A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T ot.

Átírás

1 KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u Pf.: 166. Tel.: 06-1/ , fax: 06-1/ Ikt.sz.: D.200/8/2016. A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T ot. A Döntőbizottság a Közbeszerzési Hatóság Elnöke (1026 Budapest, Riadó u. 5., a továbbiakban: hivatalbóli kezdeményező) által a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet (1204 Budapest, Köves u. 1., képviseli: Dr. Dóra Tímea ügyvéd, 5000 Szolnok, Damjanich út 1., a továbbiakban: beszerző) a Jahn Ferenc Dél-Pesti Kórház és Rendelőintézet által megvalósított a Roche Magyarország Kft. által kihelyezett kémiai automata és reagensek beszerzése tárgyú beszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásban a hivatalbóli kezdeményezésnek helyt ad és megállapítja, hogy a beszerző megsértette a közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 19. (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 5. -át. A Döntőbizottság a beszerzővel szemben Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki. A Döntőbizottság felhívja az ajánlatkérőt, hogy a bírság összegét a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett számú előirányzatfelhasználási keretszámlájára átutalással teljesítse. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz címezve, kizárólag a Döntőbizottsághoz lehet benyújtani, vagy a Döntőbizottság részére ajánlott küldeményként postára adni. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

2 2 I N D O K O L Á S A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok és beszerzési dokumentumok, továbbá a hivatalbóli kezdeményezés, valamint az ajánlatkérő írásbeli és szóbeli nyilatkozatai alapján a következő tényállást állapította meg: A rendelkező részben megjelölt tárgyú beszerzés előzményeként rögzíthető, hogy augusztus 1. napján a beszerző felmérte és megállapította, hogy az intézet Központi Laboratóriuma rendkívül rossz állapotban lévő, elavult, súlyos és gyakori hibákkal üzemelő eszközökkel (automatákkal) felszerelt, melyek javítási költsége számottevő és a sorozatos meghibásodásokat figyelembe véve műszaki szempontból indokolatlan többletköltséget okoztak. A felméréseket követően, a Szakmai Vezető Testület véleményezése alapján megerősítést nyert és az 5 éves szakmai fejlesztési tervben rögzítésre került többek között, a Központi Laboratórium lehetőségek szerinti korszerűsítése a zavartalan és biztonságos betegellátás megőrzése céljából. A Központi Laboratóriumban sürgősségi automataként működő Olympus AU 640 kémiai analizátor november 13-án délután meghibásodott. Az illetékes szakszerviz részére haladéktalanul bejelentett hibát követően, a szervizjavítási munkálatok november 17-én sem készültek el. A laboratórium zavartalan működése biztosítva volt a rutin kémiában használt Olympus AU 2700 kémiai analizátor által A működő Olympus AU 2700 automata is meghibásodott november 17-én óra között. Ettől az időponttól kezdődően, a szérumból mérhető analitok eredményeit a laboratórium a betegellátó osztályok felé nem tudta kiértékelni és továbbítani. A sürgősséggel engedélyezett és kiviteleztetett javítás november 18-án 11 órakor megtörtént, mely időponttól kezdődően a Központi Laboratórium működése biztosítva volt. A bekövetkezett zavarokról és intézkedésekről az ajánlatkérő írásban tájékozatta a fenntartói jogokat gyakorló szerv főigazgatóját. Az ajánlatkérő november 18. levélben kereste meg a fenntartói jogokat gyakorló szervet és a Központi Laboratórium szakmai követelményeknek megfelelő korszerűsítése érdekében közbeszerzési eljárást kezdeményezett, melynek engedélyeztetési eljárását a szükséges dokumentáció megküldésével - a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően - engedélyezésre felterjesztett, az alábbi tartalommal: A tárgyban beszerzett szakvéleményeket figyelembe véve a közbeszerzési eljárás tárgyaként 5 éves határozott idejű vállalkozási szerződés keretei között, a

3 3 közbeszerzési eljárás dokumentációjában megfogalmazott specifikáció szerinti rutin és sürgősségi laboratóriumi vizsgálatok elvégzéséhez szükséges laboratóriumi reagensek és fogyóanyagok beszerzése, a vizsgálatok elvégzéséhez szükséges gépek kihelyezésével és a dokumentációban meghatározott építési, átalakítási munkák elvégzésével került megjelölésre. A szükséges átalakításokat követően az ajánlattevőnek a gépeket le kell szállítani, üzembe kell helyezni, a kórházi informatikai rendszerhez kell illeszteni, a kezelőszemélyzetet be kell tanítani, valamint a szerződés időtartama alatt a gépek rendeltetésszerű használatát biztosítani kell a rendszeres karbantartási valamint a javítási munkák elvégzésével. A reagensek és fogyóanyagok leszállítása megrendelést követően történik. A megrendelést a szállítónak vissza kell igazolni és 72 órán belül a megrendeléstől számítva a helyszínre le kell szállítani. A beszerzés becsült értékeként összesen: nettó ,- Ft/5 év került meghatározásra. A november 28-án az előterjesztett dokumentációt a fenntartói jogokat gyakorló szerv főigazgatója jóváhagyta. A Miniszterelnökség december 3-án visszaigazolta az előterjesztett közbeszerzési eljárást, miszerint az eljárást a Miniszterelnökség Közbeszerzési Ellenőrzési Főosztálya a KÖF/1804/2 (2014) számon nyilvántartásba vette. A beszerző január 13-i keltezéssel, illetve október 29-én írásban megkereste és nyilatkozattételre kérte fel a Közbeszerzési Ellenőrzési Főosztályt. A beszerző március 29. napjáig - a Döntőbizottság részére megküldött észrevételének dátumáig - a Miniszterelnökség Közbeszerzési Ellenőrzési Főosztályától választ nem kapott. Az ajánlatkérő kiemelte, hogy tekintettel a beszerzés kiemelten magas értékére, a Miniszterelnökség engedélye hiányában, a beszerzést saját felelősségre és hatáskörben az ajánlatkérő nem kívánta elindítani, annak ellenére, hogy a 320/2015. (X.30.) Kormányrendelet 8.. (3) bekezdése erre lehetőséget adna. A Központi Laboratórium szakszerű működtetése és a zavartalan betegellátás biztosítása céljából a beszerző a Központi Laboratórium vezetéséért felelős szakemberek bevonásával és közreműködésével több cégtől kért árajánlatot azonnali szállításra, bérleti díj ellenében (Diagon Kft, Roche Magyarország Kft., Beckman Coulter Kft.). Árajánlatot 3 cég nyújtott be:

4 május 26. Beckman Coulter Magyarország Kft. AU-680 Klinikai kémiai automata felújított Bérleti díj: ,-Ft+ÁFA/hó július 01. Roche Magyarország Kft. Cobas 8000 Klinikai kémiai automata Bérleti díj: ,-Ft+ÁFA/hó július 01. Diagon Kft. Architect c16000 Klinikai kémiai automata Bérleti díj: ,-Ft+ÁFA/hó vagy 1 db Architect c db Architect c8000 Klinikai kémiai automata Bérleti díj a két gépre: ,-Ft+ÁFA/hó Az ajánlatkérő értékelése szerint a legjobb ajánlatot a Roche Magyarország Kft. adta, mivel a Diagon Kft. rendkívül nagy bérleti díjat kért, a Beckman Coulter Kft. pedig egy felújított, a jelenleg működő automatáknál kisebb teljesítményű automatára adott árajánlatot, ami egyben a munkaidőt is megnövelte volna 5-6 órával, melynek következtében a laboratóriumi szakasszisztensi feladatok ellátására további 3 asszisztenst kellett volna még alkalmazni, a Központi Laboratórium vezető-asszisztense nyilatkozata szerint. Dr. Sz. Katalin osztályvezető főorvosnak a versenyeztetés tárgyában előterjesztett és az ajánlatok előnyeit és hátrányait részletesen elemző szakmai véleményében a Roche Kft. két új készülékes ajánlatát minősítette összességében a legelőnyösebbnek, a betegellátás biztonságosabbá tétele szempontjait is figyelembe véve. A felkért szakértők értékelését figyelembe véve, azzal összhangban, az összességében legelőnyösebb, gyorsabb és költséghatékonyabb ROCHE készülék bérlete került elfogadásra a menedzsment részéről. A beszerző augusztus 14-én a Roche Kft.-vel megkötötte a P_2015/942 nyilvántartási számú eszközbérleti szerződést, 1 db cobas 8000 típusú orvostechnikai eszközre. A szerződés III/1. pontjában szerepel a havi bérleti díj: 5.000,-Ft+ÁFA. A szerződés IV.1. pontja rendelkezik a szerződés hatályáról, miszerint: A bérleti jogviszony a szerződés aláírásának napjától kezdődő időponttal lép hatályba és a megjelölt termékek/eszközök tárgyában lebonyolításra kerülő szerződés hatályba lépésének napjáig marad érvényben. Az automaták elhelyezésének, illetve a működtetés feltételei kialakításának, valamint az eszközök karbantartásának költségeit bérbeadó vállalta és teljesítette. A fenti eszköz telepítését követően közvetlenül, az Olympus készülék végérvényesen és javíthatatlanul működésképtelenné vált. A bérleti jogviszonyok megkötésének hiányában, a Központi Laboratórium működtetése

5 5 ellehetetlenült volna és a biztonságos betegellátás veszélyeztetése következett volna be. A hivatalbóli kezdeményező kezdeményezése 2016.március 21. napján érkezett a Döntőbizottsághoz. A hivatalbóli kezdeményező előadta, hogy közérdekű bejelentésben foglaltak alapján szerzett tudomást arról, hogy közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül a Roche Magyarország Kft. kihelyezett 2 db kémiai automatát a beszerzőhöz, valamint ezen automatákhoz reagenseket szállít. A Kbt (3) bekezdése alapján a kezdeményező megkereséssel fordult az ajánlatkérőhöz, hogy adjon tájékoztatást a szóban forgó beszerzés megvalósításának körülményeit illetően, különösen arra vonatkozóan, hogy: - sor került-e közbeszerzési eljárás lefolytatására; - amennyiben nem folytatott le közbeszerzési eljárást, annak mellőzése indokát, illetve - csatolja a megkötött szerződés másolatát. A beszerző a hivatalbóli kezdeményező által március 1. napján kézhez vett tájékoztató leveléhez csatolta a Központi Laboratórium keretében jelenleg működő klinikai kémiai automata szerződését, a közbeszerzés elindításáról és a Miniszterelnökség megkeresésére vonatkozó dokumentumokat, az automaták bérletére beérkezett árajánlatokat és értékeléseket, a laborvezető asszisztens tájékoztatását, valamint a fenntartói (ÁEEK) tájékoztatását. A beszerző előadása szerint arra hivatkozással mellőzte a közbeszerzési eljárás lefolytatását, hogy az eredményes közbeszerzési eljárás lebonyolításáig a Miniszterelnökség Közbeszerzési Ellenőrzési Főosztályának írásbeli jóváhagyásának beérkezéséig a Központi Laboratórium szakszerű működése és a zavartalan betegellátás biztosítása érdekében - közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül - bérleti szerződést kötött a Roche Magyarország Kft.-vel jelen beszerzés tárgyában. A hivatalbóli kezdeményező az alábbiak szerint ismertette a jogszabályi hátteret: A Roche Magyarország Kft.-vel megkötött szerződést a felek augusztus 14. napján kötötték, így a augusztus 14. napján hatályos, a közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvény (a továbbiakban: régi Kbt.) rendelkezései az irányadóak. A régi Kbt. 5. -a kimondja, hogy közbeszerzési eljárást az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében.

6 6 Az ajánlatkérő a régi Kbt. 6. (1) bekezdés c) pontja alapján ajánlatkérő szervezetnek minősül. A régi Kbt. 7. -ának (1) bekezdése kimondja, hogy közbeszerzés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, szolgáltatás megrendelése, építési koncesszió és szolgáltatási koncesszió. E (2) bekezdése alapján az árubeszerzés olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, hasznosítására vonatkozó jognak vételi joggal vagy anélkül történő megszerzése az ajánlatkérő részéről. Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és üzembe helyezést is. A Kbt. 10. (3) bekezdése alapján az közbeszerzési értékhatárokat a költségvetési törvény évente tartalmazza. Ennek megfelelően a Magyarország évi központi költségvetéséről szóló évi C. törvény a ában a következőképpen rögzíti január 1. és december 31. közötti időszakban irányadó közbeszerzési értékhatárok árubeszerzés esetében a következőek: - uniós értékhatár: euró, azaz forint, - nemzeti értékhatár: 8 millió forint. A hivatalbóli kezdeményező előadta, hogy a közérdekű bejelentés és a rendelkezésre álló dokumentumok alapján vélelmezhető, hogy a beszerző megsértette a régi Kbt. 5. -át, amikor közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül szerezte be a kémiai automatát és reagenseit. A hivatalbóli kezdeményező rögzítette továbbá, hogy a régi Kbt (2) bekezdése alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását a Közbeszerzési Hatóság elnöke a jogsértés tudomásra jutásától számított hatvan napon belül, de közbeszerzési eljárás mellőzésével történt beszerzés esetén a szerződés megkötésének időpontjától, vagy ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történt megkezdésétől számított legfeljebb öt éven belül kezdeményezheti. A beszerző a március 29-én kelt, Döntőbizottsághoz március 29-én ben érkezett észrevételében az alábbiakat adta elő: A hivatalbóli kezdeményezésben foglaltakkal nem ért egyet és kérte annak elutasítását, tekintettel arra, hogy annak jogalapja - véleménye szerint - nem áll fenn. Véleménye szerint a beszerző nem sértette meg a régi Kbt. 5. -át az eljárásban érintett automata és az automata működtetéséhez szükséges reagensek beszerzésével. Álláspontja szerint nem kerülte meg a közbeszerzési eljárást az eljárással érintett labor automata kihelyezése során, elsődlegesen a régi Kbt c. pontja

7 7 miatt, mely szerint,,e rész szerinti eljárást nem kell alkalmazni c) ha az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt nem lehetséges az egyszerű eljárás lefolytatása; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából. A beszerző fontosnak tartotta kiemelni, hogy a hivatalbóli kezdeményezésben szereplő Roche Magyarország Kft.-vel csak és kizárólag a Központi Laboratóriumban a gépek meghibásodásából eredő vis maior helyzet elhárítása és a biztonságos betegellátás helyreállítása érdekében kötötte meg a laboratóriumi automaták kihelyezéséről szóló szerződést, teljesen jóhiszeműen járt el a közérdek szem előtt tartása mellett. Nem kívánta a Kbt.-t megkerülni, melyet alátámaszt, hogy a szerződés megkötését jóval megelőzően, már évben a fenntartó (jelenleg: Állami Egészségügyi Ellátó Központ, jogelődje a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség és Szervezetfejlesztési Intézet volt) elé a gyógyintézet előterjesztette engedélyezésre a laboratóriumi automaták és a hozzájuk kapcsolódó reagensek beszerzésére vonatkozó komplett közbeszerzési eljárási dokumentációt. A szándékát továbbá azzal kívánta alátámasztani, hogy a szerződés megkötésére azzal a kikötéssel került sor - melyet ilyen helyzetben az egészségügyi ágazatban elfogadottnak tekintenek és számos esetben sajnos alkalmazni kényszerülnek -, hogy a szerződés a közbeszerzési eljárás eredményes lezárásáig marad maximum érvényben. A beszerző véleménye szerint pár hónapos megoldást keresett, mivel ekkor már a közbeszerzési eljárás elindításához ÁEEK engedéllyel rendelkezett, valamint a központi laborkoncepcióba is a beilleszthetőnek tartotta a felettes szerv az előterjesztés szerinti Központi Laboratórium korszerűsítésére és a laboratóriumi reagensek beszerzésére vonatkozó eljárás tartalmát, és már csak a Miniszterelnökség jóváhagyására volt szükség. További állítása szerint egy központi laborkoncepció van kialakítás alatt és egy ekkora volumenű beszerzés elindítása minden fenntartói engedély megléte nélkül elképzelhetetlen, hiszen a Gyógyintézet méreteit, fekvését és szerepét tekintve a térség egészségügyi ellátásában kulcsfontosságú szerepe lehet. Fontos körülményként előadta azt is, hogy más gyógyintézetbe történő minta átszállítással kívánta biztosítani a betegellátás folyamatosságát, miután a kérdéses laboratóriumi automaták működésképtelenek lettek, ez a megoldás azonban extra költségeket és a helyi betegellátásban komoly időveszteségeket és fennakadásokat okozott. Mindezek miatt az ajánlatkérő szerint kénytelen volt a helyben kialakult problémát helyi szinten kezelni, és - a piaci adatok alapján, az ésszerű gazdálkodás kötelező követelményét szem előtt tartva - gyors piackutatással, a

8 8 piacon lévő 3 gazdasági szereplő ajánlatának bekérésével és összehasonlításával, az összességében legkedvezőbb és egyben a legolcsóbb bérleti megoldás mellett dönteni. A Roche Magyarország Kft. indikatív ajánlata árban a legalacsonyabb volt, és kedvezményként kihelyezésre került egy háttér automata, mely a betegellátás biztonságát növelte, amellett, hogy költséghatékonnyá tette az ügyeleti időben történő mintaelemzéseket. Mivel a laboratóriumi automaták zárt rendszerűek, a működéshez szükséges reagenseket nem lehet más gyártótól megvásárolni. A beszerző meglátása szerint - a fentiek alapján - előrelátó volt. A közbeszerzési eljárás elindítása, azonban az engedélyezési folyamatok alatt, olyan előre nem látható helyzet alakult ki, melyet meg kellett oldania, de szándékosság a Kbt. megkerülése tárgyában nem állt fenn, azonban a helyzetből eredő sürgős szükség igen. A beszerző kiemelte, hogy véleménye szerint figyelemmel azon tényekre, hogy a kialakult helyzet kimerítette a büntető törvénykönyvről szóló évi C. törvény 23. (1) bekezdésében foglalt végszükséget törvényi tényállását, az indokolt, és azonnali intézkedéseink esetleges elmaradása a Központi Laboratórium működésképtelenségét vonta volna maga után, mely körülmény a kórház teljes orvosszakmai ellátása és ezáltal a közérdeket szolgáló fős területi ellátási kötelezettség teljesítésének összeomlását, illetve az érintett betegek élete - és egészségének közvetlen és más módon el nem hárítható veszélyeztetését eredményezte volna. Tehát szerinte megállapítható, hogy a bérleti jogviszony megkötésének - mely az egyetlen lehetséges módja volt a vis maior helyzet elhárításának - hiányában, a Központi Laboratórium működtetése ellehetetlenült volna és ezáltal a közérdeken alapuló biztonságos betegellátás közvetlen és másként el nem hárítható veszélyeztetése következett volna be, mely körülmény alapvetően igazolja a Központi Laboratórium vezetése, valamint a menedzsment által megtett intézkedések szükségességét és megalapozottságát. Az eredményes közbeszerzési eljárás lebonyolításának időtartamáig a Központi Laboratóriumban bérleti jogviszony útján működtetett kémiai automaták minőségileg korszerűbb, széles spektrumú és gyorsabb laboratóriumi vizsgálatokat tesznek lehetővé jelentősen növelve a betegellátás biztonságát. Ugyanakkor a pénzügyi bizonylatok alapján egyértelműen kimutatható, hogy a reagensek beszerzési költsége átlagosan nem növekedett (sőt, enyhén csökkent), így a menedzsment által megtett intézkedések úgy orvos-szakmai - és betegbiztonsági szempontból, mint gazdasági vonatkozásban hatékonynak és eredményesnek minősíthetőek. A beszerző kérte az ügyben tárgyalás tartását annak érdekében, hogy szükség esetén válaszolhasson, illetve esetlegesen további bizonyítékait előterjeszthesse az álláspontjának megvédése érdekében.

9 9 Kérte a Döntőbizottságtól az észrevételeinek elfogadását és indítványozta a kérelem elutasítását és az ügy lezárását. A Döntőbizottság az ügyben április 11-én tárgyalást tartott, melyen kötelezte a beszerzőt a vonatkozó szerződéshez kapcsolódó számlák becsatolására. A beszerző a tárgyaláson elhangzottaknak megfelelően megküldte a Döntőbizottság részére a augusztus 14-én a Roche Kft.-vel megkötött szerződés alapján szeptemberétől március 30-ig terjedő időszakra kiállított számlák másolatát. Ezek alapján - reagens beszerzésre összesen ,-Ft + ÁFA, - a két kémiai automata (Cobas c6000 és Cobas c8000) bérleti díjára nettó Ft/hónap, összesen Ft + ÁFA került a Roche Kft részéről leszámlázásra. Mindösszesen: ,-Ft + ÁFA A Döntőbizottság az alábbi indokok alapján a hivatalbóli kezdeményezés érdemi vizsgálata körében jogsértést állapított meg a beszerzővel szemben. A Döntőbizottság vizsgálata arra terjed ki, hogy a beszerző jogszerűen tekintette el a közbeszerzési eljárás lefolytatásától a kezdeményezésben vitatott szerződéssel kapcsolatban. A hivatalbóli kezdeményező a közbeszerzési eljárás mellőzése miatt kérte a jogsértés megállapítását beszerzővel szemben a Kbt. 5. -a alapján a beszerző által az egyéb érdekelttel augusztus 14-én megkötött szerződéssel kapcsolatban. A szerződés megkötésének időpontjára tekintettel az e napon hatályos közbeszerzésekről szóló évi CVIII. tv., illetve a vonatkozó jogszabályok alapján folytatta le a Döntőbizottság a vizsgálatát. A hivatalbóli kezdeményezéssel kapcsolatban a beszerző részéről, illetve a Döntőbizottság hivatalbóli vizsgálata során eljárási kifogás nem merült fel. A Kbt augusztus 14-én hatályos jelen jogorvoslati ügyre irányadó rendelkezései a következőket mondják ki. A Kbt. 3. első fordulata alapján e törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. A Kbt. 5. -a szerint a közbeszerzési eljárást az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében.

10 10 A Kbt. - a közösségi irányelvekkel összhangban - részletesen meghatározza azokat a feltételeket, melyek alapján az adott beszerzésre kiterjed a közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége. A Kbt. a közbeszerzési eljárás lefolytatási kötelezettség tekintetében egyrészről meghatározza azt az alanyi kört, amelynek a jogszabályban meghatározott értékű és tárgyú beszerzéseik, visszterhes szerződéseik megkötése során kötelesek a Kbt.-ben rögzített eljárási rend betartására, a közbeszerzési eljárás lefolytatására a Kbt. céljának és alapelveinek érvényesülése érdekében. A Kbt. 6. (1) bekezdés b) pontja szerint e törvény alkalmazásában ajánlatkérő az állam, a helyi önkormányzat és minden költségvetési szerv, a közalapítvány, a helyi és országos nemzetiségi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása, a helyi önkormányzat által a helyben központosított közbeszerzés keretében, valamint több helyi önkormányzat, illetve a közös hivatalhoz tartozó települések központosított közbeszerzési rendszere keretében ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezet, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a térségi fejlesztési tanács. A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, adatok alapján megállapította és a beszerző maga sem vitatta, hogy a Kbt. 6. (1) bekezdés b) pontja szerinti ajánlatkérőnek minősül, a Kbt. alanyi hatálya alá tartozik. A Kbt. 7. (1) bekezdése szerint a közbeszerzés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, szolgáltatás megrendelése, építési koncesszió és szolgáltatási koncesszió. A Kbt. 7. (2) bekezdése szerint az árubeszerzés olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya a forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, hasznosítására vonatkozó jognak vételi joggal vagy anélkül történő megszerzése az ajánlatkérő részéről. Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és üzembe helyezést is. A Kbt. 7. (4) bekezdése szerint a szolgáltatás megrendelése - árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő - olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről. A Döntőbizottság egyértelműen megállapította, hogy a Kbt. 7. (2) - (4) bekezdése szerinti szolgáltatás és a kapcsolódó árubeszerzés tekintetében a beszerző közbeszerzési kötelezettsége fennáll, amennyiben azok értéke eléri, vagy meghaladja a közbeszerzésekre irányadó értékhatárt. A Kbt. 11. (1) bekezdése szerint a közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért vagy kínált - általános forgalmi

11 11 adó nélkül számított, a okban foglaltakra tekintettel megállapított - legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni (a továbbiakban: becsült érték). A teljes ellenszolgáltatásba bele kell érteni az opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén az opcionális rész értékét. A Kbt. 11. (3) bekezdése szerint tilos a becsült érték meghatározásának módszerét e törvény megkerülése céljával megválasztani. A Döntőbizottság áttekintette a közbeszerzés értékének meghatározására vonatkozó szabályozást árubeszerzés és szolgáltatás esetén, mellyel kapcsolatban - a beszerző érveire figyelemmel - elöljáróban a következőket rögzíti. A Kbt. alanyi hatálya alá tartozó szervezetek számára a Kbt. alkalmazási kötelezettsége végső soron a törvény szerinti közbeszerzési tárgy becsült értéke alapján dönthető el. A becsült érték meghatározására vonatkozó szabályokat az előzőek szerint tilos a Kbt. hatályát szűkítő módon értelmezni. Az árubeszerzés és a szolgáltatás becsült értékének meghatározására vonatkozó szabályokat a Kbt. 13. (1), valamint a Kbt. 18. (1) és (2) bekezdései rögzítik. A Kbt. 13. (1) bekezdése szerint az árubeszerzés vagy a szolgáltatás becsült értéke a rendszeresen vagy az időszakonként visszatérően kötött szerződés esetében: a) az előző naptári év során kötött azonos vagy hasonló tárgyú szerződés, vagy szerződések szerinti tényleges ellenszolgáltatás, módosítva a következő naptári év alatt várható mennyiségi és értékbeli változással, vagy b) az első teljesítést követő, a következő tizenkét hónap alatti vagy a tizenkét hónapnál hosszabb időre kötött szerződés, vagy szerződések időtartama alatti becsült ellenszolgáltatás. A Kbt. 18. (1) bekezdése szerint tilos e törvény, vagy e törvény Második Része alkalmazásának megkerülése céljából a közbeszerzést részekre bontani. A Kbt. 18. (2) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek egybe kell számítania azon hasonló áruk beszerzésére, vagy szolgáltatások megrendelésére irányuló szerződések értékét, amelyekkel kapcsolatban a beszerzési igény egy időben merül fel, valamint az ugyanazon építési beruházás megvalósítására irányuló szerződések értékét. A Kbt. 10. (3) bekezdése alapján az közbeszerzési értékhatárokat a költségvetési törvény évente tartalmazza. Ennek megfelelően a Magyarország évi központi költségvetéséről szóló évi C. törvény a ában a következőképpen rögzíti január 1. és december 31. közötti időszakban irányadó közbeszerzési értékhatárok árubeszerzés esetében a következőek:

12 12 - uniós értékhatár: euró, azaz forint, - nemzeti értékhatár: 8 millió forint. A becsült érték meghatározásának alapvető kiindulási pontja a közbeszerzés részekre bontásának tilalma, melynek szem előtt tartásával kell a beszerzőnek eljárnia minden közbeszerzési tárgy becsült értékének konkrét számítási módjára vonatkozó szabályának alkalmazásakor. A hivatalbóli kezdeményezés elsődlegesen arra vonatkozik, hogy a beszerző megsértette a Kbt. 5. -ában előírt közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettségét, figyelemmel a Kbt ában előírt egybeszámítási részekre bontás szabályokra. A Kbt. elsődlegesen alkalmazandó szabálya tehát az, hogy az ajánlatkérőnek minősülő beszerzőknek a Kbt. 13. (1) bekezdésében rögzített feltételek megvalósulását kell áttekintenie. Alappal nem hivatkozhat a beszerző arra, hogy mivel nem volt szerződés, ezért nem volt köteles azokat egybeszámítani, illetve azok eltérő időben és eltérő szervezeti egységeknél felmerülő beszerzési igények voltak. A Döntőbizottság rámutat arra, hogy az árubeszerzés és szolgáltatás becsült értékének meghatározásának kiinduló pontja a Kbt. 13. (1) bekezdése. A évi közbeszerzési tervének elkészítésekor az előző naptári év során kötött azonos, vagy hasonló tárgyú szerződések tényleges ellenszolgáltatását kellett volna a beszerzőnek alapul vennie. A hivatalbóli kezdeményezés kötött kereteire figyelemmel a Döntőbizottság nem vizsgálta, hogy a beszerzőnek milyen azonos, vagy hasonló tárgyú szerződéses kapcsolata volt más szállítókkal. A Döntőbizottság rámutat arra, hogy a Kbt. nem kizárólag az azonos tárgyú szerződések egybeszámítását írja elő, hanem a hasonlókét is. A hasonlóságot a Döntőbizottság a Kbt. célját és a részekre bontás tilalmi szabályát szem előtt tartva, a tárgyi eset szerződéseit a Kbt. alkalmazási kötelezettségének fennállása, vagy fenn nem állása szempontjából egységesen a szerint ítélte meg, hogy az egyes szerződések tárgyai műszakilag, illetve gazdaságilag funkcionális egységet képeznek-e. A tényállásban a Döntőbizottság kötelezésére a beszerző becsatolta a jelen szerződéshez kapcsolódó számlákat, amelyekből megállapítható, hogy azok összértéke nettó ,- Ft, melyre tekintettel a közbeszerzési kötelezettség a Kbt. 10. (1) bekezdés b) pontjára és a évre irányadó költségvetési törvényre figyelemmel a Kbt. Harmadik Rész nemzeti eljárásrendjének szabályai szerint állhat fenn. A beszerző a tárgyi ügyben a közbeszerzési eljárás lefolytatását igazoló dokumentumokat nem csatolt. A tárgyaláson elismerte, hogy ezen beszerzések tekintetében közbeszerzési eljárást nem folytatott le.

13 13 A beszerző által becsatoltak alapján megállapítható, hogy a szolgáltatási tételek, illetve az árubeszerzési tételek meghaladják a forintos szolgáltatási értékhatárt, ami a közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettségével jár együtt. A Döntőbizottság a hivatalbóli kezdeményezés keretei között a fentiek alapján megállapította, hogy a beszerző a rendelkező részben megjelölt tárgyban nem folytatott le közbeszerzési eljárást, amivel megsértette a Kbt ára tekintettel a Kbt. 5. -át. A Kbt (1)-(2) bekezdése szerint: (1) A közbeszerzésre, a közbeszerzési eljárásra, a minősített beszerzésre, a minősített beszerzési eljárásra, a védelmi beszerzésre, valamint a védelmi beszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokba ütköző magatartás vagy mulasztás miatt e rész rendelkezései szerinti jogorvoslatnak van helye. (2) A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéssel kapcsolatos jogvita - kivéve a szerződésnek az e törvénybe, illetve az e törvény felhatalmazása alapján alkotott kormányrendeletbe ütköző módosítása vagy teljesítése miatti jogvitát -, valamint a közbeszerzési eljárással kapcsolatos polgári jogi igények elbírálása a bíróság hatáskörébe tartozik. A Kbt (1)-(2) bekezdése szerint: (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására - e törvény, valamint az e törvény felhatalmazása alapján alkotott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A közbeszerzésre, a közbeszerzési eljárásra, a minősített beszerzésre, valamint a minősített beszerzési eljárásra, a védelmi beszerzésre, valamint a védelmi beszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértése miatt indult eljárás lefolytatása, a közbeszerzési eljárás tekintetében - ideértve a XIV. Fejezet szerinti eljárás sajátos szabályait meghatározó külön kormányrendelet szerinti előminősítési kérelem elutasítása és az előminősítési listáról való törlés miatt indult eljárást is (a továbbiakban: előminősítési ügyekben indított jogorvoslati eljárás) - a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik. A Döntőbizottság a beszerző jogi védekezésére tekintettel rámutat arra, hogy a hivatkozott Kbt c) pont jelen ügyben nem alkalmazható, mivel az a már nem hatályos - a évi CXXIX. törvény egyik tételes jogi rendelkezése. Ezt a rendelkezést egyébként a év CVIII. törvény 109. (1) bekezdése április 1-től helyezte hatályon kívül. A beszerzőnek a büntető törvénykönyvről szóló évi C. törvény 21. (1) bekezdésére történő hivatkozása jogilag irreleváns. E kérdésben a

14 14 Döntőbizottságnak döntési hatásköre nincs. A végszükség vagy vis maior esetekre a Kbt. a Btk.-tól eltérő eljárásjogi rendelkezéseket tartalmaz. A Döntőbizottság a minisztérium hiányzó engedélyével kapcsolatban kiemeli, hogy a december 3-án történt minisztériumi visszaigazolást követően január 13-án, illetve azt követően október 29-én kereste meg nyilatkozattételre a beszerző a Közbeszerzési Ellenőrzési Főosztályt. A beszerző nem adott magyarázatot arra, hogy a két megkeresés között miért telt el több mint 9 hónap eseménytelenül. A beszerző saját maga is hivatkozott arra, hogy a 320/2015. (X. 30.) Kormányrendelet 8. (3) bekezdése, de a szerződéskötéskor hatályos 46/2011. (III. 25.) Korm. r. 4/A. (4) bekezdése is lehetőséget ad arra, hogy amennyiben a miniszter a 4/A. (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül nem közli a (2) bekezdés szerinti döntését az érintett szervezettel, a közbeszerzési eljárás, illetve a keretmegállapodásból történő beszerzés jóváhagyás hiányában is megkezdhető. A Döntőbizottság a Kbt (2) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a fenti indokokra tekintettel a Kbt (2) bekezdés d) pontja alapján megállapította a jogsértést és alkalmazta a Kbt (4) bekezdés a) pontja szerinti jogkövetkezményt. A Kbt (2) bekezdés e) pontja alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában a (4) bekezdésben meghatározott esetekben a jogsértés megállapítása mellett bírságot szab ki. A (4) bekezdés a) pontja szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett bírságot szab ki, ha a jogsértés a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósult meg. A Kbt (5) bekezdése értelmében A Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása vagy a gazdasági szereplőnek a közbeszerzési eljárásban történő részvételtől eltiltása, valamint a bírság összegének, illetve az eltiltás időtartamának megállapításában az eset összes körülményét - így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását - veszi figyelembe. A bírság összegének és az eltiltás időtartamának megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. Az eltiltásra vonatkozó döntés kérdésében a külön jogszabályban foglaltakat is figyelembe kell venni. A Közbeszerzési Döntőbizottság által kiszabható szankciókról és alkalmazásuk részletes szabályairól, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 288/2011. (XII. 22.) Korm.

15 15 rendelet 5. (1) bekezdése kimondja, hogy A Közbeszerzési Döntőbizottság a Kbt (4) bekezdése alapján a jogsértés megállapítása mellett bírságot köteles kiszabni. A bírság összege - a Kbt (5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - a közbeszerzési eljárás becsült értékének, illetve részajánlattétel esetében a jogorvoslattal érintett rész értékének, a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése esetén pedig a szerződéses érték legfeljebb tizenöt százaléka. A Döntőbizottságnak a jelen esetben, tekintettel arra, hogy a jogsértés a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósult meg, a Kbt (4) bekezdés a) pontja alapján további jogkövetkezményként kötelezően bírságot kellett kiszabnia, ezért a beszerzőt a rendelkező részben rögzített mértékű bírság megfizetésére kötelezte. A Döntőbizottság álláspontja szerint a beszerző súlyos jogsértést valósított meg azzal, hogy közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósította meg a beszerzését. A Döntőbizottság azt is figyelembe vette, hogy a szerződés megkötésével a reagensek beszerzése csak a szerződést kötő másik féltől lehetséges, amivel a többi piaci szereplőt e tekintetben a versenyből kizárta. A beszerző javára értékelte azt, hogy részben tőle függetlenül nem indította meg a tárgyi közbeszerzésre vonatkozó eljárást. A Kbt (1) bekezdés a) pontja semmis az e törvény hatálya alá tartozó szerződés, ha azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg. A Kbt (1) és (2) bekezdése szerint, ha az ügy érdemében hozott határozatában a Közbeszerzési Döntőbizottság a 127. (1) bekezdés szerinti jogsértést állapít meg, pert indít a szerződés érvénytelenségének kimondása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt. A perindítással egyidejűleg a Közbeszerzési Döntőbizottságnak ideiglenes intézkedésként kérnie kell a bíróságtól a szerződés további teljesítésének felfüggesztését. A Közbeszerzési Döntőbizottságot a perben teljes költségmentesség illeti meg. A Közbeszerzési Döntőbizottság az (1) bekezdés szerinti pert érdemi határozatának meghozatalától számított harminc napon belül indítja meg. A határidő elmulasztása esetén a Pp. szabályai szerint van helye igazolásnak. A Döntőbizottság megállapította, hogy a beszerző a szerződést a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötte meg, ezért azok a Kbt (1) bekezdés a) pontja értelmében semmisek. A Döntőbizottság fentiekre tekintettel a Kbt (1) bekezdésének alkalmazásával pert indít a szerződések érvénytelenségének kimondása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása érdekében. A Döntőbizottság a Kbt (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.

16 16 évi CXL. törvény (Ket.) 72. (1) bekezdés de) pontja szerint a Ket (2) bekezdés b) pontja alapján rendelkezett a költségek viseléséről. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt a biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő székhelye Budapesten található - a Pp (14) bekezdés b) pontja alapján a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az illetékes. A Kbt (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. Budapest, április 21. Dr. Szaller Ottó sk. közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül: Molnár Andrea sk. közbeszerzési biztos Tóth Zoltánné Dr. Szathmári Réka sk. közbeszerzési biztos Kapják: 1. Közbeszerzési Hatóság Elnöke (1026 Budapest, Riadó u. 5.) 2. Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet (1204 Budapest, Köves u. 1.) 3. Dr. Dóra Tímea ügyvéd (5000 Szolnok, Damjanich út 1.) 4. Roche (Magyarország) Kft. (2040 Budaörs, Edison u. 1.) 5. Közbeszerzési Hatóság Titkársága (Helyben) 6. Irattár