I. Az anyagszerkezetről alkotott kép változása Ókori görög filozófusok régi kérdése: Miből vannak a testek? Meddig osztható az anyag?

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "I. Az anyagszerkezetről alkotott kép változása Ókori görög filozófusok régi kérdése: Miből vannak a testek? Meddig osztható az anyag?"

Átírás

1 I. Az anyagszerkezetről alkotott kép változása Ókori görög filozófusok régi kérdése: Miből vannak a testek? Meddig osztható az anyag? Platón (i.e ), Arisztotelész (=i.e ): Végtelenségig darabolhatók Idealizált végső alkotó = őselem + hozzájuk kapcsolódó tulajdonságok: Tűz- meleg, száraz; Víz hideg, nedves; levegő meleg, nedves; föld hideg, száraz Ezek megfelelő arányú keverékeként bármely anyag előállítható. (Megj: ezek megjelenése a horoszkópokban, jellemrajzban) Van tovább már nem osztható alkotórész mindenféle anyaghoz. Mozgásuk, alakjuk, anyaguk meghatározó. ATOM = oszthatatlan rész (Demokritosz i.e ) Alkímia feladata a megfelelő keverési arányok kiderítése, alkalmazása. (pl. aranycsinálás) Eredmény: sokféle új anyag, vegyület és reakció, vegyülési szabály megismerése Kémiailag tiszta anyagok előállítása, megismerése Lehet, hogy mégis van legkisebb alkotórész? (XVIII. század) Az atom fogalmának felelevenítése, általánossá válása a XIX. sz. első felében (Dalton, Avogadro) A kinetikus elmélet alapjainak lerakása, a kémia gyors fejlődése. A periódusos rendszer Dimitrij I. Mengyelejev ( ) Jelenségek melyek arra utalnak, hogy az atom nem lehet oszthatatlan: Kémiai reakciók mi a vegyérték? Fény és anyag viszonya (elnyelés és kibocsátás) színkép, hőmérsékleti sugárzás, elektromágneses hullámok stb. Elektromosság, töltés és anyag viszonya (galvánelem, elektrolízis) az elektron felfedezése (J. J. Thomson 1897) Radioaktivitás (Becquerel 1896) stb. Atommodellek 1. Oszthatatlan részecske 2. Thomson- modell az elektron felfedezése után ( mazsolás puding ): + töltésű masszában elszórt elektronok 3. Rutherford modell: (híres szórási kísérlete után- 1911) naprendszer- atom 4. Bohr- modell: Rutherford modell módosítása a kvantum hipotézis felhasználásával 5. Kvantummechanikai modell (elektronhullám)

2 II. Az atommag szerkezete Rutherford szórási kísérlete (1911.) eredményeként vált nyilvánvalóvá az atommag létezése, s hogy mérete az atom méretének kb. százezred része, viszont tömege lényegében az atoméval megegyező. Az atommag protonokból és neutronokból áll. Ezek tömege közel azonos, kb szer nagyobb, mint az elektron tömege; a proton pozitív (p + ), a neutron semleges (n o ) elektromos töltésű részecske. Nukleon = magot alkotó részecskék együttes neve. Protonok száma = elektronok száma a héjban = elem rendszáma (Z) A neutronok száma (N) adott kémiai elem estén is változó lehet, így beszélünk adott elem izotópjairól. Tömegszám (A) = protonok száma + neutronok száma A = Z + N a hidrogén három izotópja: H 1p H 1p 1n H 1p n C 6 p 6n szén két izotópja C 6 p 8n Kis rendszámú atommagok esetén a protonok és a neutronok száma nagyjából megegyezik ( He, Li,,...). A nagyobb rendszámú atommagokban a neutron-proton arány egyre jobban eltér a C neutronok javára ( Ba, Pb,,...): U Gyakorlatilag minden elemnek van izotópja, emiatt nem egészszám az elemek atomtömege a periódusos rendszerben, mivel izotópok keverékéről van szó. Az atomok elektronszerkezete csak a rendszámtól függ, ezért az izotópatomok kémiai viselkedése teljesen egyforma. III. Az atommag energiája, magátalakulások Az atommagok földi körülmények között nehezen megbontható, rendkívül stabil képződmények. Az atommag alkotórészei között ható erős kölcsönhatást nukleáris kölcsönhatásnak nevezzük: A nukleáris kölcsönhatás tulajdonságai: - az elektromos töltéstől függetlenül vonzó: a proton-proton, neutron-neutron és a proton-neutron párok nukleáris kölcsönhatása ugyanolyan - nagyon erős (erősebb, mint az elektromos kölcsönhatás, hiszen legyőzi az egymáshoz igen közeli protonok közti taszítóerőt) - rövid hatótávolságú (kb m; egy nukleonra csak a szomszédos nukleonok hatnak) Az atommagot összetartó nukleáris kölcsönhatást magerőnek is nevezik. Kötési energia: Stabil atommag akkor keletkezhet, ha a protonok és neutronok (röviden: nukleonok) energiája az atommagban kisebb, mint amikor egymástól távol vannak. Az atommagnak alkotórészeiből történő összeállása során energia szabadul fel. A felszabaduló energia általában sugárzás formájában távozik. Ezt a felszabaduló energiát nevezzük kötési energiának. (Mivel a folyamat során az energia csökken, a kötési energia negatív.) Megfordítva: abszolút értékben ekkora energiát kell befektetnünk, ha az atommagot alkotórészeire szedjük. A tömegdefektus Albert Einstein 1905-ben, a speciális relativitáselméletben mondta ki a híres tömeg-energia ekvivalencia elvet: E = m c 2. E kapcsolat szerint minden energiához tömeg, és minden tömeghez energia tartozik: - az energianövekedésnek tömeggyarapodás felel meg, az energia csökkenésének pedig a tömegcsökkenés - az energia tömeggé alakulhat át, a tömeg pedig energiává

3 Minden atommagra igaz, hogy Z db proton és A-Z db neutron együttes tömege nagyobb, mint a belőlük létrejövő A tömegszámú és Z rendszámú atommag M tömege! M M A Z m Z m (negatív szám) A tömeghiány: n p 2 Ekkora tömeghiány Einstein szerint E M c M A Z 2 m Z m c energia felszabadulással jár együtt. A kötési energiára e képletből számolt és a kísérletileg mért értékek igen jól megegyeznek. Fajlagos kötési energia (egy nukleonra jutó energia): a kötési energia és a tömegszám hányadosa: E/A Ha a fajlagos kötési energiát ábrázoljuk a tömegszám függvényében, akkor fontos megállapításokat tehetünk: D 56 n p Elemek tömegszáma Fúzió radioaktivitás He U, Pu hasadás Atommag energiatartalma (egy nukleonra ) Vastó Az energia-görbe a vasnál a legmélyebb (A = 56). A vas a legstabilabb elem. Ha nagy tömegszámú atommagok kisebbekre hasadnak szét, akkor ez egy mélyebb energiájú állapotot jelent, azaz energia szabadul fel. Hasonlóképpen: ha kis tömegszámú atommagok nagyobbakká egyesülnek, akkor ez szintén mélyebb energiájú állapotot jelent és energia-felszabadulással jár. 1. Magfúzió: könnyű atommagok összeolvadása, melynek létrehozásához a magok pozitív töltése miatt (elektromosan taszítják egymást) gyorsan mozgó (nagy hőmérsékletű) részecskékre van szükség. Ekkora hőmérséklet ( millió fok) a természetben csak a csillagok belsejében jön létre, tehát azok energiatermelésének alapja a fúzió. A hidrogénbombában (USA-Eniwetok, 1952 Teller Ede, SZU 1953 Kurcsatov) ezt a hőmérsékletet hasadásos atombomba robbanással hozzák létre. Kísérletek folynak fúziós reaktorokkal is világszerte. Jelenleg Franciaországban tervezési szakaszban van egy üzemi méretű kísérleti erőmű megépítése nemzetközi összefogással. (TOKAMAK) Extrém nagy hőmérsékleteken, illetve a részecske gyorsítókban bármilyen magok egyesülése létrehozható, óriási energia befektetés árán. (transzurán elemek előállítása) 2. Radioaktivitás: felfedezője Henri Becquerel (1896). Bizonyos elemek (izotópok) sugárzás kibocsátása közben más elemekké alakulnak át (elbomlanak). mindenféle külső behatás nélkül következik be, az atomok véletlenszerűen bomlanak el. a bomlásra jellemző, hogy a kiindulási anyag mennyisége bizonyos időközönként feleződik (felezési idő), ez az adott izotópra jellemző érték. a sugárzás erőssége csak a radioaktív elem mennyiségétől függ három féle bomlás és hozzá kapcsolódó sugárzás létezik

4 - bomlás -bomlás - bomlás bekövetkező rendszám csökken 2 -vel növekszik 1-gyel előző két folyamatot változás tömegszám csökken 4 -gyel változatlan kíséri, gerjesztett mag alapállapotba kerül sugárzás összetétele He ++ atommagok e - elektronok nagy energiájú (n p + + e - ) elektromágneses hullámok sugárzás ionizáló hatása erős közepes gyenge sugárzás áthatolóképessége kicsi Közepes nagy Gyakorlati alkalmazás: radioaktív kormeghatározás a régészetben Leginkább a 14-es tömegszámú szénizotópot használják kormeghatározásra. Ez a szénizotóp nitrogénből keletkezik, amikor az atommag a kozmikus sugárzásból érkező neutronokkal ütközik: 7 N n 6 C p A C-14 izotóp felezési ideje 5568 év, ami könnyűvé teszi a számolást az emberi történelem múltjában. Az élőlények a levegőben lévő C-14 atomokat beépítik szervezetükbe a stabil C-12-vel együtt. Az élőlény elpusztulása után a C-14 atomok magjai az idők során elbomlanak béta-bomlással nitrogénné, míg a stabil szénatomok száma az elhalt maradványban nem változik. Így megváltozik az elhalt maradványban a C-14 és a C-12 atomok számának aránya. Feltéve, hogy az utóbbi pár ezer évben a levegőbeli arányuk állandó volt, következtetni lehet az egykori élőlény (pl. múmia) korára. Az eljárás lényege: megállapítható, hogy az élő szervezetben lévő szén minden egyes grammjában percenként 16 béta-bomlás következik be. Ha a vizsgált (elhalt) anyag grammnyi szénmintája - percenként 8 béta-részecskét bocsát ki, akkor a kora 5568 év - percenként 4 béta-részecskét bocsát ki, akkor a kora = év - percenként 2 béta-részecskét bocsát ki, akkor a kora = év A radioaktivitás alkalmazásai közül említést érdemel Hevesy György ( ) magyar Nobeldíjas kémikus (1943), az izotópos nyomjelzés kidolgozója. (Marie Curie, Pierre Curie, Irene Curie, Fréderic Joliot-Curie) 3. Maghasadás és láncreakció: A maghasadásos láncreakció alapötletének elvi lehetőségét 1933-ban, az akkor Angliában dolgozó Szilárd Leó vetette fel. (Anglia szabadalom 1934) Otto Hahn és Fritz Strassman német fizikusok fedezték fel 1939-ben, hogy az urán neutron-besugárzás hatására kisebb atommagokra hasad. (bárium, kripton, ón, molibdén,..) Ezt követően világszerte lázas kutatás indult a maghasadás természetének megismeréséért. Hamarosan kiderült, hogy 1.) a hasadás csak az U-235-ös izotópban megy végbe 2.) a hasadás során neutronok is keletkeznek, melyek újabb hasadást idézhetnek elő. Ezzel megszületett a magenergia folyamatos felszabadításának, a láncreakciónak a megvalósítási lehetősége. lassú neutron U kisebb mag db gyors neutron + hőenergia Láncreakció: lassított neutronok újabb hasadásra képes magokkal találkozhatnak Neutron lassítás Láncreakció akkor alakul ki, ha a hasadás során keletkező neutronok többsége új hasadást okoz.

5 A láncreakció feltétele, hogy megfelelő sűrűségben legyenek jelen a hasadó képes magok, ezt szokták kritikus mennyiségnek nevezni az adott %-os összetételű anyag esetén. (tiszta 235-ös urán esetén ez kb. 10 kg, ami öklömnyi méretű csak!) Bombában a kritikus mennyiség alatti tömböket összerobbantják, így indul be a láncreakció, szabályozatlanul, robbanásszerűen. (Urán; plutónium) Atomerőműben szétosztva (rudakban) fűtőelemekben helyezik el a 235-ös uránt, s a keletkező neutronok számának szabályozásával (kadmium rudak ki-be mozgatásával) érik el szabályozottságot. A neutronlassító (moderátor) és a hőt elvezető anyag többnyire a víz. (Paks). Az urán hasadásának energiamérlege: Egyetlen urán-atommag hasadásakor kb. 30 pj energia szabadul fel. Ennek legnagyobb része, mintegy 85 %-a a hasadási termékek kinetikus energiájaként (hő) jelenik meg. 1 kg urán (4,26 mol) teljes hasadásakor felszabadul 7, J energia. Ennyi energia 2, kg ( 2,2 millió kg) jó minőségű szén elégetésekor szabadulna fel. Az U-235 hasadása többféleképpen mehet végbe, egy példa: A hasadványok (Ba, Kr, Ce, Sr) erősen radioaktívak: általában -bomlással bomlanak tovább. A hasadványokat és utódaikat nevezzük hasadási terméknek. Az atomreaktorok működtetése során környezetvédelmi szempontból a legnagyobb problémát a kiégett fűtőelemekben felhalmozódott hasadási termékek biztonságos tárolása jelenti. A láncreakció gyakorlati megvalósításához sok nehézséget kellett leküzdeni: 1.) a természetes uránban a hasadásra képes U-235-ös izotóp mindössze 0,7 %-ban van jelen. Megoldás: a.) A természetes uránból ki kell vonni az U-235-ös izotópot, ami igen költséges eljárás. Az atombomba tiszta U-235-tel működik. b.) A természetes urán dúsítják, hogy az U-235 tartalma 3-5 % legyen. A legtöbb atomreaktor dúsított uránnal működik. 2.) a hasadás során keletkező neutronoknak igen nagy az energiájuk. Ezek a neutronok könnyen megszöknek, vagy az U-238-as izotóp befogja őket hasadás nélkül. Megoldás: A neutronok megszökését a reaktor méretének növelésével csökkenteni lehet. Bár az U-238 nem hasad, ha befog egy neutront, ugyanis ekkor a következő folyamat játszódik le: A 238-as urán-izotóp neutron-besugárzás hatására több lépésben plutóniummá, illetve uránná alakul: U n Np e Pu e U He A plutónium éves felezési idővel 235-ös uránizotóppá bomlik ( -bomlással): Mint kiderült, a plutónium ugyanolyan jó hasadási tulajdonságokkal rendelkezik, mint az U-235.

6 3.) a neutronokat le kell lassítani, mert a lassú neutronok hasítják könnyen az U-235-öt. Lassító közegnek (moderátornak) olyan anyagok alkalmasak, melyeknek kis tömegű az atommagja, és lehetőleg minél kevesebb neutront nyelnek el. Lassító közegként vizet, vagy grafitot használnak általában. A víz hidrogénje elnyeli ugyan a neutronok egy részét (miközben nehézvízzé alakul), de a tapasztalat szerint még így is marad elég neutron a láncreakció fenntartásához. Vannak olyan reaktorok, melyek természetes uránnal működnek. Ezekben már csak a nehézvíz alkalmazható moderátorként. A nehézvíz előállítása ugyancsak igen bonyolult és költséges eljárás. Atombomba: Tiszta U-235-öt használnak (vagy tiszta plutóniumot), amit ki kell vonni a természetes uránból. Amennyiben ennek mérete meghalad egy kritikus méretet, akkor magától beindulhat a láncreakció, hiszen a spontán bekövetkező hasadások miatt mindig keletkeznek neutronok. Az atombombában két tiszta U-235-ös urántömb van, melyek mérete külön-külön kisebb a kritikus méretnél, együttesen azonban meghaladják azt. Ezt a két tömböt hagyományos töltettel összerobbantják. A biztos működés érdekében a bomba tartalmaz egy neutronforrást is. (A kritikus méret U-235-ösnél kb. 17 cm átmérőjű gömb.) Atomreaktor: Dúsított uránt alkalmaznak, ebben az U-235 kb. 3-5 % -ban van jelen. Ilyen arány már elég ahhoz, hogy a lassú neutronok láncreakciót hozzanak létre. A neutronok lassítását grafittal vagy vízzel oldják meg. A továbbiakban csak azzal az esettel foglalkozunk, amikor a lassító közeg magas nyomású víz. Ez az ún. nyomottvizes reaktor, ilyen működik Pakson is 1982 óta. A nyomottvizes a legelterjedtebb reaktortípus: a világon jelenleg üzemelő atomreaktorok összteljesítményének mintegy 65 %-át adják. A nyomottvizes atomreaktor lassító közege és hűtőközege egyaránt könnyűvíz (H 2 O). A víz két zárt, egymástól teljesen elválasztott körben kering. A paksi nyomottvizes reaktor egy egységének vázlatos felépítése: A reaktortartályban (R) fűtőelemként 42 tonna dúsított urán-oxid van elhelyezve hárommillió hengeres kapszulában (F). A fűtőelemek között áramlik a primer köri víz kb. 120 légköri nyomáson és C hőmérsékleten. A primer köri víz a gőzfejlesztőben (G) átadja hőjét a szekunder kör vizének, lehűl, majd alacsonyabb hőmérsékleten jut vissza a reaktorba. A szekunder körben levő víz (nyomása kb. 50 légköri nyomás) a gőzfejlesztőben (G) felforr. Ez a gőz hajtja a turbinát (T), a turbina pedig a generátort (G). A turbinából kilépő gőz a kondenzátorban cseppfolyósodik, ahonnan újra a gőzfejlesztőbe kerül. (Lényegében ez is egy hőerőmű!) A primer és a szekunder kör vize nem keveredik egymással! Ezért a hűtőközegbe került radioaktív anyagok a primer körben maradnak.

7 Szabályozó-rudak (Sz): Olyan anyagból készülnek, melyek igen hatékonyan nyelik el a neutronokat. Ilyen a kadmium és a bór. Az ilyen anyagból készült rudakat a reaktor belsejébe mélyebben vagy kevésbé mélyebben betolva, a láncreakció tetszés szerint szabályozható, vagy szükség esetén igen rövid idő alatt leállítható. A radioaktív bomlás és a maghasadás összehasonlítása: A radioaktív bomlás sebességét a felezési idő határozza meg, ami nem változtatható, az adott izotópra jellemző. A maghasadásban résztvevő atommagok számát szabályozhatjuk. A bomlás is energiafelszabadulással jár, de egy bomlás során jóval kevesebb (tized-század része) energia szabadul fel, mint egy hasadás során. Radioaktív energiaforrásokat ezért például az űrkutatásban alkalmaznak. 5. Néhány dátum: júliusában Einstein (Fermi és Szilárd Leó ösztönzésének hatására) levelet írt Roosevelt elnöknek: az atombomba kifejlesztésében feltétlenül meg kell előzni Németországot. (Manhattan-terv - Los Alamos: Oppenheimer, Fermi, Szilárd, Teller, Wigner, Neumann ) december 2-án elkészült az első reaktor (Chicago). Tervezői között volt Wigner Jenő és Szilárd Leó. A teljesítménye mindössze 200 W, de nem is energiatermelés volt megépítésének célja: a fontos az, hogy a szabályozott láncreakció megvalósítható július 16-án kísérleti célból felrobbantották az első atombombát. (Alamogordo) augusztus 6-án Hirosimára ledobták az első U-235-el működő atombombát. (Enola Gay Little Boy) augusztus 9-én Nagaszakira ledobták az első plutóniummal működő atombombát. (Fat Man) Rajz az elsõ atomreaktor indításáról, amely a chicagói reaktor grafitjával készült. A négy fej: Szilárd Leó, Arthur Compton, Enrico Fermi, Wigner Jenõ Az atommáglya

Atomfizika I. Az anyagszerkezetről alkotott kép változása Ókori görög filozófusok régi kérdése: Miből vannak a testek? Meddig osztható az anyag?

Atomfizika I. Az anyagszerkezetről alkotott kép változása Ókori görög filozófusok régi kérdése: Miből vannak a testek? Meddig osztható az anyag? Atomfizika I. Az anyagszerkezetről alkotott kép változása Ókori görög filozófusok régi kérdése: Miből vannak a testek? Meddig osztható az anyag? Platón (i.e. 427-347), Arisztotelész (=i.e. 387-322): Végtelenségig

Részletesebben

Magfizika. (Vázlat) 2. Az atommag jellemzői Az atommagok rendszáma Az atommagok tömegszáma Izotópok és szétválasztásuk Az atommagok mérete

Magfizika. (Vázlat) 2. Az atommag jellemzői Az atommagok rendszáma Az atommagok tömegszáma Izotópok és szétválasztásuk Az atommagok mérete Magfizika (Vázlat) 1. Az atommaggal kapcsolatos ismeretek kialakulásának történeti áttekintése a) A természetes radioaktivitás felfedezése b) Mesterséges atommag-átalakítás Proton felfedezése Neutron felfedezése

Részletesebben

Atommag, atommag átalakulások, radioaktivitás

Atommag, atommag átalakulások, radioaktivitás Atommag, atommag átalakulások, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron

Részletesebben

KOVÁCS ENDRe, PARIpÁS BÉLA, FIZIkA II.

KOVÁCS ENDRe, PARIpÁS BÉLA, FIZIkA II. KOVÁCS ENDRe, PARIpÁS BÉLA, FIZIkA II. 12 A MODERN FIZIKa ELEMEI XII. MAGfIZIkA ÉS RADIOAkTIVITÁS 1. AZ ATOmmAG Rutherford (1911) arra a következtetésre jutott, hogy az atom pozitív töltését hordozó anyag

Részletesebben

Tamás Ferenc: Természetes radioaktivitás és hatásai

Tamás Ferenc: Természetes radioaktivitás és hatásai Tamás Ferenc: Természetes radioaktivitás és hatásai A radioaktivitás a nem stabil magú atomok (más néven: radioaktív) természetes úton való elbomlása. Ez a bomlás igen nagy energiájú ionizáló sugárzást

Részletesebben

Félnünk kell-e a nukleáris energiától?

Félnünk kell-e a nukleáris energiától? BENCZE GYULA Félnünk kell-e a nukleáris energiától? Bencze Gyula fizikus egyetemi tanár Bevezetés az energia Mi az energia? A hétköznapi beszéd fordulataiban gyakran szerepel az energia szó valamilyen

Részletesebben

Radioaktivitás. 9.2 fejezet

Radioaktivitás. 9.2 fejezet Radioaktivitás 9.2 fejezet A bomlási törvény Bomlási folyamat alapjai: Értelmezés (bomlás): Azt a magfizikai folyamatot, amely során nagy tömegszámú atommagok spontán módon, azaz véletlenszerűen (statisztikailag)

Részletesebben

Az atommag története

Az atommag története Az atommag története Polcz Péter PPKE Információs Technológiai Kar 1083 Budapest, Práter utca 50/a 2010. december 6. Az atommag felfedezése Az első atommag szerkezetének első kutatói, Ernest Rutherford,

Részletesebben

ATOMBOMBA FELTALÁLÓI Szilárd Leó (1898-1964)

ATOMBOMBA FELTALÁLÓI Szilárd Leó (1898-1964) ATOMBOMBA FELTALÁLÓI Szilárd Leó (1898-1964) Világhírő magyar természettudós, egy középosztálybeli zsidó értelmiségi család gyermeke volt, Spitz vezetéknévvel született, de családja 1900-ban magyarosította

Részletesebben

Szupernova avagy a felrobbanó hűtőgép

Szupernova avagy a felrobbanó hűtőgép Szupernova avagy a felrobbanó hűtőgép (a csillagok termodinamikája 3.) Az atomoktól a csillagokig Dávid Gyula 2013. 09. 19. 1 Szupernova avagy a felrobbanó hűtőgép (a csillagok termodinamikája 3.) Az atomoktól

Részletesebben

MAGFIZIKA. a 11.B-nek

MAGFIZIKA. a 11.B-nek MAGFIZIKA a 11.B-nek ATOMMAG Pozitív töltésű, rendkívül kicsi ATOMMAG Töltése Z e, ahol Z a rendszám 10 átmérő Tömege az atom 99,9%-a Sűrűsége: 10 rendkívül nagy! PROTON Jelentése: első (ld. prototípus,

Részletesebben

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEINEK TÉMAKÖREI 2015. MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEINEK TÉMAKÖREI 2015. MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK - 1 - A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEINEK TÉMAKÖREI 2015. MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK 1. Newton törvényei Newton I. törvénye Kölcsönhatás, mozgásállapot, mozgásállapot-változás, tehetetlenség,

Részletesebben

2. Melyik az, az elem, amelynek harmadik leggyakoribb izotópjában kétszer annyi neutron van, mint proton?

2. Melyik az, az elem, amelynek harmadik leggyakoribb izotópjában kétszer annyi neutron van, mint proton? GYAKORLÓ FELADATOK 1. Számítsd ki egyetlen szénatom tömegét! 2. Melyik az, az elem, amelynek harmadik leggyakoribb izotópjában kétszer annyi neutron van, mint proton? 3. Mi történik, ha megváltozik egy

Részletesebben

A nukleáris fizika története, a nukleáris energetika születése

A nukleáris fizika története, a nukleáris energetika születése Tematika 1. Az atommagfizika elemei 2. A nukleáris fizika története, a nukleáris energetika születése 3. Magsugárzások detektálása és detektorai 4. Az atomreaktor 5. Reaktortípusok a felhasználás módja

Részletesebben

BMEEOVKAI09 segédlet a BME Építőmérnöki Kar hallgatói részére. Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése

BMEEOVKAI09 segédlet a BME Építőmérnöki Kar hallgatói részére. Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése 1 EURÓPAI UNIÓ STRUKTURÁLIS ALAPOK Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése HEFOP/2004/3.3.1/0001.01 V Í Z É S K Ö R N Y E Z E T I BMEEOVKAI09 segédlet a BME Építőmérnöki

Részletesebben

Elektromágneses sugárözönben élünk

Elektromágneses sugárözönben élünk Elektromágneses sugárözönben élünk Az Életet a Nap, a civilizációnkat a Tűz sugarainak köszönhetjük. - Ha anya helyett egy isten nyitotta föl szemed, akkor a halálos éjben mindenütt tűz, tűz lobog fel,

Részletesebben

Bevezetés; Anyag és Energia; Az atomok szerkezete I.

Bevezetés; Anyag és Energia; Az atomok szerkezete I. Bevezetés; Anyag és Energia; Az atomok szerkezete I. Műszaki kémia, Anyagtan I. 1-2. előadás Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék Az általános kémia tárgya az anyag tulajdonságainak

Részletesebben

NEUTRON-DETEKTOROK VIZSGÁLATA. Mérési útmutató BME NTI 1997

NEUTRON-DETEKTOROK VIZSGÁLATA. Mérési útmutató BME NTI 1997 NEUTRON-DETEKTOROK VIZSGÁLATA Mérési útmutató Gyurkócza Csaba, Balázs László BME NTI 1997 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 3. 2. Elméleti összefoglalás 3. 2.1. A neutrondetektoroknál alkalmazható legfontosabb

Részletesebben

Magfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem

Magfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 2. Mit nevezünk az atom tömegszámának? a) a protonok számát b) a neutronok számát c) a protonok és neutronok

Részletesebben

Az atom felépítése, fénykibocsátás (tankönyv 68.o.- 86.o.)

Az atom felépítése, fénykibocsátás (tankönyv 68.o.- 86.o.) Az atom felépítése, fénykibocsátás (tankönyv 68.o.- 86.o.) Atomok, atommodellek (tankönyv 82.o.-84.o.) Már az ókorban Démokritosz (i. e. 500) úgy gondolta, hogy minden anyag tovább nem osztható alapegységekből,

Részletesebben

KÉMIA. Kémia a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára

KÉMIA. Kémia a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára KÉMIA Kémia a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára A kémia tanításának célja és feladatai Az iskolai tanulmányok célja a gyakorlatban hasznosítható ismeretek megszerzése, valamint az általános képességek

Részletesebben

Kémia kerettanterve a Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium 9 10. évfolyama számára

Kémia kerettanterve a Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium 9 10. évfolyama számára Kémia kerettanterve a Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium 9 10. évfolyama számára (az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 3.2.09.2 (B) változata alapján) A kémia tanításának

Részletesebben

JÉKI LÁSZLÓ. A radioaktív sugárzások forrásai: az atomok

JÉKI LÁSZLÓ. A radioaktív sugárzások forrásai: az atomok JÉKI LÁSZLÓ Sugárözönben élünk Jéki László fizikus az MTA KFKI RMKI tudományos fômunkatársa A radioaktivitással kapcsolatos ismereteink még csak száz éve gyûlnek, ezért hajlamosak vagyunk azt gondolni,

Részletesebben

I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését!

I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését! I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését! Az atom az anyagok legkisebb, kémiai módszerekkel tovább már nem bontható része. Az atomok atommagból és

Részletesebben

Javítóvizsga. Kalász László ÁMK - Izsó Miklós Általános Iskola Elérhető pont: 235 p

Javítóvizsga. Kalász László ÁMK - Izsó Miklós Általános Iskola Elérhető pont: 235 p Név: Elérhető pont: 5 p Dátum: Elért pont: Javítóvizsga A teszthez tollat használj! Figyelmesen olvasd el a feladatokat! Jó munkát.. Mi a neve az anyag alkotórészeinek? A. részecskék B. összetevők C. picurkák

Részletesebben

Az atommag összetétele, radioaktivitás

Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron

Részletesebben

Reál osztály. Kémia a gimnáziumok 9 11. évfolyama számára. B változat

Reál osztály. Kémia a gimnáziumok 9 11. évfolyama számára. B változat Reál osztály Kémia a gimnáziumok 9 11. évfolyama számára B változat A kémia tanításának célja és feladatai Az iskolai tanulmányok célja a gyakorlatban hasznosítható ismeretek megszerzése, valamint az általános

Részletesebben

9. Radioaktív sugárzás mérése Geiger-Müller-csővel. Preparátum helyének meghatározása. Aktivitás mérés.

9. Radioaktív sugárzás mérése Geiger-Müller-csővel. Preparátum helyének meghatározása. Aktivitás mérés. 9. Radioaktív sugárzás mérése Geiger-Müller-csővel. Preparátum helyének meghatározása. ktivitás mérés. MÉRÉS CÉLJ: Megismerkedni a radioaktív sugárzás jellemzésére szolgáló mértékegységekkel, és a sugárzás

Részletesebben

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 18. FIZIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. május 18. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Fizika

Részletesebben

Az atommagtól a konnektorig

Az atommagtól a konnektorig Az atommagtól a konnektorig (Az atomenergetika alapjai) Dr. Aszódi Attila, Boros Ildikó BME Nukleáris Technikai Intézet Pázmándi Tamás KFKI Atomenergia Kutatóintézet Szervező: 1 Az atom felépítése kb.

Részletesebben

Emelt óraszámú kémia helyi tanterve

Emelt óraszámú kémia helyi tanterve Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 3.2.09.2 (B) változatához Emelt óraszámú kémia helyi tanterve Tantárgyi struktúra

Részletesebben

Hidrogéntől az aranyig

Hidrogéntől az aranyig Hidrogéntől az aranyig Hogyan keletkezett az Univerzum? Hogyan jöttek létre a periódusos rendszert benépesítő elemek? Számos könyv és híres tudós foglalkozik és foglalkozott vele a múlt évszázadban és

Részletesebben

Ph 11 1. 2. Mozgás mágneses térben

Ph 11 1. 2. Mozgás mágneses térben Bajor fizika érettségi feladatok (Tervezet G8 2011-től) Munkaidő: 180 perc (A vizsgázónak két, a szakbizottság által kiválasztott feladatsort kell kidolgoznia. A két feladatsor nem származhat azonos témakörből.)

Részletesebben

Kémia a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára. B változat

Kémia a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára. B változat Kémia a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára B változat A kémia tanításának célja és feladatai Az iskolai tanulmányok célja a gyakorlatban hasznosítható ismeretek megszerzése, valamint az általános képességek

Részletesebben

FIZIKA. Sugárzunk az elégedettségtől! (Atomfizika) Dr. Seres István

FIZIKA. Sugárzunk az elégedettségtől! (Atomfizika) Dr. Seres István Sugárzunk az elégedettségtől! () Dr. Seres István atommagfizika Atommodellek 440 IE Democritus, Leucippus, Epicurus 1803 1897 John Dalton J.J. Thomson 1911 Ernest Rutherford 19 Niels Bohr 3 Atommodellek

Részletesebben

11 osztály. Osztályozó vizsga témakörei

11 osztály. Osztályozó vizsga témakörei 11 osztály Osztályozó vizsga témakörei (Keret tanterv) I. Félév I. Rezgések és hullámok Egyenletes körmozgás (Ismétlés) Frekvencia, periódusidő, szögsebesség 2. Harmonikus rezgőmozgás leírása Kitérés,

Részletesebben

Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal. Dr. Vincze Árpád vincze@oah.hu

Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal. Dr. Vincze Árpád vincze@oah.hu Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal Dr. Vincze Árpád vincze@oah.hu Mitől függ a kölcsönhatás? VÁLASZ: Az anyag felépítése A sugárzások típusai, forrásai és főbb tulajdonságai A sugárzások és az anyag

Részletesebben

Maghasadás, láncreakció, magfúzió

Maghasadás, láncreakció, magfúzió Maghasadás, láncreakció, magfúzió Maghasadás 1938-ban hoztak létre először maghasadást úgy, hogy urán atommagokat bombáztak neutronokkal. Ekkor az urán két közepes méretű atommagra bomlott el, és újabb

Részletesebben

MAGFIZIKA. Egy elem jellemzője, kémiai tulajdonságainak meghatározója a protonok száma, azaz a rendszám.

MAGFIZIKA. Egy elem jellemzője, kémiai tulajdonságainak meghatározója a protonok száma, azaz a rendszám. MAGFIZIKA Az atom áll: Z számú elektronból Z számú protonból A-Z számú neutronból A proton és a neutron közös neve nukleon. A - az atom tömegszáma. Z az atom rendszáma Az atomok atommagból és az azt körülvevő

Részletesebben

TANMENET FIZIKA 11. osztály Rezgések és hullámok. Modern fizika

TANMENET FIZIKA 11. osztály Rezgések és hullámok. Modern fizika TANMENET FIZIKA 11. osztály Rezgések és hullámok. Modern fizika BEVEZETÉS TANMENET Óra Tananyag Tevékenység, megjegyzések I. Mechanikai rezgések és hullámok 1. Bevezetés Emlékeztet : A fejezet feldolgozásához

Részletesebben

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS KÍSÉRLETEI 2014. Témakörök

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS KÍSÉRLETEI 2014. Témakörök A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS KÍSÉRLETEI 2014. Témakörök I. Mechanika 1. Newton törvényei 2. Egyenes vonalú mozgások 3. Munka, mechanikai energia 4. Pontszerű és merev test egyensúlya,

Részletesebben

Fukusima: mi történt és mi várható? Kulacsy Katalin MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézet

Fukusima: mi történt és mi várható? Kulacsy Katalin MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézet Fukusima: mi történt és mi várható? Kulacsy Katalin MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézet Áldozatok és áldozatkészek A cunami tízezerszám szedett áldozatokat. 185 000 kitelepített él tábori körülmények között.

Részletesebben

Részecske- és magfizika vizsgakérdések

Részecske- és magfizika vizsgakérdések Részecske- és magfizika vizsgakérdések Az alábbi kérdések (vagy ezek kombinációi) fognak az írásbeli és szóbeli vizsgán is szerepelni. A vastag betűs kérdések egyszerűbb, beugró-kérdések, ezeknek kb. 90%-át

Részletesebben

töltéssel rendelkező vagy semleges részecskék kinetikus energiája és (vagy) impulzusa a kondenzált közegek atomjaival ütközve megváltozhat.

töltéssel rendelkező vagy semleges részecskék kinetikus energiája és (vagy) impulzusa a kondenzált közegek atomjaival ütközve megváltozhat. Néhány szó a neutronról Különböző részecskék, úgymint fotonok, neutronok, elektronok és más, töltéssel rendelkező vagy semleges részecskék kinetikus energiája és (vagy) impulzusa a kondenzált közegek atomjaival

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 15. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 15. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM

Részletesebben

1. A gyorsulás Kísérlet: Eszközök Számítsa ki

1. A gyorsulás Kísérlet: Eszközök Számítsa ki 1. A gyorsulás Gyakorlati példákra alapozva ismertesse a változó és az egyenletesen változó mozgást! Általánosítsa a sebesség fogalmát úgy, hogy azzal a változó mozgásokat is jellemezni lehessen! Ismertesse

Részletesebben

A fizika története (GEFIT555-B, GEFIT555B, 2+0, 2 kredit) 2015/2016. tanév, 1. félév Dr. Paripás Béla. 7. Előadás (2015.10.29.)

A fizika története (GEFIT555-B, GEFIT555B, 2+0, 2 kredit) 2015/2016. tanév, 1. félév Dr. Paripás Béla. 7. Előadás (2015.10.29.) A fizika története (GEFIT555-B, GEFIT555B, 2+0, 2 kredit) 2015/2016. tanév, 1. félév Dr. Paripás Béla 7. Előadás (2015.10.29.) Az atomelmélet fejlődése (folyt.) 1, az anyag atomos szerkezetének bizonyítása

Részletesebben

Biofizika tesztkérdések

Biofizika tesztkérdések Biofizika tesztkérdések Egyszerű választás E kérdéstípusban A, B,...-vel jelölt lehetőségek szerepelnek, melyek közül az egyetlen megfelelőt kell kiválasztani. A választ írja a kérdés előtt lévő kockába!

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. október 28. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. október 28. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Fizika 2 (Modern fizika szemlélete) feladatsor

Fizika 2 (Modern fizika szemlélete) feladatsor Fizika 2 (Modern fizika szemlélete) feladatsor 1. Speciális relativitáselmélet 1. A Majmok bolygója című mozifilm és könyv szerint hibernált asztronauták a Föld távoli jövőjébe utaznak, amikorra az emberi

Részletesebben

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA m ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 17. FIZIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Fizika emelt szint írásbeli vizsga

Részletesebben

FIZIKA I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

FIZIKA I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK FIZIKA KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania: - ismeretei összekapcsolása a mindennapokban tapasztalt

Részletesebben

Nagy Sándor: Magkémia

Nagy Sándor: Magkémia Nagy Sándor: Magkémia (kv1c1mg1) 07. Stabilitás & instabilitás, magmodellek, tömegparabolák Nagy Sándor honlapja ismeretterjesztő anyagokkal: http://nagysandor.eu/ A Magkémia tantárgy weboldala: http://nagysandor.eu/magkemia/

Részletesebben

b./ Hány gramm szénatomban van ugyanannyi proton, mint 8g oxigénatomban? Hogyan jelöljük ezeket az anyagokat? Egyforma-e minden atom a 8g szénben?

b./ Hány gramm szénatomban van ugyanannyi proton, mint 8g oxigénatomban? Hogyan jelöljük ezeket az anyagokat? Egyforma-e minden atom a 8g szénben? 1. Az atommag. a./ Az atommag és az atom méretének, tömegének és töltésének összehasonlítása, a nukleonok jellemzése, rendszám, tömegszám, izotópok, nuklidok, jelölések. b./ Jelöld a Ca atom 20 neutront

Részletesebben

Az ionizáló sugárzások fajtái, forrásai

Az ionizáló sugárzások fajtái, forrásai Az ionizáló sugárzások fajtái, forrásai magsugárzás Magsugárzások Röntgensugárzás Függelék. Intenzitás 2. Spektrum 3. Atom Repetitio est mater studiorum. Röntgen Ionizációnak nevezzük azt a folyamatot,

Részletesebben

FIZIKA PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. EMELT SZINT. 240 perc

FIZIKA PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. EMELT SZINT. 240 perc PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. FIZIKA EMELT SZINT 240 perc A feladatlap megoldásához 240 perc áll rendelkezésére. Olvassa el figyelmesen a feladatok előtti utasításokat, és gondosan ossza be idejét! A feladatokat

Részletesebben

Az atom szerkezete. Az eltérülés ritka de nagymértékű. Thomson puding atom-modellje nem lehet helyes.

Az atom szerkezete. Az eltérülés ritka de nagymértékű. Thomson puding atom-modellje nem lehet helyes. Az atom szerkezete Rutherford kísérlet (1911): Az atom pozitív töltése és a tömeg nagy része egy nagyon kis helyre összpontosul. Ezt nevezte el atommagnak. Az eltérülés ritka de nagymértékű. Thomson puding

Részletesebben

Cserenkov-sugárzás, sugárzás,

Cserenkov-sugárzás, sugárzás, A Szilárd Leó Fizikaverseny kísérleti feladatai A verseny felépítése Selejtező (3 órás feladatsor, 10 feladat, a tanárok javítják, a továbbküldött dolgozatokat a versenybizottság felüljavítja) 350-400

Részletesebben

Kémia. Tantárgyi programjai és követelményei A/2. változat

Kémia. Tantárgyi programjai és követelményei A/2. változat 5. sz. melléklet Kémia Tantárgyi programjai és követelményei A/2. változat Az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelethez a 6/2014. (I.29.) EMMI rendelet 3. mellékleteként kiadott és a 34/2014 (IV. 29)

Részletesebben

Környezetgazdálkodás. 1868-ban gépészmérnöki diplomát szerzett. 2016.04.11. Dr. Horváth Márk. 1901-ben ő lett az első Fizikai Nobel-díj tulajdonosa.

Környezetgazdálkodás. 1868-ban gépészmérnöki diplomát szerzett. 2016.04.11. Dr. Horváth Márk. 1901-ben ő lett az első Fizikai Nobel-díj tulajdonosa. 2016.04.11. Környezetgazdálkodás Dr. Horváth Márk https://nuclearfree.files.wordpress.com/2011/10/radiation-worker_no-background.jpg 1868-ban gépészmérnöki diplomát szerzett. 1901-ben ő lett az első Fizikai

Részletesebben

Előtétszó Jele Szorzó milli m 10-3 mikro 10-6 nano n 10-9 piko p 10-12 femto f 10-15 atto a 10-18

Előtétszó Jele Szorzó milli m 10-3 mikro 10-6 nano n 10-9 piko p 10-12 femto f 10-15 atto a 10-18 1 Az anyagmennyiség, a periódusos rendszer Előtétszavak (prefixumok) Előtétszó Jele Szorzó milli m 10-3 mikro 10-6 nano n 10-9 piko p 10-12 femto f 10-15 atto a 10-18 Az anyagmennyiség A részecskék darabszámát

Részletesebben

SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY

SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY MAGYAR NÉPKÖZT ARS A8AG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 176436 Bejelentés napja: 1977. IV. 27. (VI 1124) G 21 C 9/00, G 21 C 15/18 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1980. VIII. 28. Megjelent:

Részletesebben

Atommodellek. Készítette: Sellei László

Atommodellek. Készítette: Sellei László Atommodellek Készítette: Sellei László Démokritosz Kr. e. V. sz. Az egyik legnehezebb kérdés, amire már az ókori görög tudomány is megpróbált választ adni: miből áll a világ? A világot homogén szubsztanciájú

Részletesebben

L Ph 1. Az Egyenlítő fölötti közelítőleg homogén földi mágneses térben a proton (a mágneses indukció

L Ph 1. Az Egyenlítő fölötti közelítőleg homogén földi mágneses térben a proton (a mágneses indukció A 2008-as bajor fizika érettségi feladatok (Leistungskurs) Munkaidő: 240 perc (A vizsgázónak két, a szakbizottság által kiválasztott feladatsort kell kidolgoznia) L Ph 1 1. Kozmikus részecskék mozgása

Részletesebben

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik Elektrokémia Redoxireakciók: Minden olyan reakciót, amelyben elektron leadás és elektronfelvétel történik, redoxi reakciónak nevezünk. Az elektronleadás és -felvétel egyidejűleg játszódik le. Oxidálószer

Részletesebben

H. G. WELLS, JÖVÜNK! SZILÁRD LEÓ ÉS AZ ATOMENERGIA

H. G. WELLS, JÖVÜNK! SZILÁRD LEÓ ÉS AZ ATOMENERGIA Sükösd Csaba Szilárd Leó és az atomenergia H. G. WELLS, JÖVÜNK! SZILÁRD LEÓ ÉS AZ ATOMENERGIA Sükösd Csaba c. egyetemi tanár, a fizikai tudományok kandidátusa, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 19. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. május 19. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Fizika

Részletesebben

F1404 ATOMMAG- és RÉSZECSKEFIZIKA

F1404 ATOMMAG- és RÉSZECSKEFIZIKA F1404 ATOMMAG- és RÉSZECSKEFIZIKA Dr. Raics Péter DE TTK Kísérleti Fizikai Tanszék, Debrecen, Bem tér 18/A RAICS@TIGRIS.KLTE.HU Ajánlott irodalom Raics P.: Atommag- és részecskefizika. Jegyzet. DE Kísérleti

Részletesebben

19. Az elektron fajlagos töltése

19. Az elektron fajlagos töltése 19. Az elektron fajlagos töltése Hegyi Ádám 2015. február Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 2 2. Mérési összeállítás 4 2.1. Helmholtz-tekercsek.............................. 5 2.2. Hall-szonda..................................

Részletesebben

HEVESY GYÖRGY ORSZÁGOS KÉMIAVERSENY

HEVESY GYÖRGY ORSZÁGOS KÉMIAVERSENY MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT HEVESY GYÖRGY ORSZÁGOS KÉMIAVERSENY Országos döntő Az írásbeli forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont

Részletesebben

1. tesztlap. Fizikát elsı évben tanulók számára

1. tesztlap. Fizikát elsı évben tanulók számára 1. tesztlap Fizikát elsı évben tanulók számára 1.) Egy fékezı vonatban menetiránynak megfelelıen ülve feldobunk egy labdát. Hová esik vissza? A) Éppen a kezünkbe. B) Elénk C) Mögénk. D) Attól függ, milyen

Részletesebben

Hőtechnikai berendezések 2015/16. II. félév Minimum kérdéssor.

Hőtechnikai berendezések 2015/16. II. félév Minimum kérdéssor. 1. Biomassza (szilárd) esetében miért veszélyes a 16 % feletti nedvességtartalom? Mert biológiai folyamatok kiváltója lehet, öngyulladásra hajlamos, fűtőértéke csökken. 2. Folyékony tüzelőanyagok tulajdonságai

Részletesebben

Sindely Dániel Sindely László: Atommag modellek és szimmetriáik 325

Sindely Dániel Sindely László: Atommag modellek és szimmetriáik 325 Sindely Dániel Sindely László: Atommag modellek és szimmetriáik 325 MODELLEK ÉS SZIMMETRIÁK BEVEZETÉS Az atomokról alkotott elképzelésünket állandóan módosítják az újabb felfedezések. Az atom modelljének

Részletesebben

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz KÉMIA 4.

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz KÉMIA 4. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz KÉMIA 4. MINTAFELADATSOR KÖZÉPSZINT 2015 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc

Részletesebben

KÉMIA 9-12. évfolyam (Esti tagozat)

KÉMIA 9-12. évfolyam (Esti tagozat) KÉMIA 9-12. évfolyam (Esti tagozat) A kémiai alapműveltség az anyagi világ megismerésének és megértésének egyik fontos eszköze. A kémia tanulása olyan folyamat, amely tartalmain és tevékenységein keresztül

Részletesebben

Janecskó Krisztián Eötvös Loránd Tudományegyetem

Janecskó Krisztián Eötvös Loránd Tudományegyetem Fúziós berendezések Modern fizikai kísérletek szeminárium Janecskó Krisztián Eötvös Loránd Tudományegyetem 1 Magfúzió Csillagok belsejében: CNO-ciklus (T~MK) proton-proton lánc (T~MK) Földi körülmények

Részletesebben

Atommodellek. Ha nem tudod egy pincérnőnek elmagyarázni a fizikádat, az valószínűleg nem nagyon jó fizika. Rausch Péter kémia-környezettan tanár

Atommodellek. Ha nem tudod egy pincérnőnek elmagyarázni a fizikádat, az valószínűleg nem nagyon jó fizika. Rausch Péter kémia-környezettan tanár Atommodellek Ha nem tudod egy pincérnőnek elmagyarázni a fizikádat, az valószínűleg nem nagyon jó fizika. Ernest Rutherford Rausch Péter kémia-környezettan tanár Modellalkotás A modell a valóság nagyított

Részletesebben

Tartalom ELEKTROSZTATIKA AZ ELEKTROMOS ÁRAM, VEZETÉSI JELENSÉGEK A MÁGNESES MEZÕ

Tartalom ELEKTROSZTATIKA AZ ELEKTROMOS ÁRAM, VEZETÉSI JELENSÉGEK A MÁGNESES MEZÕ Tartalom ELEKTROSZTATIKA 1. Elektrosztatikai alapismeretek... 10 1.1. Emlékeztetõ... 10 2. Coulomb törvénye. A töltésmegmaradás törvénye... 14 3. Az elektromos mezõ jellemzése... 18 3.1. Az elektromos

Részletesebben

Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása. Meghatározások 2006.02.20.

Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása. Meghatározások 2006.02.20. Meghatározások 2006.02.20. MEGHATÁROZÁSOK Aktivitás Aktivitás-koncentráció Atomerőmű Baleset Baleset elhárítás Baleseti sugárterhelés Beavatkozás Beavatkozási szint Belső sugárterhelés Besugárzás Biztonsági

Részletesebben

Tudománytörténet 5. 5. Előadás A globális változások kezdete

Tudománytörténet 5. 5. Előadás A globális változások kezdete Tudománytörténet 5. 5. Előadás A globális változások kezdete XIX. század közepe Kialakul a modern gyáripar (szén, gőzgép) Társadalomban, jogrendben, politikai felépítésben lényeges változások Fokozódó

Részletesebben

A ROBBANÓANYAGOK KEZELÉSBIZTOSSÁGÁRÓL

A ROBBANÓANYAGOK KEZELÉSBIZTOSSÁGÁRÓL A ROBBANÓANYAGOK KEZELÉSBIZTOSSÁGÁRÓL Dr. BOHUS Géza*, BŐHM Szilvia* * Miskolci Egyetem, Bányászati és Geotechnikai Tanszék ABSTRACT By emitted blasting materials, treatment-safeness is required. These

Részletesebben

KOVÁCS ENDRe, PARIpÁS BÉLA, FIZIkA II.

KOVÁCS ENDRe, PARIpÁS BÉLA, FIZIkA II. KOVÁCS ENDRe, PARIpÁS BÉLA, FIZIkA II. 4 ELeKTROMOSSÁG, MÁGNeSeSSÉG IV. MÁGNeSeSSÉG AZ ANYAGbAN 1. AZ alapvető mágneses mennyiségek A mágneses polarizáció, a mágnesezettség vektora A nukleonok (proton,

Részletesebben

HŐTERMELŐKRŐL KAZÁNOKRÓL BŐVEBBEN

HŐTERMELŐKRŐL KAZÁNOKRÓL BŐVEBBEN HŐTERMELŐKRŐL KAZÁNOKRÓL BŐVEBBEN HŐTERMELŐK Közvetlen hőtermelők olyan berendezések, amelyekben fosszilis vagy nukleáris tüzelőanyagok kötött energiájából használható hőt állítanak elő a hőfogyasztók

Részletesebben

Budapest, 2010. december 3-4.

Budapest, 2010. december 3-4. Mócsy Ildikó A természettudomány A természettudomány szakágazatai: - alap tudományok: fizika kémia biológia földtudományok csillagászat - alkalmazott tudományok: mérnöki mezőgazdaság orvostudomány - matematika,

Részletesebben

Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola Megyervárosi Iskola 9. ÉVFOLYAM. 1. Atomszerkezeti ismeretek

Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola Megyervárosi Iskola 9. ÉVFOLYAM. 1. Atomszerkezeti ismeretek . 9. ÉVFOLYAM 1. Atomszerkezeti ismeretek ismerjék és értsék meg a különféle atommodellek használatának előnyeit, ismerjék meg az atomokat felépítő elemi részecskéket, az izotópok gyakorlati jelentőségét,

Részletesebben

A gázkészülékek csoportosítása

A gázkészülékek csoportosítása A gázkészülékek csoportosítása A Gáz- és Olajipari Műszaki Biztonsági Szabályzat (GOMBSZ) a gázkészülékeket egységteljesítmény szerint: 58 kw egységteljesítményt meg nem haladó és 58 kw egység- és 116

Részletesebben

Az elemeket 3 csoportba osztjuk: Félfémek vagy átmeneti fémek nemfémek. fémek

Az elemeket 3 csoportba osztjuk: Félfémek vagy átmeneti fémek nemfémek. fémek Kémiai kötések Az elemeket 3 csoportba osztjuk: Félfémek vagy átmeneti fémek nemfémek fémek Fémek Szürke színűek, kivétel a színesfémek: arany,réz. Szilárd halmazállapotúak, kivétel a higany. Vezetik az

Részletesebben

Az aktív tanulási módszerek alkalmazása felerősíti a fejlesztő értékelés jelentőségét, és új értékelési szempontok bevezetését veti fel a tudás

Az aktív tanulási módszerek alkalmazása felerősíti a fejlesztő értékelés jelentőségét, és új értékelési szempontok bevezetését veti fel a tudás KÉMIA A kémiai alapműveltség az anyagi világ megismerésének és megértésének egyik fontos eszköze. A kémia tanulása olyan folyamat, amely tartalmain és tevékenységein keresztül az alapismeretek elsajátításán,

Részletesebben

Atom a feldobott érme

Atom a feldobott érme Atom a feldobott érme Szander Ágnes Katalin Szociológia MA Bölcsészettudományi Kar Miskolci Egyetem 2011.november 11. Konzulens: Dr. Havasi Virág egyetemi adjunktus TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetés 1.oldal

Részletesebben

2011.11.07. Biofizika és orvostechnika alapjai

2011.11.07. Biofizika és orvostechnika alapjai Áttekintés Biofizika és orvostechnika alapjai Magátalakulások közben keletkező sugárzással alkotunk képet Képalkotás 3 A szervek működéséről, azaz a funkcióról nyújt információt Nukleáris képalkotás Szerkesztette:

Részletesebben

Egy hiperdeformált magállapot

Egy hiperdeformált magállapot Egy hiperdeformált magállapot Az atommagoknak parányi méretük ellenére többé-kevésbé jól meghatározott alakjuk van. Vannak gömbölyû magok, zsömle alakban belapultak, és szivar alakban megnyúltak is. Ugyanazon

Részletesebben

Lavoisier (1743 1794) és Dalton

Lavoisier (1743 1794) és Dalton TVFizika59-66.qxd 2006. 01. 24. 12:58 Page 59 HRASKÓ PÉTER Epizódok a maghasadás felfedezésének történetébõl 1 Lavoisier (1743 1794) és Dalton (1766 1844) óta a tudósok abban a meggyõzõdésben éltek, hogy

Részletesebben

A Képes Géza Általános Iskola 7. és 8. osztályos tanulói rendhagyó fizika órán meglátogatták a Paksi Atomerőmű interaktív kamionját

A Képes Géza Általános Iskola 7. és 8. osztályos tanulói rendhagyó fizika órán meglátogatták a Paksi Atomerőmű interaktív kamionját A Képes Géza Általános Iskola 7. és 8. osztályos tanulói rendhagyó fizika órán meglátogatták a Paksi Atomerőmű interaktív kamionját Dr. Kemenes László az atomerőmű szakemberének tájékoztatója alapján választ

Részletesebben

A szabályozott láncreakció PETRÓ MÁTÉ 12.C

A szabályozott láncreakció PETRÓ MÁTÉ 12.C A szabályozott láncreakció PETRÓ MÁTÉ 12.C Rövid vázlat: Történelmi áttekintés Az atomreaktor felépítése és működése Reaktortípusok Érdekességek: biztonság a világ atomenergia termelése Csernobil Kezdetek

Részletesebben

Fizikaverseny, Döntő, Elméleti forduló 2013. február 8.

Fizikaverseny, Döntő, Elméleti forduló 2013. február 8. Fizikaverseny, Döntő, Elméleti forduló 2013. február 8. 1. feladat: Az elszökő hélium Több helyen hallhattuk, olvashattuk az alábbit: A hélium kis móltömege miatt elszökik a Föld gravitációs teréből. Ennek

Részletesebben

Nukleáris biztonság, az atomfegyver és a radiológiai fegyver

Nukleáris biztonság, az atomfegyver és a radiológiai fegyver ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Katonai Műszaki Doktori Iskola Solymosi József DSc: Nukleáris biztonság, az atomfegyver és a radiológiai fegyver Budapest, 2011. november 29. Az előadás vázlata A nukleáris

Részletesebben

Paksi Atomerőmű 1-4. blokk. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása ELŐZETES KÖRNYEZETI TANULMÁNY

Paksi Atomerőmű 1-4. blokk. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása ELŐZETES KÖRNYEZETI TANULMÁNY ETV-ERŐTERV Rt. ENERGETIKAI TERVEZÕ ÉS VÁLLALKOZÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 1450 Budapest, Pf. 111. 1094 Budapest, Angyal u. 1-3. Tel.: (361) 218-5555 Fax.: 218-5585, 216-6815 Paksi Atomerőmű 1-4. blokk A Paksi

Részletesebben

ABV védelem, kémiai biztonság. Dr. Halász László

ABV védelem, kémiai biztonság. Dr. Halász László ABV védelem, kémiai biztonság Dr. Halász László ABV védelem Tömegpusztító fegyverek: Atomfegyverek, Vegyi fegyverek, Biológiai fegyverek Radiológiai fegyver MAGHASADÁS (Otto Hahn és Fritz Strassmann 1939):

Részletesebben

A HETI ÉS ÉVES ÓRASZÁMOK

A HETI ÉS ÉVES ÓRASZÁMOK KÉMIA A kémiai alapműveltség az anyagi világ megismerésének és megértésének egyik fontos eszköze. A kémia tanulása olyan folyamat, amely tartalmain és tevékenységein keresztül az alapismeretek elsajátításán,

Részletesebben

KOZMIKUS SUGÁRZÁS EXTRÉM ENERGIÁKON I. RÉSZ

KOZMIKUS SUGÁRZÁS EXTRÉM ENERGIÁKON I. RÉSZ is elôírt fizikai ismeretek tárgyalásától. Ez a kihívás indította el az orvosi irányultságú fizika/biofizika oktatását Budapesten. Tarján professzor több mint 30 éven keresztül állt a katedrán és ez alatt

Részletesebben