Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 31.K /2015/16. számú ítélete

Átírás

1 Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 31.K /2015/16. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/139 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Fővárosi Bíróság ítélete KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: Iktatószám: 14908/2016 CPV Kód: Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 31.K /2015/16. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Szikora Ügyvédi Iroda - dr. Szikora Gábor ügyvéd - (1042 Budapest, Árpád út 57-59, I. emelet 3.) által képviselt Kőbányai Vagyonkezelő Zrt. (1107 Budapest, Ceglédi u. 30.) I. rendű felperes, egyben II. rendű alperes, a dr. Jánosi Bálint jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó u. 5.) II. rendű felperes, egyben I. rendű alperes, és a Scháffer Zoltán ügyvezető által képviselt Sessionbase Kft. (1068 Budapest, Szófia u. 15., fszt. 5.) III. rendű alperes a D. 172/12/2015. számú közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata, valamint szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti egyesített perében meghozta a következő ítéletet: A bíróság az I. rendű felperes, egyben II. rendű alperes keresetét elutasítja. Megállapítja, hogy az I. rendű felperes, egyben II. rendű alperes és a III. rendű alperes által január 1. napján és december 15. napján kötött szerződések semmisek. A bíróság a szerződéseket a határozathozatalig terjedő időre 1

2 érvényessé nyilvánítja. A bíróság az I. rendű felperes, egyben II. rendű alperessel szemben, a III. rendű alperessel kötött szerződések érvénytelensége miatt mindösszesen (hetvenhatezer) forint bírságot szab ki. Kötelezi a bíróság az I. rendű felperes, egyben II. rendű alperest, hogy a terhére megállapított bírság összegét - a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatal külön felhívásában megjelölt módon és időben - fizesse meg a Fővárosi Törvényszék Költségvetési előirányzat-felhasználási keretszámla számlaszámra. Kötelezi a bíróság az I. rendű felperest, egyben II. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a II. rendű felperes, egyben I. rendű alperesnek (húszezer) forint perköltséget. Kötelezi a bíróság a III. alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a II. rendű felperes, egyben I. rendű alperesnek (tízezer) forint perköltséget. Kötelezi a bíróság az I. rendű felperest, egyben II. rendű alperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak - az adóhatóság külön felhívására (huszonegyezer) forint kereseti illetéket, kötelezi továbbá az I. rendű felperest, egyben II. rendű alperest és a III. rendű alperest, hogy egyetemlegesen fizessenek meg Magyar Államnak - az adóhatóság külön felhívására (negyvenötezer-hatszáz) forint kereseti illetéket. Az ítélet ellen - a szerződés érvénytelensége tárgyában hozott határozat kivételével - fellebbezésnek helye nincs. A fellebbezést az ítélet kézhezvételétől számított 15 napon belül a Fővárosi Törvényszékhez címezve, de a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz 5 példányban lehet benyújtani. Indokolás: Az I. rendű felperes, egyben II. rendű alperes, mint beszerző (a továbbiakban: felperes) szeptember 3. napján megbízási szerződést kötött a Józsefvárosi Közterület-felügyelettel a Budapest Főváros X. Kerület Kőbányai Önkormányzat közigazgatási területén belül kijelölt, a Kerepesi út -Fehér út - Gyakorló utca - Hadház utca által határolt parkolási övezet, KRESZ táblával megjelölt parkolóhelyek üzemeltetésének elősegítésére. A megbízási szerződés szerint a felperes a parkolási övezettel történő parkolás-üzemeltetésnek a Józsefvárosi Közterület-felügyelet által alkalmazott informatikai rendszerrel történő kezelésével, koordinálásával, az ehhez tartozó szoftveres háttértevékenység biztosításával, a mindenkori jogszabályoknak megfelelően történő adatkezeléssel, a parkolási övezet területén lévő automaták bevételeinek magas szintű kezelésével, átszámolásával, címlet szerinti szortírozásával, valamint azok banki szállításra kész zsákolásával bízta meg a szerződő felet, akinek egyebek mellett el kellett látnia az ellenőrző PDA eszközök működését biztosító szoftverek telepítését, konfigurálását, és biztosítani azok folyamatos működőképességét (szerződés II.2. 2

3 pontja). A megbízási szerződés III.2. pontja szerint a Józsefvárosi Közterületfelügyelet az ügyviteli és mobil eszközöket működtető szoftverek telepítéséért, konfigurálásáért, valamint a kezelő személyzet kiképzéséért és oktatásáért egyszeri forint + Áfa megbízási díjra jogosult. A szerződés III.3. pontja értelmében pedig forint + Áfa havidíjra jogosult a további feladatok ellátásáért. Ezt az ún. alapszerződést a felek október 31.-én és december 20.-án módosították; a módosítás 13. pontja szerint a Józsefváros Közterület-felügyelet forint + Áfa havidíjra jogosult a fennmaradó feladatok ellátásáért. A felperes és a III. rendű alperes november 22.-én bérleti szerződést kötöttek a Kbt (7) bekezdésének a) pontja alapján július 1. napján indított közbeszerzési eljárás eredményeképpen komplex parkolásellenőrzési ügyviteli rendszer beszerzésére. A szerződés január 1. napjától 12 hónap időtartamra jött létre. A bérleti szerződés IV. 1. pontja szerint a bérbeadó a szoftver bérleti jogát és az egyéb szolgáltatásokat forint + Áfa/hónap bérleti díj megfizetése ellenében nyújtotta a felperesnek. A felperes a III. rendű alperessel további két szerződést kötött, először január 1. napján bérleti szerződést a PDA készülékekben használt 7 db SM kártya havi bérlésére. A bérleti díjat egyfelől egy egyszeri díj, a szoftver telepítése a készülékekre felszámított forint + Áfa/készülék, a SIM kártya beüzemelési díja forint + Áfa/db, valamint a SIM kártya havi bérleti díj a forgalmi díjjal együtt forint + Áfa/db alkotta. A bérleti szerződés január 1. napján lépett hatályba, december 31. napjáig. A második szerződés a december 15. napján kelt bérleti szerződés, amely szintén PDA készülékekben használt 7 db SIM kártya havi bérlésére vonatkozott. Ennek a bérleti díja ugyancsak egyszeri és havidíjból tevődött össze, az egyszeri díj forint + Áfa/készülék, a SIM kártya egyszeri díja forint + Áfa/db, valamint a SIM kártya beüzemelési díja 500 forint + Áfa/db volt, míg a SIM kártya havi bérleti díj a forgalmi díjjal együtt forint + Áfa/db volt. A szerződést december 31.-ei hatállyal kötötték meg a felek. A hivatalbóli kezdeményezésre eljáró a II. rendű felperes, egyben I. rendű alperes (továbbiakban: alperes) a D. 172/12/2015. számú határozatában megállapította, hogy a felperes megsértette a közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvény (továbbiakban: Kbt.) 18. (1) és (2) bekezdését, valamint a Kbt ára tekintettel a Kbt. 5. -át. Ezt meghaladóan a jogsértés hiányát állapította meg. Az alperes megállapította, hogy a felperes és a Józsefváros 3

4 Közterület-felügyelet valamint a III. rendű alperes között létrejött a hat visszterhes szerződés szolgáltatás megrendelésének, illetőleg árubeszerzésnek minősül; mindkét típusú megállapodás rendelkezik a Kbt. 5. -ának egyéb tartalmi elemeivel; az egyes szerződések legfontosabb műszaki tartalmi elemeit egybevetve rögzítette, hogy azok egy célra irányulnak; az egybeszámítási alapfeltétel szempontjából valamennyi beszerzésre a parkolási rendszer működtetése, mint közös cél érdekében került sor. Jogkövetkeztetése szerint a felperesnek egybe kellett volna számítania a Józsefváros Közterület-felügyelettel szeptember 3. napján kötött szerződésre vonatkozóan a december 20.-án elvégzett módosítást követően hatályos műszaki tartalmú beszerzés ellenszolgáltatásának az értékét, az eredeti szerződésbe foglalt azonos műszaki tartalmú beszerzés ellenszolgáltatásának értékével, azaz a parkolóautomaták bevételeinek kezelése, átszámolása, címlet szerinti szortírozása, valamint azok banki szállításra kész zsákolása tárgyú beszerzések értékeit. Tekintettel a szerződések szeptember 3. napjától határozatlan időtartamra vonatkozó időbeli hatályára, a Kbt. 14. (1) bekezdésének b) pontja alapján a beszerzések egybeszámított becsült értéke forint volt., ami meghaladja a évre érvényes nemzeti közbeszerzési értékhatárt (8,0 millió forint). Továbbá, a felperesnek egybe kellett volna számítania a Józsefváros Közterület-felügyelet szeptember 3. napján kötött szerződésnek a december 20.-án törölt műszaki tartalmú beszerzése ellenszolgáltatásának az értékét a III. rendű alperessel november 22. napján kötött és december 15-én módosított szerződés ellenszolgáltatásának értékével, továbbá a III. rendű alperessel január 1. napján és december 15. napján kötött szerződések ellenszolgáltatásának értékével, azaz a parkolásüzemeltetésnek informatikai rendszerrel történő kezelése, koordinálása, az ehhez kapcsolódó szoftveres háttértevékenység biztosítása, adatkezelés tárgyú beszerzések értékét, a komplex parkolás-ellenőrzési ügyviteli rendszer beszerzésének és a SIM kártyák beszerzésének értékével. Az alperes úgy számolt, hogy a szeptember 3-ai megbízási szerződésének III.2. pontja szerint az egyszeri forint + Áfa megbízási díjra lett volna jogosult a III. rendű alperes. Ehhez az összeghez adta hozzá a január 2. napjáig teljesített, a parkolás-üzemeltetésnek informatikai rendszerrel történő kezelése, koordinálása, az ehhez kapcsolódó szoftveres háttértevékenység biztosítása, adatkezelés 4

5 tárgyú beszerzések értéke, amelynek havi díját úgy számította, hogy a forint + Áfa havidíjból levonta a parkolóautomaták bevételeinek kezelése, átszámolása, címlet szerinti szortírozása, valamint azok banki szállításra kész zsákolása tárgyú beszerzések forint + Áfa havidíját, amely forint + Áfa/hónap. Végül az így megkapott összegekhez hozzáadta a SIM kártyák 24 hónapra felszorzott bérletének díját, így alakul ki a beszerzések egybeszámított becsült értéke, ami a Kbt ának b) pontja alapján forint volt. Tekintve, hogy ez az érték meghaladja a évre érvényes nemzeti közbeszerzési értékhatárt, a felperesnek a III. rendű alperessel január 1. napján és december 15. napján SIM kártyák bérlése érdekében kötött szerződések útján létrejött beszerzéseire vonatkozóan valamely, a Kbt. Harmadik Része szerinti közbeszerzési eljárást kellett volna lefolytatnia. Az alperes így arra a megállapításra jutott, hogy a felperes jogsértően mellőzte a közbeszerzési eljárás lefolytatását és jogsértően bontotta részekre a közbeszerzések tárgyait. Az alperes a jogsértés jogkövetkezményeként alkalmazta a Kbt (4) bekezdés a) pontját, és a felperessel szemben -a határozatban rögzített szempontokat összességében mérlegelve -, a Kbt (2) bekezdés e) pontja, a hivatkozott szakasz (4) bekezdésének a) pontja, a 152. (5) bekezdése, továbbá a Közbeszerzési Döntőbizottság által kiszabható szankciókról és alkalmazásuk részletes szabályairól, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 288/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 5. (1) bekezdése alapján forint bírságot szabott ki. Mérlegelése során figyelembe vette, hogy a jogsértés a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésében valósult meg, ezért kötelezően kellett bírságot kiszabnia. A jogsértést súlyosnak minősítette, amely magasabb összegű bírság kiszabását indokolta azzal, hogy a megállapított jogsértés már nem reparálható, ugyanis a szerződést a felek teljesítették, illetőleg a felperessel szemben 2013., években jogerősen négy jogorvoslati eljárásban is sor került jogsértés megállapítására. Az alperes a felperes javára értékelte a jogsértés megvalósulása óta eltelt hosszabb időt. Az alperes határozatának bírósági felülvizsgálata iránt a felperes terjesztett elő keresetet, kérte annak megváltoztatását, a jogsértés hiányának megállapítását, másodlagosan az alperesi határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését. További kereseti kérelme a bírság mértékének csökkenésére irányult, költséget igényelt. A felperes - a per első tárgyalásán pontosított kereseti kérelme szerint - nem kérte felülvizsgálni a határozatnak

6 szeptember 3. napján a Józsefvárosi Közterület-felügyelettel kötött, módosított szerződések tekintetében tett megállapítását. A keresete közte és a III. rendű felperes között létrejött szerződések alapján számított becsült érték felülvizsgálatára irányult, eljárási-, és anyagi jogi sérelem miatt. E körben, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 50. (1) és (6) bekezdéseire, illetőleg a Ket. 72. (1) bekezdés ea) pontjaira utalással, Ket (4) bekezdése alapján azzal érvelt, hogy az alperes nem tett eleget a tényállás tisztázási kötelezettségének, nem folytatott le bizonyítást arra vonatkozóan, hogy a módosított szeptember 3-ai szerződésből a Parkolás-üzemeltetésnek a Józsefváros Közterület-felügyelet által alkalmazott informatikai rendszerrel történő kezelése, koordinálása, az ehhez tartozó szoftveres háttértevékenység biztosítása, adatkezelés tevékenység havi díja mennyibe került. Erre nézve az alperes egy vélelmet alapított, miszerint január 1.-től létrejött szerződésben ezen tevékenységek kivételével létrejött határozatlan idejű szerződés havi ellenértéke nettó forint, így ennek a tevékenységnek a havi ellenértéke nettó forint. A felperes ezzel szemben állítja, hogy a szeptember 3.-án létrejött szerződés határozott időtartamra vonatkozott, ezért a parkoló automaták bevételeinek kezelése, átszámolása, címlet szerinti szortírozása, valamint azok banki szállításra kész zsákolására -nak részfeladatát a Közterület-felügyelet többért, nettó forintért látta el. A feladatának második részét pedig forint nettó havi díj ellenértékben nyújtotta, figyelemmel az egyszeri forintos kifizetésre is. Következésképpen a Józsefváros Közterület-felügyeletnek a tárgybani kifizetés mindösszesen nettó forint volt, ehhez kellett hozzászámítani az alperes határozatával egyezően a III. rendű alperes részére kifizetett havi nettó forintot, ami mindösszesen 24 hónapos időszakra számolva, nettó forint. Ezzel szintén egybe kell számítani az alperesi határozat szerint a III. rendű alperes részére kifizetett kártyabérleti költséget, amely mindösszesen nettó forint volt. Mindezek összértéke nettó forint, amely nem haladja meg a forintos értéket, ennélfogva a felperes nem járt el jogsértően. Hivatkozott a felperes arra is, hogy a bírság mértéke nem igazodik a jogsértés súlyához, eltúlzott; szándéka nem a közbeszerzési eljárás megkerülése volt. Az alperes a szerződés érvénytelenségének kimondását és érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt előterjesztett keresetében annak megállapítását kérte, 6

7 hogy a felperesnek a Józsefvárosi Közterület-felügyelettel, és a III. rendű alperessel a január 1. napján és december 15. napján kötött szerződései a Kbt (1) bekezdés a) pontja szerinti okból érvénytelenek, és kérte emiatt az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazását, és ennek jogkövetkezményeként azt, hogy a Kbt (4) bekezdése és a Polgári törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.) 237. (1) bekezdése alapján a bíróság kötelezze a felperest és a III. rendű alperest a szerződéskötés előtt fennállott helyzet visszaállítására. Amennyiben a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet nem lehet visszaállítani, a bíróság nyilvánítsa a szerződéseket a Ptk (2) bekezdése alapján a határozathozatalig terjedő időre hatályossá és szabjon ki bírságot a Kbt (5) bekezdésének második mondatában foglalt keretek között. Az alperes kereseti kérelmének indokául az alperesi határozatban foglalt megállapításokra utalt vissza, amely alperesi határozat 21. oldalán egyértelműen rögzítésre került, hogy - annak ellenére, hogy a felperesnek a III. rendű alperessel november 22-én kötött december 15-én módosított szerződések esetében egybeszámítási kötelezettsége lett volt - e két szerződés tekintetében a jogsértés hiányát állapította meg. Az alperes a közbeszerzési ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálatát kérő kereset elutasítását és a felperes költségben való marasztalását kérte. A határozati álláspontjának fenntartásával kifejtette, hogy a felperes és a Józsefváros Közterület-felügyelet által szeptember 3. napján megkötött megbízási szerződés ellenértékeire vonatkozóan lefolytatta a bizonyítási eljárást. A határozatban foglaltakat nem vélelmezte, hanem a rendelkezésre álló szerződésekre és számlákon alapuló számításokra alapozta. A december 20.-án elvégzett szerződésmódosítás által nem változott meg sem parkolási övezetben történő parkolás-üzemeltetésnek a Józsefváros Közterületfelügyelet által alkalmazott informatikai rendszerrel történő kezelése, koordinálása, az ehhez kapcsolódó szoftveres háttértevékenység biztosítása és a mindenkori jogszabályoknak megfelelően történő adatkezelés szolgáltatás, sem a parkolási övezet területén lévő automaták bevételeinek magas szintű kezelése, átszámolása, címlet szerinti szortírozása, valamint azok banki szállításra kész zsákolása szolgáltatás műszaki tartalma, ezért minden alapot nélkülöz az a felperesi állítás, hogy a két azonos műszaki tartalmú szolgáltatás ellenszolgáltatásnak az összege különböző lenne. Rámutatott arra, hogy a felperes nem támasztotta alá keresetében előadott ellenértéket számítást, míg a 3 db forint + Áfa havidíjról 7

8 szóló számla összességében vonatkozik a szeptember 3. napján megkötött megbízási szerződés III.3. pontjában meghatározott szolgáltatások ellenértéke és a forint + Áfa havidíjból semmilyen módszerrel nem lehet megkapni a forint + Áfa és a forint + Áfa összegeket. A felperes azt az állítását sem támasztotta alá, hogy a szeptember 3. napján megkötött megbízási szerződés II.3. pontja szerinti forint + Áfa megbízási díj miképpen volt hatással a forint + Áfa összeg kialakulására. A felperes az alperes szerződés érvénytelenségének megállapításra irányuló keresetre tett ellenkérelmében annak elutasítását kérte, költséget igényelt. Előadta, hogy a megkötött szerződések nem voltak jogszabálysértőek, így azok nem érvénytelenek. Mindehhez, költségigény nélkül, a III. rendű alperes csatlakozott. A felperes keresete alaptalan, az alperes keresete alapos. A közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálatát a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) a, és Kbt a értelmében a felperes törvényes határidőben benyújtott, keresetlevélben előterjesztett keresettel kérheti. A Kbt (1) biztosítja, hogy az alperes - ha az ügy érdemében hozott határozatában a 127. (1) bekezdés szerinti jogsértést állapít meg - pert indítson a szerződés érvénytelenségének kimondása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt. A közigazgatási perben, és a törvényi felhatalmazás alapján a szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti egyesített perben -eltérésekkel - érvényesülnek a Pp. XX. fejezeti szabályai, köztük a Pp a, a kereseti kérelemhez kötöttség elve. Közigazgatási perben a bíróság nem teljes körű, hanem jogszerűségi felülvizsgálatot végez, melynek során döntésének terjedelmét a közigazgatási illetőleg a polgári pert megindító keresetben megjelölt jogszabálysértés, petítum határolja be. A felülvizsgálat körét illetően rögzíteni kell, hogy a felperes keresetében az alperesi határozat felülvizsgálatát részben kérte, nem támadta az alperesi határozatnak azt a megállapítását, amely a felperes és a Józsefvárosi Közterület-felügyelet által kötött szerződések tekintetében megállapította a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése sérelmét. A bíróság a 10. sorszámú végzésében a pert, a szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított részében, a Józsefvárosi Közterület-felügyelet jogutódja, a Józsefvárosi Parkolás-üzemeltetési Szolgálat vonatkozásában megszüntette. Mindez a bíróság döntésének terjedelmére nézve azt eredményezte, hogy a bírósági felülvizsgálatnak nem lehetett tárgya a 8

9 Józsefvárosi Közterület-felügyelettel kötött szerződések közbeszerzési jogi megítélése, illetőleg a polgári részt illetően a bíróság a perben nem álló, az alperes által a keresetben III. rendű alperesként megjelölt félre megállapítást, kötelezést nem tehetett, kizárólag január 1-jei és a december 15. napján kelt bérleti szerződések érvényességéről hozhatott döntést. A bíróság ekként vizsgálta felül az alperesi határozat jogszerűségét, és ennek függvényében az alperes keresetét, és állapította meg a tényállást a Pp (1) bekezdésére figyelemmel a rendelkezésre álló közigazgatási iratok, valamint a felek előadása és a becsatolt okirati bizonyítékok egybevetése alapján, a bizonyítékokat a maguk összességében értékelve és meggyőződése szerint elbírálva. A per eljárásjogi jogkérdése a Ket. 50. és 72. -a alapján az volt, hogy a beszerzett bizonyítékoknak az alperes helyes bizonyító erőt tulajdonított-e, a bizonyítékok egybevetésére és a maguk összességében való értékelése, azaz tényállás-megállapítása, mérlegelése helyes volt-e. Ennek megítélése során nem volt figyelmen kívül hagyható, hogy a Pp ának (1) bekezdésére szerint eljárásjogi jogszabálysértés miatt a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezésének akkor van helye, ha az eljárási jogszabálysértés az ügy érdemére is kihat. A bíróság értékelte azt is, hogy a Pp (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp (1) bekezdése értelmében a per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el. A Ket. 50. (1) bekezdése alapján az alperesnek a tényállást kellő mértékben fel kellett tárnia, mégpedig az eljárási szabályok betartásával. A megállapított tényállásból kinyert jogilag releváns tények, körülmények, adatokat mérlegelésével, okszerűen kellett a tényállást megállapítania, e körben meggyőződnie a tényállás tisztázása körében a jogi jelentőségű tények fennállásáról vagy fenn nem állásáról. A bizonyítandó tények fennállásáról kétféle módon győződhet meg, közvetlen észlelés vagy bizonyítási eszközök segítségével. A perbeli esetben az alperes a tényállás megállapításához beszerezte a szerződéseket(számlákat), amely a bíróság álláspontja a jogilag releváns tények feltárására irányuló, törvényesen megválasztott és alkalmas bizonyítási eszköz volt annak a ténybeli megállapítására, hogy a becsült érték számításánál az alperes milyen (szám) adatokat vehetett alapul. A bíróság szerint az alperes döntése a fentebb hivatkozott bizonyítási eszköz megválasztása, a tényállásbeli és mérlegelési hiba miatt nem sértett eljárásjogi rendelkezést, a következők miatt: Nem 9

10 cáfolt alperesi megállapítás, hogy a felperesnek egybe kellett volna számítania szeptember 3. napján kötött szerződésnek a december 20.-án törölt műszaki tartalmú beszerzése ellenszolgáltatásának az értékét a III. rendű alperessel november 22. napján kötött és december 15-én módosított szerződés ellenszolgáltatásának értékével, továbbá a január 1. napján és december 15. napján kötött szerződések ellenszolgáltatásának értékével, azaz a parkolás-üzemeltetésnek informatikai rendszerrel történő kezelése, koordinálása, az ehhez kapcsolódó szoftveres háttértevékenység biztosítása, adatkezelés tárgyú beszerzések értékét, a komplex parkolás-ellenőrzési ügyviteli rendszer beszerzésének és a SIM kártyák beszerzésének az értékével. A szeptember 3.-ai megbízási szerződés III.2. pontja egyszeri forint + Áfa megbízási díjat határozott meg, amelyhez hozzá kellett adni a január 2. napjáig teljesített, a parkolás-üzemeltetésnek informatikai rendszerrel történő kezelése, koordinálása, az ehhez kapcsolódó szoftveres háttértevékenység biztosítása, adatkezelés tárgyú beszerzések értékét. Ennek havi díja - követve a szerződés III.3 pontját - a forint + Áfa volt. Tulajdonképpen ennek megosztását sérelmezte a felperes. Az alperes úgy számolt, hogy forint + Áfa havidíjból levonta a parkolóautomaták bevételeinek kezelése, átszámolása, címlet szerinti szortírozása, valamint azok banki szállításra kész zsákolása tárgyú beszerzések forint + Áfa havidíját (amelyet a december 20-ai szerződésmódosításban is ezen az értékek számítottak a felek), amely forint + Áfa/hónap. Végül az így kapott összegekhez adta hozzá a SIM kártyák bérletének díjait 24 hónapra felszorzott értékét.így alakult ki a beszerzések egybeszámított becsült értéke, a forint, amely - az alperes helytálló következtetése szerint - meghaladta a évre érvényes nemzeti közbeszerzési értékhatárt, a forintot. Elfogadta a bíróság azt az alperesi megállapítást, hogy a december 20.-án elvégzett szerződésmódosítás által nem változott meg sem parkolási övezetben történő parkolás-üzemeltetésnek a Józsefváros Közterületfelügyelet által alkalmazott informatikai rendszerrel történő kezelése, koordinálása, az ehhez kapcsolódó szoftveres háttértevékenység biztosítása és a mindenkori jogszabályoknak megfelelően történő adatkezelés szolgáltatás, sem a parkolási övezet területén lévő automaták bevételeinek magas szintű kezelése, átszámolása, címlet szerinti szortírozása, valamint azok banki szállításra kész zsákolása szolgáltatás műszaki tartalma. Tekintve, hogy a két szolgáltatás azonos műszaki tartalmú, az ellenszolgáltatásnak összege is azonosan határozható meg - nem a 10

11 felek polgári jogviszonyának szempontjából, hanem közbeszerzési jogi szempontból -, a becsült érték számítása során. A felperes csak állította, de a Pp szerinti módon nem bizonyította, hogy a szerződő fél a parkolóautomaták bevételeinek kezelése, átszámolása, címlet szerinti szortírozása, valamint azok banki szállításra kész zsákolása részfeladatot forintért látta el, míg a parkolásüzemeltetésnek a Józsefvárosi Közterület-felügyelet által alkalmazott informatikai rendszerrel történő kezelésével, koordinálásával, az ehhez tartozó szoftveres háttértevékenység biztosításával, adatkezelése forint ellenszolgáltatásért történt volna. E mellett a felperesi számításból nem tűnt ki, hogy figyelembe vette volna szeptember 3. napján megkötött megbízási szerződés egyszeri forint + Áfa megbízási díját. A bíróság mindezek alapján arra az álláspontra jutott, hogy az alperesi határozat megfelelt a felperes által kifogásolt eljárásjogi jogszabályoknak, az alperes meggyőző érveléssel adott számot a jogi megítélés során figyelembe vett tényekről és azok mérlegeléséről. Az eljárásjogi hiba hiánya azt eredményezte, hogy az alperes helyesen számolta a becsült értéket, amiből egyenesen következik az az alperesi anyagi jogi megállapítás jogszerűsége is, hogy a felperes a III. rendű alperessel kötött szerződés során jogsértő módon (Kbt. 18. (1) és (2) bekezdése, ára tekintettel a Kbt a ) mellőzte a közbeszerzési eljárás lefolytatását. Az alperes érdemi döntésének jogszerűségét az is alátámasztja, hogy - a felperes által nem vitatottan - a Józsefváros Közterület-felügyelettel kötött szerződések egybeszámított becsült értéke forint volt, és ehhez kellett (a határozat 19. oldal 3. bekezdése szerint) hozzászámítani a III. rendű alperessel kötött szerződések értékét. Miután a felek között nem volt vita abban, hogy felperes a Kbt. alanya, és az általa beszerzett szolgáltatás a Kbt. tárgyi hatálya alá tartozik, az az érvelése pedig, hogy a beszerzett szolgáltatás becsült értéke a nemzeti közbeszerzési értékhatár alatt maradt nem vezetett eredményre, bíróság a felperes keresetét alaptalannak ítélte, ennek következményeként megállapította a megkötött szerződések érvénytelenségét, azzal, hogy e két szerződést a határozathozataláig terjedő időre érvényessé nyilvánította. A közbeszerződési szerződések hatályossá nyilvánítása mindkét jogviszonyban - a klasszikus polgári kötelmek és a közbeszerzési szerződések esetében is - azt a törvényi célt szolgálja, hogy az egyébként érvénytelen szerződés, amelyből nem 11

12 fakadhatnak jogok és kötelezettségek, mégis alkalmas legyen arra, hogy egyes jogkövetkezmények levonhatók legyenek (polgári jogban a teljesítetlenül maradt szolgáltatás elszámolása, a jogalap nélküli gazdagodás kiküszöbölésére). A szerződés érvényessé (polgári jogi terminológia szerint hatályossá) nyilvánításával a közigazgatási bíróság is elismeri a fennálló tényhelyzetet, vagyis azt, hogy szerződés kölcsönös teljesítésével a Kbt.-be ütköző módon megkötött szerződés és beszerzés teljesedésbe ment. Ez azonban nem vezethet a szigorú Kbt.-ben rendelt közjogi szankciók hiányához, ha a szerződéses kötelezettségeket már egészében teljesítették. Ebben az esetben a bíróság a szerződés hatályossá nyilvánításával a közbeszerzési jogsértés Kbt. szerinti jogkövetkezményeinek levonásáról rendelkezik, így a felperesnek az a hivatkozása, hogy a szerződés megszűnt, nem lehetett akadálya az érvényessé nyilvánításnak. Az ajánlatkérő - a perbeli esetben a felperes - feladata és felelőssége annak végiggondolása, hogy mikor, mit kíván beszerezni és adott beszerzési igényét hogyan kívánja megvalósítani. A konkrét beszerzési igénye függvényében neki kell döntenie arról, hogy a beszerzés a Kbt. hatálya alá tartozik-e vagy sem. A Kbt. rendelkezései kogensek, vagyis a jogalkotó adott alanyi kör, adott beszerzési igényeinek teljesítésére a Kbt. szabályozását, (hatályát) fenntartja, ettől való eltérésre felhatalmazást nem adva, speciális normát arra a helyzetre, amellyel a felperes is szembesült, nem alkotott. Ebből pedig nem vonható le más következtetés, Dmint az, hogyha a közbeszerzési törvény személyi és tárgyi hatálya alá tartozó valamely ajánlatkérő (így a felperes) a beszerzési igényét ettől eltérő módon elégíti ki függetlenül annak indokától - a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésének következményeit - a jelen törvényi környezetben - viselni kénytelen. Ennélfogva a felperesnek a szükséghelyzetre, és a szándékosság hiányára tett előadása - megjegyezve, hogy a Kbt. e jogsértés tekintetében semmilyen módon nem osztályozza a jogsértőket a tudati állapotuk (szándékos vagy gondatlan) szerint - a jogsértés orvoslására nem alkalmas. A Kbt (4) bekezdése lehetőséget biztosít, illetőleg a perbeli jogsértés esetére kötelezettséget ír elő az alperesnek arra, hogy a jogsértés megállapítása mellett bírságot szabjon ki. Az alperes a bírságot kiszabta, ennek során tételesen számba vette annak kiszabása és mértéke megállapításánál figyelembe vett szempontokat, amelyeket súlyozott is a felperes javára/terhére értékelendő körülményekként. A felperes egyik mérlegelési szemponttal sem szállt vitába, egyetlen olyan körülményre sem mutatott rá, amelynek mérlegelésével a bírság mértéke tekintetében az alperes más 12

13 határozati következtetésre jutott volna. Ellenben az alperes a határozatában a mérlegelés szempontjairól számot adott, indokolásból a bírság kiszabásának mérlegelési szempontjai megállapíthatóak voltak, a figyelembe vett szempontok mérlegelésének okszerűsége kitűnt, ehhez képest az az általános felperesi érvelés, hogy a bírság mértéke nem igazodik a jogsértés súlyához önmagában a szankció mértékének csökkentésére kellő alapul nem szolgálhatott, miután az alperes a jogszerűen alátámasztott bírság mértékével a megszabott jogszabályi keretek (15%) között maradt. A Kbt (4) - (5) bekezdései értelmében ha, a bíróság megállapítja a szerződés érvénytelenségét, - mit a perbeli esetben a Kbt (1) bekezdése a) pontjában meghatározott ok miatt - akkor az érvénytelenség jogkövetkezményeit a Ptk.-ban és Kbt.-ben meghatározottak szerint kell alkalmaznia. A mellett, hogy e jogszabályhely (5) bekezdése értelmében bírságot köteles kiszabni, amelynek összege - az eset összes körülményét figyelembe véve - legfeljebb a szerződés értékének tizenöt százaléka lehet. A bírság kiszabása és mértéke mérlegelése során a bíróság az alábbiakra volt figyelemmel: A Kbt. alanyi hatálya alá tartozó szervezetek a Kbt. szabályai szerint kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzéseiket a közpénzek ésszerű és hatékony felhasználása, nyilvános ellenőrizhetősége, a verseny biztosítása érdekében. A törvényi cél megvalósításának elősegítéseként kerültek átültetésre azok a közösségi szabályok, amelyek azoknak a szerződéseknek az elkerülésére, illetve reparálhatóságára tartalmaznak megoldásokat, melyek a közpénzek felhasználásával, de az arra alkotott törvény egyes előírásainak megsértésével jönnének, vagy jöttek létre. így került sor a szerződéskötési moratórium bevezetésére, illetve egyes, a Kbt. szabályait sértő módon megkötött szerződés semmisségének törvényi kimondására és a bíróság előtti megtámadás előírására. E jogsértések jellemzően olyan, a Kbt. alanyi hatálya alá tartozó szervezet döntésének, vagy döntéseinek következményeként megkötött szerződésből fakadnak, amely döntésekre a szerződésben résztvevő gazdasági szereplőnek semmilyen ráhatása nincs. A közbeszerzési eljárás mellőzése, a kivételesen választható, hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatása ilyen, az ajánlatkérő részéről megvalósuló jogsértés lehet. A Kbt. nem szabályozza, kit terhel a bírság. A bírság szankció célját tekintve azonban a Kbt. alanyi hatálya alá tartozókat hivatott a jogkövető magatartásra szorítani, amely a Kbt. előírásainak betartását kell jelentse. A bírság ugyanis 13

14 éppen nem a kötelmi jogviszony sajátja, az kizárólag a Kbt. speciális előírásaiból fakad, a szerződésben nem szereplő harmadik személy, a hatóság kényszeríti ki azt, az által, hogy törvényi kötelezettsége áll fenn a szerződő felek között létrejött kötelmi jogviszonyba kívülről beavatkozni függetlenül attól, hogy a szerződésben szereplő felek között van-e jogvita, vagy sem. A jogsértés szankciója egyfelől a szerződés Kbt szerinti semmissége, amelynek sajátos, a Kbt. szerinti érvénytelenségi per a következménye, ez a szerződő feleket egyaránt sújtja, másfelől bírságot kell kiszabni, amely a tényleges jogsértőt kell sújtsa. A közbeszerzési határozat szerint a jogsértő az ajánlatkérő volt, a perben nem merült fel olyan adat, amely ehhez képest az ajánlatkérővel szerződő, az eljárásfajta választására ráhatással nem bíró gazdasági szereplővel, azaz a III. rendű alperessel szemben is indokolt volna bírság szankciót. A bíróság a vizsgált esetben a bírság megállapítása során figyelembe vette azt is, hogy a felperes és a III. rendű alperes között létrejött szerződéseket a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg, ugyanakkor a becsült érték számításnál olyan szerződést is figyelembe kellett venni, amely más szerződő félhez kapcsolódik, amelyre a III. rendű felperesnek ráhatása nem lehetett. Mindezt mérlegelve a bíróság a III. rendű felperes esetében bírság kiszabását nem tartotta indokoltnak, míg a felperessel szemben igen. Ennek során tekintettel volt arra, hogy a polgári perre tartozó rész pertárgy értéke - lévén a szerződés érvényességének a vizsgálata a per tárgya - a szerződéses érték. Ez - a permegszüntetés eredményeképpen - az alperesi határozat alapján nem más, mint a per tárgyát képező két szerződés együttes értéke: forint. A bírság mértékét a bíróság ezért a felperes és a III. rendű alperes között létrejött az alperes által meghatározott és a felperes által elfogadott két szerződés értékének ( , -Ft.) 15 %-án belül, 10 %-ban, forintban határozta meg. Ennek során mérlegelte, hogy ajánlatkérő súlyos közbeszerzési jogsértést követett el, olyan közbeszerzési jogsértést, amely utólag nem reparálható. Ugyanakkor figyelembe vette a bíróság azt is, hogy a felperesnek e feladatot önkormányzati rendelet alapján kellett ellátnia, azt határidőben meg kellett kezdenie, miközben közbeszerzési jogorvoslati eljárás miatt csak határozott idejű szerződéseket tudott kötni. Mindezek alapján a bíróság a rendelkező részben foglaltak szerint döntött és a II. rendű felperesnek, egyben I. rendű alperesnek a szerződés érvénytelenségének megállapítására és a bírság kiszabására irányuló kereseti kérelmét alaposnak 14

15 találta. A bíróság a Pp. 78. (l)-(2), 79. (2) bekezdése alapján a pervesztes felperest és a III. rendű alperest kötelezte a perköltség megfizetésére, melynek összegét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM. rendelet 3. (3) bekezdés alapján határozott meg, figyelemmel az alperesi képviselő által kifejtett munka színvonalára, időigényességére, a pertárgy értékére, illetve a perben tartott tárgyalások számára, amelyből egy tárgyaláson volt jelen. A felperes az illetékekről szóló évi XCIII. törvény (Itv.) 39. (3) bekezdés a) pontja, és a 42. (1) bekezdés a) pontja alapján megállapított, a tárgyi illeték feljegyzési jog ellenére lerótt kereseti illeték viselésére köteles, melynek összege forint, továbbá egyetemlegesen köteles viselni a felperes és a III. rendű alperes a szerződés érvénytelensége tárgyában előteij esztett kereseti kérelemmel érvényesíteni kívánt követelés alapján, az Itv. 39. (1) bekezdése és a 42. (1) bekezdés a) pontjának megfelelően meghatározott illetékalap ( , -Ft.) után számított forint kereseti illetéket. Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét, illetve annak kizártságát egyaránt a Kbt (3) bekezdése biztosítja. Budapest, év május hó 10. dr. Szőke Mária s.k. bíró 15