A kvantummechanika filozófiai problémái

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A kvantummechanika filozófiai problémái"

Elvira Németh
6 évvel ezelőtt
Látták:

1 A kvantummechanika filozófiai problémái Szegedi PéterP Tudományt nytörténet és Tudományfiloz nyfilozófia fia Tanszék D es szoba vagy 6670-es m. pszegedi@caesar.elte.hu hps.elte.hu

Tematika 1. Bevezetés: A kvantummechanika kialakulása. Matematikai formalizmusa. 2-3.

2 Tematika 1. Bevezetés: A kvantummechanika kialakulása. Matematikai formalizmusa A kvantummechanika koppenhágai interpretációjának gyökerei (Bohr, Heisenberg, Born): Az interpretáció alapelvei (a mérhető mennyiségek elve; a korrespondencia-elv és tudományfejlődés-elméleti vonatkozásai; a határozatlansági reláció és a komplementaritási elv filozófiai értékelése). A valószínűség szerepe (és a kvantummechanikai akauzalitás eredete tudományszociológiai kitérő).

3 4. A mikro- és makrofizika határán: félklasszikus megközelítések; Schrödinger anyaghulláma és macskája, a hidrodinamikai interpretációk, Jánossy kísérleti és elméleti megközelítései stb. 5. A hullám-részecske dualizmus: de Broglie kettős megoldása és vezérhulláma; Bohm kvantumpotenciálja; Vigier szubkvantummechanikai közege és társaik.

4 6-9. Teljesség, determinizmus és lokalitás: Determinizmus a fizikában. Az Einstein- Podolsky-Rosen paradoxontól Bohmon keresztül a Bell-egyenlőtlenségekig. A rejtett paraméteres elméletek. A kvantummechanika statisztikus interpretációja (Blohincev, Popper és mások).a kvantummechanika stochasztikus interpretációi (Fényes diffúziója, Nelson Brown-mozgása, de la Peña-Auerbach és mások stochasztikus elektrodinamikája).

5 10. A kvantummechanikai méréselméletek: Neumann; Wigner barátja, a sok-világ hipotézis; a kvantummechanikai Zénón-paradoxon stb Információ és kvantummechanika: teleportáció, kriptográfia, kvantumszámítógép.

vonalak a színképben (1802) Wollaston, Ritter et al.

6 A kvantummechanika kialakulása az anomáliák szerepe a tudományban hőmérsékleti sugárzás és színképelemzés fekete vonalak a színképben (1802) Wollaston, Ritter et al. a sötét vonalak hullámhossza ( ) Joseph Fraunhofer ( )

7 diffrakciós rácsok (1821)

8 az elnyelési és kibocsátási vonalak közötti kapcsolat (1849) Foucault a színképelemzés módszerének kidolgozása (1859) Kirchhoff és Robert Wilhelm Bunsen ( )

9 új elemek a Fraunhofervonalak természete a Nap atmoszféráva l körülvett folyadék ( )

10 a hőmérsékleti sugárzás az abszolút fekete test fogalma Kirchhoff: Monatsbericht der Akademie der Wissenchaften zu Berlin, December 1859 az ugyanolyan hullámhosszal rendelkező sugarakra egy adott hőmérsékleten az emisszió és az abszorpció aránya minden testnél ugyanaz. E λt /A λt = φ(λ, T), A λt = 1 E ~ T 4 (1879) Joseph Stefan ( ) ε T = 0 ϕ ( λ T ), dλ = σt 4

11 színképvonal-sorozatok (1883-) Heinrich Gustav Johannes Kayser ( ) Carle David Tolmé Runge ( ) Friedrich Paschen ( )

12 a H-atom színképvonalainak összefüggése (1885) Johann Jacob Balmer ( ) 1/λ = R(1/2 2-1/n 2 ), n = 3, 4, 5,...

13 Johannes Robert Rydberg ( ) Recherches sur la constitution des spectres d'émission des éléments chimiques (1890) a színkép összefügg a periódusos rendszerrel hullámszám, Rydberg-állandó, termekkel minden színképvonal leírható - ν = R(1/n 2-1/m 2 ), ν = RZ(1/n 2-1/m 2 )

14 a hőmérsékleti sugárzás eltolódása (1893) Wilhelm Wien ( ) λ m T = cm K

15 kísérletek a hőmérsékleti sugárzás eloszlási függvényének meghatározására Lord Rayleigh (John William Strutt, ) James Hopwood Jeans ( ) Wien

16 Max Karl Ernst Ludwig Planck ( ) Wien Planck Rayleigh-Jeans T e u βν ν αν = 3 kt c u ν π ν = u a u S = u a u S = bu u a u S + = 1 3 = T e A u βν ν ν

17 eloszlási törvény: hν (1900) atomi oszcillátorok, hatáskvantum

18 Az anyag diszkrét szerkezete kételektródos cső + higanyos vákuumszivattyú Johann Heinrich Wilhelm Geissler (1814/5-1879) Geissler-csövek

21 Julius Plücker ( ) színképvizsgálatokhoz (1855) a H első három vonala + a katódsugarak felfedezése, mágneses térben elhajlanak (1858)

22 az elektromos töltés diszkrét mennyiségekből áll (1874) George Johnstone Stoney ( ) a katódsugarak az áramból származó negatívan töltött részecskék (1879) Sir Willam Crookes ( )

23 az elektromos töltésnek van egy hordozó atomja (1881) Stoney a katódsugarak hullámok? Eugen Goldstein ( ) elhajlásuk elektromos térben a csősugarak (1886) a szikraközre eső ultraibolya sugárzás segíti az átütést (1887) H. R. Hertz

24 a színképvonalak mágneses térben felhasadnak (1896) Pieter Zeeman ( )

25 az elektromos töltés hordozója az elektron Stoney (1891) a katódsugarak képesek áthatolni vékony fémfólián (1892), tehát hullámok? H. R. Hertz a katódsugárzás negatívan töltött részecskék árama (1895) Jean Baptiste Perrin ( )

26 a katódsugarak részecskéinek tömege 1/1837-ed része a H atoménak, töltésük stb. (1897) Joseph John Thomson ( )

28 a csősugárzás részecskéi atom-méretűek (1898) Wien a fényelektromos hatás Philipp Eduard Anton von Lenard ( ) Lenard-ablak (1893) elektronok okozzák (1899) a kilépő elektronok száma (az áram) arányos a fény intenzitásával (1900) a kilépő elektronok maximális kinetikus energiája a fémtől és a fény rezgésszámától (hullámhosszától) függ, egy minimumfrekvencia alatt nincs elektron (1902)

29 a csősugarak elhajlanak elektromos és mágneses térben (1902) Wien a mazsolás puding atommodell (1903) J. J. Thomson az elektronok csoportosulnak az atomban periódusos rendszer (1904)

30 a planetáris atommodell (1905) Perrin a fényelektromos hatás magyarázata a foton-hipotézissel (1905) Albert Einstein ( )

31 a Brown-mozgás molekuláris-statisztikai elmélete (1905) a szilárd testek fajhője az atomi mozgások is kvantáltak (1907)

32 Perrin Brown-mozgás kísérletek kolloidokban ( )

33 Robert Andrews Millikan ( ) az elektron pontos töltésének megmérése ( )

34 Niels Hendrik David Bohr ( ) atommodell (1913)

36 James Franck ( ) Gustav Ludwig Hertz ( ) atomok gerjesztése és ionizációja elektronnal való bombázással ( )

38 Sommerfeld atommodell a színképvonalak finomszerkezetének magyarázatára (ellipszispályák, azimutális kvantumszám), a Zeeman-effektus kvantumelmélete (1916) müncheni elméleti fizikai iskola: Heisenberg, Pauli, Raabi, Debye, Bethe

39 Sommerfeld mágneses kvantumszám (1920) Bohr korrespondencia-elv ( )

Otto Stern (1888-1969), Walter Gerlach (1889-1979)

40 Otto Stern ( ), Walter Gerlach ( ) az atom mágneses momentuma - térbeli kvantálás (1922)

41 Arthur Holly Compton ( ) a röntgensugárzás hullámhosszának megváltozása elektronon történő szóráskor - kísérlet és magyarázat (1923) Louis de Broglie ( ) a kettős természetet kiterjeszti az anyagra is (1923)

42 Wolfgang Pauli ( ) a kizárási elv (1924) Hendrik Anthony Kramers ( ) Stark-effektus (1920) diszperziós formula (1925) - a korrespondencia-elv alkalmazása Werner Karl Heisenberg ( ) mátrixmechanika (1925)

43 Erwin Schrödinger ( ) a hullámmechanika és ekvivalenciája (1926)

45 Max Born ( ) valószínűségi interpretáció, Born-közelítés, operátor-fogalom (1926) Heisenberg határozatlansági reláció (1927) Pauli spin kvantummechanikája (1927)

46 Sommerfeld fémek kvantumelmélete (elektrongáz, ) Bohr komplementaritási elv ( ) Dirac másodkvantálás: elektromágneses tér, kvantumtérelmélet, a sugárzás kvantumelmélete, relativisztikus kvantumelmélet, pozitron, antirészecskék, vákuumpolarizáció ( )

Hasonló dokumentumok

A kvantummechanika filozófiai problémái

A kvantummechanika filozófiai problémái Szegedi PéterP Tudományt nytörténet és Tudományfiloz nyfilozófia fia Tanszék D 1-1111 111-es szoba 37-990 990 vagy 6670-es m. pszegedi@caesar.elte.hu http://hps.elte.hu