Tudnivalók. Dr. Horváth András, Berta Miklós. 0.2-es változat. Kedves Hallgató!

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tudnivalók. Dr. Horváth András, Berta Miklós. 0.2-es változat. Kedves Hallgató!"

Átírás

1 Kérdések és feladatok atom- és magfizikából Dr. Horváth András, Berta Miklós 0.2-es változat Tudnivalók Kedves Hallgató! Az alábbiakban egy válogatást közlünk az elmúlt évek vizsga- és ZH-feladataiból. Időnk és energiánk nincs egy lektorált, szerkesztett feladatgyűjtemény megjelentetésére, ezért a feladatok sorrendje önkényes. Több szak azonos témához tartozó feladatai is keverednek itt, így előfordulhat, hogy egy-egy témából van feladat, de a kedves Olvasó kurzusán az a téma nem kerül elő sem előadáson, sem vizsgán. Az azonban biztos, hogy ebben a formában is sokat könnyít a vizsgára való készülésben, mert a főiskolai szakokon a témakört szinte 100%-osan lefedi. A következő dolgokat figyelembe kell venni az olvasáskor: 1. Az elméleti és kidolgozott feladatok egy megoldását adjuk. Természetesen tartalmilag azonos, de más megfogalmazású, illetve a részeredményekhez más sorrendben eljutó megoldásokat is elfogadunk. 2. A kidolgozott feladatok megoldása csak a legfontosabb részleteket tartalmazza. Nincsenek pl. a részletszámítások, képletátrendezések lépései kiírva. (Elképesztően sok munka lenne begépelni.) A számonkérés során természetesen a részletszámításoknak rajt kell lenni a beadott papíron, azaz egy számolós feladat megoldása vizsgán vagy ZH-n az itt közölteknél bővebb kell legyen. 3. A számszerű végeredmények néha függenek a számítások során elkövetett kerekítési hibáktól. Kisebb-nagyobb eltérések ebből is adódhatnak. 4. A gyűjteményt időnként javítjuk és bővítjük. Érdemes néha utánanézni, van-e frissebb változat. A bővítéskor a feladatok sorszámozása átrendeződhet. Kérjük ezt figyelembe venni. Szigorúan tilos :-) bemagolni az itt közölt megoldásokat. Ez nem vezet a megértéshez, viszont több veszélye is van. Pl. a vizsgán szereplő kérdés lehet, hogy középtájon egyetlen szóban különbözik csak az itteni kidolgozott kérdéstől. Ekkor a bemagolt válasz teljesen rossz lehet. Másik veszély: a magolás nyomán leírt megoldás nem fogja tartalmazni a részletszámításokat. Ezek nélkül a megoldás értéke 0 pont, hisz a vizsgázó nem mutatja meg, hogy egyedül is képes megoldani a feladatot puskát készíteni ebből a gyűjteményből. Ezt nem kell bizonygatni :-). 1

2 3.... szidni a tanárt, miért nem csak innen válogat a vizsgán. Ez a feladatgyűjtemény elősegíti a tanulást. Aki ez alapján megérti az adott témát, az minden feladatot képes megoldani. Az azonban elfogadhatatlanul csökkentené a színvonalat, ha csak ebből a gyűjteményből adnánk feladatokat szidni a tanárt, miért nem dolgozott ki ilyen feladatgyűjteményt minden témához. Energiáink végesek. Ha látjuk a feladatgyűjtemény pozitív hatását a diákok tudására, akkor még jelen feltételek mellett (ingyenmunka) is folytatni fogjuk a munkát. Kérjük, jelezzék, ha hibát találnak a feladatgyűjteményben. Jó tanulást kívánnak a szerzők: Berta Miklós Dr. Horváth András Elméleti kérdések E-1.: Írja fel a hidrogénatom elektronjának mozgásegyenletét a Bohr-modell szerint! Válasz: m v2 r = e2 4πε 0 r 2 E-2.: Írja fel egy λ hullámhosszúságú foton impulzusát! Válasz: p = h λ E-3.: Hogyan keletkezik röntgensugárzás elektronnyaláb fémbe való becsapódásakor? Válasz: Fékezési: az anyagban a gyorsított külső elektron fékeződik. Mivel töltött részecske, így fékezési röntgensugárzás forrásává válik. Karakterisztikus: a gyors külső elektron az anyag atomjainak belső,,elektronpályáiról kötött elektront lök ki. Ennek helyére a magasabb pályák valamelyikéről elektron ugrik át, miközben a pályák közti energiakülönbséget egy foton formájában kisugározza. Ennek az átugró elektronnak a helyére megint csak egy magasabb pályáról elektron ugrik át... Az átugrásokkor keletkező fotonok a karakterisztikus röntgensugárzás fotonjai. E-4.: Írja fel Bohr posztulátumait! Válasz: Lásd a tankönyvben az Atomszerkezet című fejezetet. E-5.: Mit határoz meg fémek esetében a kilépési munka? Válasz: Azt a minimálisan szükséges külső munkamennyiséget, amivel a fém elektronját a fémből ki lehet szakítani. 2

3 E-6.: Mit jelent az a megállapítás, hogy a hidrogénatom spektruma vonalas? Válasz: Azt, hogy a hidrogén csak bizonyos frekvenciájú fotonokat tud kibocsátani vagy elnyelni. E-7.: Mekkora a perdület kvantuma (egységnyi adagja) a kvantummechanikában? Válasz: h 2π E-8.: Mire szolgál az atomerőművekben a moderátor? Válasz: A hasadáskor keletkező gyors neutronokat lassítja. E-9.: Mi a szükséges feltétele annak, hogy a nukleáris láncreakció szabályozható legyen? Válasz: A reaktor prompt neutronokra ne legyen kritikus, de ha beszámoljuk a késő neutronokat is, akkor már igen. E-10.: Milyen kettős szerepe van egy nyomottvizes reaktorban a víznek? Válasz: A víz a moderátor és a hűtőközeg is. E-11.: Mely két alapelv alapján magyarázható a periódusos rendszer szerkezete? Válasz: Az energiaminimum elve és a Pauli-elv alapján. E-12.: A paksi reaktorokban a hűtővíz hőmérséklete kb. 300 C. Hogy lehetséges, hogy még mindig folyékony halmazállapotú? Válasz: Úgy, hogy az egész reaktor egy zárt rendszer, amiben kb. 130 atmoszféra nyomás uralkodik. E-13.: Írja le, mit jelent a félév során tanult E = hν képlet három betűje. Mit mond ez a formula az elektromágneses sugárzásról? Válasz: E: foton energiája. h: Planck-állandó. ν: fény frekvenciája. Fizikai tartalom: az elektromágneses sugárzás ekkora adagokra, fotonokra csoportosítható pl. keletkezésekor és elnyelődésekor. E-14.: Fémre eső fotonok onnét elektronokat löknek ki. A fény melyik jellemzőjét kell változtatni, és milyen irányban, ha azt szeretnénk, hogy a kilépő elektronok sebessége csökkenjen? Miért? Válasz: Mivel egy foton egy elektronnal hat kölcsön, ezért a kilépő elektronok sebességét a belépő fotonok energiájának csökkentésével csökkenthetjük. Ez viszont az E = hν formula miatt a fotonok frekvenciájának csökkentésével (vagy hullámhosszának növelésével) érhető el. E-15.: Írja le, hogy a természetes radioaktivitás 3 fő fajtája esetében hogyan változik a bomló mag rendszáma és tömegszáma. Válasz: α: rendszám 2-vel csökken, tömegszám 4-gyel csökken. β: rendszám 1-gyel nő, tömegszám nem változik. γ: egyik sem változik. E-16.: Miért nem tapasztalható a Compton-effektus a látható fény fotonjainál? Válasz: A látható fény fotonjai sokkal kisebb tömegűek az elektronoknál. Ezért az elektronokon szóródva azokat csak kis mértékben gyorsítják fel, azaz kevés energiát vesztenek, így viszont energiájuk és frekvenciájuk csak elhanyagolható mértékben változik meg. Ezért a látható fény kimutatható frekvenciaváltozás nélkül szóródik az elektronokon, azaz a Compton-effektus nem mutatható ki. 3

4 E-17.: Miért? Mi történne a magreakciókkal egy atomerőműben, ha a moderátoranyag hirtelen eltűnne? Válasz: A moderátor nélkül a hasadáskor keletkező gyors neutronok nem lassulnánk le, ezért kisebb valószínűséggel hasítanának újabb magokat. Ez viszont a magreakciók leállását eredményezné. E-18.: Két atom magjának rendszáma megegyezik, de tömegszáma különbözik. Mondjon egy fontos szempontot, mely szempontjából azonosan és egy másikat, amely szempontjából különbözően viselkedik a két atom. Válasz: A két atom kémiai tulajdonságai lényegében megegyeznek. A két atom radioaktivitás szempontjából lényegesen eltérhet egymástól. (Vagy: az atomból képzett vegyületek forrás- és olvadáspontja térhet el kissé.) E-19.: A He, Fe és U atomok közül melyiknek a legnagyobb az egy nukleonra jutó kötési energiája? Nagyságrendileg mekkora ez az érték? Válasz: A Fe környékén a legnagyobb a kötési energia az összes atom közül, így az első kérdésre a válasz: a Fe körül. Itt egy nukleonra kb. 8,5 MeV kötési energia jut. (5 és 15 MeV között elfogadható a válasz.) E-20.: Írja fel azt a formulát, amelyik megadja, mekkora energiájú adagokban történik a fény kibocsátása! A használt betűknek adja meg a magyarázatát pár szóban! Válasz: ahol: E: foton energiája. h: Planck-állandó. ν: fény frekvenciája. E = hν E-21.: Fotonok ütköznek szabad elektronokkal. A szóródó fotonok frekvenciáját számottevően kisebbnek tapasztaljuk, mint a bemenőkét. Mit tudunk ez alapján mondani a fotonokról? Válasz: A fotonok tömege összemérhető kell legyen az elektronokéval. Ez csak röntgensugárzás esetén valósul meg. (A jelenség a Compton-effektus.) E-22.: Két foton közül az elsőnek nagyobb az energiája, mint a másodiknak. Melyiknek nagyobb a tömege? Melyiknek nagyobb a hullámhossza? Miért? Válasz: A nagyobb energia E = mc 2 miatt nagyobb tömeget is jelent, tehát az elsőnek nagyobb a tömege. A nagyobb energia E = hν miatt nagyobb frekvenciát is jelent, de az c = νλ miatt kisebb hullámhossznak felel meg. Tehát a másodiknak nagyobb a hullámhossza. E-23.: Ismertesse röviden, miért nem lép ki egy elektron sem a fémekből fény hatására, ha a fény hullámhossza egy kritikus értéket meghalad! Válasz: A fémekből való kilépéshez egy bizonyos energiára szükség van, amit kilépési munkának nevezünk. Ha a fény fotonjainak energiája ezt nem éri el, akkor nem történik kilépés. Márpedig a fotonok energiája fordítottan arányos a hullámhosszal (E = hc/λ), ezért nagy hullámhosszhoz kis energia tartozik. E-24.: Miért aranyfóliát használt Rutherford híres kísérletében? Válasz: Mert aranyból igen vékony fólia készíthető, ami nem nyeli el az alfa-sugárzást. 4

5 E-25.: A 90 foknál jobban eltérülő alfa-részecskékből miért lehetett az atommag létére következtetni a Rutherford-kísérletben? Válasz: A számítások szerint ilyen nagy eltérítést csak olyan erős elektromos tér tud okozni, mely csak akkor lép fel, ha az atom pozitív töltése igen kis helyre van koncentrálva. E-26.: Miért helytelen az atomot úgy elképzelni, mintha a klasszikus fizika törvényei szerint pontszerű elektronok keringenének az atommag körül? (1 ok elegendő.) Válasz: Ilyen méretskálán már nem hanyagolható el az elektron hullámtulajdonsága, ezért határozott pálya nem tulajdonítható neki. Vagy: A klasszikus fizika törvényei szerint a keringő elektronnak sugározniuk kellene és a számítások szerint az ebből fakadó energiaveszteség miatt a másodperc törtrésze alatt az elektron a magba zuhanna. E-27.: Az atomok színképvonalainak frekvenciájából az elektronszerkezet milyen számszerű jellemzőire lehet következtetni? Válasz: Az elektronok energiaszintjeinek távolságára. E-28.: A modern fizika szerint minden test rendelkezik hullámtulajdonsággal is. Mondjon egy okot, miért nem érzékelhető ez egy porszemnél! Válasz: Még a porszemek tömege is olyan nagy, hogy a hőmozgásból adódó mozgási sebesség esetén is hullámhosszuk sokkal kisebb, mint a fény hullámhossza. E-29.: Mit mutat meg a hullámfüggvény abszolút értékének négyzete? Válasz: A részecske megtalálási valószínűségét. E-30.: Sorolja fel az atomon belüli elektronokat jellemző kvantumszámokat! Válasz: főkvantumszám, mellékkvantumszám, mágneses kvantumszám, spinkvantumszám. E-31.: Az n = 3 fő- és l = 2-es mellékkvantumszámú állapotban legfeljebb hány elektron tartózkodhat egy atomon belül? Válasz: l = 2 miatt m = 2, 1, 0, 1, 2 állapotok megengedettek, mindegyikük esetén s = ±1/2 lehet. Ez összesen 5 2 = 10 lehetőség. E-32.: Mindenfajta részecskére vonatkozik Pauli-elv jellegű megszorítás? Ha nem, mondjon példát! Válasz: Nem, például a fotonokra nem érvényes. E-33.: Milyen kapcsolatban van az atom rendszáma és elektronjainak száma? Válasz: Megegyezik. E-34.: Milyen fizikai jelenség áll a mögött, amit úgy fejezünk ki szemléletesen, hogy Az atomok törekednek betöltött elektronhéjakat kialakítani.? Válasz: Az energiaminimum-elv. E-35.: Milyen az elektronszerkezete a nemesgázoknak? Válasz: A legkülső elektronhéjuk is teljesen betöltött. E-36.: Nagyságrendileg mekkora a magerők hatótávolsága? Válasz: m. E-37.: Mi a szerepe az elektronoknak az atommag szerkezetének kialakításában? Válasz: Gyakorlatilag semmi. 5

6 E-38.: Mit lehet meghatározni a tömegdefektus mértékéből? Válasz: A mag kötési energiáját. E-39.: Írja fel, hogyan változik egy atommag rendszáma és tömegszáma β-bomláskor! Válasz: A tömegszám nem változik, a rendszám eggyel nő. E-40.: Miért kíséri gyakran γ-sugárzás az α-sugárzást? Válasz: Mert az α-sugárzás után visszamaradó mag általában nincs energiaminimumban. A minimális energiájú állapotra törekvő magban pedig az alacsonyabb energiaszintekre kerülő nukleonok a közben felszabaduló energiát γ-sugárzás formájában sugározzák ki. E-41.: Nagyságrendileg mekkora egy α-részecske energiája? Válasz: 1 20 MeV E-42.: Hányadrészére csökken egy radioaktív anyag aktivitása 3 felezési idő alatt? Válasz: Nyolcadrészére. E-43.: Két radioaktív anyagdarabban pillanatnyilag azonos mennyiségű radioaktív atom van, de az első felezési ideje kétszerese a másodikénak. Hogyan viszonyulnak egymáshoz az aktivitások? Miért? Válasz: Tudjuk, hogy A = λn = (ln 2/T 1/2 )N. Azonos mennyiségű mag esetén tehát A és T 1/2 fordítottan arányosak. Ezért a feladatbeli második anyagdarab aktivitása kétszer nagyobb, mint az elsőé. E-44.: Mit értünk a láncreakciószerű maghasadás esetén kritikus tömeg alatt? Válasz: Azt a tömeget melynek együttléte szükséges az önfenntartó láncreakcióhoz. E-45.: Miben különbözik a dúsított urán a természetestől? Válasz: Több benne a 235-ös tömegszámú izotóp. E-46.: Milyen tulajdonságokkal kell rendelkezzen egy anyag, hogy jó moderátor legyen belőle maghasadáson alapuló láncreakciókhoz? (3 tulajdonság.) Válasz: 1. Kis valószínűséggel nyelje el a neutronokat. 2. Kicsi legyen a tömegszáma. 3. Nagy mennyiségben előállítható legyen. E-47.: Az atomerőművek biztonsági rúdjai hogyan viselkednek a neutronokkal szemben? Válasz: Elnyelik őket. E-48.: Mi a magas hőmérséklet szerepe a fúziós kísérletekben? Válasz: Az erős hőmozgás adja a magoknak azt az energiát, mely segítségével legyőzik egymás elektrosztatikus taszítását. Így tudnak olyan közel kerülni egymáshoz, hogy a magerők működésbe tudjanak lépni. E-49.: Az asztalon, tőlünk 5 m-re egy α-sugárzó anyagdarab van. Félnünk kell-e, hogy közvetlen sugárfertőzést kapunk? Miért? Válasz: Nem, mivel az α-sugárzást már 10 cm-es levegőréteg is szinte teljesen elnyeli. E-50.: Miért okoz erős kémiai roncsolást egy kis radioaktív anyagdarab is? Válasz: Azért, mert egy mag elbomlása során MeV nagyságrendű energia szabadul fel, míg a kémiai kötések energiája az ev nagyságrendjébe esik. Így egy radioaktív részecske milliós nagyságrendű kémiai kötést tud felbontani, miközben lefékeződik illetve elnyelődik az anyagban. 6

7 Kidolgozott feladatok K-1.:Régészek egy őskori lelet 14 C-izotópos vizsgálatakor megállapították, hogy a leletben a 14 C izotóp mennyisége az eredeti érték tized része. Határozza meg a lelet korát! (A 14 C izotóp β-bomlással bomlik, és felezési ideje év.) Megoldás:A feladat szövegéből adódik, hogy a 14 C-izotóp radioaktív bomlással bomlik, tehát érvényes a bomlási törvény: N(t) = N 0 e λt = N 0 e t ln 2 T 1/2 Mivel: ezért: A lelet tehát kb éves. t = T 1/2 N(t) N 0 = 0,1, ln 0,1 ln 2 = év K-2.:Becsülje meg, hogy a 12 6 C szén 1 kilogrammjában hány szénatom található! Megoldás:Az Avogadro-szám definíciójából következik, hogy 1 mól anyag N A = db alkotóelemet tartalmaz. Tehát elegendő meghatározni, hogy 1 kg 12 6 C szén hány mól. Továbbá ismert az anyagmennyiség definíciója, amelyből következik, hogy 1 mól 12 6 C szén 12 g. Tehát 1 kg 12 6 C szén anyagmennyisége: n = 1000/12 mól. n mól 12 6 C szénben tehát: N = n N A = atom van. K-3.: Becsülje meg mekkora a térfogata egy 235 U atommagnak! (A proton sugara 1, m.) Megoldás: Mivel az atommagok jó közelítéssel gömbnek tekinthetők, így csak egy R sugarú gömb térfogatát kell kiszámítani. Tudjuk, hogy az atommagok sugara és nukleonszáma között fennáll a következő összefüggés: R = r 0 A 1/3 Tehát: V = 4 3 πr3 = 1, m 3 7

8 K-4.:Számolja ki, milyen hullámhosszúságú az a foton, amelyik még éppen képes kiszakítani a hidrogén második gerjesztett állapotából az elektront! (A hidrogénbeli elektron energiája alapállapotban E 1 = 13,4 ev) Megoldás: A második gerjesztett állapotban az elektronállapot fő kvantumszáma n = 3. Tehát ebben az állapotban az elektron energiája: E 3 = E 1 = 1,5 ev n2 A fotonnak legalább ekkora abszolút értékű energiával kell rendelkeznie ahhoz, hogy az elektront kiszakítsa az atom kötelékéből. E ν = 1,5 ev = 2, J Tehát a hullámhossz: λ = h c E ν = 800 nm K-5.: Egy radioaktív anyagdarab egyféle izotópból áll. Minden bomláskor 10 MeV energia szabadul fel. A felezési idő 56 nap, a pillanatnyi aktivitás 9, Bq. Mekkora teljesítménnyel adja le most az energiát az anyagdarab? Hány atommag van benne most? Összesen mennyi energiát fog szétsugározni mostantól kezdve? Megoldás: Számoljuk ki előbb a bomlási állandót: λ = ln 2 T 1/2 = 0, = 1, s 1 s alatt A = 9, bomlás mindegyike E = 10 MeV energiát szabadít fel, így a teljesítmény nyilván: P = AE = 0,0147 W A másodpercenkénti bomlások szám épp az aktivitás: ahonnét a radioaktív magok száma: A = Nλ N = A λ = 6, Az össz energia az N atom elbomlásából származik, azaz: Eössz = E N = 1, J K-6.: A rádium felezési ideje 1590 év, és egy mag bomlásakor 17 MeV energia szabadul fel. A rádium móltömege kb. 230 g/mol. Másodpercenként hány joule energia szabadul fel egy 1 g-os Ra-darabban? Megoldás: 1 g, azaz 0,001 kg Ra-ban található atomok száma: N = 0,001 kg 0,230 kg/mol = 0,00435 mol = 0, = 2, A bomlási állandó egyszerűen számolható: λ = ln 2 T 1/2 = 0, , = 1, s Az aktivitás így: A = Nλ = 3, Bq 8

9 Mivel az aktivitás az 1 s alatti bomlások számát adja meg, és ismerjük egy bomlás E 1 = 17 MeV energiáját, ezért a felszabaduló teljesítmény nyilván: P = AE 1 = 3, , = 0,098 W K-7.: Egy uránmag hasadásakor kb. 200 MeV energia szabadul fel. Az urán móltömege kb. 230 g/mol. Becsülje meg, mennyi anyag alakul át a robbanás energiájává egy 20 kg-os urántöltetet tartalmazó bomba robbanásakor! Megoldás: 20 kg uránban levő magok száma: A felszabaduló energia tehát: N = 20 kg 0,23 kg = 5, E = N 200 MeV = 1, J Az ennek megfelelő tömeg: m = E = 0,019 kg c2 K-8.: Egy 4 He-atommag kb. 1,5%-kal könnyebb, mint két darab 2 H (nehézhidrogén). Mennyi energia szabadul fel 1 kg nehézhidrogénből, ha fúzióval 4 He-t gyártunk belőle? Hány napig tudna ebből egy feltételezett erőmű egy kisvárost energiával ellátni, ha a felszabaduló energiát 20% hatásfokkal tudnánk használhatóvá alakítani és a kisváros átlagosan 12 MW teljesítményt igényel? Megoldás: 1 kg nehézhidrogénből 1,5%, azaz m =0,015 kg tűnik el, pontosabban alakul át energiává. A felszabaduló energia tehát: E = mc 2 = 1, J A hasznosított energia ennek 20%-a, azaz E h = 0,2E és ezt P = 12 MW teljesítménnyel kellene felhasználni. P = E h /t miatt a kérdezett idő tehát: t = E h P = 2, s 260 nap K-9.: Protont gyorsítunk 2,5 MV feszültséggel, majd 0,14 T erősségű mágneses térbe lőjük. Itt 7000 fordulatot végeztetünk vele. Mennyi ideig tart az 7000 fordulat megtétele? Mekkora lesz a sebessége a fordulatok után? Megoldás: A mágneses térben tett fordulatok nem változtatják meg a proton sebességének nagyságát, hisz a mágneses tér nem végez munkát. A proton sebességét tehát a 2,5 MV-os gyorsítás határozza meg. Ez egyszerűen meghatározható a tanult összefüggés alapján: 1 v = c 1 (1 + qu m 0 ) = 0,0728 c = 2,2 m c s 2 (Megjegyzés: mivel a sebesség kisebb, mint c/10, ezért jó közelítéssel alkalmazható a klasszikus fizikai közelítés, de ekkor a megoldásnak feltétlen tartalmaznia kell a klasszikus közelítés jogosságának indoklását.) 9

10 Ilyen kis sebesség esetén a tömegnövekedés elhanyagolható, így egy fordulat ideje: T = 2π ηb = 2πm 0 qb = 4, s Ezért a 7000 fordulat ideje: T 7000 = 7000 T = 0,00328 s K-10.: Egy radioaktív anyagdarab aktivitása pillanatnyilag 5, Bq, és azt is tudjuk, hogy 0,08 W teljesítménnyel adja le energiáját. Hány elektronvolt az egy mag elbomlásakor felszabaduló energia? Tudjuk, hogy 6, db radioaktív mag van jelenleg az anyagban. Mekkora a felezési idő? Megoldás: A feladat szövege alapján a másodpercenkénti bomlások száma 5, , és ez 0,08 J energiának felel meg. Ezért az egy bomláskor felszabaduló energia: E 1 = P A = 0,08 J/s 5, /s = 1, J = 9,4 MeV Az aktivitás, a magok száma és a bomlási állandó közt egyszerű kapcsolat van, amiből utóbbi könnyen kiszámolható: A = N λ ahonnét λ = A N Ebből viszont a felezési idő kapható meg könnyen: T 1/2 = ln 2 λ = N ln 2 A = 6, ,6931 5, = 8, s (= 10,3 nap) K-11.: Egy radioaktív anyag felezési ideje 120 nap, pillanatnyi aktivitása 5, Bq. Mekkora lesz aktivitása 1000 nap múlva? Ha bomlásonként 9 MeV szabadul fel benne, akkor mekkora teljesítményt ad le kezdetben? Megoldás: t = 1000 nap múlva az aktivitás: A(t) = A 0 e λt A bomlási állandó a felezési időből számolható: λ = ln 2 T 1/2 = ln 2 1, s = 6, s Így a bomlási törvény már alkalmazható, azaz t = 1000 nap= 8, s múlva az aktivitás: A(t) = 5, e 5,78 = 1, Bq Mivel az aktivitás a másodpercenkénti bomlások számát adja meg, és bomlásonként E 1 = 9 MeV szabadul fel, ezért a kérdezett teljesítmény: P = A 0 E 1 = 5, s , J = 8, W 10

11 K-12.: Egy radioaktív anyagdarab aktivitása most 6, Bq, relatív atomtömege 129 g/mol, a radioaktív anyag össztömege 5,2 g. Hány el nem bomlott mag van benne most? Mekkora a felezési ideje? Mekkora lehetett aktivitása három felezési időnyivel a mérés pillanata előtt? Megoldás: Mivel 1 mól anyag 129 g tömegű, ezért 5,2 g nyilván 5,2/129 = 0,0403 mólnyi, azaz az el nem bomlott magok száma: N = 0, = 2, A bomlási állandó most már megkapható, hisz tudjuk, hogy A = Nλ: Innen a kérdezett felezési idő: λ = A N = 6, , = 2, s T 1/2 = ln 2 λ = 2, s ( év) Mivel egy felezési idő alatt az aktivitás feleződik, ezért három felezési idő alatt a nyolcadára csökken. Így két felezési idővel a mérés megkezdése előtt az aktivitás a pillanatnyinak a 8-szorosa kellett legyen, azaz: A = A 8 = 5, Bq /Ugyanez természetesen a bomlási törvényből is meghatározható, csak jóval bonyolultabban. Természetesen az a megoldás is jó!/ K-13.: Írja fel a 9-es rendszámú atom alapállapotában az elektronok kvantumszámait! Hány vegyértékelektronnal rendelkezik ez az atom? Megoldás: 2 elektron: n = 1, l = 0, m = 0, s = ±1/2; 2 elektron: n = 2, l = 0, m = 0, s = ±1/2; 2 elektron n = 2, l = 1, m = 0, s = ±1/2; 3 elektron az n = 2, l = 1, m = ±1, s = ±1/2 állapotok valamelyikében. Vegyértékelektronok száma: 7. (Ennyi van az n = 2-es, betöltetlen szinten.) K-14.: Egy radioaktív anyagdarab aktivitása pillanatnyilag 7, Bq, és azt is tudjuk, hogy 0,05 W teljesítménnyel adja le energiáját. Hány ev az egy mag elbomlásakor felszabaduló energia? Tudjuk, hogy 6, db radioaktív mag van jelenleg az anyagban. Mekkora a felezési idő? Mikor lesz aktivitása 10 8 Bq? Megoldás: Mivel másodpercenként A 0 = 7, bomlás történik, és az összesen 0,05 J energiát jelent, ezért 1 bomlás energiája: E 1 = Mivel A = Nλ, így a kezdeti időpontban: 0,05 J 7, = 6, J = 4, ev Ebből a felezési idő: A bomlástörvény: innét a kérdezett idő: λ = A 0 N 0 = 7, , = 1, s T 1/2 = ln 2 λ = 6, s ( 7,5 nap) A 1 = A 0 e λt t = 1 λ ln A 0 A 1 = 6, s ( 71 nap) 11

12 K-15.: Egy lézer 6, m hullámhosszúságú fotonokat bocsát ki 0,005 W teljesítménnyel. A kilépő nyaláb átmérője 5 mm. Legalább mekkora lesz a nyaláb átmérője 100 m út után? (A határozatlansági relációk szerint.) Mekkora lesz itt a fény intenzitása? (W/m 2 -ben mérve.) Megoldás: Alkalmazzuk a x p x h/(2π) határozatlansági relációt a lézersugár irányára merőlegesen! Ekkor x = d = 5 mm, ezért a nyalábra merőleges lendületbizonytalanság: A fotonok lendülete pedig: p x h 2πd p = h λ Ez azt jelenti, hogy a nyaláb irányában p a fotonok lendülete, a merőleges komponens pedig ± p x közt bármi lehet. Így irányuk bizonytalansága: tan α = p x p = λ 2πd 100 m utat megtéve ezért a nyaláb felfelé és lefelé egyaránt 100 m tan α-nyit fog kiszélesedni, az az új átmérő: D = d m tan α = d m λ 2πd = 0,0091 m = 9,1 mm Itt tehát A = (D/2) 2 π = 6, m 2 felületen oszlik meg a P = 0,005 W teljesítmény. Ezért az intenzitás: I = P A = 76,2 W m 2 Gyakorló feladatok Gy-1.: Milyen hullámhosszúságú foton keletkezik akkor amikor a hidrogénatom elektronja az n = 3 kvantumszámmal jellemzett állapotból az m = 2 kvantumszámmal jellemzett állapotba kerül? Gy-2.: Mekkora az ezüst felületéről λ = m hullámhosszúságú fotonok hatására kilépő fotoelektronok sebessége, ha a fotoelektronok az ezüst felszínéről λ kr = m hullámhosszúságú fotonok hatására kezdenek el kilépni? Gy-3.: Határozza meg a hidrogénatomok által kibocsátott azon fotonok hullámhosszát, amelyek az elektron 3-as főkvantumszámú pályájáról alapállapotba történő kvantumugráskor keletkeznek! Gy-4.: 55 kev feszültséggel gyorsított elektronok nagy rendszámú fém felületébe csapódnak. Mekkora a legnagyobb energiájú röntgenfotonok hullámhossza? Gy-5.: Mekkora a perdülete Bohr elmélete alapján a H atomban a második gerjesztett állapotban lévő elektronnak? Gy-6.: A rádium felezési ideje 1590 év, és egy mag bomlásakor 17 MeV energia szabadul fel. Másodpercenként hány joule energia szabadul fel egy 1 g-os Ra-darabban? Gy-7.: Egy radioaktív anyag aktivitását mérjük. A mérés kezdetekor ez 6, Bq, pontosan 3 nap múlva már csak 4, Bq. Mekkora a felezési ideje? Hány radioaktív atommag maradt meg a második mérés idejére? 12

13 Gy-8.: Egy ásatáskor előkerült csontvázban 0,35-ször annyi 14-es C-izotóp van, mint egy frissben. (A 12-eshez viszonyítva.) Milyen régi a lelet, ha a 14-es C-izotóp felezési ideje 5600 év? Gy-9.: Becsülje meg, mennyivel csökken 1 kg U tömege, ha az összes mag elhasad benne! (Tegyük fel, hogy kb. 200 MeV szabadul fel minden hasadáskor.) Gy-10.: Egy virágporszem tömege kg. Helyzetét egy mikroszkóp alatt m pontossággal határozzuk meg. Mekkora sebességbizonytalanság következik a határozatlansági relációkból? Ekkora sebességgel mennyi idő alatt tenné meg a távolságmérés pontosságának megfelelő távolságot, ha egy irányba haladna végig? Gy-11.: Egy fényforrás 100 W teljesítménnyel m hullámhosszúságú fotonokat sugároz. Hány foton hagyja el másodpercenként? Ha 3 m-re állunk tőle, hány foton lép 1 s alatt be egy szemünk pupilláján, ha a pupilla átmérőjét 3 mm-nek vesszük? 1 nap folyamatos működés alatt mekkora a kibocsátott fotonok össztömege? Gy-12.: Számolja ki, mekkora tömege van egy köbméter napfénynek, ha tudjuk, hogy merőleges beesés esetén a napfény 1368 W/m 2 intenzitású. Gy-13.: Egy felületet 1000 W/m 2 intenzitással m hullámhosszúságú fotonokból álló fény ér merőleges beeséssel. Hány foton éri a felület 1 m 2 -ét egy másodperc alatt? Mekkora az egyes fotonok lendülete? Ha a felület teljesen visszaveri a sugárzást, akkor mekkora nyomás származik a fotonoktól? Gy-14.: Számolja ki, milyen hullámhosszúságú az a foton, amelyik még képes kiszakítani a hidrogénatom 3-as főkvantumszámú állapotban levő elektronját! Melyik színképtartományba esik ez a foton? 13

Magfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem

Magfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 2. Mit nevezünk az atom tömegszámának? a) a protonok számát b) a neutronok számát c) a protonok és neutronok

Részletesebben

Az atommag összetétele, radioaktivitás

Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron

Részletesebben

Modern fizika vegyes tesztek

Modern fizika vegyes tesztek Modern fizika vegyes tesztek 1. Egy fotonnak és egy elektronnak ugyanakkora a hullámhossza. Melyik a helyes állítás? a) A foton lendülete (impulzusa) kisebb, mint az elektroné. b) A fotonnak és az elektronnak

Részletesebben

FIZIKA. Sugárzunk az elégedettségtől! (Atomfizika) Dr. Seres István

FIZIKA. Sugárzunk az elégedettségtől! (Atomfizika) Dr. Seres István Sugárzunk az elégedettségtől! () Dr. Seres István atommagfizika Atommodellek 440 IE Democritus, Leucippus, Epicurus 1803 1897 John Dalton J.J. Thomson 1911 Ernest Rutherford 19 Niels Bohr 3 Atommodellek

Részletesebben

Thomson-modell (puding-modell)

Thomson-modell (puding-modell) Atommodellek Thomson-modell (puding-modell) A XX. század elejére világossá vált, hogy az atomban található elektronok ugyanazok, mint a katódsugárzás részecskéi. Magyarázatra várt azonban, hogy mi tartja

Részletesebben

ATOMMODELLEK, SZÍNKÉP, KVANTUMSZÁMOK. Kalocsai Angéla, Kozma Enikő

ATOMMODELLEK, SZÍNKÉP, KVANTUMSZÁMOK. Kalocsai Angéla, Kozma Enikő ATOMMODELLEK, SZÍNKÉP, KVANTUMSZÁMOK Kalocsai Angéla, Kozma Enikő RUTHERFORD-FÉLE ATOMMODELL HIBÁI Elektromágneses sugárzáselmélettel ellentmondásban van Mivel: a keringő elektronok gyorsulnak Energiamegmaradás

Részletesebben

Az atommagtól a konnektorig

Az atommagtól a konnektorig Az atommagtól a konnektorig (Az atomenergetika alapjai) Dr. Aszódi Attila, Boros Ildikó BME Nukleáris Technikai Intézet Pázmándi Tamás KFKI Atomenergia Kutatóintézet Szervező: 1 Az atom felépítése kb.

Részletesebben

Tudnivalók. Dr. Horváth András. 0.1-es változat. Kedves Hallgató!

Tudnivalók. Dr. Horváth András. 0.1-es változat. Kedves Hallgató! Kérdések és feladatok rezgőmozgásokból Dr. Horváth András 0.1-es változat Tudnivalók Kedves Hallgató! Az alábbiakban egy válogatást közlünk az elmúlt évek vizsga- és ZH-feladataiból. Időnk és energiánk

Részletesebben

Dr. Horváth András. Gyakorló feladatok a FI03MI tárgyhoz (műszaki informatika és mérnöktanár informatika szak, 2. félév) 2003. szeptember 16.

Dr. Horváth András. Gyakorló feladatok a FI03MI tárgyhoz (műszaki informatika és mérnöktanár informatika szak, 2. félév) 2003. szeptember 16. Dr. Horváth András Gyakorló feladatok a FI03MI tárgyhoz (műszaki informatika és mérnöktanár informatika szak, 2. félév) 2003. szeptember 16. Tartalomjegyzék 1. A modern fizika alapjai 2 2. A félvezetőfizika

Részletesebben

Az ionizáló sugárzások fajtái, forrásai

Az ionizáló sugárzások fajtái, forrásai Az ionizáló sugárzások fajtái, forrásai magsugárzás Magsugárzások Röntgensugárzás Függelék. Intenzitás 2. Spektrum 3. Atom Repetitio est mater studiorum. Röntgen Ionizációnak nevezzük azt a folyamatot,

Részletesebben

Az atom szerkezete. Az eltérülés ritka de nagymértékű. Thomson puding atom-modellje nem lehet helyes.

Az atom szerkezete. Az eltérülés ritka de nagymértékű. Thomson puding atom-modellje nem lehet helyes. Az atom szerkezete Rutherford kísérlet (1911): Az atom pozitív töltése és a tömeg nagy része egy nagyon kis helyre összpontosul. Ezt nevezte el atommagnak. Az eltérülés ritka de nagymértékű. Thomson puding

Részletesebben

FIZIKA. Atommag fizika

FIZIKA. Atommag fizika Atommag összetétele Fajlagos kötési energia Fúzió, bomlás, hasadás Atomerőmű működése Radioaktív bomlástörvény Dozimetria 2 Atommag összetétele: Hélium atommag : 2 proton + 2 neutron 4 He 2 He Z A 4 2

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

Bevezetés a magfizikába

Bevezetés a magfizikába a magfizikába Berta Miklós SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. november 19. Bevezetés Kötési energia Magmodellek Magpotenciál Bevezetés 2 / 35 Bevezetés Bevezetés Kötési energia Magmodellek Magpotenciál Rutherford

Részletesebben

FIZIKA. Radioaktív sugárzás

FIZIKA. Radioaktív sugárzás Radioaktív sugárzás Atommag összetétele: Hélium atommag : 2 proton + 2 neutron 4 He 2 A He Z 4 2 A- tömegszám proton neutron együttesszáma Z- rendszám protonok száma 2 Atommag összetétele: Izotópok: azonos

Részletesebben

Atomfizika tesztek. 2. Az elektrolízis jelenségére vonatkozóan melyik összefüggés helytelen?

Atomfizika tesztek. 2. Az elektrolízis jelenségére vonatkozóan melyik összefüggés helytelen? Atomfizika tesztek 1. Melyik állítás nem helyes? a) Azonos tömegű ideális gázok azonos számú részecskét tartalmaznak. b) Normál állapotú, 22,41 liter térfogatú ideális gázok 6. 10 23 db részecskét tartalmaznak.

Részletesebben

Maghasadás, láncreakció, magfúzió

Maghasadás, láncreakció, magfúzió Maghasadás, láncreakció, magfúzió Maghasadás 1938-ban hoztak létre először maghasadást úgy, hogy urán atommagokat bombáztak neutronokkal. Ekkor az urán két közepes méretű atommagra bomlott el, és újabb

Részletesebben

Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár. Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár,

Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár. Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Facebook,

Részletesebben

Kémiai alapismeretek 2. hét

Kémiai alapismeretek 2. hét Kémiai alapismeretek 2. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék 2012. február 14. 1/15 2011/2012 II. félév, Horváth Attila c XIX sz. vége,

Részletesebben

Mit tanultunk kémiából?2.

Mit tanultunk kémiából?2. Mit tanultunk kémiából?2. Az anyagok rendkívül kicsi kémiai részecskékből épülnek fel. Több milliárd részecske Mól az anyagmennyiség mértékegysége. 1 mol atom= 6. 10 23 db atom 600.000.000.000.000.000.000.000

Részletesebben

KVANTUMMECHANIKA. a11.b-nek

KVANTUMMECHANIKA. a11.b-nek KVANTUMMECHANIKA a11.b-nek HŐMÉRSÉKLETI SUGÁRZÁS 1 Hősugárzás: elektromágneses hullám A sugárzás által szállított energia: intenzitás I, T és λkapcsolata? Példa: Nap (6000 K): sárga (látható) Föld (300

Részletesebben

Általános Kémia, BMEVESAA101

Általános Kémia, BMEVESAA101 Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Óravázlatok:

Részletesebben

(A Scientific American újság 1993. augusztusi számában megjelent cikk alapján)

(A Scientific American újság 1993. augusztusi számában megjelent cikk alapján) Országos Szilárd Leó Fizikaverseny Döntő 2014. I. kategória Minden feladat helyes megoldása 5 pontot ér. A feladatokat tetszőleges sorrendben, feladatonként külön lapon kell megoldani. A megoldáshoz bármilyen

Részletesebben

Fermi Dirac statisztika elemei

Fermi Dirac statisztika elemei Fermi Dirac statisztika elemei A Fermi Dirac statisztika alapjai Nagy részecskeszámú rendszerek fizikai jellemzéséhez statisztikai leírást kell alkalmazni. (Pl. gázokra érvényes klasszikus statisztika

Részletesebben

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI

Részletesebben

Atommodellek de Broglie hullámhossz Davisson-Germer-kísérlet

Atommodellek de Broglie hullámhossz Davisson-Germer-kísérlet Atommodellek de Broglie hullámhossz Davisson-Germer-kísérlet Utolsó módosítás: 2016. május 4. 1 Előzmények Az atomok színképe (1) A fehér fény komponensekre bontható: http://en.wikipedia.org/wiki/spectrum

Részletesebben

A sugárzások a rajz síkjára merőleges mágneses téren haladnak át γ α

A sugárzások a rajz síkjára merőleges mágneses téren haladnak át γ α Radioaktivitás, α-, β- és γ-bomlás, radioaktív bomlástörvény, bomlási sorok. röntgen sugárzás (fékezési és karakterisztikus), a Moseley-törvény, az uger folyamat Radioaktivitás: 1896 Becquerel uránérc

Részletesebben

OPTIKA. Fénykibocsátás mechanizmusa fényforrás típusok. Dr. Seres István

OPTIKA. Fénykibocsátás mechanizmusa fényforrás típusok. Dr. Seres István OPTIKA Fénykibocsátás mechanizmusa Dr. Seres István Bohr modell Niels Bohr (19) Rutherford felfedezte az atommagot, és igazolta, hogy negatív töltésű elektronok keringenek körülötte. Niels Bohr Bohr ezt

Részletesebben

PROMPT- ÉS KÉSŐ-GAMMA NEUTRONAKTIVÁCIÓS ANALÍZIS A GEOKÉMIÁBAN I. rész

PROMPT- ÉS KÉSŐ-GAMMA NEUTRONAKTIVÁCIÓS ANALÍZIS A GEOKÉMIÁBAN I. rész PROMPT- ÉS KÉSŐ-GAMMA NEUTRONAKTIVÁCIÓS ANALÍZIS A GEOKÉMIÁBAN I. rész MTA Izotópkutató Intézet Gméling Katalin, 2009. november 16. gmeling@iki.kfki.hu Isle of Skye, UK 1 MAGSPEKTROSZKÓPIAI MÓDSZEREK Gerjesztés:

Részletesebben

KOVÁCS ENDRe, PARIpÁS BÉLA, FIZIkA II.

KOVÁCS ENDRe, PARIpÁS BÉLA, FIZIkA II. KOVÁCS ENDRe, PARIpÁS BÉLA, FIZIkA II. 12 A MODERN FIZIKa ELEMEI XII. MAGfIZIkA ÉS RADIOAkTIVITÁS 1. AZ ATOmmAG Rutherford (1911) arra a következtetésre jutott, hogy az atom pozitív töltését hordozó anyag

Részletesebben

Atommag, atommag átalakulások, radioaktivitás

Atommag, atommag átalakulások, radioaktivitás Atommag, atommag átalakulások, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron

Részletesebben

61. Lecke Az anyagszerkezet alapjai

61. Lecke Az anyagszerkezet alapjai 61. Lecke Az anyagszerkezet alapjai GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési

Részletesebben

Fizika II. segédlet táv és levelező

Fizika II. segédlet táv és levelező Fizika II. segédlet táv és levelező Horváth Árpád 2012. június 9. A 284/6. alakú feladatsorszámok a Lökös Mayer Sebestyén Tóthné féle Kandós Fizika példatárra, a 38C-28 típusúak a Hudson Nelson: Útban

Részletesebben

Izotóp geológia: Elemek izotópjainak használata geológiai folyamatok értelmezéséhez.

Izotóp geológia: Elemek izotópjainak használata geológiai folyamatok értelmezéséhez. Radioaktív izotópok Izotópok Egy elem különböző tömegű (tömegszámú - A) formái; Egy elem izotópjainak a magjai azonos számú protont (rendszám - Z) és különböző számú neutront (N) tartalmaznak; Egy elem

Részletesebben

FIZIKA ZÁRÓVIZSGA 2015

FIZIKA ZÁRÓVIZSGA 2015 FIZIKA ZÁRÓVIZSGA 2015 TESZT A következő feladatokban a három vagy négy megadott válasz közül pontosan egy helyes. Írd be az általad helyesnek vélt válasz betűjelét a táblázat megfelelő cellájába! Indokolni

Részletesebben

Boyle kísérlete. Boyle 1781-ben ónt hevített és azt tapasztalta, hogy annak tömege. Robert Boyle angol fizikus, kémikus

Boyle kísérlete. Boyle 1781-ben ónt hevített és azt tapasztalta, hogy annak tömege. Robert Boyle angol fizikus, kémikus Boyle kísérlete Boyle 1781-ben ónt hevített és azt tapasztalta, hogy annak tömege Robert Boyle 1627-1691 angol fizikus, kémikus A tömegmegmaradás törvénye Lavoisier kísérlete 1. Boyle tapasztalata: ónt

Részletesebben

Biofizika tesztkérdések

Biofizika tesztkérdések Biofizika tesztkérdések Egyszerű választás E kérdéstípusban A, B,...-vel jelölt lehetőségek szerepelnek, melyek közül az egyetlen megfelelőt kell kiválasztani. A választ írja a kérdés előtt lévő kockába!

Részletesebben

Kormeghatározás gyorsítóval

Kormeghatározás gyorsítóval Beadás határideje 2012. január 31. A megoldásokat a kémia tanárodnak add oda! 1. ESETTANULMÁNY 9. évfolyam Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget és válaszoljon a kérdésekre! Kormeghatározás gyorsítóval

Részletesebben

RADIOKÉMIA SZÁMOLÁSI FELADATOK. 2005. Szilárdtest- és Radiokémiai Tanszék

RADIOKÉMIA SZÁMOLÁSI FELADATOK. 2005. Szilárdtest- és Radiokémiai Tanszék RADIOKÉMIA SZÁMOLÁSI FELADATOK 2005. Szilárdtest- és Radiokémiai Tanszék 1. Az atommag kötési energiája Az atommag kötési energiája az ún. tömegdefektusból ( m) számítható ki. m = [Z M p + N M n ] - M

Részletesebben

ATOMFIZIKA, RADIOAKTIVITÁS

ATOMFIZIKA, RADIOAKTIVITÁS ATOMFIZIKA, RADIOAKTIVITÁS 2013. 11. 08. A biofizika fizikai alapjai Magfizika Az atomhéj (atommag körüli elektronok) fizikáját a kvantumfizika írja le teljes körűen. A magfizika azonban még nem lezárt

Részletesebben

Kémiai alapismeretek 2. hét

Kémiai alapismeretek 2. hét Kémiai alapismeretek 2. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék 2014. szeptember 9.-12. 1/13 2014/2015 I. félév, Horváth Attila c Hullámtermészet:

Részletesebben

MAGFIZIKA. a 11.B-nek

MAGFIZIKA. a 11.B-nek MAGFIZIKA a 11.B-nek ATOMMAG Pozitív töltésű, rendkívül kicsi ATOMMAG Töltése Z e, ahol Z a rendszám 10 átmérő Tömege az atom 99,9%-a Sűrűsége: 10 rendkívül nagy! PROTON Jelentése: első (ld. prototípus,

Részletesebben

Elektronok, atomok. Általános Kémia - Elektronok, Atomok. Dia 1/61

Elektronok, atomok. Általános Kémia - Elektronok, Atomok. Dia 1/61 Elektronok, atomok 2-1 Elektromágneses sugárzás 2-2 Atomi Spektrum 2-3 Kvantumelmélet 2-4 A Bohr Atom 2-5 Az új Kvantummechanika 2-6 Hullámmechanika 2-7 Kvantumszámok Dia 1/61 Tartalom 2-8 Elektronsűrűség

Részletesebben

I. Az anyagszerkezetről alkotott kép változása Ókori görög filozófusok régi kérdése: Miből vannak a testek? Meddig osztható az anyag?

I. Az anyagszerkezetről alkotott kép változása Ókori görög filozófusok régi kérdése: Miből vannak a testek? Meddig osztható az anyag? I. Az anyagszerkezetről alkotott kép változása Ókori görög filozófusok régi kérdése: Miből vannak a testek? Meddig osztható az anyag? Platón (i.e. 427-347), Arisztotelész (=i.e. 387-322): Végtelenségig

Részletesebben

Radioaktivitás. 9.2 fejezet

Radioaktivitás. 9.2 fejezet Radioaktivitás 9.2 fejezet A bomlási törvény Bomlási folyamat alapjai: Értelmezés (bomlás): Azt a magfizikai folyamatot, amely során nagy tömegszámú atommagok spontán módon, azaz véletlenszerűen (statisztikailag)

Részletesebben

A lézer alapjairól (az iskolában)

A lézer alapjairól (az iskolában) A lézer alapjairól (az iskolában) Dr. Sükösd Csaba c. egyetemi tanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Tartalom Elektromágneses hullám (fény) kibocsátása Hogyan bocsát ki fényt egy atom? o

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI

Részletesebben

Fizika 2 (Modern fizika szemlélete) feladatsor

Fizika 2 (Modern fizika szemlélete) feladatsor Fizika 2 (Modern fizika szemlélete) feladatsor 1. Speciális relativitáselmélet 1. A Majmok bolygója című mozifilm és könyv szerint hibernált asztronauták a Föld távoli jövőjébe utaznak, amikorra az emberi

Részletesebben

Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz

Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz A fotonok az elektromágneses sugárzás hordozó részecskéi. Spinkvantumszámuk S=, tehát kvantumstatisztikai szempontból bozonok. Fotonoknak habár a spinkvantumszámuk,

Részletesebben

Mag- és neutronfizika

Mag- és neutronfizika Mag- és neutronfizika z elıadás célja: : megalapozni az atomenergetikai ismereteket félév során a következı témaköröket ismertetjük: Magfizikai alapfogalmak (atommagok, radioaktivitás) Sugárzás és anyag

Részletesebben

FIZIKA FELADATLAP Megoldási útmutató

FIZIKA FELADATLAP Megoldási útmutató 1. C 2. A 3. X 4. B 5. C 6. D 7. D 8. C 9. D 10. B 11. D 12. C 13. A 14. C 15. C 16. D 17. C 18. C 19. C 20. B FIZIKA FELADATLAP Megoldási útmutató I. RÉSZ Összesen 1 1. téma II. RÉSZ Atommodellek: Thomson

Részletesebben

A nukleáris fizika története, a nukleáris energetika születése

A nukleáris fizika története, a nukleáris energetika születése Tematika 1. Az atommagfizika elemei 2. A nukleáris fizika története, a nukleáris energetika születése 3. Magsugárzások detektálása és detektorai 4. Az atomreaktor 5. Reaktortípusok a felhasználás módja

Részletesebben

Mézerek és lézerek. Berta Miklós SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. november 19.

Mézerek és lézerek. Berta Miklós SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. november 19. és lézerek Berta Miklós SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. november 19. Fény és anyag kölcsönhatása 2 / 19 Fény és anyag kölcsönhatása Fény és anyag kölcsönhatása E 2 (1) (2) (3) E 1 (1) gerjesztés (2) spontán

Részletesebben

Színképelemzés. Romsics Imre 2014. április 11.

Színképelemzés. Romsics Imre 2014. április 11. Színképelemzés Romsics Imre 2014. április 11. 1 Más néven: Spektrofotometria A színképből kinyert információkból megállapítható: az atomok elektronszerkezete az elektronállapotokat jellemző kvantumszámok

Részletesebben

9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA

9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA 9. évfolyam Osztályozóvizsga tananyaga A testek mozgása 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás 2. Változó mozgás: gyorsulás fogalma, szabadon eső test mozgása 3. Bolygók mozgása: Kepler törvények A Newtoni

Részletesebben

19. A fényelektromos jelenségek vizsgálata

19. A fényelektromos jelenségek vizsgálata 19. A fényelektromos jelenségek vizsgálata PÁPICS PÉTER ISTVÁN csillagász, 3. évfolyam Mérőpár: Balázs Miklós 2006.04.19. Beadva: 2006.05.15. Értékelés: A MÉRÉS LEÍRÁSA Fontos megállapítás, hogy a fénysugárzásban

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

MAGFIZIKA. Egy elem jellemzője, kémiai tulajdonságainak meghatározója a protonok száma, azaz a rendszám.

MAGFIZIKA. Egy elem jellemzője, kémiai tulajdonságainak meghatározója a protonok száma, azaz a rendszám. MAGFIZIKA Az atom áll: Z számú elektronból Z számú protonból A-Z számú neutronból A proton és a neutron közös neve nukleon. A - az atom tömegszáma. Z az atom rendszáma Az atomok atommagból és az azt körülvevő

Részletesebben

A modern fizika születése

A modern fizika születése A modern fizika születése Lord Kelvin a 19. század végén azt mondta, hogy a fizika egy befejezett tudomány: Nincsen olyan probléma amit a tudomány ne tudna megoldani. A fizika egy befejezett tudomány,

Részletesebben

MIKROFIZIKA. Atomok és molekulák. Avogadro törvénye. www.baranyi.hu 2010. szeptember 19. FIZIKA TÁVOKTATÁS

MIKROFIZIKA. Atomok és molekulák. Avogadro törvénye. www.baranyi.hu 2010. szeptember 19. FIZIKA TÁVOKTATÁS MIKROFIZIKA Atomok és molekulák Avogadro törvénye A hidrogén a kémiai elemek között a legkönnyebb, részecskéi (atomjai) a legkissebbek. (A hidrogén kétatomos gáz, egyatomos állapotban nem fordul elő. Molekulája

Részletesebben

A fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske

A fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske A fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske Segítség az 5. tétel (Hogyan alkalmazható a hullám-részecske kettősség gondolata a fénysugárzás esetében?) megértéséhez és megtanulásához, továbbá

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 27. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. február 27. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Bevezetés az atomfizikába

Bevezetés az atomfizikába az atomfizikába Berta Miklós SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. október 25. Bevezetés Bevezetés 2 / 57 Bevezetés Bevezetés Makrovilág Klasszikus fizika Mikrovilág Jó-e a klasszikus fizika itt is? Túl kell

Részletesebben

AZ ATOM. Atom: atommag + elektronfelhő = proton, neutron, elektron. Elemi részecskék

AZ ATOM. Atom: atommag + elektronfelhő = proton, neutron, elektron. Elemi részecskék AZ ATOM Atom: atommag + elektronfelhő = proton, neutron, elektron Elemi részecskék Atomok Dalton elmélete (1805): John DALTON 1766-1844 1. Az elemek apró részecskékből, atomokból állnak. Atom: görög szó

Részletesebben

Termodinamika. Belső energia

Termodinamika. Belső energia Termodinamika Belső energia Egy rendszer belső energiáját az alkotó részecskék mozgási energiájának és a részecskék közötti kölcsönhatásból származó potenciális energiák teljes összegeként határozhatjuk

Részletesebben

Bevezetés a modern fizika fejezeteibe. 4. (a) Kvantummechanika. Utolsó módosítás: november 15. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék

Bevezetés a modern fizika fejezeteibe. 4. (a) Kvantummechanika. Utolsó módosítás: november 15. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 4. (a) Kvantummechanika Utolsó módosítás: 2015. november 15. 1 Előzmények Az atomok színképe (1) A fehér fény komponensekre bontható: http://en.wikipedia.org/wiki/spectrum

Részletesebben

A kvantummechanikai atommodell

A kvantummechanikai atommodell A kvantummechanikai atommodell A kvantummechanika alapjai A Heinsenberg-féle határozatlansági reláció A kvantummechanikai atommodell A kvantumszámok értelmezése A Stern-Gerlach kísérlet Az Einstein-de

Részletesebben

Radioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása.

Radioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása. Különböző sugárzások tulajdonságai Típus töltés Energia hordozó E spektrum Radioaktí sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktí sugárzások detektálása. α-sugárzás pozití

Részletesebben

Az atom felépítése, fénykibocsátás (tankönyv 68.o.- 86.o.)

Az atom felépítése, fénykibocsátás (tankönyv 68.o.- 86.o.) Az atom felépítése, fénykibocsátás (tankönyv 68.o.- 86.o.) Atomok, atommodellek (tankönyv 82.o.-84.o.) Már az ókorban Démokritosz (i. e. 500) úgy gondolta, hogy minden anyag tovább nem osztható alapegységekből,

Részletesebben

FIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Fizika középszint 1613 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 17. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A dolgozatokat az útmutató utasításai

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 17. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 17. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Fizika

Részletesebben

Modern Fizika Labor Fizika BSC

Modern Fizika Labor Fizika BSC Modern Fizika Labor Fizika BSC A mérés dátuma: 2009. május 4. A mérés száma és címe: 9. Röntgen-fluoreszencia analízis Értékelés: A beadás dátuma: 2009. május 13. A mérést végezte: Márton Krisztina Zsigmond

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Fizika középszint ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. november 5. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM A dolgozatokat az útmutató utasításai szerint, jól követhetően

Részletesebben

Tamás Ferenc: Természetes radioaktivitás és hatásai

Tamás Ferenc: Természetes radioaktivitás és hatásai Tamás Ferenc: Természetes radioaktivitás és hatásai A radioaktivitás a nem stabil magú atomok (más néven: radioaktív) természetes úton való elbomlása. Ez a bomlás igen nagy energiájú ionizáló sugárzást

Részletesebben

43. A modern fizika születése. A fényelektromos jelenség

43. A modern fizika születése. A fényelektromos jelenség 43. A modern fizika születése. A fényelektromos jelenség Röviden vázolja fel a XIX XX. századforduló idején a fizika tudományának helyzetét! Fogalmazza meg Planck kvantumhipotézisét! Kísérlet: Végezzen

Részletesebben

Mikroszerkezeti vizsgálatok

Mikroszerkezeti vizsgálatok Mikroszerkezeti vizsgálatok Dr. Szabó Péter BME Anyagtudomány és Technológia Tanszék 463-2954 szpj@eik.bme.hu www.att.bme.hu Tematika Optikai mikroszkópos vizsgálatok, klasszikus metallográfia. Kristálytan,

Részletesebben

Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal. Dr. Vincze Árpád vincze@oah.hu

Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal. Dr. Vincze Árpád vincze@oah.hu Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal Dr. Vincze Árpád vincze@oah.hu Mitől függ a kölcsönhatás? VÁLASZ: Az anyag felépítése A sugárzások típusai, forrásai és főbb tulajdonságai A sugárzások és az anyag

Részletesebben

Az anyagszerkezet alapjai

Az anyagszerkezet alapjai Kérdések Az anyagszerkezet alapjai Az atomok felépítése Mik az építőelemek? Milyen elvek szerint épül fel az anyag? Milyen szintjei vannak a struktúrának? Van-e végső, legkisebb építőelem? A legkisebbeknél

Részletesebben

Az elektron hullámtermészete. Készítette Kiss László

Az elektron hullámtermészete. Készítette Kiss László Az elektron hullámtermészete Készítette Kiss László Az elektron részecske jellemzői Az elektront Joseph John Thomson fedezte fel 1897-ben. 1906-ban Nobel díj! Az elektronoknak, az elektromos és mágneses

Részletesebben

Magsugárzások. Előadásvázlat. Készítette: Dr. Blaskó Katalin

Magsugárzások. Előadásvázlat. Készítette: Dr. Blaskó Katalin Magsugárzások Előadásvázlat. Készítette: Dr. Blaskó Katalin Az Orvosbiologia Mérnökképzés "Radiológiai Technikák" cimű tantárgyának egy részlete. A további részeket : Dr. Makó Ernő (SOTE), Dr. Sükösd Csaba,

Részletesebben

Röntgendiagnosztikai alapok

Röntgendiagnosztikai alapok Röntgendiagnosztikai alapok Dr. Voszka István A röntgensugárzás keltésének alternatív lehetőségei (röntgensugárzás keletkezik nagy sebességű, töltéssel rendelkező részecskék lefékeződésekor) Röntgencső:

Részletesebben

TOL A MEGYEI SZILÁRD LEÓ FIZIKAVERSE Y Szekszárd, március óra 11. osztály

TOL A MEGYEI SZILÁRD LEÓ FIZIKAVERSE Y Szekszárd, március óra 11. osztály TOL A MEGYEI SZILÁRD LEÓ FIZIKAVERSE Y Szekszárd, 2002 március 13 9-12 óra 11 osztály 1 Egyatomos ideális gáz az ábrán látható folyamatot végzi A folyamat elsõ szakasza izobár folyamat, a második szakasz

Részletesebben

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA m ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 17. FIZIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Fizika emelt szint írásbeli vizsga

Részletesebben

Folyadékszcintillációs spektroszkópia jegyz könyv

Folyadékszcintillációs spektroszkópia jegyz könyv Folyadékszcintillációs spektroszkópia jegyz könyv Zsigmond Anna Julia Fizika MSc I. Mérés vezet je: Horváth Ákos Mérés dátuma: 2010. október 21. Leadás dátuma: 2010. november 8. 1 1. Bevezetés A mérés

Részletesebben

Középszintű érettségi feladatsor Fizika. Első rész

Középszintű érettségi feladatsor Fizika. Első rész Középszintű érettségi feladatsor Fizika Első rész Az alábbi kérdésekre adott válaszlehetőségek közül pontosan egy a jó. Írja be ennek a válasznak a betűjelét a jobb oldali fehér négyzetbe! (Ha szükséges,

Részletesebben

Gyorsítók. Veszprémi Viktor ATOMKI, Debrecen. Supported by NKTH and OTKA (H07-C 74281) 2009. augusztus 17 Hungarian Teacher Program, CERN 1

Gyorsítók. Veszprémi Viktor ATOMKI, Debrecen. Supported by NKTH and OTKA (H07-C 74281) 2009. augusztus 17 Hungarian Teacher Program, CERN 1 Gyorsítók Veszprémi Viktor ATOMKI, Debrecen Supported by NKTH and OTKA (H07-C 74281) 2009. augusztus 17 Hungarian Teacher Program, CERN 1 Az anyag felépítése Részecskefizika kvark, lepton Erős, gyenge,

Részletesebben

Az atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o )

Az atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o ) Az atom- olvasni 2.1. Az atom felépítése Az atom pozitív töltésű atommagból és negatív töltésű elektronokból áll. Az atom atommagból és elektronburokból álló semleges kémiai részecske. Az atommag pozitív

Részletesebben

A hőmérsékleti sugárzás

A hőmérsékleti sugárzás A hőmérsékleti sugárzás Alapfogalmak 1. A hőmérsékleti sugárzás Értelmezés (hőmérsékleti sugárzás): A testek hőmérsékletével kapcsolatos, a teljes elektromágneses spektrumra kiterjedő sugárzást hőmérsékleti

Részletesebben

Az atommagot felépítő részecskék

Az atommagot felépítő részecskék MAGFIZIKA Az atommagot felépítő részecskék Proton: A hidrogénatom magja. töltése: Q p = e = 1,6 10 19 C, tömege: m p = 1,672 10-27 kg. Neutron: a protonnal közel megegyező tömegű semleges részecske. tömege:

Részletesebben

FIZIKA KÖZÉPSZINTŐ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI TÉTELEK Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllı, 2012. május-június

FIZIKA KÖZÉPSZINTŐ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI TÉTELEK Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllı, 2012. május-június 1. Egyenes vonalú mozgások kinematikája mozgásokra jellemzı fizikai mennyiségek és mértékegységeik. átlagsebesség egyenes vonalú egyenletes mozgás egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás mozgásokra

Részletesebben

Sugárvédelem kurzus fogorvostanhallgatók számra. Méretek. Az ionizáló sugárzások fajtái. 1. Atomfizika, Radioaktivitás és Röntgensugázás

Sugárvédelem kurzus fogorvostanhallgatók számra. Méretek. Az ionizáló sugárzások fajtái. 1. Atomfizika, Radioaktivitás és Röntgensugázás Az ionizáló sugárzások fajtái Sugárvédelem kurzus fogorvostanhallgatók számra Magsugárzások Röntgensugárzás 1. Atomfizika, Radioaktivitás és Röntgensugázás Dr. Smeller László Ionizáció: Az atomból vagy

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALKATRÉSZEK

ELEKTRONIKAI ALKATRÉSZEK ELEKTRONIKAI ALKATRÉSZEK VEZETÉS VÁKUUMBAN (EMISSZIÓ) 2. ELŐADÁS Fémek kilépési munkája Termikus emisszió vákuumban Hideg (autoelektromos) emisszió vákuumban Fotoelektromos emisszió vákuumban KILÉPÉSI

Részletesebben

A feladatok megoldásához csak a kiadott periódusos rendszer és számológép használható!

A feladatok megoldásához csak a kiadott periódusos rendszer és számológép használható! 1 MŰVELTSÉGI VERSENY KÉMIA TERMÉSZETTUDOMÁNYI KATEGÓRIA Kedves Versenyző! A versenyen szereplő kérdések egy része általad már tanult tananyaghoz kapcsolódik, ugyanakkor a kérdések másik része olyan ismereteket

Részletesebben

Magfizika. (Vázlat) 2. Az atommag jellemzői Az atommagok rendszáma Az atommagok tömegszáma Izotópok és szétválasztásuk Az atommagok mérete

Magfizika. (Vázlat) 2. Az atommag jellemzői Az atommagok rendszáma Az atommagok tömegszáma Izotópok és szétválasztásuk Az atommagok mérete Magfizika (Vázlat) 1. Az atommaggal kapcsolatos ismeretek kialakulásának történeti áttekintése a) A természetes radioaktivitás felfedezése b) Mesterséges atommag-átalakítás Proton felfedezése Neutron felfedezése

Részletesebben

Modern Fizika Labor. Fizika BSc. Értékelés: A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 5. mérés: Elektronspin rezonancia. 2008. március 18.

Modern Fizika Labor. Fizika BSc. Értékelés: A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 5. mérés: Elektronspin rezonancia. 2008. március 18. Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 28. március 18. A mérés száma és címe: 5. mérés: Elektronspin rezonancia Értékelés: A beadás dátuma: 28. március 26. A mérést végezte: 1/7 A mérés leírása:

Részletesebben

Atomfizika I. Az anyagszerkezetről alkotott kép változása Ókori görög filozófusok régi kérdése: Miből vannak a testek? Meddig osztható az anyag?

Atomfizika I. Az anyagszerkezetről alkotott kép változása Ókori görög filozófusok régi kérdése: Miből vannak a testek? Meddig osztható az anyag? Atomfizika I. Az anyagszerkezetről alkotott kép változása Ókori görög filozófusok régi kérdése: Miből vannak a testek? Meddig osztható az anyag? Platón (i.e. 427-347), Arisztotelész (=i.e. 387-322): Végtelenségig

Részletesebben

I. DOZIMETRIAI MENNYISÉGEK ÉS MÉRTÉKEGYSÉGEK

I. DOZIMETRIAI MENNYISÉGEK ÉS MÉRTÉKEGYSÉGEK 1 I. DOZIMETRIAI MENNYISÉGEK ÉS MÉRTÉKEGYSÉGEK 1) Iondózis/Besugárzási dózis (ro: Doza de ioni): A leveg egy adott V térfogatában létrejött ionok Q össztöltésének és az adott térfogatban található anyag

Részletesebben

Pásztázó elektronmikroszkóp. Alapelv. Szinkron pásztázás

Pásztázó elektronmikroszkóp. Alapelv. Szinkron pásztázás Pásztázó elektronmikroszkóp Scanning Electron Microscope (SEM) Rasterelektronenmikroskope (REM) Alapelv Egy elektronágyúval vékony elektronnyalábot állítunk elő. Ezzel pásztázzuk (eltérítő tekercsek segítségével)

Részletesebben

Részecske- és magfizika vizsgakérdések

Részecske- és magfizika vizsgakérdések Részecske- és magfizika vizsgakérdések Az alábbi kérdések (vagy ezek kombinációi) fognak az írásbeli és szóbeli vizsgán is szerepelni. A vastag betűs kérdések egyszerűbb, beugró-kérdések, ezeknek kb. 90%-át

Részletesebben