Atomfizika tesztek. 2. Az elektrolízis jelenségére vonatkozóan melyik összefüggés helytelen?
|
|
- Mariska Vass
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Atomfizika tesztek 1. Melyik állítás nem helyes? a) Azonos tömegű ideális gázok azonos számú részecskét tartalmaznak. b) Normál állapotú, 22,41 liter térfogatú ideális gázok db részecskét tartalmaznak. c) Mólnyi mennyiségű ideális gázok azonos számú részecskét tartalmaznak. d) Azonos térfogat, nyomás és hőmérséklet mellett a gázok azonos számú részecskét tartalmaznak. 2. Az elektrolízis jelenségére vonatkozóan melyik összefüggés helytelen? a) m k I t b) m I t c) m k Q d) m Q 96500C 3. Melyik állítás helyes? a) Az elektrokémiai egyenérték az atomsúly és vegyérték hányadosa. b) Az egyenértéktömeg 1 C töltés által kiválasztott anyagmennyiség. c) Különböző anyagok elektrokémiai egyenértékei úgy aránylanak egymáshoz, mint egyenértéktömegeik. d) Az elektrokémiai egyenérték C töltés által kiválasztott anyagmennyiség. 4. Melyik állítás helyes? a) Az elektrokémiai egyenérték az 1 C töltés által kiválasztott anyagmennyiség. b) Az elektrokémiai egyenérték az atomsúly és vegyérték hányadosa. c) Amelyik anyag elektrokémiai egyenértéke nagyobb, annak egyenértéktömege kisebb. d) Az egyenértéktömeget megkapjuk, ha a vegyértéket osztjuk az atomsúllyal. 5. Melyik állítás nem helyes? a) Az egyenértéktömeg a C töltés által kiválasztott anyagmennyiség. b) Az elektrokémiai egyenérték az 1 C töltés által kiválasztott anyagmennyiség. c) Amelyik anyag elektrokémiai egyenértéke kisebb, annak egyenértéktömege nagyobb. d) Az egyenértéktömeg az atomsúly és a vegyérték hányadosa. 6. Melyik állítás nem helyes? a) Az egyenértéktömeg szorosa az elektrokémiai egyenérték. b) Az elektrokémiai egyenérték az atomsúly és vegyérték hányadosa. c) Különböző anyagok elektrokémiai egyenértékei úgy aránylanak egymáshoz, mint egyenértéktömegeik. d) Az elektrokémiai egyenérték az 1 C töltés által kiválasztott anyagmennyiség. 7. Melyik állítás nem helyes? a) Az állandó és többszörös súlyviszonyok kémiai törvényei az atomelmélet kialakulását segítették. b) Az elektron fajlagos töltését a katódsugarak gravitációs térben történő eltérülésével mérték meg. c) Az elektrolízis jelensége rámutatott arra, hogy az elektromos jelenségeknek jelentős szerepük van az anyag felépítésében. d) Az elemi töltés a Faraday-állandó és az Avogadro-szám hányadosa. 8. A fajlagos töltés a katódsugár mágneses térben történő mozgása alapján mérhető. Melyik állítás nem igaz ezzel kapcsolatban? a) A fajlagos töltés a töltés és a tömeg hányadosa. b) A katódsugár a mágneses térben a Lorentz-erő hatására körpályára tér. c) A fajlagos töltés méréséhez ismerni kell a gyorsító feszültséget. d) A fajlagos töltés méréséhez ismerni kell az elektron töltését.
2 9. A fajlagos töltés a katódsugár mágneses térben történő mozgása alapján mérhető. Melyik állítás nem igaz ezzel kapcsolatban? a) A katódsugár a mágneses térben a Lorentz-erő hatására körpályára tér. b) A fajlagos töltés a tömeg osztva a töltéssel. c) A fajlagos töltés méréséhez ismerni kell a gyorsító feszültséget. d) A fajlagos töltés méréséhez ismerni kell a mágneses tér erősségét. 10. Melyik állítás nem igaz? a) Az elemi töltést a katódsugarak mágneses térben való vizsgálatával az elektron tömegének ismerete nélkül is megmérhetjük. b) A katódsugár a mágneses térben a Lorentz-erő hatására körpályára tér. c) A fajlagos töltés méréséhez ismerni kell a körpálya sugarát. d) A fajlagos töltés méréséhez ismerni kell a gyorsító feszültséget. 11. Melyik állítás nem igaz a Rutherford-kísérlettel kapcsolatban? a) A kísérletben elektronokat bocsátottak nagyon vékony fémfólián keresztül. b) A kísérlet eredménye az a következtetés, hogy az anyag tömegének legnagyobb része az atom térfogatához képest rendkívül kicsiny pozitív töltésű atommagban van koncentrálva. c) A kísérlet eredménye az a következtetés, hogy a mag körül keringő elektronok száma megegyezik az atom rendszámával. d) A kísérletben a részecskék nagy része irányváltoztatás nélkül repült át a fémfólián. 12. Melyik állítás nem igaz a Rutherford-kísérlettel kapcsolatban? a) A kísérletben a részecskék legnagyobb része igen nagy mértékben eltérült az eredeti iránytól, sőt azt is észlelték, hogy néhány visszafelé szóródott. b) A kísérlet eredménye az a következtetés, hogy a mag körül keringő elektronok száma megegyezik az atom rendszámával. c) A kísérlet eredménye az a következtetés, hogy az anyag tömegének legnagyobb része az atom térfogatához képest rendkívül kicsiny pozitív töltésű atommagban van koncentrálva. d) A kísérletben -részecskéket irányítottak nagyon vékony fémfólián keresztül. 13. Melyik állítás nem igaz a Rutherford-kísérlettel kapcsolatban? a) A kísérletben -részecskéket irányítottak nagyon vékony fémfólián keresztül. b) A kísérletben az -részecskéket az atom elektronburka térítette el az eredeti iránytól. c) A kísérletben az -részecskék legnagyobb része irányváltoztatás nélkül áthaladt a fémfólián. d) A kísérlet eredménye az a következtetés, hogy a mag körül keringő elektronok száma megegyezik az atom rendszámával. 14. Melyik állítás nem igaz a Rutherford-kísérlettel kapcsolatban? a) A kísérletben -részecskéket irányítottak nagyon vékony fémfólián keresztül. b) A kísérletben az -részecskék legnagyobb része nagy mértékben eltérült az eredeti iránytól, sőt azt is észlelték, hogy néhány visszafelé szóródott. c) A kísérletben az -részecskéket az atom térfogatához képest rendkívül kicsiny pozitív töltésű atommagok térítették el az eredeti iránytól. d) A kísérlet eredménye, hogy az anyag nem tömör, tömegének legnagyobb része a kis méretű atommagban van koncentrálva. 15. Melyik állítás nem igaz a Rutherford-kísérlettel kapcsolatban? a) A kísérlet eredménye, hogy az anyag nem tömör, tömegének legnagyobb része a kis méretű atommagban van koncentrálva. b) A kísérlet eredménye, hogy az -részecskék kétszeresen pozitív töltésű He 2+ atommagok. c) A kísérlet eredménye az a következtetés, hogy a mag körül keringő elektronok száma megegyezik az atom rendszámával.
3 d) A kísérlet eredménye, hogy a Rutherford-féle atommodellben a mag és az elektronok közötti elektromos vonzóerő tarja pályán az elektronokat. 16. Az elemi töltést a Millikan-kísérletben mérték meg nagy pontossággal. Melyik állítás nem igaz a kísérlettel kapcsolatban? a) A kísérletben a beporlasztott olajcseppek méretét optikai módszerrel mérték. b) A kísérletben a gravitációt a mesterséges tér hatása ellensúlyozta. c) A kísérletben mágneses térbe olajcseppeket porlasztottak be. d) A beporlasztás során az olajcseppek elektromosan töltött állapotba kerültek. 17. Az elemi töltést a Millikan-kísérletben mérték meg nagy pontossággal. Melyik állítás nem igaz a kísérlettel kapcsolatban? a) A kísérletben olajcseppeket porlasztottak be kondenzátorlemezek közé. b) A beporlasztás során az olajcseppek elektromosan töltött állapotba kerültek. c) A kísérletben közvetlenül az elemi töltést mérték. d) A kísérletben a gravitációt a tér hatása ellensúlyozta. 18. Az elemi töltést a Millikan-kísérletben mérték meg nagy pontossággal. Melyik állítás nem igaz a kísérlettel kapcsolatban? a) A kísérletben olajcseppeket porlasztottak be kondenzátorlemezek közé. b) A beporlasztás során az olajcseppek elektromosan töltött állapotba kerültek. c) A beporlasztott olajcseppek mind azonos méretűek voltak, így lehetett tudni a cseppekre ható gravitációs erőt. d) A olajcseppek töltése mindig egy minimális töltés egész számú többszörösének bizonyult. 19. Az elemi töltést a Millikan-kísérletben mérték meg nagy pontossággal. Melyik állítás nem igaz a kísérlettel kapcsolatban? a) A kísérletben olajcseppeket porlasztottak be kondenzátorlemezek közé. b) A beporlasztás során az olajcseppek elektromosan töltött állapotba kerültek. c) A kísérletben az olajcseppek az elektromos tér és a gravitáció hatására lassan süllyedtek, s ezt a mozgást mérték. d) A olajcseppek töltése mindig egy minimális töltés egész számú többszörösének bizonyult. 20. Melyik állítás nem igaz? a) Max Planck a fényelektromos hatás vizsgálata során jutott el az energia-kvantum fogalmához. b) A feketetest sugárzás intenzitása egy bizonyos hullámhosszon maximális. c) A fotoeffektus során a fémből fény hatására elektronok lépnek ki. d) Max Planck megállapította, hogy a testek energiát elnyelni csak bizonyos adagokban képesek. 21. Melyik állítás nem igaz? a) Egy kis nyílású üreg majdnem tökéletes feketetest, mely minden sugárzást képes elnyelni, s így a legkisebb a kisugárzása is. b) Max Planck a hőmérsékleti sugárzás vizsgálata során jutott el az energia-kvantum fogalmához. c) A hőmérsékleti sugárzás során az intenzitás-hullámhossz függvénynek maximuma van. d) Max Planck megállapította, hogy a testek energiát elnyelni csak bizonyos adagokban képesek. 22. Melyik állítás nem igaz? a) Az energia-kvantum fogalmát először Einstein vezette be. b) Max Planck a hőmérsékleti sugárzás vizsgálata során jutott el az energia-kvantum fogalmához. c) A hőmérsékleti sugárzás során az intenzitás-hullámhossz függvénynek maximuma van. d) Minden test kisugárzása egyenesen arányos elnyelő képességével, így a feketetest sugároz a legintenzívebben. 23. Melyik állítás nem igaz?
4 a) A feketetest nem minden hullámhosszon sugároz, így színképe vonalas. b) Az energiakvantum fogalmát először Max Planck vezette be. c) Max Planck a hőmérsékleti sugárzás vizsgálata során jutott el az energia-kvantum fogalmához. d) Minden test kisugárzása egyenesen arányos elnyelő képességével. 24. A fényelektromos hatás, azaz a fotoeffektus jelenségével kapcsolatban melyik állítás helyes? a) A fémből bármely fény hatására kilépnek elektronok, ha a megvilágítás elég sokáig tart. b) A fotocellában az anódot világítjuk meg, róla az elektronok kilépnek, s így pozitív töltésűvé válik. c) A kilépési munka azzal az energiával egyenlő, mely az elektron kiszakításához kell. d) A kilépő elektronok energiája a megvilágítás erősségétől függ. 25. A fényelektromos hatás, azaz a fotoeffektus jelenségével kapcsolatban melyik állítás helyes? a) A megvilágítás erőssége nincs kapcsolatban a kilépő elektronok számával. b) A kilépési munka a fémre érkező foton energiájával egyenlő. c) A kilépő elektronok energiája a megvilágító fény frekvenciájától függ. d) Egy elektront több foton együttes energiája is kiszakíthat. 26. A fényelektromos hatás, azaz a fotoeffektus jelenségével kapcsolatban melyik állítás nem helyes? a) A kilépési munka avval az energiával egyenlő, mely az elektron kiszakításához kell. b) Egy elektronnal csak egy foton lép kölcsönhatásba. c) A kilépési munka és a kilépő elektron mozgási energiájának különbsége a foton energiája. d) A megvilágítás erősségétől függ a kilépő elektronok száma. 27. A fényelektromos hatás, azaz a fotoeffektus jelenségével kapcsolatban melyik állítás nem helyes? a) Ha különböző színű fényeket használunk a megvilágításhoz, nem mindig történik elektronkilépés. b) A kilépési munka az adott fém tulajdonsága. c) Ha azonos színű, de különböző intenzitású lámpákat használnunk a megvilágításhoz, a kilépő elektronok száma nem változik. d) A kilépő elektron mozgási energiája a foton energiájának és a kilépési munkának a különbsége. 28. A fotocella anódját és katódját kapcsoljuk áramforráshoz úgy, hogy a polaritást és a feszültség nagyságát is változtatni tudjuk, s árammérőt is kapcsoljunk az áramkörbe. Melyik állítás nem helyes? a) Kismértékű ellenfeszültség esetén is mérhető áram. b) Különböző intenzitású, azonos színű lámpákat használva, a fotocella árama mindig azonos ellenfeszültségnél szűnik meg. c) Különböző intenzitású, azonos színű lámpákat használva, a fotocella árama mindig azonos maximumot ér el. d) Különböző színű fényeket használva az áram megszűnéséhez szükséges ellenfeszültségek különbözők. 29. A fotocella anódját és katódját kapcsoljuk áramforráshoz úgy, hogy a polaritást és a feszültség nagyságát is változtatni tudjuk, s árammérőt is kapcsoljunk az áramkörbe. Melyik állítás nem helyes? a) Különböző intenzitású, azonos színű lámpákat használva, a fotocella árama mindig azonos ellenfeszültségnél szűnik meg. b) Különböző színű fényeket használva az áram megszűnéséhez szükséges ellenfeszültségek különbözők. c) Ha az anód a negatív pólus és a katód a pozitív, a fotocella árama azonnal megszűnik. d) Azonos színű, különböző intenzitású lámpákat használva, a fotocella árama különböző maximumokat ér el. 30. A fotocella anódját és katódját kapcsoljuk áramforráshoz úgy, hogy a polaritást és a feszültség nagyságát is változtatni tudjuk, s árammérőt is kapcsoljunk az áramkörbe. Melyik állítás nem helyes? a) Ha az áram éppen megszűnik, akkor a kilépő elektron mozgási energia-változása egyenlő az elektromos tér munkájával. b) Az áram megszűnésekor mérhető ellenfeszültség arányos a megvilágító fény frekvenciájával.
5 c) Ha az elektromos térnek a kilépő elektronokon az áram megszűnésekor végzett munkáját a megvilágító fény frekvenciájának függvényében ábrázoljuk, akkor az így kapott függvénynek maximuma van. d) Ha az ellenfeszültséget mérjük, akkor meghatározható a kilépő elektron mozgási energiája. 31. A fotocella anódját és katódját kapcsoljuk áramforráshoz úgy, hogy a polaritást és a feszültség nagyságát is változtatni tudjuk, s árammérőt is kapcsoljunk az áramkörbe. Ha ábrázoljuk az elektromos térnek a kilépő elektronokon az áram megszűnésekor végzett munkáját a megvilágító fény frekvenciájának függvényében, melyik állítás nem lesz helyes? a) A függvény lineáris. b) A függvény meredeksége a Planck-állandó. c) A függvény monoton csökkenő. d) A függvénynek az energiatengelyre extrapolált metszéspontja a kilépési munka ellentettje. 32. A fotocella katódjából kilépő elektronokat az ellentér fékezi le. Egy bizonyos kísérletben 1,25 V ellenfeszültség szükséges ahhoz, hogy az áram nullára csökkenjen. Mekkora volt a kilépő elektronok maximális sebessége? (Az elektron töltése 1, C; tömege 9, kg) a) 2, m/s b) 4, m/s c) 4, m/s d) 6, m/s 33. Tegyük fel, hogy bizonyos fotonok energiája éppen a kilépési munkára elegendő. Ennek alapján melyik számítás nem helyes? (h = 6, Js) a) Ha a kilépési munka 6, J, akkor a megvilágító fény frekvenciája 10, Hz. b) Ha a kilépési munka 4, J, akkor a megvilágító fény frekvenciája 6, Hz. c) Ha a kilépési munka 3, J, akkor a megvilágító fény frekvenciája 4, Hz. d) Ha a kilépési munka J, akkor a megvilágító fény frekvenciája 10, Hz. 34. Mekkora a foton energiája, ha hullámhossza adott? (c = m/s) a) Ha a hulláhossz 3, m, akkor a foton energiája 8, J. b) Ha a hulláhossz 4, m, akkor a foton energiája 5, J. c) Ha a hulláhossz 4, m, akkor a foton energiája 3, J. d) Ha a hulláhossz 5, m, akkor a foton energiája 3, J. 35. Mekkora a foton hullámhossza, ha energiája adott? (c = m/s) a) Ha a foton energiája 8, J, akkor hullámhossza 3, m. b) Ha a foton energiája 5, J, akkor hullámhossza 4, m. c) Ha a foton energiája 3, J, akkor hullámhossza 4, m. d) Ha a foton energiája 3, J, akkor hullámhossza 5, m. 36. Melyik állítás nem helyes? a) Az izzó szilárd testek színképe vonalas. b) Az anyag a rá eső fehér fényből éppen olyan hullámhosszú fényt képes elnyelni, amilyet kisugároz. c) Vonalas színképnek azt nevezzük, mikor a teljes spektrumból csak bizonyos hullámhosszúságú fények jelennek meg. d) A vonalas színkép úgy jön létre, hogy az elektron csak bizonyos energiaszinteken lehet, az ezek közötti átmenet során meghatározott energiájú fotonokat képes kibocsátani. 37. Melyik állítás nem helyes? a) Az izzó gázok atomjai messze vannak egymástól, az atomi elektronok egyformán viselkednek, egymással megegyező energiaszintjeik vannak, ezért jön létre a vonalas színkép. b) Folyadékok és szilárd anyagok atomjainak külső elektronjai egymáshoz közel vannak, nem tudnak egymástól függetlenül viselkedni, ezért ekkor folytonos színkép jön létre.
6 c) A Bohr-modell szerint az elektronok az atommag körül bármilyen pályán mozoghatnak, az ezek közötti átmenetek feleltethetők meg a kisugárzásnak, illetve elnyelődésnek. d) Bizonyos anyagok a velük közölt energiát látható fényenergiává alakítják az izzó testekhez képest sokkal alacsonyabb hőmérsékleten, ezt nevezzük lumineszcenciának. 38. Melyik állítás nem helyes? a) Ha a lumineszcencia a gerjesztés után hosszabb idő elteltével lép fel, foszforeszkálásról beszélünk. b) Izzó gázokban a magasabb energiák hőmozgásos ütközésekkel történő elérését termikus gerjesztésnek hívjuk. c) Az elnyelési színkép azért jön létre, mert az elnyelt foton energiáját az atom nem sugározza vissza. d) Ha a lumineszkálás a gerjesztés után rögtön fellép, fluoreszkálásról beszélünk. 39. Melyik állítás nem helyes? a) A vonalas színképek vizsgálata elvezet a meghatározott energiaszintek fogalmához. b) A Bohr-modell feltételezi, hogy az elektronok csak meghatározott pályákon keringhetnek az atomban. c) A Bohr-modell elektronpályái között tetszőleges energia-ugrás lehetséges. d) Niels Bohr a meghatározott elektronpályákat stacionárius állapotoknak nevezte. 40. Melyik állítás nem helyes? a) A vonalas színkép azért jön létre, mert az izzó gázok elektronjai csak meghatározott energiaugrásokra képesek. b) A kis nyomású higanygőzzel töltött katódsugárcsőben (Franck-Hertz-kísérlet) a higanyatomok elektronjai csak meghatározott energiaadagot képesek felvenni. c) A röntgencsőben az anódba csapódó nagy energiájú elektronok gerjesztik az anód elektronjait, melyek alapállapotba ugorva a látható fénynél kisebb energiájú röntgen-fotonokat bocsátanak ki. d) A röntgencsőben az anódba csapódó nagy energiájú elektronok lelassulás közben nagy energiájú röntgen-foton formájában sugározzák ki energiájukat. 41. Melyik állítás nem helyes? a) A röntgencsőben az anódba csapódó nagy energiájú elektronok lelassulás közben nagy energiájú röntgen-foton formájában sugározzák ki energiájukat. b) A röntgencsőben az anódba csapódó nagy energiájú elektronok gerjesztik az anód elektronjait, melyek alapállapotba ugorva nagy energiájú röntgen-fotont bocsátanak ki. c) A Bohr-modell megmagyarázza, hogy az atommag körül keringő elektron körmozgása során miért nem sugároz. d) A Bohr-modell úgy fogalmaz, hogy az elektronok csak meghatározott pályákon keringhetnek az atomban. 42. Melyik állítás hamis? a) A Compton-szórás kísérletben a nagy energiájú fotonok elektronokkal ütköztek. b) A Compton-szórás kísérletben a fotonokat az elektronburok térítette el. c) A Compton-szórás a fotonok részecsketermészetének döntő bizonyítéka. d) A Compton-szórás kísérletben röntgen-fotonokat használtak. 43. Melyik állítás hamis? a) A Compton-szórás kísérletben a nagy energiájú foton az állónak tekinthető elektronnal ütközött. b) A Compton-szórás kísérletben a foton-elektron ütközés tökéletesen rugalmatlannak tekinthető. c) A Compton-szórás kísérletben a fotonok energiájához képest a külső elektronok kötési energiája elhanyagolható. d) A Compton-szórás a fotonok részecsketermészetének döntő bizonyítéka. 44. Melyik állítás hamis? a) Egy foton energiája a frekvenciájával arányos. b) Egy foton impulzusa (lendülete) a sebességével fordítottan arányos.
7 c) Egy foton impulzusa (lendülete) a frekvenciájával fordítottan arányos. d) Egy foton tömege a sebességének négyzetével fordítottan arányos. 45. Melyik állítás hamis? a) Egy foton energiája a frekvenciájával arányos. b) Egy foton impulzusa (lendülete) a sebességével arányos. c) Egy foton impulzusa (lendülete) a frekvenciájával egyenesen arányos. d) Egy foton tömege az energiájával egyenesen arányos. 46. Melyik állítás hamis? a) Egy foton tömege a frekvenciájával arányos. b) Egy foton impulzusa (lendülete) a sebességével fordítottan arányos. c) Egy foton impulzusa (lendülete) az energiájával arányos. d) Egy foton tömege a sebességének négyzetével arányos. 47. Melyik állítás hamis? a) Egy foton tömege az energiájával arányos. b) Egy foton impulzusa (lendülete) a sebességével fordítottan arányos. c) Egy foton impulzusa (lendülete) az energiájával arányos. d) Egy foton tömege a sebességének négyzetével arányos. 48. Melyik párosítás helyes? a) Planck fotoeffektus magyarázata b) Einstein foton és elektron ütközésének vizsgálata c) Heisenberg határozatlansági reláció d) Davisson kettősrés kísérlet 49. Melyik párosítás helyes? a) Planck hőmérsékleti sugárzás magyarázata b) Bohr röntgensugárzás felfedezése c) Hertz vonalas színkép mérései d) de Broglie elektroninterferencia kimutatása 50. Melyik párosítás nem helyes? a) Einstein fotoeffektus magyarázata b) Compton elektroninterferencia kimutatása c) de Broglie az elektron hullámhosszának meghatározása d) Heisenberg határozatlansági reláció 51. Melyik párosítás nem helyes? a) Pauli periódusos rendszer felépítésének elve b) Compton foton és elektron rugalmas ütközésének vizsgálata c) Hertz elektroninterferencia kimutatása d) Einstein tömeg és energia kapcsolata 52. Melyik párosítás nem helyes? a) Davisson elektroninterferencia kimutatása b) Einstein fotoeffektus magyarázata c) de Broglie foton és elektron rugalmas ütközésének vizsgálata d) Heisenberg határozatlansági reláció 53. Melyik állítás hamis? a) Az elektron hullámhossza a kristályok rácsállandójával összemérhető. b) Az elektron hullámhossza a sebességével fordítottan arányos.
8 c) Az elektron hullámfrekvenciája az energiájával arányos. d) Az elektron hullámhossza a tömegével arányos. 54. Melyik állítás hamis? a) A fény kettős természete abban nyilvánul meg, hogy amikor terjed, akkor hullámként viselkedik, amikor elfogjuk, érzékeljük, kölcsönhatásba kerül, akkor részecskének mutatja magát. b) Az elektronok által létrehozott interferencia az elektron hullámtermészetének közvetlen bizonyítéka. c) A kettős természetet atomoknál is kimutatták. d) A Heisenberg-féle határozatlansági reláció azt fejezi ki, hogy a helykoordinátának és az energia pontos értékének egyidejű ismerete nem lehetséges. 55. Melyik állítás hamis? a) A kvantumszámok az elektron atomon belüli állapotát jellemzik. b) A Pauli-elv szerint egy atomon belül két elektronnak nem lehet egyenlő mind a négy kvantumszáma. c) Az elektron s, p, d, f, g állapota a mellékkvantumszám értékével jellemezhető. d) Adott főkvantumszám mellett a mellékkvantumszám növekedésével az atomok mérete nő. 56. Melyik állítás hamis? a) Adott főkvantumszám mellett a mellékkvantumszám növekedésével az atomok mérete csökken az atommag egyre erősebb vonzásának következtében. b) A periódusos rendszer első oszlopában lévő elemek külső elektronja kevéssé kötött, mert a többi elektron a pozitív mag vonzó hatását leárnyékolja. c) A mellékkvantumszámnak és a mágneses kvantumszámnak adott főkvantumszám mellett csak meghatározott értékei lehetnek. d) A He atom két elektronja azonos vagy ellenkező spinnel rendelkezhet. 1.a 2.b 3.c 4.a 5.c 6.a 7.b 8.d 9.b 10.a 11.a 12.a 13.b 14.b 15.b 16.c 17.c 18.c 19.c 20.a 21.a 22.a 23.a 24.c 25.c 26.c 27.c 28.c 29.c 30.c 31.c 32.d 33.d 34.d 35.d 36.a 37.c 38.c 39.c 40.c 41.c 42.b 43.b 44.c 45.b 46.d 47.d 48.c 49.a 50.b 51.c 52.c 53.d 54.d 55.d 56.d
Thomson-modell (puding-modell)
Atommodellek Thomson-modell (puding-modell) A XX. század elejére világossá vált, hogy az atomban található elektronok ugyanazok, mint a katódsugárzás részecskéi. Magyarázatra várt azonban, hogy mi tartja
RészletesebbenAtomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István
Atomfizika Fizika kurzus Dr. Seres István Történeti áttekintés J.J. Thomson (1897) Katódsugárcsővel végzett kísérleteket az elektron fajlagos töltésének (e/m) meghatározására. A katódsugarat alkotó részecskét
RészletesebbenATOMMODELLEK, SZÍNKÉP, KVANTUMSZÁMOK. Kalocsai Angéla, Kozma Enikő
ATOMMODELLEK, SZÍNKÉP, KVANTUMSZÁMOK Kalocsai Angéla, Kozma Enikő RUTHERFORD-FÉLE ATOMMODELL HIBÁI Elektromágneses sugárzáselmélettel ellentmondásban van Mivel: a keringő elektronok gyorsulnak Energiamegmaradás
RészletesebbenAtomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István
Atomfizika Fizika kurzus Dr. Seres István Történeti áttekintés 440 BC Democritus, Leucippus, Epicurus 1660 Pierre Gassendi 1803 1897 1904 1911 19 193 John Dalton Joseph John (J.J.) Thomson J.J. Thomson
RészletesebbenAtommodellek. Az atom szerkezete. Atommodellek. Atommodellek. Atommodellek, A Rutherford-kísérlet. Atommodellek
Démokritosz: a világot homogén szubsztanciájú oszthatatlan részecskék, atomok és a közöttük lévı őr alkotja. Az atom szerkezete Egy atommodellt akkor fogadunk el érvényesnek, ha megmagyarázza a tapasztalati
RészletesebbenAZ ELEKTROMÁGNESES SUGÁRZÁS KETTŐS TERMÉSZETE
AZ ELEKTROMÁGNESES SUGÁRZÁS KETTŐS TERMÉSZETE A Planck-féle sugárzási törvény Hipotézis 1.: A hősugárzást (elektromágneses hullámokat) kis, apró rezgő oszcillátorok hozzák létre. Egy ilyen oszcillátor
RészletesebbenA kvantummechanika kísérleti előzményei A részecske hullám kettősségről
A kvantummechanika kísérleti előzményei A részecske hullám kettősségről Utolsó módosítás: 2016. május 4. 1 Előzmények Franck-Hertz-kísérlet (1) A Franck-Hertz-kísérlet vázlatos elrendezése: http://hyperphysics.phy-astr.gsu.edu/hbase/frhz.html
RészletesebbenModern fizika vegyes tesztek
Modern fizika vegyes tesztek 1. Egy fotonnak és egy elektronnak ugyanakkora a hullámhossza. Melyik a helyes állítás? a) A foton lendülete (impulzusa) kisebb, mint az elektroné. b) A fotonnak és az elektronnak
RészletesebbenKVANTUMMECHANIKA. a11.b-nek
KVANTUMMECHANIKA a11.b-nek HŐMÉRSÉKLETI SUGÁRZÁS 1 Hősugárzás: elektromágneses hullám A sugárzás által szállított energia: intenzitás I, T és λkapcsolata? Példa: Nap (6000 K): sárga (látható) Föld (300
RészletesebbenAtommodellek de Broglie hullámhossz Davisson-Germer-kísérlet
Atommodellek de Broglie hullámhossz Davisson-Germer-kísérlet Utolsó módosítás: 2016. május 4. 1 Előzmények Az atomok színképe (1) A fehér fény komponensekre bontható: http://en.wikipedia.org/wiki/spectrum
RészletesebbenOPTIKA. Fénykibocsátás mechanizmusa fényforrás típusok. Dr. Seres István
OPTIKA Fénykibocsátás mechanizmusa Dr. Seres István Bohr modell Niels Bohr (19) Rutherford felfedezte az atommagot, és igazolta, hogy negatív töltésű elektronok keringenek körülötte. Niels Bohr Bohr ezt
RészletesebbenBevezetés a modern fizika fejezeteibe. 4. (a) Kvantummechanika. Utolsó módosítás: november 15. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék
Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 4. (a) Kvantummechanika Utolsó módosítás: 2015. november 15. 1 Előzmények Az atomok színképe (1) A fehér fény komponensekre bontható: http://en.wikipedia.org/wiki/spectrum
RészletesebbenAz atom felépítése, fénykibocsátás (tankönyv 68.o.- 86.o.)
Az atom felépítése, fénykibocsátás (tankönyv 68.o.- 86.o.) Atomok, atommodellek (tankönyv 82.o.-84.o.) Már az ókorban Démokritosz (i. e. 500) úgy gondolta, hogy minden anyag tovább nem osztható alapegységekből,
RészletesebbenA hőmérsékleti sugárzás
A hőmérsékleti sugárzás Alapfogalmak 1. A hőmérsékleti sugárzás Értelmezés (hőmérsékleti sugárzás): A testek hőmérsékletével kapcsolatos, a teljes elektromágneses spektrumra kiterjedő sugárzást hőmérsékleti
RészletesebbenFIZIKA. Sugárzunk az elégedettségtől! (Atomfizika) Dr. Seres István
Sugárzunk az elégedettségtől! () Dr. Seres István atommagfizika Atommodellek 440 IE Democritus, Leucippus, Epicurus 1803 1897 John Dalton J.J. Thomson 1911 Ernest Rutherford 19 Niels Bohr 3 Atommodellek
RészletesebbenA hőmérsékleti sugárzás
A hőmérsékleti sugárzás Felhevített tárgyak több száz fokos hőmérsékletet elérve először vörösen majd még magasabb hőmérsékleten sárgán izzanak, tehát fényt (elektromágneses hullámokat a látható tartományban)
RészletesebbenAdatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési
RészletesebbenAtomfizika I. Az anyagszerkezetről alkotott kép változása Ókori görög filozófusok régi kérdése: Miből vannak a testek? Meddig osztható az anyag?
Atomfizika I. Az anyagszerkezetről alkotott kép változása Ókori görög filozófusok régi kérdése: Miből vannak a testek? Meddig osztható az anyag? Platón (i.e. 427-347), Arisztotelész (=i.e. 387-322): Végtelenségig
RészletesebbenA fény korpuszkuláris jellegét tükröző fizikai jelenségek
A fény korpuszkuláris jellegét tükröző fizikai jelenségek A fény elektromágneses sugárzás, amely hullámjelleggel és korpuszkuláris sajátosságokkal is rendelkezik. A fény hullámjellege elsősorban az olyan
RészletesebbenELEMI RÉSZECSKÉK ATOMMODELLEK
ELEMI RÉSZECSKÉK ATOMMODELLEK Az atomok felépítése Készítette: Horváthné Vlasics Zsuzsanna Mi van az atomok belsejében? DÉMOKRITOSZ (Kr.e. 460-370) az anyag nem folytonos parányi, tovább nem bontható,
RészletesebbenA fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske
A fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske Segítség az 5. tétel (Hogyan alkalmazható a hullám-részecske kettősség gondolata a fénysugárzás esetében?) megértéséhez és megtanulásához, továbbá
RészletesebbenMagfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem
1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 2. Mit nevezünk az atom tömegszámának? a) a protonok számát b) a neutronok számát c) a protonok és neutronok
RészletesebbenNév... intenzitás abszorbancia moláris extinkciós. A Wien-féle eltolódási törvény szerint az abszolút fekete test maximális emisszióképességéhez
A Név... Válassza ki a helyes mértékegységeket! állandó intenzitás abszorbancia moláris extinkciós A) J s -1 - l mol -1 cm B) W g/cm 3 - C) J s -1 m -2 - l mol -1 cm -1 D) J m -2 cm - A Wien-féle eltolódási
RészletesebbenRöntgensugárzás az orvostudományban. Röntgen kép és Komputer tomográf (CT)
Röntgensugárzás az orvostudományban Röntgen kép és Komputer tomográf (CT) Orbán József, Biofizikai Intézet, 2008 Hand mit Ringen: print of Wilhelm Röntgen's first "medical" x-ray, of his wife's hand, taken
RészletesebbenMit értünk a termikus neutronok fogalma alatt? Becsüljük meg a sebességüket 27 o C hőmérsékleten!
Országos Szilárd Leó fizikaverseny Elődöntő 04. Minden feladat helyes megoldása 5 pontot ér. A feladatokat tetszőleges sorrenen lehet megoldani. A megoldáshoz bármilyen segédeszköz használható. Rendelkezésre
RészletesebbenJelöljük meg a kérdésnek megfelelő válaszokat! 1, Hullámokról általában: alapösszefüggések a harmonikus hullámra. A Doppler-effektus
Jelöljük meg a kérdésnek megfelelő válaszokat! 1, Hullámokról általában: alapösszefüggések a harmonikus hullámra. A Doppler-effektus Melyik egyenlet nem hullámot ír le? a) y = A sin 2π(ft x/λ) b) y = A
RészletesebbenFizika II. segédlet táv és levelező
Fizika II. segédlet táv és levelező Horváth Árpád 2012. június 9. A 284/6. alakú feladatsorszámok a Lökös Mayer Sebestyén Tóthné féle Kandós Fizika példatárra, a 38C-28 típusúak a Hudson Nelson: Útban
RészletesebbenAz atom felépítése, fénykibocsátás (tankönyv 90.o o.)
Az atom felépítése, fénykibocsátás (tankönyv 90.o.- 128.o.) Atomok, atommodellek (tankönyv 116.o.-120.o.) Már az ókorban Démokritosz (i. e. 500) úgy gondolta, hogy minden anyag tovább nem osztható alapegységekből,
Részletesebben19. A fényelektromos jelenségek vizsgálata
19. A fényelektromos jelenségek vizsgálata PÁPICS PÉTER ISTVÁN csillagász, 3. évfolyam Mérőpár: Balázs Miklós 2006.04.19. Beadva: 2006.05.15. Értékelés: A MÉRÉS LEÍRÁSA Fontos megállapítás, hogy a fénysugárzásban
RészletesebbenAtomfizika. A hidrogén lámpa színképei. Elektronok H atom. Fényképlemez. emisszió H 2. gáz
Atomfizika A hidrogén lámpa színképei - Elektronok H atom emisszió Fényképlemez V + H 2 gáz Az atom és kvantumfizika fejlődésének fontos szakasza volt a hidrogén lámpa színképeinek leírása, és a vonalas
RészletesebbenFIZIKA KÖZÉPSZINTŐ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI TÉTELEK Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllı, 2012. május-június
1. Egyenes vonalú mozgások kinematikája mozgásokra jellemzı fizikai mennyiségek és mértékegységeik. átlagsebesség egyenes vonalú egyenletes mozgás egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás mozgásokra
Részletesebben9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA
9. évfolyam Osztályozóvizsga tananyaga A testek mozgása 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás 2. Változó mozgás: gyorsulás fogalma, szabadon eső test mozgása 3. Bolygók mozgása: Kepler törvények A Newtoni
RészletesebbenSzilárd testek sugárzása
A fény keletkezése Szilárd testek sugárzása A szilárd test melegítés hatására fényt bocsát ki A sugárzás forrása a közelítőleg termikus egyensúlyban lévő kibocsátó test atomi részecskéinek véletlenszerű
RészletesebbenAz elektromágneses hullámok
203. október Az elektromágneses hullámok PTE ÁOK Biofizikai Intézet Kutatók fizikusok, kémikusok, asztronómusok Sir Isaac Newton Sir William Herschel Johann Wilhelm Ritter Joseph von Fraunhofer Robert
RészletesebbenAz elektron hullámtermészete. Készítette Kiss László
Az elektron hullámtermészete Készítette Kiss László Az elektron részecske jellemzői Az elektront Joseph John Thomson fedezte fel 1897-ben. 1906-ban Nobel díj! Az elektronoknak, az elektromos és mágneses
RészletesebbenElektromos áram. Vezetési jelenségek
Elektromos áram. Vezetési jelenségek Emlékeztető Elektromos áram: töltéshordozók egyirányú áramlása Áramkör részei: áramforrás, vezető, fogyasztó Áramköri jelek Emlékeztető Elektromos áram hatásai: Kémiai
RészletesebbenRadioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása.
Különböző sugárzások tulajdonságai Típus töltés Energia hordozó E spektrum Radioaktí sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktí sugárzások detektálása. α-sugárzás pozití
RészletesebbenATOMFIZIKA (vázlat) 1) Bevezetés. 2) Az atomfogalom kialakulásának történeti áttekintése
ATOMFIZIKA (vázlat) 1) Bevezetés ) Az atomfogalom kialakulásának történeti áttekintése 3) Az elektron felfedezése a) Elektrolízis b) Millikan-kísérlet c) Hidegemisszió d) Richardson-hatás e) Izzóelektromos
RészletesebbenATOMFIZIKA. (vázlat) 1. Bevezetés. 2. Az atomfogalom kialakulásának történeti áttekintése
ATOMFIZIKA (vázlat) 1. Bevezetés. Az atomfogalom kialakulásának történeti áttekintése 3. Az elektron felfedezése a) Elektrolízis b) Millikan-kísérlet c) Hidegemisszió d) Richardson-hatás e) Izzóelektromos
RészletesebbenSugárzások kölcsönhatása az anyaggal
Radioaktivitás Biofizika előadások 2013 december Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal PTE ÁOK Biofizikai Intézet, Orbán József Összefoglaló radioaktivitás alapok Nukleononkénti kötési energia (MeV) Egy
RészletesebbenKifejtendő kérdések június 13. Gyakorló feladatok
Kifejtendő kérdések 2016. június 13. Gyakorló feladatok 1. Adott egy egyenletes térfogati töltéssel rendelkező, R sugarú gömb, melynek felületén a potenciál U 0. Az elektromos potenciál definíciója (1p)
RészletesebbenMűszeres analitika II. (TKBE0532)
Műszeres analitika II. (TKBE0532) 4. előadás Spektroszkópia alapjai Dr. Andrási Melinda Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék A fény elektromágneses
RészletesebbenFermi Dirac statisztika elemei
Fermi Dirac statisztika elemei A Fermi Dirac statisztika alapjai Nagy részecskeszámú rendszerek fizikai jellemzéséhez statisztikai leírást kell alkalmazni. (Pl. gázokra érvényes klasszikus statisztika
RészletesebbenBiofizika. Sugárzások. Csik Gabriella. Mi a biofizika tárgya? Mi a biofizika tárgya? Biológiai jelenségek fizikai leírása/értelmezése
Mi a biofizika tárgya? Biofizika Csik Gabriella Biológiai jelenségek fizikai leírása/értelmezése Pl. szívműködés, membránok szerkezete és működése, érzékelés stb. csik.gabriella@med.semmelweis-univ.hu
Részletesebbena Bohr-féle atommodell (1913) Niels Hendrik David Bohr ( )
a Bohr-féle atommodell (1913) Niels Hendrik David Bohr (1885-1962) atomok gerjesztése és ionizációja elektronnal való bombázással (1913-1914) James Franck (1882-1964) Gustav Ludwig Hertz (1887-1975) Nobel-díj
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALKATRÉSZEK
ELEKTRONIKAI ALKATRÉSZEK VEZETÉS VÁKUUMBAN (EMISSZIÓ) 2. ELŐADÁS Fémek kilépési munkája Termikus emisszió vákuumban Hideg (autoelektromos) emisszió vákuumban Fotoelektromos emisszió vákuumban KILÉPÉSI
RészletesebbenBevezetés az atomfizikába
az atomfizikába Berta Miklós SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. október 25. Bevezetés Bevezetés 2 / 57 Bevezetés Bevezetés Makrovilág Klasszikus fizika Mikrovilág Jó-e a klasszikus fizika itt is? Túl kell
RészletesebbenATOMFIZIKA. óravázlatok
ATOMFIZIKA óravázlatok A fizika felosztása 1. Klasszikus fizika Olyan jelenségekkel és törvényekkel foglalkozik, amelyekről a mindennapi életben is szerezhetünk tapasztalatokat. 2. Modern fizika A fizikának
RészletesebbenAz atom felépítése Alapfogalmak
Anyagszerkezeti vizsgálatok 2017/2018. 1. félév Az atom felépítése Alapfogalmak Csordás Anita E-mail: csordasani@almos.uni-pannon.hu Tel:+36-88/624-924 Pannon Egyetem Radiokémiai és Radioökológiai Intézet
RészletesebbenAz atomhéj (atommag körüli elektronok) fizikáját a kvantumfizika írja le teljes körűen.
MGFIZIK z atomhéj (atommag körüli elektronok) fizikáját a kvantumfizika írja le teljes körűen. Z TOMMG SZERKEZETE, RDIOKTIVITÁS PTE ÁOK Biofizikai Intézet Futó Kinga magfizika azonban még nem lezárt tudomány,
RészletesebbenKémiai alapismeretek 2. hét
Kémiai alapismeretek 2. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék 2012. február 14. 1/15 2011/2012 II. félév, Horváth Attila c XIX sz. vége,
Részletesebben4. Fényelektromos jelenség
4. Fényelektromos jelenség Kovács György 2013. április Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 2 2. Fotocella 3 3. Gyakorló kérdések 5 4. Mérési feladatok 5 1 1. Bevezetés Fémeket fénnyel megvilágítva, bizonyos körülmények
RészletesebbenA kvantumelmélet kísérletes háttere
A kvantumelmélet kísérletes háttere A hőmérsékleti sugárzás A fényelektromos hatás A fény kettős természete. Anyaghullámok A XIX. század végén és a XX. század elején olyan kísérleti eredmények születtek,
RészletesebbenÚjpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola
Újpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola 1047 Budapest, Langlet Valdemár utca 3-5. www.brody-bp.sulinet.hu e-mail: titkar@big.sulinet.hu Telefon: (1) 369 4917 OM: 034866 Osztályozóvizsga részletes
RészletesebbenKOVÁCS ENDRe, PARIpÁS BÉLA, FIZIkA II.
KOVÁCS ENDRe, PARIpÁS BÉLA, FIZIkA II. 10 A MODERN FIZIKa ELEMEI X. A MODeRN fizikához vezető TApASZTALATOk 1. BeVeZeTÉS A fizika történetének egyik legnagyobb kérdése az volt, hogy az anyag a végtelenségig
RészletesebbenMunkagázok hatása a hegesztési technológiára és a hegesztési kötésre a CO 2 és a szilárdtest lézersugaras hegesztéseknél
Munkagázok hatása a hegesztési technológiára és a hegesztési kötésre a CO 2 és a szilárdtest lézersugaras hegesztéseknél Fémgőz és plazma Buza Gábor, Bauer Attila Messer Innovation Forum 2016. december
RészletesebbenSzínképelemzés. Romsics Imre 2014. április 11.
Színképelemzés Romsics Imre 2014. április 11. 1 Más néven: Spektrofotometria A színképből kinyert információkból megállapítható: az atomok elektronszerkezete az elektronállapotokat jellemző kvantumszámok
RészletesebbenStern Gerlach kísérlet. Készítette: Kiss Éva
Stern Gerlach kísérlet Készítette: Kiss Éva Történelmi áttekintés 1890. Thomson-féle atommodell ( mazsolás puding ) 1909-1911. Rutherford modell (bolygó hasonlat) Bohr-féle atommodell Frank-Hertz kísérlet
RészletesebbenRutherford-féle atommodell
Rutherfordféle atommodell Manchesteri Egyetem 1909 1911 Hans Geiger, Ernest Marsden Ernest Rutherford vezetésével Az arany szerkezetének felderítésére irányuló szóráskísérletek Alfarészecskékkel bombáztak
Részletesebben1. SI mértékegységrendszer
I. ALAPFOGALMAK 1. SI mértékegységrendszer Alapegységek 1 Hosszúság (l): méter (m) 2 Tömeg (m): kilogramm (kg) 3 Idő (t): másodperc (s) 4 Áramerősség (I): amper (A) 5 Hőmérséklet (T): kelvin (K) 6 Anyagmennyiség
RészletesebbenAtomfizika. Az atommag szerkezete. Radioaktivitás Biofizika, Nyitrai Miklós
Atomfizika. Az atommag szerkezete. Radioaktivitás. 2010. 10. 13. Biofizika, Nyitrai Miklós Összefoglalás Atommag alkotói, szerkezete; Erős vagy magkölcsönhatás; Tömegdefektus. A kölcsönhatások világképe
RészletesebbenEgyenáram tesztek. 3. Melyik mértékegység meghatározása nem helyes? a) V = J/s b) F = C/V c) A = C/s d) = V/A
Egyenáram tesztek 1. Az alábbiak közül melyik nem tekinthető áramnak? a) Feltöltött kondenzátorlemezek között egy fémgolyó pattog. b) A generátor fémgömbje és egy földelt gömb között szikrakisülés történik.
RészletesebbenFIZIKA ZÁRÓVIZSGA 2015
FIZIKA ZÁRÓVIZSGA 2015 TESZT A következő feladatokban a három vagy négy megadott válasz közül pontosan egy helyes. Írd be az általad helyesnek vélt válasz betűjelét a táblázat megfelelő cellájába! Indokolni
RészletesebbenAz atommag összetétele, radioaktivitás
Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron
RészletesebbenKvantummechanika. - dióhéjban - Kasza Gábor július 5. - Berze TÖK
Kvantummechanika - dióhéjban - Kasza Gábor 2016. július 5. - Berze TÖK 1 / 27 Mire fogunk választ kapni az előadásból? Miért KVANTUMmechanika? Miért részecske? Miért hullám? Mit mond a Schrödinger-egyenlet?
RészletesebbenElektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény
Elektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény Elektromos ellenállás Az anyag részecskéi akadályozzák a töltések mozgását. Ezt a tulajdonságot nevezzük elektromos ellenállásnak. Annak a fogyasztónak
RészletesebbenBiofizika tesztkérdések
Biofizika tesztkérdések Egyszerű választás E kérdéstípusban A, B,...-vel jelölt lehetőségek szerepelnek, melyek közül az egyetlen megfelelőt kell kiválasztani. A választ írja a kérdés előtt lévő kockába!
RészletesebbenGyorsítók. Veszprémi Viktor ATOMKI, Debrecen. Supported by NKTH and OTKA (H07-C 74281) 2009. augusztus 17 Hungarian Teacher Program, CERN 1
Gyorsítók Veszprémi Viktor ATOMKI, Debrecen Supported by NKTH and OTKA (H07-C 74281) 2009. augusztus 17 Hungarian Teacher Program, CERN 1 Az anyag felépítése Részecskefizika kvark, lepton Erős, gyenge,
RészletesebbenFELADATMEGOLDÁS. Tesztfeladat: Válaszd ki a helyes megoldást!
FELADATMEGOLDÁS Tesztfeladat: Válaszd ki a helyes megoldást! 1. Melyik sorozatban található jelölések fejeznek ki 4-4 g anyagot? a) 2 H 2 ; 0,25 C b) O; 4 H; 4 H 2 c) 0,25 O; 4 H; 2 H 2 ; 1/3 C d) 2 H;
RészletesebbenElektromos áram, egyenáram
Elektromos áram, egyenáram Áram Az elektromos töltések egyirányú, rendezett mozgását, áramlását, elektromos áramnak nevezzük. (A fémekben az elektronok áramlanak, folyadékokban, oldatokban az oldott ionok,
RészletesebbenTermodinamika. Belső energia
Termodinamika Belső energia Egy rendszer belső energiáját az alkotó részecskék mozgási energiájának és a részecskék közötti kölcsönhatásból származó potenciális energiák teljes összegeként határozhatjuk
RészletesebbenKémiai alapismeretek 2. hét
Kémiai alapismeretek 2. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék 2014. szeptember 9.-12. 1/13 2014/2015 I. félév, Horváth Attila c Hullámtermészet:
RészletesebbenRöntgensugárzás. Röntgensugárzás
Röntgensugárzás 2012.11.21. Röntgensugárzás Elektromágneses sugárzás (f=10 16 10 19 Hz, E=120eV 120keV (1.9*10-17 10-14 J), λ
RészletesebbenOsztályozó vizsga anyagok. Fizika
Osztályozó vizsga anyagok Fizika 9. osztály Kinematika Mozgás és kölcsönhatás Az egyenes vonalú egyenletes mozgás leírása A sebesség fogalma, egységei A sebesség iránya Vektormennyiség fogalma Az egyenes
RészletesebbenAlkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz
Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz A fotonok az elektromágneses sugárzás hordozó részecskéi. Spinkvantumszámuk S=, tehát kvantumstatisztikai szempontból bozonok. Fotonoknak habár a spinkvantumszámuk,
RészletesebbenEgyenáram. Áramkörök jellemzése Fogyasztók és áramforrások kapcsolása Az áramvezetés típusai
Egyenáram Áramkörök jellemzése Fogyasztók és áramforrások kapcsolása Az áramvezetés típusai Elektromos áram Az elektromos töltéshordozók meghatározott irányú rendezett mozgását elektromos áramnak nevezzük.
RészletesebbenAbszorpciós fotometria
A fény Abszorpciós fotometria Ujfalusi Zoltán PTE ÁOK Biofizikai ntézet 2011. szeptember 15. E B x x Transzverzális hullám A fény elektromos térerősségvektor hullámhossz Az elektromos a mágneses térerősség
RészletesebbenElektronok, atomok. Általános Kémia - Elektronok, Atomok. Dia 1/61
Elektronok, atomok 2-1 Elektromágneses sugárzás 2-2 Atomi Spektrum 2-3 Kvantumelmélet 2-4 A Bohr Atom 2-5 Az új Kvantummechanika 2-6 Hullámmechanika 2-7 Kvantumszámok Dia 1/61 Tartalom 2-8 Elektronsűrűség
RészletesebbenSzilárdtestek sávelmélete. Sávelmélet a szabadelektron-modell alapján
Szilárdtestek sávelmélete Sávelmélet a szabadelektron-modell alapján A Fermi Dirac statisztika alapjai Nagy részecskeszámú rendszerek fizikai jellemzéséhez statisztikai leírást kell alkalmazni. (Pl. gázokra
RészletesebbenAbszorpció, emlékeztetõ
Hogyan készültek ezek a képek? PÉCI TUDMÁNYEGYETEM ÁLTALÁN RVTUDMÁNYI KAR Fluoreszcencia spektroszkópia (Nyitrai Miklós; február.) Lumineszcencia - elemi lépések Abszorpció, emlékeztetõ Energia elnyelése
RészletesebbenElektromos áram, áramkör
Elektromos áram, áramkör Az anyagok szerkezete Az anyagokat atomok, molekulák építik fel, ezekben negatív elektromos állapotú elektronok és pozitív elektromos állapotú protonok vannak. Az atomokban ezek
RészletesebbenFIZIKA FELADATLAP Megoldási útmutató
1. C 2. A 3. X 4. B 5. C 6. D 7. D 8. C 9. D 10. B 11. D 12. C 13. A 14. C 15. C 16. D 17. C 18. C 19. C 20. B FIZIKA FELADATLAP Megoldási útmutató I. RÉSZ Összesen 1 1. téma II. RÉSZ Atommodellek: Thomson
RészletesebbenAz expanziós ködkamra
A ködkamra Mi az a ködkamra? Olyan nyomvonaljelző detektor, mely képes ionizáló sugárzások és töltött részecskék útját kimutatni. A kamrában túlhűtött gáz található, mely a részecskék által keltett ionokon
RészletesebbenElektrosztatika. 1.2. Mekkora két egyenlő nagyságú töltés taszítja egymást 10 m távolságból 100 N nagyságú erővel? megoldás
Elektrosztatika 1.1. Mekkora távolságra van egymástól az a két pontszerű test, amelynek töltése 2. 10-6 C és 3. 10-8 C, és 60 N nagyságú erővel taszítják egymást? 1.2. Mekkora két egyenlő nagyságú töltés
RészletesebbenElektromos áram, egyenáram
Elektromos áram, egyenáram Áram Az elektromos töltések egyirányú, rendezett mozgását, áramlását, elektromos áramnak nevezzük. (A fémekben az elektronok áramlanak, folyadékokban, oldatokban az oldott ionok,
RészletesebbenXX. századi forradalom a fizikában
XX. századi forradalom a fizikában magfizika részecskefizika 1925 1913 1900 1896 radioaktivitás lumineszcencia kvantummechanika Bohr-modell! színk nkép hőmérsékleti sugárz rzás!?? 1873 elektrodinamika
RészletesebbenKÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. november 3. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. november 3. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM
RészletesebbenHőmérsékleti sugárzás és színképelemzés
Hőmérsékleti sugárzás és színképelemzés az anomáliák szerepe a tudományban Wollaston, Ritter et al. fekete vonalak a színképben (1802) Joseph Fraunhofer (1787-1826) a sötét vonalak hullámhossza (1814-1815)
RészletesebbenKvantumos információ megosztásának és feldolgozásának fizikai alapjai
Kvantumos információ megosztásának és feldolgozásának fizikai alapjai Kis Zsolt Kvantumoptikai és Kvantuminformatikai Osztály MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont H-1121 Budapest, Konkoly-Thege Miklós út 29-33
RészletesebbenTestLine - Fizika 8. évfolyam elektromosság alapok Minta feladatsor
Mi az áramerősség fogalma? (1 helyes válasz) 1. 1:56 Normál Egységnyi idő alatt áthaladó töltések száma. Egységnyi idő alatt áthaladó feszültségek száma. Egységnyi idő alatt áthaladó áramerősségek száma.
Részletesebben2, = 5221 K (7.2)
7. Gyakorlat 4A-7 Az emberi szem kb. 555 nm hullámhossznál a Iegnagyobb érzékenységű. Adjuk meg annak a fekete testnek a hőmérsékletét, amely sugárzásának a spektrális teljesitménye ezen a hullámhosszon
RészletesebbenBevezetés a biofizikába. Elektromágneses hullámok, a fény kettős természete. Anyaghullámok. Hőmérsékleti sugárzás.
Bevezetés a biofizikába. Elektromágneses hullámok, a fény kettős természete. Anyaghullámok. Hőmérsékleti sugárzás. Az ábrák alatti magyarázó szöveget írta Szántó G. Tibor 2019 Ezt az oktatási anyagot a
RészletesebbenTestLine - Csefi tesztje-01 Minta feladatsor
TestLine - sefi tesztje-01 FIZIK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSELI VIZSG TESZTKÉRDÉSEI 2010. május 18. 1. Melyik mértékegység lehet a gyorsulás mértékegysége? (1 helyes válasz) W/J. J/kg. N/kg. 2. Hogyan változik egy
RészletesebbenRadiokémia vegyész MSc radiokémia szakirány Kónya József, M. Nagy Noémi: Izotópia I és II. Debreceni Egyetemi Kiadó, 2007, 2008.
Radiokémia vegyész MSc radiokémia szakirány Kónya József, M. Nagy Noémi: Izotópia I és II. Debreceni Egyetemi Kiadó, 2007, 2008. Kiss István,Vértes Attila: Magkémia (Akadémiai Kiadó) Nagy Lajos György,
RészletesebbenSzilárdtestek el e ek e tr t o r n o s n zer e k r ez e et e e t
Szilárdtestek elektronszerkezete Kvantummechanikai leírás Ismétlés: Schrödinger egyenlet, hullámfüggvény, hidrogén-atom, spin, Pauli-elv, periódusos rendszer 2 Szilárdtestek egyelektron-modellje a magok
RészletesebbenA nagyobb tömegű Peti 1,5 m-re ült a forgástengelytől. Összesen: 9p
Jedlik 9-10. o. reg feladat és megoldás 1) Egy 5 m hosszú libikókán hintázik Évi és Peti. A gyerekek tömege 30 kg és 50 kg. Egyikük a hinta végére ült. Milyen messze ült a másik gyerek a forgástengelytől,
RészletesebbenAz atomfizika rövid története
Az atomfizika rövid története Az atom név atomosz oszthatatlan szóból származik. Az anyag azon legkisebb részecskéit nevezték így, amelyek még megőrzik a tulajdonságait. Arra gondoltak, hogyha egy darab
RészletesebbenAtomok, elektronok. Általános Kémia - Elektronok, Atomok. Dia 1/61
, elektronok 2-1 Elektromágneses sugárzás 2-2 Atomi spektrum 2-3 Kvantumelmélet 2-4 Bohr-atom 2-5 Az új kvantummechanika 2-6 Hullámmechanika 2-7 A hidrogénatom hullámfüggvényei Dia 1/61 , elektronok 2-8
RészletesebbenKözépszintű érettségi feladatsor Fizika. Első rész
Középszintű érettségi feladatsor Fizika Első rész Az alábbi kérdésekre adott válaszlehetőségek közül pontosan egy a jó. Írja be ennek a válasznak a betűjelét a jobb oldali fehér négyzetbe! (Ha szükséges,
Részletesebbenhttp://www.nature.com 1) Magerő-sugár: a magközéppontból mért távolság, ameddig a magerők hatótávolsága terjed. Rutherford-szórásból határozható meg. R=1,4 x 10-13 A 1/3 cm Az atommag terének potenciálja
Részletesebben