Atomfizika tesztek. 2. Az elektrolízis jelenségére vonatkozóan melyik összefüggés helytelen?

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Atomfizika tesztek. 2. Az elektrolízis jelenségére vonatkozóan melyik összefüggés helytelen?"

Átírás

1 Atomfizika tesztek 1. Melyik állítás nem helyes? a) Azonos tömegű ideális gázok azonos számú részecskét tartalmaznak. b) Normál állapotú, 22,41 liter térfogatú ideális gázok db részecskét tartalmaznak. c) Mólnyi mennyiségű ideális gázok azonos számú részecskét tartalmaznak. d) Azonos térfogat, nyomás és hőmérséklet mellett a gázok azonos számú részecskét tartalmaznak. 2. Az elektrolízis jelenségére vonatkozóan melyik összefüggés helytelen? a) m k I t b) m I t c) m k Q d) m Q 96500C 3. Melyik állítás helyes? a) Az elektrokémiai egyenérték az atomsúly és vegyérték hányadosa. b) Az egyenértéktömeg 1 C töltés által kiválasztott anyagmennyiség. c) Különböző anyagok elektrokémiai egyenértékei úgy aránylanak egymáshoz, mint egyenértéktömegeik. d) Az elektrokémiai egyenérték C töltés által kiválasztott anyagmennyiség. 4. Melyik állítás helyes? a) Az elektrokémiai egyenérték az 1 C töltés által kiválasztott anyagmennyiség. b) Az elektrokémiai egyenérték az atomsúly és vegyérték hányadosa. c) Amelyik anyag elektrokémiai egyenértéke nagyobb, annak egyenértéktömege kisebb. d) Az egyenértéktömeget megkapjuk, ha a vegyértéket osztjuk az atomsúllyal. 5. Melyik állítás nem helyes? a) Az egyenértéktömeg a C töltés által kiválasztott anyagmennyiség. b) Az elektrokémiai egyenérték az 1 C töltés által kiválasztott anyagmennyiség. c) Amelyik anyag elektrokémiai egyenértéke kisebb, annak egyenértéktömege nagyobb. d) Az egyenértéktömeg az atomsúly és a vegyérték hányadosa. 6. Melyik állítás nem helyes? a) Az egyenértéktömeg szorosa az elektrokémiai egyenérték. b) Az elektrokémiai egyenérték az atomsúly és vegyérték hányadosa. c) Különböző anyagok elektrokémiai egyenértékei úgy aránylanak egymáshoz, mint egyenértéktömegeik. d) Az elektrokémiai egyenérték az 1 C töltés által kiválasztott anyagmennyiség. 7. Melyik állítás nem helyes? a) Az állandó és többszörös súlyviszonyok kémiai törvényei az atomelmélet kialakulását segítették. b) Az elektron fajlagos töltését a katódsugarak gravitációs térben történő eltérülésével mérték meg. c) Az elektrolízis jelensége rámutatott arra, hogy az elektromos jelenségeknek jelentős szerepük van az anyag felépítésében. d) Az elemi töltés a Faraday-állandó és az Avogadro-szám hányadosa. 8. A fajlagos töltés a katódsugár mágneses térben történő mozgása alapján mérhető. Melyik állítás nem igaz ezzel kapcsolatban? a) A fajlagos töltés a töltés és a tömeg hányadosa. b) A katódsugár a mágneses térben a Lorentz-erő hatására körpályára tér. c) A fajlagos töltés méréséhez ismerni kell a gyorsító feszültséget. d) A fajlagos töltés méréséhez ismerni kell az elektron töltését.

2 9. A fajlagos töltés a katódsugár mágneses térben történő mozgása alapján mérhető. Melyik állítás nem igaz ezzel kapcsolatban? a) A katódsugár a mágneses térben a Lorentz-erő hatására körpályára tér. b) A fajlagos töltés a tömeg osztva a töltéssel. c) A fajlagos töltés méréséhez ismerni kell a gyorsító feszültséget. d) A fajlagos töltés méréséhez ismerni kell a mágneses tér erősségét. 10. Melyik állítás nem igaz? a) Az elemi töltést a katódsugarak mágneses térben való vizsgálatával az elektron tömegének ismerete nélkül is megmérhetjük. b) A katódsugár a mágneses térben a Lorentz-erő hatására körpályára tér. c) A fajlagos töltés méréséhez ismerni kell a körpálya sugarát. d) A fajlagos töltés méréséhez ismerni kell a gyorsító feszültséget. 11. Melyik állítás nem igaz a Rutherford-kísérlettel kapcsolatban? a) A kísérletben elektronokat bocsátottak nagyon vékony fémfólián keresztül. b) A kísérlet eredménye az a következtetés, hogy az anyag tömegének legnagyobb része az atom térfogatához képest rendkívül kicsiny pozitív töltésű atommagban van koncentrálva. c) A kísérlet eredménye az a következtetés, hogy a mag körül keringő elektronok száma megegyezik az atom rendszámával. d) A kísérletben a részecskék nagy része irányváltoztatás nélkül repült át a fémfólián. 12. Melyik állítás nem igaz a Rutherford-kísérlettel kapcsolatban? a) A kísérletben a részecskék legnagyobb része igen nagy mértékben eltérült az eredeti iránytól, sőt azt is észlelték, hogy néhány visszafelé szóródott. b) A kísérlet eredménye az a következtetés, hogy a mag körül keringő elektronok száma megegyezik az atom rendszámával. c) A kísérlet eredménye az a következtetés, hogy az anyag tömegének legnagyobb része az atom térfogatához képest rendkívül kicsiny pozitív töltésű atommagban van koncentrálva. d) A kísérletben -részecskéket irányítottak nagyon vékony fémfólián keresztül. 13. Melyik állítás nem igaz a Rutherford-kísérlettel kapcsolatban? a) A kísérletben -részecskéket irányítottak nagyon vékony fémfólián keresztül. b) A kísérletben az -részecskéket az atom elektronburka térítette el az eredeti iránytól. c) A kísérletben az -részecskék legnagyobb része irányváltoztatás nélkül áthaladt a fémfólián. d) A kísérlet eredménye az a következtetés, hogy a mag körül keringő elektronok száma megegyezik az atom rendszámával. 14. Melyik állítás nem igaz a Rutherford-kísérlettel kapcsolatban? a) A kísérletben -részecskéket irányítottak nagyon vékony fémfólián keresztül. b) A kísérletben az -részecskék legnagyobb része nagy mértékben eltérült az eredeti iránytól, sőt azt is észlelték, hogy néhány visszafelé szóródott. c) A kísérletben az -részecskéket az atom térfogatához képest rendkívül kicsiny pozitív töltésű atommagok térítették el az eredeti iránytól. d) A kísérlet eredménye, hogy az anyag nem tömör, tömegének legnagyobb része a kis méretű atommagban van koncentrálva. 15. Melyik állítás nem igaz a Rutherford-kísérlettel kapcsolatban? a) A kísérlet eredménye, hogy az anyag nem tömör, tömegének legnagyobb része a kis méretű atommagban van koncentrálva. b) A kísérlet eredménye, hogy az -részecskék kétszeresen pozitív töltésű He 2+ atommagok. c) A kísérlet eredménye az a következtetés, hogy a mag körül keringő elektronok száma megegyezik az atom rendszámával.

3 d) A kísérlet eredménye, hogy a Rutherford-féle atommodellben a mag és az elektronok közötti elektromos vonzóerő tarja pályán az elektronokat. 16. Az elemi töltést a Millikan-kísérletben mérték meg nagy pontossággal. Melyik állítás nem igaz a kísérlettel kapcsolatban? a) A kísérletben a beporlasztott olajcseppek méretét optikai módszerrel mérték. b) A kísérletben a gravitációt a mesterséges tér hatása ellensúlyozta. c) A kísérletben mágneses térbe olajcseppeket porlasztottak be. d) A beporlasztás során az olajcseppek elektromosan töltött állapotba kerültek. 17. Az elemi töltést a Millikan-kísérletben mérték meg nagy pontossággal. Melyik állítás nem igaz a kísérlettel kapcsolatban? a) A kísérletben olajcseppeket porlasztottak be kondenzátorlemezek közé. b) A beporlasztás során az olajcseppek elektromosan töltött állapotba kerültek. c) A kísérletben közvetlenül az elemi töltést mérték. d) A kísérletben a gravitációt a tér hatása ellensúlyozta. 18. Az elemi töltést a Millikan-kísérletben mérték meg nagy pontossággal. Melyik állítás nem igaz a kísérlettel kapcsolatban? a) A kísérletben olajcseppeket porlasztottak be kondenzátorlemezek közé. b) A beporlasztás során az olajcseppek elektromosan töltött állapotba kerültek. c) A beporlasztott olajcseppek mind azonos méretűek voltak, így lehetett tudni a cseppekre ható gravitációs erőt. d) A olajcseppek töltése mindig egy minimális töltés egész számú többszörösének bizonyult. 19. Az elemi töltést a Millikan-kísérletben mérték meg nagy pontossággal. Melyik állítás nem igaz a kísérlettel kapcsolatban? a) A kísérletben olajcseppeket porlasztottak be kondenzátorlemezek közé. b) A beporlasztás során az olajcseppek elektromosan töltött állapotba kerültek. c) A kísérletben az olajcseppek az elektromos tér és a gravitáció hatására lassan süllyedtek, s ezt a mozgást mérték. d) A olajcseppek töltése mindig egy minimális töltés egész számú többszörösének bizonyult. 20. Melyik állítás nem igaz? a) Max Planck a fényelektromos hatás vizsgálata során jutott el az energia-kvantum fogalmához. b) A feketetest sugárzás intenzitása egy bizonyos hullámhosszon maximális. c) A fotoeffektus során a fémből fény hatására elektronok lépnek ki. d) Max Planck megállapította, hogy a testek energiát elnyelni csak bizonyos adagokban képesek. 21. Melyik állítás nem igaz? a) Egy kis nyílású üreg majdnem tökéletes feketetest, mely minden sugárzást képes elnyelni, s így a legkisebb a kisugárzása is. b) Max Planck a hőmérsékleti sugárzás vizsgálata során jutott el az energia-kvantum fogalmához. c) A hőmérsékleti sugárzás során az intenzitás-hullámhossz függvénynek maximuma van. d) Max Planck megállapította, hogy a testek energiát elnyelni csak bizonyos adagokban képesek. 22. Melyik állítás nem igaz? a) Az energia-kvantum fogalmát először Einstein vezette be. b) Max Planck a hőmérsékleti sugárzás vizsgálata során jutott el az energia-kvantum fogalmához. c) A hőmérsékleti sugárzás során az intenzitás-hullámhossz függvénynek maximuma van. d) Minden test kisugárzása egyenesen arányos elnyelő képességével, így a feketetest sugároz a legintenzívebben. 23. Melyik állítás nem igaz?

4 a) A feketetest nem minden hullámhosszon sugároz, így színképe vonalas. b) Az energiakvantum fogalmát először Max Planck vezette be. c) Max Planck a hőmérsékleti sugárzás vizsgálata során jutott el az energia-kvantum fogalmához. d) Minden test kisugárzása egyenesen arányos elnyelő képességével. 24. A fényelektromos hatás, azaz a fotoeffektus jelenségével kapcsolatban melyik állítás helyes? a) A fémből bármely fény hatására kilépnek elektronok, ha a megvilágítás elég sokáig tart. b) A fotocellában az anódot világítjuk meg, róla az elektronok kilépnek, s így pozitív töltésűvé válik. c) A kilépési munka azzal az energiával egyenlő, mely az elektron kiszakításához kell. d) A kilépő elektronok energiája a megvilágítás erősségétől függ. 25. A fényelektromos hatás, azaz a fotoeffektus jelenségével kapcsolatban melyik állítás helyes? a) A megvilágítás erőssége nincs kapcsolatban a kilépő elektronok számával. b) A kilépési munka a fémre érkező foton energiájával egyenlő. c) A kilépő elektronok energiája a megvilágító fény frekvenciájától függ. d) Egy elektront több foton együttes energiája is kiszakíthat. 26. A fényelektromos hatás, azaz a fotoeffektus jelenségével kapcsolatban melyik állítás nem helyes? a) A kilépési munka avval az energiával egyenlő, mely az elektron kiszakításához kell. b) Egy elektronnal csak egy foton lép kölcsönhatásba. c) A kilépési munka és a kilépő elektron mozgási energiájának különbsége a foton energiája. d) A megvilágítás erősségétől függ a kilépő elektronok száma. 27. A fényelektromos hatás, azaz a fotoeffektus jelenségével kapcsolatban melyik állítás nem helyes? a) Ha különböző színű fényeket használunk a megvilágításhoz, nem mindig történik elektronkilépés. b) A kilépési munka az adott fém tulajdonsága. c) Ha azonos színű, de különböző intenzitású lámpákat használnunk a megvilágításhoz, a kilépő elektronok száma nem változik. d) A kilépő elektron mozgási energiája a foton energiájának és a kilépési munkának a különbsége. 28. A fotocella anódját és katódját kapcsoljuk áramforráshoz úgy, hogy a polaritást és a feszültség nagyságát is változtatni tudjuk, s árammérőt is kapcsoljunk az áramkörbe. Melyik állítás nem helyes? a) Kismértékű ellenfeszültség esetén is mérhető áram. b) Különböző intenzitású, azonos színű lámpákat használva, a fotocella árama mindig azonos ellenfeszültségnél szűnik meg. c) Különböző intenzitású, azonos színű lámpákat használva, a fotocella árama mindig azonos maximumot ér el. d) Különböző színű fényeket használva az áram megszűnéséhez szükséges ellenfeszültségek különbözők. 29. A fotocella anódját és katódját kapcsoljuk áramforráshoz úgy, hogy a polaritást és a feszültség nagyságát is változtatni tudjuk, s árammérőt is kapcsoljunk az áramkörbe. Melyik állítás nem helyes? a) Különböző intenzitású, azonos színű lámpákat használva, a fotocella árama mindig azonos ellenfeszültségnél szűnik meg. b) Különböző színű fényeket használva az áram megszűnéséhez szükséges ellenfeszültségek különbözők. c) Ha az anód a negatív pólus és a katód a pozitív, a fotocella árama azonnal megszűnik. d) Azonos színű, különböző intenzitású lámpákat használva, a fotocella árama különböző maximumokat ér el. 30. A fotocella anódját és katódját kapcsoljuk áramforráshoz úgy, hogy a polaritást és a feszültség nagyságát is változtatni tudjuk, s árammérőt is kapcsoljunk az áramkörbe. Melyik állítás nem helyes? a) Ha az áram éppen megszűnik, akkor a kilépő elektron mozgási energia-változása egyenlő az elektromos tér munkájával. b) Az áram megszűnésekor mérhető ellenfeszültség arányos a megvilágító fény frekvenciájával.

5 c) Ha az elektromos térnek a kilépő elektronokon az áram megszűnésekor végzett munkáját a megvilágító fény frekvenciájának függvényében ábrázoljuk, akkor az így kapott függvénynek maximuma van. d) Ha az ellenfeszültséget mérjük, akkor meghatározható a kilépő elektron mozgási energiája. 31. A fotocella anódját és katódját kapcsoljuk áramforráshoz úgy, hogy a polaritást és a feszültség nagyságát is változtatni tudjuk, s árammérőt is kapcsoljunk az áramkörbe. Ha ábrázoljuk az elektromos térnek a kilépő elektronokon az áram megszűnésekor végzett munkáját a megvilágító fény frekvenciájának függvényében, melyik állítás nem lesz helyes? a) A függvény lineáris. b) A függvény meredeksége a Planck-állandó. c) A függvény monoton csökkenő. d) A függvénynek az energiatengelyre extrapolált metszéspontja a kilépési munka ellentettje. 32. A fotocella katódjából kilépő elektronokat az ellentér fékezi le. Egy bizonyos kísérletben 1,25 V ellenfeszültség szükséges ahhoz, hogy az áram nullára csökkenjen. Mekkora volt a kilépő elektronok maximális sebessége? (Az elektron töltése 1, C; tömege 9, kg) a) 2, m/s b) 4, m/s c) 4, m/s d) 6, m/s 33. Tegyük fel, hogy bizonyos fotonok energiája éppen a kilépési munkára elegendő. Ennek alapján melyik számítás nem helyes? (h = 6, Js) a) Ha a kilépési munka 6, J, akkor a megvilágító fény frekvenciája 10, Hz. b) Ha a kilépési munka 4, J, akkor a megvilágító fény frekvenciája 6, Hz. c) Ha a kilépési munka 3, J, akkor a megvilágító fény frekvenciája 4, Hz. d) Ha a kilépési munka J, akkor a megvilágító fény frekvenciája 10, Hz. 34. Mekkora a foton energiája, ha hullámhossza adott? (c = m/s) a) Ha a hulláhossz 3, m, akkor a foton energiája 8, J. b) Ha a hulláhossz 4, m, akkor a foton energiája 5, J. c) Ha a hulláhossz 4, m, akkor a foton energiája 3, J. d) Ha a hulláhossz 5, m, akkor a foton energiája 3, J. 35. Mekkora a foton hullámhossza, ha energiája adott? (c = m/s) a) Ha a foton energiája 8, J, akkor hullámhossza 3, m. b) Ha a foton energiája 5, J, akkor hullámhossza 4, m. c) Ha a foton energiája 3, J, akkor hullámhossza 4, m. d) Ha a foton energiája 3, J, akkor hullámhossza 5, m. 36. Melyik állítás nem helyes? a) Az izzó szilárd testek színképe vonalas. b) Az anyag a rá eső fehér fényből éppen olyan hullámhosszú fényt képes elnyelni, amilyet kisugároz. c) Vonalas színképnek azt nevezzük, mikor a teljes spektrumból csak bizonyos hullámhosszúságú fények jelennek meg. d) A vonalas színkép úgy jön létre, hogy az elektron csak bizonyos energiaszinteken lehet, az ezek közötti átmenet során meghatározott energiájú fotonokat képes kibocsátani. 37. Melyik állítás nem helyes? a) Az izzó gázok atomjai messze vannak egymástól, az atomi elektronok egyformán viselkednek, egymással megegyező energiaszintjeik vannak, ezért jön létre a vonalas színkép. b) Folyadékok és szilárd anyagok atomjainak külső elektronjai egymáshoz közel vannak, nem tudnak egymástól függetlenül viselkedni, ezért ekkor folytonos színkép jön létre.

6 c) A Bohr-modell szerint az elektronok az atommag körül bármilyen pályán mozoghatnak, az ezek közötti átmenetek feleltethetők meg a kisugárzásnak, illetve elnyelődésnek. d) Bizonyos anyagok a velük közölt energiát látható fényenergiává alakítják az izzó testekhez képest sokkal alacsonyabb hőmérsékleten, ezt nevezzük lumineszcenciának. 38. Melyik állítás nem helyes? a) Ha a lumineszcencia a gerjesztés után hosszabb idő elteltével lép fel, foszforeszkálásról beszélünk. b) Izzó gázokban a magasabb energiák hőmozgásos ütközésekkel történő elérését termikus gerjesztésnek hívjuk. c) Az elnyelési színkép azért jön létre, mert az elnyelt foton energiáját az atom nem sugározza vissza. d) Ha a lumineszkálás a gerjesztés után rögtön fellép, fluoreszkálásról beszélünk. 39. Melyik állítás nem helyes? a) A vonalas színképek vizsgálata elvezet a meghatározott energiaszintek fogalmához. b) A Bohr-modell feltételezi, hogy az elektronok csak meghatározott pályákon keringhetnek az atomban. c) A Bohr-modell elektronpályái között tetszőleges energia-ugrás lehetséges. d) Niels Bohr a meghatározott elektronpályákat stacionárius állapotoknak nevezte. 40. Melyik állítás nem helyes? a) A vonalas színkép azért jön létre, mert az izzó gázok elektronjai csak meghatározott energiaugrásokra képesek. b) A kis nyomású higanygőzzel töltött katódsugárcsőben (Franck-Hertz-kísérlet) a higanyatomok elektronjai csak meghatározott energiaadagot képesek felvenni. c) A röntgencsőben az anódba csapódó nagy energiájú elektronok gerjesztik az anód elektronjait, melyek alapállapotba ugorva a látható fénynél kisebb energiájú röntgen-fotonokat bocsátanak ki. d) A röntgencsőben az anódba csapódó nagy energiájú elektronok lelassulás közben nagy energiájú röntgen-foton formájában sugározzák ki energiájukat. 41. Melyik állítás nem helyes? a) A röntgencsőben az anódba csapódó nagy energiájú elektronok lelassulás közben nagy energiájú röntgen-foton formájában sugározzák ki energiájukat. b) A röntgencsőben az anódba csapódó nagy energiájú elektronok gerjesztik az anód elektronjait, melyek alapállapotba ugorva nagy energiájú röntgen-fotont bocsátanak ki. c) A Bohr-modell megmagyarázza, hogy az atommag körül keringő elektron körmozgása során miért nem sugároz. d) A Bohr-modell úgy fogalmaz, hogy az elektronok csak meghatározott pályákon keringhetnek az atomban. 42. Melyik állítás hamis? a) A Compton-szórás kísérletben a nagy energiájú fotonok elektronokkal ütköztek. b) A Compton-szórás kísérletben a fotonokat az elektronburok térítette el. c) A Compton-szórás a fotonok részecsketermészetének döntő bizonyítéka. d) A Compton-szórás kísérletben röntgen-fotonokat használtak. 43. Melyik állítás hamis? a) A Compton-szórás kísérletben a nagy energiájú foton az állónak tekinthető elektronnal ütközött. b) A Compton-szórás kísérletben a foton-elektron ütközés tökéletesen rugalmatlannak tekinthető. c) A Compton-szórás kísérletben a fotonok energiájához képest a külső elektronok kötési energiája elhanyagolható. d) A Compton-szórás a fotonok részecsketermészetének döntő bizonyítéka. 44. Melyik állítás hamis? a) Egy foton energiája a frekvenciájával arányos. b) Egy foton impulzusa (lendülete) a sebességével fordítottan arányos.

7 c) Egy foton impulzusa (lendülete) a frekvenciájával fordítottan arányos. d) Egy foton tömege a sebességének négyzetével fordítottan arányos. 45. Melyik állítás hamis? a) Egy foton energiája a frekvenciájával arányos. b) Egy foton impulzusa (lendülete) a sebességével arányos. c) Egy foton impulzusa (lendülete) a frekvenciájával egyenesen arányos. d) Egy foton tömege az energiájával egyenesen arányos. 46. Melyik állítás hamis? a) Egy foton tömege a frekvenciájával arányos. b) Egy foton impulzusa (lendülete) a sebességével fordítottan arányos. c) Egy foton impulzusa (lendülete) az energiájával arányos. d) Egy foton tömege a sebességének négyzetével arányos. 47. Melyik állítás hamis? a) Egy foton tömege az energiájával arányos. b) Egy foton impulzusa (lendülete) a sebességével fordítottan arányos. c) Egy foton impulzusa (lendülete) az energiájával arányos. d) Egy foton tömege a sebességének négyzetével arányos. 48. Melyik párosítás helyes? a) Planck fotoeffektus magyarázata b) Einstein foton és elektron ütközésének vizsgálata c) Heisenberg határozatlansági reláció d) Davisson kettősrés kísérlet 49. Melyik párosítás helyes? a) Planck hőmérsékleti sugárzás magyarázata b) Bohr röntgensugárzás felfedezése c) Hertz vonalas színkép mérései d) de Broglie elektroninterferencia kimutatása 50. Melyik párosítás nem helyes? a) Einstein fotoeffektus magyarázata b) Compton elektroninterferencia kimutatása c) de Broglie az elektron hullámhosszának meghatározása d) Heisenberg határozatlansági reláció 51. Melyik párosítás nem helyes? a) Pauli periódusos rendszer felépítésének elve b) Compton foton és elektron rugalmas ütközésének vizsgálata c) Hertz elektroninterferencia kimutatása d) Einstein tömeg és energia kapcsolata 52. Melyik párosítás nem helyes? a) Davisson elektroninterferencia kimutatása b) Einstein fotoeffektus magyarázata c) de Broglie foton és elektron rugalmas ütközésének vizsgálata d) Heisenberg határozatlansági reláció 53. Melyik állítás hamis? a) Az elektron hullámhossza a kristályok rácsállandójával összemérhető. b) Az elektron hullámhossza a sebességével fordítottan arányos.

8 c) Az elektron hullámfrekvenciája az energiájával arányos. d) Az elektron hullámhossza a tömegével arányos. 54. Melyik állítás hamis? a) A fény kettős természete abban nyilvánul meg, hogy amikor terjed, akkor hullámként viselkedik, amikor elfogjuk, érzékeljük, kölcsönhatásba kerül, akkor részecskének mutatja magát. b) Az elektronok által létrehozott interferencia az elektron hullámtermészetének közvetlen bizonyítéka. c) A kettős természetet atomoknál is kimutatták. d) A Heisenberg-féle határozatlansági reláció azt fejezi ki, hogy a helykoordinátának és az energia pontos értékének egyidejű ismerete nem lehetséges. 55. Melyik állítás hamis? a) A kvantumszámok az elektron atomon belüli állapotát jellemzik. b) A Pauli-elv szerint egy atomon belül két elektronnak nem lehet egyenlő mind a négy kvantumszáma. c) Az elektron s, p, d, f, g állapota a mellékkvantumszám értékével jellemezhető. d) Adott főkvantumszám mellett a mellékkvantumszám növekedésével az atomok mérete nő. 56. Melyik állítás hamis? a) Adott főkvantumszám mellett a mellékkvantumszám növekedésével az atomok mérete csökken az atommag egyre erősebb vonzásának következtében. b) A periódusos rendszer első oszlopában lévő elemek külső elektronja kevéssé kötött, mert a többi elektron a pozitív mag vonzó hatását leárnyékolja. c) A mellékkvantumszámnak és a mágneses kvantumszámnak adott főkvantumszám mellett csak meghatározott értékei lehetnek. d) A He atom két elektronja azonos vagy ellenkező spinnel rendelkezhet. 1.a 2.b 3.c 4.a 5.c 6.a 7.b 8.d 9.b 10.a 11.a 12.a 13.b 14.b 15.b 16.c 17.c 18.c 19.c 20.a 21.a 22.a 23.a 24.c 25.c 26.c 27.c 28.c 29.c 30.c 31.c 32.d 33.d 34.d 35.d 36.a 37.c 38.c 39.c 40.c 41.c 42.b 43.b 44.c 45.b 46.d 47.d 48.c 49.a 50.b 51.c 52.c 53.d 54.d 55.d 56.d

Thomson-modell (puding-modell)

Thomson-modell (puding-modell) Atommodellek Thomson-modell (puding-modell) A XX. század elejére világossá vált, hogy az atomban található elektronok ugyanazok, mint a katódsugárzás részecskéi. Magyarázatra várt azonban, hogy mi tartja

Részletesebben

ATOMMODELLEK, SZÍNKÉP, KVANTUMSZÁMOK. Kalocsai Angéla, Kozma Enikő

ATOMMODELLEK, SZÍNKÉP, KVANTUMSZÁMOK. Kalocsai Angéla, Kozma Enikő ATOMMODELLEK, SZÍNKÉP, KVANTUMSZÁMOK Kalocsai Angéla, Kozma Enikő RUTHERFORD-FÉLE ATOMMODELL HIBÁI Elektromágneses sugárzáselmélettel ellentmondásban van Mivel: a keringő elektronok gyorsulnak Energiamegmaradás

Részletesebben

Modern fizika vegyes tesztek

Modern fizika vegyes tesztek Modern fizika vegyes tesztek 1. Egy fotonnak és egy elektronnak ugyanakkora a hullámhossza. Melyik a helyes állítás? a) A foton lendülete (impulzusa) kisebb, mint az elektroné. b) A fotonnak és az elektronnak

Részletesebben

KVANTUMMECHANIKA. a11.b-nek

KVANTUMMECHANIKA. a11.b-nek KVANTUMMECHANIKA a11.b-nek HŐMÉRSÉKLETI SUGÁRZÁS 1 Hősugárzás: elektromágneses hullám A sugárzás által szállított energia: intenzitás I, T és λkapcsolata? Példa: Nap (6000 K): sárga (látható) Föld (300

Részletesebben

Atommodellek de Broglie hullámhossz Davisson-Germer-kísérlet

Atommodellek de Broglie hullámhossz Davisson-Germer-kísérlet Atommodellek de Broglie hullámhossz Davisson-Germer-kísérlet Utolsó módosítás: 2016. május 4. 1 Előzmények Az atomok színképe (1) A fehér fény komponensekre bontható: http://en.wikipedia.org/wiki/spectrum

Részletesebben

OPTIKA. Fénykibocsátás mechanizmusa fényforrás típusok. Dr. Seres István

OPTIKA. Fénykibocsátás mechanizmusa fényforrás típusok. Dr. Seres István OPTIKA Fénykibocsátás mechanizmusa Dr. Seres István Bohr modell Niels Bohr (19) Rutherford felfedezte az atommagot, és igazolta, hogy negatív töltésű elektronok keringenek körülötte. Niels Bohr Bohr ezt

Részletesebben

Bevezetés a modern fizika fejezeteibe. 4. (a) Kvantummechanika. Utolsó módosítás: november 15. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék

Bevezetés a modern fizika fejezeteibe. 4. (a) Kvantummechanika. Utolsó módosítás: november 15. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 4. (a) Kvantummechanika Utolsó módosítás: 2015. november 15. 1 Előzmények Az atomok színképe (1) A fehér fény komponensekre bontható: http://en.wikipedia.org/wiki/spectrum

Részletesebben

Az atom felépítése, fénykibocsátás (tankönyv 68.o.- 86.o.)

Az atom felépítése, fénykibocsátás (tankönyv 68.o.- 86.o.) Az atom felépítése, fénykibocsátás (tankönyv 68.o.- 86.o.) Atomok, atommodellek (tankönyv 82.o.-84.o.) Már az ókorban Démokritosz (i. e. 500) úgy gondolta, hogy minden anyag tovább nem osztható alapegységekből,

Részletesebben

FIZIKA. Sugárzunk az elégedettségtől! (Atomfizika) Dr. Seres István

FIZIKA. Sugárzunk az elégedettségtől! (Atomfizika) Dr. Seres István Sugárzunk az elégedettségtől! () Dr. Seres István atommagfizika Atommodellek 440 IE Democritus, Leucippus, Epicurus 1803 1897 John Dalton J.J. Thomson 1911 Ernest Rutherford 19 Niels Bohr 3 Atommodellek

Részletesebben

A hőmérsékleti sugárzás

A hőmérsékleti sugárzás A hőmérsékleti sugárzás Alapfogalmak 1. A hőmérsékleti sugárzás Értelmezés (hőmérsékleti sugárzás): A testek hőmérsékletével kapcsolatos, a teljes elektromágneses spektrumra kiterjedő sugárzást hőmérsékleti

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

Atomfizika I. Az anyagszerkezetről alkotott kép változása Ókori görög filozófusok régi kérdése: Miből vannak a testek? Meddig osztható az anyag?

Atomfizika I. Az anyagszerkezetről alkotott kép változása Ókori görög filozófusok régi kérdése: Miből vannak a testek? Meddig osztható az anyag? Atomfizika I. Az anyagszerkezetről alkotott kép változása Ókori görög filozófusok régi kérdése: Miből vannak a testek? Meddig osztható az anyag? Platón (i.e. 427-347), Arisztotelész (=i.e. 387-322): Végtelenségig

Részletesebben

Magfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem

Magfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 2. Mit nevezünk az atom tömegszámának? a) a protonok számát b) a neutronok számát c) a protonok és neutronok

Részletesebben

A fény korpuszkuláris jellegét tükröző fizikai jelenségek

A fény korpuszkuláris jellegét tükröző fizikai jelenségek A fény korpuszkuláris jellegét tükröző fizikai jelenségek A fény elektromágneses sugárzás, amely hullámjelleggel és korpuszkuláris sajátosságokkal is rendelkezik. A fény hullámjellege elsősorban az olyan

Részletesebben

A fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske

A fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske A fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske Segítség az 5. tétel (Hogyan alkalmazható a hullám-részecske kettősség gondolata a fénysugárzás esetében?) megértéséhez és megtanulásához, továbbá

Részletesebben

19. A fényelektromos jelenségek vizsgálata

19. A fényelektromos jelenségek vizsgálata 19. A fényelektromos jelenségek vizsgálata PÁPICS PÉTER ISTVÁN csillagász, 3. évfolyam Mérőpár: Balázs Miklós 2006.04.19. Beadva: 2006.05.15. Értékelés: A MÉRÉS LEÍRÁSA Fontos megállapítás, hogy a fénysugárzásban

Részletesebben

Fizika II. segédlet táv és levelező

Fizika II. segédlet táv és levelező Fizika II. segédlet táv és levelező Horváth Árpád 2012. június 9. A 284/6. alakú feladatsorszámok a Lökös Mayer Sebestyén Tóthné féle Kandós Fizika példatárra, a 38C-28 típusúak a Hudson Nelson: Útban

Részletesebben

9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA

9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA 9. évfolyam Osztályozóvizsga tananyaga A testek mozgása 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás 2. Változó mozgás: gyorsulás fogalma, szabadon eső test mozgása 3. Bolygók mozgása: Kepler törvények A Newtoni

Részletesebben

ATOMFIZIKA (vázlat) 1) Bevezetés. 2) Az atomfogalom kialakulásának történeti áttekintése

ATOMFIZIKA (vázlat) 1) Bevezetés. 2) Az atomfogalom kialakulásának történeti áttekintése ATOMFIZIKA (vázlat) 1) Bevezetés ) Az atomfogalom kialakulásának történeti áttekintése 3) Az elektron felfedezése a) Elektrolízis b) Millikan-kísérlet c) Hidegemisszió d) Richardson-hatás e) Izzóelektromos

Részletesebben

ATOMFIZIKA. (vázlat) 1. Bevezetés. 2. Az atomfogalom kialakulásának történeti áttekintése

ATOMFIZIKA. (vázlat) 1. Bevezetés. 2. Az atomfogalom kialakulásának történeti áttekintése ATOMFIZIKA (vázlat) 1. Bevezetés. Az atomfogalom kialakulásának történeti áttekintése 3. Az elektron felfedezése a) Elektrolízis b) Millikan-kísérlet c) Hidegemisszió d) Richardson-hatás e) Izzóelektromos

Részletesebben

Radioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása.

Radioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása. Különböző sugárzások tulajdonságai Típus töltés Energia hordozó E spektrum Radioaktí sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktí sugárzások detektálása. α-sugárzás pozití

Részletesebben

FIZIKA KÖZÉPSZINTŐ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI TÉTELEK Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllı, 2012. május-június

FIZIKA KÖZÉPSZINTŐ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI TÉTELEK Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllı, 2012. május-június 1. Egyenes vonalú mozgások kinematikája mozgásokra jellemzı fizikai mennyiségek és mértékegységeik. átlagsebesség egyenes vonalú egyenletes mozgás egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás mozgásokra

Részletesebben

Az elektromágneses hullámok

Az elektromágneses hullámok 203. október Az elektromágneses hullámok PTE ÁOK Biofizikai Intézet Kutatók fizikusok, kémikusok, asztronómusok Sir Isaac Newton Sir William Herschel Johann Wilhelm Ritter Joseph von Fraunhofer Robert

Részletesebben

Az elektron hullámtermészete. Készítette Kiss László

Az elektron hullámtermészete. Készítette Kiss László Az elektron hullámtermészete Készítette Kiss László Az elektron részecske jellemzői Az elektront Joseph John Thomson fedezte fel 1897-ben. 1906-ban Nobel díj! Az elektronoknak, az elektromos és mágneses

Részletesebben

Elektromos áram. Vezetési jelenségek

Elektromos áram. Vezetési jelenségek Elektromos áram. Vezetési jelenségek Emlékeztető Elektromos áram: töltéshordozók egyirányú áramlása Áramkör részei: áramforrás, vezető, fogyasztó Áramköri jelek Emlékeztető Elektromos áram hatásai: Kémiai

Részletesebben

Kifejtendő kérdések június 13. Gyakorló feladatok

Kifejtendő kérdések június 13. Gyakorló feladatok Kifejtendő kérdések 2016. június 13. Gyakorló feladatok 1. Adott egy egyenletes térfogati töltéssel rendelkező, R sugarú gömb, melynek felületén a potenciál U 0. Az elektromos potenciál definíciója (1p)

Részletesebben

Fermi Dirac statisztika elemei

Fermi Dirac statisztika elemei Fermi Dirac statisztika elemei A Fermi Dirac statisztika alapjai Nagy részecskeszámú rendszerek fizikai jellemzéséhez statisztikai leírást kell alkalmazni. (Pl. gázokra érvényes klasszikus statisztika

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALKATRÉSZEK

ELEKTRONIKAI ALKATRÉSZEK ELEKTRONIKAI ALKATRÉSZEK VEZETÉS VÁKUUMBAN (EMISSZIÓ) 2. ELŐADÁS Fémek kilépési munkája Termikus emisszió vákuumban Hideg (autoelektromos) emisszió vákuumban Fotoelektromos emisszió vákuumban KILÉPÉSI

Részletesebben

a Bohr-féle atommodell (1913) Niels Hendrik David Bohr ( )

a Bohr-féle atommodell (1913) Niels Hendrik David Bohr ( ) a Bohr-féle atommodell (1913) Niels Hendrik David Bohr (1885-1962) atomok gerjesztése és ionizációja elektronnal való bombázással (1913-1914) James Franck (1882-1964) Gustav Ludwig Hertz (1887-1975) Nobel-díj

Részletesebben

Bevezetés az atomfizikába

Bevezetés az atomfizikába az atomfizikába Berta Miklós SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. október 25. Bevezetés Bevezetés 2 / 57 Bevezetés Bevezetés Makrovilág Klasszikus fizika Mikrovilág Jó-e a klasszikus fizika itt is? Túl kell

Részletesebben

ATOMFIZIKA. óravázlatok

ATOMFIZIKA. óravázlatok ATOMFIZIKA óravázlatok A fizika felosztása 1. Klasszikus fizika Olyan jelenségekkel és törvényekkel foglalkozik, amelyekről a mindennapi életben is szerezhetünk tapasztalatokat. 2. Modern fizika A fizikának

Részletesebben

A kvantumelmélet kísérletes háttere

A kvantumelmélet kísérletes háttere A kvantumelmélet kísérletes háttere A hőmérsékleti sugárzás A fényelektromos hatás A fény kettős természete. Anyaghullámok A XIX. század végén és a XX. század elején olyan kísérleti eredmények születtek,

Részletesebben

Munkagázok hatása a hegesztési technológiára és a hegesztési kötésre a CO 2 és a szilárdtest lézersugaras hegesztéseknél

Munkagázok hatása a hegesztési technológiára és a hegesztési kötésre a CO 2 és a szilárdtest lézersugaras hegesztéseknél Munkagázok hatása a hegesztési technológiára és a hegesztési kötésre a CO 2 és a szilárdtest lézersugaras hegesztéseknél Fémgőz és plazma Buza Gábor, Bauer Attila Messer Innovation Forum 2016. december

Részletesebben

4. Fényelektromos jelenség

4. Fényelektromos jelenség 4. Fényelektromos jelenség Kovács György 2013. április Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 2 2. Fotocella 3 3. Gyakorló kérdések 5 4. Mérési feladatok 5 1 1. Bevezetés Fémeket fénnyel megvilágítva, bizonyos körülmények

Részletesebben

Rutherford-féle atommodell

Rutherford-féle atommodell Rutherfordféle atommodell Manchesteri Egyetem 1909 1911 Hans Geiger, Ernest Marsden Ernest Rutherford vezetésével Az arany szerkezetének felderítésére irányuló szóráskísérletek Alfarészecskékkel bombáztak

Részletesebben

KOVÁCS ENDRe, PARIpÁS BÉLA, FIZIkA II.

KOVÁCS ENDRe, PARIpÁS BÉLA, FIZIkA II. KOVÁCS ENDRe, PARIpÁS BÉLA, FIZIkA II. 10 A MODERN FIZIKa ELEMEI X. A MODeRN fizikához vezető TApASZTALATOk 1. BeVeZeTÉS A fizika történetének egyik legnagyobb kérdése az volt, hogy az anyag a végtelenségig

Részletesebben

Színképelemzés. Romsics Imre 2014. április 11.

Színképelemzés. Romsics Imre 2014. április 11. Színképelemzés Romsics Imre 2014. április 11. 1 Más néven: Spektrofotometria A színképből kinyert információkból megállapítható: az atomok elektronszerkezete az elektronállapotokat jellemző kvantumszámok

Részletesebben

1. SI mértékegységrendszer

1. SI mértékegységrendszer I. ALAPFOGALMAK 1. SI mértékegységrendszer Alapegységek 1 Hosszúság (l): méter (m) 2 Tömeg (m): kilogramm (kg) 3 Idő (t): másodperc (s) 4 Áramerősség (I): amper (A) 5 Hőmérséklet (T): kelvin (K) 6 Anyagmennyiség

Részletesebben

Egyenáram tesztek. 3. Melyik mértékegység meghatározása nem helyes? a) V = J/s b) F = C/V c) A = C/s d) = V/A

Egyenáram tesztek. 3. Melyik mértékegység meghatározása nem helyes? a) V = J/s b) F = C/V c) A = C/s d) = V/A Egyenáram tesztek 1. Az alábbiak közül melyik nem tekinthető áramnak? a) Feltöltött kondenzátorlemezek között egy fémgolyó pattog. b) A generátor fémgömbje és egy földelt gömb között szikrakisülés történik.

Részletesebben

Kémiai alapismeretek 2. hét

Kémiai alapismeretek 2. hét Kémiai alapismeretek 2. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék 2012. február 14. 1/15 2011/2012 II. félév, Horváth Attila c XIX sz. vége,

Részletesebben

Szilárdtestek sávelmélete. Sávelmélet a szabadelektron-modell alapján

Szilárdtestek sávelmélete. Sávelmélet a szabadelektron-modell alapján Szilárdtestek sávelmélete Sávelmélet a szabadelektron-modell alapján A Fermi Dirac statisztika alapjai Nagy részecskeszámú rendszerek fizikai jellemzéséhez statisztikai leírást kell alkalmazni. (Pl. gázokra

Részletesebben

FIZIKA ZÁRÓVIZSGA 2015

FIZIKA ZÁRÓVIZSGA 2015 FIZIKA ZÁRÓVIZSGA 2015 TESZT A következő feladatokban a három vagy négy megadott válasz közül pontosan egy helyes. Írd be az általad helyesnek vélt válasz betűjelét a táblázat megfelelő cellájába! Indokolni

Részletesebben

Elektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény

Elektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény Elektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény Elektromos ellenállás Az anyag részecskéi akadályozzák a töltések mozgását. Ezt a tulajdonságot nevezzük elektromos ellenállásnak. Annak a fogyasztónak

Részletesebben

Az atommag összetétele, radioaktivitás

Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron

Részletesebben

Gyorsítók. Veszprémi Viktor ATOMKI, Debrecen. Supported by NKTH and OTKA (H07-C 74281) 2009. augusztus 17 Hungarian Teacher Program, CERN 1

Gyorsítók. Veszprémi Viktor ATOMKI, Debrecen. Supported by NKTH and OTKA (H07-C 74281) 2009. augusztus 17 Hungarian Teacher Program, CERN 1 Gyorsítók Veszprémi Viktor ATOMKI, Debrecen Supported by NKTH and OTKA (H07-C 74281) 2009. augusztus 17 Hungarian Teacher Program, CERN 1 Az anyag felépítése Részecskefizika kvark, lepton Erős, gyenge,

Részletesebben

Biofizika tesztkérdések

Biofizika tesztkérdések Biofizika tesztkérdések Egyszerű választás E kérdéstípusban A, B,...-vel jelölt lehetőségek szerepelnek, melyek közül az egyetlen megfelelőt kell kiválasztani. A választ írja a kérdés előtt lévő kockába!

Részletesebben

Osztályozó vizsga anyagok. Fizika

Osztályozó vizsga anyagok. Fizika Osztályozó vizsga anyagok Fizika 9. osztály Kinematika Mozgás és kölcsönhatás Az egyenes vonalú egyenletes mozgás leírása A sebesség fogalma, egységei A sebesség iránya Vektormennyiség fogalma Az egyenes

Részletesebben

Elektromos áram, áramkör

Elektromos áram, áramkör Elektromos áram, áramkör Az anyagok szerkezete Az anyagokat atomok, molekulák építik fel, ezekben negatív elektromos állapotú elektronok és pozitív elektromos állapotú protonok vannak. Az atomokban ezek

Részletesebben

Elektromos áram, egyenáram

Elektromos áram, egyenáram Elektromos áram, egyenáram Áram Az elektromos töltések egyirányú, rendezett mozgását, áramlását, elektromos áramnak nevezzük. (A fémekben az elektronok áramlanak, folyadékokban, oldatokban az oldott ionok,

Részletesebben

Kémiai alapismeretek 2. hét

Kémiai alapismeretek 2. hét Kémiai alapismeretek 2. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék 2014. szeptember 9.-12. 1/13 2014/2015 I. félév, Horváth Attila c Hullámtermészet:

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. november 3. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. november 3. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

TestLine - Fizika 8. évfolyam elektromosság alapok Minta feladatsor

TestLine - Fizika 8. évfolyam elektromosság alapok Minta feladatsor Mi az áramerősség fogalma? (1 helyes válasz) 1. 1:56 Normál Egységnyi idő alatt áthaladó töltések száma. Egységnyi idő alatt áthaladó feszültségek száma. Egységnyi idő alatt áthaladó áramerősségek száma.

Részletesebben

Egyenáram. Áramkörök jellemzése Fogyasztók és áramforrások kapcsolása Az áramvezetés típusai

Egyenáram. Áramkörök jellemzése Fogyasztók és áramforrások kapcsolása Az áramvezetés típusai Egyenáram Áramkörök jellemzése Fogyasztók és áramforrások kapcsolása Az áramvezetés típusai Elektromos áram Az elektromos töltéshordozók meghatározott irányú rendezett mozgását elektromos áramnak nevezzük.

Részletesebben

Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz

Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz A fotonok az elektromágneses sugárzás hordozó részecskéi. Spinkvantumszámuk S=, tehát kvantumstatisztikai szempontból bozonok. Fotonoknak habár a spinkvantumszámuk,

Részletesebben

TestLine - Csefi tesztje-01 Minta feladatsor

TestLine - Csefi tesztje-01 Minta feladatsor TestLine - sefi tesztje-01 FIZIK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSELI VIZSG TESZTKÉRDÉSEI 2010. május 18. 1. Melyik mértékegység lehet a gyorsulás mértékegysége? (1 helyes válasz) W/J. J/kg. N/kg. 2. Hogyan változik egy

Részletesebben

Elektronok, atomok. Általános Kémia - Elektronok, Atomok. Dia 1/61

Elektronok, atomok. Általános Kémia - Elektronok, Atomok. Dia 1/61 Elektronok, atomok 2-1 Elektromágneses sugárzás 2-2 Atomi Spektrum 2-3 Kvantumelmélet 2-4 A Bohr Atom 2-5 Az új Kvantummechanika 2-6 Hullámmechanika 2-7 Kvantumszámok Dia 1/61 Tartalom 2-8 Elektronsűrűség

Részletesebben

FIZIKA FELADATLAP Megoldási útmutató

FIZIKA FELADATLAP Megoldási útmutató 1. C 2. A 3. X 4. B 5. C 6. D 7. D 8. C 9. D 10. B 11. D 12. C 13. A 14. C 15. C 16. D 17. C 18. C 19. C 20. B FIZIKA FELADATLAP Megoldási útmutató I. RÉSZ Összesen 1 1. téma II. RÉSZ Atommodellek: Thomson

Részletesebben

Kvantummechanika. - dióhéjban - Kasza Gábor július 5. - Berze TÖK

Kvantummechanika. - dióhéjban - Kasza Gábor július 5. - Berze TÖK Kvantummechanika - dióhéjban - Kasza Gábor 2016. július 5. - Berze TÖK 1 / 27 Mire fogunk választ kapni az előadásból? Miért KVANTUMmechanika? Miért részecske? Miért hullám? Mit mond a Schrödinger-egyenlet?

Részletesebben

Elektromos áram, egyenáram

Elektromos áram, egyenáram Elektromos áram, egyenáram Áram Az elektromos töltések egyirányú, rendezett mozgását, áramlását, elektromos áramnak nevezzük. (A fémekben az elektronok áramlanak, folyadékokban, oldatokban az oldott ionok,

Részletesebben

Termodinamika. Belső energia

Termodinamika. Belső energia Termodinamika Belső energia Egy rendszer belső energiáját az alkotó részecskék mozgási energiájának és a részecskék közötti kölcsönhatásból származó potenciális energiák teljes összegeként határozhatjuk

Részletesebben

Az atomfizika rövid története

Az atomfizika rövid története Az atomfizika rövid története Az atom név atomosz oszthatatlan szóból származik. Az anyag azon legkisebb részecskéit nevezték így, amelyek még megőrzik a tulajdonságait. Arra gondoltak, hogyha egy darab

Részletesebben

Kvantumos információ megosztásának és feldolgozásának fizikai alapjai

Kvantumos információ megosztásának és feldolgozásának fizikai alapjai Kvantumos információ megosztásának és feldolgozásának fizikai alapjai Kis Zsolt Kvantumoptikai és Kvantuminformatikai Osztály MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont H-1121 Budapest, Konkoly-Thege Miklós út 29-33

Részletesebben

Szilárdtestek el e ek e tr t o r n o s n zer e k r ez e et e e t

Szilárdtestek el e ek e tr t o r n o s n zer e k r ez e et e e t Szilárdtestek elektronszerkezete Kvantummechanikai leírás Ismétlés: Schrödinger egyenlet, hullámfüggvény, hidrogén-atom, spin, Pauli-elv, periódusos rendszer 2 Szilárdtestek egyelektron-modellje a magok

Részletesebben

Középszintű érettségi feladatsor Fizika. Első rész

Középszintű érettségi feladatsor Fizika. Első rész Középszintű érettségi feladatsor Fizika Első rész Az alábbi kérdésekre adott válaszlehetőségek közül pontosan egy a jó. Írja be ennek a válasznak a betűjelét a jobb oldali fehér négyzetbe! (Ha szükséges,

Részletesebben

Elektrosztatika. 1.2. Mekkora két egyenlő nagyságú töltés taszítja egymást 10 m távolságból 100 N nagyságú erővel? megoldás

Elektrosztatika. 1.2. Mekkora két egyenlő nagyságú töltés taszítja egymást 10 m távolságból 100 N nagyságú erővel? megoldás Elektrosztatika 1.1. Mekkora távolságra van egymástól az a két pontszerű test, amelynek töltése 2. 10-6 C és 3. 10-8 C, és 60 N nagyságú erővel taszítják egymást? 1.2. Mekkora két egyenlő nagyságú töltés

Részletesebben

Atommodellek. Ha nem tudod egy pincérnőnek elmagyarázni a fizikádat, az valószínűleg nem nagyon jó fizika. Rausch Péter kémia-környezettan tanár

Atommodellek. Ha nem tudod egy pincérnőnek elmagyarázni a fizikádat, az valószínűleg nem nagyon jó fizika. Rausch Péter kémia-környezettan tanár Atommodellek Ha nem tudod egy pincérnőnek elmagyarázni a fizikádat, az valószínűleg nem nagyon jó fizika. Ernest Rutherford Rausch Péter kémia-környezettan tanár Modellalkotás A modell a valóság nagyított

Részletesebben

A munkavégzés a rendszer és a környezete közötti energiacserének a D hőátadástól eltérő valamennyi más formája.

A munkavégzés a rendszer és a környezete közötti energiacserének a D hőátadástól eltérő valamennyi más formája. 11. Transzportfolyamatok termodinamikai vonatkozásai 1 Melyik állítás HMIS a felsoroltak közül? mechanikában minden súrlódásmentes folyamat irreverzibilis. disszipatív folyamatok irreverzibilisek. hőmennyiség

Részletesebben

Hőtan I. főtétele tesztek

Hőtan I. főtétele tesztek Hőtan I. főtétele tesztek. álassza ki a hamis állítást! a) A termodinamika I. főtétele a belső energia változása, a hőmennyiség és a munka között állaít meg összefüggést. b) A termodinamika I. főtétele

Részletesebben

KOVÁCS ENDRe, PARIpÁS BÉLA, FIZIkA II.

KOVÁCS ENDRe, PARIpÁS BÉLA, FIZIkA II. KOVÁCS ENDRe, PARIpÁS BÉLA, FIZIkA II. 11 A MODERN FIZIKa ELEMEI XI. ATOMHÉJfIZIkA 1. GÁZOk emissziós ÉS AbSZORpCIÓS SZÍNkÉpe Az izzó szilárd test folytonos spektrumú sugárzást bocsát ki, azaz az egyes

Részletesebben

43. A modern fizika születése. A fényelektromos jelenség

43. A modern fizika születése. A fényelektromos jelenség 43. A modern fizika születése. A fényelektromos jelenség Röviden vázolja fel a XIX XX. századforduló idején a fizika tudományának helyzetét! Fogalmazza meg Planck kvantumhipotézisét! Kísérlet: Végezzen

Részletesebben

Az ionizáló sugárzások fajtái, forrásai

Az ionizáló sugárzások fajtái, forrásai Az ionizáló sugárzások fajtái, forrásai magsugárzás Magsugárzások Röntgensugárzás Függelék. Intenzitás 2. Spektrum 3. Atom Repetitio est mater studiorum. Röntgen Ionizációnak nevezzük azt a folyamatot,

Részletesebben

Termodinamika (Hőtan)

Termodinamika (Hőtan) Termodinamika (Hőtan) Termodinamika A hőtan nagyszámú részecskéből (pl. gázmolekulából) álló makroszkópikus rendszerekkel foglalkozik. A nagy számok miatt érdemes a mólt bevezetni, ami egy Avogadro-számnyi

Részletesebben

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI

Részletesebben

A kvantummechanikai atommodell

A kvantummechanikai atommodell A kvantummechanikai atommodell A kvantummechanika alapjai A Heinsenberg-féle határozatlansági reláció A kvantummechanikai atommodell A kvantumszámok értelmezése A Stern-Gerlach kísérlet Az Einstein-de

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 14. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2007. május 14. Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Fizika

Részletesebben

Zaj- és rezgés. Törvényszerűségek

Zaj- és rezgés. Törvényszerűségek Zaj- és rezgés Törvényszerűségek A hang valamilyen közegben létrejövő rezgés. A vivőközeg szerint megkülönböztetünk: léghangot (a vivőközeg gáz, leggyakrabban levegő); folyadékhangot (a vivőközeg folyadék,

Részletesebben

Műszeres analitika. Abrankó László. Molekulaspektroszkópia. Kémiai élelmiszervizsgálati módszerek csoportosítása

Műszeres analitika. Abrankó László. Molekulaspektroszkópia. Kémiai élelmiszervizsgálati módszerek csoportosítása Abrankó László Műszeres analitika Molekulaspektroszkópia Minőségi elemzés Kvalitatív Cél: Meghatározni, hogy egy adott mintában jelen vannak-e bizonyos ismert komponensek. Vagy ismeretlen komponensek azonosítása

Részletesebben

Mit nevezünk nehézségi erőnek?

Mit nevezünk nehézségi erőnek? Mit nevezünk nehézségi erőnek? Azt az erőt, amelynek hatására a szabadon eső testek g (gravitációs) gyorsulással esnek a vonzó test centruma felé, nevezzük nehézségi erőnek. F neh = m g Mi a súly? Azt

Részletesebben

Boyle kísérlete. Boyle 1781-ben ónt hevített és azt tapasztalta, hogy annak tömege. Robert Boyle angol fizikus, kémikus

Boyle kísérlete. Boyle 1781-ben ónt hevített és azt tapasztalta, hogy annak tömege. Robert Boyle angol fizikus, kémikus Boyle kísérlete Boyle 1781-ben ónt hevített és azt tapasztalta, hogy annak tömege Robert Boyle 1627-1691 angol fizikus, kémikus A tömegmegmaradás törvénye Lavoisier kísérlete 1. Boyle tapasztalata: ónt

Részletesebben

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor Nézd meg a képet és jelöld az 1. igaz állításokat! 1:56 Könnyű F sak a sárga golyó fejt ki erőhatást a fehérre. Mechanikai kölcsönhatás jön létre a golyók között. Mindkét golyó mozgásállapota változik.

Részletesebben

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor gázok hőtágulása függ: 1. 1:55 Normál de független az anyagi minőségtől. Függ az anyagi minőségtől. a kezdeti térfogattól, a hőmérséklet-változástól, Mlyik állítás az igaz? 2. 2:31 Normál Hőáramláskor

Részletesebben

Folyadékok és gázok mechanikája

Folyadékok és gázok mechanikája Folyadékok és gázok mechanikája Hidrosztatikai nyomás A folyadékok és gázok közös tulajdonsága, hogy alakjukat szabadon változtatják. Hidrosztatika: nyugvó folyadékok mechanikája Nyomás: Egy pontban a

Részletesebben

1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk:

1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk: Válaszoljatok a következő kérdésekre: 1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk: a) zéró izoterm átalakulásnál és végtelen az adiabatikusnál

Részletesebben

Röntgendiagnosztikai alapok

Röntgendiagnosztikai alapok Röntgendiagnosztikai alapok Dr. Voszka István A röntgensugárzás keltésének alternatív lehetőségei (röntgensugárzás keletkezik nagy sebességű, töltéssel rendelkező részecskék lefékeződésekor) Röntgencső:

Részletesebben

Radioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása.

Radioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása. Radioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása. Magsugárzások (α, β, γ) kölcsönhatása atomi rendszerekkel (170-174, 540-545 o.) Direkt és

Részletesebben

A lézer alapjairól (az iskolában)

A lézer alapjairól (az iskolában) A lézer alapjairól (az iskolában) Dr. Sükösd Csaba c. egyetemi tanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Tartalom Elektromágneses hullám (fény) kibocsátása Hogyan bocsát ki fényt egy atom? o

Részletesebben

Elektromos áramerősség

Elektromos áramerősség Elektromos áramerősség Két különböző potenciálon lévő fémet vezetővel összekötve töltések áramlanak amíg a potenciál ki nem egyenlítődik. Az elektromos áram iránya a pozitív töltéshordozók áramlási iránya.

Részletesebben

Berberin-klorid. Röntgenszínképek. (folytatás az előző számból)

Berberin-klorid. Röntgenszínképek. (folytatás az előző számból) Berberin-klorid Makkay Klára Röntgenszínképek (folytatás az előző számból) Az atom szerkezetének kutatásában az optikai színképek, mint kísérleti tények, igen fontos szerepet játszanak. (Lásd H-atom, Bohr

Részletesebben

Atomok. szilárd. elsődleges kölcsönhatás. kovalens ionos fémes. gázok, folyadékok, szilárd anyagok. ionos fémek vegyületek ötvözetek

Atomok. szilárd. elsődleges kölcsönhatás. kovalens ionos fémes. gázok, folyadékok, szilárd anyagok. ionos fémek vegyületek ötvözetek Atomok elsődleges kölcsönhatás kovalens ionos fémes véges számú atom térhálós szerkezet 3D ionos fémek vegyületek ötvözetek molekulák atomrácsos vegyületek szilárd gázok, folyadékok, szilárd anyagok Gázok

Részletesebben

Abszorpciós fotometria

Abszorpciós fotometria abszorpció Abszorpciós fotometria Spektroszkópia - Színképvizsgálat Spektro-: görög; jelente kép/szín -szkópia: görög; néz/látás/vizsgálat Ujfalusi Zoltán PTE ÁOK Biofizikai Intézet 2012. február Vizsgálatok

Részletesebben

Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete

Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete Mérés célja: 1909-ben ezt a mérést Robert Millikan végezte el először. Mérése során meg tudta határozni az elemi részecskék töltését. Ezért a felfedezéséért Nobel-díjat

Részletesebben

Röntgensugárzás. Karakterisztikus röntgensugárzás

Röntgensugárzás. Karakterisztikus röntgensugárzás Röntgensugárzás Tudjuk, hogy a különböző körülmények között létrejövő, gyakorlati szempontból fontos elektromágneses hullámok (elektromágneses sugárzás) hullámhosszai egy igen széles mintegy 18 nagyságrendet

Részletesebben

1. A gyorsulás Kísérlet: Eszközök Számítsa ki

1. A gyorsulás Kísérlet: Eszközök Számítsa ki 1. A gyorsulás Gyakorlati példákra alapozva ismertesse a változó és az egyenletesen változó mozgást! Általánosítsa a sebesség fogalmát úgy, hogy azzal a változó mozgásokat is jellemezni lehessen! Ismertesse

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 14. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. május 14. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

1. Prefix jelentések. 2. Mi alapján definiáljuk az 1 másodpercet? 3. Mi alapján definiáljuk az 1 métert? 4. Mi a tömegegység definíciója?

1. Prefix jelentések. 2. Mi alapján definiáljuk az 1 másodpercet? 3. Mi alapján definiáljuk az 1 métert? 4. Mi a tömegegység definíciója? 1. Prefix jelentések. 10 1 deka 10-1 deci 10 2 hektó 10-2 centi 10 3 kiló 10-3 milli 10 6 mega 10-6 mikró 10 9 giga 10-9 nano 10 12 tera 10-12 piko 10 15 peta 10-15 fento 10 18 exa 10-18 atto 2. Mi alapján

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 17. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Fizika középszint írásbeli vizsga

Részletesebben

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása Nyomaték (x 0 Nm) O k t a t á si Hivatal A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása./ A mágnes-gyűrűket a feladatban meghatározott sorrendbe és helyre rögzítve az alábbi táblázatban feltüntetett

Részletesebben

3. (b) Kereszthatások. Utolsó módosítás: április 1. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék

3. (b) Kereszthatások. Utolsó módosítás: április 1. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék 3. (b) Kereszthatások Utolsó módosítás: 2013. április 1. Vezetési együtthatók fémekben (1) 1 Az elektrongáz hővezetési együtthatója A levezetésben alkalmazott feltételek: 1. Minden elektron ugyanazzal

Részletesebben

Atomfizika előadás 2. Elektromosság elemi egysége szeptember 17.

Atomfizika előadás 2. Elektromosság elemi egysége szeptember 17. Atomfizika előadás. Elektromosság elemi egysége 014. szeptember 17. Az elektrolízis Faraday-törvényei mkit Nm/A(k/A)It k/a 1--szer egy adott érték (egység létezése) minden egy vegyértékű elem 1 moljának

Részletesebben

FIZIKA SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS MÉRÉSEI

FIZIKA SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS MÉRÉSEI FIZIKA SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS MÉRÉSEI 1. Egyenes vonalú mozgások 2012 Mérje meg Mikola-csőben a buborék sebességét! Mutassa meg az út, és az idő közötti kapcsolatot! Három mérést végezzen, adatait

Részletesebben