A tanulás elmélete Ismeret szintje: Megértés szintje: Alkalmazás szintje: Analízis szintje: Szintézis szintje: Értékelés szintje:

Átírás

1 A tanulás elmélete A taxonómia görög kifejezés, jelentése rendezés, rendszer; események, jelenségek vagy tárgyak olyan speciális osztályozása, amelyben az osztályok egymásutánját egységes elv határozza meg. Az osztályozandó jelenségeknek természetes rendezőelve van. Taxonomikus osztályozás, pl. az elemek periódusos rendszere, az állatés növényvilág törzsfejlődésen alapuló klasszifikációja, vagy a taneszközök rendszere. Mivel a taxonómia specifikuma a belső rendező elv alapján történő osztályozás, a rendszer nyitott, hiszen csak az osztályozás elvét tártuk fel, aminek ismeretében elővételezhető újabb és újabb osztályozandó elemek megléte. Azok a belső rendező elvek és törvényszerűségek, amelyek a taxonómia alapját képezik, elméleti magyarázatul szolgálnak az osztályozott jelenségek egymáshoz való viszonyának értelmezéséhez. A neveléstudományban is ismert a taxonómia fogalma, B. Bloom, amerikai oktatáskutató, és a belga De Block professzor pedagógiai taxonómiája a legjelentősebb, amely a tanulók teljesítményének értékelése szempontjából is új gyakorlatot eredményezett. A tanulótól elvárt tudást követelményekben fejezzük ki. A követelmények tehát hidat alkotnak a célok és a tanulási eredmények között; biztosítják a célok és az eredmények kívánatos megfelelését. A követelményekből közvetlenül és operatív módon következtethetjük ki a tanulásszervezés éppen aktuális feladatait és módszereit. Nem véletlen, hogy a programozott tanítási módszer, illetve a programozott tananyagok kidolgozásának kulcsfogalma volt az operacionalizált, mérhető célok", eredmények rendszere, amely az oktatástechnológia, majd a tantervfejlesztés egészét befolyásolta. A belső rendező elv alapján kialakított hierarchiában az egymás fölé rendelt célok mindig magukban foglalják az alacsonyabb szintűeket, ezek a fő- és részcélok. A Bloom-féle taxonómia a tudás fejlődési szintjeit kategorizálta, az ismeretek hierarchikus rendszerét, a személyiségfejlesztés kognitív-értelmi, affektív-érzelmiakarati, valamint a pszichomotoros-mozgásos területekre definiálva. A leginkább kimunkált, kognitív szintek, amelyeket a tantervfejlesztés, a követelmény-meghatározás és konkrét tanítási-tanulás folyamattervezés szintjén egyaránt használhatunk, a következők: Ismeret szintje: az emlékezésre, felismerésre, felidézésre építő tények, információk, fogalmak, törvények, szabályok, elméletek, rendszerek ismerete. Megértés szintje: összefüggések értelmezését, saját szavakkal történő leírást jelent (összefoglalás készítése, rendezése, tételhez példák keresése, szabályok saját szavakkal való leírása, bizonyos jelenségek definiálása) Alkalmazás szintje: a probléma felismerése, a megoldás keresése és a megoldás végrehajtása (terminológiák, szimbólumok használata, feladatok megoldása) Analízis szintje: az elemző gondolkodáson kívül magyarázatokat is tartalmaz, tehát összehasonlító és értékelő részei is vannak. Az analízis szintjének feladatai három részre oszthatók: Fel kell tárni, hogy egy komplex folyamat vagy jelenség elemei hogyan állnak össze egységes egésszé, meg kell ítélni, hogy az elemek együttműködése logikusan következik-e a folyamat vagy jelenség struktúrájából (ok-okozati vagy más összefüggések alapján), ill. meg kell fogalmazni a cselekmény, tartalom és más természetű összefüggések mögött álló motivációkat. Szintézis szintje: új eredmény létrehozása, amelynek összetevői a tervezés, kivitelezés és az eredmények értékelése. Értékelés szintje: a különböző nézetek összevetése, elemzése, azaz önálló véleményalkotás és ítélkezés (egy kijelentés értelemszerű-e, igaz-e, elegendőek-e az adatok a megoldásra, vannak-e fölösleges, illetve ellentmondó adatok, a megoldás megfelel-e a feltételeknek). Bloom szerint tehát, gondolkodásunkat hat, fokonként egyre bonyolultabb szintre lehet osztani az egyszerű tények előhívásától (legalsóbb szint) az értékelés jelentette folyamatokig (legmagasabb szint). Az egyes szintekhez kapcsolható igék alkalmazása az operacionalizálás. 1

2 Bloom taxonómiája nem egyszerűen csak egy besorolásra alkalmas rendszer volt: a rendszer segítségével a különféle gondolati folyamatokat szerette volna azok hierarchikus elrendeződésében bemutatni. Ebben a hierarchiában mindegyik szint sikeressége attól függ, hogy a diák képes-e az ezen szint alatti szint(ek)en teljesíteni. Például ha egy diák a tudást alkalmazni szeretné, akkor ehhez szüksége van a megfelelő információkra és ezen információk megértésére. A tanítás kapcsán Bloom mindig is azt javasolta, hogy a diákok tanításakor, illetve értékelésekor nem szabad elfelejtkeznünk arról, hogy a tanulás valójában egy folyamat, és a tanárnak az a feladata, hogy a diákot abban segítse, hogy gondolati folyamatok során lehetőleg eljusson a szintézis és az értékelés magasabb hierarchiájú szintjeire. Ezt a gondolati területet hívjuk egyszerűbben kognitív (ismereti) tartománynak, hiszen gondolati folyamatokat foglal magában. A kognitív szintek mellett az affektív (érzelmi- akarati) fejlesztés szintjei: odafigyelés (nyitottság a külső hatásokra), reagálás (aktív válasz, együttműködés), értékelés (egyes értékek preferálása), organizáció (értékrend kialakítása), az értékrendet tükröző viselkedés (jellem és cselekvés harmóniája). A pszichomotoros (mozgási, cselekvési) képességek fejlesztési szintjei: utánzás, manipulálás (hibák kiküszöbölése), artikuláció (mozgáskoordináció kialakulása), automatizáció (mozgások automatikus végrehajtása, rutin). De Block taxonómiájának két, szöveges (1. táblázat) és grafikus (1. ábra) reprezentációját mutatjuk be, amely kiterjed az értelmi, tevékenységi, akarati és érzelmi területre egyaránt: Szint Kognitív terület Pszichomotoros tevékenység Volucionális terület Affektív terület 1. ismeret tudatában van valaminek érzékszervvel érzékel nem tanúsít ellenállást figyelmes reprodukálni tudja példával utánoz elvállal valamit nyitott valamire 2. megértés felfogja az értelmét elmondja saját szavaival átlátása van bemutat kiválaszt érzékeléssel fel/leszeret beleéli magát hajlandó valamire helyesel átérez valamit áhitattal teli valami iránt elmondja saját szavaival bemutat hajlandó valamire áhitattal teli valami iránt 3. alkalmazás alkalmazni tudja új helyzetben kiválaszt érzékeléssel fel/leszerel helyesel ural valamit kész valamire teljesítésre talál tervez fel/leszerel valami újat ajánl valamit élvez valamit kiegészít elkészít kíván valamit kielégítésre talál összeállít 4. integrálás önkéntelenül alkalmazza gyors valamiben vágyakozik valamire meghatódik valamitől sajátjaként éli meg biztos valamiben törekszik valamire kiáll valami mellett szakértelmet bizonyít önkéntese valaminek csodál valamit 1. táblázat. De Block taxonómiája. A viselkedés különböző pszichikus funkciókban Az általános pedagógiai követelményrendszer, az előzőek egyesítésével, az affektív tanulással összefüggő követelmények (befogadás, válaszadás, értékek kialakítása, értékrendszer kialakítása, világnézet kialakítása), a pszichomotoros követelmények (utánzás, manipulálás, artikuláció, automatizálás), a kognitív követelmények (ismeret, megértés, alkalmazás) ismert és új szituációban, valamint a magasabb rendű ismeretek (analízis, szintézis, értékelés) rendszere. Ilyen pl. Dave integrált taxonómiája (2. ábra). Összegezve: Ahhoz, hogy az iskolában a személyiségfejlődést segítő nevelés alapvető feladata eredményes legyen, mindenekelőtt olyan nevelési rendszerre, pedagógiai programra, iskolai tantervre van szükség, amely 2

3 MÓDSZER 1. ISMERET 1. Kis területekre szűkülő tudásanyag 3. ALKALMAZÁS 2. MEGÉRTÉS 4. INTEGRÁLÁS 2. Általánosabb transzfer 3. Általános transzfer. a tanultak széleskörű alkalmazása 6. ATTITŰDÖK 5. MÓDSZEREK 4. STRUKTÚRÁK 3. KAPCSOLATOK 2. ELVEK 1. TÉNYEK TARTALOM A TANULÓ 1. ábra. De Block taxonómiája grafikusan Értékelés Szintézis Analízis Alkalmazás Megértés Ismeret A személyiségre jellemző értékkomplexum kialakulása Értékszerveződés Értékelés Reagálás Befogadás Szembesítés Természetes mozgás Koordinálás Finomítás Manipulálás Utánzás 2. ábra. Dave integrált taxonómiája elegendő konkrétsággal és rendszerezettséggel előírja a nevelési célokat és követelményeket. Nagy József a személyiség funkcionális modelljéből kiindulva a fejlesztés négy területét különíti el: A személyes kompetencia fejlesztése az egészséges és kulturált életmódra nevelést szolgálja. A kognitív kompetencia az értelmi kiművelés eredménye. A szociális kompetencia kialakítása a segítő életmódra való felkészülést célozza. A speciális kompetencia a szakmai képzés megalapozásához szükséges. 3

4 A honlap alapján. A Bloom-féle taxonómia A tantervi követelmények meghatározásában jelentés előrelépést jelentett a Benjamin Bloom által kidolgozott taxonómia, amely hat kognitív követelményszintet, valamint öt affektív követelményszintet tartalmaz. Az affektív szintekkel befogadás, válaszadás, értékek kialakítása, értékrendszer kialakítása, az értékrendszer belső jellemképző erővé alakítása itt most nem foglalkozunk. Bloom a kognitív követelményeket az értelmi fejlődés szintjeire leképezve alkotta meg a ma már vitatott, de még mindig használható taxonómiáját. GONDOLKODÁSI SZINT ismeret megértés alkalmazás A TANULÓ VISELKEDÉSÉNEK/CSELEKVÉSÉNEK JELLEMZŐJE emlékezés, felismerés, felidézés értelmezés, saját szavakkal történő leírás, interpretálás problémamegoldás magasabb rendű műveletek analízis elemzés, a lényeges elemek, struktúrák feltárása, motívumok értelmezése szintézis értékelés egyéni és eredeti produktumok létrehozása vélemény és ítéletalkotás saját értékrend alapán Példa az ismeret szintű feladatra: Karikázd be annak a mondatnak a betűjelét, amely helyesen írja le Pitagorasz tételét! (a) Ha egy háromszög derékszögű, akkora befogói négyzetének összege egyenlő átfogójának négyzetével. (b) Ha egy síkidom háromszög, akkor két oldalának négyzetösszege egyenlő a harmadik oldalának a négyzetével. (c) A háromszög bármely két oldalának négyzetösszege egyenlő a harmadik oldalának a négyzetével Példa a megértés szintű feladatra: Ha egy háromszög derékszögű, a két befogójának négyzetösszege egyenlő az átfogója négyzetével. A sárga háromszög derékszögű. Karikázd be a helyes állítás betűjelét! (a) A piros négyzetnek egy-egy oldala olyan hosszú, mintha a zöld és a kék négyzet egy-egy oldalát összeadnánk. (b) A piros négyzet kerülete akkora, mint a zöld és a kék négyzet kerülete együtt. (c) A képen kékre és zöldre együttesen ugyanakkora rész van festve, mint amekkora pirosra. 4

5 Példa az alkalmazás szintű feladatra: A kertészmérnök az arborétum kör alakú virágoskertjébe sétautat tervez. A sétaútnak három egyenes szakasza van. Az útszakaszok (tengelyei) páronként a virágoskert szélén (a körvonalon) metszik egymást. A leghosszabb útszakasz (tengelye) áthalad a virágoskertkert középpontján. A másik két útszakasz (tengelye) közül az egyik húsz méterrel hosszabb a másiknál. (A) Készítse el a virágoskert alaprajzát az utak tengelyének berajzolásával! (B) Határozza meg a sétaút egyes szakaszainak a hosszát! (A virágoskert ötven méter sugarú.) Helyettesítő: Kő Pál Tantárgy: irodalom Tananyag: a szatíra Műveleti szint: tudja értelmezni a... Osztály: 9.b Vegyük elő újra az előbbi példánkat! A tananyagtartalom tehát a szatíra. A Bloom-féle taxonómia alapján a követelmény, azaz a tanítási és tanulási cél lehet például az, hogy: A tanuló ismerje fel a szatíra meghatározását! A tanuló tudja értelmezni a szatíra fogalmát, jellemzőit! A tanuló tudjon olyan fogalmazást írni, melyre érvényesek a szatíra stílusjegyei! Példa hallgatói feladatra és munkaformára Minden hallgató önállóan oldja meg a feladatot. 3-4 fős kiscsoportban kiválasztják a legjobbnak tartott feladatokat. A feladatírók bemutatják a feladatukat. 5

6 Írjon tantárgyához kapcsolódóan egy-egy példát ismeretet, megértés, valamint alkalmazást mérő feladatra! Használja az alábbi táblázatot! MŰVELETI SZINT Példa a kérdésfeltevésre Példák az utasításra ISMERET (tények, fogalmak, módszerek szabályok) MEGÉRTÉS (megérti és fel tudja használni anélkül, hogy más tartalommal hozná kapcsolatba) ALKALMAZÁS (elméleti ismeretek, szabályok, módszerek használata konkrét, sajátos esetekben) ELEMZÉS, ANALÍZIS (adott tartalom részekre bontása; összehasonlító és értékelő része is van) EGYBEFOGLALÁS, SZINTÉZIS (adott elemek, részek felhasználása, ezek összeillesztése többféle módon és szempont szerint) ÉRTÉKELÉS (mennyiségi és minőségi ítéletek alkotása) Ki, mi, mikor, hol, hogyan, mennyi, milyen stb.? Mi az ötleted...? Minyennek képzeled...? Mit gondolsz...? Hogyan foglalnád össze...? Miért...? Hogyan áll kapcsolatban...? Hogyan példázza...? Milyen részekből áll...? Melyek a tulajdonságai...? Hogyan csoportosítanád...? Miben hasonlít...? Miben különbözik...? Mi az oka...? Mivel tudod bizonyítani...? Mire következtetsz...? Mit fűznél hozzá...? Hogyan terveznél, készítenél...? Mi történne, ha...? Milyen megoldást javasolnál...? Egyetértesz-e...? Mit gondolsz...? Mi a legfontosabb...? Hogyan raknád sorrendbe...? Hogy döntenél vagy döntenéd el...? Mi a feltétele...? Nevezd meg...! Sorold fel...! Határozd meg...! Válaszd ki...! Jelöld meg...! Húzd alá...! Képzeld el...! Meséld el a saját szavaiddal...! Mondj példát...! Különböztesd meg...! Magyarázd el...! Egészítsd ki...! Rajzold le! Használd fel...! Változtasd meg...! Számítsd ki...! Módosítsd...! Találd meg...! Mutasd be...! Oszd fel...! Vázold fel...! Bontsd részeire...! Vizsgáld meg...! Hasonlítsd össze...! Következtesd ki...! Csoportosítsd...! Kapcsold össze...! Párosítsd...! Tervezd meg...! Csináld meg...! Javasolj megoldást...! Döntsd el...! Ítéld meg...! Értékeld...! Becsüld fel...! Bizonyítsd be...! Rangsorold...! 6