Tudnivalók. Dr. Horváth András, Berta Miklós. 0.2-es változat. Kedves Hallgató!

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tudnivalók. Dr. Horváth András, Berta Miklós. 0.2-es változat. Kedves Hallgató!"

Átírás

1 Kérdések és feladatok atom- és magfizikából Dr. Horváth András, Berta Miklós 0.2-es változat Tudnivalók Kedves Hallgató! Az alábbiakban egy válogatást közlünk az elmúlt évek vizsga- és ZH-feladataiból. Időnk és energiánk nincs egy lektorált, szerkesztett feladatgyűjtemény megjelentetésére, ezért a feladatok sorrendje önkényes. Több szak azonos témához tartozó feladatai is keverednek itt, így előfordulhat, hogy egy-egy témából van feladat, de a kedves Olvasó kurzusán az a téma nem kerül elő sem előadáson, sem vizsgán. Az azonban biztos, hogy ebben a formában is sokat könnyít a vizsgára való készülésben, mert a főiskolai szakokon a témakört szinte 100%-osan lefedi. A következő dolgokat figyelembe kell venni az olvasáskor: 1. Az elméleti és kidolgozott feladatok egy megoldását adjuk. Természetesen tartalmilag azonos, de más megfogalmazású, illetve a részeredményekhez más sorrendben eljutó megoldásokat is elfogadunk. 2. A kidolgozott feladatok megoldása csak a legfontosabb részleteket tartalmazza. Nincsenek pl. a részletszámítások, képletátrendezések lépései kiírva. (Elképesztően sok munka lenne begépelni.) A számonkérés során természetesen a részletszámításoknak rajt kell lenni a beadott papíron, azaz egy számolós feladat megoldása vizsgán vagy ZH-n az itt közölteknél bővebb kell legyen. 3. A számszerű végeredmények néha függenek a számítások során elkövetett kerekítési hibáktól. Kisebb-nagyobb eltérések ebből is adódhatnak. 4. A gyűjteményt időnként javítjuk és bővítjük. Érdemes néha utánanézni, van-e frissebb változat. A bővítéskor a feladatok sorszámozása átrendeződhet. Kérjük ezt figyelembe venni. Szigorúan tilos :-) bemagolni az itt közölt megoldásokat. Ez nem vezet a megértéshez, viszont több veszélye is van. Pl. a vizsgán szereplő kérdés lehet, hogy középtájon egyetlen szóban különbözik csak az itteni kidolgozott kérdéstől. Ekkor a bemagolt válasz teljesen rossz lehet. Másik veszély: a magolás nyomán leírt megoldás nem fogja tartalmazni a részletszámításokat. Ezek nélkül a megoldás értéke 0 pont, hisz a vizsgázó nem mutatja meg, hogy egyedül is képes megoldani a feladatot puskát készíteni ebből a gyűjteményből. Ezt nem kell bizonygatni :-). 1

2 3.... szidni a tanárt, miért nem csak innen válogat a vizsgán. Ez a feladatgyűjtemény elősegíti a tanulást. Aki ez alapján megérti az adott témát, az minden feladatot képes megoldani. Az azonban elfogadhatatlanul csökkentené a színvonalat, ha csak ebből a gyűjteményből adnánk feladatokat szidni a tanárt, miért nem dolgozott ki ilyen feladatgyűjteményt minden témához. Energiáink végesek. Ha látjuk a feladatgyűjtemény pozitív hatását a diákok tudására, akkor még jelen feltételek mellett (ingyenmunka) is folytatni fogjuk a munkát. Kérjük, jelezzék, ha hibát találnak a feladatgyűjteményben. Jó tanulást kívánnak a szerzők: Berta Miklós Dr. Horváth András Elméleti kérdések E-1.: Írja fel a hidrogénatom elektronjának mozgásegyenletét a Bohr-modell szerint! Válasz: m v2 r = e2 4πε 0 r 2 E-2.: Írja fel egy λ hullámhosszúságú foton impulzusát! Válasz: p = h λ E-3.: Hogyan keletkezik röntgensugárzás elektronnyaláb fémbe való becsapódásakor? Válasz: Fékezési: az anyagban a gyorsított külső elektron fékeződik. Mivel töltött részecske, így fékezési röntgensugárzás forrásává válik. Karakterisztikus: a gyors külső elektron az anyag atomjainak belső,,elektronpályáiról kötött elektront lök ki. Ennek helyére a magasabb pályák valamelyikéről elektron ugrik át, miközben a pályák közti energiakülönbséget egy foton formájában kisugározza. Ennek az átugró elektronnak a helyére megint csak egy magasabb pályáról elektron ugrik át... Az átugrásokkor keletkező fotonok a karakterisztikus röntgensugárzás fotonjai. E-4.: Írja fel Bohr posztulátumait! Válasz: Lásd a tankönyvben az Atomszerkezet című fejezetet. E-5.: Mit határoz meg fémek esetében a kilépési munka? Válasz: Azt a minimálisan szükséges külső munkamennyiséget, amivel a fém elektronját a fémből ki lehet szakítani. 2

3 E-6.: Mit jelent az a megállapítás, hogy a hidrogénatom spektruma vonalas? Válasz: Azt, hogy a hidrogén csak bizonyos frekvenciájú fotonokat tud kibocsátani vagy elnyelni. E-7.: Mekkora a perdület kvantuma (egységnyi adagja) a kvantummechanikában? Válasz: h 2π E-8.: Mire szolgál az atomerőművekben a moderátor? Válasz: A hasadáskor keletkező gyors neutronokat lassítja. E-9.: Mi a szükséges feltétele annak, hogy a nukleáris láncreakció szabályozható legyen? Válasz: A reaktor prompt neutronokra ne legyen kritikus, de ha beszámoljuk a késő neutronokat is, akkor már igen. E-10.: Milyen kettős szerepe van egy nyomottvizes reaktorban a víznek? Válasz: A víz a moderátor és a hűtőközeg is. E-11.: Mely két alapelv alapján magyarázható a periódusos rendszer szerkezete? Válasz: Az energiaminimum elve és a Pauli-elv alapján. E-12.: A paksi reaktorokban a hűtővíz hőmérséklete kb. 300 C. Hogy lehetséges, hogy még mindig folyékony halmazállapotú? Válasz: Úgy, hogy az egész reaktor egy zárt rendszer, amiben kb. 130 atmoszféra nyomás uralkodik. E-13.: Írja le, mit jelent a félév során tanult E = hν képlet három betűje. Mit mond ez a formula az elektromágneses sugárzásról? Válasz: E: foton energiája. h: Planck-állandó. ν: fény frekvenciája. Fizikai tartalom: az elektromágneses sugárzás ekkora adagokra, fotonokra csoportosítható pl. keletkezésekor és elnyelődésekor. E-14.: Fémre eső fotonok onnét elektronokat löknek ki. A fény melyik jellemzőjét kell változtatni, és milyen irányban, ha azt szeretnénk, hogy a kilépő elektronok sebessége csökkenjen? Miért? Válasz: Mivel egy foton egy elektronnal hat kölcsön, ezért a kilépő elektronok sebességét a belépő fotonok energiájának csökkentésével csökkenthetjük. Ez viszont az E = hν formula miatt a fotonok frekvenciájának csökkentésével (vagy hullámhosszának növelésével) érhető el. E-15.: Írja le, hogy a természetes radioaktivitás 3 fő fajtája esetében hogyan változik a bomló mag rendszáma és tömegszáma. Válasz: α: rendszám 2-vel csökken, tömegszám 4-gyel csökken. β: rendszám 1-gyel nő, tömegszám nem változik. γ: egyik sem változik. E-16.: Miért nem tapasztalható a Compton-effektus a látható fény fotonjainál? Válasz: A látható fény fotonjai sokkal kisebb tömegűek az elektronoknál. Ezért az elektronokon szóródva azokat csak kis mértékben gyorsítják fel, azaz kevés energiát vesztenek, így viszont energiájuk és frekvenciájuk csak elhanyagolható mértékben változik meg. Ezért a látható fény kimutatható frekvenciaváltozás nélkül szóródik az elektronokon, azaz a Compton-effektus nem mutatható ki. 3

4 E-17.: Miért? Mi történne a magreakciókkal egy atomerőműben, ha a moderátoranyag hirtelen eltűnne? Válasz: A moderátor nélkül a hasadáskor keletkező gyors neutronok nem lassulnánk le, ezért kisebb valószínűséggel hasítanának újabb magokat. Ez viszont a magreakciók leállását eredményezné. E-18.: Két atom magjának rendszáma megegyezik, de tömegszáma különbözik. Mondjon egy fontos szempontot, mely szempontjából azonosan és egy másikat, amely szempontjából különbözően viselkedik a két atom. Válasz: A két atom kémiai tulajdonságai lényegében megegyeznek. A két atom radioaktivitás szempontjából lényegesen eltérhet egymástól. (Vagy: az atomból képzett vegyületek forrás- és olvadáspontja térhet el kissé.) E-19.: A He, Fe és U atomok közül melyiknek a legnagyobb az egy nukleonra jutó kötési energiája? Nagyságrendileg mekkora ez az érték? Válasz: A Fe környékén a legnagyobb a kötési energia az összes atom közül, így az első kérdésre a válasz: a Fe körül. Itt egy nukleonra kb. 8,5 MeV kötési energia jut. (5 és 15 MeV között elfogadható a válasz.) E-20.: Írja fel azt a formulát, amelyik megadja, mekkora energiájú adagokban történik a fény kibocsátása! A használt betűknek adja meg a magyarázatát pár szóban! Válasz: ahol: E: foton energiája. h: Planck-állandó. ν: fény frekvenciája. E = hν E-21.: Fotonok ütköznek szabad elektronokkal. A szóródó fotonok frekvenciáját számottevően kisebbnek tapasztaljuk, mint a bemenőkét. Mit tudunk ez alapján mondani a fotonokról? Válasz: A fotonok tömege összemérhető kell legyen az elektronokéval. Ez csak röntgensugárzás esetén valósul meg. (A jelenség a Compton-effektus.) E-22.: Két foton közül az elsőnek nagyobb az energiája, mint a másodiknak. Melyiknek nagyobb a tömege? Melyiknek nagyobb a hullámhossza? Miért? Válasz: A nagyobb energia E = mc 2 miatt nagyobb tömeget is jelent, tehát az elsőnek nagyobb a tömege. A nagyobb energia E = hν miatt nagyobb frekvenciát is jelent, de az c = νλ miatt kisebb hullámhossznak felel meg. Tehát a másodiknak nagyobb a hullámhossza. E-23.: Ismertesse röviden, miért nem lép ki egy elektron sem a fémekből fény hatására, ha a fény hullámhossza egy kritikus értéket meghalad! Válasz: A fémekből való kilépéshez egy bizonyos energiára szükség van, amit kilépési munkának nevezünk. Ha a fény fotonjainak energiája ezt nem éri el, akkor nem történik kilépés. Márpedig a fotonok energiája fordítottan arányos a hullámhosszal (E = hc/λ), ezért nagy hullámhosszhoz kis energia tartozik. E-24.: Miért aranyfóliát használt Rutherford híres kísérletében? Válasz: Mert aranyból igen vékony fólia készíthető, ami nem nyeli el az alfa-sugárzást. 4

5 E-25.: A 90 foknál jobban eltérülő alfa-részecskékből miért lehetett az atommag létére következtetni a Rutherford-kísérletben? Válasz: A számítások szerint ilyen nagy eltérítést csak olyan erős elektromos tér tud okozni, mely csak akkor lép fel, ha az atom pozitív töltése igen kis helyre van koncentrálva. E-26.: Miért helytelen az atomot úgy elképzelni, mintha a klasszikus fizika törvényei szerint pontszerű elektronok keringenének az atommag körül? (1 ok elegendő.) Válasz: Ilyen méretskálán már nem hanyagolható el az elektron hullámtulajdonsága, ezért határozott pálya nem tulajdonítható neki. Vagy: A klasszikus fizika törvényei szerint a keringő elektronnak sugározniuk kellene és a számítások szerint az ebből fakadó energiaveszteség miatt a másodperc törtrésze alatt az elektron a magba zuhanna. E-27.: Az atomok színképvonalainak frekvenciájából az elektronszerkezet milyen számszerű jellemzőire lehet következtetni? Válasz: Az elektronok energiaszintjeinek távolságára. E-28.: A modern fizika szerint minden test rendelkezik hullámtulajdonsággal is. Mondjon egy okot, miért nem érzékelhető ez egy porszemnél! Válasz: Még a porszemek tömege is olyan nagy, hogy a hőmozgásból adódó mozgási sebesség esetén is hullámhosszuk sokkal kisebb, mint a fény hullámhossza. E-29.: Mit mutat meg a hullámfüggvény abszolút értékének négyzete? Válasz: A részecske megtalálási valószínűségét. E-30.: Sorolja fel az atomon belüli elektronokat jellemző kvantumszámokat! Válasz: főkvantumszám, mellékkvantumszám, mágneses kvantumszám, spinkvantumszám. E-31.: Az n = 3 fő- és l = 2-es mellékkvantumszámú állapotban legfeljebb hány elektron tartózkodhat egy atomon belül? Válasz: l = 2 miatt m = 2, 1, 0, 1, 2 állapotok megengedettek, mindegyikük esetén s = ±1/2 lehet. Ez összesen 5 2 = 10 lehetőség. E-32.: Mindenfajta részecskére vonatkozik Pauli-elv jellegű megszorítás? Ha nem, mondjon példát! Válasz: Nem, például a fotonokra nem érvényes. E-33.: Milyen kapcsolatban van az atom rendszáma és elektronjainak száma? Válasz: Megegyezik. E-34.: Milyen fizikai jelenség áll a mögött, amit úgy fejezünk ki szemléletesen, hogy Az atomok törekednek betöltött elektronhéjakat kialakítani.? Válasz: Az energiaminimum-elv. E-35.: Milyen az elektronszerkezete a nemesgázoknak? Válasz: A legkülső elektronhéjuk is teljesen betöltött. E-36.: Nagyságrendileg mekkora a magerők hatótávolsága? Válasz: m. E-37.: Mi a szerepe az elektronoknak az atommag szerkezetének kialakításában? Válasz: Gyakorlatilag semmi. 5

6 E-38.: Mit lehet meghatározni a tömegdefektus mértékéből? Válasz: A mag kötési energiáját. E-39.: Írja fel, hogyan változik egy atommag rendszáma és tömegszáma β-bomláskor! Válasz: A tömegszám nem változik, a rendszám eggyel nő. E-40.: Miért kíséri gyakran γ-sugárzás az α-sugárzást? Válasz: Mert az α-sugárzás után visszamaradó mag általában nincs energiaminimumban. A minimális energiájú állapotra törekvő magban pedig az alacsonyabb energiaszintekre kerülő nukleonok a közben felszabaduló energiát γ-sugárzás formájában sugározzák ki. E-41.: Nagyságrendileg mekkora egy α-részecske energiája? Válasz: 1 20 MeV E-42.: Hányadrészére csökken egy radioaktív anyag aktivitása 3 felezési idő alatt? Válasz: Nyolcadrészére. E-43.: Két radioaktív anyagdarabban pillanatnyilag azonos mennyiségű radioaktív atom van, de az első felezési ideje kétszerese a másodikénak. Hogyan viszonyulnak egymáshoz az aktivitások? Miért? Válasz: Tudjuk, hogy A = λn = (ln 2/T 1/2 )N. Azonos mennyiségű mag esetén tehát A és T 1/2 fordítottan arányosak. Ezért a feladatbeli második anyagdarab aktivitása kétszer nagyobb, mint az elsőé. E-44.: Mit értünk a láncreakciószerű maghasadás esetén kritikus tömeg alatt? Válasz: Azt a tömeget melynek együttléte szükséges az önfenntartó láncreakcióhoz. E-45.: Miben különbözik a dúsított urán a természetestől? Válasz: Több benne a 235-ös tömegszámú izotóp. E-46.: Milyen tulajdonságokkal kell rendelkezzen egy anyag, hogy jó moderátor legyen belőle maghasadáson alapuló láncreakciókhoz? (3 tulajdonság.) Válasz: 1. Kis valószínűséggel nyelje el a neutronokat. 2. Kicsi legyen a tömegszáma. 3. Nagy mennyiségben előállítható legyen. E-47.: Az atomerőművek biztonsági rúdjai hogyan viselkednek a neutronokkal szemben? Válasz: Elnyelik őket. E-48.: Mi a magas hőmérséklet szerepe a fúziós kísérletekben? Válasz: Az erős hőmozgás adja a magoknak azt az energiát, mely segítségével legyőzik egymás elektrosztatikus taszítását. Így tudnak olyan közel kerülni egymáshoz, hogy a magerők működésbe tudjanak lépni. E-49.: Az asztalon, tőlünk 5 m-re egy α-sugárzó anyagdarab van. Félnünk kell-e, hogy közvetlen sugárfertőzést kapunk? Miért? Válasz: Nem, mivel az α-sugárzást már 10 cm-es levegőréteg is szinte teljesen elnyeli. E-50.: Miért okoz erős kémiai roncsolást egy kis radioaktív anyagdarab is? Válasz: Azért, mert egy mag elbomlása során MeV nagyságrendű energia szabadul fel, míg a kémiai kötések energiája az ev nagyságrendjébe esik. Így egy radioaktív részecske milliós nagyságrendű kémiai kötést tud felbontani, miközben lefékeződik illetve elnyelődik az anyagban. 6

7 Kidolgozott feladatok K-1.:Régészek egy őskori lelet 14 C-izotópos vizsgálatakor megállapították, hogy a leletben a 14 C izotóp mennyisége az eredeti érték tized része. Határozza meg a lelet korát! (A 14 C izotóp β-bomlással bomlik, és felezési ideje év.) Megoldás:A feladat szövegéből adódik, hogy a 14 C-izotóp radioaktív bomlással bomlik, tehát érvényes a bomlási törvény: N(t) = N 0 e λt = N 0 e t ln 2 T 1/2 Mivel: ezért: A lelet tehát kb éves. t = T 1/2 N(t) N 0 = 0,1, ln 0,1 ln 2 = év K-2.:Becsülje meg, hogy a 12 6 C szén 1 kilogrammjában hány szénatom található! Megoldás:Az Avogadro-szám definíciójából következik, hogy 1 mól anyag N A = db alkotóelemet tartalmaz. Tehát elegendő meghatározni, hogy 1 kg 12 6 C szén hány mól. Továbbá ismert az anyagmennyiség definíciója, amelyből következik, hogy 1 mól 12 6 C szén 12 g. Tehát 1 kg 12 6 C szén anyagmennyisége: n = 1000/12 mól. n mól 12 6 C szénben tehát: N = n N A = atom van. K-3.: Becsülje meg mekkora a térfogata egy 235 U atommagnak! (A proton sugara 1, m.) Megoldás: Mivel az atommagok jó közelítéssel gömbnek tekinthetők, így csak egy R sugarú gömb térfogatát kell kiszámítani. Tudjuk, hogy az atommagok sugara és nukleonszáma között fennáll a következő összefüggés: R = r 0 A 1/3 Tehát: V = 4 3 πr3 = 1, m 3 7

8 K-4.:Számolja ki, milyen hullámhosszúságú az a foton, amelyik még éppen képes kiszakítani a hidrogén második gerjesztett állapotából az elektront! (A hidrogénbeli elektron energiája alapállapotban E 1 = 13,4 ev) Megoldás: A második gerjesztett állapotban az elektronállapot fő kvantumszáma n = 3. Tehát ebben az állapotban az elektron energiája: E 3 = E 1 = 1,5 ev n2 A fotonnak legalább ekkora abszolút értékű energiával kell rendelkeznie ahhoz, hogy az elektront kiszakítsa az atom kötelékéből. E ν = 1,5 ev = 2, J Tehát a hullámhossz: λ = h c E ν = 800 nm K-5.: Egy radioaktív anyagdarab egyféle izotópból áll. Minden bomláskor 10 MeV energia szabadul fel. A felezési idő 56 nap, a pillanatnyi aktivitás 9, Bq. Mekkora teljesítménnyel adja le most az energiát az anyagdarab? Hány atommag van benne most? Összesen mennyi energiát fog szétsugározni mostantól kezdve? Megoldás: Számoljuk ki előbb a bomlási állandót: λ = ln 2 T 1/2 = 0, = 1, s 1 s alatt A = 9, bomlás mindegyike E = 10 MeV energiát szabadít fel, így a teljesítmény nyilván: P = AE = 0,0147 W A másodpercenkénti bomlások szám épp az aktivitás: ahonnét a radioaktív magok száma: A = Nλ N = A λ = 6, Az össz energia az N atom elbomlásából származik, azaz: Eössz = E N = 1, J K-6.: A rádium felezési ideje 1590 év, és egy mag bomlásakor 17 MeV energia szabadul fel. A rádium móltömege kb. 230 g/mol. Másodpercenként hány joule energia szabadul fel egy 1 g-os Ra-darabban? Megoldás: 1 g, azaz 0,001 kg Ra-ban található atomok száma: N = 0,001 kg 0,230 kg/mol = 0,00435 mol = 0, = 2, A bomlási állandó egyszerűen számolható: λ = ln 2 T 1/2 = 0, , = 1, s Az aktivitás így: A = Nλ = 3, Bq 8

9 Mivel az aktivitás az 1 s alatti bomlások számát adja meg, és ismerjük egy bomlás E 1 = 17 MeV energiáját, ezért a felszabaduló teljesítmény nyilván: P = AE 1 = 3, , = 0,098 W K-7.: Egy uránmag hasadásakor kb. 200 MeV energia szabadul fel. Az urán móltömege kb. 230 g/mol. Becsülje meg, mennyi anyag alakul át a robbanás energiájává egy 20 kg-os urántöltetet tartalmazó bomba robbanásakor! Megoldás: 20 kg uránban levő magok száma: A felszabaduló energia tehát: N = 20 kg 0,23 kg = 5, E = N 200 MeV = 1, J Az ennek megfelelő tömeg: m = E = 0,019 kg c2 K-8.: Egy 4 He-atommag kb. 1,5%-kal könnyebb, mint két darab 2 H (nehézhidrogén). Mennyi energia szabadul fel 1 kg nehézhidrogénből, ha fúzióval 4 He-t gyártunk belőle? Hány napig tudna ebből egy feltételezett erőmű egy kisvárost energiával ellátni, ha a felszabaduló energiát 20% hatásfokkal tudnánk használhatóvá alakítani és a kisváros átlagosan 12 MW teljesítményt igényel? Megoldás: 1 kg nehézhidrogénből 1,5%, azaz m =0,015 kg tűnik el, pontosabban alakul át energiává. A felszabaduló energia tehát: E = mc 2 = 1, J A hasznosított energia ennek 20%-a, azaz E h = 0,2E és ezt P = 12 MW teljesítménnyel kellene felhasználni. P = E h /t miatt a kérdezett idő tehát: t = E h P = 2, s 260 nap K-9.: Protont gyorsítunk 2,5 MV feszültséggel, majd 0,14 T erősségű mágneses térbe lőjük. Itt 7000 fordulatot végeztetünk vele. Mennyi ideig tart az 7000 fordulat megtétele? Mekkora lesz a sebessége a fordulatok után? Megoldás: A mágneses térben tett fordulatok nem változtatják meg a proton sebességének nagyságát, hisz a mágneses tér nem végez munkát. A proton sebességét tehát a 2,5 MV-os gyorsítás határozza meg. Ez egyszerűen meghatározható a tanult összefüggés alapján: 1 v = c 1 (1 + qu m 0 ) = 0,0728 c = 2,2 m c s 2 (Megjegyzés: mivel a sebesség kisebb, mint c/10, ezért jó közelítéssel alkalmazható a klasszikus fizikai közelítés, de ekkor a megoldásnak feltétlen tartalmaznia kell a klasszikus közelítés jogosságának indoklását.) 9

10 Ilyen kis sebesség esetén a tömegnövekedés elhanyagolható, így egy fordulat ideje: T = 2π ηb = 2πm 0 qb = 4, s Ezért a 7000 fordulat ideje: T 7000 = 7000 T = 0,00328 s K-10.: Egy radioaktív anyagdarab aktivitása pillanatnyilag 5, Bq, és azt is tudjuk, hogy 0,08 W teljesítménnyel adja le energiáját. Hány elektronvolt az egy mag elbomlásakor felszabaduló energia? Tudjuk, hogy 6, db radioaktív mag van jelenleg az anyagban. Mekkora a felezési idő? Megoldás: A feladat szövege alapján a másodpercenkénti bomlások száma 5, , és ez 0,08 J energiának felel meg. Ezért az egy bomláskor felszabaduló energia: E 1 = P A = 0,08 J/s 5, /s = 1, J = 9,4 MeV Az aktivitás, a magok száma és a bomlási állandó közt egyszerű kapcsolat van, amiből utóbbi könnyen kiszámolható: A = N λ ahonnét λ = A N Ebből viszont a felezési idő kapható meg könnyen: T 1/2 = ln 2 λ = N ln 2 A = 6, ,6931 5, = 8, s (= 10,3 nap) K-11.: Egy radioaktív anyag felezési ideje 120 nap, pillanatnyi aktivitása 5, Bq. Mekkora lesz aktivitása 1000 nap múlva? Ha bomlásonként 9 MeV szabadul fel benne, akkor mekkora teljesítményt ad le kezdetben? Megoldás: t = 1000 nap múlva az aktivitás: A(t) = A 0 e λt A bomlási állandó a felezési időből számolható: λ = ln 2 T 1/2 = ln 2 1, s = 6, s Így a bomlási törvény már alkalmazható, azaz t = 1000 nap= 8, s múlva az aktivitás: A(t) = 5, e 5,78 = 1, Bq Mivel az aktivitás a másodpercenkénti bomlások számát adja meg, és bomlásonként E 1 = 9 MeV szabadul fel, ezért a kérdezett teljesítmény: P = A 0 E 1 = 5, s , J = 8, W 10

11 K-12.: Egy radioaktív anyagdarab aktivitása most 6, Bq, relatív atomtömege 129 g/mol, a radioaktív anyag össztömege 5,2 g. Hány el nem bomlott mag van benne most? Mekkora a felezési ideje? Mekkora lehetett aktivitása három felezési időnyivel a mérés pillanata előtt? Megoldás: Mivel 1 mól anyag 129 g tömegű, ezért 5,2 g nyilván 5,2/129 = 0,0403 mólnyi, azaz az el nem bomlott magok száma: N = 0, = 2, A bomlási állandó most már megkapható, hisz tudjuk, hogy A = Nλ: Innen a kérdezett felezési idő: λ = A N = 6, , = 2, s T 1/2 = ln 2 λ = 2, s ( év) Mivel egy felezési idő alatt az aktivitás feleződik, ezért három felezési idő alatt a nyolcadára csökken. Így két felezési idővel a mérés megkezdése előtt az aktivitás a pillanatnyinak a 8-szorosa kellett legyen, azaz: A = A 8 = 5, Bq /Ugyanez természetesen a bomlási törvényből is meghatározható, csak jóval bonyolultabban. Természetesen az a megoldás is jó!/ K-13.: Írja fel a 9-es rendszámú atom alapállapotában az elektronok kvantumszámait! Hány vegyértékelektronnal rendelkezik ez az atom? Megoldás: 2 elektron: n = 1, l = 0, m = 0, s = ±1/2; 2 elektron: n = 2, l = 0, m = 0, s = ±1/2; 2 elektron n = 2, l = 1, m = 0, s = ±1/2; 3 elektron az n = 2, l = 1, m = ±1, s = ±1/2 állapotok valamelyikében. Vegyértékelektronok száma: 7. (Ennyi van az n = 2-es, betöltetlen szinten.) K-14.: Egy radioaktív anyagdarab aktivitása pillanatnyilag 7, Bq, és azt is tudjuk, hogy 0,05 W teljesítménnyel adja le energiáját. Hány ev az egy mag elbomlásakor felszabaduló energia? Tudjuk, hogy 6, db radioaktív mag van jelenleg az anyagban. Mekkora a felezési idő? Mikor lesz aktivitása 10 8 Bq? Megoldás: Mivel másodpercenként A 0 = 7, bomlás történik, és az összesen 0,05 J energiát jelent, ezért 1 bomlás energiája: E 1 = Mivel A = Nλ, így a kezdeti időpontban: 0,05 J 7, = 6, J = 4, ev Ebből a felezési idő: A bomlástörvény: innét a kérdezett idő: λ = A 0 N 0 = 7, , = 1, s T 1/2 = ln 2 λ = 6, s ( 7,5 nap) A 1 = A 0 e λt t = 1 λ ln A 0 A 1 = 6, s ( 71 nap) 11

12 K-15.: Egy lézer 6, m hullámhosszúságú fotonokat bocsát ki 0,005 W teljesítménnyel. A kilépő nyaláb átmérője 5 mm. Legalább mekkora lesz a nyaláb átmérője 100 m út után? (A határozatlansági relációk szerint.) Mekkora lesz itt a fény intenzitása? (W/m 2 -ben mérve.) Megoldás: Alkalmazzuk a x p x h/(2π) határozatlansági relációt a lézersugár irányára merőlegesen! Ekkor x = d = 5 mm, ezért a nyalábra merőleges lendületbizonytalanság: A fotonok lendülete pedig: p x h 2πd p = h λ Ez azt jelenti, hogy a nyaláb irányában p a fotonok lendülete, a merőleges komponens pedig ± p x közt bármi lehet. Így irányuk bizonytalansága: tan α = p x p = λ 2πd 100 m utat megtéve ezért a nyaláb felfelé és lefelé egyaránt 100 m tan α-nyit fog kiszélesedni, az az új átmérő: D = d m tan α = d m λ 2πd = 0,0091 m = 9,1 mm Itt tehát A = (D/2) 2 π = 6, m 2 felületen oszlik meg a P = 0,005 W teljesítmény. Ezért az intenzitás: I = P A = 76,2 W m 2 Gyakorló feladatok Gy-1.: Milyen hullámhosszúságú foton keletkezik akkor amikor a hidrogénatom elektronja az n = 3 kvantumszámmal jellemzett állapotból az m = 2 kvantumszámmal jellemzett állapotba kerül? Gy-2.: Mekkora az ezüst felületéről λ = m hullámhosszúságú fotonok hatására kilépő fotoelektronok sebessége, ha a fotoelektronok az ezüst felszínéről λ kr = m hullámhosszúságú fotonok hatására kezdenek el kilépni? Gy-3.: Határozza meg a hidrogénatomok által kibocsátott azon fotonok hullámhosszát, amelyek az elektron 3-as főkvantumszámú pályájáról alapállapotba történő kvantumugráskor keletkeznek! Gy-4.: 55 kev feszültséggel gyorsított elektronok nagy rendszámú fém felületébe csapódnak. Mekkora a legnagyobb energiájú röntgenfotonok hullámhossza? Gy-5.: Mekkora a perdülete Bohr elmélete alapján a H atomban a második gerjesztett állapotban lévő elektronnak? Gy-6.: A rádium felezési ideje 1590 év, és egy mag bomlásakor 17 MeV energia szabadul fel. Másodpercenként hány joule energia szabadul fel egy 1 g-os Ra-darabban? Gy-7.: Egy radioaktív anyag aktivitását mérjük. A mérés kezdetekor ez 6, Bq, pontosan 3 nap múlva már csak 4, Bq. Mekkora a felezési ideje? Hány radioaktív atommag maradt meg a második mérés idejére? 12

13 Gy-8.: Egy ásatáskor előkerült csontvázban 0,35-ször annyi 14-es C-izotóp van, mint egy frissben. (A 12-eshez viszonyítva.) Milyen régi a lelet, ha a 14-es C-izotóp felezési ideje 5600 év? Gy-9.: Becsülje meg, mennyivel csökken 1 kg U tömege, ha az összes mag elhasad benne! (Tegyük fel, hogy kb. 200 MeV szabadul fel minden hasadáskor.) Gy-10.: Egy virágporszem tömege kg. Helyzetét egy mikroszkóp alatt m pontossággal határozzuk meg. Mekkora sebességbizonytalanság következik a határozatlansági relációkból? Ekkora sebességgel mennyi idő alatt tenné meg a távolságmérés pontosságának megfelelő távolságot, ha egy irányba haladna végig? Gy-11.: Egy fényforrás 100 W teljesítménnyel m hullámhosszúságú fotonokat sugároz. Hány foton hagyja el másodpercenként? Ha 3 m-re állunk tőle, hány foton lép 1 s alatt be egy szemünk pupilláján, ha a pupilla átmérőjét 3 mm-nek vesszük? 1 nap folyamatos működés alatt mekkora a kibocsátott fotonok össztömege? Gy-12.: Számolja ki, mekkora tömege van egy köbméter napfénynek, ha tudjuk, hogy merőleges beesés esetén a napfény 1368 W/m 2 intenzitású. Gy-13.: Egy felületet 1000 W/m 2 intenzitással m hullámhosszúságú fotonokból álló fény ér merőleges beeséssel. Hány foton éri a felület 1 m 2 -ét egy másodperc alatt? Mekkora az egyes fotonok lendülete? Ha a felület teljesen visszaveri a sugárzást, akkor mekkora nyomás származik a fotonoktól? Gy-14.: Számolja ki, milyen hullámhosszúságú az a foton, amelyik még képes kiszakítani a hidrogénatom 3-as főkvantumszámú állapotban levő elektronját! Melyik színképtartományba esik ez a foton? 13

Magfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem

Magfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 2. Mit nevezünk az atom tömegszámának? a) a protonok számát b) a neutronok számát c) a protonok és neutronok

Részletesebben

Az atommag összetétele, radioaktivitás

Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron

Részletesebben

Modern fizika vegyes tesztek

Modern fizika vegyes tesztek Modern fizika vegyes tesztek 1. Egy fotonnak és egy elektronnak ugyanakkora a hullámhossza. Melyik a helyes állítás? a) A foton lendülete (impulzusa) kisebb, mint az elektroné. b) A fotonnak és az elektronnak

Részletesebben

Thomson-modell (puding-modell)

Thomson-modell (puding-modell) Atommodellek Thomson-modell (puding-modell) A XX. század elejére világossá vált, hogy az atomban található elektronok ugyanazok, mint a katódsugárzás részecskéi. Magyarázatra várt azonban, hogy mi tartja

Részletesebben

Dr. Horváth András. Gyakorló feladatok a FI03MI tárgyhoz (műszaki informatika és mérnöktanár informatika szak, 2. félév) 2003. szeptember 16.

Dr. Horváth András. Gyakorló feladatok a FI03MI tárgyhoz (műszaki informatika és mérnöktanár informatika szak, 2. félév) 2003. szeptember 16. Dr. Horváth András Gyakorló feladatok a FI03MI tárgyhoz (műszaki informatika és mérnöktanár informatika szak, 2. félév) 2003. szeptember 16. Tartalomjegyzék 1. A modern fizika alapjai 2 2. A félvezetőfizika

Részletesebben

Tudnivalók. Dr. Horváth András. 0.1-es változat. Kedves Hallgató!

Tudnivalók. Dr. Horváth András. 0.1-es változat. Kedves Hallgató! Kérdések és feladatok rezgőmozgásokból Dr. Horváth András 0.1-es változat Tudnivalók Kedves Hallgató! Az alábbiakban egy válogatást közlünk az elmúlt évek vizsga- és ZH-feladataiból. Időnk és energiánk

Részletesebben

Atomfizika tesztek. 2. Az elektrolízis jelenségére vonatkozóan melyik összefüggés helytelen?

Atomfizika tesztek. 2. Az elektrolízis jelenségére vonatkozóan melyik összefüggés helytelen? Atomfizika tesztek 1. Melyik állítás nem helyes? a) Azonos tömegű ideális gázok azonos számú részecskét tartalmaznak. b) Normál állapotú, 22,41 liter térfogatú ideális gázok 6. 10 23 db részecskét tartalmaznak.

Részletesebben

(A Scientific American újság 1993. augusztusi számában megjelent cikk alapján)

(A Scientific American újság 1993. augusztusi számában megjelent cikk alapján) Országos Szilárd Leó Fizikaverseny Döntő 2014. I. kategória Minden feladat helyes megoldása 5 pontot ér. A feladatokat tetszőleges sorrendben, feladatonként külön lapon kell megoldani. A megoldáshoz bármilyen

Részletesebben

KVANTUMMECHANIKA. a11.b-nek

KVANTUMMECHANIKA. a11.b-nek KVANTUMMECHANIKA a11.b-nek HŐMÉRSÉKLETI SUGÁRZÁS 1 Hősugárzás: elektromágneses hullám A sugárzás által szállított energia: intenzitás I, T és λkapcsolata? Példa: Nap (6000 K): sárga (látható) Föld (300

Részletesebben

OPTIKA. Fénykibocsátás mechanizmusa fényforrás típusok. Dr. Seres István

OPTIKA. Fénykibocsátás mechanizmusa fényforrás típusok. Dr. Seres István OPTIKA Fénykibocsátás mechanizmusa Dr. Seres István Bohr modell Niels Bohr (19) Rutherford felfedezte az atommagot, és igazolta, hogy negatív töltésű elektronok keringenek körülötte. Niels Bohr Bohr ezt

Részletesebben

KOVÁCS ENDRe, PARIpÁS BÉLA, FIZIkA II.

KOVÁCS ENDRe, PARIpÁS BÉLA, FIZIkA II. KOVÁCS ENDRe, PARIpÁS BÉLA, FIZIkA II. 12 A MODERN FIZIKa ELEMEI XII. MAGfIZIkA ÉS RADIOAkTIVITÁS 1. AZ ATOmmAG Rutherford (1911) arra a következtetésre jutott, hogy az atom pozitív töltését hordozó anyag

Részletesebben

61. Lecke Az anyagszerkezet alapjai

61. Lecke Az anyagszerkezet alapjai 61. Lecke Az anyagszerkezet alapjai GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési

Részletesebben

Fizika II. segédlet táv és levelező

Fizika II. segédlet táv és levelező Fizika II. segédlet táv és levelező Horváth Árpád 2012. június 9. A 284/6. alakú feladatsorszámok a Lökös Mayer Sebestyén Tóthné féle Kandós Fizika példatárra, a 38C-28 típusúak a Hudson Nelson: Útban

Részletesebben

Atommag, atommag átalakulások, radioaktivitás

Atommag, atommag átalakulások, radioaktivitás Atommag, atommag átalakulások, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron

Részletesebben

RADIOKÉMIA SZÁMOLÁSI FELADATOK. 2005. Szilárdtest- és Radiokémiai Tanszék

RADIOKÉMIA SZÁMOLÁSI FELADATOK. 2005. Szilárdtest- és Radiokémiai Tanszék RADIOKÉMIA SZÁMOLÁSI FELADATOK 2005. Szilárdtest- és Radiokémiai Tanszék 1. Az atommag kötési energiája Az atommag kötési energiája az ún. tömegdefektusból ( m) számítható ki. m = [Z M p + N M n ] - M

Részletesebben

MAGFIZIKA. a 11.B-nek

MAGFIZIKA. a 11.B-nek MAGFIZIKA a 11.B-nek ATOMMAG Pozitív töltésű, rendkívül kicsi ATOMMAG Töltése Z e, ahol Z a rendszám 10 átmérő Tömege az atom 99,9%-a Sűrűsége: 10 rendkívül nagy! PROTON Jelentése: első (ld. prototípus,

Részletesebben

Biofizika tesztkérdések

Biofizika tesztkérdések Biofizika tesztkérdések Egyszerű választás E kérdéstípusban A, B,...-vel jelölt lehetőségek szerepelnek, melyek közül az egyetlen megfelelőt kell kiválasztani. A választ írja a kérdés előtt lévő kockába!

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

I. Az anyagszerkezetről alkotott kép változása Ókori görög filozófusok régi kérdése: Miből vannak a testek? Meddig osztható az anyag?

I. Az anyagszerkezetről alkotott kép változása Ókori görög filozófusok régi kérdése: Miből vannak a testek? Meddig osztható az anyag? I. Az anyagszerkezetről alkotott kép változása Ókori görög filozófusok régi kérdése: Miből vannak a testek? Meddig osztható az anyag? Platón (i.e. 427-347), Arisztotelész (=i.e. 387-322): Végtelenségig

Részletesebben

A nukleáris fizika története, a nukleáris energetika születése

A nukleáris fizika története, a nukleáris energetika születése Tematika 1. Az atommagfizika elemei 2. A nukleáris fizika története, a nukleáris energetika születése 3. Magsugárzások detektálása és detektorai 4. Az atomreaktor 5. Reaktortípusok a felhasználás módja

Részletesebben

Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz

Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz A fotonok az elektromágneses sugárzás hordozó részecskéi. Spinkvantumszámuk S=, tehát kvantumstatisztikai szempontból bozonok. Fotonoknak habár a spinkvantumszámuk,

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 27. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. február 27. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Radioaktivitás. 9.2 fejezet

Radioaktivitás. 9.2 fejezet Radioaktivitás 9.2 fejezet A bomlási törvény Bomlási folyamat alapjai: Értelmezés (bomlás): Azt a magfizikai folyamatot, amely során nagy tömegszámú atommagok spontán módon, azaz véletlenszerűen (statisztikailag)

Részletesebben

Fizika 2 (Modern fizika szemlélete) feladatsor

Fizika 2 (Modern fizika szemlélete) feladatsor Fizika 2 (Modern fizika szemlélete) feladatsor 1. Speciális relativitáselmélet 1. A Majmok bolygója című mozifilm és könyv szerint hibernált asztronauták a Föld távoli jövőjébe utaznak, amikorra az emberi

Részletesebben

A lézer alapjairól (az iskolában)

A lézer alapjairól (az iskolában) A lézer alapjairól (az iskolában) Dr. Sükösd Csaba c. egyetemi tanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Tartalom Elektromágneses hullám (fény) kibocsátása Hogyan bocsát ki fényt egy atom? o

Részletesebben

MAGFIZIKA. Egy elem jellemzője, kémiai tulajdonságainak meghatározója a protonok száma, azaz a rendszám.

MAGFIZIKA. Egy elem jellemzője, kémiai tulajdonságainak meghatározója a protonok száma, azaz a rendszám. MAGFIZIKA Az atom áll: Z számú elektronból Z számú protonból A-Z számú neutronból A proton és a neutron közös neve nukleon. A - az atom tömegszáma. Z az atom rendszáma Az atomok atommagból és az azt körülvevő

Részletesebben

Színképelemzés. Romsics Imre 2014. április 11.

Színképelemzés. Romsics Imre 2014. április 11. Színképelemzés Romsics Imre 2014. április 11. 1 Más néven: Spektrofotometria A színképből kinyert információkból megállapítható: az atomok elektronszerkezete az elektronállapotokat jellemző kvantumszámok

Részletesebben

Mézerek és lézerek. Berta Miklós SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. november 19.

Mézerek és lézerek. Berta Miklós SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. november 19. és lézerek Berta Miklós SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. november 19. Fény és anyag kölcsönhatása 2 / 19 Fény és anyag kölcsönhatása Fény és anyag kölcsönhatása E 2 (1) (2) (3) E 1 (1) gerjesztés (2) spontán

Részletesebben

MIKROFIZIKA. Atomok és molekulák. Avogadro törvénye. www.baranyi.hu 2010. szeptember 19. FIZIKA TÁVOKTATÁS

MIKROFIZIKA. Atomok és molekulák. Avogadro törvénye. www.baranyi.hu 2010. szeptember 19. FIZIKA TÁVOKTATÁS MIKROFIZIKA Atomok és molekulák Avogadro törvénye A hidrogén a kémiai elemek között a legkönnyebb, részecskéi (atomjai) a legkissebbek. (A hidrogén kétatomos gáz, egyatomos állapotban nem fordul elő. Molekulája

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

Termodinamika. Belső energia

Termodinamika. Belső energia Termodinamika Belső energia Egy rendszer belső energiáját az alkotó részecskék mozgási energiájának és a részecskék közötti kölcsönhatásból származó potenciális energiák teljes összegeként határozhatjuk

Részletesebben

Az atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o )

Az atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o ) Az atom- olvasni 2.1. Az atom felépítése Az atom pozitív töltésű atommagból és negatív töltésű elektronokból áll. Az atom atommagból és elektronburokból álló semleges kémiai részecske. Az atommag pozitív

Részletesebben

Az atom felépítése, fénykibocsátás (tankönyv 68.o.- 86.o.)

Az atom felépítése, fénykibocsátás (tankönyv 68.o.- 86.o.) Az atom felépítése, fénykibocsátás (tankönyv 68.o.- 86.o.) Atomok, atommodellek (tankönyv 82.o.-84.o.) Már az ókorban Démokritosz (i. e. 500) úgy gondolta, hogy minden anyag tovább nem osztható alapegységekből,

Részletesebben

43. A modern fizika születése. A fényelektromos jelenség

43. A modern fizika születése. A fényelektromos jelenség 43. A modern fizika születése. A fényelektromos jelenség Röviden vázolja fel a XIX XX. századforduló idején a fizika tudományának helyzetét! Fogalmazza meg Planck kvantumhipotézisét! Kísérlet: Végezzen

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Fizika középszint ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. november 5. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM A dolgozatokat az útmutató utasításai szerint, jól követhetően

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 17. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 17. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Fizika

Részletesebben

Középszintű érettségi feladatsor Fizika. Első rész

Középszintű érettségi feladatsor Fizika. Első rész Középszintű érettségi feladatsor Fizika Első rész Az alábbi kérdésekre adott válaszlehetőségek közül pontosan egy a jó. Írja be ennek a válasznak a betűjelét a jobb oldali fehér négyzetbe! (Ha szükséges,

Részletesebben

Magsugárzások. Előadásvázlat. Készítette: Dr. Blaskó Katalin

Magsugárzások. Előadásvázlat. Készítette: Dr. Blaskó Katalin Magsugárzások Előadásvázlat. Készítette: Dr. Blaskó Katalin Az Orvosbiologia Mérnökképzés "Radiológiai Technikák" cimű tantárgyának egy részlete. A további részeket : Dr. Makó Ernő (SOTE), Dr. Sükösd Csaba,

Részletesebben

Tamás Ferenc: Természetes radioaktivitás és hatásai

Tamás Ferenc: Természetes radioaktivitás és hatásai Tamás Ferenc: Természetes radioaktivitás és hatásai A radioaktivitás a nem stabil magú atomok (más néven: radioaktív) természetes úton való elbomlása. Ez a bomlás igen nagy energiájú ionizáló sugárzást

Részletesebben

FIZIKA KÖZÉPSZINTŐ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI TÉTELEK Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllı, 2012. május-június

FIZIKA KÖZÉPSZINTŐ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI TÉTELEK Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllı, 2012. május-június 1. Egyenes vonalú mozgások kinematikája mozgásokra jellemzı fizikai mennyiségek és mértékegységeik. átlagsebesség egyenes vonalú egyenletes mozgás egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás mozgásokra

Részletesebben

Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal. Dr. Vincze Árpád vincze@oah.hu

Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal. Dr. Vincze Árpád vincze@oah.hu Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal Dr. Vincze Árpád vincze@oah.hu Mitől függ a kölcsönhatás? VÁLASZ: Az anyag felépítése A sugárzások típusai, forrásai és főbb tulajdonságai A sugárzások és az anyag

Részletesebben

Gyorsítók. Veszprémi Viktor ATOMKI, Debrecen. Supported by NKTH and OTKA (H07-C 74281) 2009. augusztus 17 Hungarian Teacher Program, CERN 1

Gyorsítók. Veszprémi Viktor ATOMKI, Debrecen. Supported by NKTH and OTKA (H07-C 74281) 2009. augusztus 17 Hungarian Teacher Program, CERN 1 Gyorsítók Veszprémi Viktor ATOMKI, Debrecen Supported by NKTH and OTKA (H07-C 74281) 2009. augusztus 17 Hungarian Teacher Program, CERN 1 Az anyag felépítése Részecskefizika kvark, lepton Erős, gyenge,

Részletesebben

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT I. Egyszerű választásos teszt Karikázza be az egyetlen helyes, vagy egyetlen helytelen választ! 1. Hány neutront tartalmaz a 127-es tömegszámú, 53-as rendszámú jód izotóp? A) 74

Részletesebben

Magfizika. (Vázlat) 2. Az atommag jellemzői Az atommagok rendszáma Az atommagok tömegszáma Izotópok és szétválasztásuk Az atommagok mérete

Magfizika. (Vázlat) 2. Az atommag jellemzői Az atommagok rendszáma Az atommagok tömegszáma Izotópok és szétválasztásuk Az atommagok mérete Magfizika (Vázlat) 1. Az atommaggal kapcsolatos ismeretek kialakulásának történeti áttekintése a) A természetes radioaktivitás felfedezése b) Mesterséges atommag-átalakítás Proton felfedezése Neutron felfedezése

Részletesebben

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA m ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 17. FIZIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Fizika emelt szint írásbeli vizsga

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. november 6. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. november 6. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS

Részletesebben

Részecske- és magfizika vizsgakérdések

Részecske- és magfizika vizsgakérdések Részecske- és magfizika vizsgakérdések Az alábbi kérdések (vagy ezek kombinációi) fognak az írásbeli és szóbeli vizsgán is szerepelni. A vastag betűs kérdések egyszerűbb, beugró-kérdések, ezeknek kb. 90%-át

Részletesebben

Modern Fizika Labor. Fizika BSc. Értékelés: A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 5. mérés: Elektronspin rezonancia. 2008. március 18.

Modern Fizika Labor. Fizika BSc. Értékelés: A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 5. mérés: Elektronspin rezonancia. 2008. március 18. Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 28. március 18. A mérés száma és címe: 5. mérés: Elektronspin rezonancia Értékelés: A beadás dátuma: 28. március 26. A mérést végezte: 1/7 A mérés leírása:

Részletesebben

2. Melyik az, az elem, amelynek harmadik leggyakoribb izotópjában kétszer annyi neutron van, mint proton?

2. Melyik az, az elem, amelynek harmadik leggyakoribb izotópjában kétszer annyi neutron van, mint proton? GYAKORLÓ FELADATOK 1. Számítsd ki egyetlen szénatom tömegét! 2. Melyik az, az elem, amelynek harmadik leggyakoribb izotópjában kétszer annyi neutron van, mint proton? 3. Mi történik, ha megváltozik egy

Részletesebben

Atomfizika I. Az anyagszerkezetről alkotott kép változása Ókori görög filozófusok régi kérdése: Miből vannak a testek? Meddig osztható az anyag?

Atomfizika I. Az anyagszerkezetről alkotott kép változása Ókori görög filozófusok régi kérdése: Miből vannak a testek? Meddig osztható az anyag? Atomfizika I. Az anyagszerkezetről alkotott kép változása Ókori görög filozófusok régi kérdése: Miből vannak a testek? Meddig osztható az anyag? Platón (i.e. 427-347), Arisztotelész (=i.e. 387-322): Végtelenségig

Részletesebben

KOVÁCS ENDRe, PARIpÁS BÉLA, FIZIkA II.

KOVÁCS ENDRe, PARIpÁS BÉLA, FIZIkA II. KOVÁCS ENDRe, PARIpÁS BÉLA, FIZIkA II. 11 A MODERN FIZIKa ELEMEI XI. ATOMHÉJfIZIkA 1. GÁZOk emissziós ÉS AbSZORpCIÓS SZÍNkÉpe Az izzó szilárd test folytonos spektrumú sugárzást bocsát ki, azaz az egyes

Részletesebben

3. GAMMA-SUGÁRZÁS ENERGIÁJÁNAK MÉRÉSE GAMMA-SPEKTROMETRIAI MÓDSZERREL

3. GAMMA-SUGÁRZÁS ENERGIÁJÁNAK MÉRÉSE GAMMA-SPEKTROMETRIAI MÓDSZERREL 3. GAMMA-SUGÁRZÁS ENERGIÁJÁNAK MÉRÉSE GAMMA-SPEKTROMETRIAI MÓDSZERREL A gamma-sugárzás elektromágneses sugárzás, amely vákuumban fénysebességgel terjed. Anyagba ütközve kölcsönhatásba lép az anyag alkotóelemeivel,

Részletesebben

I. DOZIMETRIAI MENNYISÉGEK ÉS MÉRTÉKEGYSÉGEK

I. DOZIMETRIAI MENNYISÉGEK ÉS MÉRTÉKEGYSÉGEK 1 I. DOZIMETRIAI MENNYISÉGEK ÉS MÉRTÉKEGYSÉGEK 1) Iondózis/Besugárzási dózis (ro: Doza de ioni): A leveg egy adott V térfogatában létrejött ionok Q össztöltésének és az adott térfogatban található anyag

Részletesebben

1. A gyorsulás Kísérlet: Eszközök Számítsa ki

1. A gyorsulás Kísérlet: Eszközök Számítsa ki 1. A gyorsulás Gyakorlati példákra alapozva ismertesse a változó és az egyenletesen változó mozgást! Általánosítsa a sebesség fogalmát úgy, hogy azzal a változó mozgásokat is jellemezni lehessen! Ismertesse

Részletesebben

FIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Fizika középszint ÉRETTSÉGI VIZSGA 0. október 7. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM A dolgozatokat az útmutató utasításai szerint,

Részletesebben

Hőtan I. főtétele tesztek

Hőtan I. főtétele tesztek Hőtan I. főtétele tesztek. álassza ki a hamis állítást! a) A termodinamika I. főtétele a belső energia változása, a hőmennyiség és a munka között állaít meg összefüggést. b) A termodinamika I. főtétele

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK Környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek emelt szint 101 ÉRETTSÉGI VIZSGA 011. május 1. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

Rutherford-féle atommodell

Rutherford-féle atommodell Rutherfordféle atommodell Manchesteri Egyetem 1909 1911 Hans Geiger, Ernest Marsden Ernest Rutherford vezetésével Az arany szerkezetének felderítésére irányuló szóráskísérletek Alfarészecskékkel bombáztak

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 16. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2013. május 16. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Fizika

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. október 30. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. október 30. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

NEUTRON-DETEKTOROK VIZSGÁLATA. Mérési útmutató BME NTI 1997

NEUTRON-DETEKTOROK VIZSGÁLATA. Mérési útmutató BME NTI 1997 NEUTRON-DETEKTOROK VIZSGÁLATA Mérési útmutató Gyurkócza Csaba, Balázs László BME NTI 1997 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 3. 2. Elméleti összefoglalás 3. 2.1. A neutrondetektoroknál alkalmazható legfontosabb

Részletesebben

A fény korpuszkuláris jellegét tükröző fizikai jelenségek

A fény korpuszkuláris jellegét tükröző fizikai jelenségek A fény korpuszkuláris jellegét tükröző fizikai jelenségek A fény elektromágneses sugárzás, amely hullámjelleggel és korpuszkuláris sajátosságokkal is rendelkezik. A fény hullámjellege elsősorban az olyan

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

11.3. Az Achilles- ín egy olyan rugónak tekinthető, amelynek rugóállandója 3 10 5 N/m. Mekkora erő szükséges az ín 2 mm- rel történő megnyújtásához?

11.3. Az Achilles- ín egy olyan rugónak tekinthető, amelynek rugóállandója 3 10 5 N/m. Mekkora erő szükséges az ín 2 mm- rel történő megnyújtásához? Fényemisszió 2.45. Az elektromágneses spektrum látható tartománya a 400 és 800 nm- es hullámhosszak között található. Mely energiatartomány (ev- ban) felel meg ennek a hullámhossztartománynak? 2.56. A

Részletesebben

Szilárdtestek el e ek e tr t o r n o s n zer e k r ez e et e e t

Szilárdtestek el e ek e tr t o r n o s n zer e k r ez e et e e t Szilárdtestek elektronszerkezete Kvantummechanikai leírás Ismétlés: Schrödinger egyenlet, hullámfüggvény, hidrogén-atom, spin, Pauli-elv, periódusos rendszer 2 Szilárdtestek egyelektron-modellje a magok

Részletesebben

1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk:

1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk: Válaszoljatok a következő kérdésekre: 1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk: a) zéró izoterm átalakulásnál és végtelen az adiabatikusnál

Részletesebben

LABORATÓRIUMI GYAKORLAT. Alfa-, béta-, gamma-sugárzások mérése

LABORATÓRIUMI GYAKORLAT. Alfa-, béta-, gamma-sugárzások mérése LABORATÓRIUMI GYAKORLAT Alfa-, béta-, gamma-sugárzások mérése (Bódizs Dénes BME Nukleáris Technikai Intézet 2006) 1. BEVEZETÉS Környezetünkben számos radioaktív izotóp fordul elő. Ezek egy része természetes,

Részletesebben

FIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Fizika emelt szint ÉRETTSÉGI VIZSGA 03. október 5. FIZIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A dolgozatokat az útmutató utasításai szerint,

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Fizika középszint 0622 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. november 7. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A dolgozatokat az útmutató utasításai

Részletesebben

Modern fizika laboratórium

Modern fizika laboratórium Modern fizika laboratórium Röntgen-fluoreszcencia analízis Készítette: Básti József és Hagymási Imre 1. Bevezetés A röntgen-fluoreszcencia analízis (RFA) egy roncsolásmentes anyagvizsgálati módszer. Rövid

Részletesebben

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar Vegyi- és Katasztrófavédelmi Intézet Katasztrófavédelmi Tanszék.

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar Vegyi- és Katasztrófavédelmi Intézet Katasztrófavédelmi Tanszék. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar Vegyi- és Katasztrófavédelmi Intézet Katasztrófavédelmi Tanszék Radiológiai I egyetemi jegyzet Budapest, 2007 Írta: Dr. habil Vincze

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 14. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. május 14. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

FIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Fizika középszint 1011 É RETTSÉGI VIZSGA 010. október 8. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM A dolgozatokat az útmutató utasításai szerint,

Részletesebben

Középszintű érettségi feladatsor Fizika. Első rész

Középszintű érettségi feladatsor Fizika. Első rész Középszintű érettségi feladatsor Fizika Első rész Az alábbi kérdésekre adott válaszlehetőségek közül pontosan egy a jó. Írja be ennek a válasznak a betűjelét a jobb oldali fehér négyzetbe! (Ha szükséges,

Részletesebben

Atomfizika feladatok

Atomfizika feladatok Atomfizika feladatok Tarján Péter 2014 Gyakoribb szükséges állandók jele értéke egysége magyarázat N A 6,0221 10 23 1/mol Avogadro-állandó e 1,6022 10 19 C elemi töltés h 6,6261 10 34 Js Planck-állandó

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. november 3. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. november 3. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Berberin-klorid. Röntgenszínképek. (folytatás az előző számból)

Berberin-klorid. Röntgenszínképek. (folytatás az előző számból) Berberin-klorid Makkay Klára Röntgenszínképek (folytatás az előző számból) Az atom szerkezetének kutatásában az optikai színképek, mint kísérleti tények, igen fontos szerepet játszanak. (Lásd H-atom, Bohr

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 17. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Fizika középszint írásbeli vizsga

Részletesebben

L Ph 1. Az Egyenlítő fölötti közelítőleg homogén földi mágneses térben a proton (a mágneses indukció

L Ph 1. Az Egyenlítő fölötti közelítőleg homogén földi mágneses térben a proton (a mágneses indukció A 2008-as bajor fizika érettségi feladatok (Leistungskurs) Munkaidő: 240 perc (A vizsgázónak két, a szakbizottság által kiválasztott feladatsort kell kidolgoznia) L Ph 1 1. Kozmikus részecskék mozgása

Részletesebben

Az egészen kis részek. e. meli 03

Az egészen kis részek. e. meli 03 Atomok felépítése Az egészen kis részek 1 Epikürosz ( i.e. 34-70 ) az atomokat különböző horgokkal és kapcsokkal képzeli el. ( kapcsok eltörnek: víz elpárolog - lecsapódik??? ) Arisztotelész ( i.e. 384-3

Részletesebben

Javítási útmutató Fizika felmérő 2015

Javítási útmutató Fizika felmérő 2015 Javítási útmutató Fizika felmérő 2015 A tesztkérdésre csak 2 vagy 0 pont adható. Ha a fehér négyzetben megadott választ a hallgató áthúzza és mellette egyértelműen megadja a módosított (jó) válaszát a

Részletesebben

I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését!

I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését! I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését! Az atom az anyagok legkisebb, kémiai módszerekkel tovább már nem bontható része. Az atomok atommagból és

Részletesebben

V. fejezet. Modern fizika. Mi értjük!

V. fejezet. Modern fizika. Mi értjük! V. fejezet Modern fizika Mi értjük! 555 nm hullámhosszú zöld fénnyel világítják meg egy kiállítás tárgyait. a) Mekkora ennek a fénynek a frekvenciája, benne egy foton energiája és lendülete? b) A lámpa

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 13. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 13. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

6. RADIOAKTIVITÁS ÉS GEOTERMIKA

6. RADIOAKTIVITÁS ÉS GEOTERMIKA 6. RADIOAKTIVITÁS ÉS GEOTERMIKA Radioaktivitás A tapasztalat szerint a természetben előforduló néhány elem bizonyos izotópjai nem stabilak, hanem minden külső beavatkozástól mentesen radioaktív sugárzás

Részletesebben

Középszintű érettségi feladatsor Fizika. Első rész

Középszintű érettségi feladatsor Fizika. Első rész Középszintű érettségi feladatsor Fizika Első rész Az alábbi kérdésekre adott válaszleetőségek közül pontosan egy a jó. Írja be ennek a válasznak a betűjelét a jobb oldali feér négyzetbe! (Ha szükséges,

Részletesebben

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEINEK TÉMAKÖREI 2015. MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEINEK TÉMAKÖREI 2015. MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK - 1 - A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEINEK TÉMAKÖREI 2015. MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK 1. Newton törvényei Newton I. törvénye Kölcsönhatás, mozgásállapot, mozgásállapot-változás, tehetetlenség,

Részletesebben

Elektrosztatikai alapismeretek

Elektrosztatikai alapismeretek Elektrosztatikai alapismeretek THALÉSZ: a borostyánt (élektron) megdörzsölve az a könnyebb testeket magához vonzza. Az egymással szorosan érintkező anyagok elektromosan feltöltődnek, elektromos állapotba

Részletesebben

Az uránérc bányászata

Az uránérc bányászata Az uránérc bányászata Az urán különböző koncentrációban ugyan, de a világ minden pontján megtalálható. A talajban az átlagos koncentráció 3-5 gramm/tonna, és a tengerek és óceánok vizének minden köbméterében

Részletesebben

2.3 Newton törvények, mozgás lejtőn, pontrendszerek

2.3 Newton törvények, mozgás lejtőn, pontrendszerek Keresés (http://wwwtankonyvtarhu/hu) NVDA (http://wwwnvda-projectorg/) W3C (http://wwww3org/wai/intro/people-use-web/) A- (#) A (#) A+ (#) (#) English (/en/tartalom/tamop425/0027_fiz2/ch01s03html) Kapcsolat

Részletesebben

Elektrosztatika. 1.2. Mekkora két egyenlő nagyságú töltés taszítja egymást 10 m távolságból 100 N nagyságú erővel? megoldás

Elektrosztatika. 1.2. Mekkora két egyenlő nagyságú töltés taszítja egymást 10 m távolságból 100 N nagyságú erővel? megoldás Elektrosztatika 1.1. Mekkora távolságra van egymástól az a két pontszerű test, amelynek töltése 2. 10-6 C és 3. 10-8 C, és 60 N nagyságú erővel taszítják egymást? 1.2. Mekkora két egyenlő nagyságú töltés

Részletesebben

FIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Fizika emelt szint 1413 ÉRETTSÉGI VIZSGA 014. május 19. FIZIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A dolgozatokat az útmutató utasításai

Részletesebben

Tartalom Az atom szerkezete... 1 9 Atom. Részecske. Molekula... 1 4 Atommodellek... 4 6 A.) J. Thomson féle atommodell...4 B.) A Rutherford-féle vagy

Tartalom Az atom szerkezete... 1 9 Atom. Részecske. Molekula... 1 4 Atommodellek... 4 6 A.) J. Thomson féle atommodell...4 B.) A Rutherford-féle vagy Tartalom Az atom szerkezete... 1 9 Atom. Részecske. Molekula... 1 4 Atommodellek... 4 6 A.) J. Thomson féle atommodell...4 B.) A Rutherford-féle vagy bolygó atommodell... 4 5 C.) A Bohr-féle atommodell...

Részletesebben

FIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Fizika emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 010. május 18. FIZIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A dolgozatokat az útmutató utasításai

Részletesebben

Aktív zóna: A reaktornak az a térfogata, melyben a láncreakció végbemegy.

Aktív zóna: A reaktornak az a térfogata, melyben a láncreakció végbemegy. Nukleáris fogalomtár A leggyakrabban használt nukleáris fogalmak Az alábbi összeállítás az atomenergetikában, illetve a róla szóló hírekben leggyakrabban szereplő szakkifejezéseket kívánja meghatározni.

Részletesebben

Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete

Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete Mérés célja: 1909-ben ezt a mérést Robert Millikan végezte el először. Mérése során meg tudta határozni az elemi részecskék töltését. Ezért a felfedezéséért Nobel-díjat

Részletesebben

9. Radioaktív sugárzás mérése Geiger-Müller-csővel. Preparátum helyének meghatározása. Aktivitás mérés.

9. Radioaktív sugárzás mérése Geiger-Müller-csővel. Preparátum helyének meghatározása. Aktivitás mérés. 9. Radioaktív sugárzás mérése Geiger-Müller-csővel. Preparátum helyének meghatározása. ktivitás mérés. MÉRÉS CÉLJ: Megismerkedni a radioaktív sugárzás jellemzésére szolgáló mértékegységekkel, és a sugárzás

Részletesebben

1. MINTAFELADATSOR KÖZÉPSZINT

1. MINTAFELADATSOR KÖZÉPSZINT Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz FIZIKA 1. MINTAFELADATSOR KÖZÉPSZINT 2015 Az írásbeli vizsga időtartama: 120

Részletesebben

Atomfizika. Radioaktív sugárzások kölcsönhatásai. 2010. 10. 18. Biofizika, Nyitrai Miklós

Atomfizika. Radioaktív sugárzások kölcsönhatásai. 2010. 10. 18. Biofizika, Nyitrai Miklós Atomfizika. Radioaktív sugárzások kölcsönhatásai. 2010. 10. 18. Biofizika, Nyitrai Miklós Emlékeztető Radioaktív sugárzások keletkezése, típusai A Z A Z α-bomlás» α-sugárzás A Z 4 X X + 2 X A Z 4 2 X 4

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 18. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. május 18. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben