k e r e s e t e t I n d o k o l á s Álláspontunk szerint az alperes határozata jogszabálysértő az alábbiak szerint:

Átírás

1 Tisztelt Győri Törvényszék! Alulírott Magas-Bakony Környezetvédelmi Egyesület (székhelye: 8425 Lókút, Papod u. 38.., képviseli: Mészáros Ferenc alelnök) felperes a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatal Állami Főépítész alperes (székhelye: 9022 Győr, Vörösmarty u. 10.) ellen, törvényes határidőn belül, az alperes VIII-D-001/56-14/2012. iktatószámú határozata bírósági felülvizsgálata iránt k e r e s e t e t terjesztünk elő és kérjük a Tisztelt Törvényszéket, hogy az alperes VIII-D-001/56-14/2012. iktatószámú, jogszabálysértő határozatát a Pp (1) bekezdése alapján helyezze hatályon kívül és szükség esetén kötelezze az alperest új eljárás lefolytatására és perköltségeink megfizetésére. I. Az irányadó tényállás I n d o k o l á s Az irányadó tényállás szerint Gór, Hegyfalu, Répceszentgyörgy és Szeleste községek nevében Szeleste Község Önkormányzata május 23-án térségi terület-felhasználási engedély iránti kérelmet nyújtott be az alperes hatósághoz a Gór, Hegyfalu, Répceszentgyörgy és Szeleste községek közigazgatási területén létesítendő szélerőmű-park tekintetében. A községek önkormányzati társulása a települések közigazgatási területein 16 db, egyenként 2,5 MW teljesítményű, összesen 40 MW névleges teljesítményű, kiserőműnek minősülő szélerőmű-park létesítését tervezi. A kérelem alapján az alperes hatóság a területrendezési hatósági eljárást lefolytatta, majd március 5-én kelt határozatával a szélerőmű-park térségi terület-felhasználási engedélyét megadta. II. Érdemben Álláspontunk szerint az alperes határozata jogszabálysértő az alábbiak szerint: II.1. A tervezett beruházás ütközése az Országos Területrendezési Terv előírásaival, valamint Vas Megye területrendezési tervével A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvény 23/D. (1) bekezdése szerint: A területrendezési tervekben nem szereplő, külön jogszabályban meghatározott térségi jelentőségű műszaki infrastruktúrahálózatok és egyedi építmények területi elhelyezéséhez az állami főépítész térségi területfelhasználási engedélye szükséges. Ugyanezen szakasz (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy A térségi területfelhasználási engedély kiadása csak akkor tagadható meg, ha a térségi területfelhasználási kérelemben szereplő javaslat nincs összhangban az elfogadott országos vagy az adott térségre vonatkozó területrendezési terv előírásaival. Az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény 14/A. (1) bekezdése szerint az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória jelölhető ki, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. Oldal 1 / 11

2 Az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény 21. (1) bekezdése szerint: A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, amely a természeti adottságok és a kulturális örökség által meghatározott tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. Az Országos Területrendezési Terv 3/5. számú melléklete alapján Répceszentgyörgy, Gór, Hegyfalu és Szeleste mindegyike országos jelentőségű tájképvédelmi övezetbe tartozik, a H1 jelű torony pedig térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetben kerülne elhelyezésre. A Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatala által 2005-ben összeállított és Szélenergia és természetvédelem címen megjelentetett szakmai irányelv-gyűjtemény (F/1) szerint kizáró ok a tájképvédelmi övezet a szélerőművek telepíthetősége szempontjából. 1 Az egykor Hárskút és Lókút térségébe, ugyancsak tájképvédelmi övezetre tervezett szélerőmű telep perében a Fejér Megyei Bíróság által K /2005/46. számon meghozott ítélet (13.oldal) (F/2) rámutatott ezeknek az irányelveknek a relevanciájára: A bíróság itt jegyzi meg, hogy ugyan a témakörben a vonatkozó környezeti hatásvizsgálati jogszabály egyértelműen meghatározza az eljárási szabályokat, azonban maga a szakma is megfelelő segítséget adott ehhez, amikor 2005 májusában megjelent a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Hivatala már említett kiadványa «Szélenergia és természetvédelem» címmel. Ezen kiadvány lényegében a kialakult, illetve az elvárható szakmai gyakorlatot mutatja be a szélerőművek engedélyezésével kapcsolatban. Köztudomású tényként 2 hivatkozunk arra a körülményre, hogy a szélerőműtelepek, széltornyok semmilyen módon nem illeszthetők a tájba, hanem a tájvédelmi szempontok érvényesítése egyedül a telepítési helyszín alkalmas megválasztásával lehetséges, így álláspontunk szerint az eljárt hatóság határozata jogszabálysértő, hiszen az Országos Területrendezési Terv 14/A. (1) bekezdésében foglaltak, továbbá az évi XXI. törvény 23/D. (4) bekezdésében foglaltak ellenére adta meg a szélerőmű-park térségi terület-felhasználási engedélyét. Álláspontunk szerint az a körülmény, hogy a szélerőmű-park részben országos jelentőségű tájképvédelmi övezeten kerülne megvalósításra, alapvető jogszabályi akadályát jelenti az engedély megadásának. A szélerőmű-park létesítését az adott helyszínen álláspontunk szerint Vas Megye Közgyűlésének 19/2010.(XI.29.) számú rendelete Vas Megye Területrendezési Tervének módosításáról - a 3/2008.(II.15.) önkormányzati rendelettel módosított 8/2006.(IV.28.) önkormányzati rendelet módosításáról sem teszi lehetővé. A rendelet 3. számú melléklete szerint Gór, Hegyfalu, Répceszentgyörgy és Szeleste települések ökológiai folyosó övezete térségi övezetekkel érintettek, míg Gór, Répceszentgyörgy és Szeleste az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezet, Hegyfalu pedig a térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete által érintett. A rendezési terv szöveges indoklása szerint (60.o.) (F/3) a szélerőművek elhelyezését kizáró oknak minősül, ha a megvalósítás helyszínéül választott terület magterület, ökológiai folyosó és 1 Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Hivatala: Szélenergia és természetvédelem, Budapest, oldal. 2 Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Hivatala: Szélenergia és természetvédelem, Budapest, oldal. Oldal 2 / 11

3 pufferterület és annak 1000 méteres körzetében található. Amint azt a keresetlevelünk II.6. pontjában részletesen bemutatjuk, ez a kitétel a szóban forgó beruházás esetén nem teljesül. II.2. A Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség /1/2012 számmal megadott szakhatósági hozzájárulása Álláspontunk szerint megalapozatlan a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség /1/2012 számmal megadott szakhatósági hozzájárulása (F/4), amely szerint a szélerőmű-park létesítéséből jelentős környezeti hatások nem feltételezhetők. Amint arra az engedélyezési dokumentáció is utal (térségi terület-felhasználási engedély-kérelem dokumentáció 11. oldal) a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a tervezett létesítményre vonatkozó előzetes vizsgálati eljárást lefolytatta, amely eljárás eredményeként /30/2010/I. számú határozatában megállapította, hogy a tervezett szélerőmű park létesítésével kapcsolatban jelentős környezeti hatás nem feltételezhető. A határozat ellen benyújtott fellebbezésünk nyomán az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség a határozatot megsemmisítette és a hatóságot új eljárásra utasította. A megismételt eljárás eredményeként 68-1/15/2011/I. számú határozatában a felügyelőség ismételten megállapította, hogy a létesítéssel kapcsolatban jelentős környezeti hatás nem feltételezhető; a határozat elleni fellebbezési eljárás jelenleg az OKTVF előtt folyamatban van. Mivel a felügyelőség megismételt előzetes vizsgálati eljárásban született határozatával szemben a jogorvoslati eljárás a felügyelőség /1/2012 számú szakhatósági állásfoglalásának megszületésekor még folyamatban volt, így álláspontunk szerint a szakhatóság állásfoglalásában nem hivatkozhatott megalapozottan arra, hogy a szélerőművek létesítése és üzemeltetése során a környezet, természet és táj védelmére vonatkozó jogszabályokban rögzített követelmények érvényre juttatása a lefolytatott előzetes vizsgálati eljárás eredménye alapján biztosított, hiszen az általa hivatkozott határozat mind a mai napig nem jogerős. A felügyelőség szakhatósági hatásköre a térségi terület-felhasználási engedélyezési eljárásban a területrendezési hatósági eljárásokról szóló 76/2009. (IV.8.) Korm. rendelet 2. számú melléklete szerint többek között a környezet, a természet és a táj védelmére vonatkozó jogszabályban rögzített követelmények érvényesülésének vizsgálatára terjed ki. Ezen kérdések, összefüggések megalapozott vizsgálata a szakhatósági állásfoglalás megadásának előfeltétele. Magából a szakhatósági állásfoglalásból kitűnően azonban a terület-felhasználási engedélyezési eljárásban a szakhatóság a környezetre, természetre, illetve a tájra lehetségesen gyakorolt hatásokat nem vizsgálta. A szakhatósági állásfoglalás indoklása szerint: Felügyelőségem lefolytatta a Gór, Hegyfalu, Répceszentgyörgy és Szeleste községek területén tervezett szélerőmű-park előzetes vizsgálati eljárását, 68-1/15/2011/I. számú határozatomban megállapítottam, hogy a szélerőmű-park létesítéséből jelentős környezeti hatások nem feltételezhetők. Ezen a megállapításon kívül a szakhatósági állásfoglalás sem azt nem tartalmazza, hogy mely körülmények alapján jutott erre a következtetésre, sem pedig azt, hogy a környezetvédelmi, természetvédelmi, tájvédelmi szempontokat miként kívánja abban az eljárásban érvényesíteni, amely eljárásban szakhatósági állásfoglalását kérték. Teszi ezt akkor, amikor az előzetes vizsgálati eljárás tárgyában hozott döntés másodfokon még elbírálás alatt van, s ezen eljárás folyamatban létét még csak nem is jelzi az ügydöntő hatóság felé. Oldal 3 / 11

4 Azon kívül, hogy a megismételt előzetes vizsgálati eljárás során a felügyelőség által tett megállapításokat vitatjuk és az előzetes vizsgálati eljárás eredményeként született döntést megalapozatlannak tartjuk, szeretnénk kiemelni, hogy a felügyelőség a már többször hivatkozott, 68-1/15/2011/I. számú határozatában a természet-és tájvédelem, továbbá a zaj elleni védelem körében a létesítéssel kapcsolatban több előírást is tett. Mindamellett, hogy az előzetes vizsgálati eljárásban a felügyelőség engedélyező hatóságként jár el, a területrendezési hatósági eljárásokról szóló 76/2009. (IV.8.) Korm. rendelet 2. számú melléklete szerint a területrendezési hatósági eljárás során mint szakhatóság köteles eljárni és a mellékletben előírt szempontokat vizsgálni. Ezen, szakhatósági eljárása során nem hagyhatja figyelmen kívül az előzetes vizsgálat eredményeként született határozat rendelkezéseit, vagyis a határozat természetés tájvédelem, valamint zajvédelem körében tett kikötéseit. A szakhatósági állásfoglalás megalapozatlansága körében kiemeljük azt is, hogy az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal 14/243-6/2011. számú, én kelt, az előzetes vizsgálati eljárás során tett másodfokú szakhatósági állásfoglalásában (F/5) környezet-és település-egészségügyi szempontból ugyan hozzájárult a létesítéshez, ugyanakkor szakhatósági állásfoglalásában a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. számú melléklete 1. pontjában biztosított hatáskörében (a környezet- és település-egészségügyre, az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, lakott területtől (lakóépülettől) számított védőtávolságok véleményezésére) eljárva a legközelebbi lakóépülettől mért 1500 méteres védőtávolság megkövetelését tartotta indokoltnak. A szélerőművek és a lakóházak védőtávolságának megítélése szakkérdés, amelynek az eldöntése elvárható a szakhatóságtól még abban az esetben is, ha Magyarországon egyelőre nincs jogszabály, amely ezt rögzítené. A Ket. 1. (2) értelmében ugyanis a hatóság a hatásköre gyakorlása során a szakszerűség követelményének megfelelően köteles eljárni. Jogszabályok (pl. határértéket meghatározó miniszteri rendeletek) hiányában a hatóság a magasabb szintű jogszabályokban (törvények, Alaptörvény) rögzített alapelveket érvényesíti, ebben az esetben ez jelenti a szakszerűség követelményének az érvényesítését. A szóban forgó védőtávolságra nézve ugyanis léteznek úgy nemzetközi, mint hazai szakmai ajánlások, amelyeket álláspontunk szerint a szakhatósági állásfoglalás kimunkálásakor nem lett volna szabad figyelmen kívül hagyni. Az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal 2005-ben kiadott szakmai irányelvgyűjteménye szerint ez a távolság 10h, ahol h a szélerőmű teljes magassága (F/6). A szóban forgó 16 széltorony magassága 150 m, így a védőtávolság 1500 m-nek adódik. A Balaton kiemelt üdülőkörzet településrendezéséről szóló évi CXII. tv. 28/A, valamint a Fejér megye 2009 februárja óta hatályos rendezési tervében az 1500 m illetve 10h védőtávolság érvényesül, Veszprém megye hatályos rendezési terve 2000 m-es védőtávolságot ír elő a szomszéd települések belterületétől (F/7). Az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján (Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 68-1/15/2011/I. számú határozata 14.o.) a tervezett szélerőművek többsége 1000 m-nél is közelebb esik a települések lakóházaihoz. Álláspontunk szerint pusztán erre a körülményre figyelemmel az ÁNTSZ-nek, illetve a környezetvédelmi felügyelőségnek el kellett volna utasítania a kérelmet már az előzetes vizsgálati eljárás fázisában. A felügyelőségnek a szakhatósággal a Ket. 45. (2) bekezdése alapján egyeztetnie kellett volna álláspontját, hiszen a szakhatóság az előzetes vizsgálati eljárás során jelezte, hogy 1500 méteres védőtávolság előírását tartaná indokoltnak az emberi egészség védelme érdekében. Ezzel szemben a felügyelőség a területrendezési hatósági eljárásban kikötés nélkül hozzájárult a terület-felhasználási engedély Oldal 4 / 11

5 megadásához, annak ellenére, hogy az előzetes vizsgálati eljárásban nyitva maradt a szükséges védőtávolság kérdése. A leírtak alapján a hatóság megsértette a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló évi CXL. tv. 50. (1) bekezdésében foglaltakat. Ezen szakasz szerint a hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni, s ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, hivatalból, vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Megsértette továbbá a Ket. 44. (6) bekezdésében foglaltakat is, ugyanis állásfoglalása sem a szakhatósági eljárás keretében megállapított tényállást nem tartalmazza, sem az annak alapjául szolgáló bizonyítékokat nem ismerteti. Nem tartalmazza a döntéshozatal során alkalmazott mérlegelés szempontjait, az annak alapjául szolgáló tényeket sem. II.3. A létesítés természetvédelmi szempontú akadályai A térségi terület-felhasználási engedély kérelem dokumentáció 36. oldalán ( ) megállapítja, hogy a szélerőmű-park környezetében az országos ökológiai hálózat elemei közül magterület és ökológiai folyosó terület húzódik, valamint Natura 2000 területek találhatóak. Ezt követően azt a megállapítást teszi, hogy a létesítés várhatóan nem hat negatívan a környék élővilágára, amely megállapítás nem csak a már többször hivatkozott, Szélenergia és természetvédelem című kiadványban foglaltaknak ( oldal), de a beruházó által az előzetes vizsgálati eljárás során benyújtott dokumentációban foglaltaknak is ellent mond (97-98.o.). Az előzetes vizsgálati eljárás keretében a beruházó által benyújtott dokumentáció oldalain foglalkozik a beruházás ökológiai, természetvédelmi hatásaival. Ennek keretében bemutatásra kerülnek egyes, a szakirodalomban elérhető tapasztalatok a szélerőművekkel kapcsolatban, ismertetésre kerülnek továbbá a beruházással érintett, természetvédelmi oltalom alatt álló területek. Ezen két fő tartalmi rész bemutatását követően állapítja meg a tanulmány, hogy a szélerőmű park nem fog jelentős hatást gyakorolni a védett területekre (93.o.). A szélerőműtelep tervezett helyszínét Natura 2000 területek szegélyezik. A felügyelőség a megismételt előzetes vizsgálati eljárás eredményeként kiadott határozatában 300 m védőtávolságot határozott meg, holott a minisztérium által kiadott, az előzőekben már hivatkozott Szélenergia és természetvédelem c. szakmai irányelv-gyűjtemény is m távolságot jelöl meg alkalmas védőtávolságként (12. o.). A tervezett szélerőműtelepet övező ökológiai hálózatot, illetve a Natura 2000-es területeket lehatároló polygonok 6 sarokpontjának helyzete, illetve távolsága a legközelebbi erőműtől (ezen a pont és az erőmű középpontjának az 50 m-es rotorlapát hosszával csökkentett távolságát értjük) kevesebb, mint 500 m: Oldal 5 / 11

6 A P1., P6 sarokpontok helyzetét feltüntettük a kérelem benyújtásakor hatályos ökológiai hálózaton (1. ábra) a jelenleg hatályos ökológiai hálózaton (2. ábra) a Natura 2000-es területeken (3. ábra) és az M 1:10000-es topográfiai térképből előállított térképen (4. ábra). 1. számú ábra: Az ökológiai hálózat Vas megye rendezési tervében a kérelem benyújtásakor Oldal 6 / 11

7 2. számú ábra: Az ökológiai hálózat Vas megye jelenleg hatályos rendezési tervében 3. számú ábra: Natura 2000 területek a tervezett szélerőművek körül Oldal 7 / 11

8 4. számú ábra: A felvett P1, P6 sarokpontok helyzete a topográfiai térképen a legközelebbi tervezett erőművektől számított távolságokkal A 96/2009. (XII. 9.) számú országgyűlési határozat szerint (kiemelések tőlünk): A szélerőművek telepítése környezeti szempontból akkor lehet előremutató, ha az energiatermelés kisebb körzetet érint, kisebb kapacitású és kevesebb járulékos létesítményt igényel. Természetvédelmi és tájvédelmi szempontból a területfoglalás, az élőlényekre gyakorolt hatás, a földtani, víztani és tájképi adottságok korlátozhatják a szélerőművek telepítését. A nagyobb kapacitású szélerőművek és szélerőmű-parkok létesítése elsősorban a felhagyott ipari területeken, kevésbé értékes szántókon képzelhető el. A szélerőműveknek elsősorban a madárvilágra, a madárvonulásra gyakorolt káros hatásai, valamint a tájképi hatásai ismertek, egyéb kockázatok tekintetében más ipari, energiatermelést szolgáló építményekkel összevethető hatások várhatók. Ennek megfelelően különösen nem támogatható szélerőműpark létesítése a madárvédelmet célzó közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területeken, vizes élőhelyek közelében, madárvonulási útvonalak, pihenő- és táplálkozóhelyek környezetében, ökológiai folyosókon, valamint tájképvédelmi területeken. Ahol azonban sem tájképi, sem természetvédelmi szempontból nem okoz problémát egy vagy több szélerőmű felállítása, ott, amennyiben a helyi adottságok is rendelkezésre állnak támogatható létesítésük. A KvVM Természetvédelmi Hivatala 2005-ben elkészített egy olyan térképet, amely a telepítésre ajánlott és tiltott területeket ábrázolja: hozzáférhető a honlapon. Oldal 8 / 11

9 A Vidékfejlesztési Minisztérium Környezet- és Természet megőrzési Helyettes Államtitkárság ben megjelentetett Tájvédelmi Kézikönyv 3 (F/8) 32. oldalán a következőket tartalmazza (kiemelések tőlünk): Szélerőművet a védendő területektől beleértve a településeket is m-en belül nem javasolt telepíteni. Az engedélyezési eljárás során szakhatósági mérlegelés tárgya az erőmű által okozott környezet- és természetvédelmi hatások monitorozásának előírása. Ennek a kritériumrendszerét a helyi adottságoknak megfelelően a szakhatósági eljárás során javasolt meghatározni. ( ) Szélerőművek elhelyezése során az élővilág-védelmi szempontok értékelésénél fontos figyelembe venni, hogy a szélerőművek nem zavarhatják a vadon élő állatok, főként a fokozottan védett fajok /Tvt. 43. (1)/ lakó-, élő-, táplálkozási és pihenőhelyeit, az évszakhoz kötött, valamint a napi vonulási útvonalait. ( ) Egy szélerőmű közvetlen helyigénye legalább 300 m2/mw. Ez azt jelenti, hogy ekkora az erőmű által közvetlenül megbolygatott terület. Ehhez hozzáadódik a feltáró utak területigénye is. A teljes helyigény kiszámításánál tehát az utakat és egyéb kiszolgáló létesítményeket is célszerű figyelembe venni a döntéshozatal során. ( ) Mivel a szélerőművek körül betartandó védőtávolságra jogszabály által meghatározott kötelező előírás nincs, ezért is jelentette meg a környezetvédelmi tárca a hivatkozott szakmai iránymutatásokat. Kiemeljük, hogy a fenti szempontok vizsgálatára az engedélyezési eljárásban nem került sor, a szakmai kiadványban szereplő védőtávolságnál az eljárt hatóság lényegesen kisebb védőtávolságot vett figyelembe, anélkül, hogy ezen eltérést bármilyen módon indokolta volna. A természetre, a környező területeken élő védett állatfajokra gyakorolt hatások vizsgálata ugyancsak nem történt meg, maga a teljes benyújtott előzetes vizsgálati, illetve területi hatásvizsgálati dokumentáció puszta feltételezésekre korlátozódott. Az állatvilág lakó-, élő-, táplálkozási és pihenőhelyeinek felmérése nem történt meg, így ezek nem kerültek összevetésre sem a tervezett területhasználattal, a szélerőmű park napi működésével. II.4. A Vas Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Iroda XVlll-P-001/540-2/2012 szakhatósági állásfoglalása A szakhatóság a területrendezési hatósági eljárás során örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulást adott a szélerőmű-park létesítéséhez azzal a feltétellel, hogy a földmunkák megkezdése előtt el kell végezni a szükséges mértékű megelőző régészeti feltárásokat a H2, R4, R5, SZ1 és Sz4 számmal jelölt szélerőművek területén, az ott található régészeti-műemléki értékek védelme érdekében. Egyéb kikötésre nem került sor, így az Iroda kulturális örökségvédelmi hatástanulmány elkészítését sem írta elő a beruházónak. A területrendezési eljárással párhuzamosan folyó előzetes vizsgálati eljárásban ugyanakkor a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 130/0080/001/2011 iktatószámú határozatában a kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény 10. (1)-(2) bekezdései, továbbá az örökségvédelmi 3 TÁJVÉDELMI KÉZIKÖNYV - TÁJVÉDELMI SZEMPONTOK VIZSGÁLATA A HATÓSÁGI ELJÁRÁSOKBAN: Vidékfejlesztési Minisztérium Környezet- és Természet megőrzési Helyettes Államtitkárság, Budapest, 2010 Oldal 9 / 11

10 hatástanulmányról szóló 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet 3. c) pontja alapján előírta az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítését. Tekintettel arra, hogy a Vas Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Iroda XVlll-P-001/540-2/2012 szakhatósági állásfoglalásának kiadásakor még nem volt tisztázott (ahogyan az előzetes vizsgálati eljárás jogorvoslati szakban léte miatt még ma sem tisztázott), hogy környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatására sor kerül-e, álláspontunk szerint az eljárt szakhatóság megsértette a Ket. 50. (1) bekezdésében foglalt tényállás-tisztázási kötelezettségét, amikor nem írta elő szakhatósági állásfoglalásában az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítésének kötelezettségét a beruházó számára. Mindamellett, hogy az előzetes vizsgálati eljárásban a Kulturális Örökségvédelmi Iroda szakhatóságként jár el, a területrendezési hatósági eljárásokról szóló 76/2009. (IV.8.) Korm. rendelet 2. számú melléklete szerint a területrendezési hatósági eljárás során úgyszintén, mint szakhatóság köteles eljárni és a mellékletben előírt szempontokat vizsgálni. Ezen, szakhatósági eljárása során nem hagyhatja figyelmen kívül az előzetes vizsgálat eredményeként született szakhatósági állásfoglalása rendelkezéseit, kikötéseit sem, vagyis a szakhatósági állásfoglalás régészeti és kulturális örökség védelme körében tett kikötéseit. II.5. A zaj elleni védekezéssel kapcsolatos megállapítások megalapozatlansága A térségi terület-felhasználási engedély kérelem dokumentáció pontjában (35.o.) zajvédelem címszó alatt a következő megállapításokat teszi: Az érintett terület környezeti zaj- és rezgéshelyzete a tervezett szélpark megvalósítása miatt jelentősen nem fog megváltozni. A szélerőmű-park közvetlen hatásterületének meghatározása szerint a szélkerekektől a hatásterület határa m-es távolságban lesz (a hatásterület határán lehetséges terhelés 30 db). Mivel a szélkerekek legalább 700 m-re kerülnek telepítésre a belterülettől, nem okozhatnak zajhatárértéket meghaladó zajterhelést. Hogy a dokumentáció a szóban forgó megállapítást mire alapozza, nem tudni, mivel mindösszesen ennyi a tanulmány zajvédelemmel kapcsolatos ismertetése. Feltehetően a szóban forgó adatok az előzetes vizsgálati dokumentációból származnak, azonban ezzel kapcsolatban az előzetes vizsgálati eljárás során részletes fellebbezést terjesztettünk elő (F/9) amely fellebbezésben előadottakat a jelen keresetlevelünkben is fenntartjuk. II.6. A térség idegenforgalmára és az ingatlanok értékére gyakorolt hatásokkal kapcsolatos megállapítások megalapozatlansága Az általunk támadott határozat álláspontunk szerint nem vizsgálta kellően a térség idegenforgalmára gyakorolt hatást, jóllehet, ilyen idegenforgalmi vonatkozású értékek vannak jelen a közelben, mint a négy műemléki védettségű kastély, a kerékpárút, amelyet továbbépítenek, a Szelestei Arborétum, az országos kéktúra útvonala, a két gyógyfürdő (Bük, Szeleste), a lovarda Répceszentgyörgyön vagy a szintén kastélyból kialakított panzió Chernelházadamonyán. Az ingatlanok értékének alakulásáról tett megállapítást ( a tervezett beruházás van rá hatással ) elégtelennek, hatósági döntés megalapozására alkalmatlannak tarjuk ugyanakkor az eddigi tapasztalatok alapján nyilvánvaló, hogy a szélerőműtelepek a környező lakóingatlanok értékét nem befolyásolják kedvezően. Oldal 10 / 11

11 A leírtak alapján kérjük a Tisztelt Fővárosi Törvényszéket, hogy az alperes VIII-D-001/56-14/2012. iktatószámú, jogszabálysértő határozatát a Pp (1) bekezdése alapján helyezze hatályon kívül és szükség esetén kötelezze az alperest új eljárás lefolytatására A Tisztelt Törvényszék hatásköre a Pp. 23. (1) bekezdés i) pontján, illetékessége a Pp (4) bekezdésén, valamint a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvény 23/D. (6) bekezdésén alapszik. A Pp (1) b) pontja alapján előadjuk, hogy a határozatról napján, a közigazgatási szerv által küldött, ajánlott tértivevényes postai küldemény formájában szereztünk tudomást. F/10 szám alatt csatoljuk a felperes szervezet alapszabályát. Alulírott felperesek nyilatkozzuk, hogy az Itv. 5. (1) bekezdés d) pontja alapján az Egyesületet teljes személyes illetékmenteség illeti meg. Az Itv. 5. (2)-(3) bekezdései alapján nyilatkozzuk, hogy az eljárás megindítását megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységből származó jövedelmünk után társasági adófizetési kötelezettségünk, illetve a központi költségvetésbe befizetési kötelezettségünk nem keletkezett. Kelt Lókúton, 2012 év április hónap 4. napján Tisztelettel: Magas-Bakony Környezetvédelmi Egyesület felperes Oldal 11 / 11