Tisztelt Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság! Magas-Bakony Egyesület felperes. képv.:

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tisztelt Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság! Magas-Bakony Egyesület felperes. képv.:"

Donát Fehér
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 Tisztelt Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság! Magas-Bakony Egyesület felperes képv.: dr. Gajdics Ágnes Gabriella ügyvéd (1076 Budapest, Garay u I/1.) Előkészítő irata az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (1539 Budapest, Pf. 675.) alperessel szemben folyamatban levő, 10.K /2016. számú perében

2 Tisztelt Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság! Alulírott, Magas-Bakony Környezetvédelmi Egyesület felperes a Tisztelt Bíróság május 26-i tárgyaláson tett felhívása alapján, meghatalmazott jogi képviselőnk, dr. Gajdics Ágnes Gabriella ügyvéd (1076 Budapest, Garay u I/1.; agnes.g@emla.hu ) útján az alábbi terjesztjük a Tisztelt Bíróság elé. Zaj- és rezgésvédelem előkészítő iratot Indítványozzuk, hogy a Tisztelt Bíróság a zajkérdések vonatkozásában megfogalmazott felvetéseink elbírálására olyan igazságügyi szakértőt rendeljen ki, aki egyrészt jártas a szabadtéri hangterjedés vizsgálata területén, valamint az EVD angol nyelvű részeinek, a szakirodalomnak és az angol nyelven honosított magyar szabványoknak az értelmezése érdekében megfelelő angol nyelvismerettel rendelkezik. Ennek megfelelően szakértőként javasoljuk kirendelni - Pataki Károly (1087 Budapest Hungária krt. 32., tel.: , karpataki@gmail.com), vagy - Berzi Péter Imre (1093 Budapest, Lónyay utca 58, tel.: , berzip@fre .hu), vagy - Millei Lajos Gyula (1097 Budapest, Góbé utca 23, II. em. 6., tel: , millei.lajos@gmail.com) igazságügyi szakértők egyikét az alábbi kérdések megválaszolására. Mivel álláspontunk szerint a környezetvédelmi hatóság megalapozatlanul fogadta el az EVD zajvédelmi fejezetében közölt számításokat, a zajszakértő felé következő kérdéseket indítványozzuk feltenni: 1. Az 1.K /2013/50. számú bírósági döntés alapjául szolgáló független igazságügyi szakvélemény tükrében - megismételve az előző perben az igazságügyi szakértőnek feltett 2. számú kérdésünket - helytálló volt-e az EVD-ben a zajkibocsátási teljesítményt a GE 2.5xl-100 szélturbinak esetében Lw=104.2 db(a)-nak, az Enercon E82 E3 szélturbinák esetében pedig Lw=105.4 db(a)-nak választani? 2. Az 1.K /2013/50. számú bírósági döntés alapjául szolgáló független szakvélemény tükrében - visszautalva az előző perben az igazságügyi szakértőnek feltett 4. számú kérdésre - helytálló volt-e az EVD-ben az MSZ15036 közlekedési zajra kifejlesztett szabványban lévő Km talajközeli csillapítást szélerőművekre alkalmazni? 3. Helytálló volt-e az EVD-ben a Manne FRIMAN diplomamunkájában, illetve a Yasuaki OKADA konferenciadolgozatában bemutatott, egyetlen szélerőmű közelterére, egyetlen napon megvizsgált irányítási tényezőt egy 11 toronyból álló szélerőműtelep távolhatásának a számszerűsítésére, hatósági engedélyezési eljárásban alkalmazni? 2

3 4. Kompatibilis-e az EVD-ben közölt számítási módszer az 1.K /2013/50. számú bírósági döntés alapjául szolgáló független igazságügyi szakvélemény logikájával, amely szerint a védendő homlokzatokról visszaverődő zaj, mint a a kötelező utólagos mérésekben jelentkező hatás számszerűsítendő (+1 db(a))? 5. Helytálló volt-e az EVD-ben különféle üzemállapotok és korrekciós tényezők mellett kapott immissziós zajszintek átlagát bemutatni a tervezett létesítmény mértékadó megítélési zajszintjeként? 6. A hatósági döntést megalapozó biztonsággal alátámasztja-e az EVD-ben közölt számítás vagy bármilyen más hiteles adat azt a megállapítást (12. oldal a zajvédelmi munkarészben, 119.oldal a pdf file-ban), hogy a Pósfa valamint a Répceszentgyörgy térségében felvett megítélési pontokon a megítélési szint 38 db(a)? 7. Kielégítik-e az EVD-ben közölt számítási eredmények az 1.K /2013/50. számú bírósági döntés alapjául szolgáló független igazságügyi szakvéleményben foglalt követelményt (7. oldal), amely szerint a számításnak - a bizonytalanságok miatt db(a) méretezési biztonságot kell tartalmaznia annak érdekében, hogy a tervezett létesítmény teljesíthesse az éjszakai határértéket? 8. Indokolt-e az MSZ1996 szerinti pszichoakusztikus korrekció alkalmazása a megítélési pontokhoz legközelebb eső tervezett szélerőművek esetében? Ha igen, milyen távolságon belül? A szélerőművek számos környezeti hatása közül melyik az, amely a Balaton tv-ben es az OTrT-ben említett védőtávolságokat indokolja? 9. Biztonsággal kizárható-e, hogy a tervezett létesítmény zajhatását kifejező mértékadó megítélési szint a megítélési pontokon meghaladja a 40 db(a) éjszakai határértéket? Az előző perben az igazságügyi szakértőnek feltett kérdéseinket a január 10-én kelt előkészítő iratunk tartalmazza, amelyekre az abban a perben kirendelt igazságügyi szakértő a július 15-én kelt szakvéleményében válaszolt. Véleményünk szerint a nemzetközi tudományos irodalom által kidolgozott, de a hazai tudományos élet által is elismerten létező fontos tényező, a várható pszichoakusztikai hatások figyelembe vétele elengedhetetlen a zajkérdések vizsgálata során. A zaj- és rezgéskibocsátás emberi egészségre gyakorolt hatásai nem vitatottak, s ezen álláspontunkat a Khvr. 5. számú mellékletének 3. h-i. pontjai is alátámasztják, mely előírások a környezeti hatásvizsgálat szükségességének szempontjai között rendeli vizsgálni a végső hatásviselőket (embert, természeti rendszereket) érő káros vagy zavaró hatások mértékét és az egyéb, a környezeti hatások szempontjából lényeges jellemzőket. A keresetlevélben előadottak alátámasztására hangsúlyozni kívánjuk, hogy az Országos Környezetegészségügyi Intézet korábban már megalapozottnak tartotta a fényvibráció káros hatására vonatkozó álláspontunkat, s ennek okán javasolt 1500 méteres védőtávolságot (1. számon mellékletként csatolva). Erre a háttérintézményi állásfoglalásra, valamint a nemzetközi zajvédelmi szakirodalomra is támaszkodva alakította ki az ÁNTSZ a másodfokú szakhatósági állásfoglalását és döntésének indokolásában jelezte, hogy szintén legalább 1500 méteres védőtávolságot javasol kialakítani (2. mellékletként csatolva) a szélerőművek és a lakóépületek között. 3

4 A jogalkotó világosan rögzítette álláspontját a tájvédelem és a szélerőművek telepíthetőségének vonatkozásában a 96/2009. (XII.9.) számú országgyűlési határozatban, amely szerint: A szélerőművek telepítése környezeti szempontból akkor lehet előremutató, ha az energiatermelés kisebb körzetet érint, kisebb kapacitású és kevesebb járulékos létesítményt igényel. Természetvédelmi és tájvédelmi szempontból a területfoglalás, az élőlényekre gyakorolt hatás, a földtani, víztani és tájképi adottságok korlátozhatják a szélerőművek telepítését. A nagyobb kapacitású szélerőművek és szélerőmű-parkok létesítése elsősorban a felhagyott ipari területeken, kevésbé értékes szántókon képzelhető el. A szélerőműveknek elsősorban a madárvilágra, a madárvonulásra gyakorolt káros hatásai, valamint a tájképi hatásai ismertek, egyéb kockázatok tekintetében más ipari, energiatermelést szolgáló építményekkel összevethető hatások várhatók. Ennek megfelelően különösen nem támogatható szélerőműpark létesítése a madárvédelmet célzó közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területeken, vizes élőhelyek közelében, madárvonulási útvonalak, pihenő- és táplálkozóhelyek környezetében, ökológiai folyosókon, valamint tájképvédelmi területeken. Ahol azonban sem tájképi, sem természetvédelmi szempontból nem okoz problémát egy vagy több szélerőmű felállítása, ott, amennyiben ahelyi adottságok is rendelkezésre állnak támogatható létesítésük. A KvVM Természetvédelmi Hivatala 2005-ben elkészített egy olyan térképet, amely a telepítésre ajánlott és tiltott területeket ábrázolja: hozzáférhető a honlapon. A természetvédelmi kérdések mellett nem hagyhatók figyelmen kívül az örökségvédelem alá eső értékek megóvásának kötelezettsége sem. Álláspontunk szerint a környezet védelméről szóló évi LIII. törvény (Kvtv.) 3-4., valamint 98. -ainak rendelkezéseiből egyértelműen következik, hogy az érintett beruházás kapcsán az Egyesületünk jogosult az örökségvédelmi kérdések vitatására is. A Kvtv. 3. (2) bekezdés d. pontja értelmében az élővilág változatossága, élőhelyeinek megőrzése, a tudományos, kulturális vagy esztétikai értékekkel bíró területek, képződmények, létesítmények megőrzése és helyreállítása érdekében - e törvénnyel összhangban - külön törvények rendelkeznek a műemlékek védelméről. A műemléki védelem körébe eső tárgyak megóvásának szabályozása tehát a Kvtv. szabályaival összhangban érvényesül. Az alapfogalmak körében, a Kvtv és 2. pontja rögzíti, hogy e törvény alkalmazásában környezeti elem : a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevői; illetve környezet : a környezeti elemek, azok rendszerei, folyamatai, szerkezete. A környezet fogalmába tehát beleértendő az épített, mesterséges környezet védelme is, s a 314/2005. Kormányrendelet 5. számú melléklet. 2. ce. pontja kifejezetten vizsgálni rendeli az előzetes vizsgálat során a történeti tájak, műemléki területek, műemlékek és régészeti örökség területei, megőrzendő karakterű települések vagy településrészek vonatkozásában várható hatásokat is. Kvtv. 98. (1) bekezdése a környezet védelmére hivatott egyesületeket ruházza fel részvételi jogosultsággal a környezetvédelmi eljárásokban, s a fentiek alapján ezen belül vita tárgyává 4

5 teheti az előzetes vizsgálat során értékelendő szempontként szabályozott örökségvédelmi kérdéseket is. A korábbi beadványainkban és a tárgyaláson tett nyilatkozatainkban foglaltakat változatlanul fenntartjuk. A Tisztelt Bíróság felhívására letétbe helyezett Ft átutalásának igazolására 3. számon mellékletként csatoljuk az erről szóló bizonylat másolatát. Budapest, június 9. Tisztelettel: Magas-Bakony Környezetvédelmi Egyesület 5

Hasonló dokumentumok

VIII-D-001/56-14/2012.

VIII-D-001/56-14/2012. Tisztelt Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság! Alulírott Magas-Bakony Környezetvédelmi Egyesület (székhelye: 8425 Lókút, Papod u. 38., képviseli: Mészáros Ferenc alelnök) felperes a Győr-Moson-