IRIS Global Health Survey 2011

Átírás

1 IRIS Global Health Survey 2011 Magyarországi eredmények Andrási Tamás üzletfejlesztési igazgató

2 Háttér és módszertan Az egészségügy kérdése minden embert és országot érint őszén az IRIS Network 28 országra kiterjedő kutatást végzett, a hazai eredményeket a hálózat kizárólagos magyar tagjaként a BellResearch készítette el. A kutatás minden országban sztenderd, azonos kérdőív mentén történt, és a következő kiemelt területeket foglalta magában: Általános és saját egészségi állapot megítélése Egészségügyi ellátórendszer megítélése Egészségügyhöz kapcsolódó szolgáltatások igénybevétele Az egészségügyi ellátásról/kezelésről való döntés körülményei Mentális és folyamatos gyógyszeres kezelések igénybevétele Az adatfelvétel az adott országban leginkább megfelelő módszerrel zajlott, online, telefonos és személyes technikák alkalmazásával. A nemzeti minták a felnőtt lakosságot reprezentálják. Világszerte összesen 22 ezer interjú készült. Magyarországon a BellResearch 500 főt kérdezett meg telefonon. A hazai minta életkor, nem, régió, településtípus szerint képezi le a 18 év feletti lakosságot. 2

3 Vezetői összefoglaló A lakosság fele saját egészségi állapotát jónak, harmada közepesnek találja. Kifejezetten rossznak vagy kiválónak egy-egy tized véli. A testmozgás, az étrend és az alvás a válaszadók szerint jobban meghatározza az általános egészségi állapotot, mint a stressz, az alkohol és a dohányzás. A lakosság 78%-a szerint az egészségügyi ellátórendszer helyzete válságos, minőségén és az érzékenyebb rétegek ellátásán szükséges lenne javítani. Erre a legtöbben továbbra is a kormányzattól várnak segítséget, a problémáért a rendszer nem megfelelő finanszírozását okolják. Az elmúlt évben háziorvosi és szakorvosi ellátást vettek igénybe a legtöbben hazánkban, de fizetős rendelésre is minden ötödik lakos jár. A magyarok az egészségügyi kezelésről orvossal konzultálva együtt döntenek. Elenyésző az önállóan döntők, illetve a döntést csak az orvosra bízók aránya. Az egészségügyi problémákkal kapcsolatban a legtöbben az internetes honlapokról, az orvosi rendelőkben elhelyezett szórólapokról, a TV- és rádióműsorokból, sajtótermékekből és könyvekből tájékozódnak. Azoknál, akik több forrásból is informálódnak, mindenképpen megjelenik a személyes orvosi konzultáció iránti igény, amelyet a személyes kapcsolatok [család, barátok és gyógyszerész] és az internetes honlapok követnek. A leggyakoribb gyógyszerrel kezelt kór a magas vérnyomás, melyet a szívbetegség követ. A cukorbetegség és a magas koleszterinszint is gyakori betegség Magyarországon. 3

4 IRIS Global Health Survey Egészségi állapot 4

5 Az általános egészségi állapotot befolyásoló tényezők A magyar válaszadók szerint a testmozgás, az étrend és az alvás jobban meghatározza az általános egészségi állapotot, mint a stressz, az alkohol és a dohányzás. A nemzetközi átlaghoz viszonyítva a magyarok kevésbé gondolják az egészségre károsnak a túlzott mennyiségű alkohol fogyasztását, illetve a dohányzást. Az általános egészségi állapotot befolyásoló tényezők A végzett fizikai testedzés/testmozgás szintje, nehézsége A személy víz és élelmiszerellátására hatással lévő szennyezőanyagok Nem elegendő mennyiségű vagy minőségű alvás Az adott személy által rendszeresen követett étrend Légszennyezés A családban jellemző, egészségére vonatkozó előzmények, genetika Életszemlélet, jövőszemlélet, jövőre vonatkozó kilátások Receptre felírt gyógyszerek szedése Stressz és aggodalmaskodás/aggódás A rendszeresen fogyasztott alkohol mennyisége Dohányzás % 20% 40% 60% 80% 100% Rendkívül fontos Meglehetősen fontos Bázis: összes válaszadó, n=500 5

6 Saját általános egészségi állapot A magyar lakosság egytizede saját egészségi állapotát kiválónak, fele pedig jónak tartja. Az emberek egyharmada kielégítőnek, kb. tizede pedig kifejezetten rossznak ítéli állapotát. Nemzetközi összehasonlításban Magyarország ezzel az eredménnyel az európai mezőny utolsó harmadában végzett. Saját általános egészségi állapot megítélése [Skálás értékelés, melynek végpontjai: 1 - Kiváló, 4- Rossz] Saját általános egészségi állapot megítélése néhány vizsgált országban Rossz 8% 1% Kiváló 11% Nemzetközi átlag Írország USA Németország 9 73 Közepes 34% Jó 46% Románia Magyarország Oroszország Kitűnő Jó Bázis: összes válaszadó, n=500 6

7 IRIS Global Health Survey Magyarország egészségügyi ellátórendszere 7

8 Az egészségügyi ellátórendszer megítélése [1] A magyar lakosság több mint háromnegyede szerint a magyar egészségügyi ellátórendszer helyzete válságos, vagy a válságos állapot felé halad. A negatív megítélés Európában nagyjából általános, de nálunk nagyobb arányban csak az oroszok, görögök, lengyelek, ukránok és románok gondolják rossznak az egészségügyi ellátórendszerüket. A magyarok háromnegyede úgy véli, hogy az egészségügyi kiadások fedezése a kormány feladata. A magyar egészségügyi ellátórendszer megítélése A lakosság egészségügyi kiadásainak fedezése főképpen kinek a feladata kellene, hogy legyen? Már válságos állapotban van 41% 3% Tökéletes 0,1% Általánosságban véve jó 19% A válságos állapot felé halad 37% A magánszemélyeké 14% Bázis: összes válaszadó, n=500 Bázis: összes válaszadó, n=500 11% Az adórendszeren keresztül a kormányé 75% 8

9 Az egészségügyi ellátórendszer megítélése [2] A vizsgált 28 ország közül egyedül Magyarországon figyelhető meg, hogy a többség a rendszer nem megfelelő finanszírozásában látja az egészségügyi ellátásban fennálló problémák forrását, míg a többi országban a rendszer elégtelen működését okolja a többség. A magyarok kétharmada szerint a kormány nem megfelelő módon kezeli az egészségügyi kérdéseket. Az egészségügyi ellátásban fennálló problémákért felelős tényezők A rendszer nem megfelelő működtetése 37% 11% Bázis: összes válaszadó, n=500 A rendszer nem megfelelő finanszírozása 52% Egyetértés a kormány magatartásával, ahogyan az egészségügy kérdését/problémáit kezeli [Skálás értékelés, melynek végpontjai: 1- Teljes mértékben egyetért, 4- Teljes egészében elutasítja] Teljes egészében elutasítja (4) 29% 9% Bizonyos tekintetben elutasítja (3) 27% Bázis: összes válaszadó, n=500 Teljes mértékben egyetért (1) 4% Bizonyos mértékig egyetért (2) 31% Átlagos megítélés: 2.9 9

10 Az egészségügyi ellátórendszer megítélése [3] A magyar egészségügyi ellátás megítélése vegyes, minőségén és a társadalom érzékenyebb, sebezhetőbb rétegeinek ellátásán szükséges lenne javítani. Mennyire van meggyőződve arról, hogy? [Skálás értékelés, melynek végpontjai: 1- Teljes mértékben meg vagyok győződve, 4- Egyáltalán nem vagyok erről meggyőződve] Az orvostudomány és a gyógyszeripar termékei képesek lesznek arra, hogy megoldják azon egészségügyi problémák többségét (esetleg mindegyikét) amelyekkel ma Magyarországnak szembe kell néznie ,52 Magyarországon mindig elérhető lesz a minőségi egészségügyi ellátás Ön és családja számára, amikor Önöknek erre szükségük lesz ,74 Magyarország jól gondoskodik a társadalom sebezhetőbb, érzékenyebb rétegeinek egészségéről/egészségügyi ellátásáról ,88 Magyarország egészségügyi ellátórendszere a világon a legjobbak közé tartozik ,21 Bázis: összes válaszadó, n=500 0% 20% 40% 60% 80% 100% Teljes mértékben meg vagyok erről győződve (1) Többé-kevésbé meg vagyok erről győződve (2) Nem igazán vagyok erről meggyőződve (3) Egyáltalán nem vagyok erről meggyőződve (4) 10

11 IRIS Global Health Survey Egészségügyhöz kapcsolódó szolgáltatások igénybevétele 11

12 Egészségügyi szolgáltatások igénybevétele Tízből kilenc magyar igénybe vett valamilyen egészségügyi szolgáltatást a kutatást megelőző egy évben. Hazánkban az egészségügyi ellátások közül a legtöbben a TB által finanszírozott háziorvosi vagy szakorvosi ellátást vették igénybe; a magyarok a nemzetközi átlagnál számottevően magasabb arányban keresik fel házi-, illetve szakorvosukat. Fizetős szakorvosi szolgáltatást minden ötödik lakos választott. Táplálkozási tanácsadóhoz [a nemzetközi átlaghoz hasonlóan] csak a lakosság 7%-a fordult, alternatív gyógymódot [homeopátia, természetgyógyászat] pedig 10%-uk választott. Egészségügyi szolgáltatások igénybevétele Magyarországon Közegészségügyben dolgozó háziorvos Közegészségügyben dolgozó szakorvos Gyógyszerész Olyan orvos, akit a közegészségügyi ellátó rendszer nem fedez Gyógytornász Masszázsterapeuta Természetgyógyász/Homeopata Lábbetegségek szakorvosa vagy pedikűrös Csontkovács, kiropraktor Dietetikus szakember, táplálkozási tanácsadó Szociális munkás, védőnő Pszichológus Betegápoló/nővér Akupunktőr Szülésznő/bába Egyéb Fentiek közül egyik sem Választotta Nem választotta 0% 20% 40% 60% 80% 100% Bázis: összes válaszadó, n=500 12

13 Háziorvosi ellátás megítélése A háziorvosi ellátással a magyar válaszadók közel fele nagyon, további 44%-a pedig többnyire elégedett. Ezzel az eredménnyel az élvonalban, a világ- és európai átlag felett állunk. A háziorvosi ellátás megítélése Magyarországon [Skálás értékelés, melynek végpontjai: 1- Nagyon elégedett, 4- Rendkívül elégedetlen] Többékevésbé elégedetlen (3) 6% Többé kevésbé elégedett (2) 44% Rendkívül elégedetlen (4) 2% 1% Nagyon elégedett (1) 47% Átlagos elégedettség: 1.62 Bázis: az elmúlt évben közegészségügyben dolgozó háziorvosi szolgáltatásban részesülők, n=390 Hollandia Magyarország Németország Olaszroszág Lengyelország Oroszország A háziorvosi ellátás megítélése TOP6 vizsgált országban Nagyon elégedett Több-kevésbé elégedett 13

14 IRIS Global Health Survey Döntés az egészségügyi ellátásról, kezelésről 14

15 Egészségügyi ellátás döntésének mechanizmusa A háziorvosokkal szemben támasztott bizalom megmutatkozik az egészségügyi ellátással kapcsolatos döntéshozatalban is: a magyarok túlnyomó többsége [79%] az orvossal közösen hozza meg a kezelésekkel kapcsolatos döntéseket, ami a legmagasabb európai arány; ugyanakkor csak minden tizedik páciens bízza magát teljes mértékben a szakemberre. Döntéshozatal egészségügyi ellátással kapcsolatos kérdésekben Magyarországon Döntéshozatal egészségügyi ellátással, kezeléssel kapcsolatos kérdésekben [TOP4 vizsgált országban] 1% Az orvos dönt 11% A páciens dönt [nem orvostól származó információk alapján] 9% Nemzetközi átlag USA Magyarország Németország Románia Az orvossal konzultálva, közösen 79% 0 25 Az orvossal konzultálva, közösen Az orvos dönt A páciens dönt [nem orvostól származó információk alapján] Nem tudja / nem válaszolt Bázis: összes válaszadó, n=500 15

16 Egészségügyi tanácsadás igénybevétele A magyarok többsége az elmúlt évben egészségügyi problémákkal kapcsolatban főként saját háziorvosától kért tanácsot. Jellemző még, hogy szakorvoshoz, gyógyszerészhez fordulnak, illetve a család és barátok véleményét is kikérik. Egészségügyi tanácsadás igénybevétele Saját háziorvos Egy vagy több szakorvos Család, barátok Gyógyszerész Nem saját háziorvos vagy általános orvos Más egészségügyi szakember, de nem orvos Olyan személy(ek), akiket Ön csak közösségi hálózaton keresztül ismer Személy, akinél hasonló tünetek alapján betegséget diagnosztizáltak Lelki/szellemi tanácsadó, vezető Egy vagy több betegtanácsadó csoport/szervezet Egyéb Választotta Bázis: összes válaszadó, n=500 Nem választotta 0% 20% 40% 60% 80% 100% 16

17 Információforrások egészségügyi problémák esetén Az egészségügyi problémákkal kapcsolatban legtöbben [38%]az internetes honlapokról tájékozódnak; ez az arány elmarad az 51%-os nemzetközi átlagtól. Gyakori információforrást jelentenek ezen kívül az orvosi rendelőkben elhelyezett szórólapok, tájékoztatók, a TV- és rádióműsorok, valamint a sajtótermékek. A témába vágó könyveket minden hatodik magyar olvas. Egészségügyi problémák esetén használt információforrások Honlapok Orvosi rendelőkben kitett szórólapok, tájékoztató füzetek TV- vagy rádióműsorok Napilapok, újságok, folyóiratok Könyvek Saját postaládájába postai úton érkező vagy bedobott szórólapok Egyéb Internetes chat szobák, blogok, fórumok Közösségi oldalak DVD vagy CD lemezek Okostelefon alkalmazások Telefonos információs vonalak Választotta Bázis: összes válaszadó, n=500 Nem választotta 0% 20% 40% 60% 80% 100% 17

18 Információforrások egészségügyi problémák esetén [2] Honlapot használók összesen: 38% Kifejezetten egy adott betegséggel foglalkozó honlapok Egészségügyi témájú lexikon jellegű honlapok Étkezéssel, táplálkozással foglalkozó honlapok Olyan honlapok, amelyeken betegek értékelik/minősítik orvosaikat Gyógyszergyárak által szponzorált/működtetett honlapok Egyetemek vagy kórházak/klinikák/szakrendelők honlapjai Gyakorlatokat, feladatokat tartalmazó honlapok Betegtanácsadó szervezetek, csoportok honlapjai Televíziós egészségügyi csatornák, műsorok honlapjai Orvosi egyesületek, társaságok honlapjai Egészségügyi vonatkozású, de állami üzemeltetésű honlapok Választotta Nem választotta 0% 20% 40% 60% 80% 100% Bázis: az elmúlt évben honlapon tájékozódók, n=189 Magánszemélyek Facebook oldalai Betegtanácsadó csoportok/szervezetek Facebook oldala Bármely gyógyszergyár Facebook oldala 14 Közösségi oldalakat használók összesen: 8% % 20% 40% 60% 80% 100% Bázis: az elmúlt évben közösségi oldalakon tájékozódók, n=41 18

19 Információforrások egészségügyi problémák esetén [3] A több információforrást megnevezőknél mindenképpen megjelenik a személyes orvosi konzultáció iránti igény, amelyet a személyes kapcsolatok [család, barátok és gyógyszerész] és az internetes honlapok követnek. Egészségügyi problémák esetén használt információforrások Saját háziorvos Egy vagy több szakorvos Család, barátok Kifejezetten egy adott betegséggel foglalkozó honlapok Egészségügyi témájú lexikon jellegű honlapok Gyógyszerész Orvosi rendelőkben, rendelőintézetekben, szakrendelőkben kit Étkezéssel, táplálkozással foglalkozó honlapok TV- vagy rádióműsorok Napilapok, újságok, folyóiratok Nem saját háziorvos vagy általános orvos Könyvek Más egészségügyi szakember, de nem orvos Internetes chat szobák, blogok, fórumok Egyéb említések Bázis: egészségügyi kérdések/problémák megválaszolására 4 vagy annál több információforrást használók, n= % 10% 20% 30% 40% 50% 60% Legfontosabb Második legfontosabb Harmadik legfontosabb

20 IRIS Global Health Survey Folyamatos gyógyszeres kezelést igénylő betegségek 20

21 Depresszió és mentális egészségügyi problémák A magyarok 16%-ának életét befolyásolja mentális betegség, depresszió akár közvetlenül, saját tapasztalat alapján, akár közeli családtagon keresztül. Ez nemzetközi összehasonlításban alacsony aránynak számít: Németországban és Franciaországban például a lakosság harmada, Finnországban, Chilében és Ausztráliában pedig az emberek kb. fele tapasztalt mentális betegséget. Az alacsony tapasztalati arány ellenére a magyarok háromnegyede mégis úgy gondolja, hogy a depresszió, illetve a mentális betegségek általánosságban jellemző problémát jelentenek hazánkban. Valaha depressziót, mentális zavart, vagy öngyilkosságot/öngyilkossági kísérletet tapasztalt-e? Magyarország helyzete a depresszió, mentális egészségügyi problémák vagy öngyilkosságra való hajlam tekintetében 4% Igen 16% Általánosságban és széleskörűen nem jellemző 16% 9% Nem 80% Általánosságban és széleskörűen jellemző 75% Bázis: összes válaszadó, n=500 Bázis: összes válaszadó, n=500 21

22 Leggyakoribb gyógyszeres kezelést igénylő betegségek A leggyakoribb gyógyszerrel kezelt kór Magyarországon a magas vérnyomás, mely a felnőtt lakosság több mint negyedét érinti. Ez az arány jócskán felülmúlja a nemzetközi arányt [13%]. Második helyen a szívbetegség áll, melyet a cukorbetegség és a magas koleszterinszint követ. Leggyakoribb gyógyszeres kezelést igénylő betegségek Magyarországon Magas vérnyomás Szívbetegség Diabetes (cukorbetegség) Magas koleszterinszint Asztma Rák Gyomorfekély vagy komoly emésztési zavar MS (sclerosis multiplex- meszesedés) Parkinson kór Egyéb , % 10% 20% 30% 40% 50% Bázis: összes válaszadó, n=500 22

23 IRIS Global Health Survey A válaszadók demográfiai jellemzői 23

24 A válaszadók demográfiai jellemzői [1] A megkérdezett neme Nő 53% Férfi 47% 60 év feletti 26% év között 30% A megkérdezett kora 1% 18 év alatt 2% év között 14% év között 27% Bázis: összes válaszadó, n=500 Bázis: összes válaszadó, n=500 Felsőfokú 27% Iskolai végzettség 1% Alapfokú 22% Középfokú 50% Részmunkaidőben dolgozó diák 0,3% Nem dolgozó diák/tanuló 7% Nyugdíjas 35% Bázis: összes válaszadó, n=500 Bázis: összes válaszadó, n=500 Foglalkoztatottság Háztartásbeli 3% 1% Munkanélküli 6% Főállású [teljes munkaidős] alkalmazott 38% Részmunkaidős alkalmazott 5% Egyéni vállalkozó 5% 24

25 A válaszadók demográfiai jellemzői [2] Családi állapot 18 év alatti gyermekkel rendelkezők Özvegy 8% Elvált 5% 1% Egyedülálló, soha nem élt házasságban 22% 1% Van 26% Házasságban vagy párkapcsolatban él 64% Nincs 73% Bázis: összes válaszadó, n=500 Bázis: összes válaszadó, n=500 Felső-közép kategória 4% A háztartás helyzete Legfelső kategória 0,1% 9% Legalacsonyabb kategória 15% Középső kategória 44% Alsó-közép kategória 28% Bázis: összes válaszadó, n=500 25

26 Köszönjük a figyelmet! Andrási Tamás üzletfejlesztési igazgató tamas.andrasi@bellresearch.com