A fény korpuszkuláris jellegét tükröző fizikai jelenségek

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A fény korpuszkuláris jellegét tükröző fizikai jelenségek"

Átírás

1 A fény korpuszkuláris jellegét tükröző fizikai jelenségek A fény elektromágneses sugárzás, amely hullámjelleggel és korpuszkuláris sajátosságokkal is rendelkezik. A fény hullámjellege elsősorban az olyan jelenségeknél nyilvánul meg, mint interferencia, diffrakció és polarizáció. A korpuszkuláris jelleg érvényesülése a fényelektromos hatás és a Compton-effektusnál érzékelhető. Külső fényelektromos hatás 1. A jelenség leírása. Törvényei Heinrich Hertz 1887-ben azt tapasztalta, hogy két cinkgömb között az elektromos szikrakisülés könnyebben jön létre, ha az egyik gömböt ibolyántúli sugárzás éri ban W. Hallwachs angol fizikus az ibolyántúli sugarakkal megvilágított cinklemezről a következőket állapítja meg: - elveszíti elektromos töltését, ha eredetileg negatív töltése volt; - pozitív elektromos töltésű lesz, ha eredetileg semleges volt; - növeli pozitív töltését, ha eredetileg pozitív töltésű volt; A kísérlet következtetése az volt, hogy a cinklemez ultraibolya sugárzás hatására negatív (később elektronoknak nevezett) részecskéket bocsájt ki. A jelenséget külső fényelektromos hatásnak nevezzük. A jelenség tanulmányozására az ábrán szemléltetett berendezést használjuk. A fénysugarak az F szűrőn és a Q kvarcablakon keresztül kerülnek a légritkított csőbe. A K katód és A anód közé változtatható elektromos feszültséget kötünk. Az áramkörben ampermérővel mérjük az áramerősséget. Ha az elektromágneses sugárzás fluxusa és frekvenciája állandó, akkor a feszültség függvényében változik az elektromos áramerősség. Zéró elektromos feszültség esetén is van egy kis áram, melyet I 0 -val jelölünk. Ez azt jeleneti, hogy az elektronok egy része gyorsító feszültség nélkül is eléri az anódot. Ha az anód és katód között feszültség van úgy, hogy az anód pozitív a katód pedig negatív potenciálú, akkor a feszültség növekedésével egyidőben nő az áramerősség. Tehát a gyorsító feszültség hatására egyre több elektron éri el az anódot. Amikor az időegység alatt kibocsájtott összes A fény korpuszkuláris jellegét tükröző fizikai jelenségek 1

2 elektron eléri az anódot, létrejön a telítési áram I t. Ha megcseréljük az anód és katód potenciáljait, akkor az új feszültségnek fékező hatása lesz az elektronokra, ezért az áramerősség csökken. Zárófeszültségnek (U z ) nevezzük a feszültségnek azt az értékét, amelyre az áramerősség zéró. Ebben az esetben az elektronok maximális mozgási energiáját felemészti az elektromos tér ellenében végzett mechanikai munka: = (1) ahol a maximális mozgási energia és az elektron töltése. Különböző fluxusú elektromágneses sugárzás esetén, a nagyobb fluxus nagyobb áramerősséget eredményez. Az ábrán állandó frekvencia mellett, három különböző fluxusú sugárzás esetén ábrázoltam a feszültség áramerősség diagramot. Ha φ 1 a fluxusa az első sugárzásnak és φ = φ 1 és φ 3 =3φ 1, akkor I t =I t1 és I t3 =3I t1. Az utolsó megállapításból következik a fényelektromos hatás első törvénye: A fényelektromos telítési áram erőssége egyenesen arányos a beeső elektromágneses sugárzás fluxusával, ha a frekvencia állandó. A mellékelt ábra szerint a zárófeszültség nem függ a fluxus változásától. Ha a beeső sugárzás elé különböző szűrőket helyezünk, akkor különböző frekvenciájú sugárzásokat kapunk. Nagyobb frekvenciák esetén a zárófeszültség (tehát a maximális mozgási energia) is nagyobb és létezik egy legkisebb frekvencia érték, amely alatt nem tapasztalható a fényelektromos hatás. A sugárzás fluxusa nem befolyásolja ezeket a méréseket. Az elmondottak szerint kijelenthető a fényelektromos hatás második törvénye: A katódból kibocsájtott fotoelektronok (legnagyobb) mozgási energiája lineárisan növekedik az elektromágneses sugárzás frekvenciájával és független a fluxustól. Az a minimális frekvencia, amely esetén jelentkezik a fényelektromos hatás a katód anyagi minőségétől függ. A harmadik törvény leszögezi: A külső fényelektromos hatás csak akkor jelentkezik, ha a beeső sugárzás frekvenciája nagyobb vagy egyenlő egy minimális értéknél, mely a katód anyagától függ. A mérések azt mutatják, hogy a katód megvilágítása és a fotoelektromos effektus megjelenése között eltelt idő elhanyagolható. Ebből következik a negyedik törvény: A külső fényelektromos hatás gyakorlatilag azonnal jelentkezik. A fény korpuszkuláris jellegét tükröző fizikai jelenségek

3 . Energiakvantum. Foton Max Planck 1900-ban forradalminak tekinthető feltevést kockáztatott meg a sugarakat elnyelő vagy kibocsájtó oszcillátorokról: az oszcillátorok csak diszkrét (meghatározott) energia értékeket vehetnek fel (E 1, E, E 3,.) és energiájuk változását ezen diszkrét energiaértékek különbsége adja. Matematikailag: = h = () ahol é két diszkrét energiaérték, ún. energiakvantum, h Planck állandó (értéke 6, Js) és a frekvencia. Az ilyen fizikai mennyiségekre, melyek csak bizonyos diszkrét értékeket vehetnek fel, azt mondjuk, hogy kvantált mennyiségek. A fizikának azt az ágát, mely kvantált mennyiségekkel foglalkozik, kvantumfizikának nevezzük. Azt a fényrészecskét, amely egyetlen fénykvantum energiával rendelkezik, fotonnak nevezzük. A fényt úgy is fel lehet fogni, mint fotonok sokasága. Egyetlen foton energiáját a -es összefüggés adja meg. A fotonoknak nemcsak energiájuk, hanem tömegük és impulzusuk is van. Felhasználva az energia és tömeg közötti összefüggést: és a -est, a foton tömegére kapjuk: = (3) = h (4) Felhasználva a nyugalmi tömeg és mozgásban lévő tömeg közötti összefüggést: = 1 a foton nyugalmi tömegére (figyelembe véve, hogy fénysebességgel halad): = 1 = 1 = 0 (5) az 5-ös szerint zérót kapunk. A foton impulzusa:! = = h = h " = h # (6) A fotonnak nincs elektromos töltése. 3. A külső fényelektromos hatás törvényeinek magyarázata A külső fényelektromos hatás törvényeit nem lehet a hullámelmélettel magyarázni. A hullámelmélet szerint a kilökött elektron mozgási energiája a beeső fluxus erősségének függvénye kell legyen. Ez ellentmondásban van a kísérleti törvényekkel, mely szerint csak a sugár- A fény korpuszkuláris jellegét tükröző fizikai jelenségek 3

4 zás frekvenciájától függ. Másodsorban a hullámelmélet szerint a fényelektromos effektus nem szabadna frekvenciafüggő legyen, bármely frekvenciánál kellene jelentkezzen, megfelelően erős sugárzás mellett. A kísérleti eredmények itt is ellentmondanak. Harmadszor a sugárzás kezdete és az elektronáram létrejötte között eltelt idő a beeső sugárzás függvénye kellene, hogy legyen, ami ellentmond a negyedik törvénynek. Albert Einstein 1905-ben magyarázatot adott a külső fényelektromos hatásra. Feltételezte, hogy a fény korpuszkuláris szerkezetű, fotonokból áll és a fényelektromos jelenség során a beeső fotont elnyeli az elektron és átveszi energiáját. Az energia megmaradás törvénye erre a folyamatra: h =%+ ' (7) ahol % az elektron kilépési munkája (az a munka melyet végezni kell, ha az elektron ki akarjuk szakítani az anód anyagából), )* + a kilépő elektron maximális mozgási energiája. Fejezzük ki a 7-ből az elektron maximális mozgási energiáját: ' =h % (8) Ha a beeső sugárzás frekvenciáját csökkentjük, akkor a kilépő elektron mozgási energiája csökken, határesetben addig, míg a foton energiája egyenlő lesz a kilépési munkával: h = % (9) Ebben az esetben a foton energiája csak arra elég, hogy az elektron kiszakadjon a katód anyagából. Ha a beeső sugár frekvenciája < akkor nem jöhet létre a fényelektromos effektus. Mivel a foton és elektron közötti kölcsönhatás elhanyagolható időtartam alatt játszódik le, a fényelektromos hatás majdnem azonnal létrejön, ami összhangban van a negyedik törvénnyel. Compton hatás Ugyancsak a fény korpuszkuláris jellegét bizonyítja Arthur Holly Compton kísérlete a röntgen sugaraknak könnyű atomokon való szóródására vonatkozóan. Compton ismert hullámhosszú röntgensugarakat bocsájtott grafittömb felületére, majd a szétszórt sugarakat egy röntgenspektrométer segítségével elemezte. Azt tapasztalta, hogy a szétszórt sugarak között a beesőnél nagyobb hullámhosszú sugarak is előfordulnak. A hullámelmélet szerint a szórt sugárzás hullámhossza meg kell, hogy egyezzen a beeső sugárzás hullámhosszával. Mivel a beeső sugarak hatására az elektronok kényszerrezgéseket végeznek és olyan elektromágneses sugárzást bocsájtanak ki, amelyek frekvenciája megegyezik a A fény korpuszkuláris jellegét tükröző fizikai jelenségek 4

5 kényszerrezgések frekvenciájával. A jelenség helyes magyarázatát Compton az elektron és foton kölcsönhatásával adta meg. Jelölje a beeső foton frekvenciáját és ν a / szög alatt szóródó foton frekvenciáját. Az energia megmaradás törvénye értelmében írhatjuk: h =hν+e +L (10) ahol E az eredetileg nyugalomban lévőnek tekintett elektron mozgási energiája, L az elektronnak az anyagból való kilépéséhez szükséges munka. Tekintettel arra, hogy a kilépési munka sokkal kisebb, mint a foton energiája (kb szor), a 10-ben a kilépési munka elhanyagolható. Figyelembe véve az = kifejezést, írhatjuk: h = hν+ (11) Ha figyelembe vesszük a mellékelt ábrát, amely az impulzus megmaradás elvét fejezi ki, írhatjuk:!4 =!4+!4 ' (1) ahol!4 a foton ütközés előtti,!4 pedig az ütközés utáni impulzusa,!4 ' az elektron ütközés utáni impulzusa (feltételezzük, hogy ütközés előtt az elektron nyugalomban van). Felhasználva, hogy:! = h,! =h é! ' = (13) és figyelembe véve az impulzusvektorok háromszögét: = h + h h h cos/ = h +h h cos/ (14) Rendezzük és négyzetre emeljük a 11-et: 9 = h ( ) + 9 +h( ) 9 =h +h h + 9 +h( ) (15) Most a 15-ből kivonjuk a 14-et: 9 = h (1 cos/)+h( ) + 9 A fény korpuszkuláris jellegét tükröző fizikai jelenségek 5

6 9 :1 ;= h (1 cos/)+h( ) + 9 (16) Figyelembe véve a tömeg relativisztikus egyenletét: = 1 <=> = :1 ; (17) egyszerűsítés után, kapjuk: 9 = h (1 cos/)+h( ) + 9 majd osztjuk az egyenletet vel: ( ) =h (1 cos/) ( ) = h(1 cos/) Baloldalon beszorzunk, majd egyszerűsítünk és kapjuk: = h(1 cos/) (18) A 18-ban baloldalon pont a hullámhosszváltozás található, jobboldalon felhasználhatjuk a: sin / = 1 cos/ trigonometriai összefüggést, és akkor a 18-at írhatjuk: # # = h sin/ (19) # =Bsin / (0) ahol B = C az úgynevezett Compton hullámhossz. D E A 0-as összefüggésből levonható következtetések: a) a hullámhossz változása # független a test anyagi minőségétől. b) a hullámhossz változása a szórási szög függvénye, melynek értékei zéró (/ = 0) és B (/ = 180) között változhatnak. c) ha a foton elektronnal lép kölcsönhatásba, akkor a Compton hullámhossz értéke B =,46!. Az elektronnál nagyobb tömegű részecskékkel való kölcsönhatás ese- A fény korpuszkuláris jellegét tükröző fizikai jelenségek 6

7 tén a Compton hullámhossz (és ezzel együtt a # is) nagyon kicsi, legtöbb esetben elhanyagolható a beeső sugárzás hullámhosszához viszonyítva. A fény korpuszkuláris jellegét tükröző fizikai jelenségek 7

KVANTUMMECHANIKA. a11.b-nek

KVANTUMMECHANIKA. a11.b-nek KVANTUMMECHANIKA a11.b-nek HŐMÉRSÉKLETI SUGÁRZÁS 1 Hősugárzás: elektromágneses hullám A sugárzás által szállított energia: intenzitás I, T és λkapcsolata? Példa: Nap (6000 K): sárga (látható) Föld (300

Részletesebben

Magfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem

Magfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 2. Mit nevezünk az atom tömegszámának? a) a protonok számát b) a neutronok számát c) a protonok és neutronok

Részletesebben

Thomson-modell (puding-modell)

Thomson-modell (puding-modell) Atommodellek Thomson-modell (puding-modell) A XX. század elejére világossá vált, hogy az atomban található elektronok ugyanazok, mint a katódsugárzás részecskéi. Magyarázatra várt azonban, hogy mi tartja

Részletesebben

Modern fizika vegyes tesztek

Modern fizika vegyes tesztek Modern fizika vegyes tesztek 1. Egy fotonnak és egy elektronnak ugyanakkora a hullámhossza. Melyik a helyes állítás? a) A foton lendülete (impulzusa) kisebb, mint az elektroné. b) A fotonnak és az elektronnak

Részletesebben

Kvantumos információ megosztásának és feldolgozásának fizikai alapjai

Kvantumos információ megosztásának és feldolgozásának fizikai alapjai Kvantumos információ megosztásának és feldolgozásának fizikai alapjai Kis Zsolt Kvantumoptikai és Kvantuminformatikai Osztály MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont H-1121 Budapest, Konkoly-Thege Miklós út 29-33

Részletesebben

Fizika összefoglaló kérdések (11. évfolyam)

Fizika összefoglaló kérdések (11. évfolyam) I. Mechanika Fizika összefoglaló kérdések (11. évfolyam) 1. Newton törvényei - Newton I. (a tehetetlenség) törvénye; - Newton II. (a mozgásegyenlet) törvénye; - Newton III. (a hatás-ellenhatás) törvénye;

Részletesebben

Elektrosztatika. 1.2. Mekkora két egyenlő nagyságú töltés taszítja egymást 10 m távolságból 100 N nagyságú erővel? megoldás

Elektrosztatika. 1.2. Mekkora két egyenlő nagyságú töltés taszítja egymást 10 m távolságból 100 N nagyságú erővel? megoldás Elektrosztatika 1.1. Mekkora távolságra van egymástól az a két pontszerű test, amelynek töltése 2. 10-6 C és 3. 10-8 C, és 60 N nagyságú erővel taszítják egymást? 1.2. Mekkora két egyenlő nagyságú töltés

Részletesebben

Szervetlen komponensek analízise. A, Atomspektroszkópia B, Molekulaspektroszkópia C, Elektrokémia D, Egyéb (radiokémia, termikus analízis, stb.

Szervetlen komponensek analízise. A, Atomspektroszkópia B, Molekulaspektroszkópia C, Elektrokémia D, Egyéb (radiokémia, termikus analízis, stb. Szervetlen komponensek analízise A, Atomspektroszkópia B, Molekulaspektroszkópia C, Elektrokémia D, Egyéb (radiokémia, termikus analízis, stb.) A fény λ i( k r ωt + φ0 ) Elektromágneses sugárzás E( r,

Részletesebben

Mechanika Kinematika. - Kinematikára: a testek mozgását tanulmányozza anélkül, hogy figyelembe venné a kiváltó

Mechanika Kinematika. - Kinematikára: a testek mozgását tanulmányozza anélkül, hogy figyelembe venné a kiváltó Mechanika Kinematika A mechanika a fizika része mely a testek mozgásával és egyensúlyával foglalkozik. A klasszikus mechanika, mely a fénysebességnél sokkal kisebb sebességű testekre vonatkozik, feloszlik:

Részletesebben

A levegő törésmutatójának mérése Michelsoninterferométerrel

A levegő törésmutatójának mérése Michelsoninterferométerrel XI. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia Kolozsvár, 008. május 3 4. A levegő törésmutatójának mérése Michelsoninterferométerrel Szerző: Kovács Anikó-Zsuzsa, Babes-Bolyai Tudoányegyetem Kolozsvár, Fizika

Részletesebben

Modern fizika laboratórium

Modern fizika laboratórium Modern fizika laboratórium Röntgen-fluoreszcencia analízis Készítette: Básti József és Hagymási Imre 1. Bevezetés A röntgen-fluoreszcencia analízis (RFA) egy roncsolásmentes anyagvizsgálati módszer. Rövid

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 14. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2007. május 14. Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Fizika

Részletesebben

Magsugárzások. Előadásvázlat. Készítette: Dr. Blaskó Katalin

Magsugárzások. Előadásvázlat. Készítette: Dr. Blaskó Katalin Magsugárzások Előadásvázlat. Készítette: Dr. Blaskó Katalin Az Orvosbiologia Mérnökképzés "Radiológiai Technikák" cimű tantárgyának egy részlete. A további részeket : Dr. Makó Ernő (SOTE), Dr. Sükösd Csaba,

Részletesebben

Az SI mértékegységrendszer

Az SI mértékegységrendszer PTE Műszaki és Informatikai Kar DR. GYURCSEK ISTVÁN Az SI mértékegységrendszer http://hu.wikipedia.org/wiki/si_mértékegységrendszer 1 2015.09.14.. Az SI mértékegységrendszer Mértékegységekkel szembeni

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. november 6. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. november 6. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS

Részletesebben

Középszintű érettségi feladatsor Fizika. Első rész

Középszintű érettségi feladatsor Fizika. Első rész Középszintű érettségi feladatsor Fizika Első rész Az alábbi kérdésekre adott válaszlehetőségek közül pontosan egy a jó. Írja be ennek a válasznak a betűjelét a jobb oldali fehér négyzetbe! (Ha szükséges,

Részletesebben

Fotó elmélet 2015. szeptember 28. 15:03 Fény tulajdonságai a látható fény. 3 fő tulajdonsága 3 fizikai mennyiség Intenzitás Frekvencia polarizáció A látható fények amiket mi is látunk Ibolya 380-425 Kék

Részletesebben

Molekulaspektroszkópiai módszerek UV-VIS; IR

Molekulaspektroszkópiai módszerek UV-VIS; IR Molekulaspektroszkópiai módszerek UV-VIS; IR Fény és anyag kölcsönhatása! Optikai módszerek Fényelnyelés mérése (Abszorpción alapul) Fénykibocsátás mérése (Emisszión alapul) Atomspektroszkópiai módszerek

Részletesebben

A legkisebb részecskék a világ legnagyobb gyorsítójában

A legkisebb részecskék a világ legnagyobb gyorsítójában A legkisebb részecskék a világ legnagyobb gyorsítójában Varga Dezső, ELTE Fiz. Int. Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék AtomCsill 2010 november 18. Az ismert világ építőkövei: az elemi részecskék Elemi

Részletesebben

A mérési feladat (1) A fotoellenállás R ellenállása függ a megvilágítás erősségétől (E), amely viszont arányos az izzószál teljesítmény-sűrűségével:

A mérési feladat (1) A fotoellenállás R ellenállása függ a megvilágítás erősségétől (E), amely viszont arányos az izzószál teljesítmény-sűrűségével: A mérési feladat 1900-ban Planck felvetett egy új hipotézist, miszerint a fény kibocsátása hv nagyságú energiakvantumokban történik. 1905-ben Einstein kiegészítette ezt a feltevést: a fény a kibocsátás

Részletesebben

ATOMFIZIKA (vázlat) 1) Bevezetés. 2) Az atomfogalom kialakulásának történeti áttekintése

ATOMFIZIKA (vázlat) 1) Bevezetés. 2) Az atomfogalom kialakulásának történeti áttekintése ATOMFIZIKA (vázlat) 1) Bevezetés ) Az atomfogalom kialakulásának történeti áttekintése 3) Az elektron felfedezése a) Elektrolízis b) Millikan-kísérlet c) Hidegemisszió d) Richardson-hatás e) Izzóelektromos

Részletesebben

Logaritmikus erősítő tanulmányozása

Logaritmikus erősítő tanulmányozása 13. fejezet A műveleti erősítők Logaritmikus erősítő tanulmányozása A műveleti erősítő olyan elektronikus áramkör, amely a két bemenete közötti potenciálkülönbséget igen nagy mértékben fölerősíti. A műveleti

Részletesebben

1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk:

1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk: Válaszoljatok a következő kérdésekre: 1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk: a) zéró izoterm átalakulásnál és végtelen az adiabatikusnál

Részletesebben

Megoldás: Mindkét állítás hamis! Indoklás: a) Azonos alapú hatványokat úgy szorzunk, hogy a kitevőket összeadjuk. Tehát: a 3 * a 4 = a 3+4 = a 7

Megoldás: Mindkét állítás hamis! Indoklás: a) Azonos alapú hatványokat úgy szorzunk, hogy a kitevőket összeadjuk. Tehát: a 3 * a 4 = a 3+4 = a 7 A = {1; 3; 5; 7; 9} A B = {3; 5; 7} A/B = {1; 9} Mindkét állítás hamis! Indoklás: a) Azonos alapú hatványokat úgy szorzunk, hogy a kitevőket összeadjuk. Tehát: a 3 * a 4 = a 3+4 = a 7 Azonos alapú hatványokat

Részletesebben

ELEKTROMÁGNESES REZGÉSEK. a 11. B-nek

ELEKTROMÁGNESES REZGÉSEK. a 11. B-nek ELEKTROMÁGNESES REZGÉSEK a 11. B-nek Elektromos Kondenzátor: töltés tárolására szolgáló eszköz (szó szerint összesűrít) Kapacitás (C): hány töltés fér el rajta 1 V-on A homogén elektromos mező energiát

Részletesebben

Fizika II. feladatsor főiskolai szintű villamosmérnök szak hallgatóinak. Levelező tagozat

Fizika II. feladatsor főiskolai szintű villamosmérnök szak hallgatóinak. Levelező tagozat Fizika. feladatsor főiskolai szintű villamosmérnök szak hallgatóinak Levelező tagozat 1. z ábra szerinti félgömb alakú, ideális vezetőnek tekinthető földelőbe = 10 k erősségű áram folyik be. föld fajlagos

Részletesebben

OPTIKA. Geometriai optika. Snellius Descartes-törvény. www.baranyi.hu 2010. szeptember 19. FIZIKA TÁVOKTATÁS

OPTIKA. Geometriai optika. Snellius Descartes-törvény. www.baranyi.hu 2010. szeptember 19. FIZIKA TÁVOKTATÁS OPTIKA Geometriai optika Snellius Descartes-törvény A fényhullám a geometriai optika szempontjából párhuzamos fénysugarakból áll. A vákuumban haladó fénysugár a geometriai egyenes fizikai megfelelője.

Részletesebben

Elektromágnesség tesztek

Elektromágnesség tesztek Elektromágnesség tesztek 1. Melyik esetben nem tapasztalunk vonzóerőt? a) A mágnesrúd északi pólusához vasdarabot közelítünk. b) A mágnesrúd közepéhez vasdarabot közelítünk. c) A mágnesrúd déli pólusához

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. november 3. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. november 3. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI 2015. június

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI 2015. június A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI 2015. június I. Mechanika Newton törvényei Egyenes vonalú mozgások Munka, mechanikai energia Pontszerű és merev test egyensúlya, egyszerű gépek Periodikus

Részletesebben

A FÉNY. A fény terjedéséhez nincs szükség közvetítő közegre, légüres téren keresztül is eljut a Földre.

A FÉNY. A fény terjedéséhez nincs szükség közvetítő közegre, légüres téren keresztül is eljut a Földre. A ÉNY A fény elektromágneses hullám, a teljes elektromágneses spektrum látható része. Atomok, vagy atomokat alkotó részecskék bocsátják ki. Látható fény: frekvenciája (ν):4 0 4 Hz 8 0 4 Hz hullámhossza

Részletesebben

Transzformátor rezgés mérés. A BME Villamos Energetika Tanszéken

Transzformátor rezgés mérés. A BME Villamos Energetika Tanszéken Transzformátor rezgés mérés A BME Villamos Energetika Tanszéken A valóság egyszerűsítése, modellezés. A mérés tervszerűen végrehajtott tevékenység, ezért a bonyolult valóságos rendszert először egyszerűsítik.

Részletesebben

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: HRASKÓ PÉTER: Relativitáselmélet FREI ZSOLT PATKÓS ANDRÁS: Inflációs kozmológia E. SZABÓ LÁSZLÓ: A nyitott

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: HRASKÓ PÉTER: Relativitáselmélet FREI ZSOLT PATKÓS ANDRÁS: Inflációs kozmológia E. SZABÓ LÁSZLÓ: A nyitott Az isteni a-tom További olvasnivaló a kiadó kínálatából: HRASKÓ PÉTER: Relativitáselmélet FREI ZSOLT PATKÓS ANDRÁS: Inflációs kozmológia E. SZABÓ LÁSZLÓ: A nyitott jövő problémája TIMOTHY FERRIS: A világmindenség.

Részletesebben

Félvezetk vizsgálata

Félvezetk vizsgálata Félvezetk vizsgálata jegyzkönyv Zsigmond Anna Fizika BSc III. Mérés vezetje: Böhönyei András Mérés dátuma: 010. március 4. Leadás dátuma: 010. március 17. Mérés célja A mérés célja a szilícium tulajdonságainak

Részletesebben

A kémiai és az elektrokémiai potenciál

A kémiai és az elektrokémiai potenciál Dr. Báder Imre A kémiai és az elektrokémiai potenciál Anyagi rendszerben a termodinamikai egyensúly akkor állhat be, ha a rendszerben a megfelelő termodinamikai függvénynek minimuma van, vagyis a megváltozása

Részletesebben

SCHWARTZ 2012 Emlékverseny

SCHWARTZ 2012 Emlékverseny SCHWARTZ 2012 Emlékverseny A TRIÓDA díjra javasolt feladat ADY Endre Líceum, Nagyvárad, Románia 2012. november 10. Befejezetlen kísérlet egy fecskendővel és egy CNC hőmérővel A kísérleti berendezés. Egy

Részletesebben

VÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ KÖRÖK

VÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ KÖRÖK Számítsuk ki a 80 mh induktivitású ideális tekercs reaktanciáját az 50 Hz, 80 Hz, 300 Hz, 800 Hz, 1200 Hz és 1,6 khz frekvenciájú feszültséggel táplált hálózatban! Sorosan kapcsolt C = 700 nf, L=600 mh,

Részletesebben

Deme Sándor MTA EK. 40. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2015. április 21-23.

Deme Sándor MTA EK. 40. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2015. április 21-23. A neutronok személyi dozimetriája Deme Sándor MTA EK 40. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2015. április 21-23. Előzmény, 2011 Jogszabályi háttér A személyi dozimetria jogszabálya (16/2000

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 14. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. május 14. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Függvények

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Függvények MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Függvények A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval az érintett feladatrészek

Részletesebben

Harmonikus rezgések összetevése és felbontása

Harmonikus rezgések összetevése és felbontása TÓTH.: Rezgésösszetevés (kibővített óravázlat) 30 005.06.09. Harmonikus rezgések összetevése és felbontása Gyakran előfordul hogy egy rezgésre képes rendszerben több közelítőleg harmonikus rezgés egyszerre

Részletesebben

Mértékegysége: 1A (amper) az áramerősség, ha a vezető keresztmetszetén 1s alatt 1C töltés áramlik át.

Mértékegysége: 1A (amper) az áramerősség, ha a vezető keresztmetszetén 1s alatt 1C töltés áramlik át. 1. Az áram fogalma 2. Az egyenáram hatásai 3. Az áramkör elemei 4. Vezetők ellenállása a) Ohm-törvénye b) fajlagos ellenállás c) az ellenállás hőmérsékletfüggése 5. Az ellenállások kapcsolása a) soros

Részletesebben

TANMENET FIZIKA 8. osztály Elektromosság, fénytan

TANMENET FIZIKA 8. osztály Elektromosság, fénytan TANMENET FIZIKA 8. osztály Elektromosság, fénytan A Kiadó javaslata alapján összeállította: Látta:...... Harmath Lajos munkaközösség vezető tanár Jóváhagyta:... igazgató 2015-2016 Általános célok, feladatok:

Részletesebben

Atomfizika feladatok

Atomfizika feladatok Atomfizika feladatok Tarján Péter 2014 Gyakoribb szükséges állandók jele értéke egysége magyarázat N A 6,0221 10 23 1/mol Avogadro-állandó e 1,6022 10 19 C elemi töltés h 6,6261 10 34 Js Planck-állandó

Részletesebben

TÉNYLEG EINSTEIN FEDEZTE FEL, HOGY E = mc 2?

TÉNYLEG EINSTEIN FEDEZTE FEL, HOGY E = mc 2? TÉNYLEG EINSTEIN FEDEZTE FEL, HOGY E = mc 2? Ki a szerzôje a híres egyenletnek? Nem is olyan egyszerû a kérdés, mint gondolnánk. Maxwell tôl von Laueig egész sor 20. századbeli fizikusról tételezték fel,

Részletesebben

Anyag, energia, erők

Anyag, energia, erők Tartalom Mi az anyag, az energia, mik az erők és a kölcsönhatások? Ezek legfontosabb tulajdonságai. Megjegyzés Ez egy elég rövid és érthető téma. Azt magyarázza el, hogy miből van az anyagi világ és mi

Részletesebben

Termodinamika. Belső energia

Termodinamika. Belső energia Termodinamika Belső energia Egy rendszer belső energiáját az alkotó részecskék mozgási energiájának és a részecskék közötti kölcsönhatásból származó potenciális energiák teljes összegeként határozhatjuk

Részletesebben

MATEMATIKA 11. évfolyam osztályozóvizsga/javítóvizsga témakörei

MATEMATIKA 11. évfolyam osztályozóvizsga/javítóvizsga témakörei MATEMATIKA 11. évfolyam osztályozóvizsga/javítóvizsga témakörei 1.félév I. Kombinatorika, gráfok Permutációk, variációk Ismétlés nélküli kombinációk Binomiális együtthatók, Pascal-háromszög Gráfok pontok,

Részletesebben

2010.05.09. Röntgen kép és Komputer tomográf (CT) Bevezető. Ujfalusi Zoltán. 2010. Március 8. PTE ÁOK Biofizikai Intézet

2010.05.09. Röntgen kép és Komputer tomográf (CT) Bevezető. Ujfalusi Zoltán. 2010. Március 8. PTE ÁOK Biofizikai Intézet Röntgen kép és Komputer tomográf (CT) 2010. Március 8. PTE ÁOK Biofizikai ntézet Ujfalusi Zoltán Hand mit Ringen: print of Wilhelm Röntgen's first "medical" x-ray, of his wife's hand, taken on 22 nd December

Részletesebben

7. Laboratóriumi gyakorlat KIS ELMOZDULÁSOK MÉRÉSE KAPACITÍV ÉS INDUKTÍV MÓDSZERREL

7. Laboratóriumi gyakorlat KIS ELMOZDULÁSOK MÉRÉSE KAPACITÍV ÉS INDUKTÍV MÓDSZERREL 7. Laboratóriumi gyakorlat KIS ELMOZDULÁSOK MÉRÉSE KAPACITÍV ÉS INDUKTÍV MÓDSZERREL 1. A gyakorlat célja Kis elmozulások (.1mm 1cm) mérésének bemutatása egyszerű felépítésű érzékkőkkel. Kapacitív és inuktív

Részletesebben

Hullámtan. A hullám fogalma. A hullámok osztályozása.

Hullámtan. A hullám fogalma. A hullámok osztályozása. Hullátan A hullá fogala. A hulláok osztályozása. Kísérletek Kis súlyokkal összekötött ingasor elején keltett rezgés átterjed a többi ingára is [0:6] Kifeszített guikötélen keltett zavar végig fut a kötélen

Részletesebben

É R E T T S É G I T É M A K Ö R Ö K F I Z I K Á B Ó L (2010-2011. tanév) 1. Egyenes vonalú mozgások

É R E T T S É G I T É M A K Ö R Ö K F I Z I K Á B Ó L (2010-2011. tanév) 1. Egyenes vonalú mozgások É R E T T S É G I T É M A K Ö R Ö K F I Z I K Á B Ó L (2010-2011. tanév) 1. Egyenes vonalú mozgások 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás. 2. Az egyenletes mozgást jellemző mennyiségek (sebesség, út, idő).

Részletesebben

A digitális képfeldolgozás alapjai

A digitális képfeldolgozás alapjai A digitális képfeldolgozás alapjai Digitális képfeldolgozás A digit szó jelentése szám. A digitális jelentése, számszerű. A digitális információ számokká alakított információt jelent. A számítógép a képi

Részletesebben

KÁOKSZI VIZSGAFEJLESZTŐ KÖZPONT Földrajz próbafeladatok 2003. Minta

KÁOKSZI VIZSGAFEJLESZTŐ KÖZPONT Földrajz próbafeladatok 2003. Minta 1. FELADAT Földünk és környezetünk Középszintű írásbeli érettségi feladatlap 3. minta 2. rész A feladatlap-rész megoldásához atlasz használható Milyen mozgásokat végez a Nap? Jelölje az állítások előtt

Részletesebben

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 15. FIZIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 15. Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Fizika emelt szint

Részletesebben

Fizikai hangtan, fiziológiai hangtan és építészeti hangtan

Fizikai hangtan, fiziológiai hangtan és építészeti hangtan Fizikai hangtan, fiziológiai hangtan és építészeti hangtan Témakörök: A hang terjedési sebessége levegőben Weber Fechner féle pszicho-fizikai törvény Hangintenzitás szint Hangosságszint Álló hullámok és

Részletesebben

Elméleti kérdések és válaszok

Elméleti kérdések és válaszok Elméleti kérdések és válaszok 11. évfolyam Tartalomjegyzék 1. Mikor beszélünk rezgőmozgásról?... 4 2. Milyen fajtái vannak a rezgőmozgásnak?... 4 3. Mikor beszélünk harmonikus rezgőmozgásról?... 4 4. Mit

Részletesebben

Szalay Péter (ELTE, Kémia Intézet) Szentjánosbogár, trópusi halak, sarki fény Mi a közös a természet fénytüneményeiben?

Szalay Péter (ELTE, Kémia Intézet) Szentjánosbogár, trópusi halak, sarki fény Mi a közös a természet fénytüneményeiben? Szalay Péter (ELTE, Kémia Intézet) Szentjánosbogár, trópusi halak, sarki fény Mi a közös a természet fénytüneményeiben? Boronkay György Műszaki Középiskola és Gimnázium Budapest, 2011. október 27. www.meetthescientist.hu

Részletesebben

A NEMZETKÖZI MÉRTÉKEGYSÉG-RENDSZER (AZ SI)

A NEMZETKÖZI MÉRTÉKEGYSÉG-RENDSZER (AZ SI) A NEMZETKÖZI MÉRTÉKEGYSÉG-RENDSZER (AZ SI) A Nemzetközi Mértékegység-rendszer bevezetését, az erre épült törvényes mértékegységeket hazánkban a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény szabályozza. Az

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 17. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Fizika középszint írásbeli vizsga

Részletesebben

FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI MINTAFELADATSOR

FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI MINTAFELADATSOR FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI MINTAFELADATSOR I. A feladatlap megoldásához 120 perc áll rendelkezésére. Olvassa el figyelmesen a feladatok előtti utasításokat és gondosan ossza be idejét! Használható segédeszközök:

Részletesebben

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Kísérleti Fizika Tanszék. fizika szak SZAKDOLGOZAT

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Kísérleti Fizika Tanszék. fizika szak SZAKDOLGOZAT SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Kísérleti Fizika Tanszék fizika szak SZAKDOLGOZAT Modern fizikai kísérletek a középiskolában Készítette: HAJDÚ CSABA Témavezető: Dr. Papp

Részletesebben

A NAPSUGÁRZÁS MÉRÉSE

A NAPSUGÁRZÁS MÉRÉSE A NAPSUGÁRZÁS MÉRÉSE A Napból érkező elektromágneses sugárzás Ø Terjedéséhez nincs szükség közvetítő közegre. ØHőenergiává anyagi részecskék jelenlétében alakul pl. a légkörön keresztül haladva. Ø Időben

Részletesebben

I. rész. Feladatsor. 2. Andi keresett két olyan számot, amelyre teljesül, hogy a < b. Igaz-e, hogy a < b?

I. rész. Feladatsor. 2. Andi keresett két olyan számot, amelyre teljesül, hogy a < b. Igaz-e, hogy a < b? 1. Feladatsor I. rész 1. Adott két halmaz. A a 9-nél kisebb páros pozitív egészek; B a 30-nál kisebb, 6-tal osztható pozitív egészek halmaza. Adja meg az A B és a B \ A halmazokat!. Andi keresett két olyan

Részletesebben

Kvantumfizikai demonstrációs gyakorlat számítógépen II.

Kvantumfizikai demonstrációs gyakorlat számítógépen II. 6. gyakorlat Kvantumfizikai demonstrációs gyakorlat számítógépen II. A mérés célja: az elméletben megtanult kvantumfizikai jelenségek gyakorlati megismerése. 1. Tartózkodási valószínűség függvény bemutatása.

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I. KOVÁCS BÉLA MATEmATIkA I 6 VI KOmPLEX SZÁmOk 1 A komplex SZÁmOk HALmAZA A komplex számok olyan halmazt alkotnak amelyekben elvégezhető az összeadás és a szorzás azaz két komplex szám összege és szorzata

Részletesebben

Koherens lézerspektroszkópia adalékolt optikai egykristályokban

Koherens lézerspektroszkópia adalékolt optikai egykristályokban Koherens lézerspektroszkópia adalékolt optikai egykristályokban Kis Zsolt MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont H-1121 Budapest, Konkoly-Thege Miklós út 29-33 2015. június 8. Hogyan nyerjünk információt egyes

Részletesebben

ELTE TTK Hallgatói Alapítvány FELVÉTELIZŐK NAPJA 2006. április 22.

ELTE TTK Hallgatói Alapítvány FELVÉTELIZŐK NAPJA 2006. április 22. ELTE TTK Hallgatói lapítvány FELVÉTELIZŐK NPJ 2006. április 22. Székhely: 1117 udapest, Pázmány Péter sétány 1/; Telefon: 381-2101; Fax: 381-2102; E-mail: alapitvany@alapitvany.elte.hu FIZIK FELTSOR NÉV:.

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 16. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2013. május 16. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Fizika

Részletesebben

ahol m-schmid vagy geometriai tényező. A terhelőerő növekedésével a csúszó síkban fellép az un. kritikus csúsztató feszültség τ

ahol m-schmid vagy geometriai tényező. A terhelőerő növekedésével a csúszó síkban fellép az un. kritikus csúsztató feszültség τ Egykristály és polikristály képlékeny alakváltozása A Frenkel féle modell, hibátlan anyagot feltételezve, nagyon nagy folyáshatárt eredményez. A rácshibák, különösen a diszlokációk jelenléte miatt a tényleges

Részletesebben

8. A vezetékek elektromos ellenállása

8. A vezetékek elektromos ellenállása 8. A vezetékek elektromos ellenállása a) Fémbôl készült vezeték van az elektromos melegítôkészülékekben, a villanymotorban és sok más elektromos készülékben. Fémhuzalból vannak a távvezetékek és az elektromos

Részletesebben

I.2.5. A rugalmassági erő. Hooke törvénye. A feszítőerő...33 38 6. útmutató: rugalmassági erő és feszítőerő feladatokban... 35 38 I.2.6.

I.2.5. A rugalmassági erő. Hooke törvénye. A feszítőerő...33 38 6. útmutató: rugalmassági erő és feszítőerő feladatokban... 35 38 I.2.6. Tartalomjegyzék Fizikai mennyiségek és mértékegységek... 1 8 Alapmennyiségek és mértékegységek... 2 5 1. útmutató: Különböző nagyságrendű mértékegységek közötti átalakítás... 4 5 Származtatott mennyiségek

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 15. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 15. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM

Részletesebben

90fokkal elforgatva az interferométert, figyeljük az interferenciagyűrűk változását. Ebből tudjuk meghatározni a Föld sebességét.

90fokkal elforgatva az interferométert, figyeljük az interferenciagyűrűk változását. Ebből tudjuk meghatározni a Föld sebességét. Fizika A3 Kruger 1. Prefix jelentések 10 deka 10-1 deka 10 2 hekto 10-2 centi 10 3 kilo 10-3 mili 10 6 mega 10-6 mikro 10 9 giga 10-9 nano 10 12 tera 10-12 piko 10 15 peta 10-15 fento 10 18 oxa 10-18 atto

Részletesebben

NA61/SHINE: Az erősen kölcsönható anyag fázisdiagramja

NA61/SHINE: Az erősen kölcsönható anyag fázisdiagramja NA61/SHINE: Az erősen kölcsönható anyag fázisdiagramja László András Wigner Fizikai Kutatóintézet, Részecske- és Magfizikai Intézet 1 Kivonat Az erősen kölcsönható anyag és fázisai Megfigyelések a fázisszerkezettel

Részletesebben

I. DOZIMETRIAI MENNYISÉGEK ÉS MÉRTÉKEGYSÉGEK

I. DOZIMETRIAI MENNYISÉGEK ÉS MÉRTÉKEGYSÉGEK 1 I. DOZIMETRIAI MENNYISÉGEK ÉS MÉRTÉKEGYSÉGEK 1) Iondózis/Besugárzási dózis (ro: Doza de ioni): A leveg egy adott V térfogatában létrejött ionok Q össztöltésének és az adott térfogatban található anyag

Részletesebben

A kanonikus sokaság. :a hőtartály energiája

A kanonikus sokaság. :a hőtartály energiája A kanonikus sokaság A mikrokanonikus sokaság esetén megtanultuk, hogy a megengedett mikroállapotok egyenértéküek, és a mikróállapotok száma minimális. A mikrókanónikus sokaság azonban nem a leghasznosabb

Részletesebben

A fizika története (GEFIT555B, 2+0, 2 kredit) 2010/2011. tanév, 1. félév

A fizika története (GEFIT555B, 2+0, 2 kredit) 2010/2011. tanév, 1. félév A fizika története (GEFIT555B, 2+0, 2 kredit) 2010/2011. tanév, 1. félév Dr. Paripás Béla 6. Előadás (2010.10.27.) Ponthatárok: 0 13 elégtelen (1) 14 18 elégséges (2) 19 22 közepes (3) 23 26 jó (4) 27

Részletesebben

Fotointerpretáció és távérzékelés 1.

Fotointerpretáció és távérzékelés 1. Fotointerpretáció és távérzékelés 1. A távérzékelés fizikai alapjai Verőné Wojtaszek, Malgorzata Fotointerpretáció és távérzékelés 1.: A távérzékelés fizikai alapjai Verőné Wojtaszek, Malgorzata Lektor:

Részletesebben

SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0

SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0 Fizikatörténet A fénysebesség mérésének története Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0 Kezdeti próbálkozások Galilei, Descartes: Egyszerű kísérletek lámpákkal adott fényjelzésekkel. Eredmény:

Részletesebben

Nagy bumm, kisebb bumm, teremtés

Nagy bumm, kisebb bumm, teremtés Nagy bumm, kisebb bumm, teremtés Ez nem jelent egyebet, mint azt, hogy a világról szerzett ismereteinket gyökeresen más nézőpontból kell megközelíteni, és ennek következtében újra is kell értelmezni azokat.

Részletesebben

33. Mikola Sándor Országos Tehetségkutató Fizikaverseny I. forduló feladatainak megoldása. Gimnázium 9. évfolyam

33. Mikola Sándor Országos Tehetségkutató Fizikaverseny I. forduló feladatainak megoldása. Gimnázium 9. évfolyam 33. Mikola Sándor Országos Tehetségkutató Fizikaverseny I. forduló feladatainak megoldása A feladatok helyes megoldása maximálisan 10 pontot ér. A javító tanár belátása szerint a 10 pont az itt megadottól

Részletesebben

Hálózati folyamok. Tétel: A maximális folyam értéke megegyezik a minimális vágás értékével.

Hálózati folyamok. Tétel: A maximális folyam értéke megegyezik a minimális vágás értékével. Hálózati folyamok Definíció: Legyen G = (V,E) egy irányított gráf, adott egy c: E R + {0} ún. kapacitásfüggvény, amely minden (u,v) ε E élhez hozzárendel egy nem negatív c(u,v) kapacitást. A gráfnak van

Részletesebben

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI 2013. május 7. KÖZÉPSZINT

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI 2013. május 7. KÖZÉPSZINT MATEMATIKA ÉRETTSÉGI 01. május 7. KÖZÉPSZINT 1) Az A és B halmazokról tudjuk, hogy B\ A 1; ; 4; 7. Elemeinek felsorolásával adja meg az A halmazt! A ; 5; 6; 8; 9 I. AB 1; ; ; 4; 5; 6; 7; 8; 9 és ) Egy

Részletesebben

Mi van a Lajtner Machine hátterében?

Mi van a Lajtner Machine hátterében? 1 Mi van a Lajtner Machine hátterében? Ma egyeduralkodó álláspont, hogy a gondolat nem más, mint az agy elektromos (elektromágneses) jele. Ezek az elektromágneses jelek képesek elhagyni az agyat, kilépnek

Részletesebben

egyenlőtlenségnek kell teljesülnie.

egyenlőtlenségnek kell teljesülnie. MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Abszolútértékes és gyökös kifejezések A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval

Részletesebben

Mérési adatok illesztése, korreláció, regresszió

Mérési adatok illesztése, korreláció, regresszió Mérési adatok illesztése, korreláció, regresszió Korreláció, regresszió Két változó mennyiség közötti kapcsolatot vizsgálunk. Kérdés: van-e kapcsolat két, ugyanabban az egyénben, állatban, kísérleti mintában,

Részletesebben

Elektrosztatika tesztek

Elektrosztatika tesztek Elektrosztatika tesztek 1. A megdörzsölt ebonitrúd az asztalon külön-külön heverő kis papírdarabkákat messziről magához vonzza. A jelenségnek mi az oka? a) A papírdarabok nem voltak semlegesek. b) A semleges

Részletesebben

Feladatok a Diffrenciálegyenletek IV témakörhöz. 1. Határozzuk meg következő differenciálegyenletek általános megoldását a próba függvény módszerrel.

Feladatok a Diffrenciálegyenletek IV témakörhöz. 1. Határozzuk meg következő differenciálegyenletek általános megoldását a próba függvény módszerrel. Feladatok a Diffrenciálegyenletek IV témakörhöz 1 Határozzuk meg következő differenciálegyenletek általános megoldását a próba függvény módszerrel (a) y 3y 4y = 3e t (b) y 3y 4y = sin t (c) y 3y 4y = 8t

Részletesebben

Az együttfutásról általában, és konkrétan 2.

Az együttfutásról általában, és konkrétan 2. Az együttfutásról általában, és konkrétan 2. Az első részben áttekintettük azt, hogy milyen számítási eljárás szükséges ahhoz, hogy egy szuperheterodin készülék rezgőköreit optimálisan tudjuk megméretezni.

Részletesebben

8. Laboratóriumi gyakorlat INKREMENTÁLIS ADÓ

8. Laboratóriumi gyakorlat INKREMENTÁLIS ADÓ 8. Laboratóriumi gyakorlat INKREMENTÁLIS ADÓ 1. A gyakorlat célja: Az inkrementális adók működésének megismerése. Számítások és szoftverfejlesztés az inkrementális adók katalógusadatainak feldolgozására

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

Hőtan I. főtétele tesztek

Hőtan I. főtétele tesztek Hőtan I. főtétele tesztek. álassza ki a hamis állítást! a) A termodinamika I. főtétele a belső energia változása, a hőmennyiség és a munka között állaít meg összefüggést. b) A termodinamika I. főtétele

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 17. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2011. május 17. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Fizika

Részletesebben

Bolyai Farkas Országos Fizika Tantárgyverseny 2014 Bolyai Farkas Elméleti Líceum Marosvásárhely X. Osztály. Válaszoljatok a következő kérdésekre:

Bolyai Farkas Országos Fizika Tantárgyverseny 2014 Bolyai Farkas Elméleti Líceum Marosvásárhely X. Osztály. Válaszoljatok a következő kérdésekre: Válaszoljatok a következő kérdésekre: 1. feladat Adott mennyiségű levegőt Q=1050 J hőközléssel p 0 =10 5 Pa állandó nyomáson melegítünk. A kezdeti térfogat V=2l. (γ=7/5). Mennyi a végső térfogat és a kezdeti

Részletesebben

AZ ESTI ÉS A LEVELEZŐ TAGOZATOS HALLGATÓK SZÁMÁRA

AZ ESTI ÉS A LEVELEZŐ TAGOZATOS HALLGATÓK SZÁMÁRA FIZIKA JEGYZET AZ ESTI ÉS A LEVELEZŐ TAGOZATOS HALLGATÓK SZÁMÁRA Készítette: Bagosi Róbert 2010.10.01 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 KINEMATIKA... 5 SKALÁR ÉS VEKTORMENNYISÉGEK... 5 A TESTEK MOZGÁSÁNAK

Részletesebben

Szín Szín Hullámhossz (nm) Rezgésszám(billió)

Szín Szín Hullámhossz (nm) Rezgésszám(billió) Színek Németh Gábor Szín Elektromágneses rezgések Szín Hullámhossz (nm) Rezgésszám(billió) Vörös 800-650 400-470 Narancs 640-590 470-520 Sárga 580-550 520-590 Zöld 530-490 590-650 Színek esztétikája Érzéki-optikai

Részletesebben

Készítette: Bagosi Róbert

Készítette: Bagosi Róbert BIOFIZIKA JEGYZET Készítette: Bagosi Róbert 2009.10.06 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 A BIOFIZIKA TÁRGYA... 4 ALAPFOGALMAK... 5 A nemzetközi mértékegységrendszer (SI) alapegységei... 5 Mértékegységek

Részletesebben

A kvantummechanika alapegyenletei és egyes filozófiai vonatkozásai

A kvantummechanika alapegyenletei és egyes filozófiai vonatkozásai A kvantummechanika alapegyenletei és egyes filozófiai vonatkozásai Tartalom Bevezetés Fogalmak és jelölések 3 A fény kvantumos természete 8 A Bohr féle atommodell 10 A részecskék hullámtermészete 11 A

Részletesebben

Irodaépület fényforrásainak vizsgálata különös tekintettel a hálózati visszahatásokra

Irodaépület fényforrásainak vizsgálata különös tekintettel a hálózati visszahatásokra Diplomaterv Prezentáció Irodaépület fényforrásainak vizsgálata különös tekintettel a hálózati visszahatásokra Készítette: Ruzsics János Konzulens: Dr. Dán András Dátum: 2010.09.15 Irodaépület fényforrásainak

Részletesebben