XX. századi forradalom a fizikában

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "XX. századi forradalom a fizikában"

Lajos Székely
7 évvel ezelőtt
Látták:

XX. századi forradalom a fizikában magfizika részecskefizika 1925 1913 1900 1896 radioaktivitás lumineszcencia kvantummechanika Bohr-modell!

1 XX. századi forradalom a fizikában magfizika részecskefizika radioaktivitás lumineszcencia kvantummechanika Bohr-modell! színk nkép hőmérsékleti sugárz rzás!?? 1873 elektrodinamika stat. fiz katódsug dsugárcső termod. mágnesesség elektromosság fény anyag hő

2 Hőmérsékleti sugárzás és színképelemzés az anomáliák szerepe a tudományban a színkép sötét vonalainak hullámhossza ( ) Joseph Fraunhofer ( )

3 diffrakciós rácsok (1821)

4 az elnyelési és kibocsátási vonalak közötti kapcsolat (1849) Foucault a színképelemzés módszerének kidolgozása (1859) Kirchhoff és Robert Wilhelm Bunsen ( )

5 új elemek a Fraunhofervonalak természete a Nap atmoszférával körülvett folyadék ( )

6 a hőmérsékleti sugárzás az abszolút fekete test fogalma Kirchhoff: Monatsbericht der Akademie der Wissenchaften zu Berlin, December 1859 az ugyanolyan hullámhosszal rendelkező sugarakra egy adott hőmérsékleten az emisszió és az abszorpció aránya minden testnél ugyanaz. E λt /A λt = φ(λ, T), A λt = 1 E ~ T 4 (1879) Joseph Stefan ( ) ε T = 0 ϕ ( λ T ), dλ = σt 4

7 színképvonal-sorozatok (1883-) Heinrich Gustav Johannes Kayser ( ) Carle David Tolmé Runge ( ) Friedrich Paschen ( )

8 a H-atom színképvonalainak összefüggése (1885) Johann Jacob Balmer ( ) 1/λ = R(1/2 2-1/n 2 ), n = 3, 4, 5,...

9 Johannes Robert Rydberg ( ) Recherches sur la constitution des spectres d'émission des éléments chimiques (1890) a színkép összefügg a periódusos rendszerrel hullámszám, Rydberg-állandó, termekkel minden színképvonal leírható - ν = R(1/n 2-1/m 2 ), ν = RZ(1/n 2-1/m 2 )

10 a hőmérsékleti sugárzás eltolódása (1893) Wilhelm Wien ( ) λ m T = cm K Nobel-díj (1911)

11 kísérletek a hőmérsékleti sugárzás eloszlási függvényének meghatározására Lord Rayleigh (John William Strutt, ) James Hopwood Jeans ( ) Wien

12 Max Karl Ernst Ludwig Planck ( ) Wien Planck Rayleigh-Jeans uν = αν e 8π ν c βν 3 T u = 2 ν kt 3 2 S 2 = u a u 2 S 2 u = u a + bu 2 2 S 2 = u a u 2 u ν = e 3 Aν βν T 1

13 eloszlási törvény: hν (1900) atomi oszcillátorok hatáskvantum

14 Az anyag diszkrét szerkezete kételektródos cső + higanyos vákuumszivattyú Johann Heinrich Wilhelm Geissler (1814/5-1879) Geissler-csövek

Julius Plücker (1801-1868) színképvizsgálatokhoz (1855) a H első három

18 Julius Plücker ( ) színképvizsgálatokhoz (1855) a H első három vonala + a katódsugarak felfedezése, mágneses térben elhajlanak (1858)

19 az elektromos töltés diszkrét mennyiségekből áll (1874) George Johnstone Stoney ( ) a katódsugarak az áramból származó negatívan töltött részecskék (1879) Sir Willam Crookes ( )

20 az elektromos töltésnek van egy hordozó atomja (1881) Stoney a katódsugarak hullámok? Eugen Goldstein ( ) elhajlásuk elektromos térben a csősugarak (1886) a szikraközre eső ultraibolya sugárzás segíti az átütést (1887) H. R. Hertz

21 az UV-nél rövidebb hullámhosszú sugárzás és tulajdonságai (1895) Wilhelm Konrad Röntgen ( ) az első Nobeldíj (1901)

23 az elektromos töltés hordozója az elektron Stoney (1891) a katódsugarak képesek áthatolni vékony fémfólián (1892), tehát hullámok? H. R. Hertz a katódsugárzás negatívan töltött részecskék árama (1895) Jean Baptiste Perrin ( )

24 a katódsugarak részecskéinek tömege 1/1837-ed része a H atoménak, töltésük stb. (1897) Joseph John Thomson ( ) Nobel-díj (1906)

26 a csősugárzás részecskéi atom-méretűek (1898) Wien a fényelektromos hatás Philipp Eduard Anton von Lenard ( ) Lenard-ablak (1893) elektronok okozzák (1899) a kilépő elektronok száma (az áram) arányos a fény intenzitásával (1900) a kilépő elektronok maximális kinetikus energiája a fémtől és a fény rezgésszámától (hullámhosszától) függ, egy minimumfrekvencia alatt nincs elektron (1902)

27 a csősugarak elhajlanak elektromos és mágneses térben (1902) Wien a mazsolás puding atommodell (1903) J. J. Thomson az elektronok csoportosulnak az atomban periódusos rendszer (1904)

28 a planetáris atommodell (1905) Perrin a fényelektromos hatás magyarázata a fotonhipotézissel (1905) Albert Einstein ( )

29 a Brown-mozgás molekuláris-statisztikai elmélete (1905) a szilárd testek fajhője az atomi mozgások is kvantáltak (1907) Nobel-díj (1922)

30 Brown-mozgás kísérletek kolloidokban ( ) Perrin Nobel-díj (1926)

31 az elektron pontos töltésének megmérése ( ) Robert Andrews Millikan ( ) Nobel-díj (1923)

33 a Bohr-féle atommodell (1913) Niels Hendrik David Bohr ( )

35 atomok gerjesztése és ionizációja elektronnal való bombázással ( ) James Franck ( ) Gustav Ludwig Hertz ( ) Nobel-díj (1925)

37 atommodell a színképvonalak finomszerkezetének magyarázatára Sommerfeld ellipszispályák, azimutális kvantumszám a Zeeman-effektus kvantumelmélete (1916) müncheni elméleti fizikai iskola: Heisenberg, Pauli, Raabi, Debye, Bethe

38 mágneses kvantumszám (1920) Sommerfeld korrespondenciaelv ( ) Bohr Nobel-díj (1922)

39 a röntgensugárzás hullámhosszának megváltozása elektronon történő szóráskor - kísérlet és magyarázat (1923) Arthur Holly Compton ( ) Nobel-díj (1927) a kettős természetet kiterjesztése az anyagra (1923) Louis de Broglie ( ) Nobel-díj (1929)

40 klasszikus mechanika legkisebb hatás elve geometriai optika Fermat-elv az elektron dinamikája (kvantummechanika) hullámoptika az elektronpályák kvantumfeltételei (egész hullámok) mű

41 a korrespondencia-elv alkalmazása a diszperziós formulára (1925) Hendrik Anthony Kramers ( ) a mátrixmechanika (1925) Werner Karl Heisenberg ( ) a mérhető mennyiségekre vonatkozó Mach-féle recept nincsenek elektronpályák az atomban csak a kísérlet által sugallt fogalmak és matematikai formulák Nobel díj (1932)

42 a hullámmechanika (1926) Erwin Schrödinger ( ) ekvivalenciája a mátrixmechanikával Nobel-díj (1933)

44 a hullámfüggvény valószínűségi interpretációja Max Born ( ) Born-közelítés operátor-fogalom (1926) Nobel-díj (1954) határozatlansági reláció (1927) Heisenberg a komplementaritási elv ( ) Bohr

45 az új világkép a természetet alkotó objektumok kettős természetűek nem mechanikai tulajdonságokkal rendelkező korpuszkulák, hanem részecske- és hullámtulajdonságokkal egyszerre rendelkeznek viselkedésük valószínűségi jellegű nem mechanikai hely- és helyzetváltoztatás valódi véletlenszerűség

Hasonló dokumentumok

Hőmérsékleti sugárzás és színképelemzés

Hőmérsékleti sugárzás és színképelemzés az anomáliák szerepe a tudományban fekete vonalak a színképben (1802) Wollaston, Ritter et al. a sötét vonalak hullámhossza (1814-1815) Joseph Fraunhofer (1787-1826)