Az atommag története

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az atommag története"

Átírás

1 Az atommag története Polcz Péter PPKE Információs Technológiai Kar 1083 Budapest, Práter utca 50/a december 6. Az atommag felfedezése Az első atommag szerkezetének első kutatói, Ernest Rutherford, az újzélandi fizikus, Henri Becquerel és a Curie házaspár. Rutherford eleinte teljesen más témakörben mozog, a híradástechnika felé kacsintgat, és még Új-Zélandban feltalál egy elektromágneses sugárzásokat felvevő detektort. Ezt követően ösztöndíjat nyer a cambridge-i Cavendish-laboratóriumba. Miután Wilhelm Conrad Röntgen feldezte az X-sugarakat, majd Becquerel a radioaktivitást, a Cavendish-laboratórium kutatói is ezen irány felé kezdenek orientálódni. A tudomány ezen új, ismeretlen ágazata magát Rutherfordot is lázba hozza és végleg meghatározza késöbbi kutatómunkáját. Rutherfordot teljesen ámulatba ejtik az urán és a tórium rejtélyes sugárzásai. Paul Villardal, a γ sugárzás felfedezőjével párhuzamosan kisérleteket végez annak érdekében, hogy megkülönböztethesse a két sugárzást egymástól. Mágneses térbe vezeti őket és detektorok segítségével méri ezek elhajlásának szögét. Arra a következtetésre jut, hogy egyes sugarak nagyobb áthatolóképességgel rendelkeznek, viszont könnyű őket eltéríteni, a másik fajta sugárzásnak pedig, nagyon kicsi áthatolóképessége, ugyanakkor az előzőhoz képest lényegesebben nehéz eltéríteni. Elnevezte őket β és α sugaraknak. Ezt egészítette ki Villard a γ elektromágneses sugárzással, mely tulajdonságait illetően szoros kapcsolatban áll a Röntgen által felfedezett X-sugarakkal. Rutherford, kísérletei alapján, bevezeti az atommag fogalmát, s ez jelenti az atommagfizika tulajdonképpeni kezdetét. Rutherford megállapításáig az atom mazsolás pudig-modellje volt elfogadott, amelyet J.J. Thomson fogalmazott meg miután felfedezte a szabad elektronokat. E mo- dell szerint elektronok úszkálnak egy pozitív töltésű, homogén, kocsonyás masszában. Rutherford kísérleti eredményei ennek tökéletesen ellent mondanak. Rutherford 5 MeV energiájú α részecskék aranyfüstlemezen történő szóródását tanulmányozza. Sugárforrásként polóniumot használ, melyet a Curie házaspár fedez fel. A várt eredmény az, hogy az α részecskék javarésze kisebb-nagyobb szög allatt eltérítődik, a kísérleti eredmények viszont azt mutatták, hogy a részecskék zöme, pontosabban: 99,9% -a megtartotta egyenes vonalú, egyenletes mozgását, és csak 0.1% -a térült el, ezek viszont a vártnál sokkal nagyobb szög alatt. A kísérlet tehát igazolta az atom egy központi, atomi viszonylatban nagy tömegű, de parányi, sűrű rész jelenlétét, az atommagot. Az atommag sugarát is közelítette. α sugarakkal bombázta, és azt nézte, hogy melyik az a határsebesség, amelyiknél még vannak az atommagokról π radiánban visszavert részecskék. Ha van ilyen, akkor az energiamegmaradás törvényét felhasználva, a részecske kinetikus energiája egyenlő az elért legkisebb távolság esetén fellépő elektrosztatikus energiával. Ebből kiszámolható az atommag és α részecske közötti távolság: mv 2 2 = q αq mag 4πεr = mv2 2 = 2Ze2 4πεr = r = e2 Z πεm 1 v 2 Ahol, e = C egy elektron töltése és ε az elektromos permeabilitás. Tehát kifejeztük a távolságot a részecske sebességének függvényében. Amennyiben ide behelyettesítjük az erre a 1

2 jelenségre érvényes maximális sebességet, akkor megkapjuk az atommag sugarának felső becslését. (Nem vettük figyelembe a nukleonok közti erős kölcsönhatásokat, mert ezek hatótávolsága rendkívül kicsi) Radioaktivitás A már említett urán különleges sugárzása Marie Sk lodowska-curie-t és Pierre Curie-t is megihleti. Feltárják az uránsók sugárzásának mibenlétét, és kimondják, hogy míg a fluoreszcencia külső energiaforrásokból táplálkozik, addig az uránsók valami belső energia hatására sugároznak. Becquerel-el megosztva, Nobel-díjat kapnak a radioaktivitás felfedezéséért. A Curie-házaspár 3 radioaktív elemet is felfedezett. Felfedezés menete rendkívül hosszú de annál inkább példaértékű folyamat volt. Marie Curie észrevette, hogy az uránérc 4-szer olyan erősen sugároz, mint amennyire egy urán tartalmú vegyületnek sugároznia kéne. Ez csak azt jelentheti, hogy az uránérc más radioaktív anyagokat is tartalmaz, ráadásul ezen anyag sugárzása akár több százszorta is nagyobb lehet. Megfigyelései Pierre Curie figyelmét is lekötik és ettől fogva felesége mellett folytatja kutatómunkáját. Marie Curie elhatározta, hogy szurokércből (uránércből, melyből az uránt már elválasztották) ki fogja vonni az új, ismerettlen sugárzó anyagot. Kisérletek során észrevett egy bizmut tulajdonságokat mutató radioaktív elemet, amit polóniumnak nevez el, viszont ennek sugárzása hónapok elteltével észrevehetően csökkent, ezért rádium kinyerésére törekszenek. Nehány gramm rádium kinyerése végett, viszont több tonna szurokércre is szükségük volt. Mind a mai napig példaértékű az a rendíthetetlen elszántság és kitartó munka, ami őket jellemezte. Az évekig tartó gyötrődés meghozta gyümölcsét, sikerült 100 gramm rádiumot kinyerni, melyet már behatóbban is lehet vizsgálni. Az aktínium felfedezése is az ő nevükhöz köthető, de itt már segitségükre van André Debierne vegyész is, aki a házaspár kisérletei során fedezi fel az említett új elemet. Újra Rutherfordot kell említenem. Ő, és társai rendkivüli részletességgel boncolgatják a atommag tudományának csíráit. Owens tanítványa, tóriummal végzett kísérletei során felfedezi a gázhalmazállapotú, radioaktív tórium-emanációt. Rutherford, ezen anyag felfedezéséig még nem találkozott olyan elemmel, melyen észrevehető lett volna a sugárzás erősségének időbeni csökkenése. Tóriumemanációval végzett kísérletek és elméleti számolások során, felfedi a radioaktivitás időbeni változásának törvényét. A bomlástörvény megalkotásakor a magok egységnyi időre eső λ bomlási valószínűségéből indult ki. Egységnyi idő alatt elbomlott atommagok ( mint kedvező esetek) és az időegység kezdetén a még el nem bomló atomok ( lehetséges esetek) számainak aránya megadja az egységnyi időre eső bomlási valószínüség értékét 1, tehát: λ = 1 N(t) N(t + t) = N t N N t = λdt = dn N = t 0 N(t) dn t = N = λ dt a bomlástörvény függvénye: N(t 0 ) t 0 = N(t) = N 0 e λt t 0 0 N(t 0 ) N 0 Rutherford, Frederick Soddy kémikus munkatársával új ismeretekre tesznek szert, kiderítik, hogy a tórium-emanáció nem közvetlenül a tóriumból, hanem egy közbülső állapotból jön létre. Ezt elnevezik tórium-x-nek, mivel azt még nem tudták, hogy egy elem radioaktív bomlás során egy másik elemmé alakulhat, ezt csak nem sokra rá sikerül bebizonyítani, és ezáltal megalkotni a híres bomláselméletet, 1 Bérces György, Erostyák János, Klebniczki József, Litz József, Pintér Ferenc, Raics Péter, Skrapits Lajos, Sükösd Csaba, Tasnádi Péter, A fizika alapjai, 657. oldal oldal, Bp., Nemzeti Tankönykiadó,

3 ami nagy visszhangot kelt a tudományos világban, egyrészt a kémiai alaptételek igazságtöltetét vonja teljesen kétségbe, másrészt meg, tudományos kutatások kezdődnek a bomlássorok kiegészítése végett. Így a tórium foghíjas bomlási sorát Otto Hahn, Rutherford fiatal segédje egészítette ki, majd a mester maga a rádium bomlási sorának fedezte fel első néhány elemét. A bomlási sorok hézagainak betöltésében Bertram Borden Boltwood, Otto Hahn és Lise Meitner is szerepet vállalnak. Kis idő múlva már három radioaktivitási sor áll kezükben. Mivel a közbenső elemeket akkor még nem tudták beazonosítani, ezért ezeket elnevezték az illető sor kezdőelemének segítségével. Az urán-rádium sorát így tudjuk leírni (a zárójelekbe az elem, napjainkban használatos nevét írtam): U α urán-x ( Th) β Pa (akkor még nem ismert) β U (akkor még nem ismert) α ionium ( Th) α Ra α Ra-emanáció ( Rn) α Ra-A ( Po) α Ra-B ( Pb) β Ra-C ( Bi) β Ra-C ( Po) α Ra-D ( Pb) β Ra-E ( Bi) β Ra-F ( Po) α Ra-G ( Pb) = stabil De mi is ez az α és β sugárzás? Ramsay-nak és Soddy-nak 1903-ban sikerült felfednie az α sugárzás mibenlétét. Azt vették észre, hogy a rádiumból folytonosan hélium keletkezik, innen jött ama elméleti megállapítás, hogy akkor az α részecskék nem más mint hélium ionok. Ma már azt is tudjuk, hogy az α sugárzásért az erős kölcsönhatás a felelős, amit már Rutherford is megsejtett. A β bomlással Otto Hahn és Lise Meitner foglalkozott behatóbban ben azt vették észre, hogy a β sugárzás folytonos szerkezetű, ami ellentmond a kvantum elméletnek, továbbá a Rutherford által megjósolt spin-momentum számok sem egyeznek, ezért feltételezték, egy addig nem ismert, semleges, 1/2 spin-momentumú, tömeg nélküli (az eddig ismert részecskék tömegéhez viszonyítva, elhanyagolhatóan kicsi tömegű) részecskének a létezését. Elnevezték ezt neutrínónak(ν e ). Késöbb a pozitron megfigyelése után, mely Carl David Anderson nevéhez köttetendő, úgy találták, hogy ez inkább antineutrínó( ν e ), és a β + bomlásnál szabadul el az előbbiekben említett neutrínó. Az új részecske bevezetésével, megfogalmazódott a gyenge kölcsönhatás fogalma is, mely a tudósok szerint a β és a β + bomlásokért felelnek, mindezek mellett azt is feltételezik, hogy ezen feltételezett részecskék közvetítik ezt a bizonyos gyenge kölcsönhatást. Majd arra is fényderült, hogy a neutron tömege, valamivel nagyobb, mint egy proton és egy elektron tömegének összege, ami azon feltevést bizonyítja, hogy egy neutron spontán elbomolhat egy protonná és egy elektronná, illetve a gyenge kölcsönhatás közvetítője, az antineutrínó is felszabadul. Tehát a β bomlás általános alakja: { A ZX β A Z+1Y + e + ν e n p + e + ν e A β bomlás következtében az atommag nukleonjainak száma nem módosul, és akkor lép fel, ha stabil állapothoz képest, a mag több neutronnal rendelkezik. Ez esetben, a fölösleges neutron elbomlik. Az atommag, sugárzása folytán, stabil elemmé törekszik alakulni, pont úgy, mint az atomok elektron felvétel/leadás folytán. A β bomlás következtében az atommag nukleonjainak száma nem módosul. Csak akkor lép fel, ha az attommag a neutronok magas száma miatt gerjesztett állapotban van. A bomlási sorból látható, hogy a β bomlások párban követik egymást. Ez annak köszönhető, hogy (a tudomány mai állása szerint) az atommag akkor vesz fel tökéletesen gömb alakot, azaz akkor a legstabilabb, ha a magban lévő protonok és neutronok száma páros. Ennek fényében belátható, hogy egy a β bomlás után a protonok száma eggyel nő, a neutronoké, eggyel csökken és felborul az egyensúlyi állapot, így egy ismételt elektron kibocsátás során a protonok és neutronok száma újra páros lesz. De mi a helyzet, ha a protonokból van több mint kellene. Ekkor egy proton alakul át egy neutronná, egy pozitronná és egy nutrínóvá. A végtermék tömege viszont nagyobb, mint a proton tömege, ezért ez Einstein féle tömeg- és energiamegmaradás törvényéből következően nagy energiaelvonással jár. Na, de térjünk vissza ismét hősi korszakra, ahonnan indult az atommag tudománya. 3

4 Az első magreakció Rutherford nem pihen. Kísérleteit páratlan leleményességgel, és végtelen tudatossággal szervezi. Merész gondolatainak javarésze, a technika fejlődésével igazolódtak. A legbátrabb kijelentései mögött is komplex logika állt. Kísérleti eredményeit rendkívüli pontossággal dolgozta fel, melyek szekvenciálisan meghatározták a következő kísérlet indokát és hogyanját. Rugalmas és nagy figyelmet szentel a külvilág tudósainak eredményeire és véleményeire. Egy alkalommal nitrogént pásztázott végig α sugarakkal mint lövedékrészecskékkel. A kísérlet eredményei azt engedték feltételezni, hogy az α részecskék a Nitrogén atommagokból kiütnek egy-egy protont. Később az is kiderül, hogy egy α részecske, nem csupán kilöki a protont, hanem ennek helyére is lép. Ettől a perctől kezdve lépett életbe a mesterséges magátalakítás fogalma. Az elhangzott magreakció képlete: A semleges elem jelentősége 14 7 N + 4 2α 17 8 O + 1 1p Az as években a magfizika fejlődése kisebb paraméterekkel büszkélkedhetett, ugyanazokat a kísérleteket végzik folyton egymás után, ugyanazokkal az eredményekkel, kis túlzással mondhatni, stagnál. Viszont a neutron felfedezése egy hirtelen löketet ad a tudományos fejlődésnek. Bár Rutherford már 1920 óta sejtette a neutron létét. Megérzését tudományos alapokra fektette. Abban az időben azt már tudták, hogy az atommag pozitív töltésű protonokból áll, ami egy rendkívül szoros, egységet alkot, viszont ez, figyelembe véve az elektrosztatikus erők létét, fizikai képtelenség, ezért Rutherford roppant leleményességel azt feltételezte, hogy létezik egy eddig még nem ismert részecske, melynek tömege megközelíti a proton tömegét, és ezek között hat egy bizonyos erő, ami az atommag részecskéit, a nukleonokat íly szoros egységben tartja. Sejtését az is indokolhatta, hogy az akkor már felfedezett tömegspektroszkóp segítségevel, meg lehetett mérni egyes ionok tömegét, viszont az elvárt eredménnyel ellentétben 1-nél nagyobb rendszámú elemek atommagjai esetén nem kapták vissza a hidrogénmag (proton) atommtömegének, az illető elem rendszámával szorzott többszörösét. James Chadwick, Rutherford munkatársa 1932-ben igazolta Rutherford sejtését, amit kesőbb, 1935-ben Nóbel-díjjal jutalmaztak. Mint minden felfedezésnek, úgy ennek is voltak előzményei. Fontosnak tartom megemlíteni Walther Bothe és H. Becker különleges észrevételét ban, azt találták, hogy ha nagy energiájú α részecskével lítiumot, berílliumot, vagy bórt pásztáznak, akkor ebből irdatlan nagy áthatolóképességű részecskék száguldanak tova. Ezt, eleinte nagyon kemény γ sugárzásnak tulajdonították. Mindezek után Joliot-Curie házaspár is vizsgálódni kezdtek e téren és azt tapasztalták, hogy ha a kapott, az akkor még kérdőjeles identitású részecskét paraffinra bocsájtják, akkor ebből protonokat ütnek ki. Ezt elektromágneses sugárzásokkal csak nagyon merész feltételezések mellett lehet magyarázni. Ezen eredmények után Chadwick ráharapott a lehetőségre, majd kísérletek útján igazolta, hogy ezen ismeretlen részecske nem más mint, amit munkatársa több mint egy évtizede megsejtett, a neutron. Neutronok nyerésére, a következő mesterséges magátalakítást végezte: berílliumot α részecskékkel bombázott, melynek következtében neutronok estek ki a magból: 4 2α Be C n + 5, 67 MeV A felfefezés azért is forradalmi jellegű, mert ezek után a neutront is lehet használni, mint lövedékrészecskét, és az α részecskével szemben még azzal az előnnyel is dicsekedhet, hogy semleges töltéséből adódóan, nem kell a hatalmas elektrosztatikus erőt legyőznie, így ez könnyűszerrel hozzáférhet az atommaghoz. E felfedezéssel élve, Otto Hahn elkezd uránt neutronokkal pásztázni. Egy ilyen alkalommal azt veszi észre, hogy a termékek atommagjai a vártnál jóval kisebbek, ami csak arra enged következtetni, hogy az urán atommag két kisebb részre bomlott. Otto Hahn tehát, felfedezte az urán maghasadását. Az új lehetőségek Enrico Fermit is felbuzdítják. Bár még nagyon új számára ez terület, igen hamar elmerül benne és rájön, hogy az atommag lassú neutronokat nagyobb eséllyel 4

5 fogad be. Ezen ötlet alapján, az atommagreakciók során a magokból kilépő nagy energiájú neutronokat hidrogéngázba vezeti, ahol protonokkal torténő kölcsönhatások következtében energiájának jelentős részét elveszíti, mivel a protonok tömege megközelítőleg azonos a neutronéval, ami azért fontos, mert az enegergia- illetve impulzusmegmaradás törvényeiből adódóan, egy test akkor ad át maximális energiát, ha a vele ütköző test tömege megegyezik saját tömegével. Ezen módszerrel Ferminek különböző mesterséges radioaktív sugarakat sikerült létrehozni. Később viszont, a fasizmus megjelenésével Amerikába kényszerült menekülni. Itt, Szilárd Leó és Albert Einstein híres levele után, Roosevelt elnök elkezdte finanszírozni a uránkutatást attól tartva, hogy a német tudósok atombomba megépítésén spekulálnak. Az állam egyre több pénzt fektet az atombomba kutatásába. A fizikusoknak tehát, minden lehetőség adva van a siker eléréséhez. Ferminek így sikerül megalkotni az első nukleáris máglyát. Az atommágja felépítésének lényege az, hogy egy neutron sugárforrást urán rudakkal fognak körbe, melyek atommagjai a sugárzásnak köszönhetően folytonos maghasadást szenvednek, így állandó energiát bocsátanak (radioaktív sugárzás és nagy mennyiségű hő formájában), amit alternatív módszerekkel átalakítanak termikus, majd elektromos energiává. (Az egyik ilyen módszer az, hogy a termelt hőt átadják higanynak, mely vizet forral, az elpárolgott gőz pedig turbinát forgat, de világháború idején csak az atombomba megalkotása volt a cél) Az atommáglya feltalálásában segítségére volt Wigner Jenő, a Magyarországról emigrált tudós. A kutatások következő, eredményesebb szakasza az újonnan felállított Los Alamos kutatóközpontban kezdődik, a pusztaság kellős közepén, melynek megszervezését J. Robert Oppenheimerre bízták. Ezzel párhuzamosan Németországban is folynak a kutatások, s ahogy Braunbek fogalmaz, megkezdődik a versenyfutás a pusztításban. Hamarosan kiderül, hogy a németek számára ez csupán reménytelen hajsza, mert, bár itt is megvannak a felkészült, eredményes kutatók, az Egyesült Államok a körülményeket és a technikai felszereltséget illetően messzemenőkig felülmúlja a németeket. Los Alamos kutatócsoportjának reprezentáns személyiségei: Enrico Fermi, Niels Bohr, az amerikai Bacher Allison, James Chadwick, a három német emigráns, Bethe, Kennedy és Smith, s a magyar Teller Ede. Németországban pedig, Otto Hahn, Heisenberg és társai próbálkoznak reményvesztve körül már szivárognak a hírek, hogy Amerika különleges fegyverrel rendelkezik, bevetésre készen. Eközben Hans Bethe 1938-ban munkatársaival felfedezte a magfúzió jelenségét, melynek során a Nap íly hatalmas energia mennyiséget képes sugározni. Ez a felfedezés, beültet egy bogarat Teller Ede fejében, és mindvégig azért harcolt, hogy megkezdjenek egy kutatási projektet a hidrogén bomba megalkotása végett, mely a deutériumok és tríciumok magfúzióján alapul. Teller Ede szerint, ez egy átlagos atombomba energiáját jóval felülmúlná. Tervét sokan elítélik, egyrészt azért, mert megvalósíthatatlannak gondolják, másrészt, gyilkos ötletét háborús uszításnak mínősítik. A háború végén a német tudósok, kutatók zöme 1945 és 1947 között életét veszítette (gondolok most Hans Geiger-re és Wolfgang Gaede-re, a nagyteljesítményű vákuumszivattyú felfedezőjére), vagy betyáros életkörülmények között kárhoztatott élni. Otto Hahn-t és társait pedig, Angliában őrizetbe vették. Hahn itt tudja meg, hogy a stockholmi Nobel-bizottság neki ítelte oda a 1944-es kémiai Nobel-díjat, az atommag hasadásának felfedezéséért. Majd megkezdőtött az atomenergia békés felhasználásának a kutatása is: egy olyan atomreaktort építettek, amiben csak 235-ös urán izotópok dolgoznak, moderátor nélkül, azaz neutront lassító anyag nélkül, gyors neutronokkal, a kádmiumrudak segítségével. A kádmium nagyon jó neutron elnyelő anyag, ami itt arra szolgál, hogy a neutronok túlzott elszaporodása esetén a rendszer a kádmiumrudakat hirtelen, a neutron többlet függvényében becsúsztatja a reaktorba, így állandó értéken tartva a száguldó neutronok számát. Ennek hiányában az atomreaktor atombombaként viselkedne. Viszont a 235-ös urán izotópot ki is kell vonni, ami csupán nagyon kis százalékát adja a természetben előforduló uránnak, tehát e nehézkes művelet után sok 238 atomtömegű urán marad meg. Ezt a maradék uránt az atomreaktorban felszabaduló neutronokkal bombázták, így a magreakció során 239-es plutónium izotópokká alakultak. A hidegháború viszont, továbbra is pusztító jellegű kutatásra kényszerítette a kutatókat. Mikor egy szövetségi siklórepülő atombombára utaló sugárzásokat észlelt Szibéria fölött, az amerikaiakban pánik tört ki. Itt lép ismét színre a magyar Teller Ede, aki végig csökönyösen harcolt a hidrogénbomba 5

6 kifejlesztéséért. Az állam és néhány kutatótársa támogatja Teller szándékát, s közös erővel megalkotják a bombát, amelyből több mint 800-szorta több energia szadul fel. Oppenheimer tehát, végleg vereséget szenved, aki többek között, azért ellenezte az ötletet, mert trícium nyerésére rengeteg plutóniumot kell felhasználni, és mégtöbb pénzt feláldozni. Láthatjuk, hogy a háború éveiben Amerikában a tudományos kutatás felgyorsul, és amit eleinte gyakorlatilag felhasználhatattlannak tartottak, az most rengeteg ember életét követelte, ráadásul a környezet radioaktív szennyezését még figyelembe sem vettük. Japánban még ma is gyakran előfordulnak, radioaktív sugárzás következtében rákos megbetegedések. A versenyfutás két új versenyzője, Amerika és a Szovjet Únió, egyre nagyobb hidrogénbombákat gyártanak, s bár élesben nem volt alkalom bevetni őket, de a próbarobbantások következtében Elugelab szigete megszűnt létezni, a radioaktív felhő megkerülte a Földet, a szovjet bomba pedig oly erős volt, hogy Norvégiában és Finnországban ablakokat tört. Szomorú, hogy a modern világ, a hősi korszak nagy eredményeit így kiforgatva és kihasználva, a nukleáris energiát nem az élet szolgálátaba állította, hanem épp ellenkezően, a palackba zárt szellemet kieresztvén emberi életeket oltott, természetet károsított, és oly mértékben, hogy ezt évszázadokik fogják nyögni utódaink. Simonyi Károly is megjegyzi az atombomba tervezőivel kapcsolatban, hogy Los Alamosban a fizikusok első reakciója arra a hírre, hogy Hirosima nincs többé, a megkönnyebbülés, a fellélegzés volt: Működik!! 2 Szinovácz György plébánosom szavaival szeretném befejezni dolgozatom, aki így írt egy levelében: reménye, hogy BENNED a tudomány hatalom, ami a jó szolgálatában, csodákra képes, üzenet ez a jövő tudósgenerációinak, de üzenet nekünk is, hogy készségeink és képességeink függvényében tudásunkat az élet szolgálatába állítsuk. Adja Isten, hogy így legyen! Hivatkozások [1] Braunbek, Werner, Az atommag regénye, Bp., Gondolat, 1964 [2] Bérces György, Erostyák János, Klebniczki József, Litz József, Pintér Ferenc, Raics Péter, Skrapits Lajos, Sükösd Csaba, Tasnádi Péter, A fizika alapjai, VI. A) Atomfizika, oldalak, Bp., Nemzeti Tankönykiadó, 2002 [3] Simonyi Károly, A fizika kultúrtörténete, 5.4 Magszerkezet. Magenergia, Bp., Akadémiai, 1998 [4] Dr. Szalay Béla, Fizika, 6. fejezet, B) Magfizika, Bp., Műszaki, 1979 [5] P.V. Ciubotaru, T. Angelescu, I. Munteanu, M. Melnic, M.Gall, Fizika tankönyv XII. osztály számára, Bukarest, Oktatási és Pedagógiai Kiadó (Editura Didactică şi Pedagogică), Simonyi Károly, A fizika kultúrtörténete, A fizikusok felelőssége - 4 6

I. Az anyagszerkezetről alkotott kép változása Ókori görög filozófusok régi kérdése: Miből vannak a testek? Meddig osztható az anyag?

I. Az anyagszerkezetről alkotott kép változása Ókori görög filozófusok régi kérdése: Miből vannak a testek? Meddig osztható az anyag? I. Az anyagszerkezetről alkotott kép változása Ókori görög filozófusok régi kérdése: Miből vannak a testek? Meddig osztható az anyag? Platón (i.e. 427-347), Arisztotelész (=i.e. 387-322): Végtelenségig

Részletesebben

Tamás Ferenc: Természetes radioaktivitás és hatásai

Tamás Ferenc: Természetes radioaktivitás és hatásai Tamás Ferenc: Természetes radioaktivitás és hatásai A radioaktivitás a nem stabil magú atomok (más néven: radioaktív) természetes úton való elbomlása. Ez a bomlás igen nagy energiájú ionizáló sugárzást

Részletesebben

Magfizika. (Vázlat) 2. Az atommag jellemzői Az atommagok rendszáma Az atommagok tömegszáma Izotópok és szétválasztásuk Az atommagok mérete

Magfizika. (Vázlat) 2. Az atommag jellemzői Az atommagok rendszáma Az atommagok tömegszáma Izotópok és szétválasztásuk Az atommagok mérete Magfizika (Vázlat) 1. Az atommaggal kapcsolatos ismeretek kialakulásának történeti áttekintése a) A természetes radioaktivitás felfedezése b) Mesterséges atommag-átalakítás Proton felfedezése Neutron felfedezése

Részletesebben

Radioaktivitás. 9.2 fejezet

Radioaktivitás. 9.2 fejezet Radioaktivitás 9.2 fejezet A bomlási törvény Bomlási folyamat alapjai: Értelmezés (bomlás): Azt a magfizikai folyamatot, amely során nagy tömegszámú atommagok spontán módon, azaz véletlenszerűen (statisztikailag)

Részletesebben

Atommag, atommag átalakulások, radioaktivitás

Atommag, atommag átalakulások, radioaktivitás Atommag, atommag átalakulások, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron

Részletesebben

KOVÁCS ENDRe, PARIpÁS BÉLA, FIZIkA II.

KOVÁCS ENDRe, PARIpÁS BÉLA, FIZIkA II. KOVÁCS ENDRe, PARIpÁS BÉLA, FIZIkA II. 12 A MODERN FIZIKa ELEMEI XII. MAGfIZIkA ÉS RADIOAkTIVITÁS 1. AZ ATOmmAG Rutherford (1911) arra a következtetésre jutott, hogy az atom pozitív töltését hordozó anyag

Részletesebben

Félnünk kell-e a nukleáris energiától?

Félnünk kell-e a nukleáris energiától? BENCZE GYULA Félnünk kell-e a nukleáris energiától? Bencze Gyula fizikus egyetemi tanár Bevezetés az energia Mi az energia? A hétköznapi beszéd fordulataiban gyakran szerepel az energia szó valamilyen

Részletesebben

Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal. Dr. Vincze Árpád vincze@oah.hu

Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal. Dr. Vincze Árpád vincze@oah.hu Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal Dr. Vincze Árpád vincze@oah.hu Mitől függ a kölcsönhatás? VÁLASZ: Az anyag felépítése A sugárzások típusai, forrásai és főbb tulajdonságai A sugárzások és az anyag

Részletesebben

Biofizika tesztkérdések

Biofizika tesztkérdések Biofizika tesztkérdések Egyszerű választás E kérdéstípusban A, B,...-vel jelölt lehetőségek szerepelnek, melyek közül az egyetlen megfelelőt kell kiválasztani. A választ írja a kérdés előtt lévő kockába!

Részletesebben

F1404 ATOMMAG- és RÉSZECSKEFIZIKA

F1404 ATOMMAG- és RÉSZECSKEFIZIKA F1404 ATOMMAG- és RÉSZECSKEFIZIKA Dr. Raics Péter DE TTK Kísérleti Fizikai Tanszék, Debrecen, Bem tér 18/A RAICS@TIGRIS.KLTE.HU Ajánlott irodalom Raics P.: Atommag- és részecskefizika. Jegyzet. DE Kísérleti

Részletesebben

töltéssel rendelkező vagy semleges részecskék kinetikus energiája és (vagy) impulzusa a kondenzált közegek atomjaival ütközve megváltozhat.

töltéssel rendelkező vagy semleges részecskék kinetikus energiája és (vagy) impulzusa a kondenzált közegek atomjaival ütközve megváltozhat. Néhány szó a neutronról Különböző részecskék, úgymint fotonok, neutronok, elektronok és más, töltéssel rendelkező vagy semleges részecskék kinetikus energiája és (vagy) impulzusa a kondenzált közegek atomjaival

Részletesebben

A nukleáris fizika története, a nukleáris energetika születése

A nukleáris fizika története, a nukleáris energetika születése Tematika 1. Az atommagfizika elemei 2. A nukleáris fizika története, a nukleáris energetika születése 3. Magsugárzások detektálása és detektorai 4. Az atomreaktor 5. Reaktortípusok a felhasználás módja

Részletesebben

Környezetgazdálkodás. 1868-ban gépészmérnöki diplomát szerzett. 2016.04.11. Dr. Horváth Márk. 1901-ben ő lett az első Fizikai Nobel-díj tulajdonosa.

Környezetgazdálkodás. 1868-ban gépészmérnöki diplomát szerzett. 2016.04.11. Dr. Horváth Márk. 1901-ben ő lett az első Fizikai Nobel-díj tulajdonosa. 2016.04.11. Környezetgazdálkodás Dr. Horváth Márk https://nuclearfree.files.wordpress.com/2011/10/radiation-worker_no-background.jpg 1868-ban gépészmérnöki diplomát szerzett. 1901-ben ő lett az első Fizikai

Részletesebben

NEUTRON-DETEKTOROK VIZSGÁLATA. Mérési útmutató BME NTI 1997

NEUTRON-DETEKTOROK VIZSGÁLATA. Mérési útmutató BME NTI 1997 NEUTRON-DETEKTOROK VIZSGÁLATA Mérési útmutató Gyurkócza Csaba, Balázs László BME NTI 1997 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 3. 2. Elméleti összefoglalás 3. 2.1. A neutrondetektoroknál alkalmazható legfontosabb

Részletesebben

1. tesztlap. Fizikát elsı évben tanulók számára

1. tesztlap. Fizikát elsı évben tanulók számára 1. tesztlap Fizikát elsı évben tanulók számára 1.) Egy fékezı vonatban menetiránynak megfelelıen ülve feldobunk egy labdát. Hová esik vissza? A) Éppen a kezünkbe. B) Elénk C) Mögénk. D) Attól függ, milyen

Részletesebben

Az időtől független Schrödinger-egyenlet (energia sajátértékegyenlet), A Laplace operátor derékszögű koordinátarendszerben

Az időtől független Schrödinger-egyenlet (energia sajátértékegyenlet), A Laplace operátor derékszögű koordinátarendszerben Atomfizika ψ ψ ψ ψ ψ E z y x U z y x m = + + + ),, ( h ) ( ) ( ) ( ) ( r r r r ψ ψ ψ E U m = + Δ h z y x + + = Δ ),, ( ) ( z y x ψ =ψ r Az időtől független Schrödinger-egyenlet (energia sajátértékegyenlet),

Részletesebben

ATOMBOMBA FELTALÁLÓI Szilárd Leó (1898-1964)

ATOMBOMBA FELTALÁLÓI Szilárd Leó (1898-1964) ATOMBOMBA FELTALÁLÓI Szilárd Leó (1898-1964) Világhírő magyar természettudós, egy középosztálybeli zsidó értelmiségi család gyermeke volt, Spitz vezetéknévvel született, de családja 1900-ban magyarosította

Részletesebben

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEINEK TÉMAKÖREI 2015. MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEINEK TÉMAKÖREI 2015. MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK - 1 - A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEINEK TÉMAKÖREI 2015. MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK 1. Newton törvényei Newton I. törvénye Kölcsönhatás, mozgásállapot, mozgásállapot-változás, tehetetlenség,

Részletesebben

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 18. FIZIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. május 18. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Fizika

Részletesebben

Atomfizika I. Az anyagszerkezetről alkotott kép változása Ókori görög filozófusok régi kérdése: Miből vannak a testek? Meddig osztható az anyag?

Atomfizika I. Az anyagszerkezetről alkotott kép változása Ókori görög filozófusok régi kérdése: Miből vannak a testek? Meddig osztható az anyag? Atomfizika I. Az anyagszerkezetről alkotott kép változása Ókori görög filozófusok régi kérdése: Miből vannak a testek? Meddig osztható az anyag? Platón (i.e. 427-347), Arisztotelész (=i.e. 387-322): Végtelenségig

Részletesebben

6. RADIOAKTIVITÁS ÉS GEOTERMIKA

6. RADIOAKTIVITÁS ÉS GEOTERMIKA 6. RADIOAKTIVITÁS ÉS GEOTERMIKA Radioaktivitás A tapasztalat szerint a természetben előforduló néhány elem bizonyos izotópjai nem stabilak, hanem minden külső beavatkozástól mentesen radioaktív sugárzás

Részletesebben

Ph 11 1. 2. Mozgás mágneses térben

Ph 11 1. 2. Mozgás mágneses térben Bajor fizika érettségi feladatok (Tervezet G8 2011-től) Munkaidő: 180 perc (A vizsgázónak két, a szakbizottság által kiválasztott feladatsort kell kidolgoznia. A két feladatsor nem származhat azonos témakörből.)

Részletesebben

Gamma-kamera SPECT PET

Gamma-kamera SPECT PET Gamma-kamera SPECT PET 2012.04.16. Gamma sugárzás Elektromágneses sugárzás (f>10 19 Hz, E>100keV (1.6*10-14 J), λ

Részletesebben

JÉKI LÁSZLÓ. A radioaktív sugárzások forrásai: az atomok

JÉKI LÁSZLÓ. A radioaktív sugárzások forrásai: az atomok JÉKI LÁSZLÓ Sugárözönben élünk Jéki László fizikus az MTA KFKI RMKI tudományos fômunkatársa A radioaktivitással kapcsolatos ismereteink még csak száz éve gyûlnek, ezért hajlamosak vagyunk azt gondolni,

Részletesebben

BMEEOVKAI09 segédlet a BME Építőmérnöki Kar hallgatói részére. Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése

BMEEOVKAI09 segédlet a BME Építőmérnöki Kar hallgatói részére. Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése 1 EURÓPAI UNIÓ STRUKTURÁLIS ALAPOK Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése HEFOP/2004/3.3.1/0001.01 V Í Z É S K Ö R N Y E Z E T I BMEEOVKAI09 segédlet a BME Építőmérnöki

Részletesebben

Rutherford-féle atommodell

Rutherford-féle atommodell Rutherfordféle atommodell Manchesteri Egyetem 1909 1911 Hans Geiger, Ernest Marsden Ernest Rutherford vezetésével Az arany szerkezetének felderítésére irányuló szóráskísérletek Alfarészecskékkel bombáztak

Részletesebben

Szupernova avagy a felrobbanó hűtőgép

Szupernova avagy a felrobbanó hűtőgép Szupernova avagy a felrobbanó hűtőgép (a csillagok termodinamikája 3.) Az atomoktól a csillagokig Dávid Gyula 2013. 09. 19. 1 Szupernova avagy a felrobbanó hűtőgép (a csillagok termodinamikája 3.) Az atomoktól

Részletesebben

FIZIKA. Sugárzunk az elégedettségtől! (Atomfizika) Dr. Seres István

FIZIKA. Sugárzunk az elégedettségtől! (Atomfizika) Dr. Seres István Sugárzunk az elégedettségtől! () Dr. Seres István atommagfizika Atommodellek 440 IE Democritus, Leucippus, Epicurus 1803 1897 John Dalton J.J. Thomson 1911 Ernest Rutherford 19 Niels Bohr 3 Atommodellek

Részletesebben

Lavoisier (1743 1794) és Dalton

Lavoisier (1743 1794) és Dalton TVFizika59-66.qxd 2006. 01. 24. 12:58 Page 59 HRASKÓ PÉTER Epizódok a maghasadás felfedezésének történetébõl 1 Lavoisier (1743 1794) és Dalton (1766 1844) óta a tudósok abban a meggyõzõdésben éltek, hogy

Részletesebben

EGÉSZTESTSZÁMLÁLÁS. Mérésleírás Nukleáris környezetvédelem gyakorlat környezetmérnök hallgatók számára

EGÉSZTESTSZÁMLÁLÁS. Mérésleírás Nukleáris környezetvédelem gyakorlat környezetmérnök hallgatók számára EGÉSZTESTSZÁMLÁLÁS Mérésleírás Nukleáris környezetvédelem gyakorlat környezetmérnök hallgatók számára Zagyvai Péter - Osváth Szabolcs Bódizs Dénes BME NTI, 2008 1. Bevezetés Az izotópok stabilak vagy radioaktívak

Részletesebben

Hidrogéntől az aranyig

Hidrogéntől az aranyig Hidrogéntől az aranyig Hogyan keletkezett az Univerzum? Hogyan jöttek létre a periódusos rendszert benépesítő elemek? Számos könyv és híres tudós foglalkozik és foglalkozott vele a múlt évszázadban és

Részletesebben

Az elemeket 3 csoportba osztjuk: Félfémek vagy átmeneti fémek nemfémek. fémek

Az elemeket 3 csoportba osztjuk: Félfémek vagy átmeneti fémek nemfémek. fémek Kémiai kötések Az elemeket 3 csoportba osztjuk: Félfémek vagy átmeneti fémek nemfémek fémek Fémek Szürke színűek, kivétel a színesfémek: arany,réz. Szilárd halmazállapotúak, kivétel a higany. Vezetik az

Részletesebben

Részecske- és magfizika vizsgakérdések

Részecske- és magfizika vizsgakérdések Részecske- és magfizika vizsgakérdések Az alábbi kérdések (vagy ezek kombinációi) fognak az írásbeli és szóbeli vizsgán is szerepelni. A vastag betűs kérdések egyszerűbb, beugró-kérdések, ezeknek kb. 90%-át

Részletesebben

I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését!

I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését! I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését! Az atom az anyagok legkisebb, kémiai módszerekkel tovább már nem bontható része. Az atomok atommagból és

Részletesebben

19. Az elektron fajlagos töltése

19. Az elektron fajlagos töltése 19. Az elektron fajlagos töltése Hegyi Ádám 2015. február Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 2 2. Mérési összeállítás 4 2.1. Helmholtz-tekercsek.............................. 5 2.2. Hall-szonda..................................

Részletesebben

FIZIKA I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

FIZIKA I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK FIZIKA KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania: - ismeretei összekapcsolása a mindennapokban tapasztalt

Részletesebben

Az ionizáló sugárzások fajtái, forrásai

Az ionizáló sugárzások fajtái, forrásai Az ionizáló sugárzások fajtái, forrásai magsugárzás Magsugárzások Röntgensugárzás Függelék. Intenzitás 2. Spektrum 3. Atom Repetitio est mater studiorum. Röntgen Ionizációnak nevezzük azt a folyamatot,

Részletesebben

Fizika 2 (Modern fizika szemlélete) feladatsor

Fizika 2 (Modern fizika szemlélete) feladatsor Fizika 2 (Modern fizika szemlélete) feladatsor 1. Speciális relativitáselmélet 1. A Majmok bolygója című mozifilm és könyv szerint hibernált asztronauták a Föld távoli jövőjébe utaznak, amikorra az emberi

Részletesebben

Atomfizikai összefoglaló: radioaktív bomlás. Varga József. Debreceni Egyetem OEC Nukleáris Medicina Intézet 2010. 2. Kötési energia (MeV) Tömegszám

Atomfizikai összefoglaló: radioaktív bomlás. Varga József. Debreceni Egyetem OEC Nukleáris Medicina Intézet 2010. 2. Kötési energia (MeV) Tömegszám Egy nukleonra jutó kötési energia Atomfizikai összefoglaló: radioaktív bomlás Varga József Debreceni Egyetem OEC Nukleáris Medicina Intézet Kötési energia (MeV) Tömegszám 1. 1. Áttekintés: atomfizika Varga

Részletesebben

Elektromágneses sugárözönben élünk

Elektromágneses sugárözönben élünk Elektromágneses sugárözönben élünk Az Életet a Nap, a civilizációnkat a Tűz sugarainak köszönhetjük. - Ha anya helyett egy isten nyitotta föl szemed, akkor a halálos éjben mindenütt tűz, tűz lobog fel,

Részletesebben

MAGFIZIKA. a 11.B-nek

MAGFIZIKA. a 11.B-nek MAGFIZIKA a 11.B-nek ATOMMAG Pozitív töltésű, rendkívül kicsi ATOMMAG Töltése Z e, ahol Z a rendszám 10 átmérő Tömege az atom 99,9%-a Sűrűsége: 10 rendkívül nagy! PROTON Jelentése: első (ld. prototípus,

Részletesebben

A fizika története (GEFIT555-B, GEFIT555B, 2+0, 2 kredit) 2015/2016. tanév, 1. félév Dr. Paripás Béla. 7. Előadás (2015.10.29.)

A fizika története (GEFIT555-B, GEFIT555B, 2+0, 2 kredit) 2015/2016. tanév, 1. félév Dr. Paripás Béla. 7. Előadás (2015.10.29.) A fizika története (GEFIT555-B, GEFIT555B, 2+0, 2 kredit) 2015/2016. tanév, 1. félév Dr. Paripás Béla 7. Előadás (2015.10.29.) Az atomelmélet fejlődése (folyt.) 1, az anyag atomos szerkezetének bizonyítása

Részletesebben

A SZUPRAVEZETÉS. Fizika. A mágneses tér hatása a szupravezető állapotra

A SZUPRAVEZETÉS. Fizika. A mágneses tér hatása a szupravezető állapotra Fizika A SZUPRAVEZETÉS A szupravezetés jelenségét 80 évvel ezelőtt fedezték fel, de az azóta eltelt idő alatt semmivel sem lankadt a fizikusok érdeklődése e témakör iránt. A szupravezetők tanulmányozása

Részletesebben

Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása. Meghatározások 2006.02.20.

Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása. Meghatározások 2006.02.20. Meghatározások 2006.02.20. MEGHATÁROZÁSOK Aktivitás Aktivitás-koncentráció Atomerőmű Baleset Baleset elhárítás Baleseti sugárterhelés Beavatkozás Beavatkozási szint Belső sugárterhelés Besugárzás Biztonsági

Részletesebben

a klasszikus statisztikus fizika megalapozása

a klasszikus statisztikus fizika megalapozása a klasszikus statisztikus fizika megalapozása Boltzmann a második főtétel statisztikai jellege, H-tétel az irreverzibilis folyamatok felé (1872-) a sugárzások termodinamikája a hőmérsékleti sugárzás törvénye

Részletesebben

FIZIKA PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. EMELT SZINT. 240 perc

FIZIKA PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. EMELT SZINT. 240 perc PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. FIZIKA EMELT SZINT 240 perc A feladatlap megoldásához 240 perc áll rendelkezésére. Olvassa el figyelmesen a feladatok előtti utasításokat, és gondosan ossza be idejét! A feladatokat

Részletesebben

Javítóvizsga. Kalász László ÁMK - Izsó Miklós Általános Iskola Elérhető pont: 235 p

Javítóvizsga. Kalász László ÁMK - Izsó Miklós Általános Iskola Elérhető pont: 235 p Név: Elérhető pont: 5 p Dátum: Elért pont: Javítóvizsga A teszthez tollat használj! Figyelmesen olvasd el a feladatokat! Jó munkát.. Mi a neve az anyag alkotórészeinek? A. részecskék B. összetevők C. picurkák

Részletesebben

A semleges testeket a + és a állapotú anyagok is vonzzák. Elnevezés: töltés: a negatív állapotú test negatív töltéssel, a pozitív állapotú test

A semleges testeket a + és a állapotú anyagok is vonzzák. Elnevezés: töltés: a negatív állapotú test negatív töltéssel, a pozitív állapotú test Elektrosztatika Elektromos alapjelenségek Egymással szorosan érintkező ( pl. megdörzsölt) felületű anyagok a szétválás után elektromos állapotba kerülnek. Azonos elektromos állapotú anyagok taszítják egymást,

Részletesebben

Marx György (1927-2002)

Marx György (1927-2002) Marx György (1927-2002) 2002) Egy tanítvány visszaemlékezései (Dr. Sükösd Csaba, Budapest) Tartalom Korai évek A leptontöltés megmaradása Az Univerzum keletkezése és fejlıdése Neutrínófizika Híd Kelet

Részletesebben

KOVÁCS ENDRe, PARIpÁS BÉLA, FIZIkA II.

KOVÁCS ENDRe, PARIpÁS BÉLA, FIZIkA II. KOVÁCS ENDRe, PARIpÁS BÉLA, FIZIkA II. 4 ELeKTROMOSSÁG, MÁGNeSeSSÉG IV. MÁGNeSeSSÉG AZ ANYAGbAN 1. AZ alapvető mágneses mennyiségek A mágneses polarizáció, a mágnesezettség vektora A nukleonok (proton,

Részletesebben

3 He ionokat pedig elektron-sokszorozóval számlálja. A héliummérést ismert mennyiségű

3 He ionokat pedig elektron-sokszorozóval számlálja. A héliummérést ismert mennyiségű Nagytisztaságú 4 He-es izotóphígítás alkalmazása vízminták tríciumkoncentrációjának meghatározására a 3 He leányelem tömegspektrométeres mérésén alapuló módszerhez Az édesvízkészletek felmérésében, a rétegvizek

Részletesebben

Fizika belépő kérdések /Földtudományi alapszak I. Évfolyam II. félév/

Fizika belépő kérdések /Földtudományi alapszak I. Évfolyam II. félév/ Fizika belépő kérdések /Földtudományi alapszak I. Évfolyam II. félév/. Coulomb törvény: a pontszerű töltések között ható erő (F) egyenesen arányos a töltések (Q,Q ) szorzatával és fordítottan arányos a

Részletesebben

Maghasadás, láncreakció, magfúzió

Maghasadás, láncreakció, magfúzió Maghasadás, láncreakció, magfúzió Maghasadás 1938-ban hoztak létre először maghasadást úgy, hogy urán atommagokat bombáztak neutronokkal. Ekkor az urán két közepes méretű atommagra bomlott el, és újabb

Részletesebben

A HÚZÓSOK NYOMTASSÁK KI ÉS HOZZÁK MAGUKKAL A RÁJUK VONATKOZÓ TÉTELEKET. A KIHÚZOTT TÉTELT (CSAK AZT) MAGUKNÁL TARTHATJÁK A FELKÉSZÜLÉS ALATT.

A HÚZÓSOK NYOMTASSÁK KI ÉS HOZZÁK MAGUKKAL A RÁJUK VONATKOZÓ TÉTELEKET. A KIHÚZOTT TÉTELT (CSAK AZT) MAGUKNÁL TARTHATJÁK A FELKÉSZÜLÉS ALATT. T&T tematika & tételek A magkémia alapjai, kv1n1mg1 (A) A magkémia alapjai tárgykiegészítés, kv1n1mgx (X) című, ill. kódú integrált előadáshoz http://www.chem.elte.hu/sandor.nagy/okt/amka/index.html Bevezető

Részletesebben

Tartalom ELEKTROSZTATIKA AZ ELEKTROMOS ÁRAM, VEZETÉSI JELENSÉGEK A MÁGNESES MEZÕ

Tartalom ELEKTROSZTATIKA AZ ELEKTROMOS ÁRAM, VEZETÉSI JELENSÉGEK A MÁGNESES MEZÕ Tartalom ELEKTROSZTATIKA 1. Elektrosztatikai alapismeretek... 10 1.1. Emlékeztetõ... 10 2. Coulomb törvénye. A töltésmegmaradás törvénye... 14 3. Az elektromos mezõ jellemzése... 18 3.1. Az elektromos

Részletesebben

1. Prefix jelentések. 2. Mi alapján definiáljuk az 1 másodpercet? 3. Mi alapján definiáljuk az 1 métert? 4. Mi a tömegegység definíciója?

1. Prefix jelentések. 2. Mi alapján definiáljuk az 1 másodpercet? 3. Mi alapján definiáljuk az 1 métert? 4. Mi a tömegegység definíciója? 1. Prefix jelentések. 10 1 deka 10-1 deci 10 2 hektó 10-2 centi 10 3 kiló 10-3 milli 10 6 mega 10-6 mikró 10 9 giga 10-9 nano 10 12 tera 10-12 piko 10 15 peta 10-15 fento 10 18 exa 10-18 atto 2. Mi alapján

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 15. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 15. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM

Részletesebben

KÉMIA. Kémia a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára

KÉMIA. Kémia a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára KÉMIA Kémia a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára A kémia tanításának célja és feladatai Az iskolai tanulmányok célja a gyakorlatban hasznosítható ismeretek megszerzése, valamint az általános képességek

Részletesebben

Kémia kerettanterve a Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium 9 10. évfolyama számára

Kémia kerettanterve a Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium 9 10. évfolyama számára Kémia kerettanterve a Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium 9 10. évfolyama számára (az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 3.2.09.2 (B) változata alapján) A kémia tanításának

Részletesebben

Reál osztály. Kémia a gimnáziumok 9 11. évfolyama számára. B változat

Reál osztály. Kémia a gimnáziumok 9 11. évfolyama számára. B változat Reál osztály Kémia a gimnáziumok 9 11. évfolyama számára B változat A kémia tanításának célja és feladatai Az iskolai tanulmányok célja a gyakorlatban hasznosítható ismeretek megszerzése, valamint az általános

Részletesebben

Elektromágneses hullámok, a fény

Elektromágneses hullámok, a fény Elektromágneses hullámok, a fény Az elektromos töltéssel rendelkező testeknek a töltésük miatt fellépő kölcsönhatását az elektromos és mágneses tér segítségével írhatjuk le. A kölcsönhatás úgy működik,

Részletesebben

Bevezetés; Anyag és Energia; Az atomok szerkezete I.

Bevezetés; Anyag és Energia; Az atomok szerkezete I. Bevezetés; Anyag és Energia; Az atomok szerkezete I. Műszaki kémia, Anyagtan I. 1-2. előadás Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék Az általános kémia tárgya az anyag tulajdonságainak

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 17. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2011. május 17. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Fizika

Részletesebben

SE Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam, 2005 márc. 21-24 IONIZÁLÓ SUGÁRZÁSOK DOZIMETRIÁJA. (Dr. Kanyár Béla, SE Sugárvédelmi Szolgálat)

SE Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam, 2005 márc. 21-24 IONIZÁLÓ SUGÁRZÁSOK DOZIMETRIÁJA. (Dr. Kanyár Béla, SE Sugárvédelmi Szolgálat) SE Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam, 2005 márc. 21-24 IONIZÁLÓ SUGÁRZÁSOK DOZIMETRIÁJA (Dr. Kanyár Béla, SE Sugárvédelmi Szolgálat) A sugárzások a károsító hatásuk mértékének megítélése szempontjából

Részletesebben

TANMENET FIZIKA 11. osztály Rezgések és hullámok. Modern fizika

TANMENET FIZIKA 11. osztály Rezgések és hullámok. Modern fizika TANMENET FIZIKA 11. osztály Rezgések és hullámok. Modern fizika BEVEZETÉS TANMENET Óra Tananyag Tevékenység, megjegyzések I. Mechanikai rezgések és hullámok 1. Bevezetés Emlékeztet : A fejezet feldolgozásához

Részletesebben

A MODERN FIZIKA ÖSSZEHANGOLT

A MODERN FIZIKA ÖSSZEHANGOLT A MODERN FIZIKA ÖSSZEHANGOLT KÍSÉRLETES TANÍTÁSA A KÖZOKTATÁSBAN raics.peter@science.unideb.hu http://www.unideb.hu; http://falcon.phys.unideb.hu; http://falcon.phys.unideb.hu/kisfiz/raics http://falcon.phys.klte.hu/~raics/public/2016nyh

Részletesebben

Az atommag összetétele, radioaktivitás

Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron

Részletesebben

RADIOAKTÍV GYÓGYSZERKÉSZÍTMÉNYEK. Radiopharmaceutica

RADIOAKTÍV GYÓGYSZERKÉSZÍTMÉNYEK. Radiopharmaceutica Radioaktív gyógyszerkészítmények Ph.Hg.VIII. Ph.Eur. 8.0. -1 01/2014:0125 RADIOAKTÍV GYÓGYSZERKÉSZÍTMÉNYEK Radiopharmaceutica DEFINÍCIÓ Radioaktív gyógyszerkészítménynek vagy radiogyógyszereknek nevezünk

Részletesebben

Emelt óraszámú kémia helyi tanterve

Emelt óraszámú kémia helyi tanterve Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 3.2.09.2 (B) változatához Emelt óraszámú kémia helyi tanterve Tantárgyi struktúra

Részletesebben

Kémia a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára. B változat

Kémia a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára. B változat Kémia a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára B változat A kémia tanításának célja és feladatai Az iskolai tanulmányok célja a gyakorlatban hasznosítható ismeretek megszerzése, valamint az általános képességek

Részletesebben

Áz anyag szerkezete.

Áz anyag szerkezete. Áz anyag szerkezete. Az.. 1938. március 6-i közgyűlésén tartott előadás. ár Krisztus előtt 400 évvel a görög bölcsészeket nagyban foglalkoztatta az a kérdés, hogy a indenség ősanyaga egészen tömör, egynemű,

Részletesebben

Papp Gábor, Németh Judit. Magfizika. egyetemi jegyzet fizika tanár szakos hallgatóknak. 2003, ELTE, Budapest

Papp Gábor, Németh Judit. Magfizika. egyetemi jegyzet fizika tanár szakos hallgatóknak. 2003, ELTE, Budapest 1 Papp Gábor, Németh Judit Magfizika egyetemi jegyzet fizika tanár szakos hallgatóknak 2003, ELTE, Budapest 2 Tartalomjegyzék 1. Atommagok tulajdonságai 7 1.1. Az atommag alkotórészei......................

Részletesebben

A Geiger-Müller számlálócső és alkalmazásai Engárd Ferenc okl.villamosmérnök - blackbox@engard.hu

A Geiger-Müller számlálócső és alkalmazásai Engárd Ferenc okl.villamosmérnök - blackbox@engard.hu A Geiger-Müller számlálócső és alkalmazásai Engárd Ferenc okl.villamosmérnök - blackbox@engard.hu A pár évtizeddel ezelőtti gyakorlattal ellentétben, mérőműszereink gépkönyveiben csak a legritkább esetben

Részletesebben

L Ph 1. Az Egyenlítő fölötti közelítőleg homogén földi mágneses térben a proton (a mágneses indukció

L Ph 1. Az Egyenlítő fölötti közelítőleg homogén földi mágneses térben a proton (a mágneses indukció A 2008-as bajor fizika érettségi feladatok (Leistungskurs) Munkaidő: 240 perc (A vizsgázónak két, a szakbizottság által kiválasztott feladatsort kell kidolgoznia) L Ph 1 1. Kozmikus részecskék mozgása

Részletesebben

Nagy Sándor: Magkémia

Nagy Sándor: Magkémia Nagy Sándor: Magkémia (kv1c1mg1) 07. Stabilitás & instabilitás, magmodellek, tömegparabolák Nagy Sándor honlapja ismeretterjesztő anyagokkal: http://nagysandor.eu/ A Magkémia tantárgy weboldala: http://nagysandor.eu/magkemia/

Részletesebben

Készítette: Bujnóczki Tibor Lezárva: 2005. 01. 01.

Készítette: Bujnóczki Tibor Lezárva: 2005. 01. 01. VILÁGÍTÁSTECHNIKA Készítette: Bujnóczki Tibor Lezárva: 2005. 01. 01. ANYAGOK FELÉPÍTÉSE Az atomok felépítése: elektronhéjak: K L M N O P Q elektronok atommag W(wolfram) (Atommag = proton+neutron protonok

Részletesebben

Részecskék hullámtermészete

Részecskék hullámtermészete Részecskék ullámtermészete Bevezetés A sugárzás és az anyag egyaránt mutat részecskejellegű és ullámjellegű tulajdonságokat. Atommodellek A Tomson modell J.J. Tomson 1898 A negatív töltésű elektronok pozitív

Részletesebben

H. G. WELLS, JÖVÜNK! SZILÁRD LEÓ ÉS AZ ATOMENERGIA

H. G. WELLS, JÖVÜNK! SZILÁRD LEÓ ÉS AZ ATOMENERGIA Sükösd Csaba Szilárd Leó és az atomenergia H. G. WELLS, JÖVÜNK! SZILÁRD LEÓ ÉS AZ ATOMENERGIA Sükösd Csaba c. egyetemi tanár, a fizikai tudományok kandidátusa, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Részletesebben

OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI

OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI Az anyag néhány tulajdonsága, kölcsönhatások Fizika - 7. évfolyam 1. Az anyag belső szerkezete légnemű, folyékony és szilárd halmazállapotban 2. A testek mérhető tulajdonságai

Részletesebben

MUNKAANYAG. Danás Miklós. Elektrotechnikai alapismeretek - villamos alapfogalmak. A követelménymodul megnevezése:

MUNKAANYAG. Danás Miklós. Elektrotechnikai alapismeretek - villamos alapfogalmak. A követelménymodul megnevezése: Danás Miklós Elektrotechnikai alapismeretek - villamos alapfogalmak A követelménymodul megnevezése: Elektronikai áramkörök tervezése, dokumentálása A követelménymodul száma: 0917-06 A tartalomelem azonosító

Részletesebben

Fizikaverseny, Döntő, Elméleti forduló 2013. február 8.

Fizikaverseny, Döntő, Elméleti forduló 2013. február 8. Fizikaverseny, Döntő, Elméleti forduló 2013. február 8. 1. feladat: Az elszökő hélium Több helyen hallhattuk, olvashattuk az alábbit: A hélium kis móltömege miatt elszökik a Föld gravitációs teréből. Ennek

Részletesebben

Izotóp geológia: Elemek izotópjainak használata geológiai folyamatok értelmezéséhez.

Izotóp geológia: Elemek izotópjainak használata geológiai folyamatok értelmezéséhez. Radioaktív izotópok Izotópok Egy elem különböző tömegű (tömegszámú - A) formái; Egy elem izotópjainak a magjai azonos számú protont (rendszám - Z) és különböző számú neutront (N) tartalmaznak; Egy elem

Részletesebben

FIZIKA PRÓBAÉRETTSÉGI FELADATSOR - B - ELSŐ RÉSZ

FIZIKA PRÓBAÉRETTSÉGI FELADATSOR - B - ELSŐ RÉSZ FIZIKA PRÓBAÉRETTSÉGI FELADATSOR - B - HALLGATÓ NEVE: CSOPORTJA: Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc A feladatsor megoldásához kizárólag Négyjegyű Függvénytáblázat és szöveges információ megjelenítésére

Részletesebben

HEVESY GYÖRGY ORSZÁGOS KÉMIAVERSENY

HEVESY GYÖRGY ORSZÁGOS KÉMIAVERSENY MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT HEVESY GYÖRGY ORSZÁGOS KÉMIAVERSENY Országos döntő Az írásbeli forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont

Részletesebben

A fizika története (GEFIT555B, 2+0, 2 kredit) 2009/2010. tanév, 1. félév

A fizika története (GEFIT555B, 2+0, 2 kredit) 2009/2010. tanév, 1. félév A fizika története (GEFIT555B, 2+0, 2 kredit) 2009/2010. tanév, 1. félév Dr. Paripás Béla 8. Előadás (2010.11.10.) Tudnivalók a zárthelyikkel kapcsolatban A 2. zárthelyi időpontja 2010. november 24. az

Részletesebben

Cserenkov-sugárzás, sugárzás,

Cserenkov-sugárzás, sugárzás, A Szilárd Leó Fizikaverseny kísérleti feladatai A verseny felépítése Selejtező (3 órás feladatsor, 10 feladat, a tanárok javítják, a továbbküldött dolgozatokat a versenybizottság felüljavítja) 350-400

Részletesebben

Mit mond ki a Huygens elv, és miben több ehhez képest a Huygens Fresnel-elv?

Mit mond ki a Huygens elv, és miben több ehhez képest a Huygens Fresnel-elv? Ismertesse az optika fejlődésének legjelentősebb mérföldköveit! - Ókor: korai megfigyelések - Euklidész (i.e. 280) A fény homogén közegben egyenes vonalban terjed. Legrövidebb út elve (!) Tulajdonképpen

Részletesebben

A DIFFÚZIÓS KÖDKAMRA ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI A KÖZÉPISKOLAI MAGFIZIKA OKTATÁSBAN

A DIFFÚZIÓS KÖDKAMRA ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI A KÖZÉPISKOLAI MAGFIZIKA OKTATÁSBAN A DIFFÚZIÓS KÖDKAMRA ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI A KÖZÉPISKOLAI MAGFIZIKA OKTATÁSBAN USING DIFFUSION CLOUD CHAMBER IN THE TEACHING OF NUCLEAR PHYSICS AT SECONDARY SCHOOLS Győrfi Tamás Eötvös József Főiskola,

Részletesebben

Nehéz töltött részecskék (pl. α-sugárzás) kölcsönhatása

Nehéz töltött részecskék (pl. α-sugárzás) kölcsönhatása Az ionizáló sugárzások kölcsönhatása anyaggal, nehéz és könnyű töltött részek kölcsönhatása, röntgen és γ-sugárzás kölcsönhatása Az ionizáló sugárzások mérése, gáztöltésű detektorok (ionizációs kamra,

Részletesebben

Gimnázium-szakközépiskola 12. Fizika (Közép szintű érettségi előkészítő)

Gimnázium-szakközépiskola 12. Fizika (Közép szintű érettségi előkészítő) 12. évfolyam Az középszintű érettségi előkészítő elsődleges célja az előzőleg elsajátított tananyag rendszerező ismétlése, a középszintű érettségi vizsgakövetelményeinek figyelembevételével. Tematikai

Részletesebben

Fizikai kémia és radiokémia labor II, Laboratóriumi gyakorlat: Spektroszkópia mérés

Fizikai kémia és radiokémia labor II, Laboratóriumi gyakorlat: Spektroszkópia mérés Fizikai kémia és radiokémia labor II, Laboratóriumi gyakorlat: Spektroszkópia mérés A gyakorlatra vigyenek magukkal pendrive-ot, amire a mérési adatokat átvehetik. Ajánlott irodalom: P. W. Atkins: Fizikai

Részletesebben

FIZIKA. Radioaktív sugárzás

FIZIKA. Radioaktív sugárzás Radioaktív sugárzás Atommag összetétele: Hélium atommag : 2 proton + 2 neutron 4 He 2 A He Z 4 2 A- tömegszám proton neutron együttesszáma Z- rendszám protonok száma 2 Atommag összetétele: Izotópok: azonos

Részletesebben

Az atom felépítése, fénykibocsátás (tankönyv 68.o.- 86.o.)

Az atom felépítése, fénykibocsátás (tankönyv 68.o.- 86.o.) Az atom felépítése, fénykibocsátás (tankönyv 68.o.- 86.o.) Atomok, atommodellek (tankönyv 82.o.-84.o.) Már az ókorban Démokritosz (i. e. 500) úgy gondolta, hogy minden anyag tovább nem osztható alapegységekből,

Részletesebben

Budapest, 2010. december 3-4.

Budapest, 2010. december 3-4. Mócsy Ildikó A természettudomány A természettudomány szakágazatai: - alap tudományok: fizika kémia biológia földtudományok csillagászat - alkalmazott tudományok: mérnöki mezőgazdaság orvostudomány - matematika,

Részletesebben

GAMMA-SPEKTROSZKÓPIAI GYAKORLAT ALACSONY-HÁTTERŰ MÉRŐHELYEN

GAMMA-SPEKTROSZKÓPIAI GYAKORLAT ALACSONY-HÁTTERŰ MÉRŐHELYEN Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont 111 Budapest, Konkoly Thege Miklós út 9-33. Postacím: 155 Bp. 114, Pf.: 49. Telefon: 39 GAMMA-SPEKTROSZKÓPIAI GYAKORLAT ALACSONY-HÁTTERŰ MÉRŐHELYEN

Részletesebben

ALAPFOGALMAK ÉS ALAPTÖRVÉNYEK

ALAPFOGALMAK ÉS ALAPTÖRVÉNYEK A ALAPFOGALMAK ÉS ALAPTÖVÉNYEK Elektromos töltés, elektromos tér A kémiai módszerekkel tová nem ontható anyag atomokól épül fel. Az atom atommagól és az atommagot körülvevő elektronhéjakól áll. Az atommagot

Részletesebben

ATOMFIZIKA, RADIOAKTIVITÁS

ATOMFIZIKA, RADIOAKTIVITÁS ATOMFIZIKA, RADIOAKTIVITÁS 2013. 11. 08. A biofizika fizikai alapjai Magfizika Az atomhéj (atommag körüli elektronok) fizikáját a kvantumfizika írja le teljes körűen. A magfizika azonban még nem lezárt

Részletesebben

MAGFIZIKA. Egy elem jellemzője, kémiai tulajdonságainak meghatározója a protonok száma, azaz a rendszám.

MAGFIZIKA. Egy elem jellemzője, kémiai tulajdonságainak meghatározója a protonok száma, azaz a rendszám. MAGFIZIKA Az atom áll: Z számú elektronból Z számú protonból A-Z számú neutronból A proton és a neutron közös neve nukleon. A - az atom tömegszáma. Z az atom rendszáma Az atomok atommagból és az azt körülvevő

Részletesebben

Az atommagtól a konnektorig

Az atommagtól a konnektorig Az atommagtól a konnektorig (Az atomenergetika alapjai) Dr. Aszódi Attila, Boros Ildikó BME Nukleáris Technikai Intézet Pázmándi Tamás KFKI Atomenergia Kutatóintézet Szervező: 1 Az atom felépítése kb.

Részletesebben

Dokumentum száma. Oktatási segédlet. ESD Alapismeretek. Kiadás dátuma: 2009.10.20. ESD alapismeretek. Készítette: Kovács Zoltán

Dokumentum száma. Oktatási segédlet. ESD Alapismeretek. Kiadás dátuma: 2009.10.20. ESD alapismeretek. Készítette: Kovács Zoltán Oktatási segédlet ESD Alapismeretek Dokumentum száma Kiadás dátuma: 2009.10.20. ESD alapismeretek Készítette: Kovács Zoltán 1 Kivel nem fordult még elő, hogy az ajtókilincs megérintésekor összerándult?

Részletesebben