lára.. A téma címe Komplex vízkezelés természetbarát anyagokkal A kutatás időtartama: 2003-2006

Témavezető neve Földiné dr. Polyák lára.. A téma címe Komplex vízkezelés természetbarát anyagokkal A kutatás időtartama: 2003-2006 Témavezető neve Földiné dr. Polyák lára.. A téma címe Komplex vízkezelés természetbarát anyagokkal A kutatás időtartama: 2003-2006 A kutatás során laboratóriumi kísérletekben komplex ioncserés és adszorpciós

Részletesebben

A magyarországi bankközi klíringrendszer működésének vizsgálata az elszámolás modernizációjának tükrében PhD értekezés tézisei

A magyarországi bankközi klíringrendszer működésének vizsgálata az elszámolás modernizációjának tükrében PhD értekezés tézisei Vállalkozáselmélet és gyakorlat Doktori Iskola M I S K O L C I E G Y E T E M Gazdaságtudományi Kar Pál Zsolt A magyarországi bankközi klíringrendszer működésének vizsgálata az elszámolás modernizációjának

Részletesebben

B-sejtek szerepe az RA patológiás folyamataiban

B-sejtek szerepe az RA patológiás folyamataiban B-sejtek szerepe az RA patológiás folyamataiban Erdei Anna Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem Immunológiai Tanszék ORFI, Helia, 2015 április 17. RA kialakulása Gary S.

Részletesebben

A CSONTPÓTLÓ MŰTÉTEK BIOLÓGIAI ALAPJAI, A JÖVŐ LEHETŐSÉGEI

A CSONTPÓTLÓ MŰTÉTEK BIOLÓGIAI ALAPJAI, A JÖVŐ LEHETŐSÉGEI Semmelweis Egyetem Arc- Állcsont- Szájsebészeti- és Fogászati Klinika Igazgató: Prof. Németh Zsolt A CSONTPÓTLÓ MŰTÉTEK BIOLÓGIAI ALAPJAI, A JÖVŐ LEHETŐSÉGEI Dr. Barabás Péter, Dr. Huszár Tamás SE Szak-

Részletesebben

Ph.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

Ph.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Ph.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI ANTROPOMETRIAI PARAMÉTEREK DIAGNOSZTIKUS HATÉKONYSÁGA AZ ELHÍZÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A ZSIGERI ZSÍRFELHALMOZÓDÁS ÉS BIZONYOS KARDIOVASZKULÁRIS RIZIKÓTÉNYEZŐK TÜKRÉBEN Pintér Zoltán

Részletesebben

Az oldat tartalma milliliterenként: humán plazmaprotein... 200 mg (legalább 98%-os tisztaságú IgG)

Az oldat tartalma milliliterenként: humán plazmaprotein... 200 mg (legalább 98%-os tisztaságú IgG) 1. A GYÓGYSZER MEGNEVEZÉSE Hizentra 200 mg/ml oldatos injekció bőr alá történő beadásra 2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL Humán normál immunglobulin (SCIg). Az oldat tartalma milliliterenként: humán

Részletesebben

2005.évi OTKA zárójelentés Vezető kutató: Dr. Boros Mihály

2005.évi OTKA zárójelentés Vezető kutató: Dr. Boros Mihály Kísérletes munkáinkkal két, párhuzamosan futó, majd egymással találkozó kutatási irányban indultunk el; in vitro és in vivo vizsgálataink egymással szorosan összefüggenek. Kiindulási pontként feltételeztük

Részletesebben

Sejtek közötti kommunikáció:

Sejtek közötti kommunikáció: Sejtek közötti kommunikáció: Mi a sejtek közötti kommunikáció célja? Mi jellemző az endokrin kommunikációra? Mi jellemző a neurokrin kommunikációra? Melyek a közvetlen kommunikáció lépései és mi az egyes

Részletesebben

Szőlőmag extraktum hatása makrofág immunsejtek által indukált gyulladásos folyamatokra Radnai Balázs, Antus Csenge, Sümegi Balázs

Szőlőmag extraktum hatása makrofág immunsejtek által indukált gyulladásos folyamatokra Radnai Balázs, Antus Csenge, Sümegi Balázs Szőlőmag extraktum hatása makrofág immunsejtek által indukált gyulladásos folyamatokra Radnai Balázs, Antus Csenge, Sümegi Balázs Pécsi Tudományegytem Általános Orvostudományi Kar Biokémiai és Orvosi Kémiai

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS. DrJuice termékek Ezüstkolloid Hydrogél és Kolloid oldat hatásvizsgálata

KUTATÁSI JELENTÉS. DrJuice termékek Ezüstkolloid Hydrogél és Kolloid oldat hatásvizsgálata KUTATÁSI JELENTÉS A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Nanotechnológiai Kutatóintézet e részére DrJuice termékek Ezüstkolloid Hydrogél és Kolloid oldat hatásvizsgálata. E z ü s t k o l l o

Részletesebben

2355-06 Egyéb citológiai vizsgálatok követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

2355-06 Egyéb citológiai vizsgálatok követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat Tájékoztassa a munkahelyére érkező vendégeket a különféle szervekből nyert citológiai anyagok feldolgozásáról, diagnosztikára való előkészítéséről! Tájékoztatója során az alábbi szempontokra

Részletesebben

A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA

A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM VÁLLALATGAZDASÁGTAN INTÉZET VERSENYKÉPESSÉG KUTATÓ KÖZPONT Szabó Zsolt Roland: A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA VERSENYBEN A VILÁGGAL 2004 2006 GAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉGÜNK VÁLLALATI

Részletesebben

Epithelialis-mesenchymalis átmenet vastagbél daganatokban

Epithelialis-mesenchymalis átmenet vastagbél daganatokban Epithelialis-mesenchymalis átmenet vastagbél daganatokban Éles Klára Országos Onkológiai Intézet Sebészi és Molekuláris Daganatpatológiai Centrum Budapest, 2010. 12. 03. Epithelialis-mesenchymalis átmenet

Részletesebben

Az ischaemiás-reperfúziós agyi károsodás korai fázisának vizsgálata szövettani, neurokémiai és funkcionális módszerekkel

Az ischaemiás-reperfúziós agyi károsodás korai fázisának vizsgálata szövettani, neurokémiai és funkcionális módszerekkel Az ischaemiás-reperfúziós agyi károsodás korai fázisának vizsgálata szövettani, neurokémiai és funkcionális módszerekkel Doktori tézisek Benedek Angéla Semmelweis Egyetem Gyógyszertudományok Doktori Iskola

Részletesebben

A VÉR BIOKÉMIÁJA VÉRKÉSZÍTMÉNYEK, PLAZMADERIVÁTUMOK A VÉR BIOKÉMIÁJA A VÉR ÖSSZETÉTELE VÉRKÉSZÍTMÉNYEK VÉRKÉSZÍTMÉNYEK

A VÉR BIOKÉMIÁJA VÉRKÉSZÍTMÉNYEK, PLAZMADERIVÁTUMOK A VÉR BIOKÉMIÁJA A VÉR ÖSSZETÉTELE VÉRKÉSZÍTMÉNYEK VÉRKÉSZÍTMÉNYEK VÉRKÉSZÍTMÉNYEK, PLAZMADERIVÁTUMOK Dr. Pécs Miklós Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudomány Tanszék A VÉR BIOKÉMIÁJA Áramló folyadék, amely anyagokat

Részletesebben

Bagyura Zsolt ÁOK VI, Pócsai Károly ÁOK VI Semmelweis Egyetem,Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet, Budapest, Tűzoltó utca 58.

Bagyura Zsolt ÁOK VI, Pócsai Károly ÁOK VI Semmelweis Egyetem,Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet, Budapest, Tűzoltó utca 58. Bagyura Zsolt ÁOK VI, Pócsai Károly ÁOK VI Semmelweis Egyetem,Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet, Budapest, Tűzoltó utca 58. Sejtek jelölődése egyes basalis lamina- és dystroglycan-komplex komponensekkel

Részletesebben

Szerven belül egyenetlen dóziseloszlások és az LNT-modell

Szerven belül egyenetlen dóziseloszlások és az LNT-modell Szerven belül egyenetlen dózseloszlások és az LNT-modell Madas Balázs Gergely, Balásházy Imre MTA Energatudomány Kutatóközpont XXXVIII. Sugárvédelm Továbbképző Tanfolyam Hunguest Hotel Béke 2013. áprls

Részletesebben