Honnan tájékozódnak a betegek, mire kíváncsiak, kitől várják a válaszokat? Kutatási eredmények

Átírás

1 Honnan tájékozódnak a betegek, mire kíváncsiak, kitől várják a válaszokat? Kutatási eredmények Készült: GyógyKomm Konferencia Készítette: Kun Eszter, Szinapszis Kft október 10.

2 Tartalom Egészség 1 Miért fontos a betegek tájékozódásával, tájékozottságával foglalkozni A Health Literacy koncepciója 2 Hogyan mérhető ez? 3 Egészségtudatosság Magyarországon általános áttekintés és problémás területek 4 Szegmentálódó társadalom: Tájékozódó beteg vs Tájékozatlan beteg 2

3 Miért fontos a betegek tájékozódásával, tájékozottságával foglalkozni? A Health Literacy koncepciója

4 A cél: egészségesebb társadalom, sikeres terápiák Beteg edukáció COMPLIANCE Teljes körű tájékoztatás Akik egészségüggyel foglalkoznak, nap mint nap találkoznak ezekkel a kommunikációs kihívásokkal Prevenció Miért dolgozunk ezen? ADHERENCIA EGÉSZSÉGES TÁRSADALOM Mi hiányzik a képletből?

5 A cél: egészségesebb társadalom, sikeres terápiák Beteg edukáció COMPLIANCE Teljes körű tájékoztatás Akik egészségüggyel foglalkoznak, nap mint nap találkoznak ezekkel a kommunikációs kihívásokkal Prevenció Miért dolgozunk ezen? ADHERENCIA EGÉSZSÉGES TÁRSADALOM Az emberek! A betegek igen különböző, műveltséggel, készségekkel, képességekkel rendelkeznek. Differenciált megközelítés!

6 Betegcompliance a beteg szerint A betegek fele bevallottan nem tartja be teljes mértékben az orvosi utasításokat! Az orvosi utasítások betartása 1% 3% 15% 34% 48% 1 - Teljes mértékben figyelmen kívül hagyom az előírt kezelést Teljes mértékben betartom az előírt kezelést Az orvos által javasolt életvezetési, táplálkozási tanácsok betartása 2% 5% 34% 40% 19% 1 - Teljes mértékben figyelmen kívül hagyom ezeket Teljes mértékben betartom ezeket Q: Milyen mértékben tartja be az orvosa által előírt kezelést? Milyen mértékben tartja be az orvosa által adott életvezetési, táplálkozási tanácsokat? Szinapszis 6 Bázis: online összes kérdőíves válaszadó, kutatás N=340 (2014), n=340 krónikus beteg

7 Erről szól a Health Literacy, vagy Egészségtudatosság Azt mérjük, az emberek képességei mennyire felelnek meg az egészséggel kapcsolatos komplex igényeknek a modern társadalomban. Hozzájutni egészséggel kapcsolatos információhoz Megérteni egészséggel kapcsolatos információkat Feldolgozni, értékelni egészséggel kapcsolatos információkat Alkalmazni, felhasználni egészséggel kapcsolatos információkat Egészségügyi rendszerrel kapcsolatos tudatosság Képesség az orvosi vagy kórházi információkhoz való hozzájutásra Képesség, hogy megértsen és értelmezzen orvostól származó információkat Képesség, hogy értelmezze s értékelje az orvosi információkat Képesség, hogy orvosi ügyekben megalapozott döntéseket hozzon Prevenció Képesség az egészségügyi rizikótényezőkkel kapcsolatos információkhoz való hozzájutásra Képesség, hogy megértsen és értelmezzen rizikófaktorokkal kapcsolatos információkat Képesség, hogy értelmezze és értékelje az egészségügyi rizikófaktorokat Képesség, hogy egészségügyi rizikófaktorokkal kapcsolatban megalapozott döntéseket hozzon Egészségfejlesztés Képesség, hogy naprakész legyen a társas és pszichés környezetben a meghatározó egészségügyi információkkal kapcsolatban Képesség, hogy a társas és pszichés környezetben megértse és értelmezze az egészséggel kapcsolatos meghatározó információkat Képesség, hogy a társas és pszichés környezetben értelmezze és értékelje az egészséggel kapcsolatos meghatározó információkat Képesség, hogy a társas és pszichés környezetben megalapozott döntéseket hozzon az egészséggel kapcsolatos meghatározó információkról Forrás: Sorensen és mtársai 2012: 1481

8 Hogyan mérhető az egészségtudatosság? (Health Literacy)

9 A kutatás nemzetközileg validált módszertannal történt A nemzetközi kutatást egy kifejezetten erre a témára létrejött konzorciumi kutatócsoport végezte. (HLS-EU Consortium hosted by the Maastricht University). A résztvevő országok: Ausztria, Bulgária, Görögország, Írország, Hollandia, Lengyelország, Németország és Spanyolország. Mind a nyolc országban országos reprezentatív, nagyjából 1000 fős mintán kérdezték le, melynek módszertanát és mintavételét az Eurobarometer kutatássorozat standardjai alapján alakították ki. A magyar kutatás mind a módszertani mind mintavételi ezen nemzetközi kutatás folytatásának tekinthető. A kutatási eredményekről konzultáltunk a HLS-EU Consortium több szakemberével, akiknek meghívására a magyar eredményekről is szó lesz az idén Brüsszelben megrendezésre kerülő 3. European Health Literacy Konferencián. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének megbízásából végeztük el Magyarországon a kutatást. 9 Németországban csak Észak-Rajna-Vesztfália tartományra reprezentatív a felmérés.

10 Egészségtudatossági indexek Összesített egészségtudatosság index Megmutatja, hogy milyen összességében mennyire kompetensek a válaszadók az egészséggel kapcsolatos különböző témakörökben. Azaz, az alindexekben vizsgáltak összességével kapcsolatban milyen szintű a kompetenciája a válaszadónak. 1 Egészségügyi rendszer kompetencia alindex Megmutatja, hogy az egészségüggyel kapcsolatos információk beszerzésével kapcsolatban, illetve az itt szerzett, vagy az egészségügyi szereplőktől kapott információk megértésével, befogadásával és az ezekkel kapcsolatos döntések meghozatalával kapcsolatban milyen szintű kompetenciával rendelkezik a válaszadó. 2 3 Betegség megelőzés, prevenció alindex Megmutatja, hogy a válaszadó milyen szintű kompetenciákkal rendelkezik az akut, vagy krónikus, hosszú távú betegségek megelőzésében. Az alindex megmutatja, hogy a betegség megelőzéssel kapcsolatos információszerzés, információ feldolgozás és befogadás, valamint az ezekkel kapcsolatos döntések esetén milyen szintű kompetenciákkal rendelkezik a válaszadó. Egészségfejlesztési alindex Megmutatja, hogy az egészségmegőrzésről, az egészséges életmódról szóló információk beszerzésével, azok megértésével, feldolgozásával, az ezekből következő döntések meghozatalával kapcsolatban milyen szintű kompetenciával rendelkezik a válaszadó Az így kapott egyéni értékek által kategóriákba sorolt válaszadók százalékos arányából következtethetünk arra, hogy az adott országban élők egészségtudatossággal kapcsolatos kompetenciái milyen mértékűek. 10

11 Egészségtudatosság Magyarországon általános áttekintés és problémás területek

12 Összesített egészségtudatossági szint elégtelen problémás elégséges kitűnő NL 2% 27% 46% 25% IE DE PL 10% 11% 10% 30% 35% 34% 39% 34% 36% 21% 20% 20% Nemzetközi szinten is komoly gondokat tárt fel az alapkutatás az egészségtudatosság mértékével kapcsolatban! GR BG HU AT 14% 27% 20% 18% 31% 35% 32% 38% 40% 27% 38% 34% 16% 11% 11% 10% A legtöbb vizsgált országban így Magyarországon is jól láthatóan kettészakad a társadalom: egy elfogadhatóan, vagy akár kiválóan eligazodó, aktívan tájékozódó rétegre és az egészségtudatosság szempontjából komoly kihívásokkal küszködő lemaradókra. ES 8% 51% 33% 9% Az összesített egészségtudatosság index esetében Magyarország az átlagok alapján a vizsgált országok közül a középmezőnyben helyezkedik el. Magyarországon nagyon alacsony a kitűnő kompetencia kategóriába és a második legmagasabb az elégtelen kategóriában kerültek aránya. 13 Base: HU [N=954] AT [N=979] BG [N=925] DE (NRW) [N=1045] EL[N=998] ES[N=974] IE[N=959] NL[N=993] PL[N=921]

13 Nagy arányban okoz nehézséget az információ feldolgozása, alkalmazása Hozzájutni egészséggel kapcsolatos információhoz Megérteni egészséggel kapcsolatos információkat Feldolgozni, értékelni egészséggel kapcsolatos információkat Alkalmazni, felhasználni egészséggel kapcsolatos információkat Egészségügyi rendszerrel kapcsolatos tudatosság 43% Prevenció 47% 44% Egészségfejlesztés 46% 45%

14 Mit jelent ez a mindennapokban? Hozzájutni egészséggel kapcsolatos információhoz Megérteni egészséggel kapcsolatos információkat Feldolgozni, értékelni egészséggel kapcsolatos információkat Alkalmazni, felhasználni egészséggel kapcsolatos információkat Egészségügyi rendszerrel kapcsolatos tudatosság Sokaknak gondot jelent az egészségügyi rendszerben tájékozódni 43% Prevenció Bár objektíven megértik a preventív viselkedés hasznát, azt mégsem képesek saját magukra vonatkoztatni! 47% 44% Egészségfejlesztés Mivel nem képesek saját magukra vonatkoztatni a megszerzett információkat, kicsi az esély a cselekvésre, például életmódjuk megváltoztatására! 46% 45%

15 Az egyes indexekre legnagyobb hatást kifejtő itemek Kérem adja meg ezen a skálán, hogy ön szerint mennyire könnyű, illetve nehéz... Összesített egészségtudatosság index Feldolgozni, értékelni egészséggel kapcsolatos információkat Alkalmazni, felhasználni egészséggel kapcsolatos információkat Egészségügyi rendszerrel kapcsolatos tudatosság indexe megítélni a különféle kezelési lehetőségek előnyeit és hátrányait? megtudni, hogy mi a teendő, ha valaki sürgős orvosi ellátásra szorul? megítélni, hogy a médiából szerzett, betegséggel kapcsolatos információk megbízhatóak-e? Prevencióval kapcsolatos tudatossági index megítélni, hogy a médiából kapott információ az egészségügyi kockázatokról megbízható-e? információt találni olyan mentális egészségügyi problémák kezeléséről, mint a stressz vagy a depresszió? információt találni arról, hogy hogyan lehet megelőzni vagy kezelni az olyan állapotokat, mint az elhízás, magas vérnyomás vagy magas koleszterinszint? Egészségfejlesztéssel kapcsolatos tudatossági index befolyásolni azon életkörülményeit, melyek hatással vannak az egészségére, jólétére? megérteni az élelmiszerek csomagolásán olvasható információkat? egészségének javítására vonatkozó döntéseket hozni? 36% 28% 49% 45% 30% 21% 35% 42% 33%

16 Szegmentálódó társadalom: A tájékozódó beteg

17 Információ éhség: tájékozódási igény egészségügyi témákban A kutatásunk alapján kijelenthetjük, hogy a magyar társadalomban nem az egészségügyi információk megértése jelenti a legnagyobb gátat az egészségesebb élettel és nagyobb terápiás adherenciával szemben. A szükséges megértési és információ keresési készségekkel a társadalom jelentős része rendelkezik - és ezeket ki is használja. (Bár persze jól körülírhatók az ezekkel a készségekkel nem, vagy kisebb mértékben rendelkező csoportok) Az már más kérdés, hogy a megszerzett információt feldolgozni, értékelni és önmagukra vonatkoztatva alkalmazni már jóval kevesebben képesek Az információ igény egyértelmű, látjuk ezt az elmúlt 2 év kutatásaiból: Még egy egyszerű, vény nélkül kapható szer választásakor is legalább 2 információ forrást igénybe vesznek Differenciálnak hitelesség és tartalom szerint különböző csatornák között Aktívan használják az internetet az egészségügyi információ szerzésre még a 60 év feletti korosztály is Az on-line tartalmak között is differenciálnak hitelesség szerint (főként a forrás webhely alapján) Panasszal élnek, ha úgy érzik nem tájékoztatták őket megfelelően egészségügyi ellátás során és a másik oldalról: hajlandóak fizetni a magán-egészségügyi ellátásért, hogy ott részletesen foglalkozzanak velük és megválaszolják kérdéseiket

18 Az orvosok találkoznak a betegek magasan edukált rétegével ám az információ forrásáról nincs tiszta képük. A patikusoktól konkrét tanácsot kérnek, pl szedés, étkezés, stb. Patikus Interneten, egészségügyi portálokon, blogokon Orvos / ismerős egészségügyi szakember 42% 17% 39% 32% 33% 36% A betegek jelentős része felkészülten érkezik orvosához is: 58% a konzultáció előtt és után is informálódik, további 31% pedig vagy a konzultáció előtt vagy csak utána. Patikában kihelyezett újságból 21% 13% Ismerős/családtag/rokon 13% 43% Laikus populáció önbevallása Tv 6% 28% A legutóbbi vásárlása előtt kitől/honnan informálódott a vásárolni kívánt gyógyszerrel, termékkel kapcsolatban? (OTC) Orvosi rendelőben kihelyezett prospektus Betegtársak 4% 8% 2% 46% Orvosok véleménye "Milyen gyakran fordul elő, hogy betegei hivatkoznak az alábbi információforrásokra...?" (Rx, betegség) Szinapszis online kérdőíves kutatás (2014), n=368 patikai beszerző, Digitális szokások orvoskutatás 2014 N=195

19 Csatornák hitelessége egészségügyi szempontból Egészségügyi szakemberek Bizalmi index Orvosok (házi- és szakorvos) 4,2 Top 3 Orvosi asszisztensek 3,4 Ápolónők 3,3 Egészségügyi kiadványok Bizalmi index Betegséggel, egészséggel kapcsolatos könyvek 3,5 Orvosi rendelőben található tájékoztató anyagok, prospektusok 3,2 Betegtájékoztató füzetek, prospektusok 3,1 Online Egészségüggyel, betegséggel kapcsolatos internetes oldalak Bizalmi index 3,3 Forrás: Szinapszis online kérdőíves kutatás (2013), n=573 internetező felnőtt lakosság, támogatott egy válasz * 5-ös skálán

20 A digitális penetráció igen magas Magyarországon Amikor a betegek konkrét egészségügyi témában keresnek információkat, az egészségügyi szakemberek után a második leggyakrabban említett forrás az internet. Az orvosok 39%-a ajánl egészségportált betegeinek hogy pontos, hiteles információkhoz jussanak! 66% 64% NAPONTA HASZNÁLJA AZ INTERNETET ONLINE KERES EGÉSZSÉGÜGYI INFORMÁCIÓKAT 75% 39% LEGALÁBB HETENTE HASZNÁLJA AZ INTERNETET OKOSTELEFON Source: Eurostat, OnDivice

21 Az internet aktív, önálló információkeresés színtere Egészségportálok látogatottsága (havi belföldi visit) 2008 közel 2 millió 4 piaci szereplő 2014 közel 7,5 millió 8 piaci szereplő Összes mért site összlátogatottsága: +7% Egészségportálok összlátogatottsága: +21% Mit jelent ez ma, látogatószámban? 2015 Augusztus: Az összes, mért site-on megforduló internetező fő volt. Keresztlátogatottságtól tisztított, együttes RU egészségportálon fő 17% És a mobil weboldalakon? 2015 Augusztus: Mobilnál ugyanez az arány internetezőből fő 20% gemius/ipsos Online Publishers Audit, 2013 június/2012 június, belföldi forgalom, visits, Forrás: gemius/ipsos, augusztus

22 Tájékoztatás hiánya: a 2. leggyakoribb beteg-panasz ELLÁTÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ KÖZVETLEN PANASZOK INTÉZMÉNYI ELLÁTÁS ELŐTTI PANASZOK nem megfelelő ellátás betegtájékoztatás orvosszakmai kérdés hangnem betegdokumentáció leszázalékolás korlátozó intézkedés haláleset ápolás finanszírozás ellátási környezet kapcsolattartás emberi erőforrás etikai kérdés eltávozás betegbiztonság adatvédelem várakoztatás előjegyzés beutalási szabályok betegszállítás betegirányítás BJK-elérhetőség betegátvétel akadálymentesítés 10% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 3% 2% 2% 2% 1% 1% 1% 1% 1% 5% 4% 2% 2% 2% 1% 1% 1% 24% Betegpanaszok megoszlása 2013-ban OBDK adatok (2013)

23 Magánegészségügyi szolgáltatások igénybevételének okai Q10. Ön miért vett/venne igénybe fizetős orvosi szolgáltatást? Reprezentatív minta (N=1005) Többet és alaposabban foglalkozik velem az orvos 51% 35% 86% Kisebb a várakozási idő 53% 32% 85% Személyes, figyelmes, barátságos bánásmód 47% 37% 83% Nincs várólista 47% 34% 80% Megválaszolják a kérdéseimet, több információhoz jutok 39% 37% 75% Egészségügyi személyzet szakértelme 32% 37% 70% Megszervezik a további kezelésem menetét, nem veszek el a rendszerben 35% 35% 70% Előre ismerem a szolgáltatás árait Nem kell hálapénzt fizetnem 34% 30% 34% 68% 26% 55% Döntően emiatt Inkább emiatt Számlát kapok a szolgáltatásról 15% 18% 33% ÖSSZESEN A magánegészségügyi szolgáltatások melletti döntésben a legfontosabb szempontok az idővel és a bizalommal, információátadással függnek össze. 26 Bázis: az összes válaszadó, N=1005 (támogatott, több válasz)

24 Ha csak egy slidera emlékeznek majd, ez legyen az! Minden egészségügyi ellátórendszerben komoly többletköltséget jelentenek a non-adherens betegek. A beteg-edukáció ezért minden szereplőnek érdeke, hiszen sikeres terápiához, egészségesebb társadalomhoz és még pénzügyi megtakarításokhoz is vezet. Az egyik legfontosabb segítség, amit az orvosoknak adhatunk az, ha eszközökkel látjuk el, hogy a betegeit azok egészségtudatossági szintjének megfelelően tájékoztathassa.

25 Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft. Alapítva 1998-ban 1142 Budapest, Erzsébet királyné útja 112. Tel.: Fax.: Köszönöm a figyelmet! Kun Eszter kutatási igazgató kun.eszter@szinapszis.hu