Ügyszám: 8.K /2011. Székesfehérvári Törvényszék Székesfehérvár Dózsa György út beadványa

Átírás

1 Ügyszám: 8.K /2011 Székesfehérvári Törvényszék Székesfehérvár Dózsa György út beadványa Fiskus Béla (2473 Vál, Damjanich u. 41.) Felperesnek Képv.: Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Alperes ellen Közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt 1

2 Tisztelt Székesfehérvári Törvényszék! Fiskus Béla Felperesnek a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Alperes ellen 8.K /2011 ügyszám alatt közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perében Felperes képviseletében kívül jegyzett jogi képviselőnk útján az alábbi terjesztjük elő. b e a d v á n y t A február 17. napján tartott első tárgyaláson tett bírói felhívásra Alperes március 7. napján, illetve Alperesi beavatkozó március 5. napján kelt nyilatkozatára az alábbi észrevételeket tesszük. I. II.r Alperesi beavatkozó március 7. napján kelt nyilatkozata: Tekintettel arra, hogy a hatóságot a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság határozatának rendelkező része és indokolása köti, a jelen eljárás tárgya annak megállapítása, hogy a támadott közigazgatási határozat, illetve az annak alapjául szolgáló szakhatósági állásfoglalás zajvédelmi része megfelel-e Fejér Megyei Bíróság 10.K /2008/55 számú ítélete előírásainak. Felperes a kereseti kérelmet részletező előkészítő iratában már hivatkozott a fenti ítélet azon előírására, mely szerint Vál, Újhegy külterületén élő állandó lakosok jelenléte, illetve a felperesi ingatlanon telepített gyümölcsös léte olyan körülmények, amelyek a tervezett beruházás létesítése, különösen a zajvédelmi megfelelőség vizsgálata szempontjából a megismételt eljárásban kötelezően értékelendő körülmények. Az ítéleti rendelkezések szerint az akusztikai számítások megfelelősége körében figyelembe kell venni továbbá a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. tv-ben (Ktv.) megfogalmazott környezetvédelmi alapelveket, az elővigyázatosság és a megelőzés alapelveit. A külterületen élő állandó lakosok, illetve a tervezett beruházással érintett ingatlannal szomszédos ingatlanon megélhetési célból napi rendszerességgel végzett mezőgazdasági munka, mint a zajvédelmi megfelelőség vizsgálata szempontjából a megismételt eljárásban kötelezően értékelendő körülmények azt jelentik, hogy a közigazgatási határozatot hozó hatóságnak a környezetet igénybe vevő, azt terhelő tevékenységre vonatkozó speciális zajvédelmi jogszabályi előírások érvényesülése mellett, kiemelt figyelmet kell fordítani a Ktv-ben foglalt környezetvédelmi alapelvek érvényesülése vizsgálatának. A környezetvédelmi alapelvek érvényesülése alapos előzetes vizsgálatát indokolja különösen a szélerőmű beruházások tekintetében a széleskörű hazai tapasztalatok hiánya, az evvel összefüggésben a környezetre gyakorolt hosszú távú és sokrétű hatások előzetes és alapos számbavételének szükségessége, különös tekintettel a tervezett telepítés sajátos helyszínére. A tervezés és az engedélyezés fázisát tekintve óvatosságra int a Fejér megyei Kulcson felépült szélerőmű esete, amelyben a Dunaújvárosi Bíróság (4.P /2002/39. számú ítélet) az üzemeltető céget 10 millió forint kártérítésre kötelezte a szélerőmű zavaró zajhatása miatt. Ezen szempontrendszer érvényesülésének szükségességét igazolja a 10.K /2008 szám alatt folyamatban volt eljárásban kirendelt igazságügyi zajszakértő szakvéleménye is. A hivatkozott bírósági ítéletben előírt szempontok érvényre juttatása a perbeli esetben azt jelenti, hogy a zajvédelemre vonatkozó alacsonyabb rendű jogszabályoknak történő esetleges formális megfelelés sem mentesítheti a hatósági eljárásban a jogalkalmazót azon törvényi kötelezettsége teljesítése alól, hogy a speciális jogszabályok (miniszteri rendelet, kormányrendelet) érvényesülésének vizsgálata mellett a jogforrási hierarchiában magasabb rendű jogszabályok (Ktv., illetve Alkotmány) érvényesülésének vizsgálatát is elvégezze. A perbeli eset kiváló példa a jogszabályi előírásoknak történő megfelelés szelektív vizsgálatára, arra, amikor a hatóság a hatáskörét nem a jogszabályokban előírt célok megvalósítása érdekében, az adott 2

3 ügy egyedi sajátosságaira tekintettel gyakorolja, hanem a jogalkalmazást az elérni kívánt célnak (az építési engedély kiadása) rendeli alá. Alperes hatósági határozata a zajvédelmi megfelelőség körében kizárólag a 284/2007 (X. 29.) Kormány rendeletnek (ZR.) történő formális megfelelést vizsgálja, s II.r. Alperesi beavatkozó perbeli nyilatkozatában is a ZR-nek történő kizárólagos megfelelés mellett érvel. Ennek alapján a határozat alapjául szolgáló zajvédelmi vizsgálat kizárólag a ZR-ben védendő területként, illetve védendő épületként, helyiségként definiált környezeti elemeket érinti. Alperes fenti eljárása azonban a 10.K /2008/55 számú ítélet rendelkezéseibe ütközik az alábbiak szerint: 1. Mint azt már korábbiakban kifejtettük, a hivatkozott ítéleti rendelkezés ellenére az építési engedélyezési tervdokumentáció zajvédelmi megfelelőségre vonatkozó számításai - Alperes által sem vitatottan - nem tartalmaznak semmilyen számítást a Vál, 0156/9 helyrajzi számú ingatlanon telepített gyümölcsös tekintetében, azaz a gyümölcsöst érintően hatósági tényállás megállapítás nem történt, s a meg nem állapított tényállás alapján értelemszerűen határozati rendelkezés sem született. 2. A Fejér Megyei Bíróság hivatkozott ítélete szerint/alapján a megismételt eljárásban nem a 284/2007 (X. 29.) Kormány rendelet, hanem a 8/2002 (III.22.) KÖM-EÜM együttes rendelet előírásait rendeli alkalmazni. Alperesi határozat alapjául szolgáló zajszámítások azonban a 284/2007 (X. 29.) Kormány rendelet alkalmazásán alapulnak. Értelmezésünk szerint az alperesi beavatkozók az új zajvédelmi rendeletekre a következő okból kívánnak hivatkozni. Ellentétben a korábbi jogszabályokkal, az új zajvédelmi rendeletcsomag bevezeti a hatásterület fogalmát, mégpedig abból az okból, hogy az ügyféli jogosultság megállapítható legyen. Álláspontunk szerint a zajszámításban közölt hatásterület a következő három ok miatt tekinthető irrelevánsnak: (a) szakmailag elfogadhatatlan, miután egy méréstechnikai problémára való hivatkozással a szélerőműnek csak az 5 m/s szélsebesség melletti zajkibocsátását veszi figyelembe, (b) jóllehet az így meghatározott, téves hatásterületen valóban nincsenek házak, a Fejér Megyei Bíróság ítélete szempontjából a Vál, Újhegyen lakókat kell figyelembevenni, a bíróság ítélete hatásterületről nem szól (c) a felperesi beavatkozó egy országos működési területű környezetvédelmi szervezet, amely ügyféli jogosultságot kért és kapott a Vál, Újhegyen lévő védendő objektumok tekintetében. Észrevételezzük továbbá, hogy a hatósági határozat alapjául szolgáló zajvédelmi szakvélemény Alperes állításával ellentétben (alperesi nyilatkozat március 7., 4. oldal 4. bekezdés) a zajterhelésre vonatkozó számítását nem a legközelebbi, kb.500 m-re levő külterületi ingatlan, mint mérési pont alapján számolta, a zajszámítás vizsgálati (mérési) pontjainak a távolsága a tervezett erőműtől helyesen 1606m (V1), 800m (V2), 891m (V3). Alperes fenti tényállítása a zajvédelmi szakvélemény adatai alapján iratellenesnek bizonyult. Alperes a pszichoakusztikus korrekciók (egyébként szükséges) alkalmazásának indokolatlansága körében hivatkozik továbbá a Balutech Kft. zajvédelmi szakértőjének tájékoztatására, azonban állításának igazolására szakvéleményt, vagy bármely bizonyítékot nem csatol, illetve nem ajánl fel. Alperes álláspontja szerint a Fejér Megyei Bíróság hivatkozott ítélete előírásait azért sem kell alkalmazni, mert Vál Község Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala - Alperesi állítás szerint - Vál, Újhegy külterületen egyetlen építési fennmaradási engedélyt sem adott ki. Fenti körben észrevételezzük, hogy a Ktv-ben nevesített környezetvédelmi alapelveknek az érvényesülése - a jogszabályi rendelkezések tartalmából kitűnően - nem ahhoz kötött, hogy egy környezeti elemként megjelenő épület rendelkezik-e fennmaradási vagy használatbavételi engedéllyel. Vál, Újhegy külterületen álló épületben életvitelszerűen lakók azon puszta tény alapján minősülnek védendő környezeti elemnek, hogy ott nem vitatottan életvitelszerűen tartózkodnak. A fennmaradási engedély léte/nemléte, annak megítélése építésügyi hatósági kompetencia, teljességgel irreleváns a zajvédelmi megfelelőség körében. 3

4 De ha Alperes Vál, Újhegy külterületen élőket a zajvédelem körében aszerint kívánja megkülönböztetni, s a környezet- illetve zajvédelemre vonatkozó jogszabályi előírások alkalmazási köréből kizárni, hogy az érintett épület rendelkezik-e fennmaradási engedéllyel, megjegyezzük, hogy a tervezett szélerőműtől 535 m-re lakó Batta Zoltán által lakott ingatlan (Batta Zoltán úr tájékoztatása alapján) építési engedély alapján épült, ily módon fennmaradási engedély iránti eljárásra sohasem volt szükség. 3. A hatósági határozat alapjául szolgáló zajvédelmi megfelelőség, illetve a Ktv. idézett alapelvei érvényesülése körében észrevételezzük továbbá, hogy a hivatkozott perben kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleménye 21. oldal 4. pontjában a kedvező környezeti jellemzőkkel rendelkező területek minőségének megőrzésére vonatkozó környezetvédelmi követelményre hívta fel a figyelmet. Tanulságosnak tartotta továbbá a már meglevő szélerőművek által okozott, a környezeti zajterhelés növekedésére visszavezethető érdeksérelmekkel kapcsolatos tapasztalatokat is beépíteni a zajvédelmet érintő jogalkalmazásba. Külön felhívta a figyelmet a zajszakértő arra a tényre, hogy Fejér Megye Közgyűlése 1/2009 (II. 13.) KR.Sz. - Fejér megye rendezési tervéről szóló - rendeletére, amely a tervezési helyszínen nem teszi lehetővéajánlja szélerőmű létesítését. II. I.r. Alperesi beavatkozó március 5. napján kelt nyilatkozata: I.r. Alperesi beavatkozó nyilatkozata körében, tekintve, hogy jogértelmezése azonos az Alperesi nyilatkozatban foglaltakkal, hivatkozunk egyrészt az I. pontban már általunk előadottakra, másrészt további észrevételeket teszünk az alábbiak szerint. 1. I.r Alperesi beavatkozó szerint (3. oldal 5. bekezdés) a Fejér Megyei Bíróság egyetlen konkrét vizsgálati helyet sem írt elő, ezért azon felperesi előadás, mely szerint a mérésivizsgálati pontokat ehhez képest nagyságrendekkel távolabb helyezték volna a vizsgálat során, semmivel nem alátámasztott. Felperes nem állította, hogy a Fejér Megyei Bíróság vizsgálati helyet írt volna elő, de a zajvédelmi megfelelőség megalapozott vizsgálatához talán zajvédelmi szakértelem nélkül is aggály nélkül megállapítható, hogy amennyiben a létesítmény várható zajhatását kívánjuk mérniértékelni, akkor nem egy távoli, hanem a hangterjedés könnyen belátható sajátosságai okán a legközelebbi épületet (lásd mértékadó helyzetű épület) kell vizsgálati pontként figyelembe venni, ellenkező esetben a zajterhelésre vonatkozó számítás bizonyosan hibás mérési eredményt hoz. 2. I.r. Alperesi beavatkozó szerint a felperesi ingatlanra vonatkozóan zajterhelési határértéket megállapítani nem lehet és nem kell. I.r. Alperesi beavatkozó fenti nyilatkozatával elismeri azt a Felperesi tényállítást, mely szerint a felperesi ingatlanon telepített gyümölcsös tekintetében sem tényállás megállapításra nem került sor, sem a zajvédelmi megfelelőségre vonatkozó számítások nem kerültek elvégzésére. Ebből a nyilatkozatból ad absurdum következik továbbá, hogy I.r. Alperes megítélése szerint egy gyümölcsös közvetlen tőszomszédságába, akár attól 1 m-re is egy 120 db zajkibocsátású, azaz nyilvánvalóan súlyosan egészségkárosító berendezés jogszerűen telepíthető, tekintet nélkül pl. a környezetvédelmi törvényben foglaltakra. 3. I.r Alperesi beavatkozó nyilatkozatában szintén figyelmen kívül hagyja a Fejér Megyei Bíróság hivatkozott ítéletének azon rendelkezését, mely szerint a megismételt eljárásban nem a 284/2007 (X. 29.) Kormány rendelet, hanem a 8/2002 (III.22.) KÖM-EÜM együttes rendelet előírásait rendeli alkalmazni. 4. I.r Alperesi beavatkozó érvelése a Vál, Újhegy külterületen élő lakosok zajvédelmi figyelembevétele tekintetében azonos Alperesével, azaz a zajvédelmi követelményeknek csak azon lakosokkal szemben kell megfelelni, akik építésügyi hatósági engedély alapján laknak életvitelszerűen Vál, Újhegy külterületén, illetve épület létesítése esetén az ingatlan-nyilvántartást érintő eljárási kötelezettségüknek eleget tettek. Alperesi beavatkozó ezen szelektív és nyilvánvalóan jogszabály ellenes értelmezéséhez csatolta Vál, Újhegy külterületen élő, s a zajvédelmi számítás során figyelmen 4

5 kívül hagyott lakosok ingatlanainak tulajdoni lapját, ellenben elmulasztotta csatolni azon a területen élő lakosok ingatlanainak tulajdoni lapját, amely ingatlanok a zajvédelmi számítás alapjául szolgáltak (V1, V2, V3 mérésivizsgálati pontok). III. Alperes ill. Alperesi beavatkozók nyilatkozatának összefoglaló értékelése 1. Alperes, illetve Alperesi beavatkozók nyilatkozataikban nem vitatják, hogy a zajszámítás nem a zajforráshoz legközelebb álló, életvitelszerűen lakás céljául szolgáló épületek, mint mérési pontok figyelembevételével készült. Alperes, illetve Alperesi beavatkozók nem vitatják továbbá a zajforráshoz a támadott közigazgatási határozat alapjául szolgáló mérésekhezv1, V2 és V3 vizsgálati pontokhoz képest közelebb álló, a Felperes által hivatkozott két (2) épület, mint mérésivizsgálati pont helyzetét. 2. Alperes, illetve Alperesi beavatkozók nem vitatják azon Felperesi tényállítást, hogy a felperesi ingatlanon telepített gyümölcsös, mint a zajvédelmi megfelelőség körében kötelezően értékelendő körülmény vizsgálatára a Ktv.-ben megfogalmazott környezetvédelmi alapelvek, az elővigyázatosság és a megelőzés alapelvei figyelembevételével nem került sor. Alperesi beavatkozók nyilatkozatukban pusztán arra hivatkoztak, hogy a napi rendszerességű munkavégzés helyszínéül szolgáló felperesi ingatlant a zajvédelmi hatásvizsgálat szempontjából nem kell értékelni, mert azon védendő épület nem áll, így irreleváns a távolsága a tervezett szélerőműtől. 3. Alperes, illetve Alperesi beavatkozó nyilatkozataikban egyezően állítják, hogy a zajszámítás a 284/2007 (X. 29.) Kormány rendelet rendelkezései szerint, s nem a hivatkozott bírósági ítéletben alkalmazni rendelt 8/2002 (III.22.) KÖM-EÜM együttes rendelet szerint készült. 4. Alperes, illetve Alperesi beavatkozó nem vitatták azt IV. Alperesi beavatkozó bizonyítási indítványa Alperesi beavatkozó által tanúként meghallgatni javasolt Nagy Ferenc tanúmeghallgatását Felperes nem ellenzi. V. Felperes bizonyítási indítványa Felperes a bizonyítás körében nyilatkozik, hogy bizonyítási indítványt Nagy Ferenc tanúként történő meghallgatása függvényében, annak eredményétől függően terjeszt elő. Budapest, április 10. Tisztelettel: Felperes 5