k e r e s e t e t Alperes az első fokon eljárt hatóság határozatait részben megváltoztatta, egyebekben pedig helyben hagyta.

Átírás

1 Tisztelt Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság! Alulírott Magas-Bakony Környezetvédelmi Egyesület (székhelye: 8425 Lókút, Papod u. 38., képviseli: Mészáros Ferenc alelnök) felperes a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Központi Szerv alperes (székhelye: 1124 Budapest, Németvölgyi út ) ellen, törvényes határidőn belül, kívül jegyzett és meghatalmazással igazolt (F/1) jogi képviselőnk útján az alperes MKEH-JF-493/15/2012. ügyiratszámú határozata bírósági felülvizsgálata iránt k e r e s e t e t terjesztünk elő és kérjük a Tisztelt Bíróságot, hogy az alperes MKEH-JF-493/15/2012. ügyiratszámú, jogszabálysértő határozatát a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága szeptember 6-án kelt, VIII-S-000/710-33/2012/MU-SZH, VIII-S-000/710-34/2012/MU-SZH, VIII-S-000/710-35/2012/MU-SZH, VIII-S-000/710-36/2012/MU-SZH, VIII-S- 000/710-37/2012/MU-SZH, VIII-S-000/710-38/2012/MU-SZH, VIII-S-000/710-39/2012/MU-SZH, VIII- S-000/710-40/2012/MU-SZH, VIII-S-000/710-41/2012/MU-SZH, VIII-S-000/710-42/2012/MU-SZH, VIII-S-000/710-43/2012/MU-SZH, VIII-S-000/710-44/2012/MU-SZH, VIII-S-000/710-45/2012/MU-SZH, VIII-S-000/710-46/2012/MU-SZH, VIII-S-000/710-47/2012/MU-SZH, VIII-S-000/710-48/2012/MU-SZH számú határozataira kiterjedően a Pp (1) bekezdése alapján helyezze hatályon kívül és kötelezze az alperest új eljárás lefolytatására és a perrel kapcsolatban felmerült költségeink megfizetésére. I. Az irányadó tényállás I n d o k o l á s Az irányadó tényállás szerint Gór, Hegyfalu, Répceszentgyörgy és Szeleste községek területén a PRENEAL Hungary Kft. (1061 Budapest, Andrássy u. 11.) 16 db, egyenként 2,5 MW teljesítményű, összesen 40 MW névleges teljesítményű szélerőmű-park létesítését tervezi. Alperes első fokon eljárt hatósága építési engedélyezési hatóságként eljárva a 16 db szélerőmű építéséhez a felsorolt számú, án kelt határozataiban engedélyt adott. Az építési engedélyek ellen én kelt beadványunkban fellebbezést terjesztettünk elő. Ezen fellebbezésben mindenek előtt a beruházás környezetre gyakorolt hatásai tekintetében a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban rövidítve felügyelőség) én kelt szakhatósági állásfoglalását (állásfoglalásait) kifogásoltuk, amely szakhatósági állásfoglalás a felügyelőség által az építési engedélyezési eljárást megelőzően már lefolytatott előzetes vizsgálati eljárás adataira hivatkozva megállapította, hogy a 16 db erőműből álló szélerőmű park a környezetre nem fog jelentős hatást gyakorolni. Alperes az első fokon eljárt hatóság határozatait részben megváltoztatta, egyebekben pedig helyben hagyta. Az ügy előzményeihez tartozik, hogy a tárgybeli építési engedélyezési eljárást megelőzően a felügyelőség a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás szabályairól szóló 314/2005 (XII.25.) Korm. rendelet előírásai alapján a szélerőművek tekintetében előzetes vizsgálati eljárást folytatott le. Oldal 1 / 20

2 Az előzetes vizsgálati eljárás célja, hogy a beruházó által szolgáltatott adatok alapján a környezetvédelmi hatóság egyrészről eldöntse, a tervezett tevékenység milyen, várható hatásokat fog gyakorolni a környezetre nézve, másrészről, hogy ezen hatások ismeretében eldöntse, engedélyezi-e a tevékenység megvalósítását. Amennyiben adott tevékenység kapcsán az kerül megállapításra, hogy - bármely környezeti elem vonatkozásában - jelentős hatást fog a környezetére gyakorolni, úgy ezen hatásokat részletesen az előzetes vizsgálati eljárást követő tényleges hatásvizsgálati eljárás során kell vizsgálni, majd ezt követően a tevékenység engedélyezhetőségéről dönteni. Előadjuk, a felügyelőség előzetes vizsgálati eljárás során hozott határozata bírósági felülvizsgálata iránt jelenleg 1.K /2013 ügyszámon per van folyamatban a Tisztelt Bíróság előtt. A perben igazságügyi zajszakértő kirendelésére került sor (a beruházás zajjal kapcsolatos adatainak, a hatósághoz benyújtott zajszámításoknak az ellenőrzésére), továbbá igazságügyi természetvédelmi szakértő kirendelésére fog sor kerülni (a beruházás természeti környezetre, tájra gyakorolt hatásai tekintetében). II. Kérelem a végrehajtás felfüggesztése körében Kérjük a Tisztelt Bíróságot, hogy a határozat végrehajtását szíveskedjen felfüggeszteni. A 2/2006. KJE számú jogegységi határozat rendelkezéseinek megfelelően az alperesi határozat végrehajtásának felfüggesztéséről való döntés körében kérjük a Tisztelt Bíróságot, hogy mérlegelje az alábbi indokokat: A tervezett létesítmény zöldmezős beruházásként valósul meg, összesen mintegy 2 hektárnyi mezőgazdasági terület igénybevételével. A beruházás az érintett területen a humuszos termőréteg letermelésével, kiszolgáló-és szerviz-utak megépítésével, a szükséges kábelhálózat kiépítésével, a 16 db szélerőmű beton-alapozásának elkészítésével jár. Jelenleg a Tisztelt Bíróság előtt 1.K /2013 ügyszámon per van folyamatban a felügyelőség által lefolytatott előzetes vizsgálati eljárás jogszerűsége tárgyában. Ebben a perben a Tisztelt Bíróság igazságügyi zajszakértő kirendelése mellett döntött, továbbá igazságügyi természetvédelmi szakértő kirendelése van folyamatban. A jelen per tárgyát képező építési engedélyezési eljárásban a szakhatóságként bevont felügyelőség döntését teljes egészében az általa korábban lefolytatott előzetes vizsgálati eljárás körében korábban meghozott döntésére alapította. Az általunk a jelen kereset körében vitatott kérdések - a beruházás környezetre gyakorolt hatásai, így különösen a zaj-és a természetre gyakorolt hatások - szakértést igényelnek, ezen kérdések érdemi elbírálása szakértői vélemények beszerzését követően lehetséges. A tervezett beruházással kapcsolatos kivitelezési munkák megkezdése az érintett terület tekintetében az élővilág, növényzet tekintetében olyan változásokat eredményezhet, amelyek visszafordíthatatlanok, így a Pp (3) bekezdése alapján az alperesi határozat végrehajtásának felfüggesztése álláspontunk szerint indokolt a kereseti kérelem jogerős elbírálásáig. Az építési engedély birtokában a beruházó megkezdheti a tervezett létesítmény megvalósítását, a 16 db szélerőmű megépítését, a terület igénybevételét. Ez egyben azt is jelenti, az építési engedélyt megadó határozatok végrehajtása felfüggesztésének hiányában a beruházás a jelen per és az előzetes vizsgálati eljárás tárgyában folyó per végeredményére tekintet nélkül megvalósulhatna. A Pp (3) bekezdésének utolsó mondata szerint: Oldal 2 / 20

3 A végrehajtás felfüggesztéséről szóló végzés meghozatala során a bíróságnak figyelemmel kell lennie arra, hogy a végrehajtást követően az eredeti állapot helyreállítható-e, vagy hogy a végrehajtás elmaradása nem okoz-e súlyosabb károsodást, mint amilyennel a végrehajtás felfüggesztésének elmaradása járna. A végrehajtás felfüggesztéséről való döntés során egy beruházó gazdasági érdeke áll szemben azzal a közérdekkel, amelyet a környezeti és természeti értékek megóvása és fenntartása, az érintett lakosság egészségének védelme jelent. Álláspontunk szerint a végrehajtás elmaradásához fűződő társadalmi érdek sérelme az Alkotmánybíróság 28/1994. (V.20.) és 48/1997. (X.6.) AB határozatainak indokolására is tekintettel nagyobb hátránnyal jár, mint a beruházó magánérdekének sérelme. Mindezen indokoknál fogva kérjük a Tisztelt Bíróságot, hogy rendelje el az alperesi határozat végrehajtásának felfüggesztését a határozat Tisztelt Bíróság által való felülvizsgálatának befejeztéig! III. Érdemben III.1. A létesítés természetvédelmi szempontú akadályai A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Hivatalának Tájékoztató a szélerőművek elhelyezésének táj-és természetvédelmi szempontjairól (F/2) címmel megjelentetett szakmai kiadványa szerint (7.o.) a beruházás lehetséges hatásainak felmérése körében táj- és természetvédelmi szempontból lényeges, hogy: - a környezeti hatástanulmány táj- és természetvédelmi szempontokat is részletesen vizsgáljon; - a tervdokumentáció tartalmazza a hálózati csatlakozási lehetőségek ismertetését és foglalkozzon annak táj- és természetvédelmi hatásainak vizsgálatával; - térképek, látványtervek, metszetek mutassák be az erőmű tájra, tájképre való hatását. A telepítés pontos helyéről, a kiszolgáló utakról, a kiszolgáló létesítményekről, a szállítási útvonalról is adjon tájékoztatást; - a vonatkozó jogszabályi előírások szerint határozza meg az erőművek okozta várható zajterhelést és minősítse azt. A kiadvány szerint (7-8.o.) szélerőmű telepítése nem javasolt - ökológiai hálózat területein: védett természeti területeken, ezek védőövezetén, természeti területeken, (ex lege védett területeken, védett értékeken, valamint felszín alatti védett természeti érték esetén azok felszíni vetületének területén sem) és az ökológiai folyosókon (1996. évi. LIII. tv a természet védelméről 22-52, évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről 13, ); - fokozottan védett, tömegesen előforduló védett állatfajok élő-, táplálkozó- és fészkelőhelyén, vonulási útvonalain és azok közvetlen környezetében (1996. évi. LIII. tv. a természet védelméről 8-14, 43, 1990/7. Nemzetközi Szerződés a környezetvédelmi minisztertől EGYEZMÉNY az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről, Berni egyezmény); - fokozottan védett, illetve tömegesen előforduló védett növényfajok, növénytársulások élőhelyein (1996. évi. LIII. tv a természet védelméről 16-18, 42, évi 6. törvényerejű rendelet a vándorló vadon élő állatfajok védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről, Bonni Egyezmény, 1990/7. Nemzetközi Szerződés a környezetvédelmi minisztertől EGYEZMÉNY az Oldal 3 / 20

4 európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről, Berni egyezmény); - nemzetközi szerződés hatálya alá tartozó területeken (Ramsari Egyezmény: évi XLII. törvény a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyéről, 275/2004 (X.8.) Korm. rend. az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről, Bioszféra Rezervátum: évi. LIII. tv. a természet védelméről 29 ); - tájvédelmi szempontból értékes védett épületek, építmények közelében (1996. évi. LIII. tv a természet védelméről 7 ); - egyedi tájértékekhez tartozó területeken (1996. évi. LIII. tv a természet védelméről 7 ); - kiemelkedő jelentőségű tájképi értékekkel rendelkező területeken vagy tájképvédelmi övezetekben (1996. évi. LIII. tv a természet védelméről 7, évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről 21 ); Az előzetes vizsgálati eljárás keretében a beruházó által benyújtott dokumentáció oldalain foglalkozik a beruházás ökológiai, természetvédelmi hatásaival. Ennek keretében bemutatásra kerülnek egyes, a szakirodalomban elérhető tapasztalatok a szélerőművekkel kapcsolatban, ismertetésre kerülnek továbbá a beruházással érintett, természetvédelmi oltalom alatt álló területek. Ezen két fő tartalmi rész bemutatását követően állapítja meg a tanulmány, hogy a szélerőmű park nem fog jelentős hatást gyakorolni a védett területekre (93.o.). A szélerőműtelep tervezett helyszínét Natura 2000 területek szegélyezik. A felügyelőség a megismételt előzetes vizsgálati eljárás eredményeként kiadott határozatában 300 m védőtávolságot határozott meg, holott a minisztérium által kiadott, az előzőekben már hivatkozott Szélenergia és természetvédelem c. szakmai irányelv-gyűjtemény is m távolságot jelöl meg alkalmas védőtávolságként (12. o.). A tervezett szélerőműtelepet övező ökológiai hálózatot, illetve a Natura 2000-es területeket lehatároló polygonok 6 sarokpontjának helyzete, illetve távolsága a legközelebbi erőműtől (ezen a pont és az erőmű középpontjának az 50 m-es rotorlapát hosszával csökkentett távolságát értjük) kevesebb, mint 500 m: A P1., P6 sarokpontok helyzetét feltüntettük a kérelem benyújtásakor hatályos ökológiai hálózaton (1. ábra) a jelenleg hatályos ökológiai hálózaton (2. ábra) a Natura 2000-es területeken (3. ábra) és az M 1:10000-es topográfiai térképből előállított térképen (4. ábra). Oldal 4 / 20

5 1. számú ábra: Az ökológiai hálózat Vas megye rendezési tervében a kérelem benyújtásakor 2. számú ábra: Az ökológiai hálózat Vas megye jelenleg hatályos rendezési tervében Oldal 5 / 20

6 3. számú ábra: Natura 2000 területek a tervezett szélerőművek körül Oldal 6 / 20

7 4. számú ábra: A felvett P1, P6 sarokpontok helyzete a topográfiai térképen a legközelebbi tervezett erőművektől számított távolságokkal A 96/2009. (XII. 9.) számú országgyűlési határozat szerint (kiemelések tőlünk): A szélerőművek telepítése környezeti szempontból akkor lehet előremutató, ha az energiatermelés kisebb körzetet érint, kisebb kapacitású és kevesebb járulékos létesítményt igényel. Természetvédelmi és tájvédelmi szempontból a területfoglalás, az élőlényekre gyakorolt hatás, a földtani, víztani és tájképi adottságok korlátozhatják a szélerőművek telepítését. A nagyobb kapacitású szélerőművek és szélerőmű-parkok létesítése elsősorban a felhagyott ipari területeken, kevésbé értékes szántókon képzelhető el. A szélerőműveknek elsősorban a madárvilágra, a madárvonulásra gyakorolt káros hatásai, valamint a tájképi hatásai ismertek, egyéb kockázatok tekintetében más ipari, energiatermelést szolgáló építményekkel összevethető hatások várhatók. Ennek megfelelően különösen nem támogatható szélerőműpark létesítése a madárvédelmet célzó közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területeken, vizes élőhelyek közelében, madárvonulási útvonalak, pihenő- és táplálkozóhelyek környezetében, ökológiai folyosókon, valamint tájképvédelmi területeken. Ahol azonban sem tájképi, sem természetvédelmi szempontból nem okoz problémát egy vagy több szélerőmű felállítása, ott, amennyiben a helyi adottságok is rendelkezésre állnak támogatható létesítésük. A KvVM Természetvédelmi Hivatala 2005-ben elkészített egy olyan térképet, amely a telepítésre ajánlott és tiltott területeket ábrázolja: hozzáférhető a honlapon. A Vidékfejlesztési Minisztérium Környezet- és Természet megőrzési Helyettes Államtitkárság ben megjelentetett Tájvédelmi Kézikönyv 1 (F/3) 32. oldalán a következőket tartalmazza (kiemelések tőlünk): Szélerőművet a védendő területektől beleértve a településeket is m-en belül nem javasolt telepíteni. Az engedélyezési eljárás során szakhatósági mérlegelés tárgya az erőmű által okozott környezet- és természetvédelmi hatások monitorozásának előírása. Ennek a kritériumrendszerét a helyi adottságoknak megfelelően a szakhatósági eljárás során javasolt meghatározni. ( ) Szélerőművek elhelyezése során az élővilág-védelmi szempontok értékelésénél fontos figyelembe venni, hogy a szélerőművek nem zavarhatják a vadon élő állatok, főként a fokozottan védett fajok /Tvt. 43. (1)/ lakó-, élő-, táplálkozási és pihenőhelyeit, az évszakhoz kötött, valamint a napi vonulási útvonalait. ( ) Egy szélerőmű közvetlen helyigénye legalább 300 m2/mw. Ez azt jelenti, hogy ekkora az erőmű által közvetlenül megbolygatott terület. Ehhez hozzáadódik a feltáró utak területigénye is. A teljes helyigény kiszámításánál tehát az utakat és egyéb kiszolgáló létesítményeket is célszerű figyelembe venni a döntéshozatal során. ( ) Mivel a szélerőművek körül betartandó védőtávolságra jogszabály által meghatározott kötelező előírás nincs, ezért is jelentette meg a környezetvédelmi tárca a hivatkozott szakmai iránymutatásokat. 1 TÁJVÉDELMI KÉZIKÖNYV - TÁJVÉDELMI SZEMPONTOK VIZSGÁLATA A HATÓSÁGI ELJÁRÁSOKBAN: Vidékfejlesztési Minisztérium Környezet- és Természet megőrzési Helyettes Államtitkárság, Budapest, 2010 Oldal 7 / 20

8 Kiemeljük, hogy a fenti szempontok vizsgálatára az engedélyezési eljárásban nem került sor. A természetre, a környező területeken élő védett állatfajokra gyakorolt hatások vizsgálata ugyancsak nem történt meg, maga a teljes benyújtott előzetes vizsgálati, illetve területi hatásvizsgálati dokumentáció puszta feltételezésekre korlátozódott. Az állatvilág lakó-, élő-, táplálkozási és pihenőhelyeinek felmérése nem történt meg, így ezek nem kerültek összevetésre sem a tervezett területhasználattal, a szélerőmű park napi működésével. Annak alátámasztására, hogy az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján a tervezett létesítmény természeti értékekre, az állatvilágra gyakorolt hatásait megítélni nem lehet, jelen beadványunkhoz F/4 számon csatoljuk dr. Gyurácz József élővilág-védelmi szakértő, a Magyar Madártani Egyesület Vas megyei Csoportja elnökének véleményét, illetve a Vele folytatott levelezésünket. Amint az a szakvéleményből is kitűnik, olyan alapvető információk, adatok hiányoznak a beruházó által elkészíttetett előzetes vizsgálati anyagból, amelyek hiányában az eljárt hatóság nem hozhatott megalapozott döntést arról, hogy a szélerőmű park milyen hatást fog gyakorolni a beruházás környékén előforduló madarakra és denevérekre (mint a létesítménnyel leginkább érintett állatfajokra). A felügyelőség szakhatósági állásfoglalásában tételesen szerepel (másodfokú határozat, 7. oldal), miszerint a szélerőmű park helyszíne ismert madárvonulási útvonalat nem keresztez, így a természeti értékek károsítása, illetve veszélyeztetése sem a létesítés, sem az üzemelés alatt nem valószínűsíthető. A térségi területfelhasználási engedélyhez benyújtott tervdokumentáció kimunkálásában 2 az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság (ŐNPI) többszöri adatszolgáltatással segítette a beruházókat, amelyek között térképi megjelenítéssel szerepeltek a tervezési területet érintő madárvonulási útvonalak is (F/5). Az tervezési folyamatot megkíséreltük utólagosan rekonstruálni, a nemzeti parkkal folytatott levelezésünk (melléklet) összefoglalása: Idő Magas-Bakony Környezetvédelmi Egyesület Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság A 23-66/2010. sz. szakmai vélemény megkérése A válasz nélkül hagyott megkeresés megismétlése A szakmai vélemény megküldése 2 A térségi területfelhasználási engedély iránti kérelem szintén egy, a beruházás megvalósításához szükséges engedélyek közül. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatal Állami Főépítész VIII-D- 001/56-14/2012. számú határozatának felülvizsgálata iránt a Tisztelt Bíróság előtt jelenleg 1.K /2013 ügyszámon per van folyamatban, amely per tárgyalása az előzetes vizsgálati eljárás keretében a felügyelőség által kiadott határozat felülvizsgálatára irányuló, 1.K /2013 számú per eldöntéséig a Tisztelt Bíróság által felfüggesztésre került. Oldal 8 / 20

9 A területfelhasználási dokumentációban hivatkozott ŐNP levél újbóli megkérése A madár- és denevérvonulási útvonalak térképének és az ŐNP által előírt szakmai kritériumok (pl. védőtávolságok) megküldése Mi a vonulási útvonalak térképének forrása, eredete, célja? A cél adatszolgáltatás volt a beruházó számára. A vonulási térképek a madarak és a denevérek viselkedésének ismeretén alapultak. Az ŐNPI-tól kapott anyagok alapján (F/6) az alábbi megállapítások tehetők: a) Az ŐNPI által szolgáltatott adatok alapján és a dokumentációban a szélerőművek helyzetét meghatározó koordináták alapján három tervezett szélerőmű (H1, R7 és R8) érinti a madárés denevér-vonulási térképeken jelzett területeket. b) Az ŐNPI által a beruházó számára megfogalmazott követelmények között szerepel a szélerőművek és a védett területek között fenntartandó 500 m védőtávolság. Ez a védőtávolság is kevesebb egyébként, mint a Szélenergia és természetvédelem c. szakmai irányelv-gyűjteményben, vagy a Tájvédelmi kézikönyvben szereplő m-es védőtávolság. A végleges toronykiosztásnál a beruházó ezt a védőtávolságot figyelmen kívül hagyta, az eljárt természetvédelmi szakhatóság a végleges tervekhez mégis hozzájárult. A hozzájárulása nem tartalmaz arra nézve adatot, hogy miért tekintett el a szakmailag eredetileg indokoltnak tekintett védőtávolság megkövetelésétől. A leírtak alapján a hatóság megsértette a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló évi CXL. tv. 50. (1) bekezdésében foglaltakat. Ezen szakasz szerint a hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni, s ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, hivatalból, vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. III.2. A zaj elleni védekezéssel kapcsolatos megállapítások megalapozatlansága A tervezett szélerőműtelep zajhatását Nagy Ferenc akusztikai szakértő vizsgálta két változatban is (előbb 25, azután 16 széltoronyra), akinek a számításaival már találkoztunk a Fürged-Felsőnyék- Oldal 9 / 20

10 Magyarkeszi határába tervezett szélerőműtelep ügyében is. A megítélési szint gyanánt bemutatott eredmények minden esetben a - zajkibocsátási teljesítménytől, - a hangterjedési útvonalon fellépő különféle hatásoktól, - az alkalmazott korrekcióktól valamint - a megítélési pontok kiválasztásától függnek. Nem alapozza meg a bizalmat ezekkel a vizsgálatokkal kapcsolatban, hogy a szakértő a három számításban három különféle logikát követett ezeknek a bemenő adatoknak a meghatározása során. Közös jellemzője a három számításnak a szélerőművek lüktető zaja miatt szükséges pszichoakusztikai korrekciók valamint a biztonsági tényezők teljes hiánya, valamint az, hogy a szakértő kivehetően visszafelé, tehát a 40 db(a) éjszakai határértékből kiindulva igyekezett olyan inputokat összeválogatni, amelyek határérték alatti megítélési szinteket fognak produkálni (az első fokú határozat ellen benyújtott fellebbezésünk 3. számú táblázata ismertette a kapcsolódó számítás adatait, az alábbiak szerint). Az alábbiakban részletesebben is áttekintjük ezeket a törekvéseket: Biztonsági tényező: Álláspontunk szerint a gyártók által megadott biztonsági tényezők figyelembevételétől a zajszámítás során nem, vagy csak nagyon indokolt esetben lehet eltekinteni, a tervdokumentáció ilyen jellegű indoklást nem tartalmaz. A gyártó mellékelt adatlapján szereplő σ P, σ R, σ T, K paraméterek konkrét értékét a tervdokumentáció nem is közli. Az interneten fellelt információ 3 alapján a GE 2.5 szélturbina esetén ez az érték 1.5 db. Megemlítjük továbbá, hogy az MSZ :1998 szabvány 2. táblázata a zajforrástól 100 m-nél nagyobb távolságra lévő megítélési pontokon az ilyen jellegű mérésekben rejlő bizonytalanság miatt a mért értékekből levezetett megítélési szinteket a zajvédelmi követelménynek 1 db(a)-val 3 Shepherds Flat Wind Farm, Certificate Amendment (23.oldal): Oldal 10 / 20

11 csökkentett értékével rendeli összehasonlítani ez gyakorlatilag a biztonsági tényező alkalmazását jelenti. Tekintve, hogy esetünkben ez a távolság jellemzően egy nagyságrenddel nagyobb, a számításokat pedig a mérésekhez hasonlóan bizonytalanság terheli, a gyártók által megadott biztonsági tényezők figyelembe vétele mindenképpen indokolt. Hasonlóképpen foglalt állást a Válra tervezett szélerőmű perében felkért független igazságügyi szakértő, aki az ugyancsak a Horváth Mérnöki Iroda által kimunkált zajszámítást hiányosnak ítélte a biztonsági tényezők tekintetében (is). A geometriai csillapodás (Kd) Szélerőművek esetében, amelyek változó sebességgel áramló légrétegekbe nyúlnak fel és így a szélsebesség gradiense egyúttal a hangsebesség gradiensét is jelenti, a szférikus csillapodás igen erős absztrakciónak tekinthető csak. A valóság közelebb áll a szférikus és a cilindrikus csillapodás közti átmenethez, amely korrekciókkal kezelhető lenne ugyan a számításban azonban erre vonatkozó adatot nem találtunk. A hangterjedés számára kedvező meteorológiai körülmények esetén konkrét mérések 4 a szabványos terjedési modellekkel számított hangnyomásszinteket +15 db(a)-val meghaladták. A talaj-közeli csillapodás (Km) Más eljárásokban többször kifejtett álláspontunk szerint 5 ennek a hatásnak az ilyetén való számítása nem a szélerőművekre vonatkozó statisztikai modellen alapul és így aggályosnak tekinthető. A közlekedési zajra és a földre telepített ipari üzemek zajára kifejlesztett MSZ hangterjedési szabvány érvénye nem tisztázott magasan elhelyezett hangforrásokra, így szélerőművekre sem. Észrevételeinket 6 megosztottuk a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) Zaj Műszaki Bizottságával, amely az észrevételeinkkel egyetértve azt az állásfoglalást fogadta el, hogy...sem az MSZ sem az MSZ ISO előírásai nem alkalmasak a szélerőművek környezeti hatásainak a meghatározására. [F/7] Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: Főfelügyelőség) tagja ennek a műszaki bizottságnak, és az akkori képviselőjének, Takács Sándor úrnak az álláspontja beépült ebbe az állásfoglalásba. Értesüléseink szerint az MSZT az MSZ szabvány visszavonását kezdeményezte. 7 A fentiek tükrében úgy gondoljuk, hogy a szélerőművek esetében a talajközeli csillapodást az MSZ szerint figyelembe venni szakmailag nem megalapozott, és ezért elfogadhatatlan. Ezt vélekedésünket osztotta a Fejér Megyei Bíróság is a Válra tervezett szélerőmű perében (A Fejér Megyei Bíróság 10.K /2008/55. számú ítéletét F/8 számon csatoljuk, kiemelve benne a szóban forgó részeket). Az irányítási tényező (K Ω ) 4 G.P. Van den Berg (2006): The sounds of high winds (PhD thesis) 5 Shepherds Flat Wind Farm, Certificate Amendment (23.oldal): Oldal 11 / 20

12 A zajszámítás szerint a féltérbe sugárzó hangforrás esetén ez a hatás, kellően nem dokumentált módon +2 db, a valóságban azonban, valamennyi szélerőművekkel kapcsolatos geometriai konfigurációban +3 db. Az irányítási tényező helyes számítása az MSZ ISO szabványban megtalálható (7. oldal, 11. egyenlet). Amennyiben a zajszámítás a Km talajközeli csillapodást egyáltalán számszerűsíteni kívánja a magasan elhelyezett szélerőművek esetében, úgy ennek a feltétele az MSZ ISO szerint az, hogy az irányítási tényezőt az említett összefüggés alapján határozza meg. Az MSZ az irányítási tényező meghatározásának mikéntjét nem részletezi ugyan, annak azonban nyilvánvalóan szakmailag megalapozottan kell történnie. A tervdokumentációt elbíráló környezetvédelmi hatóság a Ket. 1. (2) értelmében a döntéseit nem alapíthatja szakszerűtlen, megalapozatlan számításokra. Akadályok csillapító hatása (Ke) A módosított zajszámítás szövege szerint (3 / 4 o.): Ke : akadályok árnyékolásának csillapító hatása, a számításnál nem vettük figyelembe, Ke = 0 Ehhez képest a számításokat bemutató táblázatokban ez a hatás két ízben is -4.8 db(a) értékkel, a hangnyomásszintet csökkentő módon szerepel. Pszichoakusztikai korrekciók A megítélési szint meghatározása a számított hangnyomásszintnek a megfelelő korrekciókkal történő módosításával, általában növelésével történik. A szélerőművek zaja igen zavaró, intruzív ipari zaj, amely esetén ez a korrekció elengedhetetlen. A korrekció mértékét az MSZ ISO :2009 akusztikai szabvány 6.1 pontja szerint: A kutatások szerint a hang spektrumának A-súlyozása egyedül nem elegendő olyan hangok megítélésére, amelyeket tonalitás, lüktetés vagy számottevő alacsonyfrekvenciás összetevők jellemeznek. A lakóközösségek hosszútávú zavarásának figyelembevétele az ilyen jellemzőkkel bíró hangok esetén úgy történik, hogy az A-súlyozású zajterheléshez vagy az A-súlyozású időben állandó hangnyomásszinthez egy db-ben kifejezett korrekciós tagot adunk. A szélerőmű, mint hangforrás, sajnos, mind a három jellemzővel rendelkezhet. A mozgó és így részint egyenetlenül kopó szerkezeteknél egy idő után a súrlódó felületek tonális (vagyis egy bizonyos frekvenciában domináns) hangot adhatnak, hasonlóképpen más forgó berendezésekhez (szivattyú, ventillátor, stb.). Ez a probléma a szerkezet javításával orvosolható, de addig nagyon zavaró tud lenni. A szélerőmű zaját modulálja a lapát zaja, ami a lüktetés forrása. A gép felépítéséből következően pedig számottevő az egyébként alig csillapodó alacsonyfrekvenciás tartományban ( Hz) a szélerőművek hangkibocsátási teljesítménye. Amennyiben a hangforrást egy vagy több, pszichoakusztikailag kedvezőtlen jellemző is terheli, úgy a szabvány korrekciót ír elő a különféle nap- és más időszakokra. Az MSZ ISO :2009 A Függeléke tartalmazza a pszichoakusztikai korrekciós értékeket: Oldal 12 / 20

13 A szabvány szerint: Ha egynél több korrekció is érvényes lenne a hangforrásra, úgy csak a legnagyobb értékűt kell figyelembe venni. Azonban, az időszakra vonatkozó korrekciót mindig hozzá kell adni az egyébként már korrigált zajszintekhez. Megemlítjük, hogy a pszichoakusztikai korrekciók szükségessége a tárgyát képezte a Válra tervezett szélerőmű ügyében a Fejér Megyei Bíróságon 10.K /2008. számon folyó pernek is. A tervezett szélerőmű beruházója a Hárskúti Megújuló Energia Központ, a tervdokumentáció összeállítója pedig ugyancsak a Horváth Mérnöki Iroda volt. A perben, amelynek a végén a bíróság megsemmisítette a szélerőmű építési engedélyét, a felkért független igazságügyi szakértő akként foglalt állást, hogy a tervdokumentáció hiányos volt a pszichoakusztikai korrekciók tekintetében (F/9). A Főfelügyelőség, mint az akkori per alperesi beavatkozója a birtokában van ennek a szakvéleménynek, így azt feltételezzük, hogy az a Főfelügyelőség számára ismert. A kérelmezőnek a másodfokú határozatban (16.o.) 14/243-45/2011. számú határozat rögzített álláspontja szerint A gyakorlatban a szélerőművek tövében észlelhető lapátzaj impulzív jellege a toronytól méteres távolságon túl már nem észlelhető impulzusos zajként, mert a szokásos környezeti zaj ezt a jelleget a távolság növekedésével egyre inkább egyenletessé változtatja. legkevesebb tévedésként értékelhető, amelyet semmiféle dokumentált adat vagy vizsgálat nem támaszt alá. A valóságban a szélerőművek zajának ez a jellege ennél jóval nagyobb távolságokban, Oldal 13 / 20

14 több tanulmány szerint a szélerőműteleptől akár 1500 m-re lévő vizsgálati pontokban is jól hallható volt. 8 Ezen korrekció nélkül a szóban forgó szélerőműtelep zajszámítása álláspontunk szerint nem fogadható el. A határozat azért is jogszabálysértő, mert álláspontunk szerint, a benyújtott tervdokumentáció következtetéseivel ellentétben a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-Eüm együttes rendelet 1. mellékletében foglalt zajhatárértékek nem teljesülnek. III.3. A tájképre gyakorolt hatásokkal kapcsolatban tett megállapítások megalapozatlansága A természet védelméről szóló évi LIII. törvény szerint (kiemelések tőlünk): 6. (2) A tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során meg kell őrizni a tájak természetes és természetközeli állapotát, továbbá gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és a jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi tájértékek fennmaradásáról. 7. (2) A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében: a) gondoskodni kell az épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések külterületi elhelyezése során azoknak a természeti értékek, a mesterséges környezet funkcionális és esztétikai összehangolásával történő tájba illesztéséről; A leghatározottabban vitatjuk mind a nemzeti park, mind a másodfokú határozat azon vélekedését, amely szerint az országos jelentőségű tájképvédelmi övezetre eső H1 jelű torony, valamint a Nemzeti Ökológiai Hálózatnak és a Natura2000-es területeknek több helyen is a közvetlen közelébe ( m-re) tervezett szélerőműtelep megvalósítása nem minősül jelentős környezeti hatásnak. A 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 5. számú mellékletének 2. a) pontja szerint a táj érzékenység szempont lehet a környezetvédelmi hatásvizsgálat lefolytatásának előírására és álláspontunk szerint a tájképvédelmi övezetbe eső területek érzékenysége ab ovo bizonyítottnak tekinthető. A 2008-ban módosított évi XXVI. törvénnyel kihirdetett, hatályos Országos Rendezési Terv szerint Répceszentgyörgy, Gór, Hegyfalu és Szeleste mindegyike a országos jelentőségű tájképvédelmi övezetbe tartozik, a H1 jelű torony erre az övezetre rá is esik. A lehatárolás alapjául szolgáló metodológiát a Corvinus Egyetemen fejlesztették ki a - domborzat - borítottság - felszíni vizek - tájszerkezet - tájdiverzitás - ökológiai hálózat - történeti kertek - történeti tájak - műemléksűrűség 8 G.P. van den Berg (2005): The beat is getting stronger: the effect of atmospheric stability on low frequency modulated sound of wind turbines. Journal of Low Frequency Noise, Vibration and Active Control, 24(1), pp Oldal 14 / 20

15 - borvidékek - világörökségi területek - egyedi tájértékek - szakrális objektumok - turisztikai vonzerő - befolyásoltság, szabdaltság (tájértéket csökkentő tényező) - roncsolt felületek (tájértéket csökkentő tényező) szempontok komplex, súlyozott figyelembevételével. 9 A Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatala által 2005-ben összeállított és Szélenergia és természetvédelem címen megjelentetett szakmai irányelv-gyűjtemény szerint a tájképvédelmi övezet kizáró ok a szélerőművek telepíthetősége szempontjából. Az egykor Hárskút és Lókút térségébe, ugyancsak tájképvédelmi övezetre tervezett szélerőműtelep perében született ítélet rámutatott ezeknek az irányelveknek a relevanciájára (Fejér Megyei Bíróság K /2005/46 számú ítélete, 13.o. 2. bekezdés): A bíróság itt jegyzi meg, hogy ugyan a témakörben a vonatkozó környezeti hatásvizsgálati jogszabály egyértelműen meghatározza az eljárási szabályokat, azonban maga a szakmai is megfelelő segítséget adott ehhez, amikor 2005 májusában megjelent a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Hivatala már említett kiadványa «Szélenergia és természetvédelem» címmel. Ezen kiadvány lényegében a kialakult, illetve az elvárható szakmai gyakorlatot mutatja be a szélerőművek engedélyezésével kapcsolatban. A felügyelőség szakhatósági állásfoglalása így nemcsak elfogadhatatlan, de indokoltnak tartjuk felidézni a Válra tervezett szélerőmű első perét záró, K /2007/11. számú bírósági ítéletből (11. oldal) (F/10) az alábbi, a bíróság által a hatóságok számára megfogalmazott gondolatokat: A hatósági eljárás további követelményeire vonatkozóan pedig a bíróság visszaidézi a Ket. alapelveit (1. ), ezen belül is azt, hogy a közigazgatási hatóság a hatáskörét a jogszabályokban előírt célok megvalósítása érdekében a jogalkotó által meghatározott szempontok figyelembevételével és az adott ügy egyedi sajátosságaira tekintettel gyakorolja. A közigazgatási hatóság a hatáskörének gyakorlásával nem élhet vissza, hatásköre gyakorlása során a szakszerűség, az egyszerűség és az ügyféllel való együttműködés követelményeinek megfelelően köteles eljárni. Miután egy szélerőműtelep semmilyen módon nem illeszthető tájba legkevésbé azzal, hogy valamilyen háttérbe olvadást elősegítő felületi kezeléssel, bevonattal látják el a 150+ m magas tornyokat, mint ahogyan azt az első eljárásban első fokon született határozat javasolja a 4. oldalon, hanem a tájvédelmi szempontok érvényesítése egyedül a telepítési helyszín alkalmas megválasztásával lehetséges, így megállapítható, hogy a hatóság ezirányú előírásai sem nem megalapozottak, sem nem teljesíthetők. Jóllehet a tervdokumentáció a tervezett szélerőműtelep (tájképvédelmi) hatásterületét az egyes széltornyok 50 m sugarú környezeteként, vagyis a rotorok által súrolható területek függőleges vetületeként veszi fel (70. oldal a tervdokumentációban), ez a megközelítés komolyan nem vehető. A következő ábrán látható kis kék körök által lefedett területek összessége éppen a szélerőműtelepnek a tervdokumentáció szerinti (tájképvédelmi) hatásterületével azonos: 9 Oldal 15 / 20

16 A tervezett beruházás tájvédelmi szempontú hatásterülete a KvVM TH által világosan rögzített szempontok szerint is (12. oldal a Szélenergia és természetvédelem c. anyagban), a Corvinus Egyetem módszertana alapján is (egy tájelem vizuális hatása átlagban 2 km), valamint a józan ész szerint is nyilvánvalóan több négyzetkilométer. Ez a terület a mezőgazdasággal foglalkozóknál mintegy két nagyságrenddel nagyobb, tehát el nem hanyagolható mértékben vonz turistákat, felüdülni vágyókat a természeti és a kultúrtörténeti értékei okán, amelyekből néhányat az alábbiakban áttekintünk: - A Szelestei arborétum és a kastély, valamint a gyógyfürdő mellett vezet az Országos Kéktúra. - A Répceszentgyörgy-Gór összekötő útról (a tervezett R2 torony környezete) a térség egyik legszebb panorámája látható: Gór a templomdombbal, majd Bő és Bük települések, a háttérben a Kőszegi-hegység és az Alpok hófödte csúcsai, a Bécs melletti Schneeberg és a Soproni hegység. - Répceszentgyörgy és Gór között a varázslatos, dimbes-dombos, lankás táj kisebb erdőfoltjaiból őzek járnak a Répcére inni. - Minden érintett településen van kastély műemléki védettség alatt. - Gór : a község első okleveles említése 1238-ban történt, a középkorban árokkal körülvett, fából épült kisebb vár állt a góri kápolnadombon. A mintegy 2 hektáros területű Oldal 16 / 20

17 kastélyparkot a XIX. században alakították ki a Répce egykori árterén, a védett kastélypark növényei közül két 300 évesre becsülhető fekete nyárfa érdemel említést. - Szeleste : legkorábbi fennmaradt említése 1247-es oklevélben fordult elő, de a település ennél jóval régebbi, bizonyították az építkezések során előkerült lovas, urnás temetkezések maradványai. - Az alsószelestei kastélyt 1809-ben szentgyörgyi Horváth János építtette, klasszicista stílusban, később 1855-ben angol-neogót stílusban átépítették, 1871-ben gróf Festetich Andor kezdte meg a kert alapjainak lerakását ben báró Baich Mihály kezébe került a birtok, a park a lelkes hozzáértő és tervező báró keze nyomán Szeleste jelképévé vált. A park megmenekült a háborús pusztítástól, 1952-től országosan védett kategóriájú, a kastélyban az 1992-re elkészült renoválási munkák óta kastélyszálló működik, közvetlenül a gyógyfürdő szomszédságában. - Hegyfalu : a település első írásos említése 1337-ből származik, ekkor a Ják nemzetség tulajdonát képezte, később a Kanizsai, Nádasdy, végül a Draskovich familia tulajdonába került a falu. A régészek egy mesterséges földhalmot (motte) találtak itt, amely egy Árpád-kori udvarhely maradványa. A kastély feltehetően XVIII. századi barokk eredetű. Klasszicista stílusban 1815-ben építették át, majd a XX. század század közepén modern stílusban bővítették. Érdekessége, hogy már az 1940-es évek elején elkezdték tüdőszanatóriummá való átalakítását, de a háború miatt a tüdőgyógyintézet csak 1949-ben kezdte meg működését, később kórházként működött 2002-ig, jelenleg idősek otthona felmerül a kérdés, hogy ezt a körülményt a tervezett szélerőműtelep zajhatásának a vizsgálatakor figyelembe vették-e. Parkja (10 hektár) védett. - Répceszentgyörgy : 1631-ben már állt itt egy kúria, amit később barokk stílusban átépítettek, mai formáját az között átépítés során nyerte el. A kastély 1903-ban a szombathelyi püspökség tulajdonába került, az államosítás után különféle iskolák működtek itt, kb. 10 éve külföldi magántulajdonban, a műemlékvédelem felügyelete alatt van. A R. 5. számú mellékletének 2. pont a) alpontja alapján az eljáró hatóság a környezeti hatásvizsgálat szükségessége szempontja körében vizsgálja a telepítési hely, továbbá a feltételezett hatásterületek érzékenységét, különös tekintettel a táj érzékenységére, tekintettel a jelenlegi területhasználatra, tájhasználatra és a tájképre. Álláspontunk szerint a leírtak alapján egyértelmű, hogy a tervezett beruházás jelentős hatást fog gyakorolni a környezetre tájkép-védelmi szempontból is, ennek ellenére az eljárt hatóság a Ket. 50. (1) bekezdésében foglalt kötelezettségét megsértve, ezen jelentős hatások ellenére állapította meg, hogy a szélerőmű-park telepítése kapcsán a környezetre nézve jelentős hatások nem várhatók. IV. A szélerőművek elhelyezkedésének kérdése A beruházó által az eljáró hatósághoz benyújtott építési engedélyezési eljárási dokumentáció bemutatja, hogy a tervezett, 16 db erőmű pontosan hol kerülne elhelyezésre. Répceszentgyörgy önkormányzat képviselő testületének 9/2012. (VI. 20.) számú rendelete szól Répceszentgyörgy helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről. Répceszentgyörgy településszerkezeti tervében lehatárolásra kerültek azok a területek, amelyek szélerőművek elhelyezésére alkalmasak (F/11). A rendelet térképes melléklete pirossal sávozott módon jelöli azokat a területeket, amelyek a korlátozó tényezők figyelembe vétele mellett a szélerőművek elhelyezésére alkalmasak. Oldal 17 / 20

18 Előadjuk, hogy az engedélyezési dokumentációban a Répceszentgyörgy 060/28 helyrajzi számú területre tervezett, R1 számmal jelölt torony olyan területre esik, amely a település rendezési terve alapján szélerőművek elhelyezésére nem vehető figyelembe. Az eljárt hatóság ezt a körülményt nem észlelte, határozatából az R1 torony tekintetében ez a korlátozó körülmény nem tűnik ki, szemben a Ket. 50. (1) bekezdésének a hatóság tényállástisztázási kötelezettségét előíró rendelkezéseivel. V. A fellebbezési eljárás díja A tárgybeli szélerőművek építési engedélyezési eljárása az elsőfokú hatóságnál én indult. Fellebbezésünket a határozatok ellen én nyújtottuk be. Az első fokon eljárt hatóság VIII-S-001/710-33/2012/MU-SZH VIII-S-001/710-48/2012/MU-SZH számú építési engedélyek megadásáról rendelkező határozatainak indoklásában (12.o.) a következőképpen rendelkezett: Az eljárási díjat a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal egyes műszaki biztonsági közigazgatási eljárásainak és igazgatási jellegű szolgáltatási díjairól szóló 129/2005. (xll. 29.) GKM rendelet (a továbbiakban: Díjr.) alapján határoztam meg. Hatáskörömet és illetékességemet a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 320/2o10, (XlI.27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KormR.) 13. -a, illetöleg 1. számú melléklete állapítja meg. Határozatomat a KormR, 13. -ában, a Vhr. 3. -ában biztosított hatósági jogkörómben, a Vet a, a Vhr a, Valamint a Ket. 71. (1) bekezdése szerint eljárva hoztam meg. A jogorvoslat lehetőségéről a Ket. 98. (1) bekezdése és a 99. (1) bekezdése szerint tájékoztattam. A fellebbezés díját a Díjr. 3. (2) bekezdése alapján állapítottam meg. Amint a leírtakból kitűnik, az első fokon eljárt építési engedélyezési hatóság a 129/2005. (XII.29.) GKM rendelet alapján járt el és határozta meg mind az eljárásért fizetendő díjat, mind pedig a jogorvoslati eljárás díját, nem pedig a 20/2010. (XII.31.) NGM rendelet alapján, amely rendeletre a másodfokon eljárt hatóság JF /1/2012 ügyiratszámú végzésében hivatkozott. Maga a 20/2010. (XII.31.) NGM rendelet rendelkezik akként 6. (3) bekezdésében: a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalnál az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő műszaki biztonsági, valamint hatáskörébe utalt építésügyi hatósági eljárásokra a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal egyes műszaki biztonsági közigazgatási eljárásainak és igazgatási jellegű szolgáltatásainak díjairól szóló 129/2005. (XII. 29.) GKM rendelet december 31-én hatályos szabályait kell alkalmazni. A fenti időpontban a szóban forgó építési engedélyezési eljárás a Hivatalnál folyamatban volt és a meghatározott időpontban a Díjr. az általunk hivatkozott, Itv. teljes személyes illetékmentességet biztosító szakaszára való hivatkozást tartalmazta. Oldal 18 / 20

19 A Díjr. 6. -ában tételesen is utal az Itv. 5. és 6. szakaszaiban foglaltakra a díjmentesség tekintetében, s ezen jogszabályok azok, amelyek egyesületünk számára teljes személyes illetékmentességet biztosítanak. Ami a környezetvédelmi hatóság szakhatósági közreműködéséért fizetendő jogorvoslati eljárás díját illeti, 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól 2. (1) és (7) szakaszai alapján: 2. (1)Igazgatási szolgáltatási díjat (a továbbiakban: díj) kell fizetni az 1. melléklet I-V. pontjában meghatározott eljárásokért. (7) Társadalmi szervezetek esetében, ha az engedélyezési eljárás nem a társadalmi szervezet kérelmére indul, a jogorvoslati eljárás díja az 1. melléklet I-V. pontjában meghatározott díjtétel 1%- a. Ezek szerint tehát határozatonként nem 16X Ft-ot (mint ahogyan azt a határozat tartalmazta, hanem 16X140 Ft-ot kellett fizetnünk a jogorvoslati eljárásért a környezetvédelmi szakhatóság állásfoglalása tekintetében. Kérjük a Tisztelt Bíróságot, hogy a perrel kapcsolatos költségeink keretében szíveskedjen a befizetett fellebbezési eljárási díjak visszafizetéséről is rendelkezni. A leírtak alapján kérjük a Tisztelt Bíróságot, hogy az alperes MKEH-JF-493/15/2012. ügyiratszámú, jogszabálysértő határozatát a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága szeptember 6-án kelt, VIII-S-000/710-33/2012/MU-SZH, VIII-S-000/710-34/2012/MU-SZH, VIII-S-000/710-35/2012/MU-SZH, VIII-S-000/710-36/2012/MU-SZH, VIII-S- 000/710-37/2012/MU-SZH, VIII-S-000/710-38/2012/MU-SZH, VIII-S-000/710-39/2012/MU-SZH, VIII- S-000/710-40/2012/MU-SZH, VIII-S-000/710-41/2012/MU-SZH, VIII-S-000/710-42/2012/MU-SZH, VIII-S-000/710-43/2012/MU-SZH, VIII-S-000/710-44/2012/MU-SZH, VIII-S-000/710-45/2012/MU-SZH, VIII-S-000/710-46/2012/MU-SZH, VIII-S-000/710-47/2012/MU-SZH, VIII-S-000/710-48/2012/MU-SZH számú határozataira kiterjedően a Pp (1) bekezdése alapján helyezze hatályon kívül és kötelezze az alperest új eljárás lefolytatására és a perrel kapcsolatban felmerült költségeink megfizetésére. A Tisztelt Törvényszék hatásköre a Pp. 23. (1) bekezdés i) pontján, illetékessége a Pp (4) bekezdésén alapszik. A Pp (1) b) pontja alapján előadjuk, hogy a határozatról én, a közigazgatási szerv által küldött, ajánlott tértivevényes postai küldemény formájában szereztünk tudomást. A Pp alapján kérjük, hogy a Tisztelt Törvényszék szíveskedjen az ügyben tárgyalást tartani. F/12 szám alatt csatoljuk a felperes szervezet alapszabályát. Alulírott felperesek nyilatkozzuk, hogy az Itv. 5. (1) bekezdés d) pontja alapján az Egyesületet teljes személyes illetékmenteség illeti meg. Az Itv. 5. (2)-(3) bekezdései alapján nyilatkozzuk, hogy az eljárás megindítását megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységből származó jövedelmünk után társasági adófizetési kötelezettségünk, illetve a központi költségvetésbe befizetési kötelezettségünk nem keletkezett. Oldal 19 / 20

20 Kelt Budapesten, 2013 év május hónap 08. napján Tisztelettel: Magas-Bakony Környezetvédelmi Egyesület felperes Oldal 20 / 20