A KUKORICABOGÁR (DIABROTlCA V. VIRGIFERA LECONTE) KÁRTÉTELE ÉS AZ IMÁGÓ RAJZÁSDINAMIKÁJA TRÁGYÁZÁSI TARTAMKíSÉRLETEKBEN

Átírás

1 ÖVÉYVÉDELEM 45 (6) A KUKORICABOGÁR (DIABROTlCA V. VIRGIFERA LECOTE) KÁRTÉTELE ÉS AZ IMÁGÓ RAJZÁSDIAMIKÁJA TRÁGYÁZÁSI TARTAMKíSÉRLETEKBE Árendás Tamás", Bónis Péter1, Szőke Csaba", Vu ts József 2 és Tóth Miklós 2 lmta Mezőgazdasági Kutatóintézete, 2462 Martnvásár, Brunszvik u. 2. 2MTA övényvédelmi Kutatóintézete, 1022 Budapest, Herman. út 15. Kukricabgárral fertőzött területen vizsgáltuk az elővetemény, a trágyázás és egyes időjárási tényezők hatásait az imágókjelenlétére és a kukrica kársdásának mértékére. A kísérletekben CSALOMOl'fiJ KLPJlr+ csapdákkal határztuk meg a ppulációk nagyságát júliustói któber közepéig. A lárvák által kztt kártételt gyökérvizsgálatkkal számszerűsitettük (a kiemelés hez sziikséges erő, a gyökér mérete és tömege, lwa skála). A kukrica után vetett kukricában az imágók rajzáscsúcsa július végén-augusztus elején következett be. Itt a trágyáztt parcelláknfgtt bgarak teljes mennyisége 60%-kal vlt nagybb, mint a trágyázatlan növényeken. Az őszi búza után vetett kukrica kísérletben augusztus kzepén tetőzött a rajzás. A trágyázatlan növényeken talált bgarak átlags napi mennyisége ekkr 81,S, a trágyáztt parcellákn 148,8 darab vlt. A ppuláción belül az idő múlásával flyamatsan váltztt az ivari összetétel. Július első felében csaknem 10%, szeptember első dekádjában pedig mintegy 80% vlt a nőstények aránya. Az eltérő előveteményű kísérletekben a tömeges rajzásk időbeli eltlódása és a búza után vetett kukricák nagybb imágszáma egyértelműen összefüggött azzal, hgy az önmaga után vetett kukricaállmányk gyökerét az adtt évben a lárvák erősen kársíttták. Ezek a növények még a virágzást megelőzően erőteljesen megdőltek, kevésbé fejlődtek. Az imágók a kimutatható gyökérkártételt nem szenvedett, fejlettebb, nagybb táplálékértékű növényekre települtek be. A skéves átlagnál csapadéksabb évjáratban az imágk táplálkzása előveteménytőlfüggetlenül szrs pzitiv kapcslatban vlt a glbálsugárzással, kzepes-szrs erősségű összefüggésben a napi hőmérsékleti szélsőértékekkel. A bgarak aktivitását a rajzás befejező szakaszában beflyáslták nagybb mértékben az időjárási tényezők. A gyökérvizsgálatk eredményei, valamint a learattt szemtermés mennyisége is a vetésváltás és a trágyázás pzitiv hatását igazltak: a bgár által fertőzött területeken. A trágyázás termésnövelő hatása a kukrica után vetett állmánykban 86,2, az őszi búza után vetett kukricákban 17,5% vlt. Az amerikai kukricabgár (Diabrtica v. virgifera LeCnte) a magyarrszági megjelenése óta eltelt mintegy másfél évtizedben a hazai kukricatermesztés minden régiójában az alkalmaztt technlógia meghatárzó tényezőjévé vált. A gazdaságilag kimutathatóan kársdtt területek aránya a becslések szerint megközelíti a lo%-t, miközben az ezzel kapcslats, az elérhető termés megőrzését szlgáló vegy szeres növényvédelmi kiadásk mintegy 4 milliárd Ftt tesznek ki (Martn és mtsai 2008). A növények megóvásának általáns alapelvét érvényesítve - a kársító és a kukrica közötti kapcslat elkerülésére - a cél a védelmet elősegítő eszközök (agrtechnikai, bilógiai, kémiai) kmplex szemléletű, integrált alkalmazása. Az agrtechnika adta lehetőségek közül a vetés váltás meghatárzó szerepére már az első gazdasági kárk tapasztalatai ráirányíttták a figyelmet (Gillette 1912). Az inszekticidekre ala-

2 292 ÖVÉYVÉDELEM 45 (6), 2009 pztt védekezési eljárásk múlt század közepétől megfigyelt hatéknyságrmlása és a megfelelő szakmai tájékztatás a század végére ismét a vetésfrgó felértékelődését eredményezte (Pike és Gray 1992). A mnkultúrás területek részarányának hazai csökkenése is azt igazlja, hgya fő kártevőnek tekinthető lárva ellen a nem mindig kielégítő hatéknyságú növényvédő szeres kezeléseken, valamint az ilyen irányú - bitechnlógiai eljáráskat és knvencinális módszereket egyaránt alkalmazó - nemesítői munka egyelőre nem hasznsítható eredményein kívül a vetésváltás a legjbb módja a prbléma mérséklésének (Ri pka 2007, Széll 2007). A leegyszerűsített vetésfrgó megteremtheti ugyan vetésváltás tleráns kukricabgár-törzsek kialakulását (Levine és mtsai 2002), de a nagybb térbeli és időbeli diverzitás hatéknyan csökkentheti ennek valószínűségét (Papp Kmármi 2008). Anyag és módszer A évben Martnvásárn, 50 éves trágyázási tartarnkísérletekben vizsgáltuk a kukrica fejlődése szempntjából kedvező évjáratban (1. táblázat) a kukricabgár jelenlétét és hatását. A két dikultúrás tartarnkísérlet közül az "A" kísérletben a kukricát önmaga után vetve, a,,b" jelűben őszi búza elővetemény után termesztve flytattuk vizsgálatainkat. A tápanyagkezelések közül a trágyázatlan kntrll (O kg/ha, O kg/ha P 2 0 S ' O kg/ha O) és az intenzíven trágyáz tt (160, ill. Hónap 120 kg/ha I"A", ill. "B"I, 80 kg/ha Pps' 100 kg/ha O) parcellákn végeztünk felvételezéseket, méréseket. A két analóg, egymástól 250 m távlságban beállíttt kísérletet kalászs-pillangós növénysrrendű terület választja el, és más kukricatábláktói való távlságuk is meghaladja a 300 métert. A kísérletekben a hím és nőstényegyedeket egyaránt csalgató CSALOMO KLPflr+ ragacs mentes virágillatcsalétek-csapdákkal (Tóth és mtsai 2006), kezelésenként 2-2 parcellán, 3-4 napnként vizsgáltuk az imágók számát a júliustói któberig terjedő időszakban. A kukrica után vetett kukrica kísérletben a rajzás fő időszakában meghatárztuk a hím és nőstény egyedek számát is. Július végén ( ) speciális kétkarú emelő segítségével, parcellánként növényen mértük a gyökér méretével pzitív, a lárvakársítás mértékével negativ összefüggést mutató (Szőke és mtsai 2008), kiemeléshez szükséges erő nagyságát. A megmstt gyökereken a módsíttt Iwa skála (EPPO 1999) alapján becsültük a lárvakársitás mértékét. A szárat a legfelső gyökérkrna felett elvágva, két átló átlaga alapján jellemeztük a gyökérkrna kiterjedését, mértük a gyökérzet és a hzzá tartzó internódiumk szárazanyagtömegét. A betakaritás előtti felvételezésekkel meghatárztuk a gyökérdőlt (0.>4-5 ) növények arányát. Teljes érést követően mértük a szemtermés mennyiségét. Az eltérő tápláltság hatását Sváb (1981) nymán varianciaanalízissel értékeltük. Az adatk feldlgzása srán a Bravais-féle krrelációs kefficienssel és annak statisztikai próbájával jellemeztük a csapdázással becsült A kukrica tenyészidőszakának egyes időjárási jellemzői Martnvásár, táblázat Csapadék (mm) Átlaghőmérséklet (OC) Hőségnap" 30 év' év' IV ,2 11,3 11,8 O V ,6 16,4 17,0 3 VI ,0 19,7 21,2 8 VII ,8 21,5 21,3 13 VilI ,5 20,7 21,0 13 IX ,6 16,6 15,3 5 1:, ill. átl. IV-IX ,7 17,7 18,0 42 E, ill. átl. VII-IX ,9 19,6 19, éves átlag; t max 30 C

3 ÖVÉYVÉDELEM 45 (6), rajzásdinamika és a hzzájuk tartzó időszakaszk főbb meterlógiai paraméterei összefüggéseinek kapcslatát és azk megbízhatóságát. Eredmények és következtetések Az önmaga után termesztett kukricában a június végén elhelyezett csapdák fgási eredményei szerint a rajzáscsúcs július végén-augusztus elején következett be (1. ábra). Az eltérő intenzitással trágyáztt parcellákat tekintve a bgarak a jbban táplált növényeket részesítették előnyben. A trágyáztt talajn fejlődő kukricákn a vizsgált időszakban az imágók összesített gyakrisága több mint 60%-kal vlt nagybb, mint a trágyázatlan növényeken. Ez utóbbiakn a legnagybb átlags napi fgás 35,3 (aug. Ol.), a.műtrágyákkal kezelteken 64,0 darab (aug. 04.) vlt. A csapdákat a kukrica virágzásának kezdetén helyeztük ki, ami nem tette lehetővé a rajzás kezdő időpnt jának meghatárzását. Az ivar szerint elkülönített egyedszám (2. ábra) ettől függetlenül megerősítette azn krábbi megfigyelések eredményeit, melyek szerint a nőstény egyedek tömeges megjelenése jellemzően 2-3 héttel később következik be, mint a himeké (watzki 2001, Bayar és mtsai 2003, Tóth és mtsai 2003). A ppuláción belül az idő múlásával fkzatsan csökkent a hímek részaránya. A július közepéig terjedő időszakban átlagsan 8,9, majd augusztus közepén 29,3, augusztus másdik felében 49,0, szeptember első dekádjában pedig 77,6% vlt a nőstények relatív menynyisége. A évben a búza után elvetett analóg kísérletben ("B") a 3-4 napnként elvégzett felvételezések szerint a betelepülő imágók száma augusztus 15-én vlt a legnagybb. A trágyázatlan növényeken elhelyezett csapdákban talált bgarak átlags napi mennyisége ekkr 81,5, a trágyáztt parcellákn fgttak száma 148,8 da- 160 UJ CI) 140 " D 120 OE 'a. 80 '"c: l '" 20 Trágyázatlan kukrica }; bgár :: a::i al ci ui a> a> ci ci 50 nr 40 CI) D " 30 E 'g. 20 c: c> '" 10 Hímek };bga" = 3002 I n n n n..; ci...= 50 ;;;...=.,;.,;.,;.,; <ri...= <Ji W CI) 140 D " 120 OE 'a. 80 '"c: c>.!l! -< Trágyáztt kukrica };bgár ;;;...= <ri...= <ri n <Ji <ri <Ji <ri <ri <ri <Ji ci ci <Ji <Ji lu 40 CI) D " ui 30 g. 20 c: _< 10..; ci őstények };bgár ;;;...=.,;...=.,; <ri,...:,...:,...:,...:.,;.,;.,; 1. ábra. Kukricabgár-imágók rajzásdinamikája trágyázási tartamkísérletben. Martnvásár, kukrica elővetemény (,,A") 2. ábra. Kukricabgár-imágók ivar szerinti rajzásdinamikája trágyázási tartamkísérletben. Martnvásár, kukrica elővetemény (,,A")

4 294 ÖVÉYVÉDELEM 45 (6), 2009 rab vlt. A teljes csapdázási időszakt tekintve az erőteljesebb növényeket nevelő parcellákn az imágók mennyisége több mint 85%- kal haladta meg a trágyázatlan parcellákn fgttakét (3. ábra). A ppuláció nagy egyedszáma ebben a kisérletben az időjárás kzta fgásingadzásktól eltekintve a kukrica elszáradásáig megmaradt. A befgtt bgarak számát tekintve a két kísérlet ("A" vs. "B") közötti jelentős mennyiségi eltérés és a rajzáscsúcs időbeli eltlódása egyértelműen öszszefüggött azzal, hgy az önmaga után vetett kukricaállmányk gyökerét a lárvák erősen kársittták, Ezek a növények már a virágzást megelőzően erőteljesen megdőltek, s az ennek következtében gyengébb kukricákat nevelő tábláról az imágók a kimutatható gyökérkártétel nem szenvedett, fejlettebb, nagybb táplálékértékű növényekre települtek be. A teljes vizsgált rajzási periódusban a csapdáztt bgarak mennyisége és az adtt fgási szakaszk főbb időjárási paraméterei közötti kapcslatt vizsgálva megállapítható, hgy a skéves átlagnál csapadéksabb évjáratban az imágók táplálkzása előveteménytől függetlenül szrs pzití v kapcslattban vlt a glbálsugárzással, közepes-szrs erősségűen összefüggött a napi hőmérsékleti szélső értékekkel (2. táblázat). A relatív páratartalm és a 160 UJ! l c: u 60 c 40,C( 20 O,..;..j M ci,..;,..;,..;,..; 160 UJ! f BO '" Trágyázatlan kukrica }; bgár _ 2704 Trágyázlt kukrica }; bgár ábra. Kukricabgár imágók rajzásdinamikája trágyázási tartamkísérletben. Martnvásár, őszi búza elővetemény ("S") fgtt egyedszám közötti negatív kapcslat a kukrica elővetemény után gyenge, nem szignifikáns, a búza után vetett kukricákban statisztikailag igazlható (P=l %), közepes erősségű 2. táblázat A kukricabgár rajzásdinamikája és egyes időjárási paraméterek kapcslata a Bravais-féle krrelációs kefficiens értékei alapján. Martnvásár, 2008 Kukrica elővetemény (,,A") Őszi búza elővetemény ("S") Időjárási paraméter n=23 n=12 n=11 n=23 n=12 n=11 Glbálsugárzás (MJ/m 2 ) 0,7505*** 0, ,8432** 0,7744*** 0,6450* 0,8667*** Max. hőmérséklet (C) 0,6704*** 0,6186* 0,6601* 0,6611 *** 0, ,7158* Min. hőmérséklet (C) 0,7595*** 0,6648* 0,4463S 0,5410** -O,0515 S O,5153 S Csapadék (mm) -O,2440 S -O,2102S -O,2945 S -O,2362 S -O,1864 S -O,2755 S Rel. páratartalm (%) -O,3306 S O,1234 S -0,7810** -0,6119** -0,7097** -0,8147** "A" kísérlet-csapdák száma: 4 db; L imágó: 3880 db; "S" kísérlet - csapdák száma: 4 db; L imágó: 7720 db *** 0,1 %-s, ** 1%-s, * 5%-s, + 10%-s valószínűségi szinten igazlható, S nem igazlható kapcslat

5 ÖVÉYVÉDELEM 45 (6), A kukricagyökér kársdásának mértéke és a szemtermés mennyisége az elővetemény függvényében, kukricabgárral fertőzött trágyázási kísérletekben Martnvásár, Paraméter 3. táblázat Elővetemény Kezelés Kukrica 8úza (,,A") (,,8") Gyökérellenállás O 23,8 120,9 (Kp) PK 29,2 130,7 SzD S % S 4,1 lwa-skála O 5,6 1,0 (1-6) PK 5,5 1,0 SzD S % S S Gyökérkrna- O 6,3 15,4 átmérő (cm) PK 7,0 23,5 SzD S % S 1,2 Gyökér- O 15,64 50,43 száraz anyag- PK 18,46 63,62 tömeg (g) SzD S % S 6,52 Gyökérdőlés O 88,2 1,3 (%) PK 95,3 0,3 SzD S % S S Szemtermés (Vha) O 1,89 8,16 PK 3,52 9,59 SzD S % 1,12 0,97 "A" kísérlet: O = OOPOK; PK = 16080P100K;,,8" kísérlet: O = OOPOK; PK = 12080P1 OOK; S statisztikailag nem igazlható különbség. vlt. A teljes vizsgálati szakaszt két részre bntva megfigyelhető, hgy a váltzók közötti kapcslat szrssága és megbízhatósága jellemzően a rajzás intenzív szakaszában ( ) vlt kisebb, vagyis az imágók aktivitását a rajzás befejező szakaszában ( ) beflyáslták nagybb mértékben az időjárási tényezők. A kukricabgár kzta veszteségek csökkentését szlgáló agrtechnikai eljáráskat tekintve a vetésváltás és a trágyázás pzitiv hatását igazlták a gyökérvizsgálatk eredményei, valamint a learattt szemtermés mennyisége (3. táblázat). Betakarítás előtt a felvételezések a búza után vetett állmánykban is ldmutattak: minimális gyökérdőlést. Bár az Iwa-skála alapján végzett krábbi bnitálásk ezeken a parcellákn lárvakártételt nem igazltak, és gyökérvizsgálatkat aratás előtt a dőlt növényeken ismételten nem végeztünk, de az ilyen jelenségek kait feltáró vizsgálatk srán a későbbiekben nem hagyható figyelmen kívül Papp Kmármi (2008) megfigyelése, mely szerint nem kukricaállmánykban is csaknem 8% lehet az imágók aránya 87 önmaga után vetett kukricáhz visznyítva. Kukrica-elővetemény után a trágyázatlan növények szemtermése n,8%-kal vlt kevesebb 2008-ban, mint a búza után vetett kukricáké. Ez a különbség természetesen több - az eltérő növényi srrendből eredő - egyéb tényező hatását is magába fglalta, de mint a gyökérvizsgálatk adatai is mutatják, alapvetően a kukricabgár kzta kársitással függött össze. A vizsgálatk srán a lárvák és az imágók kzta kártételek mértékének elkülönített becslésére a szemtermést tekintve nem törekedtünk. Tapasztalataink szerint aznban - az adtt évjáratban - az önmaga után vetett kukricában a terméscsökkenés nagyságát a lárvakártétel határzta meg. A trágyázás termésnövelő hatása a jelentős lárvakártételt szenvedett, kukricát követő kukricában alacsny szinten ugyan, de mintegy megkétszerezte a szem mennyiségét (1,63 tjha; 86,2%). Az őszi búza után vetett, imágó által kársíttt kukricákban a kedvező évben 1,43 tjha (17,5%) vlt a többlet a trágyáztt parcellákn. Köszönetnyilvánítás Kutatásainkat a KUKBOGMV-OM-00063/ 2008 KTH Jedlik Ánys pályázat támgatta IRODALOM Bayar K., Kmármi J., Kiss J., Edwards, C.R., Hataláné Zsellér I. és Széll E. (2003): Az amerikai kukricabgár (Diabrtica v. virgifera LeCnte) ppulációjának jellemzői kukrica mnkultúrában. övény termelés, 52: EPPO Bulletin (1999): Efficacy evaluatin f insecticides - Diabrtica virgifera. 29. (3): Gillette, C.P. (1912): Diabrtica virgifera as a crn rtwrm. J. Ecn. Entml., 5: Levine, E., Spencer, J.L., Isard, S.A., Onstad, D.W. and Gray, M.E. (2002): Adaptatin f the western cm rtwrm t crp rtatin: Evlutin f a new strain in respnse t a management practice. Am. Entml., 48: Martn L.Cs., Berzsenyi Z., Pintér J., Spitkó T. és Szőke Cs. (2009): Drága bgarunk, Diabrtica virgifera virgiferat Martnvásár. XXIII:

6 296 ÖVÉYVÉDELEM 45 (6), 2009 watzki, T.M. (200l): Imprvements in management f crn rtwrms (Cleptera: Chrysmelidae). Ph.D. dissertatin. Iwa Stat. Univ. Ames, la. Papp Kmármi J. (2008): A vetésváltás hatása az amerikai kukricabgár (Diabrtica virgifera virgifera LeCnte) ppuláció egyedszámvájtzására Dél- Magyarrszágn. Dkt. (PhD) ért. SZlE, Gödöllő. Pike, D.R. and Gray, M.E. (1992): A histry f pesticide use in Illinis. In: Prceedings f Eighteent Ann. Illinis Crp Prtec. Wrks., 3-5 March, Univ. f Illinis, Champaigh-Urbana, Illinis Ripka G. (2007): A kukricabgár magyarrszági elterjedése és kártétele. In: Martn L.Cs. (szerk.) A kukricabgár terjedése és a védekezés módszerei. Martnvásár, szept Sváb J. (1981): Bimetriai módszerek a kutatásban. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. Széll E. (2007): Az agrtechnikai műveletek szerepe az amerikai kukricabgár elleni védekezésben. In: Martn L.Cs. (szerk.) A kukricabgár terjedése és a védekezés módszerei. Martnvásár, szept ll. Szőke, C., Pintér, J., Hegyi, Z. and Martn, L.C. (2008): Studies n the tlerance f maize hybrids t crn rtwrm n varius types f si!. Cer. Res. Cmmun. Suppl., 36: 1675-l678. Tóth, M., Siveev, 1., Ujváry, 1., Tmasek, 1., Imrei, Z., Hrváth, P. and Szarukán, I. (2003): Develpment f trapping tls fr detectin and mnitring f Diabrtica v. virgifera in Eurpe. Acta Phytpath. Entml. Hung., 38: Tóth, M., Csnka, É., Szarukán, 1., Vörös, G., Furlan, L., Imrei, Z. and Vuts, J. (2006): The KLP+ ("hat") trap, a nn-sticky, attractant baited trap f nvel design fr catching the western crn rtwrm (Diabrtica v. virgifera] and cabbage flea beetles (Phylltreta spp.) (Cleptera: Chrysmelidae). Intl. J. Hrtic. Sci., 12: DAMAGE CAUSED BY COR ROOTWORM (DIABROTICA V. VIRGIFERA LECOTE) AD THE DYAMICS OF SEASOAL FLIGHT OF THE BEETLES I LOG-TERM FERTILIZER APPLICATIO TRAILS T. Arendás', P. Bőnís!: Cs. Szőke', J. Vuts2 and M. Tóth2 IAgricultural Research Institute f the Hungarian Academy f Science, 2462 Martnvásár, Brunszvik u. 2. 2Plant Prtectin Institute f the Hungarian Academy f Science, 1022 Budapest, Herman O. út ls. On an area infested with cm rtwrm, investigatins were made n the effect f frecrp, fertilisatin and certain climatic factrs n the presence f imags and the damage suffered by maize. The ppulatin size was determined using CSALOMO KLPflr+ traps frm July t mid-octber. The damage caused by larvae was quantified using rt tests (frce required t lift rts, rt size and mass, Iwa scale). In maize swn after maize the swarming peak f the imags was in late July r early August. In this treatment the ttal number f beetles trapp ed n fertilised plts was 60% greater than n unfertilised plts. When maize was swn after winter wheat the swarming peak was in mid-august, when the mean daily number ftrapped imags was 81.5 n unfertilised plts and n fertilised plts. Within the ppulatin the sexual cmpsitin changed cntinuusly ver time, with almst 10% females in the first half f July and nearly 80% in the first third f September. The time shift in swarming peaks and the larger number f imags in maize swn after wheat was clearly crrelated with the fact that the rts f maize stands swn after maize were severely damaged by the larvae. These plants ldged intensely even befre flwering and were less wel! develped. The imags settied n better develped plants with less rt damage, which thus had higher fd value. In a year that was wetter than the mean ver many years, imag feeding exhibited a clse psitive crrelatin with glbal irradiatin, and a medium t clse crrelatin with extreme daily temperature values. The activity f the beetles was influenced t a greater extent by weather factrs during the final stages f swarming. Bth the results f rt analyses and the quantity f grain harvested prved the psitive effect f crp rtatin and fertilisatin n areas infested with cm rtwrm. The yield-increasing effect f fertilisatin in maize swn after maize amunted t 86.2%, while after wheat this figure was 17.5%. Érkezett: március 31.