Hőmérsékleti sugárzás és színképelemzés

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Hőmérsékleti sugárzás és színképelemzés"

Adél Magyar
5 évvel ezelőtt
Látták:

1 Hőmérsékleti sugárzás és színképelemzés az anomáliák szerepe a tudományban fekete vonalak a színképben (1802) Wollaston, Ritter et al. a sötét vonalak hullámhossza ( ) Joseph Fraunhofer ( )

2 diffrakciós rácsok (1821)

3 az elnyelési és kibocsátási vonalak közötti kapcsolat (1849) Foucault a színképelemzés módszerének kidolgozása (1859) Kirchhoff és Robert Wilhelm Bunsen ( )

4 új elemek a Fraunhofervonalak természete a Nap atmoszférával körülvett folyadék ( )

5 a hőmérsékleti sugárzás az abszolút fekete test fogalma Kirchhoff: Monatsbericht der Akademie der Wissenchaften zu Berlin, December 1859 az ugyanolyan hullámhosszal rendelkező sugarakra egy adott hőmérsékleten az emisszió és az abszorpció aránya minden testnél ugyanaz. E λt /A λt = φ(λ, T), A λt = 1 E ~ T 4 (1879) Joseph Stefan ( ) ε T = 0 ϕ ( λ T ), dλ = σt 4

6 színképvonal-sorozatok (1883-) Heinrich Gustav Johannes Kayser ( ) Carle David Tolmé Runge ( ) Friedrich Paschen ( )

7 a H-atom színképvonalainak összefüggése (1885) Johann Jacob Balmer ( ) 1/λ = R(1/2 2-1/n 2 ), n = 3, 4, 5,...

8 Johannes Robert Rydberg ( ) Recherches sur la constitution des spectres d'émission des éléments chimiques (1890) a színkép összefügg a periódusos rendszerrel hullámszám, Rydberg-állandó, termekkel minden színképvonal leírható - ν = R(1/n 2-1/m 2 ), ν = RZ(1/n 2-1/m 2 )

9 a hőmérsékleti sugárzás eltolódása (1893) Wilhelm Wien ( ) λ m T = cm K Nobel-díj (1911)

10 kísérletek a hőmérsékleti sugárzás eloszlási függvényének meghatározására Lord Rayleigh (John William Strutt, ) James Hopwood Jeans ( ) Wien

11 Max Karl Ernst Ludwig Planck ( ) Wien Planck Rayleigh-Jeans uν = αν e 8π ν c βν 3 T u = 2 ν kt 3 2 S 2 = u a u 2 S 2 u = u a + bu 2 2 S 2 = u a u 2 u ν = e 3 Aν βν T 1

12 eloszlási törvény: hν (1900) atomi oszcillátorok, hatáskvantum

13 Az anyag diszkrét szerkezete kételektródos cső + higanyos vákuumszivattyú Johann Heinrich Wilhelm Geissler (1814/5-1879) Geissler-csövek

Julius Plücker (1801-1868) színképvizsgálatokhoz (1855) a H első három

17 Julius Plücker ( ) színképvizsgálatokhoz (1855) a H első három vonala + a katódsugarak felfedezése, mágneses térben elhajlanak (1858)

18 kémiai elemek periódusos rendszere, atomsúlyok (1869) Dmitrij Ivanovics Mengyelejev ( )

19 ismeretlen elemek jóslása (1871)

20 az elektromos töltés diszkrét mennyiségekből áll (1874) George Johnstone Stoney ( ) a katódsugarak az áramból származó negatívan töltött részecskék (1879) Sir Willam Crookes ( )

21 az elektromos töltésnek van egy hordozó atomja (1881) Stoney a katódsugarak hullámok? Eugen Goldstein ( ) elhajlásuk elektromos térben a csősugarak (1886) a szikraközre eső ultraibolya sugárzás segíti az átütést (1887) H. R. Hertz

22 az UV-nél rövidebb hullámhosszú sugárzás és tulajdonságai (1895) Wilhelm Konrad Röntgen ( ) az első Nobeldíj (1901)

23 a színképvonalak mágneses térben felhasadnak (1896) Pieter Zeeman ( ) Nobel-díj (1902)

24 az elektromos töltés hordozója az elektron Stoney (1891) a katódsugarak képesek áthatolni vékony fémfólián (1892), tehát hullámok? H. R. Hertz a katódsugárzás negatívan töltött részecskék árama (1895) Jean Baptiste Perrin ( )

25 a katódsugarak részecskéinek tömege 1/1837-ed része a H atoménak, töltésük stb. (1897) Joseph John Thomson ( ) Nobel-díj (1906)

27 a csősugárzás részecskéi atom-méretűek (1898) Wien a fényelektromos hatás Philipp Eduard Anton von Lenard ( ) Lenard-ablak (1893) elektronok okozzák (1899) a kilépő elektronok száma (az áram) arányos a fény intenzitásával (1900) a kilépő elektronok maximális kinetikus energiája a fémtől és a fény rezgésszámától (hullámhosszától) függ, egy minimumfrekvencia alatt nincs elektron (1902)

28 a csősugarak elhajlanak elektromos és mágneses térben (1902) Wien a mazsolás puding atommodell (1903) J. J. Thomson az elektronok csoportosulnak az atomban periódusos rendszer (1904)

29 a planetáris atommodell (1905) Perrin a fényelektromos hatás magyarázata a fotonhipotézissel (1905) Albert Einstein ( )

30 a Brown-mozgás molekuláris-statisztikai elmélete (1905) a szilárd testek fajhője az atomi mozgások is kvantáltak (1907) Nobel-díj (1922)

31 Perrin Brown-mozgás kísérletek kolloidokban ( ) Nobel-díj (1926)

32 Robert Andrews Millikan ( ) az elektron pontos töltésének megmérése ( ) Nobel-díj (1923)

34 Niels Hendrik David Bohr ( ) atommodell (1913)

36 James Franck ( ) Gustav Ludwig Hertz ( ) atomok gerjesztése és ionizációja elektronnal való bombázással ( ) Nobel-díj (1925)

38 Sommerfeld atommodell a színképvonalak finomszerkezetének magyarázatára (ellipszispályák, azimutális kvantumszám), a Zeeman-effektus kvantumelmélete (1916) müncheni elméleti fizikai iskola: Heisenberg, Pauli, Raabi, Debye, Bethe

39 Sommerfeld mágneses kvantumszám (1920) Bohr korrespondencia-elv ( ) Nobel-díj (1922)

Otto Stern (1888-1969), Walter Gerlach (1889-1979) az atom

40 Otto Stern ( ), Walter Gerlach ( ) az atom mágneses momentuma - térbeli kvantálás (1922) Nobel-díj (1943)

41 Arthur Holly Compton ( ) a röntgensugárzás hullámhosszának megváltozása elektronon történő szóráskor - kísérlet és magyarázat (1923) Nobel-díj (1927) Louis de Broglie ( ) a kettős természetet kiterjeszti az anyagra is (1923) Nobel-díj (1929)

42 Wolfgang Pauli ( ) a kizárási elv (1924) Hendrik Anthony Kramers ( ) Stark-effektus (1920) diszperziós formula (1925) - a korrespondencia-elv alkalmazása Werner Karl Heisenberg ( ) mátrixmechanika (1925) Nobel díj (1932)

43 Erwin Schrödinger ( ) a hullámmechanika és ekvivalenciája (1926) Nobel-díj (1933)

45 Max Born ( ) valószínűségi interpretáció, Bornközelítés, operátor-fogalom (1926) Nobel-díj (1954) Heisenberg határozatlansági reláció (1927) Pauli spin kvantummechanikája (1927) Nobel-díj (1945)

46 Sommerfeld fémek kvantumelmélete (elektrongáz, ) Bohr komplementaritási elv ( ) Dirac másodkvantálás: elektromágneses tér, kvantumtérelmélet, a sugárzás kvantumelmélete, relativisztikus kvantumelmélet, pozitron, antirészecskék, vákuumpolarizáció ( )

Hasonló dokumentumok

Hőmérsékleti sugárzás és színképelemzés

Hőmérsékleti sugárzás és színképelemzés az anomáliák szerepe a tudományban Wollaston, Ritter et al. fekete vonalak a színképben (1802) Joseph Fraunhofer (1787-1826) a sötét vonalak hullámhossza (1814-1815)