RADIOKÉMIA SZÁMOLÁSI FELADATOK Szilárdtest- és Radiokémiai Tanszék

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "RADIOKÉMIA SZÁMOLÁSI FELADATOK. 2005. Szilárdtest- és Radiokémiai Tanszék"

Átírás

1 RADIOKÉMIA SZÁMOLÁSI FELADATOK Szilárdtest- és Radiokémiai Tanszék

2 1. Az atommag kötési energiája Az atommag kötési energiája az ún. tömegdefektusból ( m) számítható ki. m = [Z M p + N M n ] - M mért, ahol Z = protonszám, a proton tömege: M p = 1, kg = 1, ate; N = neutronszám, a neutron tömege: M n = 1, kg = 1, ate; M mért : az atommag tényleges tömege 1 ate ( 12 C nuklid tömegének 1/12-ed része) = 1, kg A m tömegváltozás mindig meghatározott E energiaváltozással jár együtt, amelynek számszerű értékét a E = m c 2 összefüggésből számíthatjuk ki (c = 2, m/s) : E = 1, kg 8, m 2 /s 2 = 1, J E = 1, , J ev = 931,4649 MeV A m-ből számított E a mag kötési energiája: E = M (ate) 931,5 MeV (1 ate tömegdefektusnak tehát 931,5 MeV felel meg.) 1

3 Példák a kötési energiák számításához: 1. Számítsa ki az α-részecske kötési energiáját és az egy nukleonra eső kötési energiát! M p = 1, ate, M n = 1, ate, M e = 0, ate a 4 He atomtömege = 4, ate;. Megoldás: Az α-részecske kötési energiája 28,29 MeV; E/A = 7,07 MeV/nukleon 2. Számítsa ki az oxigénizotópok egy nukleonra eső kötési energiáját! M p = 1, ate M n = 1, ate M e = 0, ate izotóp mért atomtömegek 16 O 15,99492 ate 17 O 16,99914 ate 18 O 17,99916 ate Megoldás: izotóp E/A előfordulás (%) 16 O 7,976 MeV/nukleon 99, O 7,75 MeV/nukleon 0, O 7,767 MeV/nukleon 0, Fe Fe 3.Számítsa ki az és az 26 izotópok egy nukleonra eső kötési energiáját! mért atomtömegek M p = 1, ate, Fe 56 55,93494 ate M n = 1, ate, Fe 54 53,93962 ate M e = 0, ate, Megoldás: E/A 54 Fe 8,7362 MeV/nukleon 56 Fe 8,7903 MeV/nukleon 2

4 4. Számítsa ki az 47 Ag izotópok egy nukleonra eső kötési energiáját! M p = 1, ate M n = 1, ate M e = 0, ate mért atomtömegek 107 Ag 106,90509 ate 109 Ag 108,90475 ate 110 Ag m 109,90620 ate Megoldás: E/A 107 Ag 8,554 MeV/nukleon (előfordulás: 51,35 %, stabilis) 109 Ag 8,548 MeV/nukleon (előfordulás: 48,65 %, stabilis) 110 Ag m 8,531 MeV/nukleon (előfordulás: 0 % ; radioaktív) 5. A természetben előforduló káliumizotópok közül kettő stabilis, számítsa ki, hogy melyik a radioaktív (Z=19)! mért atomtömegek M p = 1, ate 39 K 38, ate M n = 1, ate 40 K 39, ate M e = 0, ate 41 K 40, ate Megoldás: E/A 39 K 8,557 MeV/nukleon (stabilis) 40 K 8,538 MeV/nukleon (radioaktiv) 41 K 8,5759 MeV/nukleon (stabilis) Az egy nukleonra eső kötési energiák alapján a 40 K a radioaktív káliumizotóp. 6. Számítsa ki a bór (Z = 5) izotópok egy nukleonra eső kötési energiáit! mért atomtömegek M p = 1, ate B 10 10,0129 ate M n = 1, ate B 11 11,0093 ate M e = 0, ate Megoldás: E/A 10 B 6,478 MeV/nukleon (stabilis, előfordulás:19,8 %) 11 B 6,928 MeV/nukleon (stabilis, előfordulás:80,2 %) 3

5 Számítsa ki a Hg és a nuklid egy nukleonra eső kötési energiáját! 80 94Pu M p = 1, ate M n = 1, ate M e = 0, ate mért atomtömegek 202 Hg 201,9706 ate 239 Pu 239,0500 ate Megoldás: E/A 202 Hg 7,897 MeV/nukleon (stabilis, előfordul a természetben) 239 Pu 7,568 MeV/nukleon (a természetben nem fordul elő) 4

6 2. A radioaktív bomlások (Q-egyenlet) α-bomlás A Z X A-4 Z-2 Y He 2+ -Q = [( m y + m α ) - m x ] 931,5 /MeV ahol A -4 m y az Z -2Y atommag tömege /ate A m x az Z X atommag tömege /ate m α az α-részecske tömege /ate, (1 ate = 931,5 MeV) -Q ={[(M y - (Z - 2) M e + (M He - 2M e )] - (M x - ZM e )} 931,5 /MeV ahol M y az Y nuklid atomtömege /ate M x az X nuklid atomtömege /ate M He a 4 He atomtömege /ate tehát az α-bomlás Q-egyenlete: -Q α = (M y + M He - M x ) 931,5 vagy Q α = (M x - M y - M He ) 931,5 /MeV Q α = E α, (E α az α-sugárzás energiája), ha alapállapotú leányelemmag jön létre. β-bomlások: 1. β - bomlás X A Z + e A Y - Z Q = [(m y + M e ) - m x ] 931,5 /MeV -Q = {[M y - (Z+1) M e + M e ] - (M x - ZM e )} 931,5 -Q β - = (M y - M x ) 931,5 vagy Q - β = (M x - M y ) 931,5 /MeV Q β - = E max (E max a β - -sugárzás maximális energiája), ha alapállapotú leányelemmag jön létre ν 5

7 2. β + A A + bomlás X Y + e ν Z Z-1 + -Q = [(m y + M e ) - m x ] 931,5 /MeV -Q = {[M y - (Z-1) M e + M e ] - (M x - ZM e )} 931,5 (M + e = M - e ) -Q + β = (M y - M x + 2M e ) 931,5 vagy Q + β = (M x - M y - 2M e ) 931,5 /MeV Q β + = E max, (E max a pozitron sugárzás maximális energiája), ha alapállapotú leányelemmag jön létre. X + e A - A 3. EC (elektronbefogás) ν Y Z Z-1 + -Q = [m y - (m x + M e )] 931,5 /MeV -Q = {[M y - (Z-1)M e ] - [(M x - ZM e ) + M e ]} 931,5 -Q EC = (M y - M x ) 931,5 vagy Q EC = (M x - M y ) 931,5 /MeV Q EC = E v, (E v a neutrino sugárzás energiája), ha alapállapotú leányelemmag jön létre. Izomer átalakulás (IT) X X A m A Z Z + hν m -Q = (m x - m x ) 931,5 /MeV m -Q = (M - M ) 931,5 x x Q IT = m (M x - M x ) 931,5 /MeV (Még egyszer hangsúlyozzuk : "m" atommag tömegeket, "M" atomtömegeket jelöl ate-ban.) 6

8 Példák a radioaktív bomlásokhoz: 1. Mennyi a 234 Pu α-sugárzásának energiája? atomtömegek (M) 234 Pu 234, ate 230 U 230, ate 4 He 4,00260 ate Megoldás: A 234 Pu α-sugárzása 6,3248 MeV energiájú. 2. Milyen energiájú sugárzások kísérik a 125 I stabilizálódását? EC 0,03548 MeV 100% Te I atomtömegek (M) 125 I 124, ate 125 Te 124, ate Megoldás: A 125 I stabilizálódását 114,49 kev-os neutrínó sugárzás és 35,48 kev-os γ-sugárzás, valamint a Te-ra karakterisztikus röntgensugárzás kíséri. 3. Milyen és mekkora energiájú sugárzások kísérik a 211 Bi stabilizálódását? Bi 15,9 % 84,1 % γ 100 % 0,351 MeV atomtömegek (M) 211 Bi 210,98729 ate 207 Tl 206,97745 ate 4 He 4,00260 ate Tl Megoldás: A 211 Bi stabilizálódását kétféle energiájú α-sugárzás és γ- sugárzás kíséri. E α,1 = 6,744 MeV (84,1 %), E α,2 = 6,393 MeV (15,9 %), E γ = 0,351 MeV (15,9 %) 7

9 A U bomlássémája a következő: U % 77% Th 0,048 MeV 0,0 MeV A 0,048 0,0(MeV) átmenet belső konverzióval valósul meg. Számolja ki, hogy milyen fajtájú és mekkora energiájú sugárzások kísérik az átalakulást! atomtömegek (M) 238 U 238, ate 234 Th 234, ate 4 He 4,00260 ate A Th elektronhéján a K héjon 16,3 kev, az L 1 héjon 5,1 kev a kötési energia. Megoldás: A 238 U stabilizálódását kétféle energiájú α-sugárzás és belső konverziós elektronsugárzás kíséri. E α,1 = 4,266 MeV (77%) E α,2 = 4,218 MeV (23%) A belső konverziós elektronok energiája: E e,1 = 0,048-0,0163 = 0,0317 MeV E e,2 = 0,048-0,0051 = 0,0429 MeV 8

10 35 5. Számítsa ki a 16S β - -bomlásánál felszabaduló energiát! atomtömegek (M) S 34, ate Cl 34, ate Megoldás: Q = 0,168 MeV A 35 S β - sugárzásának maximális energiája 168 kev. 6.Számítsa ki a 35 18Ar β + -bomlásnál felszabaduló energiát! Megoldás: Q = 4,945 MeV. atomtömegek (M) Ar 34, ate Cl 34, ate M e 0, ate A 35 Ar β + sugárzásának maximális energiája 4,945 MeV Melyik β-bomlással stabilizálódik a 18Ar izotóp? Milyen sugárzás kíséri az átalakulást? atomtömegek (M) Ar 36, ate, Cl 36, ate 37 K 19 36, ate M e 0, ate Megoldás: Q β- = -6,163 MeV; Q β+ = -0, 206 MeV; Q EC = 0, 814 MeV A 37 Ar elektronbefogással stabilizálódik, az átalakulást ν és röntgen sugárzás kíséri. 9

11 64 8. Milyen β-átalakulással stabilizálódik a Cu izotóp? - Megoldás: Q β = 0,5589 MeV Q + β = 0,7452 MeV Q EC = 1,6767 MeV 29 atomtömegek (M) Cu 63,9297 ate, Zn 63,9291 ate, Ni 63,9279 ate M e 0,0005 ate A Q-egyenlet alapján mindhárom β-bomlás lejátszódhat. 75 m 9. Mennyi a γ-sugárzás energiája a 32Ge izotóp stabilizálódásánál? atomtömegek (M) 75 Ge m 74,92304 ate, 75 Ge 74,92289 ate Megoldás: Q = 0,1397 MeV A γ-sugárzás energiája 139,7 kev. 10.Számítsa ki a 99 43Tc m stabilizálódásánál felszabaduló energiát! atomtömegek (M) m Tc 98,90640 ate Tc 98,90625 ate Megoldás: Q = 0,1397 MeV A 99 Tc m γ-sugárzásának energiája 139,7 kev ~ 140 kev. 10

12 97 m 11. A 43Tc az alábbi bomlásséma szerint stabilizálódik. Sorolja fel, hogy milyen sugárzások kísérik az átalakulásokat és számítsa ki a sugárzások energiáját! 97 Tc m Tc 97 42Mo EC atomtömegek (M) 97 Tc m 96, ate 97 Tc 96, ate 97 Mo 96, ate A 97 Tc m belső konverzióval stabilizálódik. Kötési energiák az elektronhéjon /kev Mo Tc K 20,000 21,044 L 1 2,866 3,043 Megoldás: A 97 Tc m stabilizálódásával konverziós elektronsugárzás és röntgensugárzás, a 97 Tc stabilizálódásával neutrínó-sugárzás és röntgensugárzás keletkezik. 97 Tc m E e,1 = 75,76 kev E e,2 = 93,76 kev E Rö = 18,001 kev 97 Tc Q EC = 538,4 kev, E ν = 538,4 kev E Rö = 17,134 kev Milyen β-átalakulással stabilizálódik az 27 Co izotóp? Számítsa ki a bomlások során felszabaduló energiákat! Sorolja fel, hogy a bomlásséma alapján milyen sugárzások kísérik a β + és az EC bomlást és mennyi ezeknek az energiája! atomtömegek (M) Co 57, ate Ni 57, ate Fe 57, ate 0, ate M e 11

13 Bomlásséma: Co EC EC 2% 83% 1,675 MeV β + 15% 31% γ 2 γ 3 69% 0,811 MeV γ Fe Megoldás: a. Q β- = 0,388 MeV Q EC = 2,307 MeV Q β+ = 1,286 MeV A Q egyenlet alapján mindhárom β-bomlás lejátszódhat. b. Az 58 Co β + bomlással és elektronbefogással stabilizálódik. β + E max = 1,286-0,811 = 0,475 MeV E γ1 = 0,811 MeV EC E ν,1 = 2,307-1,675 = 0,632 MeV E ν,2 = 1,496 MeV E γ2 = 1,675-0,811 = 0,864 MeV E γ3 = 1,675 MeV és a Fe-ra karakterisztikus röntgensugárzás. 12

14 13. Milyen fajtájú és energiájú sugárzások kísérik a 137 Cs radioaktív izotóp stabilizálódását? Számítsa ki a sugárzások energiáját és a %-os megoszlását! t 1/2 = 30 év Cs β 2 β 1 93,5% 6,5% 661,6 kev e/ γ = 0,093 IT 0,0 kev Ba A bárium K héján 34,7 kev a kötési energia. A bárium L héján 5,9 kev a kötési energia. atomtömegek (M) 137 Cs 136, 9067 ate 137 Ba 136, 9055 ate Megoldás: Q β- = 1,1178 MeV β - sugárzások: E max,1 = 1,1178 MeV (6,5 %) E max,2 = 0,4562 MeV (93,5 %) γ sugárzás: E γ = 661,6 kev (85,5 %) belső konverziós elektronsugárzás: 626,9 kev (7,9 %) röntgen sugárzás: 28,8 kev (7,9 %) 13

15 3. Bomlástörvény, aktivitás A radioaktív bomlás sebessége: dn - = λn dt N = N o e -λt t 1/2 = 1n 2 λ N = bomlatlan magok száma λ = bomlási állandó N 0 = a bomlatlan magok száma t=0 időnél N = a bomlatlan magok száma t idő elteltével t = az eltelt idő t 1/2 = felezési idő A radioaktív preparátum aktivitása: dn A - = λn dt A = aktivitás, az időegység alatti bomlások száma Az aktivitás SI egysége a Bq, 1 Bq = 1 bomlás / s. (Az aktivitás régi egysége a Ci, 1 Ci = 3, Bq ) Gyakran használják a dpm (disintegration per minute) aktivitás egységet is. A = A o e -λt A o az aktivitás, ha t = 0 A = az aktivitás t idő elteltével -ln2 t / t1/2 A = A e = 0 A 2 0 t/t 1/2 A mérési hatásfok (η) a mért intenzitás és az aktivitás hányadosa. 14

16 Példák a bomlástörvényhez: 1. Mennyi az aktivitása 1 g 226 Ra izotópnak? A 226 Ra felezési ideje 1602 év. Ra α Rn Megoldás: 1 g 226 Ra aktivitása 3, Bq ~ 3, Bq (1 Ci). 2. Mennyi az aktivitása 1 g 14 C radioaktív izotópnak és 1 g Ba 14 CO 3 nak? A 14 C felezési ideje 5730 év. M BaCO = 197, C β N Megoldás: 1 g 14 C aktivitása 0,164 TBq (4,4 Ci). 1 g Ba 14 CO 3 aktivitása 11,66 GBq (315 mci). 3. Mennyi az aktivitása 1 g 125 I izotópnak és 1 g Na 125 I-nak? A 125 I felezési ideje 60 nap. M NaI = 149,92 I 125 EC Te Megoldás: A 125 I fajlagos aktivitása 0,641 PBq/g. A Na 125 I fajlagos aktivitása 0,535 PBq/g. 4. Mennyi az aktivitása 1 g 87 Rb radioaktív izotópnak és 1 g RbCl nak? A 87 Rb felezési ideje év és a természetben a Rb-nak két izotópja található 87 Rb (27,85 %) és 85 Rb (72,15 %). M RbCl = 120, Rb β Sr Megoldás: A 87 Rb fajlagos aktivitása 3,031 kbq/g, a RbCl fajlagos aktivitása 609 Bq/g. 15

17 5. Számítsa ki adott aktivitású radioaktív izotóphoz tartozó anyagmennyiséget (1 Ci, hordozómentes készítmény)! Co 60 β, γ 27 S - β Cl m IT 99 43Tc 43 Ni Tc A 60 Co felezési ideje 5,26 év. A 35 S felezési ideje 88 nap. A 99 Tc m felezési ideje 6 óra. Megoldás: 1 Ci hordozómentes 60 Co preparátum 885 µg, a 35 S preparátum 23,7 µg, a 99 Tc m preparátum 190 ng. 6. Számítsa ki a 3 H radioaktív izotóp hordozómentes fajlagos aktivitását! A trícium felezési ideje 12,3 év. 3 1 H - β Megoldás: A 3 H hordozómentes fajl. aktivitása 1, Bq/mol (3, Bq/g). 3 2 He 7. Mennyi az aktivitása 1 g természetes uránnak, ha izotópösszetétele: 235 U 0,72% t 1/2 = év 238 U 99,28% t 1/2 = 4, év? (A 234 U 0,005 %-os mennyiségétől most eltekintünk.) Megoldás: 1 g természetes urán aktivitása 12,8 kbq. 8. A természetes kálium fajlagos aktivitása 1848 dpm/g. Mennyi a radioaktív 40 K felezési ideje, ha a 40 K 0,0118 %-ban fordul elő a természetes káliumban? Megoldás: A 40 K felezési ideje 1, év g 220 Ra-ból (α-bomlással stabilizálódik) 1 s alatt 3 liter standard állapotú 4 He gáz képződik. Mennyi a felezési ideje? Megoldás: A 220 Ra felezési ideje 0,024 s. 16

18 10. Mennyi egy 60 kg-os ember 40 K-ból származó aktivitása, ha az emberi szervezetben 0,3 % a kálium? A K 40 felezési ideje 1, év, a természetes kálium 0,0118 % 40 K-ot tartalmaz. Megoldás: Egy 60 kg-os ember aktivitása a 40 K-tól 5556 Bq g szén aktivitása a légkörben 16,1 dpm (bomlás/perc). Számítsa ki 12 C: 14 C arányt! A radioaktív 14 C felezési ideje 5730 év. Megoldás: A stabilis és a radioaktív C izotópok aránya 1 g szénben 7, : Hasonlítsa össze az alábbi jód izotópok 1-1 mg-jának aktivitását Ci-ben! t 1/2 125 I 60,2 nap 131 I 8,05 nap 133 I 20,3 óra Megoldás: 1 mg 125 I aktivitása 17,28 Ci, a 131 I-é 123,3 Ci, a 133 I-é pedig 1,155 kci. 13. Mennyi a természetes kálium és a KCl fajlagos aktivitása (Bq/g-ban)? A természetes káliumban a radioaktív 40 K 0,0118 %, felezési ideje 1, év. A klór relatív atomtömege 35,4. Megoldás: A természetes K fajl. aktivitása 30,8 Bq/g, a KCl-é 16,3 Bq/g. 17

19 14. Mennyi az össz-részecskeintenzitása 1 g 238 U izotópnak? t 1/2 = 4, év 92 U 23% % Th 0,048 MeV 0,0 MeV Részecskeintenzitás: A stabilizálódó magból időegység alatt kilépő részecskék, fotonok száma. A gerjesztett mag belső konverzióval stabilizálódik. Megoldás: 1 g 238 U izotópból s-ként db részecske (α-részecske és belső konverziós elektron lép ki (ez az aktivitás 123 %-a). 15. A debreceni sugársterilező töltete induláskor 260 kci 60 Co volt. a) mennyi 60 Co -ot jelent ez az aktivitás (g)? b) 1 év múlva a 60 Co hány százaléka 60 Ni? Co - 60 β 28 Ni t 1/2 = 5,26 év Megoldás: a) A sugárforrásban induláskor 230 g 60 Co volt. b) Egy év múlva a 60 Co 12,3 %-a (28,3 g) már átalakult. 16. Mennyi idő alatt lesz a 197 Hg 95%-a arany? Hg Au EC t 1/2 = 65 óra Megoldás: A 197 Hg-ból 281 óra elteltével 95 %-ban 197 Au lesz. 18

20 17. Számítsa ki a 32 P radioaktív izotóp felezési idejét, ha az eredetileg hordozómentes készítmény 33,2 nap múlva 80 % 32 S - t tartalmaz P - β S Megoldás: A 32 P felezési ideje 14,3 nap. 18. A természetes urán a 238 U (99,28 %) és a 235 U (0,72 %) izotópok keveréke. Mikor volt azonos mennyiségű a két izotóp? 238 U t 1/2 = 4, év 235 U t 1/2 = év Megoldás: 5, évvel ezelőtt volt a 238 U és a 235 U arány azonos S jelzett kénsavoldat fajlagos aktivitása a szállításkor 12 MBq/cm 3, a) mekkora a fajlagos aktivitás 55 nap elteltével? b) mennyi idő után lehet a környezetbe kihelyezni, ha a megengedett koncentráció vízben 10 Bq /cm 3? β 35 S t1/2 = 88 nap Megoldás: a) 55 nap múlva 7,78 MBq/cm 3 lesz a fajlagos aktivitás. b) A jelzett oldatot 4,87 év elteltével lehet a környezetbe kihelyezni. 20. Hány g Kr-t tartalmaz 0,01 g 82 Br radioaktív preparátum 1 óra múlva? A 82 Br felezési ideje 35,3 óra Br - β Megoldás: 1, g 82 Kr keletkezik a 10 mg 82 Br preparátumból 1 óra elteltével Kr 19

21 21. Mennyi a kezdeti aktivitása (Bq-ben) és a felezési ideje annak a radioaktív készítménynek, melyet 20 %-os (η = 0,2) hatásfokkal mérve cpm - et (counts/min), 2 óra múlva pedig cpm - et mérünk? Megoldás: A preparátum kezdeti aktivitása 2, Bq, felezési ideje 42 perc. 22. Mennyi idős az a lelet, melyből 10 g szén mintát 60 percig mérve (50%-os hatásfokkal) 1530 impulzust mérünk? A szén kezdeti aktivitása: 0,3 Bq/g, a 14 C felezési ideje 5730 év. Megoldás: A lelet éves. 23. Mennyi 57 Ni-t és 49 Cr-ot kell bemérni egy kísérletsorozathoz (Bq-ben), hogy 6 óra elteltével cpm-et mérhessünk? Az 57 Ni felezési ideje 36 óra, a 49 Cr-é 42 perc. 57 β Ni + 49 β Cr + Mind a két izotópnál az annihilációs foton-sugárzást (0,511 MeV ) detektáljuk, tehát azonos a hatásfok (20 %). Mennyi lesz a mért intenzitás 2 és 4 óra elteltével? Megoldás: 57 Ni 49 Cr A bemérés 467 Bq és Bq. Mért intenzitások: 2 óra elteltével 5400 cpm és cpm, 4 óra elteltével 5196 cpm és cpm. 20

22 I és 125 I keverék radioaktív izotóp kezdeti aktivitása 100 MBq. 1 hét múlva az aktivitás 75 MBq-re csökken. Mennyi volt kiinduláskor és 7 nap után az aktivitása külön-külön a 124 I és a 125 I izotópoknak? A 124 I felezési ideje 4,2 nap, a 125 I-é 60 nap. Megoldás: A keverék preparátumban kiinduláskor: 28,38 MBq 71,62 MBq 7 nap múlva: 8,94 MBq 66,06 MBq 124 I 125 I 25. Mennyi idős az a bor, melyből 20 cm 3 -t 10 órán keresztül mérve 4000 impulzust számlálunk? A mérés hatásfoka 50 %. A víz eredeti, T-tól származó aktivitása 0,35 Bq/10 cm 3. Trícium felezési ideje: 12,3 év. Megoldás:A bor 20,5 éves. 26. Milyen energiájú β - 67 és γ sugárzások kísérik a 29 Cu radioaktív bomlását? Mennyi az 1 perc alatt kibocsátott β - és γ fotonok száma 1 mci aktivitású 67 Cu készítménynél? 67 Cu 29 t1/2 = 59 óra β 3 β1 β 2 45% 20% 35% 0,1845 MeV γ 1 9% 0,0932 MeV γ 3 γ 2 91% 0,0 MeV Zn Q β - = 0,568 MeV 21

23 Megoldás: A β - sugárzások maximális energiái és a részecskeintenzitások: E max,1 = 0,568 MeV 4, /perc, E max,2 = 0,4748 MeV 7, /perc, E max,3 = 0,3835 MeV 9, /perc. Összesen 22, db e - /perc. A γ-sugárzások energiái és a kilépő fotonok száma percenként: E γ1 = 91,3 kev 8, /perc E γ2 = 93,2 kev 8, /perc E γ3 = 184,5 kev 9, /perc Összesen 18, db γ foton/perc 27. Milyen energiájú sugárzások kísérik a 60 Co m stabilizálódását? 10 GBq aktivitású preparátumból mennyi a kilépő sugárzások részecskeintenzitása percenként? A 60 Co m felezési ideje 10, 5 perc. 60 Co m 0,058 MeV e/γ = 41 IT 60 Co A Co K-héján az elektron kötési energiája: 7,7 kev Megoldás: A γ-sugárzás energiája 58 kev, a belső konverziós elektronsugárzásé 50,3 kev. 10 GBq aktivitású 60 Co m preparátumból 5, konverziós elektron és 1, γ-foton lép ki percenként. 28. Mennyi a percenkénti konverziós elektronok száma 500 kbq 83 Kr m preparátumnál az előállítás után 4 órával? Felezési idő:1,86 óra ; e/γ = 11 Megoldás: Az 500 kbq 83 Kr m preparátumból az előállítás után 4 órával 6, db belső konverziós elektron lép ki percenként. 22

24 29. Mennyi lesz az 1 perc alatt kibocsátott belső konverziós elektronok száma 1 mci 59 Fe radioaktív izotóp stabilizálódásánál? Számítsa ki a sugárzások energiáját! Fe β 2 t 1/2 = 45,6 nap β1 54% 1,292 MeV e/ γ2 = 1, % 1,095 MeV e/ γ1 = 1, γ 1 γ 2 0,00 MeV Co Q β- = 1,565 MeV A Co K héján a kötési energia 7,7 kev. Megoldás: Az 1 mci 59 Fe preparátumból 3, db konverziós elektron lép ki percenként. β - sugárzások: E max1 = 0,470 MeV E max2 = 0,273 MeV γ sugárzások: E γ1 = 1,095 MeV E γ2 = 1,292 MeV Belső konverziós elektronsugárzások: 1,0873 MeV és 1,2843 MeV. 30. A 44 22Ti bomlássémája alapján írják fel a kilépő sugárzásokat és számítsa ki a sugárzások energiáját. 50 µci aktivitású 44 Ti preparátumból percenként 2, konverziós elektron lép ki, mennyi a konverziós együttható? 44 22Ti EC 0,1463 MeV 44 21Sc atomtömegek (M) Ti 43,9596 ate Sc 43,9594 ate 23

25 Megoldás: A neutrínó sugárzás energiája 40 kev, a γ-sugárzásé 146,3 kev. A belső konverziós együttható (e/ γ) 0, Ci 32 P-t 24 órán át tárolunk. Mennyi lesz a β - -bomlása során keletkező 32 S tömege ezen periódus végére? t 1/2 = 14,3 nap. 32 P 32 S Megoldás: 1 nap alatt 0,166µg 32 S keletkezik 1 Ci aktivitású 32 P preparátumból. 24

26 4. β- és γ-sugárzás abszorpciója A β- és γ-sugárzás abszorpcióját az alábbi összefüggés írja le. I = I 0 e -µ x ahol I 0 = a sugárzás mért intenzitása abszorpció előtt (pl.cpm) I = a sugárzás mért intenzitása abszorpció után (pl.cpm) µ' = a lineáris abszorpciós együttható (cm -1 ) x = az abszorbens vastagsága (cm) ha bevezetjük a tömegabszorpciós együtthatót, µ-t (cm 2 /g) µ ' µ = ρ = az abszorbens sűrűsége (g/cm 3 ) ρ és a felületi sűrűséget, d-t (g/cm 2 ) Felezési rétegvastagság: x 1/2 = d = x ρ I = I 0 e -µd 1n 2 µ ' vagy d 1/2 = 1n 2 µ Ha a preparátumból kilépő sugárzás több abszorpciós rétegen halad keresztül a detektálás előtt: -µ (x1+x2+.) I = I 0 e -µ (d1+d2+.) I = I 0 e Hatótávolság (β -sugárzásnál): R (cm vagy g/cm 2 ) 4 1n 10 R(cm) = vagy µ ' 2 1n 10 R(g/cm ) = µ 4 25

27 Példák az abszorpcióhoz: 1. Mekkora intenzitáscsökkenést jelent 0,003 g/cm 2 -es és 0,03 g/cm 2 -es detektor ablakvastagság a 14 C, a 32 P és a 3 H radioaktív izotóp mérésénél? 14 C : β - sugárzás E max = 0,156 MeV µ = 262 cm 2 /g 32 P : β - sugárzás E max = 1,7 MeV µ = 11 cm 2 /g 3 H : β - sugárzás E max = 0,018 MeV µ = cm 2 /g Megoldás: A detektorablakban történő elnyelődés 14 C preparátumnál 54,44 % ill. 99,96 %, 32 P preparátumnál 3,25 % ill. 28 % intenzitáscsökkenést jelent, a 3 H preparátum pedig nem mérhető. 2. Milyen vastag plexi(cm) szükséges a 204 Tl radioaktív izotóp β -sugárzásának elnyeléséhez illetve az intenzitás felére csökkentéséhez? E max = 0,766 MeV µ = 21 cm 2 /g ρ plexi = 1,17 g/cm 3 Megoldás: A 204 Tl hatótávolsága plexiben 0,37 cm, felezési rétegvastagsága 0,028 cm. 3. 1,5 MeV-es γ -sugárzás esetén milyen mértékben csökkenti a sugárzás intenzitását 1 ill. 5 m-es vízoszlop és milyen vastag grafitréteg helyettesíti az 1 m-es vízoszlopot? µ = 0,0575 cm 2 /g µ' grafit = 0,1013 cm -1 Megoldás: Az 1,5 MeV-es γ -sugárzás intenzitását az 1 m-es vízoszlop 99,7 %-ban elnyeli, az 5 m-es vízoszlop pedig teljesen elnyeli. Az 1 m-es vízoszlopot 56,7 cm-es grafitréteg helyettesítheti. 4. Hány cm a hatótávolsága a 35 S radioaktív izotóp β -sugárzásának aluminiumban, papírban, vízben és levegőben? E max = 0,167 MeV, µ = 230 cm 2 /g ρ Al = 2,7 g/cm 3, ρ papír = 0,7 g/cm 3, ρ víz = 1,0 g/cm 3, ρ levegő = 0,0013 g/cm 3. 26

28 Megoldás: A 35 S hatótávolsága Al-ban 0,014 cm, papírban 0,057 cm, vízben 0,040 cm, levegőben 30,8 cm. 5. A 60 Co radioaktív izotópot γ -detektorral 10 %-os hatásfokkal tudjuk mérni. Hány cm a γ -sugárzás felezési rétegvastagsága, ha 50 kbq 60 Co-ot 5,65 g/cm 2 ólomárnyékolás mellett mérve cpm értéket kapunk? Mennyi a 60 Co sugárzásának felezési rétegvastagsága levegőben? ρ ólom = 11, 3 g/cm 3 ρ levegő = 0,0013 g/cm 3 Megoldás: A 60 Co felezési rétegvastagsága ólomban 1,078 cm, levegőben 93,7 m. 6. 1,0 MeV-es γ -sugárzásnál milyen mértékben csökkenti a fotonok számát egy 2 cm-es rézlemez? ρ Cu = 8,9 g/cm 3 µ = 0,059 cm 2 /g Megoldás: 2 cm-es rézlemez az 1,0 MeV-es γ sugárzás 65 %-át elnyeli. 7. Azonos aktivitású 14 C és 32 P radioaktív izotóp keverékét mérjük és abszorbens nélkül cpm értéket kapunk (feltételezzük, hogy a mérés hatásfoka megegyezik mindkét izotópnál). Mennyi lesz a mért intenzitás (cpm) 1 mm-es alumínium abszorbens alkalmazásával? ρ Al = 2, 7 g/cm 3 14 C 32 P d 1/2 (g/cm 2 ) 2, ,063 R (g/cm 2 ) ,836 Megoldás: Az 1 mm-es Al abszorbens a 14 C sugárzását teljesen elnyeli, a 32 P intenzitását cpm-re csökkenti. 27

29 8. 32 P és 8 Li radioaktív izotóp keveréket 10 %-os hatásfokkal mérve cpm értéket kapunk. 0,3 cm-es alumínium abszorbenst alkalmazva, az intenzitás cpm-re csökken. Mennyi a 32 P aktivitása és a 8 Li aktivitása (Bq)? ρ Al = 2,7g/cm 3 32 P E max = 1,7 MeV µ = 11 cm 2 /g 8 Li E max = 12,7 MeV µ = 0,75 cm 2 /g Megoldás: A keverékpreparátumban a 32 P aktivitása 41,543 kbq, a 8 Li-é 91,79 kbq MBq aktivitású 32 P preparátumot mérünk 15 %-os hatásfokkal. Mennyi lesz a mért intenzitás percenként, ha 0,1 mm-es réz és 0,2 mm-es alumínium abszorbenst alkalmazunk együtt? 32 P E max = 1,7 MeV, µ = 11 cm 2 /g ρ Cu = 8,9 g/cm 3 ρ Al = 2,7g/cm 3 Megoldás: A preparátumra helyezett abszorbensekkel 7, cpm-et mérünk kbq aktivitású 35 S preparátumot 10 %-os hatásfokkal detektálunk. A preparátumra 0,08 mm Al fóliát helyezünk. Mennyi lesz a mért intenzitás? Ezután a 0,08 mm-es Al fóliára g/cm 2 vastagságú papír abszorbenst helyezünk. Mennyi lesz így a mért intenzitás? µ = 230 cm 2 /g ρ Al = 2, 7 g/cm 3 Megoldás: 0,08 mm-es Al fóliával detektálva a preparátumot, 4174 cpmet mérünk, ráhelyezve a papír abszorbenst, 2635 cpm-re csökken a mért intenzitás. 28

30 5. Magreakciók, aktivációs analízis Magreakció : A (a, b) B A : célmag vagy target B : termékmag a : a magreakciót kiváltó részecske (lövedék) b : kilépő vagy promt részecske A magreakciók sebessége: dn1 dn 2 = = σ N1 φ N 1 = A magok száma dt dt N 2 = B magok száma σ = hatáskeresztmetszet (m 2, cm 2, barn; 1 barn = m 2 ) φ = a bombázó részecske fluxusa (1/m 2 s 1, 1/cm 2 s 1 ) Ha a termékmag radioaktív: dn dt 2 = σ N ϕ - λ N λ a termékmag bomlási állandója 1 2 A B -λtb = σ ϕ N (1-e ) A B a termékmag aktivitása 1 t b = felaktiválás időtartama 23 m 6 10 N = θ θ az izotóp előfordulása a természetben M -ln2 1/2 ha t b» t 1/2 e tb / t 0 A = σ φ N A = telítési aktivitás 29

31 Példák az aktivációs analízishez: 1. A felezési idő hányszorosáig kell besugározni a célmagot, hogy a telítési aktivitás 87,5 %-át elérjük? Megoldás: Ha a célmagot a felezési idő háromszorosáig sugározzuk be, a telítési aktivitás 87,5 %-át érjük el. 2. Mennyi lesz a telítési aktivitása a 32 P-nek, ha 1 mol foszfort felaktiválunk? Mennyi lesz az aktivitás 28,6 napos és 143 napos besugárzásnál? 31 P (n, γ) 32 P σ = 0,19 barn φ = cm -2 s -1 θ = 1 A 32 P felezési ideje 14,3 nap. Megoldás: Az adott besugárzási körülmények mellett a telítési aktivitás 3, Bq, 28,6 napos besugárzással 2, Bq, 143 napos besugárzással 3, Bq aktivitás érhető el. 3. Mennyi a 197 Au (n, γ) 198 Au magreakció hatáskeresztmetszete, ha g Au-t 6 percig sugározunk be cm -2 s -1 termikus neutronnal és cpm-et mérünk közvetlenül a besugárzás után? η = 0,1 A 198 Au felezési ideje 64,8 óra. 197 Au : θ = 1 Megoldás: A magreakció hatáskeresztmetszete 96 barn. 4. Hány g arzént tartalmaz az a minta, amelyet cm -2 s -1 fluxusú termikus neutronnal 52,8 órán keresztül besugározunk, a besugárzás után közvetlenül megmérjük és 3000 cpm-et detektálunk 10 %-os hatásfok mellett? A 76 As felezési ideje 26,4 óra. 75 As (n, γ) 76 As θ = 1 σ = 5,4 barn, Megoldás: A mintában g arzén van. 30

32 5. Milyen kis mennyiségű Na-ot tudunk meghatározni aktivációs analízis segítségével, ha a 24 Na -ot 10 %-os hatásfokkal tudjuk mérni, a neutron forrás fluxusa cm -2 s -1, és a besugárzás ideje 2t 1/2. Az 500 cpm intenzitás megfelelő mérési pontosságot jelent. Mekkora a kimutathatósági határ 10 9 cm -2 s -1 fluxus esetén? A 24 Na felezési ideje 14,9 óra. 23 Na (n, γ) 24 Na θ = 1 σ = 0,525 barn Megoldás: Az adott besugárzási, detektálási körülmények mellett 8, g, ill. 8, g a kimutathatósági határ. 6. Mennyi volt a reaktorban a termikus neutron fluxusa, ha 1 mg 103 Rh-ot 60 percig besugározva cpm-et mérünk 10 %-os hatásfokkal? A 104 Rh felezési ideje 36 óra. 103 Rh (n, γ) 104 Rh θ = 1 σ = 12 barn Megoldás: A termikus neutron fluxusa 1, s -1 cm cm 2 területű, cm vastag Au fóliát 10 percre termikus neutronokkal besugároznak. Az (n, γ) magreakcióval keletkező 198 Au (t 1/2 = 2,7 nap) aktivitása dpm. Mennyi a magreakció hatáskeresztmetszete? ρ = 19 g/cm 3 φ = cm -2 s -1 Megoldás: A magreakció hatáskeresztmetszete 1, cm 2 (14,4 barn). 31

33 8. 20 g stabilis foszfor ( 31 P) mintát neutronokkal bombázunk, amíg a 32 P aktivitása a mintában 2 mci lesz. Milyen lesz a radioaktív : stabilis atomok aránya a mintában? 31 P (n, γ) 32 P t 1/2 = 14,3 nap Megoldás: A radioaktív : stabilis atomok aránya = 3, : 1. 32

Az ionizáló sugárzások fajtái, forrásai

Az ionizáló sugárzások fajtái, forrásai Az ionizáló sugárzások fajtái, forrásai magsugárzás Magsugárzások Röntgensugárzás Függelék. Intenzitás 2. Spektrum 3. Atom Repetitio est mater studiorum. Röntgen Ionizációnak nevezzük azt a folyamatot,

Részletesebben

Általános Kémia, BMEVESAA101

Általános Kémia, BMEVESAA101 Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Óravázlatok:

Részletesebben

Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár. Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár,

Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár. Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Facebook,

Részletesebben

Modern fizika vegyes tesztek

Modern fizika vegyes tesztek Modern fizika vegyes tesztek 1. Egy fotonnak és egy elektronnak ugyanakkora a hullámhossza. Melyik a helyes állítás? a) A foton lendülete (impulzusa) kisebb, mint az elektroné. b) A fotonnak és az elektronnak

Részletesebben

FIZIKA. Sugárzunk az elégedettségtől! (Atomfizika) Dr. Seres István

FIZIKA. Sugárzunk az elégedettségtől! (Atomfizika) Dr. Seres István Sugárzunk az elégedettségtől! () Dr. Seres István atommagfizika Atommodellek 440 IE Democritus, Leucippus, Epicurus 1803 1897 John Dalton J.J. Thomson 1911 Ernest Rutherford 19 Niels Bohr 3 Atommodellek

Részletesebben

1. mérési gyakorlat: Radioaktív izotópok sugárzásának vizsgálata

1. mérési gyakorlat: Radioaktív izotópok sugárzásának vizsgálata 1. mérési gyakorlat: Radioaktív izotópok sugárzásának vizsgálata A méréseknél β-szcintillációs detektorokat alkalmazunk. A β-szcintillációs detektorok alapvetően két fő részre oszthatók, a sugárzás hatására

Részletesebben

PROMPT- ÉS KÉSŐ-GAMMA NEUTRONAKTIVÁCIÓS ANALÍZIS A GEOKÉMIÁBAN I. rész

PROMPT- ÉS KÉSŐ-GAMMA NEUTRONAKTIVÁCIÓS ANALÍZIS A GEOKÉMIÁBAN I. rész PROMPT- ÉS KÉSŐ-GAMMA NEUTRONAKTIVÁCIÓS ANALÍZIS A GEOKÉMIÁBAN I. rész MTA Izotópkutató Intézet Gméling Katalin, 2009. november 16. gmeling@iki.kfki.hu Isle of Skye, UK 1 MAGSPEKTROSZKÓPIAI MÓDSZEREK Gerjesztés:

Részletesebben

Az atommag összetétele, radioaktivitás

Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron

Részletesebben

Radioaktív sugárzás elnyelődésének vizsgálata

Radioaktív sugárzás elnyelődésének vizsgálata 11. fejezet Radioaktív sugárzás elnyelődésének vizsgálata Az ólomtorony és a szcintillációs számláló A természetes radioaktív anyagok esetében háromféle sugárzást lehet megkülönböztetni. Erre egyszerű

Részletesebben

Atomfizika. Radioaktív sugárzások kölcsönhatásai. 2010. 10. 18. Biofizika, Nyitrai Miklós

Atomfizika. Radioaktív sugárzások kölcsönhatásai. 2010. 10. 18. Biofizika, Nyitrai Miklós Atomfizika. Radioaktív sugárzások kölcsönhatásai. 2010. 10. 18. Biofizika, Nyitrai Miklós Emlékeztető Radioaktív sugárzások keletkezése, típusai A Z A Z α-bomlás» α-sugárzás A Z 4 X X + 2 X A Z 4 2 X 4

Részletesebben

FIZIKA. Radioaktív sugárzás

FIZIKA. Radioaktív sugárzás Radioaktív sugárzás Atommag összetétele: Hélium atommag : 2 proton + 2 neutron 4 He 2 A He Z 4 2 A- tömegszám proton neutron együttesszáma Z- rendszám protonok száma 2 Atommag összetétele: Izotópok: azonos

Részletesebben

Magfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem

Magfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 2. Mit nevezünk az atom tömegszámának? a) a protonok számát b) a neutronok számát c) a protonok és neutronok

Részletesebben

Radioaktív nyomjelzés

Radioaktív nyomjelzés Radioaktív nyomjelzés A radioaktív nyomjelzés alapelve Kémiai indikátorok: ugyanazoknak a követelményeknek kell eleget tenniük, mint az indikátoroknak általában: jelezniük kell valamely elemnek ill. vegyületnek

Részletesebben

Fizika 2 (Modern fizika szemlélete) feladatsor

Fizika 2 (Modern fizika szemlélete) feladatsor Fizika 2 (Modern fizika szemlélete) feladatsor 1. Speciális relativitáselmélet 1. A Majmok bolygója című mozifilm és könyv szerint hibernált asztronauták a Föld távoli jövőjébe utaznak, amikorra az emberi

Részletesebben

FIZIKA. Atommag fizika

FIZIKA. Atommag fizika Atommag összetétele Fajlagos kötési energia Fúzió, bomlás, hasadás Atomerőmű működése Radioaktív bomlástörvény Dozimetria 2 Atommag összetétele: Hélium atommag : 2 proton + 2 neutron 4 He 2 He Z A 4 2

Részletesebben

Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal. Dr. Vincze Árpád vincze@oah.hu

Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal. Dr. Vincze Árpád vincze@oah.hu Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal Dr. Vincze Árpád vincze@oah.hu Mitől függ a kölcsönhatás? VÁLASZ: Az anyag felépítése A sugárzások típusai, forrásai és főbb tulajdonságai A sugárzások és az anyag

Részletesebben

Az elemeket 3 csoportba osztjuk: Félfémek vagy átmeneti fémek nemfémek. fémek

Az elemeket 3 csoportba osztjuk: Félfémek vagy átmeneti fémek nemfémek. fémek Kémiai kötések Az elemeket 3 csoportba osztjuk: Félfémek vagy átmeneti fémek nemfémek fémek Fémek Szürke színűek, kivétel a színesfémek: arany,réz. Szilárd halmazállapotúak, kivétel a higany. Vezetik az

Részletesebben

A sugárzások a rajz síkjára merőleges mágneses téren haladnak át γ α

A sugárzások a rajz síkjára merőleges mágneses téren haladnak át γ α Radioaktivitás, α-, β- és γ-bomlás, radioaktív bomlástörvény, bomlási sorok. röntgen sugárzás (fékezési és karakterisztikus), a Moseley-törvény, az uger folyamat Radioaktivitás: 1896 Becquerel uránérc

Részletesebben

Atomfizikai összefoglaló: radioaktív bomlás. Varga József. Debreceni Egyetem OEC Nukleáris Medicina Intézet 2010. 2. Kötési energia (MeV) Tömegszám

Atomfizikai összefoglaló: radioaktív bomlás. Varga József. Debreceni Egyetem OEC Nukleáris Medicina Intézet 2010. 2. Kötési energia (MeV) Tömegszám Egy nukleonra jutó kötési energia Atomfizikai összefoglaló: radioaktív bomlás Varga József Debreceni Egyetem OEC Nukleáris Medicina Intézet Kötési energia (MeV) Tömegszám 1. 1. Áttekintés: atomfizika Varga

Részletesebben

Mit tanultunk kémiából?2.

Mit tanultunk kémiából?2. Mit tanultunk kémiából?2. Az anyagok rendkívül kicsi kémiai részecskékből épülnek fel. Több milliárd részecske Mól az anyagmennyiség mértékegysége. 1 mol atom= 6. 10 23 db atom 600.000.000.000.000.000.000.000

Részletesebben

Első magreakciók. Targetmag

Első magreakciók. Targetmag Magreakciók 7 N 14 17 8 7 N(, p) 14 O 17 8 O Első magreakciók p Targetmag 30 Al n P 27 13, 15. Megmaradási elvek: 1. a nukleonszám 2. a töltés megmaradását. 3. a spin, 4. a paritás, 5. az impulzus, 6.

Részletesebben

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI

Részletesebben

RADIOKÉMIAI MÉRÉS Laboratóriumi neutronforrásban aktivált-anyagok felezési idejének mérése

RADIOKÉMIAI MÉRÉS Laboratóriumi neutronforrásban aktivált-anyagok felezési idejének mérése RADIOKÉMIAI MÉRÉS Laboratóriumi neutronforrásban aktivált-anyagok felezési idejének mérése A radioaktív bomlás valószínűségét kifejező bomlási állandó (λ) helyett gyakran a felezési időt alkalmazzuk (t1/2).

Részletesebben

3. GAMMA-SUGÁRZÁS ENERGIÁJÁNAK MÉRÉSE GAMMA-SPEKTROMETRIAI MÓDSZERREL

3. GAMMA-SUGÁRZÁS ENERGIÁJÁNAK MÉRÉSE GAMMA-SPEKTROMETRIAI MÓDSZERREL 3. GAMMA-SUGÁRZÁS ENERGIÁJÁNAK MÉRÉSE GAMMA-SPEKTROMETRIAI MÓDSZERREL A gamma-sugárzás elektromágneses sugárzás, amely vákuumban fénysebességgel terjed. Anyagba ütközve kölcsönhatásba lép az anyag alkotóelemeivel,

Részletesebben

XLVI. Irinyi János Középiskolai Kémiaverseny 2014. február 6. * Iskolai forduló I.a, I.b és III. kategória

XLVI. Irinyi János Középiskolai Kémiaverseny 2014. február 6. * Iskolai forduló I.a, I.b és III. kategória Tanuló neve és kategóriája Iskolája Osztálya XLVI. Irinyi János Középiskolai Kémiaverseny 201. február 6. * Iskolai forduló I.a, I.b és III. kategória Munkaidő: 120 perc Összesen 100 pont A periódusos

Részletesebben

RADIOKÉMIAI MÉRÉS. Laboratóriumi neutronforrásban aktivált-anyagok felezési idejének mérése. = felezési idő. ahol: A = a minta aktivitása.

RADIOKÉMIAI MÉRÉS. Laboratóriumi neutronforrásban aktivált-anyagok felezési idejének mérése. = felezési idő. ahol: A = a minta aktivitása. RADIOKÉMIAI MÉRÉS Laboratóriumi neutronforrásban aktivált-anyagok felezési idejének mérése A radioaktív bomlás valószínűségét kifejező bomlási állandó (λ) helyett gyakran a felezési időt alkalmazzuk (t

Részletesebben

9. Radioaktív sugárzás mérése Geiger-Müller-csővel. Preparátum helyének meghatározása. Aktivitás mérés.

9. Radioaktív sugárzás mérése Geiger-Müller-csővel. Preparátum helyének meghatározása. Aktivitás mérés. 9. Radioaktív sugárzás mérése Geiger-Müller-csővel. Preparátum helyének meghatározása. ktivitás mérés. MÉRÉS CÉLJ: Megismerkedni a radioaktív sugárzás jellemzésére szolgáló mértékegységekkel, és a sugárzás

Részletesebben

RADIOAKTIVITÁS, SUGÁRZÁSMÉRÉS

RADIOAKTIVITÁS, SUGÁRZÁSMÉRÉS Az atom felépítése RADIOAKTIVITÁS, SUGÁRZÁSMÉRÉS elektron proton Varga József Debreceni Egyetem Nukleáris Medicina Intézet atommag Atomi részecskék 2 Atomi részecskék mérete Jelmagyarázat: elektron proton

Részletesebben

Izotóp geológia: Elemek izotópjainak használata geológiai folyamatok értelmezéséhez.

Izotóp geológia: Elemek izotópjainak használata geológiai folyamatok értelmezéséhez. Radioaktív izotópok Izotópok Egy elem különböző tömegű (tömegszámú - A) formái; Egy elem izotópjainak a magjai azonos számú protont (rendszám - Z) és különböző számú neutront (N) tartalmaznak; Egy elem

Részletesebben

Folyadékszcintillációs spektroszkópia jegyz könyv

Folyadékszcintillációs spektroszkópia jegyz könyv Folyadékszcintillációs spektroszkópia jegyz könyv Zsigmond Anna Julia Fizika MSc I. Mérés vezet je: Horváth Ákos Mérés dátuma: 2010. október 21. Leadás dátuma: 2010. november 8. 1 1. Bevezetés A mérés

Részletesebben

2. Melyik az, az elem, amelynek harmadik leggyakoribb izotópjában kétszer annyi neutron van, mint proton?

2. Melyik az, az elem, amelynek harmadik leggyakoribb izotópjában kétszer annyi neutron van, mint proton? GYAKORLÓ FELADATOK 1. Számítsd ki egyetlen szénatom tömegét! 2. Melyik az, az elem, amelynek harmadik leggyakoribb izotópjában kétszer annyi neutron van, mint proton? 3. Mi történik, ha megváltozik egy

Részletesebben

Az atom szerkezete. Az eltérülés ritka de nagymértékű. Thomson puding atom-modellje nem lehet helyes.

Az atom szerkezete. Az eltérülés ritka de nagymértékű. Thomson puding atom-modellje nem lehet helyes. Az atom szerkezete Rutherford kísérlet (1911): Az atom pozitív töltése és a tömeg nagy része egy nagyon kis helyre összpontosul. Ezt nevezte el atommagnak. Az eltérülés ritka de nagymértékű. Thomson puding

Részletesebben

Aktiválódás-számítások a Paksi Atomerőmű leszerelési tervéhez

Aktiválódás-számítások a Paksi Atomerőmű leszerelési tervéhez Aktiválódás-számítások a Paksi Atomerőmű leszerelési tervéhez Vízszintes metszet (részlet) Mi aktiválódik? Reaktor-berendezések (acél szerkezeti elemek I.) Reaktor-berendezések (acél szerkezeti elemek

Részletesebben

NE FELEJTSÉTEK EL BEÍRNI AZ EREDMÉNYEKET A KIJELÖLT HELYEKRE! A feladatok megoldásához szükséges kerekített értékek a következők:

NE FELEJTSÉTEK EL BEÍRNI AZ EREDMÉNYEKET A KIJELÖLT HELYEKRE! A feladatok megoldásához szükséges kerekített értékek a következők: A Szerb Köztársaság Oktatási Minisztériuma Szerbiai Kémikusok Egyesülete Köztársasági verseny kémiából Kragujevac, 2008. 05. 24.. Teszt a középiskolák I. osztálya számára Név és utónév Helység és iskola

Részletesebben

I. DOZIMETRIAI MENNYISÉGEK ÉS MÉRTÉKEGYSÉGEK

I. DOZIMETRIAI MENNYISÉGEK ÉS MÉRTÉKEGYSÉGEK 1 I. DOZIMETRIAI MENNYISÉGEK ÉS MÉRTÉKEGYSÉGEK 1) Iondózis/Besugárzási dózis (ro: Doza de ioni): A leveg egy adott V térfogatában létrejött ionok Q össztöltésének és az adott térfogatban található anyag

Részletesebben

Sugárvédelem kurzus fogorvostanhallgatók számra. Méretek. Az ionizáló sugárzások fajtái. 1. Atomfizika, Radioaktivitás és Röntgensugázás

Sugárvédelem kurzus fogorvostanhallgatók számra. Méretek. Az ionizáló sugárzások fajtái. 1. Atomfizika, Radioaktivitás és Röntgensugázás Az ionizáló sugárzások fajtái Sugárvédelem kurzus fogorvostanhallgatók számra Magsugárzások Röntgensugárzás 1. Atomfizika, Radioaktivitás és Röntgensugázás Dr. Smeller László Ionizáció: Az atomból vagy

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

RADIOKÉMIA. László Krisztina, F ép. I. lh., I. emelet, 135

RADIOKÉMIA. László Krisztina, F ép. I. lh., I. emelet, 135 RADIOKÉMIA László Krisztina, F ép. I. lh., I. emelet, 135 klaszlo@mail.bme.hu Nagy Lajos György és LK: Radiokémia és izotóptechnika Műegyetemi Kiadó 1997 Antoine Henri Becquerel (1852-1908) Maria Skłodowska-Curie

Részletesebben

15/2001. (VI. 6.) KöM rendelet. az atomenergia alkalmazása során a levegbe és vízbe történ radioaktív kibocsátásokról és azok ellenrzésérl

15/2001. (VI. 6.) KöM rendelet. az atomenergia alkalmazása során a levegbe és vízbe történ radioaktív kibocsátásokról és azok ellenrzésérl 1. oldal 15/2001. (VI. 6.) KöM rendelet az atomenergia alkalmazása során a levegbe és vízbe történ radioaktív kibocsátásokról és azok ellenrzésérl Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT I. Egyszerű választásos teszt Karikázza be az egyetlen helyes, vagy egyetlen helytelen választ! 1. Hány neutront tartalmaz a 127-es tömegszámú, 53-as rendszámú jód izotóp? A) 74

Részletesebben

A SZERB KÖZTÁRSASÁG OKTATÁSI ÉS TUDOMÁNYÜGYI MINISZTÉRIUMA SZERB KÉMIKUSOK EGYESÜLETE. KÖZTÁRSASÁGI KÉMIAVERSENY (Varvarin, május 12.

A SZERB KÖZTÁRSASÁG OKTATÁSI ÉS TUDOMÁNYÜGYI MINISZTÉRIUMA SZERB KÉMIKUSOK EGYESÜLETE. KÖZTÁRSASÁGI KÉMIAVERSENY (Varvarin, május 12. A SZERB KÖZTÁRSASÁG OKTATÁSI ÉS TUDOMÁNYÜGYI MINISZTÉRIUMA SZERB KÉMIKUSOK EGYESÜLETE KÖZTÁRSASÁGI KÉMIAVERSENY (Varvarin, 2012. május 12.) TUDÁSFELMÉRŐ FELADATLAP A VII. OSZTÁLY SZÁMÁRA A tanuló jeligéje:

Részletesebben

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI

Részletesebben

A feladatok megoldásához csak a kiadott periódusos rendszer és számológép használható!

A feladatok megoldásához csak a kiadott periódusos rendszer és számológép használható! 1 MŰVELTSÉGI VERSENY KÉMIA TERMÉSZETTUDOMÁNYI KATEGÓRIA Kedves Versenyző! A versenyen szereplő kérdések egy része általad már tanult tananyaghoz kapcsolódik, ugyanakkor a kérdések másik része olyan ismereteket

Részletesebben

Deme Sándor MTA EK. 40. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2015. április 21-23.

Deme Sándor MTA EK. 40. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2015. április 21-23. A neutronok személyi dozimetriája Deme Sándor MTA EK 40. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2015. április 21-23. Előzmény, 2011 Jogszabályi háttér A személyi dozimetria jogszabálya (16/2000

Részletesebben

Az atommagtól a konnektorig

Az atommagtól a konnektorig Az atommagtól a konnektorig (Az atomenergetika alapjai) Dr. Aszódi Attila, Boros Ildikó BME Nukleáris Technikai Intézet Pázmándi Tamás KFKI Atomenergia Kutatóintézet Szervező: 1 Az atom felépítése kb.

Részletesebben

RADIOAKTÍV HULLADÉKOK MINŐSÍTÉSE A PAKSI ATOMERŐMŰBEN

RADIOAKTÍV HULLADÉKOK MINŐSÍTÉSE A PAKSI ATOMERŐMŰBEN RADIOAKTÍV HULLADÉKOK MINŐSÍTÉSE A PAKSI ATOMERŐMŰBEN Bujtás T., Ranga T., Vass P., Végh G. Hajdúszoboszló, 2012. április 24-26 Tartalom Bevezetés Radioaktív hulladékok csoportosítása, minősítése A minősítő

Részletesebben

Név:............................ Helység / iskola:............................ Beküldési határidő: Kémia tanár neve:........................... 2013.feb.18. TAKÁCS CSABA KÉMIA EMLÉKVERSENY, IX. osztály,

Részletesebben

Radioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása.

Radioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása. Különböző sugárzások tulajdonságai Típus töltés Energia hordozó E spektrum Radioaktí sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktí sugárzások detektálása. α-sugárzás pozití

Részletesebben

Az atommag összetétele, radioaktivitás

Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

LABORATÓRIUMI GYAKORLAT. Alfa-, béta-, gamma-sugárzások mérése

LABORATÓRIUMI GYAKORLAT. Alfa-, béta-, gamma-sugárzások mérése LABORATÓRIUMI GYAKORLAT Alfa-, béta-, gamma-sugárzások mérése (Bódizs Dénes BME Nukleáris Technikai Intézet 2006) 1. BEVEZETÉS Környezetünkben számos radioaktív izotóp fordul elő. Ezek egy része természetes,

Részletesebben

Nagy érzékenyégű módszerek hosszú felezési idejű nehéz radioizotópok analitikájában. Vajda N., Molnár Zs., Bokori E., Groska J., Mácsik Zs., Széles É.

Nagy érzékenyégű módszerek hosszú felezési idejű nehéz radioizotópok analitikájában. Vajda N., Molnár Zs., Bokori E., Groska J., Mácsik Zs., Széles É. RADANAL Kft. www.radanal.kfkipark.hu MTA Izotópkutató Intézet www.iki.kfki.hu Nagy érzékenyégű módszerek hosszú felezési idejű nehéz radioizotópok analitikájában Vajda N., Molnár Zs., Bokori E., Groska

Részletesebben

Magsugárzások. Előadásvázlat. Készítette: Dr. Blaskó Katalin

Magsugárzások. Előadásvázlat. Készítette: Dr. Blaskó Katalin Magsugárzások Előadásvázlat. Készítette: Dr. Blaskó Katalin Az Orvosbiologia Mérnökképzés "Radiológiai Technikák" cimű tantárgyának egy részlete. A további részeket : Dr. Makó Ernő (SOTE), Dr. Sükösd Csaba,

Részletesebben

Radioaktív elemek környezetünkben: természetes és mesterséges háttérsugárzás. Kovács Krisztina, Alkímia ma

Radioaktív elemek környezetünkben: természetes és mesterséges háttérsugárzás. Kovács Krisztina, Alkímia ma Radioaktív elemek környezetünkben: természetes és mesterséges háttérsugárzás Tartalom bevezetés, alapfogalmak természetes háttérsugárzás mesterséges háttérsugárzás összefoglalás OSJER Bevezetés - a radiokémiai

Részletesebben

KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK. 9. osztály A változat

KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK. 9. osztály A változat KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK 9. osztály A változat Beregszász 2005 A munkafüzet megjelenését a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma támogatta A kiadásért felel: Orosz Ildikó Felelıs szerkesztı:

Részletesebben

ATOMFIZIKA, RADIOAKTIVITÁS

ATOMFIZIKA, RADIOAKTIVITÁS ATOMFIZIKA, RADIOAKTIVITÁS 2013. 11. 08. A biofizika fizikai alapjai Magfizika Az atomhéj (atommag körüli elektronok) fizikáját a kvantumfizika írja le teljes körűen. A magfizika azonban még nem lezárt

Részletesebben

Kormeghatározás gyorsítóval

Kormeghatározás gyorsítóval Beadás határideje 2012. január 31. A megoldásokat a kémia tanárodnak add oda! 1. ESETTANULMÁNY 9. évfolyam Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget és válaszoljon a kérdésekre! Kormeghatározás gyorsítóval

Részletesebben

Radioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása.

Radioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása. Radioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása. Magsugárzások (α, β, γ) kölcsönhatása atomi rendszerekkel (170-174, 540-545 o.) Direkt és

Részletesebben

Bevezetés a magfizikába

Bevezetés a magfizikába a magfizikába Berta Miklós SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. november 19. Bevezetés Kötési energia Magmodellek Magpotenciál Bevezetés 2 / 35 Bevezetés Bevezetés Kötési energia Magmodellek Magpotenciál Rutherford

Részletesebben

Biofizika tesztkérdések

Biofizika tesztkérdések Biofizika tesztkérdések Egyszerű választás E kérdéstípusban A, B,...-vel jelölt lehetőségek szerepelnek, melyek közül az egyetlen megfelelőt kell kiválasztani. A választ írja a kérdés előtt lévő kockába!

Részletesebben

Radioaktív izotópok ipari alkalmazása

Radioaktív izotópok ipari alkalmazása Radioaktív izotópok ipari alkalmazása Ipari rendszerek jellemzői Nagy méretek - nagy érzékenységű módszerek Zárt rendszerek Igény a gyors vizsgálatokra Folyamatos technológiák on-line vizsgálatok Nyomjelzés

Részletesebben

Hevesy György Országos Kémiaverseny Kerületi forduló február évfolyam

Hevesy György Országos Kémiaverseny Kerületi forduló február évfolyam Hevesy György Országos Kémiaverseny Kerületi forduló 2013. február 20. 8. évfolyam A feladatlap megoldásához kizárólag periódusos rendszert és elektronikus adatok tárolására nem alkalmas zsebszámológép

Részletesebben

ALPHA spektroszkópiai (ICP és AA) standard oldatok

ALPHA spektroszkópiai (ICP és AA) standard oldatok Jelen kiadvány megjelenése után történõ termékváltozásokról, új standardokról a katalógus internetes oldalán, a www.laboreszközkatalogus.hu-n tájékozódhat. ALPHA Az alábbi standard oldatok fémek, fém-sók

Részletesebben

Modern Fizika Labor Fizika BSC

Modern Fizika Labor Fizika BSC Modern Fizika Labor Fizika BSC A mérés dátuma: 2009. május 4. A mérés száma és címe: 9. Röntgen-fluoreszencia analízis Értékelés: A beadás dátuma: 2009. május 13. A mérést végezte: Márton Krisztina Zsigmond

Részletesebben

KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK. 9. osztály C változat

KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK. 9. osztály C változat KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK 9. osztály C változat Beregszász 2005 A munkafüzet megjelenését a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma támogatta A kiadásért felel: Orosz Ildikó Felelıs szerkesztı:

Részletesebben

rzások a Dr. Fröhlich Georgina ELTE TTK, Budapest Országos Onkológiai Intézet Sugárterápiás Központ Budapest

rzások a Dr. Fröhlich Georgina ELTE TTK, Budapest Országos Onkológiai Intézet Sugárterápiás Központ Budapest Ionizáló sugárz rzások a gyógy gyításban Dr. Fröhlich Georgina Országos Onkológiai Intézet Sugárterápiás Központ Budapest ELTE TTK, Budapest chopin.web.elte.hu Bevezetés 1. A radioaktivitás alapjai (atomszerkezet,

Részletesebben

Fizikai kémia és radiokémia félév 2. zárthelyi megoldások

Fizikai kémia és radiokémia félév 2. zárthelyi megoldások A csoport Fizikai kémia és radiokémia 2012-2013. 1. félév 2. zárthelyi megoldások 1. Mit értünk a magok kötési energiáján és hogyan tudná azt meghatározni. Mekkora a legstabilisabb magok egy nukleonra

Részletesebben

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar Vegyi- és Katasztrófavédelmi Intézet Katasztrófavédelmi Tanszék.

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar Vegyi- és Katasztrófavédelmi Intézet Katasztrófavédelmi Tanszék. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar Vegyi- és Katasztrófavédelmi Intézet Katasztrófavédelmi Tanszék Radiológiai I egyetemi jegyzet Budapest, 2007 Írta: Dr. habil Vincze

Részletesebben

RADIOAKTÍV GYÓGYSZERKÉSZÍTMÉNYEK. Radiopharmaceutica

RADIOAKTÍV GYÓGYSZERKÉSZÍTMÉNYEK. Radiopharmaceutica Radioaktív gyógyszerkészítmények Ph.Hg.VIII. Ph.Eur. 8.0. -1 01/2014:0125 RADIOAKTÍV GYÓGYSZERKÉSZÍTMÉNYEK Radiopharmaceutica DEFINÍCIÓ Radioaktív gyógyszerkészítménynek vagy radiogyógyszereknek nevezünk

Részletesebben

NUKLEÁRIS LÉTESÍTMÉNYEK LÉGNEMŰ 14C KIBOCSÁTÁSÁNAK MÉRÉSE EGYSZERŰSÍTETT LSC MÓDSZERREL

NUKLEÁRIS LÉTESÍTMÉNYEK LÉGNEMŰ 14C KIBOCSÁTÁSÁNAK MÉRÉSE EGYSZERŰSÍTETT LSC MÓDSZERREL NUKLEÁRIS LÉTESÍTMÉNYEK LÉGNEMŰ 14 C KIBOCSÁTÁSÁNAK MÉRÉSE EGYSZERŰSÍTETT LSC MÓDSZERREL Bihari Árpád Molnár Mihály Janovics Róbert Mogyorósi Magdolna 14 C képződése és jelentősége Neutron indukált magreakció

Részletesebben

RÖNTGEN-FLUORESZCENCIA ANALÍZIS

RÖNTGEN-FLUORESZCENCIA ANALÍZIS RÖNTGEN-FLUORESZCENCIA ANALÍZIS 1. Mire jó a röntgen-fluoreszcencia analízis? A röntgen-fluoreszcencia analízis (RFA vagy angolul XRF) roncsolás-mentes atomfizikai anyagvizsgálati módszer. Rövid idõ alatt

Részletesebben

Az atomok szerkezete. Az atomok szerkezete. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

Az atomok szerkezete. Az atomok szerkezete. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 Az atomok szerkezete A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 Atommodellek A kémiai szempontból legkisebb önálló részecskéket atomoknak nevezzük. Az atomok felépítésével kapcsolatos

Részletesebben

Pató Zsanett Környezettudomány V. évfolyam

Pató Zsanett Környezettudomány V. évfolyam Pató Zsanett Környezettudomány V. évfolyam Budapest, Témavezető: Dr. Konzulensek: Dr. Dr. Dr. Homonnay Zoltán Varga Beáta Süvegh Károly Marek Tamás A csernobili baleset és következményei Mérési módszerek:

Részletesebben

1. feladat Összesen: 10 pont

1. feladat Összesen: 10 pont 1. feladat Összesen: 10 pont A következő feladatokban jelölje meg az egyetlen helyes választ! I. Az aromás szénhidrogénekben A) a gyűrűt alkotó szénatomok között delokalizált kötés is van. B) a hidrogének

Részletesebben

Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás Centrum 2. Országos Onkológiai Intézet, Nukleáris Medicina Osztály 4

Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás Centrum 2. Országos Onkológiai Intézet, Nukleáris Medicina Osztály 4 99m Tc-MDP hatására kialakuló dózistér mérése csontszcintigráfia esetén a beteg közvetlen közelében Király R. 1, Pesznyák Cs. 1,2,Sinkovics I. 3, Kanyár B. 4 1 Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás

Részletesebben

Tudnivalók. Dr. Horváth András, Berta Miklós. 0.2-es változat. Kedves Hallgató!

Tudnivalók. Dr. Horváth András, Berta Miklós. 0.2-es változat. Kedves Hallgató! Kérdések és feladatok atom- és magfizikából Dr. Horváth András, Berta Miklós 0.2-es változat Tudnivalók Kedves Hallgató! Az alábbiakban egy válogatást közlünk az elmúlt évek vizsga- és ZH-feladataiból.

Részletesebben

Kémiai fizikai alapok I. Vízminőség, vízvédelem 2009-2010. tavasz

Kémiai fizikai alapok I. Vízminőség, vízvédelem 2009-2010. tavasz Kémiai fizikai alapok I. Vízminőség, vízvédelem 2009-2010. tavasz 1. A vízmolekula szerkezete Elektronegativitás, polaritás, másodlagos kötések 2. Fizikai tulajdonságok a) Szerkezetből adódó különleges

Részletesebben

Röntgendiagnosztikai alapok

Röntgendiagnosztikai alapok Röntgendiagnosztikai alapok Dr. Voszka István A röntgensugárzás keltésének alternatív lehetőségei (röntgensugárzás keletkezik nagy sebességű, töltéssel rendelkező részecskék lefékeződésekor) Röntgencső:

Részletesebben

Neutron Aktivációs Analitika

Neutron Aktivációs Analitika Neutron Aktivációs Analitika Irodalom: Alfassi, Z.B., 1994, Determination of Trace Elements,(Rehovot: Balaban Publ.) Alfassi, Z.B., 1994b, Chemical Analysis by Nuclear Methods, (Chichester: Wiley) Alfassi,

Részletesebben

Modern fizika laboratórium

Modern fizika laboratórium Modern fizika laboratórium Röntgen-fluoreszcencia analízis Készítette: Básti József és Hagymási Imre 1. Bevezetés A röntgen-fluoreszcencia analízis (RFA) egy roncsolásmentes anyagvizsgálati módszer. Rövid

Részletesebben

1. Az ionizáló sugárzások és az anyag kölcsönhatása (2-34) 2. Fizikai dózisfogalmak. 3. A sugárzás mérése (42-47) Prefixumok

1. Az ionizáló sugárzások és az anyag kölcsönhatása (2-34) 2. Fizikai dózisfogalmak. 3. A sugárzás mérése (42-47) Prefixumok 1. Az ionizáló sugárzások és az anyag kölcsönhatása (2-34) 2. Fizikai dózisfogalak (35-41) Gondolat, 1976 3. A sugárzás érése (42-47) KAD 2010.09.15 2 levegőben (átlagosan) 1 ionpár keltéséhez 34 ev 5.4

Részletesebben

Áldott karácsonyi ünnepet és boldog új évet kívánok!

Áldott karácsonyi ünnepet és boldog új évet kívánok! Áldott karácsonyi ünnepet és boldog új évet kívánok! Név:... Helység / iskola:... Kémia tanár neve:...... Beküldési határidő: 2015.jan.19. TAKÁCS CSABA KÉMIA EMLÉKVERSENY, IX. osztály, I. forduló, 2014

Részletesebben

Radioaktív sugárzások abszorpciója

Radioaktív sugárzások abszorpciója A magkémia alapjai laboratóriumi gyakorlat Radioaktív sugárzások abszorpciója Mérésleírás 1 Bevezetés A gyakorlat során öt különböző sugárforrást egy α bomlót ( 239 Pu) 1, két β sugárzót ( 204 Tl és 90

Részletesebben

Az ionizáló sugárzások előállítása és alkalmazása

Az ionizáló sugárzások előállítása és alkalmazása Az ionizáló sugárzások előállítása és alkalmazása Dr. Voszka István Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet Wilhelm Conrad Röntgen 1845-1923 Antoine Henri Becquerel 1852-1908 Ionizáló sugárzások

Részletesebben

Tamás Ferenc: Természetes radioaktivitás és hatásai

Tamás Ferenc: Természetes radioaktivitás és hatásai Tamás Ferenc: Természetes radioaktivitás és hatásai A radioaktivitás a nem stabil magú atomok (más néven: radioaktív) természetes úton való elbomlása. Ez a bomlás igen nagy energiájú ionizáló sugárzást

Részletesebben

Cserenkov-sugárzás, sugárzás,

Cserenkov-sugárzás, sugárzás, A Szilárd Leó Fizikaverseny kísérleti feladatai A verseny felépítése Selejtező (3 órás feladatsor, 10 feladat, a tanárok javítják, a továbbküldött dolgozatokat a versenybizottság felüljavítja) 350-400

Részletesebben

T I T M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

Sugárvédelem alapjai. Nukleáris alapok. Papp Ildikó

Sugárvédelem alapjai. Nukleáris alapok. Papp Ildikó Sugárvédelem alapjai Nukleáris alapok Papp Ildikó 2 Emlékeztető A sugárzások és az anyagi közeg kölcsönhatása Dózisfogalmak 3 Pici történelem 1896: Henri Becquerel uránsók Azt találta, hogy sugárzás intenzitása

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 13. KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 13. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Kémia

Részletesebben

I. ANALITIKAI ADATOK MEGADÁSA, KONVERZIÓK

I. ANALITIKAI ADATOK MEGADÁSA, KONVERZIÓK I. ANALITIKAI ADATOK MEGADÁSA, KONVERZIÓK I.2. Konverziók Geokémiai vizsgálatok során gyakran kényszerülünk arra, hogy különböző kémiai koncentrációegységben megadott adatokat hasonlítsunk össze vagy alakítsuk

Részletesebben

6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2.

6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2. 6. változat Az 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Jelöld meg azt a sort, amely helyesen

Részletesebben

Radioaktivitás. 9.2 fejezet

Radioaktivitás. 9.2 fejezet Radioaktivitás 9.2 fejezet A bomlási törvény Bomlási folyamat alapjai: Értelmezés (bomlás): Azt a magfizikai folyamatot, amely során nagy tömegszámú atommagok spontán módon, azaz véletlenszerűen (statisztikailag)

Részletesebben

a. 35-ös tömegszámú izotópjában 18 neutron található. b. A 3. elektronhéján két vegyértékelektront tartalmaz. c. 2 mól atomjának tömege 32 g.

a. 35-ös tömegszámú izotópjában 18 neutron található. b. A 3. elektronhéján két vegyértékelektront tartalmaz. c. 2 mól atomjának tömege 32 g. MAGYAR TANNYELVŰ KÖZÉPISKOLÁK IX. ORSZÁGOS VETÉLKEDŐJE AL IX.-LEA CONCURS PE ŢARĂ AL LICEELOR CU LIMBĂ DE PREDARE MAGHIARĂ FABINYI RUDOLF KÉMIA VERSENY - SZERVETLEN KÉMIA Marosvásárhely, Bolyai Farkas

Részletesebben

Atommag, atommag átalakulások, radioaktivitás

Atommag, atommag átalakulások, radioaktivitás Atommag, atommag átalakulások, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron

Részletesebben

Radioaktív nyomjelzés analitikai kémiai alkalmazásai

Radioaktív nyomjelzés analitikai kémiai alkalmazásai Radioaktív nyomjelzés analitikai kémiai alkalmazásai Nyomjelzés az élő szervezetben In vitro diagnosztika: a vizsgálandó személy nem érintkezik közvetlenül radioaktív anyaggal, hanem a tőle levett (általában

Részletesebben

Radioizotópok az üzemanyagban

Radioizotópok az üzemanyagban Tartalomjegyzék Radioizotópok az üzemanyagban 1. Radioizotópok friss üzemanyagban 2. Radioizotópok besugárzott üzemanyagban 2.1. Hasadási termékek 2.2. Transzurán elemek 3. Az üzemanyag szerkezetének alakulása

Részletesebben

NEUTRON-DETEKTOROK VIZSGÁLATA. Mérési útmutató BME NTI 1997

NEUTRON-DETEKTOROK VIZSGÁLATA. Mérési útmutató BME NTI 1997 NEUTRON-DETEKTOROK VIZSGÁLATA Mérési útmutató Gyurkócza Csaba, Balázs László BME NTI 1997 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 3. 2. Elméleti összefoglalás 3. 2.1. A neutrondetektoroknál alkalmazható legfontosabb

Részletesebben

Izotóp geológia: Elemek izotópjainak használata geológiai folyamatok értelmezéséhez.

Izotóp geológia: Elemek izotópjainak használata geológiai folyamatok értelmezéséhez. Radioaktív izotópok Izotópok Egy elem különböző tömegű (tömegszámú - A) formái; Egy elem izotópjainak a magjai azonos számú protont (rendszám - Z) és különböző számú neutront (N) tartalmaznak; Egy elem

Részletesebben

Az atomnak az a része, amely az atom tömegének túlnyomó részét tartalmazza. Protonok és neutronok alkotják. vagy: Elektronjaitól megfosztott atom.

Az atomnak az a része, amely az atom tömegének túlnyomó részét tartalmazza. Protonok és neutronok alkotják. vagy: Elektronjaitól megfosztott atom. radioaktív bomlás radioactive decay atommag nucleus nukleon nucleon izotóp isotope izobár isobar izoton isoton izomer mag isomer nucleus nukleogenezis eredetű izotóp nucleogenesis isotope primordiális

Részletesebben

Nagy Sándor: Magkémia

Nagy Sándor: Magkémia Nagy Sándor: Magkémia (kv1c1mg1) 07. Stabilitás & instabilitás, magmodellek, tömegparabolák Nagy Sándor honlapja ismeretterjesztő anyagokkal: http://nagysandor.eu/ A Magkémia tantárgy weboldala: http://nagysandor.eu/magkemia/

Részletesebben