A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ KUTATÁSOK MINTATERVEZŐ RENDSZERE KRISZTIÁN VIKTOR

Átírás

1 ZSKF TKK FÜZETEK 11. A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ KUTATÁSOK MINTATERVEZŐ RENDSZERE KRISZTIÁN VIKTOR ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT 1 ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA BUDAPEST MÁJUS

2 PEGAZUS PROJEKT TÁMOP /2/KMR A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ KUTATÁSOK MINTATERVEZŐ RENDSZERE KRISZTIÁN VIKTOR ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT KÉSZÜLT A PEGAZUS PROJEKT KERETÉN BELÜL ZSKF TKK BUDAPEST MÁJUS ZSKF TKK FÜZETEK 11. 2

3 A jelen kiadvány a PEGAZUS Projekt TÁMOP /2/KMR program keretein belül készült. L Harmattan Kiadó, Zsigmond Király Főiskola Társadalomtudományi Kutatóközpont, Krisztián Viktor, A kiadványt szakmailag lektorálta: Havasi Éva ISBN ISSN Sorozatszerkesztő: Kabai Imre A kiadásért felel: Gyenes Ádám A kiadó kötetei megrendelhetőek, illetve kedvezménnyel megvásárolhatók: L Harmattan Könyvesbolt 1053 Budapest, Kossuth L. u harmattan@harmattan.hu A borító Ujváry Je, a nyomdai előkészítés a Robinco Kft. munkája. 3

4 TARTALOMJEGYZÉK OLDALAK 1. BEVEZETÉS ELMÉLETI ALAPVETÉSEK, A DPR LÉNYEGE, TÖRTÉNETE A TÁMOP-RÓL ÉS A PEGAZUS PROJEKTRŐL A K-DPR-K KÖZÖS MODELLJÉNEK MEGÍTÉLÉSE EGY KONKRÉT MINTAVÉTELI ELJÁRÁS BEMUTATÁSA ÖSSZEFOGLALÁS IRODALOM JEGYZÉK/INTERNETES HIVATKOZÁS ZSKF TKK FÜZETEK 11. 4

5 "Amilyen a mester, olyan a munkája." (Magyar közmondás) Az elmúlt két év közös munkájáért, a folyamatos szakmai és emberi támogatásért és nem utolsó sorban a tanulmány elkészítésében nyújtott értékes segítségéért ez úton is szeretnék köszönetet mondani tanáromnak és mesteremnek Dr. Kabai Imrének. 1. Bevezetés Néhány évtizeddel ezelőtt egy fiatal viszonylag könnyen eldönthette, hogy hol szeretne továbbtanulni, hogyan építhet karriert. Valamely egyetemen vagy főiskolán szerzett diploma többnyire elég volt ahhoz, hogy az elképzeléseinek megfelelő, jó állást találjon és tanulmányai megkezdésekor már szinte maga előtt láthatta a jövőjét. A mai felgyorsult, kihívásokkal, kockázatokkal teli világban azonban egyáltalán nem egyszerű jó döntést hoznia egy továbbtanulás előtt álló fiatalnak. Hiszen ha meg is szerez egy diplomát, sokszor merül fel a kérdés: hova és hogyan tovább?! Friss diplomásként mind nehezebb az elhelyezkedés, hiszen egyre többen végeznek ehhez képest nem bővül a munkaerő-piac, ráadásul a legtöbb cég szívesebben foglalkoztatna szakmai tapasztalattal rendelkező munkavállalókat. Tovább nehezíti a pályakezdők dolgát, ha nem sikerül azonnal munkába állniuk, szembe kell nézniük azzal is, hogy a munkaadók előítéletekkel viseltetnek a régóta elhelyezkedni nem tudó fiatalokkal 1. A diplomás munkanélküliség világjelenség, más országokban még súlyosabb is a helyzet, mint nálunk 2. De Magyarországon ez a kérdés már csak újszerűsége miatt is különösen nagy figyelmet kap. Számításba kell venni azt is, hogy a rendszerváltás megrendítő hatással volt a hazai munkaerő-piacra. A piacgazdaságra való áttérés magával hozta a multinacionális cégek, a nagy nemzetközi gyárak megjelenését, a szolgáltató és a pénzügyi szektor növekedését, ez egy újfajta gondolkodásmódot vártak/várnak el a munkavállalótól 3. A kilencvenes évekre elején bevett gyakorlattá, hogy bizonyos munkakörökre csak diplomás munkaerőt vettek fel, függetlenül attól, hogy a diploma tényleges milyen 1 A Menedzsment Fórumon megjelent egyik legutóbbi cikk címe így hangzik: 30 ezer diplomás keres hiába állást hazánkban. majd az is kiderül, hogy a 25 év alattiak közül 85 ezer a bejelentett munkanélküliek száma. (Interneten: ; letöltés ideje: ) 2 Lásd pl. Ladányi Andor (2002) A magyar felsőoktatás nemzetközi összevetésben. Oktatáskutató Intézet (kézirat idézi Györgyi 2006): a felsőfokú képzettségű munkanélküliek aránya a felsőfokú képzettségű aktív keresőkhöz viszonyítva: Magyarország: 1,4% - Spanyolország: 11,5%, Norvégia: 13,2% 3 Lásd erről bővebben: Györgyi Zoltán (2006) Friss diplomások a munkaerőpiacon. ; illetve Falusiné Szikra Katalin (2001) Munkanélküliség és diplomás túltermelés. Közgazdasági Szemle, november (pp ) 5

6 képesítést adott. Ennek a hátterében az a manapság is létező gondolkodásmód fedezhető fel, hogy a felsőfokú képzés az egyén egész személyiségére hatással van. A multinacionális cégek manapság is sokszor előnyben részesítik a személyiséget, a személyes kvalitásokat, és ezen belül is értékelik a pályaelhagyási képességet a szakirányú képzettséggel szemben. E jelenségek elsődleges oka számtalan más tényező mellett az, hogy a rendszerváltást követő évtizedben mintegy három és félszeresére növekedett a friss diplomások aránya (ezt hívják a felsőoktatás expanziójának ). Ez a folyamat egyébként mint korábban jeleztem más országokban is végbement. Jól leolvasható, hogy a diplomás munkanélküliségi ráta igen magas; manapság például már az USA-ban sem jelent feltétlen könnyű elhelyezkedést egy jó iskolában szerzett diploma (lásd az 1. táblázatot). 1. táblázat: Az egyes országok munkanélküliségi rátája, képzettségi színt bontásban. OECD 2008-as adatok. (%) Ország alapfokú végzettség középfokú végzettség felsőfokú végzettség Magyarország 17,3 6,3 2,3 Anglia 6,0 3,7 2.0 USA 10,1 5,3 2,4 Franciaország 9,8 5,6 4.0 Olaszország 7,4 4,6 4,3 OECD átlag 8,7 4,9 3,2 Forrás: Education at a Galance. OECD 2010 vizsgálat. 4 A táblázat adataiból kitűnik, hogy a Magyarországon a felsőfokú végzettségűek körében jóval kisebb a munkanélküliek aránya, mint pl. Franciaországban, de az Amerikai Egyesült Államoknál is egy árnyalattal jobban állunk. Tanulságos tény az is, hogy említett országokban nem korlátozzák a hallgatói létszámok alakulását, a döntést az egyénre bízzák, annyit tesznek, hogy a pályaválasztás során inkább a hiányszakok felé próbálják orientálni a döntés előtt álló fiatalokat. Az is kitűnik az adatokból, hogy mindenhol előnyt jelent a diploma! A munkanélküliségi mutatók mellett fontos szempont lehet egy továbbtanulás előtt álló diáknak a képzettségi szintek közötti jövedelmi különbségek alakulása is amely szintén a diploma megszerzésére ösztönözhet (lásd a 2. táblázatot). 4 Interneten: OECD, Párizs, (Letöltés ideje: ) 6

7 2. táblázat: Az egyes országok kereseti rátája képzettségi színt bontásban az év közöttiek körében. Az adott ország átlagkeresetét tekintjük 100%-nak. OECD 2008-as adatok. Ország alapfokú végzettség középfokú végzettség felsőfokú végzettség Magyarország Anglia USA Franciaország Olaszország OECD átlag Forrás: Education at a Galance. OECD 2010 vizsgálat. Mindezen előnyök mellett még további lényeges különbség, hogy a felsőfokú tanulmányokat végzettek általában egészségesebbek: az OECD egy korábbi kutatása során arra derült fény, hogy Magyarországon a felsőfokú képzettséggel rendelkezők 75 százaléka érzi magát egészségesnek, míg az alapfokon képzettek esetében ez az arány mindössze 34 százalék. Az eredmények szerint további a nem anyagi javak mentén is előnyök származhatnak a továbbtanulásból: például a diplomások átlag feletti arányban számolnak be jobb egyéni és családi egészségről, kellemesebb városi életfeltételekről, jobb munkakörülményekről 5. A magyarországi felsőoktatás expanziójának egyik sajátossága, hogy a levelező tagozatos képzés arányaiban megnövekedett és fontos szegmenssé vált a költségtérítéses képzések rendszere is. Erre az expanziós folyamatra épült rá a Bologna-rendszer, amelynek évi bevezetése szabályszerűen kettévágta az addig működő ötéves egyetemi szintű képzéseket, de átrendezte a főiskolai képzések rendszerét is. A BA/BsC és MA/MsC diplomák a munkaerő-piaci értéke jelenleg gyakorlatilag megítélhetetlen, mivel a rendszer viszonylag új. Az áttérés a cégek humánpolitikai osztályait is felbolygatta: nem tudják pontosan, hogy egy-egy alapszakos diplomával rendelkező fiatal milyen szaktudással, általános műveltséggel rendelkezik a hagyományos főiskolai vagy egyetemi diplomákban megtestesült tudáshoz képest. A helyzetet nehezíti az újfajta képzések, szakok létrejötte, amelyekről a munkáltatók még keveset tudnak. Különös gondot okoz az utóbbi években, hogy a felsőoktatás és a gazdaság igényei közötti kapcsolat laza, áttételes, s a szakmai kínálat nem vezethető le a gazdaság, vagy akár a hallgatók 5 Santiago, Paulo et al.: A felsőoktatás a tudástársadalomért. 2. kötet. OECD, Párizs, Interneten: (Letöltés ideje: ) illetve Horváth Tamás et al. (szerk.): Diplomás pályakövetés. Kézikönyv. Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht. Budapest, (Letöltés ideje: ) 7

8 igényeiből fogalmaz Györgyi Zoltán. 6 Ennek eredményeként egyes szakterületeken jelentős a túlképzés, míg másutt hiányok vannak. Egyszerre küzd tehát a munkaerőpiac és nemcsak a diplomások tekintetében munkaerőhiánnyal és túlkínálattal. Mindezek a problémák segítették elő szinte kikényszerítették a Diplomás Pályakövető Rendszer (a DPR ) megszületését. A diplomás pályakövetés olyan felmérések sorozata, amely egy adott intézmény aktív hallgatói lehetőségeit, valamint a végzett hallgatói elhelyezkedését, munkaerő-piaci mozgását vizsgálja. A rendszer alkalmassá tehető arra is továbbá, hogy a továbbtanulás előtt állók világos képet kapjanak a felsőoktatásból kikerülő diákok életútjáról 7. Ez egyfajta miség-ellerzés is, hiszen az intézmény és a leendő hallgató szembesülhetnek azzal, hogy az adott képzés mennyire hatékony már legalábbis az elhelyezkedési lehetőségek szempontjából. De arról is tájékoztatnak a kutatási eredmények, hogy az aktív hallgatók hogyan érzik magukat az intézményben, mivel és mennyire elégedettek. Mindezek azért fontosak, mert a felsőoktatás korábban egy olyan üzemként működött, amely nem maga adta el a végtermékét. Nem érezte magát ösztönözve abban, hogy a hallgatók minél jobban el tudjanak majd helyezkedni, ha elvégezték az adott képzés. A helyzet mára gyökeresen megváltozott: az intézmény értékét, rangját az adja, hogy milyen a kibocsátottak munkapiaci helyzete. Ennek a problémának a megoldására jött létre európai uniós támogatásokból az NFÜ (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség) által kiírt pályázati rendszer az intézményi pályakövetések és a hallgatói szolgáltatások fejlesztése érdekében, a TÁMOP (Társadalmi Megújulás Operatív Program) alprogramja 8. A Zsigmond Király Főiskola (ZSKF) másik három felsőoktatási intézménnyel (ANNYE, AVKF és WJLF) konzorciumi együttműködésben egy Pegazus névre keresztelt pályázatot adott be, amelyet elnyert így 2009 és 2016 között egy nagyszabású projektet valósít meg. A karrierszolgáltatások, az alumni mozgalom kialakítása és fejlesztése, a tehetséggondozás rendszerszerű kiépítése és a vezetői információs rendszer megvalósítása mellett a legnagyobb hangsúlyt és pénzügyi forrásokat is a diplomás pályakövető rendszer kapja. Ennek a vállalkozásnak három mozzanat ad megkülönböztetett figyelmet: (1) egyrészt négy intézmény összehangolt kutatás-sorozatáról van szó; (2) másrészt az adatfelvételek kiterjednek az aktív és a végzett hallgatókon (munkavállalókon) túl a munkáltatókra, az oktatókra és a leendő hallgatókra is (a kompetencia-vizsgálatok révén egyfajta párbeszédet próbálunk kialakítani a felsőoktatás főszereplői között); 6 Györgyi, 2006: Lásd erről pl. Majó Zoltán: A felsőoktatás és a munkaerőpiac kapcsolata. Interneten: (Letöltés ideje ), illetve Molnár Zita: Rendszerszerű a diplomás pályakövetés. GTM Interneten: (Letöltés ideje: ) 8 Lásd erről bővebben: Diplomás Pályakövető Rendszer: az intézményi modell kialakítása. Interneten: (Letöltés ideje: ) 8

9 (3) harmadrészt a ZSKF Társadalomtudományi Kutatóközpontja (a ZSKF-TKK, amely e kutatások központi intézménye) keretein belül kialakított Konzorciumi DPR Kutatócsoport a négy intézmény együttműködésében speciális módszertani kísérleteket hajt végre (szoros együttműködésben a DPR országos módszertani központjával, az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft-vel) 9. Ez utóbbi módszertani kísérletekhez kapcsolódik az a minta-tervező modell, amely kialakításának aktív részese voltam, illetve vagyok jelenleg is. A ZSKF-TKK alkalmazottjaként Dr. Kabai Imre vezetésével 2007 óta folytattunk olyan kísérleteket, amelyek a pályakövető kutatások módszertanával, a munkáltatók és a képzést adó intézmények közötti párbeszéd létrehozásával, erősítésével foglalkoznak. Különösen nagy kihívást jelent az online kérdőíves adatfelvételek szakszerű lebonyolítása, ezen belül is a vizsgálati minta reprezentativitásának biztosítása. Dolgozatomban elsősorban erről a kísérlet-sorozatunkról az eddigi eredményeinkről, a mintatervező rendszer logikájáról és gyakorlati megvalósításáról írok. Bemutatom azokat az eszközöket, konkrét eljárásokat, amelyek révén sikerrel megoldható az önkitöltős kérdőívek mintájának reprezentativitása felvetem azokat a szakmai dilemmákat is, amelyek ennek kapcsán felmerültek. Ezt megelőzően ismertetem a diplomás pályakövető rendszer kialakításának társadalmi hátterét, eddigi történetét, annak hazai és nemzetközi vonatkozásait. Részletesebben is bemutatom a TÁMOP ezen belül a Pegazus projekteket, különös tekintettel a pályakövető kutatási modellünkre. Részletesen ismertetem a mintavétel elméleti problematikáját, a klasszikus mintavételi technikákat kiemelve azt, hogy a modellünk miként illeszkedik ezekbe a keretekbe. 9 Lásd erről bővebben a ZSKF honlapján a Diplomás pályakövetés rovatait: (Letöltés ideje: ). 9

10 2. Elméleti alapvetések, a DPR lényege, története 2.1. Társadalmi háttér Az 1990-es évek elején a felsőoktatás radikális átalakulásokon ment át a kelet-európai volt szocialista országokban, így Magyarországon is. Az átalakulás oka a piacgazdaságra (a tőkés termelési viszonyokra) való áttérés, ami óhatatlanul is felvetette azt a kérdést, hogy az addig ingyenes állami oktatás valójában mennyibe kerül? Kiszámolható, hogy minden iskolában fizetni kell a tanárokat, a személyzetet, a közműveket stb. Nincs tehát olyan hogy ingyenes oktatás, ennek az árát általában az állam fizeti meg, az adófizetők pénzéből. A kérdés az, hogy a felsőoktatásban milyen távon, milyen képzéseket és milyen mértékben kell támogatnia az államnak 10. Amikor a felsőoktatásba pénzt invesztál az állam, figyelembe kell vennie a költség-haszon elvet, vagyis azt, hogy mennyire hatékony egy képzés? Azaz mennyi idő alatt térül meg egy-egy diploma ára? Ennek az egyik legfontosabb mutatója az, hogy milyen mértékben tudnak elhelyezkedni az adott diplomával rendelkezők. Nem jó, ha olyan képzéseket támogat az állam, amelyek elvégzése után nem tud elhelyezkedni a volt hallgató a tanult szakterületén, mert vagy munkanélküli lesz (és így továbbra is az államot terheli a segélyeken keresztül), vagy egészen más szakterülten kénytelen elhelyezkedni. Az sem szerencsés, ha alul- vagy ha túlképzettként jelenik meg valaki a munkaerő-piacon. Mivel a felsőoktatás egy speciális emberi tőkébe való beruházás, és léteznek még más emberi tőkébe való beruházások (pl. egészségügyi ellátás, kiegészítő képzések, kutatás), ezért alaposan át kell gondolni, hogy milyen mértékben éri meg finanszírozni a felsőoktatást. Ezeknek a gondolatok hatására jött létre a tandíjak és a költségtérítések rendszere 11. Mivel a munkaerő-piaci elvárások folytonosan változnak, ezért az oktatási intézményeknek törekedniük kell egyfajta összhang megteremtésére a frissen kibocsátott munkaerő tudása és a munkáltatók elvárásai között. Valamilyen formában mérni kell a munkáltató elégedettségét is, azt, hogy mennyire válik be a pályakezdő munkaerőként, melyek a hiányosságai, milyen kompetenciákból kapott keveset és miből kapott esetleg túl sokat. Ha ezek az adatok rendelkezésünkre állnak, és ismerjük az adott képzés hiányosságait, illetve az erősségeit, akkor ezeket az eredményeket egy speciális eljárás révén 10 Lásd erről bővebben pl.: Sinka Edit: Az oktatás misége (szekció összefoglaló). Interneten: (Letöltés ideje: ) 11 Lásd erről: Csoma Gyula: Különvélemény az oktatási-képzési miség biztosításáról (és a miségről) II. Interneten: (Letöltés ideje: ) 10

11 visszacsatolhatjuk a felsőoktatásba, így téve hatékonyabbá azt 12. Nehezíti a dolgot, hogy ez a fajta emberi tőkébe való beruházás minimum három, de általában öt évet vesz igénybe Diplomás pályakövetés története célkitűzései Magyarországon viszonylag régóta zajlanak olyan, többé-kevésbé hivatalos adatfelvételek, amelyek a képzés elvárásoknak való megfelelését vizsgálták 13. Ezek sokszor hosszú távú megfigyelésekre alkalmas módszerek voltak. Ilyen volt például az 1973/74-es tanévben indult 25 évre tervezett kutatás, amit az akkori Felsőoktatási Pedagógiai Kutató Központ indított. A kutatás célja az volt, hogy a főiskolára vagy az egyetemre való beiratkozástól a munka világában eltöltött huszadik évig vizsgálják a bevont személyeket. Sajnos a kutatás a 70-es évek végén politikai okokból abbamaradt. Ezt követően ben a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem (a mostani Corvinus Egyetem) elindította a Fiatal Diplomások Munkaerő-piaci Életpálya-vizsgálatát (a FIDÉV-et). Az Emberi Erőforrások Tanszék szakemberei koordinálták a vizsgálatokat,a kutatás célja az volt, hogy átfogó képet adjon a felsőoktatási intézményekből kikerülő diákok elhelyezkedési lehetőségeiről. A későbbiekben 2002-ben a Jelenkor Társadalomkutató Műhely és az Universitas Press Felsőoktatás-kutató Műhely (kétévi előkészület után) az új típusú doktori képzésben részt vetteket vizsgálta. A kutatás érdekessége, hogy a kérdőíves adatfelvétel mellett (amiből több mint 700 darabot készítettek) 75 mélyinterjút is lefolytattak a munkavállalókkal. Ezt a későbbiekben kiegészítették 50 munkáltatói mélyinterjúval. Ehhez kapcsolódóan a Magyarországon végzett határon túli magyar fiatalok életpálya-kutatási programja keretein belül egy egész Kárpát-medencére kiterjedő kutatást végeztek a határon túli magyarok életpályájának feltérképezése érdekében. A kutatást a Márton Áron Szakkollégium Karrier Irodája koordinálta. Céljuk a Magyarországon való továbbtanulás motivációjának feltérképezése és a határon túl hallgatók életpályájának a felderítése volt A kompetencia-vizsgálatokról lásd Kiss Paszkál (szerk.): Kompetenciamérés a felsőoktatásban. Diplomás Pályakövetés 3. Educatio Szolgáltató Nonprofit Kft. Budapest, Interneten: (Letöltés ideje: ) 13 Lásd erről a legrészletesebb összefoglalót: Horváth Dániel: Hazai gyakorlatok a diplomás pályakövetésben. In: Fábián István et al. (szerk.): Diplomás pályakövetés 1. Hazai és nemzetközi gyakorlatok. Educatio Szolgáltató Nonprofit Kft. Budapest, (9-18. oldalak) Interneten: (Letöltés ideje: ) 14 : Kiss László - Kiss Paszkál: Diplomás pályakövetés Magyarországon (lásd erről a oldalakon). In: Horváth Tamás et al. (szerk.): Diplomás Pályakövetés. Kézikönyv. Educatio Szolgáltató Nonprofit Kft., Budapest, Interneten: (Letöltés ideje: ) 11

12 A különböző kutatóközpontok és műhelyek által végzett kutatások a felsőoktatás és a munka világának kapcsolatáról viszonylag ritkák, a végzett hallgatók vizsgálata kapcsán inkább az intézménnyel való elégedettségre fókuszálnak. Ez többek között azért fontos, mert ha az adatok az intézményen belülről származnak, akkor azokat nagyobb valószínűséggel használja fel az adott intézmény vezetése stratégiai döntéseihez. Az Educatio 2008-as elővizsgálata szerint 15 elmondható, hogy a magyarországi felsőoktatási intézmények 80%-a végzett már pályakövetést a volt hallgatói körében, és majdnem 10%-uknál éppen kidolgozás alatt állt. Ha megnézzük, hogy a magyarországi intézmények melyik évben indítottak legnagyobb számban pályakövetéses vizsgálatot azt láthatjuk, hogy 2005 a fordulópont. Ebben az évben a NFT (Nemzeti Fejlesztési Terv) keretein belül kiírták a ROP (Regionális Operatív Program) pályázatát, amelynek a célja: A régiók gazdasági fejlődését előmozdító oktatási intézmények infrastruktúrájának fejlesztése. E pályázat révén tizenegy felsőoktatási intézményben kezdődött el a pályakövetés, míg ban további nyolcban. A diplomás pályakövetési vizsgálatokat majdnem mindenhol az intézmény saját dolgozói végzik. A pályakövetések elindítását ösztönözte és elősegítette a évi felsőoktatási törvény, amely kötelezővé a felsőoktatási intézményeknek, hogy pályakövetést végezzenek a végzett diákok körében. Megállapítható, hogy a 2005-ben és az ezt követő években induló pályakövetéses vizsgálatok mintegy 40%-át a törvényi előírás ösztönözte. A pályakövetéses vizsgálatok módszere egy erre vonatkozó vizsgálat eredményei szerint 16 döntően az online kérdezés. Ezután a postai kérdezés a második leggyakoribb, és a személyes vagy a telefonos kérdezés már csak elvétve akad. Itt szeretném megemlítni a ZSKF TKK (Zsigmond Király Főiskola Társadalomtudományi Kutatóközpontja) személyes kérdőíves adatfelvételét, amely ben majdnem kétezer végzett hallgató személyes megkeresését valósította meg egy ROP pályázat keretei között. Érdekessége a kutatásnak, hogy egy Diákkötet 17 született az eredményekből, amelyeket a ZSKF hallgatói írtak. A kutatás célcsoportjai a következő intézmények végzett hallgatói voltak: AVKF, BMF, ELTE-ÁJK, WJLF, ZSKF. Ezt követően a ZSKF TKK egy Szakképzés vizsgálatot végzett között (egy tkoka pályázat keretein belül), amelynek a célcsoportjai a villamosmérnök-asszisztensek, a villamosipari technikusok és a villanyszerelők voltak 18. Mivel én magam is részt vettem ebben a kutatásban, még emlékszem, hogy a tervekben négy oktatási intézmény szerepelt, amiből a kutatás végére 16 lett az alacsony válaszadási arányok miatt. A ZSKF TKK kutatásaiban egyébként mindig hangsúlyosan kérdezünk rá 15 Horváth, Im. (lásd erről a oldalakon). 16 Horváth, Im. (lásd erről a oldalakon). 17 Kabai Imre et al. (szerk.): Mi lesz velünk a diploma után? ZSKF Könyvek 1. ZSKF, Budapest, Lásd az Interneten: (Letöltés ideje: ) 18 Az interneten megtalálható a kutatás-sorozat záró tanulmánya: Kabai Imre (szerk.): A gazdasági szereplők elvárásai a szakmai képzés átalakítására. Zárótanulmány. ZSKF Tanulmányok, Budapest, (Letöltés ideje: ) 12

13 az adott területre jellemző készség-, képesség- és tudáselemek összességére, a kompetenciákra, ezt a nemzetközi TSER vizsgálat sikeressége ihlette. A TSER vizsgálatról részletesebben a következő fejezetben írok Nemzetközi gyakorlatok a diplomás pályakövetésben A különböző nemzetközi gyakorlatokat az egyes országok praxisán keresztül fogom bemutatni, de néhány nemzetközi kutatást is ismertetek. Németország diplomás pályakövetésére 2007-ig a decentralizáltság volt a jellemző. Ez ideig csak néhány felsőoktatási intézmény végzett valamilyen pályakövetéses vizsgálatot. Mivel ezeket a vizsgálatokat a felsőoktatási intézmények egyedül vagy néhány másik felsőoktatási intézmények közreműködésével végezték, ezért az adatok országosan nem hasonlíthatóak össze. Több német kutató is megpróbálta az intézményi eredményeket összegyűjteni, rendszerezni, de nem jártak túl sok sikerrel, mivel az intézményi adatok csak szűk kör részére elértelmezhetők. A Kasseli Foglalkozás- és Felsőoktatás-kutatási Tudományos Központ óta végez diplomás pályakövető vizsgálatokat és 1999-ben CHEERS (Careers after Higher Education: a European Research Study) TSER program (Targeted Socio-economic Research) keretein belül tizenegy európai ország és Japán pályakövetéses vizsgálatát hajtották végre. A vizsgálat populációja az 1994-ben és 1995-ben végzettek voltak, minden ország számára kitétel volt, hogy legalább 3000 kitöltött kérdőívet prezentáljanak. A kutatás célja az volt, hogy a munkaerőpiac és a felsőoktatás összefüggéseit feltárják. A felmérés egyébként rámutatott a Nyugat- és Kelet-Európa, illetve Európa és Japán különbségeire. Az alapvető kérdéskörök a következők voltak: társadalmi-demográfiai háttér, iskolai pályafutás, átmenet a felsőoktatásból a munkaerőpiacra, a kezdeti karrier-állomások, a tanulmányok és a foglalkoztatás összefüggései, a munkával való elégedettség, a felsőoktatás retrospektív értékelése. A kutatás során arra az eredményre jutottak, hogy minden országnak csökkentenie kell az oktatási és szociális esélyegyenlőtlenségeket a felsőoktatásban. A 2000-ben lezáródó CHEERS vizsgálat folytatásaként 2004-ben jött létre a REFLEX (The Flexible Professional in the Knowledge Society) projekt, amelynek a célja a gyorsan változó világban a jól hasznosítható általános kompetenciák feltérképezése, illetve annak megértése, hogy a felsőfokú tanulmányok miként segítik elő ezeknek a kompetenciáknak a fejlődését. A REFLEX projekt már 15 ország közreműködésével zajlott. Minden ország számára 19 INCHER - International Centre for Higher Education Research Kassel. Lásd erről bővebben az Interneten: gban_?itemno=3 (Letöltés ideje: ) 13

14 minimum 2000 fős mintanagyságot állapítottak meg. A kutatás során azokat az 1999/2000-ben végzett hallgatókat keresték meg, akik BA vagy MA diplomával végeztek vagy ezekkel egyenértékű végzettséget szereztek. A végzés utáni ötödik évet azért választották, mert a gyakorlat azt mutatta, hogy a végzés utáni első két évben történik a friss diplomások integrációja és az álláskeresés. Az utána következő években megtörténik a gyakorlat- és tapasztalatgyűjtés időszaka, ami hozzávetőlegesen az ötödik év végén zárul le. A harmadik szakasz a diploma elvégzéséhez képest a tizedik évig tart, ilyenkorra már végbemegy a pályáraállás folyamata. A kutatás célcsoportját a második szakasz végén lévő, a munkahelyi integráción már túljutott fiatalok alkották. Ennek keretében vizsgálhatóvá vált a végzett hallgatók munkaerő-piaci elhelyezkedése a kezdeti mozgások dinamikája és a szakmai kompetenciák fejlődése ban a kasseli kutatócsoport megváltoztatta a nevét hangsúlyozva a nemzetközi kutatásokban való meghatározó jelentőségű részvételét; az új neve Kasseli Egyetem Nemzetközi Felsőoktatás-kutató Központja lett májusában létrehozták a diplomás pályakövetés nemzetközi hálózatát. A hálózat jelenleg több mint 100 felsőoktatási intézményt foglal magába. Céljuk a felsőoktatás kutatásának a tökéletesítése. Ennek érdekében konferenciákat, workshopokat tartanak, és különböző segédanyagokat adnak ki. A hálózatba való belépés ingyenes. Az Amerikai Egyesült Államokban 1949-óta a felsőoktatási intézmények kimeneti követelményként határoznak meg egy sztenderd, diplomás misítő vizsgát. A diákok számára ez a vizsga fontos szerepet játszik a továbbtanulásban. A vizsga a kezdetektől fogva méri az általános szóbeli érvelést, az elemző gondolkodást, a számolási teljesítményt (feleletválasztós formában). A szövetségi oktatási kormányzat 2005-ben létrehozott egy bizottságot, amit az államtitkár-asszonyról neveztek el Spellings Bizottságnak. A bizottság úgy gondolta, hogy az intézményeket a tanulás és a kompetenciák oldaláról kell vizsgálni, összehasonlításra is alkalmas módszerekkel óta fokozatosan fejlesztik a diplomás misítő vizsgát, az újabb módszerek közül az egyik a Collegiate Learning Assessment (CLA, Felsőfokú Tanulás Értékelése), ami több tízévnyi tapasztalat eredményeképpen jöhetett létre. A CLA nem csupán az iskolai sikerességeket mérő módszer, és nem is a hagyományos feleletválasztásos kérdéssor. A módszer képes a kritikai gondolkodást, az elemzőkészséget a problémamegoldó képességet és az íráskészséget mérni komplex feladatok segítségével. Klein és társai a fejlesztők is felhívják a figyelmet, hogy ez a módszer megbízhatósága sokkal nagyobb, ha az elemzési egység nem az egyén, hanem egy csoport vagy csoportok. 20 Ez a kompetenciák egy újfajta mérését teszi lehetővé. 20 Kiss Paszkál: Felsőfokú kompetenciákról nemzetközi kitekintésben. In: Kiss Paszkál (szerk.) Im. (elsősorban a oldalakon). 14

15 Az Amerikai Egyesült Államok felsőoktatási pályakövetésére is az a jellemző, mint Magyarországéra, vagyis végzett hallgatók vizsgálata intézményi szinten valósul meg a leggyakrabban. Általában a felsőoktatási intézmények végeznek pályakövetéses vizsgálatokat, amelyeket a végzés utáni első években hajtanak végre. Az intézmények honlapján megtalálhatóak a vizsgálatok eredményei, bár jellemzően nem túl frekventált helyen. A leendő hallgatókat az intézményi rangsorokkal szokták az egyes intézmények csábítani, és nem a végzett hallgatók elhelyezkedései adataival. Országos szintű felmérésekre viszont nincs sok példa, amelyre a tagállami irányítás ad magyarázatot. A tagállami szinten közzétett elemzések általában az egyes intézményektől összegyűjtött adatokból keletkeznek. Az országos szintű vizsgálatokra a legutolsó példa a 2000/2001-ben végzett IPEDS (Integrated Postsecondary Education Data System) vizsgálat. Ez a vizsgálat magában foglalja a tudományos képzéseket, szakképzéseket, illetve a szakmai továbbképzéseket, viszont a felttképzéseket nem. A felmérés egyébként főre terjedt ki, az interjúk fő kérdéscsoportjai a végzés utáni munkalehetőségek és a továbbtanulás voltak. Nagy-Britanniában 1993-ban hozták létre a felsőoktatási statisztikai ügynökséget ( Higher Education Statistic Agency HESA), aminek a fő tevékenysége a végzett hallgatók pályakövetése óta kisebb változtatásokkal ugyan, de minden évben fél évvel a végzés után mérik fel a volt tanulók helyzetét. A kérdések általában a tevékenységi körökre (dolgozik-e, végez-e önkéntes munkát, esetleg továbbtanul-e stb.) az elhelyezkedéshez szükséges képzettségre, a munkáltató cég méretére, a továbbtanulás intézményére, a foglalkoztatás típusára és a munkahely ágazatára térnek ki részletesebben. A vizsgálni kívánt célcsoport a végzett hallgatók, akik teljes- vagy részképzésben vettek részt, Nagy-Britanniában vagy Európa más területén élnek, akik a szakdolgozatukat írják, illetve azok, akik 2006-óta posztgraduális képzésben végeztek. A HESA 2007-ben végezte első panelvizsgálatát, amikor a 2002/2003-ban végzetteket kereste meg kérdőíveivel. A HESA mellett még igen fontos szerepet játszik a HECSU (Higher Education Careers Unit), amely karrier- és pályatanácsadással kapcsolatos kutatásokról és fejlesztésekről, felsőfokú képzésekről, munkaerő-piaci fejleményekről, nemzetközi gyakorlatokról nyújt információkat az érdeklődőknek. Mindezek mellett a HECSU készített követéses vizsgálatot is, amelyben elsőként 2002-ben és utána ben két angliai egyetem 24, mester fokozaton tanuló diákját keresték meg, ügyelve arra, hogy minden képzés területről 4-4 fő kerüljön a mintába. Összesen négy alkalommal készítettek velük interjút: először a mesterképzés elején, utána a mesterképzés végén, illetve 6 és 18 hónappal a képzés befejezése után. 15

16 A HESCU 2006-ban indította el eddigi legnagyobb szabású panelvizsgálatát, amit futuretrack 21 -nek neveztek el. A kutatás 2006 és 2011 között vizsgálja a felsőoktatás és a munka világát. A tervek szerint a kutatásba diákot vonnak be 277-felsőoktatási intézményből. A kutatás a felsőoktatási intézménybe jelentkezőkkel kezdődik és a diploma megszerzése után 1 és 3 évvel is megkeresik őket. Így a tanulmányaik kezdetétől fogva a munka világába való belépésen keresztül, az első néhány munkával töltött évet is nyomon kísérték. A kutatások eredményeit intézményi és ágazati szinten is hasznosítják. Az intézmények a felméréseik eredményeit közzéteszik a honlapjaikon 22 a részletes adatokkal együtt, így segítve a továbbtanulás előtt állókat a megfelelő intézmény kiválasztásban. 21 Futuretrack is the most ambitious higher education research ever conducted int he UK hirdeti magát a projekt a honlapján. Lásd: (Letöltés ideje: ) 22 Researching the Graduate Labour Market. Interneten: (Letöltés ideje: ) 16

17 3. A TÁMOP-ról és a PEGAZUS Projektről 3.1. TÁMOP A Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget (NFÜ) a kormány hozta létre azért, hogy között egy átláthatóbb módon történjen az uniós fejlesztési források elosztása. Az ország fejlesztésére évente 1000 milliárd forintot fordítanak. Ebből az összegből jöhetett létre a felsőoktatási szolgáltatásokat, pályakövető rendszereket támogató TÁMOP pályázat-rendszer, melynek főbb elemei 23 : Vezetői Információs Rendszer kialakítása (VIR). A VIR egy széles spektrumra kiterjedő számítógépes rendszer, ami éppúgy fejleszti az intézmény gazdasági és humánpolitikai rendszerét, mint ahogyan elősegíti a diplomás pályakövetést, mert a VIR kialakítása érdekében támogatást kap az intézmény, amelyből informatikai infrastruktúráját fejlesztheti, így új szerverek vásárlására is használhatja, amelyen a DPR által használt kérdőívszerkesztő programot is működtetheti. Megjegyzem, hogy ismerve a mostani kérdőívszerkesztő programunk (EvaSys) gyorsaságát, erre a fejlesztésre nagy szükségünk lesz. Diplomás Pályakövető Rendszer kialakítása (DPR) A DPR kialakítása magába foglalja a teljes kutatási rendszer kiépítését a kutatásban résztvevő team kiképzésén és a betanításán át az adatok szisztematikus feldolgozásáig (lásd erről bővebben később). A programot két évig támogatják központi EU forrásokból, és további öt évig köteles a pályázatot nyert intézmény fenntartani a rendszert. Fontos elvárás a DPR beágyazódása az intézményi struktúrába (azaz minél inkább intézményesüljön az eredmények felhasználása, visszacsatolása az oktatásba). Hallgatói, karrier és öregdiák szolgáltatások fejlesztése A legöbb intézményben a korábbi ROP pályázatok lévén létre jöttek karriercentrumok, máshol a TÁMOP támogatásával kerültek kialakításra. Ahol már megvoltak így a ZSKF-en is, ott most a fejlesztésük valósulhat meg. A karriercentrumok az aktív és a végzett hallgatókat támogatják szolgáltatásaikkal a munkakeresésben, különböző tréningeket szerveznek, de az önéletrajz vagy motivációs levél megírásában is segítik őket. Az öregdiák-, más néven alumni szervezetek Amerikában már nagy múltra tekintenek vissza, ott olyan erős a kötődés az intézményekhez, hogy sokszor pénzzel is támogatják az intézményüket a volt diákok. Cserében az alumni szervezetek különböző öregdiák-találkozókat szerveznek, évkönyveket 23 Lásd erről bővebben a felvi.hu honlapján a TÁMOP ről: (Letöltés ideje: ) 17

18 adnak ki, de megszokott az ún. alumni-kártya is, amely révén az adott intézményben végzett diákok egymásnak bizonyos kedvezménnyel szolgáltatnak. Hasonló céllal jöttek/jönnek létre Magyarországon is az oktatási intézmények öregdiák szervezetei. Ezek legtöbbje sok esetben most alakul ki, a volt hallgatókat egy speciális internetes alumni portál révén igyekeznek elérni, de öregdiák találkozókat is szerveznek, speciális kiadványokat szerkesztenek. Az alumni és a karrier centrum intézményünkben úgy függ össze az előzőekkel, hogy a VIR szerverre kerülő alumni portál növeli a DPR hatékonyságát (a végzett hallgatók elérésében és kitöltési hajlandóságában), mivel a karrier centrum elősegíti az aktív hallgatók intézményi kötődését, amit az alumni rendszer kiterjeszt a végzett hallgatókra is 24. Tehetséggondozás A tehetséggondozásnak alapelve szerint a mentor-rendszer a leghatékonyabb módja a tudás átadásának. Ez abban nyilvánul meg, hogy az intézményekben a tehetségesnek vélt diákokat egy mentor segítségével állítják kutatói-tudományos pályára (ez a támogatás megjelenhet akár egy demonstrátori munkakörben is). Azt várják ettől, hogy a későbbiekben a tehetséges diákok továbbviszik ezt a szemléletet, és ő maguk is idővel mentorok lesznek A általános DPR célkitűzései és a Pegazus Projekt A diplomás pályakövetés céljául tűzte ki, hogy tájékoztassa a pályaválasztás előtt álló diákokat arról, hogy milyen értéke lesz a diplomájának, ha az adott intézményt, adott szakot választja. A DPR 2010 tavaszi aktív és végzett online kutatások eddigi eredményeképpen ezt már online módon böngészhetjük 25. A holnapon egyelőre még nem jelenik meg mind a harminc intézmény adata, de folyamatosan frissül. A legfontosabb adatok, amiket itt megtalálhat egy pályaválasztás előtt álló diák: a kereseti viszonyok, az elhelyezkedési arány, illetve a pályakezdők által betöltött munkakör. A ZSKF három másik intézménnyel együtt konzorciumot alakítva adta be a pályázatát. A konzorciumi DPR kutató csoport (K-DPR-K) a következő felsőoktatási intézményekből áll 26 : 24 A ZSKF-en kialakított alumni portált lásd: (Letöltés ideje: ) 25 Diplomás pályakövetés intézményi adatok. Interneten: (Letöltés ideje: ) 26 Lásd erről bővebben a ZSKF Diplomás pályakövetés portálján: Diplomás Pályakövető Rendszer a Zsigmondon (Letöltés ideje: ) Alapdokumentumok az Interneten: ZSKF Diplomás pályakövetés: Előadások, tanulmányok. 18

19 Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem, Apor Vilmos Katolikus Főiskola,Wesley János Lelkészképző Főiskola, Zsigmond Király Főiskola. 1. ábra: A Zsigmond Király Főiskola (ZSKF TKK K-DPR-K) modellje Forrás ZSKF TKK A szűkebb értelembe vett stáb a DPR kutócsoportból, a karrier centrumból és az alumniból áll. A karrier centrum a végzett hallgatók és a munkáltatók közötti kommunikációt segíti elő. Az alumni a munkáltatók és az aktív hallgatók közötti információáramlást fejleszti. A DPR kutatások az aktív és a végzett hallgatók felmérését tűzte ki célul, de ahhoz hogy megtudjuk, valójában hogyan boldogulnak a végzett diákok, a munkaadóikat is meg kell kérdezni. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy (az egyes kompetenciák mentén) mennyire elégedettek a munkavállalójukkal. Az így kapott kompetencia-térkép eredményeit az oktatókon keresztül csatoljuk vissza az oktatásba (megvitatjuk velük az eredményeinket majd ezek a tapasztalatok megjelennek az órákon, tantervekben). A konzorcium minden tagintézménye kialakít egy karriercentrumot, és ehhez kapcsolódóan egy alumni irodát. A konzorcium kutatásainak előkészítését a ZSKF TKK végzi, aminek két oszlopos tagja van, (Letöltés ideje: ) 19

20 Kabai Imre kutatási igazgató, és szerény személyem. Én kutatási asszisztensként dolgozom a központban immáron 3 éve. A TKK egyébként nem működhetne segítő szakértők és diákok nélkül (jelenleg, a évi őszi kutatások során 60 diák dolgozik nálunk kérdezőbiztosként, és további 5 diák-instruktor koordinálja a munkájukat). Az országos DPR vizsgálatokra jellemző, hogy sok intézményben a pályakövetést a karrier centrumok és az alumni irodák végzik. Ami azért probléma megítélésem szerint, mert ezeket a kutatásokat nem kimondottan társadalomkutatási szakemberek hajtják végre. A K-DPR-K által vállalt pályakövető kutatások a következőkből állnak: 1. Aktív és végzett hallgatók online kutatása. Minden évben hallgatói motivációs vizsgálatot végzünk az aktív hallgatók körében. A diákjaink munkaerő-piaci, továbbtanulási motivációinak, képzéssel szembeni elvárásainak, munkaerő-piaci várakozásainak, képzési és elhelyezkedési stratégiájának feltérképezése, és a későbbi pályakövetéses vizsgálatok előkészítése a célja. Az adatfelvétel online módon telefonos rásegítéssel történik. Az aktív hallgatói adatfelvételek minden év tavaszán esedékesek. Végzett hallgatók vizsgálata szintén online-kérdőíves eszközzel és telefonos rásegítéssel történik, a vizsgálat alappopulációja a végzést követő első, harmadik és ötödik évben végzettek. Az első vizsgálat célcsoportja a ben végzettek voltak. Az adatfelvételek minden évben tavasszal történnek a motivációs vizsgálattal párhuzamosan. (A későbbiekben egy teljes online hallgatói kutatást fogok bemutatni, lépésről lépésre.) 2. Végzett hallgatók Face-To-Face vizsgálata Háromévente személyes adatfelvétel keretein belül keressük meg az elmúlt időszakban (az adott 3 évben) végzett hallgatóinkat: kérdezőbiztos személyesen lekérdezi a kérdőívet, amely akár egy órás is lehet. Ennek az a nagy előnye, hogy sokkal több mindent megtudhatunk az alanyokról (hozzáteszem: óriási hátránya, hogy nagyon időigényes és költséges). Mivel a rendszert idővel az intézmények fogják fenntartani, ezért érdemes úgy kialakítani a kérdőívet, hogy a kérdezés történhessen telefonon, úgynevezett CAWI módszerrel is ( számítógéppel támogatott webes megkérdezés ez lényegében telefonos interjú egy online kérdőív segítségével). Tehát ugyanazt a kérdőívet személyesen és telefonon is lekérdezhetjük Lásd: Veres Zoltán Hoffmann Márta Kozák Ákos: Bevezetés a piackutatásba. Akadémiai Kiadó, Budapest,

21 3. Munkáltatói adatfelvételek A munkáltatói adatfelvételek szintén működhetnek Face-To-Face módon, esetleges CAWI rásegítéssel. A személyes tapasztalataink (a Szakképzés-vizsgálatok ) alapján a telefonos kérdezésre a cégek könnyebben válaszolnak, ezért érdemes ezt a módszert alkalmazni. A munkáltatói vizsgálatok célja a munkaerő-piaci elvárások feltérképezése, amelyeket a kompetenciák nyelvén próbálunk mérni. 4. Oktatói mélyinterjúk és közös fókuszcsoportok Ez talán az egyik legfontosabb része a kutatásnak: az oktatókon keresztül az előző három pontban leírt kutatások eredményeit egy mélyinterjú keretében visszacsatoljuk az oktatásba. Mivel úgy gondoljuk, ha az oktatók szembesülnek az eredményekkel, akkor már nem fognak ugyanúgy tanítani, mint az eredmények ismerete előtt. Erre talán az egyik legtanulságosabb tapasztalat a Szakképzés-vizsgálatok eredményeinek visszacsatolása volt. Egy konkrét példán keresztül szeretném ezt bemutatni. A vizsgálatok során a villamos mérnök-asszisztensek véleménye úgy alakult, hogy az önálló munkavégző képesség az egyik legnagyobb erősségük (abban a tekintetben, hogy éppen annyira tettek szert az oktatási intézményben, amire szükségük van a munka világában). Ugyanakkor a munkáltatók úgy gondolták, hogy ez az egyik legnagyobb hiányossága a frissen végzett munkavállalóknak. Csak a vizsgálatunk eredményei révén vált nyilvánvalóvá, hogy a munkáltatók számára ezek a hiányok milyen problémát okoznak, ugyanakkor ezzel a frissen végzett munkavállalók egyáltalán nincsenek tisztában 28. Továbbá minden év végén fókuszcsoportos kutatást végzünk oktatók, kutatók, diákok és a munkáltatók bevonásával. Ez tulajdonképpen egy tapasztalatcserén alapuló koordinált beszélgetés a félévben készült kutatások eredményeiről A Támop az EDUCATIO szerepe A TÁMOP as pályázatot szintén az NFÜ írta ki A felsőoktatási szolgáltatások rendszer szintű fejlesztésére címmel. A pályázat nyertes az EDUCATIO Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. A műhely feladata az országos pályakövető kutatások szakmai segítése központi szolgáltatások révén: kiadványok publikálása, szakmai rendezvények szervezése, országos módszertani sztenderdek kialakítása, az 28 Lásd erről bővebben Kabai Imre (szerk.): A gazdasági szereplők elvárásai a szakmai képzés átalakítására. Zárótanulmány. ZSKF Tanulmányok, Budapest, (Letöltés ideje: ) 21

22 intézményi kutatások monitoringozása, országos adatfelvételek lebonyolítása, az intézményi adatfelvételek sztenderd blokkjainak gondozása-közzététele stb 29. A Diplomán túl honlapon megjele anyagaik rendkívül jelentős segítséget nyújtanak az intézményi kutatók számára. Az egyik legnépszerűbb szolgáltatásuk az a kiadvány-sorozat, amely a hazai és a nemzetközi eredményeket, tapasztalatokat gyűjti össze, illetve közli a legfontosabb módszertani sztenderdeket, ajánlásokat. Eddig a következő kiadványaik jelentek meg (melyekből dolgozatom megírásához én is sokat merítettem): Diplomás pályakövetés. Kézikönyv (Intézmények számára). Diplomás pályakövetés 1. Hazai és Nemzetközi tendenciák. Diplomás pályakövetés 2. Elhelyezkedés, alumni, jó gyakorlatok. Diplomás pályakövetés 3. Kompetenciamérés a felsőoktatásban. 30 Az anyagok tehát mindenki számára elérhetőek az interneten. Az Educatio Kft. többek között szakmai napokat is szervez. Ezek egyike különösen tanulságos volt. A június 10-én megrendezett DPR III szakmai napra 31 meghívták a kasseli egyetemen működő INCHER vezető kutatóját Harald Schomburgot, aki bemutatta az intézményét, beszélt a jelenleg fejlesztés alatt álló Bridge (avagy Híd ) modelljükről, aminek az a lényege, hogy megpróbálják visszacsatolni a DPR adatait az oktatásba. A mintavételi módszereik egyébként véleményem szerint szakmailag megkérdőjelezhetőek, mivel a visszaérkező kérdőívek mintáját semmilyen szempontból nem súlyozzák, tehát az adatok nem tekinthetőek reprezentatívnak. Harald Schomburg úgy fogalmazott a reprezentativitás hiányának az említésére, hogy: Ha az elérési arány az 50%-ot meghaladja, akkor senki nem kérdőjelezi meg az adatok relevanciáját. Ehhez a problémakörhöz kapcsolódnak a saját kutatásaink, amelyeket a következő fejezetekben mutatok be. A ZSKF-TKK szakmai előzményei és jelenleg is folyó kutatásai révén ( Diákkötet 2007, Szakképzés vizsgálatok ) fontos szerepet tölt be az országos DPR módszertani fejlesztésében. Az eddigi legjelentősebb vállalkozásaink: az EDUCATIO szervezésében két szakmai továbbképzést tartottunk a TÁMOP projektben részt vevő intézmények kutatói számára. Az elsőt május 20-án az online kérdezés módszertanáról és a mintatervező mátrix használatáról (erről bővebben az 5. fejezetben fogok írni), a második továbbképzést szeptember 28.-án a Face-To-Face kérdezések módszertani kihívásairól és a gyakorlati lebonyolításáról tartottuk Lásd erről bővebben: (Letöltés ideje: ) 30 A kötetekből már korábban idéztem ott megtalálhatók a pontos bibliográfiai adatok és internetes elérhetőségek. 31 Lásd erről az interneten: DPR Szakmai Nap III. (BCE, ) (Letöltés ideje: ) 32 Lásd ezekről fentebb! 33 Lásd az interneten: Elemi adatoktól a súlyozott adatbázisig. ; illetve Mindent a módszertanról az első 22

23 4. Módszertani kérdések 4.1. Online vagy postai kérdőív Mivel az online kérdezés a legjobban a postai önkitöltős kérdőívre hasonlít, ezért érdemes összehasonlítanunk e két módszert, hogy kiderüljenek az előnyök és a hátrányok. Ebben segítséget nyújt nekünk a következő táblázat (lásd az 3. táblázatot). 3. táblázat: Az online és a postai kérdezés összehasonlítása postai kérdőív online kérőív Lefedettség, elérés magas alacsony Sebesség lassú gyors Visszaküldés ára drága (bélyeg, papír, rögzítés) nem kerül külön pénzbe Rossz címek kevés sok Mennyi munka szükséges az előkészítéséhez A kérdőív összeállításához szükséges szakértelem sok kevés kevés sok Egy változó ára: 1 dollár is lehet nem kerül külön pénzbe Forrás: Cobanolgu et al., Az összehasonlításból láthatjuk, hogy az online kérdezés egyik legnagyobb erénye, hogy jóval olcsóbb és gyorsabb más módszereknél (így még a postai kérdőívezésnél is). Ami ellene szól, az a munkaigényes kérdőívszerkesztés mellett a lefedettség és a rossz címek magas aránya. Úgy gondolom, hogy a lefedettség a diplomás pályakövető vizsgálatoknál nem okoz akkora problémát, mivel internethozzáféréssel a volt és a jelenlegi hallgatók szinte mindegyike rendelkezik. Az aktív hallgatóinknak az egyes szakmai fórumon. (Letöltés ideje: ) 34 Lásd: Cobanoglu, C., Warde, B. & Moreo, P. (2001). A comparison of mail, fax, and web-based survey methods. International Journal of Market Research, 43 (4), pp

24 vizsgákra is interneten kell jelentkezni, ezért feltételezzük, hogy mindenki használ internetet, a tanulmányi nyilvántartó rendszerre (nálunk ETR) felrakja es elérhetőségét, hogy megkapja a visszajelzéseket 35. Más a helyzet, ha végeztek, hiszen már nem céljuk frissíteni az adataikat a volt iskolájuk felé, ezért sok rossz cím kerülhet a mintánkba. Mivel a felkérő levelek kiküldésnél kiderül a már nem működő címek aránya, így telefonon frissíthetjük az adatokat (a tanulmányi rendszer tartalmaz telefonszámokat is). Nem feltétlenül szükséges csak online felmérést használni, a papíralapú kérdezés is működőképes: az Általános Vállalkozási Főiskola kutatói a október 13-ai szakmai fórumon beszámoltak arról, hogy 2006-ban ők postai és online-alapú kérdőívet is használtak, és meglepő módon jobb arányt értek el a visszaküldések tekintetében a postai kérdőívekkel, mint az elektromos változatával 36. De lássuk az online kutatások legnagyobb kihívását : a reprezentativitást! 4.2. Az online kérdőíves kutatások és a reprezentativitás kérdése Manapság egyre jobban elterjed az online kérdezés, mivel előnyei nyilvánvalóak. A fentebb említetteken túl nagy vonzerejét annak köszönheti, hogy szinte bárki alkalmazhatja, akinek van otthon internetes hozzáférése, egyedül is képes megcsinálni egy felmérést. Tehát nincs szükség kérdezőbiztosokra vagy olyan személyre, aki rögzíti a kérdőívet; a papír- és a nyomdaköltség is megspórolható. Az anyagi előnyök mellett fontos szempont, hogy egy online készített önkitöltős kérdőívnél a kérdezett nem találkozik konkrétan senkivel, nincs jelen olyan személy (kérdező), akinek meg akarna felelni valamilyen formában. Ezért könnyebben és őszintébben válaszolnak intimnek tekintett (pl. a jövedelemmel kapcsolatos) kérdésekre is. Sokan úgy gondolják, hogy kérdőívet készíteni nem nehéz dolog, ugyanakkor ha hozzá nem értő emberek elkészítették a kérdőívet (hozzáteszem, sokszor nagyon kifogásolható módon), a mintavételt elintézik azzal, hogy kiküldik az elkészített kérdőív linkjét a különböző közösségi portálokon az ismerősöknek vagy bárki másnak, akinek megvan az címe. Ez azonban nem felel meg semmiféle szakmai kritériumnak! Most néhány mintavételi eljárást mutatok be, amelyek ismerete megóvhat bennünk attól, hogy rossz mintát vegyünk egy sokaságból így az egész adatfelvételünk nem szól senkiről, éppen csak a megkérdezettek beazonosíthatatlan csoportjáról. A megfelelő mintavétel fontosságát és az első 35 Lásd erről részletesebben: Veres Zoltán Hoffmann Márta Kozák Ákos: Bevezetés a piackutatásba. Akadémiai Kiadó, Budapest, Lásd erről bővebben: DPR Szakmai Fórum II. Intézményi online kutatások tapasztalatai. Interneten: (Letöltés ideje: ) 24

25 tudatos mintavételi eljárást az egyik legismertebb példán keresztül szeretném bemutatni: Gallup történetével. A Literary Digest egy népszerű hírmagazin volt Amerikában a múlt század elején ban hat államban leveleket küldtek szét, amelyben azt kérdezték, kire fog szavazni a válaszoló az esedékes választáson: Warren Harding-ra vagy James Cox-ra? Pontosan sikerült megjósolniuk, hogy Harding lesz az elnök. A következő években folyton növelték a mintát, 1924-ben, 1928-ban és 1932-ben is helyes előrejelzéseket adtak a választási eredményekről. Aztán 1936-ban már több mint 10 millió levelet küldtek szét, amiből 2 millió kitöltve vissza is érkezett. Az eredményeik alapján Alf Landon egyértelmű győzelmét jósolták: 57%-os arányban náluk legyőzte az akkor elnököt, Franklin Rooseveltet (ő 43%-ot kapott). Ezzel szemben Alf Landon sohasem lett az Egyesült Államok elnöke, és 1936-ban Franklin Roosevelt 61%-kal nyert előtte. Felmerülhet a kérdés, hogy mi okozta ezt a tévedést a Digest vizsgálatában? A válasz a mintavétel. Ugyanis a lap úgy állította elő a saját címlistáját, hogy a mintavételi keret a telefonkönyvekből és a gépkocsi-nyilvántartásokból származott. Manapság a telefon már nem luxuscikk, de 1936-ban még az volt, ugyanígy az autó is. Ez okozta azt, hogy a Literary Digest mintája egy sokkal jómódúbb Amerikának a véleményét tükrözte. Így nagyrészt kimaradtak a szegények, akik viszont Roosevelt New Deal programjára szavaztak. Ugyanebben az évben tűnt fel egy fiatal közvélemény-kutató, George Gallup 37, aki előre megjósolta, hogy a Literary Digest tévedni fog, amikor Landont fogja kihozni győztesnek Roosevelttel szemben. Ő az állítását néhány ezer fős mintára alapozta. A mintavétel különlegessége abban állt, hogy a teljes populációra jellemző arányokat alakított ki a mintájában. Arra törekedett, hogy pontosan olyan arányban legyenek jelen a mintában például falusi fehér k, mint amilyen arányban a teljes lakosságban megjelennek. A reprezentativitás fontosságára hívta fel a figyelmet: a mintának tükröznie kell a teljes sokaságot, különben az eredmények hamisak lehetnek, azaz fontosabb szempontok szerint ugyanolyan összetételűnek kell lennie, mint a populáció, amelyből veszik 38. Az arányokat a vizsgálat szempontjából leglényegesebb változók mentén állapította meg: Ki mint él úgy ítél, ezt szokás Gallup-elvnek nevezni. És minden társadalmi rétegből egy előírásnak megfelelően kellő arányban kerültek a mintájába a megkérdezettek. Ezt nevezik kvótás mintavételnek. 37 Lásd erről bővebben: Babbie, Earl (2003): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Budapest. Különös tekintettel a 7. fejezetre (A mintavétel logikája. pp. 203.), az interneten: George Gallup, a közvélemény-kutatók atyja. (Letöltés ideje: ) 38 Lásd Babbie könyvében erről a oldalakat! 25

26 4.3. A kvótás mintavétel Ha a reprezentativitás biztosítása érdekében a kvótás mintavételt szeretnénk használni, feltétlenül szükséges az alappopuláció ismerete. A kiindulópont egy mátrix, amely tartalmazza a populáció alapvető változóit: egy-egy cellában szerepel a fontosabb ismérvek szerint kombinált csoportok (pl., éves, diplomás, városi) elemszáma. Egy országos minta kialakításához tudnunk kell, hogy a lakosság hány százaléka városi, melyik megyében él, a különböző korcsoportokba hányan tartoznak, stb. Ezekhez képest kell kialakítani a minta nagyságát és összetételét. Ha elkészült a mátrix, akkor információt gyűjtünk olyan személyektől, akik megfelelnek a mátrix egyes cellái követelményeinek. Néha a mintavételben előfordul, hogy az egyes cellákba nem sikerül pontosan annyi embert gyűjteni, mint amennyire szükségünk lenne. Az ilyen mintavételből fakadó hibákat súlyozással lehet kijavítani. A kvótás mintavétel legfőbb előnye, hogy biztosítja a reprezentativitást, vagyis a minta összetétele megegyezik az alappopulációval, így a kapott eredmények (pl. hányan mennek el szavazni) kiterjeszthetőek a teljes populációra (megbecsülhető a tényleges részvételi arány). George Gallup fentebb említett hihetetlen sikerét és nagy kudarcát is a kvótás mintavétel okozta: 1948-ban nem sikerült előre jeleznie Truman győzelmét. A probléma forrása a következő volt: Egy országos kvótás felméréshez az alappopulációt pontosan ismernünk kell, ilyen információkat általában népszámlálási adatokból lehet megszerezni. Gallup is így tett, viszont csak az 1940-es népszámlálás állt a rendelkezésére az 1948-választások előtt. A második világháború viszont alaposan átrendezte az amerikai társadalmat: tömeges térbeli mobilitást, konkrétan urbanizációs folyamatokat gerjesztett, ami azt eredményezte, hogy a vidéki lakosság túlreprezentált volt a mintában. A városi lakosság túlnyomó része viszont a demokratákra szavazott. De hasonló volt a helyzet a foglalkozási összetétel átrendeződésével is. Fokozta a minta torzítását, hogy sok kutatás októberben abbahagyta a felméréseket, és Truman végig javult a kampány időszakban. Az összes közvélemény-kutató a bukását jósolta. (Truman annyira biztos volt abban, hogy nem nyerhet, hogy végigaludta a választásokat, csak néha kelt fel megnézni az eredményeket...) Ebből leszűrhetjük, hogy ha kvótás mintavétellel szeretnénk reprezentatív mintát készíteni, akkor aktuális adatokra van szükségünk a célpopulációról. A másik probléma a kvótás mintavétellel a személyes torzítás. Vagyis ha egy személyes kérdezésnél használjuk, és a kérdezőbiztosunkra bízzuk, hogy mi alapján választja ki a megkérdezetteket az egyes cellákba, akkor is torzítani fog a mintánk, mert jó eséllyel kimaradnak azok, akik például olyan ház legfelső emeletén laknak, ahol nincs lift, vagy ha valakinek nagyon lelakott a lakása, esetleg kutyái vannak és a kérdezőbiztos fél a kutyáktól. A megoldást a valószínűségi mintavételek hozta meg. 26

27 4.4. Valószínűségi mintavétel elmélete és gyakorlata Manapság a legtöbb nagy mintán végzett kutatás valószínűségi mintavétellel készül. Az eljárás alapvető logikája a következő 39 : ha egy populáció minden egyedének egyforma az esélye a mintába jutáshoz, akkor ez a minta nagy valószínűséggel reprezentatív. Az ilyen kiválasztási elvet hívják: EPSEM (Equal Probabillity of SElection Method) elvnek, azaz Egyenlő Kiválasztási Valószínűségű Módszernek, az eredményét pedig véletlen mintának. Természetesen azt látnunk kell, hogy egy minta sohasem tükrözi teljes mértékben a populációt, vagyis sohasem tökéletesen reprezentatív. De általában az EPSEM elv alapján készült minták reprezentatívabbak, mert bizonyos torzításoktól mentesek. A minta torzításán azt értjük, hogy a kiválasztottak nem tipikusak vagy nem reprezentálják jól az alapsokaságot. A torzítás általában nem direkt módon történik, sőt leginkább akkor, amikor a megérzéseinkre hallgatunk. Ha mondjuk a Zsigmond Király Főiskola hallgatóinak szeretném mérni a hallgatói önkormányzattal (HÖK) való elégedettségét, és a főiskolán odamennék az első 100 diákhoz, akit kiválasztanék, és még válaszolnának is nekem, akkor valószínűleg abba a hibába esnék, hogy hozzám hasonló, nekem szimpatikus embereket kérdeznék meg. Ha eldönteném, hogy minden harmadik diákot kérdezek meg, akkor is torzítana a mintám. Mivel valószínűleg sok diák aznap éppen nem jönne iskolába. Elképzelhető, hogy valamelyik csoportnak nincs órája aznap, akkor az ő véleményük be sem kerül a vizsgálatunkba. És ami fontos nem sikerül teljesíteni az EPSEM elv követelményeit, így a mintám nem lesz reprezentatív. Ezen az egyszerű példán láthattuk, hogy talán nem is annyira egyszerű a gyakorlatban a véletlen kiválasztás. A megfelelő megoldás az lenne, ha az összes diák nevét egy táblázatba raknánk, és véletlenszerűen kiválasztanánk belőle száz nevet (pl. ábécé sorrendbe rendeznénk, majd minden negyvenediket kivennénk ha 4000 fős a lista), majd megkérdeznénk a véleményüket, hogy mit gondolnak a HÖK-ről. Ha tetszik nekik a munkájuk, akkor 1 -et választanak, ha nem elégedettek a munkájukkal, akkor 0 -t (ez tehát egy kétértékű, vagy binomiális változó lesz). Tegyük fel, hogy a HÖK közepesen végzi a munkáját, és a velük elégedett diákok aránya 55 százalék az iskola összes hallgatója között (ezt nevezzük az adott binomiális változó vizsgált paraméterének, vagy a tényleges eredménynek ). 39 Lásd erről bővebben: Babbie említett könyvében a oldalakat. Rendkívül hasznosnak bizonyult munkám során: Fischer György: Hihetünk-e a közvélemény-kutatásoknak? Bagolyvár Könyvkiadó, Budapest, Kish, Leslie: Kutatások statisztikai tervezése. KSH, Budapest, illetve Rudas Tamás: Hogyan olvassunk közvélemény-kutatásokat? Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest,

28 Vegyünk egy 100 fős véletlen mintát az iskola tanulóiból, amelyben tegyük fel, hogy az elégedettek aránya 45 százalék (ez az adott mintán nyert statisztikája a vizsgált változónak). Most vegyünk egy újabb 100 fős mintát és itt is nézzük meg az elégedettek arányát (tegyük fel, hogy a vizsgált statisztika itt 61 százalék). Ha ezt az eljárást még jó sokszor (akár több százszor, esetleg ezerszer is) megismételjük, azt vehetjük észre (de csak akkor, ha minden mintánk kialakítása során törekszünk az EPSEM-elv betartására), hogy a statisztikáink a paraméter (az 55 százalék) köré fognak tömörülni, nagyon kevés olyan mintánk lesz, amelynek statisztikája messze eltávolodik (pozitív vagy negatív irányban) a paraméterünktől (pl. mindenki elégedetlen ). Ha a statisztikák előfordulási gyakoriságait egy koordináta-rendszerben ábrázolnánk, ahol az X tengely lenne a paraméter és a statisztikák értéke, vagyis hány százalék az egyes mintánkban az elégedett diákok aránya, és az Y tengelyen ábrázolnánk azt, hogy az egyes statisztika-értékek milyen gyakran fordultak elő (hány mintában kaptuk az egyes százalék-értékeket), akkor azt láthatnánk, hogy az adatok egy jellegzetes görbét rajzolnak. 0-tól 55-ig emelkedik és onnantól 100-ig folyamatosan csökken (nagyon kevés olyan rossz véletlen mintánk lesz, amelyben a statisztika pl. 10 százalék alatti, vagy 90 százalék fölötti értéket vesz fel). Az ilyen eloszlást binomiális mintaeloszlásnak nevezzük, melynek grafikonja egy haranggörbét alkot, ez a normális eloszlás görbéje. (Ha a normális eloszlású változónk várható értéke 0 és a szórása 1, ekkor beszélhetünk sztenderd normális eloszlásról sztenderdizálással minden normális eloszlás ilyenné alakítható.) Azt is észrevehetjük, ha 200 fős mintákkal játsszuk végig ugyanezt, akkor a haranggörbénk csúcsosabb lesz azaz több jó és kevesebb rossz mintát kapunk; 500 fős mintáknál pedig még jobbak lesznek az eredmények, hegyesebb a görbénk. Mindez teljesen függetlenül alakul attól, hogy mekkora az alappopulációnk: egy 4 ezer fős főiskola, vagy egy 40 ezer fős egyetem összes diákja alkotja a teljes populációt. A normális eloszlás azért fontos szempont, mert a valószínűség-elmélet segítségével pontosan meg tudjuk mondani, hogy mennyire tömörülnek az egyes mintákból származó statisztikák a paraméter körül. A következő fogalmakkal dolgozunk: Megbízhatósági szint és konfidencia-intervallum: mennyire valószínű (megbízhatósági szint), hogy a statisztika a paraméter körüli, egy előre megadott sugarú intervallumba (konfidencia-intervallum) esik. Képlete: s = sqr ((P*Q)/N), ahol s: a standard hiba ( standard error 40 68%-os megbízhatósági szint; 2*s: 95 %-os megbízhatósági szint), N: a minta elemszáma, P és Q a binomiális paraméterek (P = 1 Q a 40 Egy standard hiba a szórás kétszeresével egyenlő a paramétertől plusz és mínusz egy szórásnyi (egy standard hibányi) intervallum fölött lesz a normális eloszlásgörbe területének 68 százaléka két szórásnyi (két standard hibányi) intervallumok fölött a terület 95 százaléka. 28

29 binomiális változó értékeinek előfordulási valószínűségei), az sqr jel a négyzetes gyökvonás műveletét jelöli. A mi esetünkben P = 0,55 (azaz 55 százalék az összes megkérdezetten belül az 1 válaszok aránya), Q = 0,45, N = 100. A képlet alapján tehát a vizsgált paramétertől való eltérés 95 százalékos megbízhatósági szint mellett nem lehet nagyobb, mint 2 * sqr ((0,55 * 0,45 / 100) = 0,0995; vagyis nagyjából mindkét irányban vett 10 százalékpont (jelölése: +/- 10 százalékpont ). ként a standard hiba a minta nagyságával ellentétes irányú csökkenést mutat, tehát minél nagyobb a mintánk, annál kisebb a hiba (ez a fenti képletből is kiolvasható, egy 400 fős mintánál a standard hiba már csak +/-5 százalékpont; a csökkenés természetesen nem lineáris). Egy magára szakmailag valamit adó kutató valahogy így interpretálna egy 400 fős mintán kapott 52 százalékos eredményt: A 400 fős véletlen mintán mért 52 százalékos elégedettségi mutatóról 95%-os megbízhatósági szint mellett kijelenthetjük, hogy nem tér el nagyobb mértékben, mint +/-5 százalékpont attól az értéktől, amelyet akkor kaptunk volna, ha minden hallgatót megkérdezünk. Vagyis ez esetben annyit tudunk mondani: húsz az egyhez annak valószínűsége, hogy a HÖK-kel elégedett diákok aránya 48 és 57 százalék közé esik a teljes populációban. (Mi tudjuk, hogy a valódi eredmény 55 százalék a kutató tehát korrekt becslést adott.) A valószínűségi mintavétel fajtái: Egyszerű véletlen mintavétel: Ha maradunk, a HÖK-kel való elégedettségnél, akkor az egyszerű véletlen mintavétel úgy jöhetne létre, ha megszerezzük az aktív hallgatók névsorát ezt a Neptunból vagy az ETR-ből megtehetjük, hozzárendelünk minden névhez egy sorszámot, és egy véletlen szám táblázattal kiválasztunk belőle száz darabot Szisztematikus mintavétel: ugyanaz, mint az előző, csak annyi különbséggel, hogy minden x-edik elemet válaszuk az aktív hallgatók névsorából Rétegzett mintavétel: A rétegzett mintavétel úgy jön létre, hogy a hallgatókat különböző csoportokra osztom. Célszerű meglévő csoportokra tagolni őket, pl: szak, nem, évfolyam és tagozat szerint. Tehát ez a gyakorlatban úgy működhet, hogy ha az andragógus diákok 12 százalékban képviseltetik magukat az alappopulációban (és még mindig maradunk a HÖK-ös példánál, ahol százas minta elemszámot várunk), akkor a mintánkban is pontosan 12 ilyen diákot kell megkérdeznünk. Ha ezt előre meghatározzuk (mint egy kvótás mintavétel esetén), majd a populáció ezen csoportjából (az összes andragógus közül) véletlenül választjuk ki a 12 válaszadót, kétlépcsős rétegzett mintát állítunk elő 41. De egyszerre több 41 Annyiban eltér a gyakorlatban alkalmazott kétlépcsős véletlen mintavétel eljárásoktól, hogy itt nem veszünk mintát a szakok közül, hanem mindegyiket bevonjuk de az elv ugyanaz marad. 29

30 kvóta-elemet is figyelembe vehetünk, például meghatározhatjuk, hogy az andragógus diákok közül hány lányt kell megkérdezni, hogy mintabeli arányuk garantáltan egybeessen a populációban mérttel. Tegyük fel, hogy 75 százalék az arányuk az adott csoporton belül akkor összesen 9 andragógus lányt választunk ki a teljes csoportból véletlenszerűen. Így egy többdimenziós ( többlépcsős ) rétegzett véletlen mintához jutunk, hiszen az egyes kvóta-cellákon (esetünkben az andragógus lányok csoportján) belül véletlenül választjuk ki a megkérdezetteket. A szakmai vita arról folyik, hogy ez még véletlen mintának tekinthetőe. Álláspontunk szerint, ha a kétlépcsős rétegzett minta véletlennek számít, akkor a többlépcsős is az. A konfidencia-intervallumok kiszámításánál viszont figyelembe kell vennünk, hogy az egyes részminták alappopulációi (az egyes kvóta-cellák ) milyen nagyságúak! Nem arányos mintavétel: ( boosted minta) Ezt a diplomás pályakövetésben olyan szituációkban lehet használni, amikor például egy új szakot indítanak, és az új hallgatókra mélyebb elemzéseket szeretnének végezni. Akkor egy rétegzett mintavételt használnak, és nagyobb mértékben választanak megkérdezetteket az adott szakról, vagy az egész szakot megkérdezik ha sikerül. Ez addig nem is probléma, amíg szakok szerint elemzünk. De ha a teljes populációra szeretnénk elemzéseket végezni, akkor túl nagy arányban szerepelnének az új szak hallgatói. Ilyenkor kell lesúlyozni a válaszaikat olyan arányúra, amilyen arányban a mintában szerepelniük kellene ahhoz, hogy a populáció és a minta eloszlása nagyjából azonos legyen. Tehát kettős súlyt kell alkalmaznunk A súlyozást egyébként akkor is használjuk, ha a beérkező adataink nem arányosan oszlanak el. Ha a szokásos példánkat vesszük, tehát maradunk a HÖK-kel való elégedettség mérésénél, és a nappali tagozatos diákok közül az 1000 fős populációban, ahol a nemek eloszlása százalék, megeshet, hogy a mintánkba véletlenül 41 százalékban kerültek ak és 59 százalékban kerültek k. (Ez egyébként törvényszerűnek mondható, hiszen a k általában szívesebben válaszolnak.) Ilyenkor sem kell megijedni, jelen esetben az a teendőnk, hogy a ket lesúlyozzuk és a akat pedig felsúlyozzuk A ak súlya: 50/41 lesz, ami 1,22, míg a k súlya 40/52 lesz tehát 0,82. Ezt a folyamatot azért fontos végrehajtani, mert elképzelhető, hogy bizonyos kérdésekre a k szisztematikusan jobb válaszokat adnak, és ezzel elérjük azt, hogy a mintánk alapján számolt átlagok megegyezzenek (vagy legalább jobban közelítsenek) arra mintha mind az ezer embert megkérdeztük volna. A valószínűségi mintavétel elvét gyakran használják online kutatások esetében is annak ellenére, hogy az így keletkezett adatbázis eredményei jelentős eltéréseket, torzításokat tartalmazhatnak. Az első és legfontosabb ok, hogy még egyáltalán nem tekinthető teljesnek az internet-penetráció. Így ha pl. a teljes feltt lakosság körében szeretnénk vizsgálatot végezni, számolnunk kell azzal, hogy sokan eleve 30

31 kiesnek a mintából, mert nincs Internet-kapcsolatuk (máris bukott az EPSEM-elv). Az is jól ismert, hogy nem ugyanolyan társadalmi összetételű a két csoport (megfigyelhető, hogy az internetezők körében többségben vannak a ak, a fiatalok és az iskolázottak). Ráadásul néhány kutatás 42 azt is kimutatta, hogy a ak nagyobb eséllyel töltik ki az internetes kérdőíveket, míg a k szívesebben válaszolnak telefonon. Ugyanakkor mérési hibák a különböző technikai eltérésekből is származhatnak: nem mindegy például, hogy ki milyen böngészőt (Internet Explorert, Mozilla Firefoxot, esetleg Google Chrome ot) használ, hiszen ennek függvényében más lesz az elérhetőségük, másként látják a kérdőívünket. És még folytathatnánk a sort! 4.5. A reprezentativitás gyakorlata a DPR online kutatásokban Az előző fejezetekben tárgyaltam a fontosabb reprezentatív mintavételi módszereket. Ezek után nyilvánvaló, hogy csak olyan mintavételi eljárás jöhet szóba, ami képes ezt biztosítani. Ha véletlen mintát szeretnénk venni az aktív és a végzett hallgatók alkotta populációból, akkor ezt úgy tehetjük meg, hogy lekérjük az aktuális adatokat a végzett hallgatókról és az aktív hallgatókról az intézmény tanulmányi rendszeréből. Külön kezeljük az aktívakat és a végzetteket, az egész kutatásban tehát külön címlistát kapunk mind a két alappopulációból és külön kérdőívet küldünk ki nekik. (Vannak kombinált kérdezések ezekkel dolgozatomban nem foglalkozom.) Ha elkészültek a listák, a diákokat sorba rendezzük, és véletlen szám táblázattal kiválasztunk belőlük annyit, amennyit a mintában szeretnénk elérni. Az eljárásnak két nagy problémája van, hogy vagy nem érünk el minden kiválasztott személyt a kérdőívünkkel, illetve ha elérjük is, nem válaszol. Ez szinte törvényszerűen mindig előfordul! Hiszen vannak rossz címek, mindig van, aki nem szeretne válaszolni, mert éppen nem ér rá, vagy nem akar, mert nem szereti/szerette az iskolát. Sajnos ilyen tényezők következtében torzul a véletlen mintánk, ezért nem lesz reprezentatív. Ha valaki ilyen adatfelvételt végez, az eredményeit lehetőleg ne közölje vagy jelölje, hogy az adatok tájékoztató jellegűek (mert a minta nem reprezentatív)! Van egy másik megoldás is: ha minden tanulónak egyforma esélyt adunk a mintába kerülésre, tehát mindenkinek kiküldünk egy t és válaszolhat a kérdőívünkre. Ha ezt tesszük és feltételezzük, hogy véletlen mintát alkotnak a visszaérkező kérdőívek, akkor ezt a módszer jónak találhatjuk. Az egyik gond az, hogy itt is jelentkeznek a rossz címek és a válaszmegtagadás problémái! Így tehát nincs okunk feltételezni, hogy a visszaküldők véletlen mintát alkotnak. Valószínűsíthető például, hogy. azok a végzett hallgatóink, akik szerettek az intézménybe járni és sikeresek az életben, szívesebben válaszolnak, mint 31

32 azok, akik esetleg nem szerették az iskolát és ráadásul sikertelennek érzik magukat. Ez mind torzuláshoz vezethet. Marad ilyenkor a jól bevált módszer: a kutatása végén összehasonlítjuk az alappopuláció és a minta legfontosabb megoszlásait és bízunk a Gallup-elvben. Ha a két összetétel ugyanis megegyezik, akkor feltételezhetjük, hogy reprezentatív a mintánk. Ha nincs meg a kellő egyezés, akkor még mindig korrigálhatunk : súlyozással, kiegészítő kérdezésekkel. Amint elértük a minta arányainak kellő illeszkedését a populáció adataihoz, végre kimondhatjuk, hogy biztosítottuk a reprezentativitást! Mivel a diplomás pályakövetés során általában ilyen kutatásokat végzünk (online önkitöltős kérdőíveket alkalmazunk), nem marad más számunkra, minthogy egy olyan rendszert alakítsunk ki és valósítsunk is meg, ami nem feltétlen tökéletes, de a fentebb említett logika mentén elfogadható mintát eredményez. A következőkben egy ilyen modellt ismertetek A minta-tervező modell Mint azt az előzőekben láthattuk, sajnos semmilyen meglévő mintavételi eljárás sem alkalmazható az online kutatásokban. Ezért most a ZSKF TKK modelljét fogom bemutatni, amely már a DPR kutatások ismert és elterjedt mintavételi eljárása 43. A kutatás megkezdésének alapfeltétele, hogy az adott intézmény rendelkezzen egy online kérdőív szerkesztővel (ami a leggyakrabban az EvaSys, elvétve Unipol). Továbbá feltételezzük, hogy az intézményeknek van saját jogtiszta SPSS programja, illetve legalább egy személy, aki jártas a használatában 44. Ezeken felül működik egy internetes tanulmányi nyilvántartó rendszer, amely tartalmazza az aktív, illetve a végzett hallgatók adatait (ETR vagy Neptun). Mivel a legtöbb felsőoktatási intézményben a DPR pályázati támogatásból épült ki (általában a fentebb említett TÁMOP keretein belül), ezért feltételezhetjük, hogy az adott intézmény rendelkezik ezekkel a feltételekkel (ha más nem, a pályázati pénzekből előteremtheti). A fenti leírásban szereplő kombinált mintavételi eljárás gyakorlati megvalósításának modellje alább látható (lásd a 2. ábrát). 43 Először május 20-án mutattuk be. Lásd az interneten: Elemi adatoktól a súlyozott adatbázisig. (Letöltés ideje: ) 44 Lásd a felkészüléshez pl. Babbie, 2003: I. melléklet: Bevezetés az SPSS 8.0 programcsomag alkalmazásába. (F44-F79. oldalak). További kitű könyvek: (1) Sajtos László Mitev Ariel: SPSS kutatási és adatelemzési kézikönyv. Aliena Kiadó, Budapest, (az SPSS 14.0 verzió alapján) (2) Ketskeméty László Izsó Lajos: Bevezetés az SPSS programrendszerbe. Módszertani útmutató és feladatgyűjtemény statisztikai elemzésekhez. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, (szintén az SPSS 14.0 verzió alapján). (3) Székelyi Mária Barna Ildikó: Túlélőkészlet az SPSS-hez. Többváltozós elemzési technikákról társadalomkutatók számára. Typotex Kiadó, Budapest, (SPSS verziók). A legtöbb információhoz a honlapon juthat. 32

33 2. ábra: A megvalósítás logikai sémája A Megvalósítás Logikai Sémája 1. Aktív hallgatók Felsőoktatási intézmény 2. Végzett hallgatók 1. Intézményi aktív hallgatói kérdőív: Sztenderd - Saját 1. Mintatervező Intézményi nyilvántartás (ETR/NEPTUN) 1. Aktív hallgatói címlisták 2. Végzett hallgatói címlisták 2. Mintatervező 2. Intézményi végzett hallgatói kérdőív: Sztenderd - Saját 1. Intézményi aktív hallgatói adatok: Sztenderd - Saját Kérdőívszerkesztő (EvaSys, más) 2. Intézményi végzett hallgatói adatok: Sztenderd - Saját 1. Központi aktív hallgatói adatok: Sztenderdek 2. Központi végzett hallgatói adatok: Sztenderdek DPR Országos Központ Forrás: ZSKF TKK Az ábrán az aktív és a végzett hallgatók, mintavétele egyszerre szerepel, mivel igen kevés eltérés van a két adatfelvétel között. A kutatás menete a következő: 1) Az adott intézmény megszerkeszti a kérdőívet a szakértői stáb bevonásával, amely tartalmazza az országos sztenderd kérdéseket, és az intézmény saját kérdéseit. 2) Kigyűjti az adatokat a tanulmányi rendszerből. A kiinduló pont jelen esetben is - mint a kvótás mintavételnél - egy mátrix, amely tartalmazza a diákok legfontosabb, az úgynevezett kvóta adatokat. Ami a DPR-ben a nem, a szak, a tagozat, az évfolyam, illetve a volt hallgatóknál a végzés éve. A mintatervező mátrixot feltöltjük a tanulmányi rendszerből kapott adatokkal. (Itt vigyázni kell, mert egy név többször is szerepelhet a nyilvántartásban; például valaki több szakot is végzett, vagy elvégzett már egyet és most egy második szakon tanul ezeket a duplung elemeket ki kell tehát szűrni!) 3) Kiküldjük a kérdőíveket, majd megvárjuk, hogy visszaérkezzenek és megnézzük, hogy az egyes cellákra mekkora a válaszadási hajlandóság, azaz az egyes cellákba hányan kerültek. Vagyis a négy kvóta adat mentén milyen eloszlásban hány kérdőív érkezett vissza. Ezeket is feltöltjük a 33