DR. SALLAI CSILLA ROVATA

Átírás

1 k l Számviteli és adózási szaktájékoztató V. évfolyam 2. szám, február T A R T A L O M dr. Sallai Csilla Adminisztrációs terhek csökkenése 1 könyvelôi szemmel (1. rész) KATA, KIVA Pénzforgalmi áfa A mikrogazdálkodói beszámoló A távolléti díj új szabályai Gottgeisl Rita Az adózás rendjérôl szóló törvény 4 új elôírásai évre (2. rész) Az áfa gyakorított igénylése Az ellenôrzés megkezdése önellenôrzési korlát Eljárás a szociális hozzájárulási adóból és a szakképzési hozzájárulásból igénybe vehetô kedvezményekhez Suller Krisztina A termékdíj és a könyvelô 7 A termékdíj alá történô bejelentés Általános szabályok szerinti kötelezett Termékdíjátalány Nyilvántartási kötelezettség, termékdíjbevallás Hogyan kezeljük a termékdíjat a számvitelben? Bonácz Zsolt Az áfa-bevallásban teljesítendô 10 adatszolgáltatási kötelezettség Egyszerûsített adattartalmú 11 számla kibocsátásának lehetôségei Az elôlegfizetés szabályai Teljesítésig megtörtént készpénzes fizetés Közösség más tagállamának területén teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás Harmadik államban teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás Egyszerûsített adattartalmú számla adattartalma 100 eurót meg nem haladó ellenérték fejében teljesített értékesítések DR. SALLAI CSILLA ROVATA Adminisztrációs terhek csökkenése könyvelôi szemmel (1. rész) Szinte minden jogszabályváltozásnál hallhatjuk, hogy a törvényalkotói szándék többek között a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése. Könyvelôként talán azért nem érezzük ennek az állandó adminisztrációstehercsökkentésnek a következményeit, mert a törvényalkotó általában csak a vállalkozások adminisztrációs terheiben tud gondolkodni. A könyvelôk feladatainak és terheinek mérlegelése viszont rendre kimarad a jogszabály alkotásból. Így általában a vállalkozásokhoz is az esetleges jobbító szándék, a kevesebb adminisztráció ígérete jut el. Ebbôl egyenesen következik is a gondolat, hogy ha adminisztrációsteher-csökkenés, akkor bizonyára kevesebbet kell a könyvelônek is dolgoznia, tehát még akár a könyvelési díj is mérséklôdhet. Akik könyveléssel foglalkoznak, bizony tud ják, hogy a szép sza vak mö gött sok szor nem is an nyi ra ad mi niszt rá cióstehercsökkenés, hanem épp az ellenkezôje áll még több analitika, még bonyolultabb bevallások, több adatot magában foglaló adatszolgáltatások. Ezek teljesítéséhez pedig még több felkészülés, még részletesebb nyilvántartások, még drágább szoftverfrissítések szükségesek, mint eddig. A vállalkozókat a legtöbb esetben nem érdekli, hogyan végzi a munkáját a könyvelô, milyen szakmai nehézségekkel kell nap mint nap megküzdenie. Általában arról sincs fo gal muk, hogy az év for du ló ján milyen hatalmas jogszabálydömpinggel kell a könyvelônek szembenéznie, s abból ki kell válogatnia azokat, amelyek ôrá vagy az ügyfeleire vonatkoznak. A napi gyakorlatból tudjuk, milyen komoly feladat a tetemes új és változtatott jogszabály átlátása, illetve ebbôl a számunkra fontos jogszabályok kigyûjtése, megértése és alkalmazása. (Ehhez szemléltetésül: év ben a Ma gyar Köz löny ter je del me össze sen ol dal volt...) Ha az évközi változásokat és azok hatálybalépését is górcsô alá vesszük, akkor azt láthatjuk, hogy egy-egy jogszabálynak egy év alatt sokszor több szövegváltozatával is szá mol ni kell. És hogy egy adott jog - szabálynak egy adott idôpontban éppen melyik változata van hatályban, az ma már jogtár használata nélkül nem megállapítható. (Vegyük például az adózás rendjérôl szó ló tör vényt, amely re vo nat ko zó an 2012-ben összesen 17 változat található a jogtárban. Lehet, hogy az elôzô verzióhoz ké pest csak egy szó vagy egy be kez dés vál to zott, de ép pen elég az, ha érint egy ügyfelet.) S akkor már a megjelenési formáról jobb nem is be szél ni már tel je sen el fo ga - dott az ún. sa lá ta tör vény, amely több, sokszor több tucat törvényt és rendeletet is változtat. Ember (szakember) legyen a talpán, aki egy ilyen salátatörvényt olvasva azonnal be tudja illeszteni a változást a jogi környezetébe, s akkor még a különbözô, egy jogszabályon belüli vagy a különbözô jogszabályok közötti hivatkozásokat nem is említettem. Ráadásul nem maradhatnak el egyéb feladatok sem: a jogszabályok megértését segítô állásfoglalások áttanulmányozása, szakmai cikkek elolvasása, elôadásokon va ló rész vé tel. Mind sok pénz be és még több idô be ke rül és ez zel a köny ve lô még nem ter melt sem mit sem, csu pán ké szült a feladat elvégzésére. Nem té rek itt most ki az ügy fe lek je - lentôs részében lévô érdektelenségre, nemtörôdömségre. Általában a könyvelôk tájékoztatják ügyfeleiket a vállalkozásokat érintô nem csupán adózási és számviteli lehetôségekrôl, kötelezettségekrôl, fel- A megszerzett tudás és a gyakorlat összhangja

2 2könyvelôk lapja adatokról. Ezt az ügyfelek gyakorta vagy természetes szolgáltatásként elvárják a könyvelôtôl, vagy még háborgatásnak is ve szik, mert a köny ve lô sok szor a rossz hír ho zó ja. Gyak ran vé lik (vagy han goz - tat ják), hogy ha a köny ve lô úgy is tud ja, mit kell csi nál ni, csi nál ja is meg akár a vál lal ko zás he lyett is. Így tud a köny ve lô a kívánatos partneri viszonyból áldozattá válni... E kicsit hosszúra nyúlt helyzetértékelés után a tel jes ség igé nye nél kül néz - zük meg, mi lyen új fel ada tok és ne héz sé - gek áll tak és áll nak a köny ve lôk elôtt 2013 elején! KA TA A 2012-es év törvény- és jogszabályváltozásai sok vállalkozás számára teremtettek új lehetôségeket. Ennek egyik, várva várt ele mei a kis adók vol tak. A kisadózó vállalkozások tételes adójával (a továbbiakban: KATA) a törvényalkotó olyan adózási formát igyekezett megalkotni, amely a vállalkozások számára egyszerû, elôre kiszámítható a vele kapcsolatos adóterhelés. A tömegtájékoztatásban folyamatosan az je lent meg, hogy azért is jó a KA TA, mert a kisvállalkozásoknak már nem is lesz szükségük könyvelôre. A könyvelônek hosszan sokszor ingyenes tanácsadás keretében kellett tájékoztatni az ügyfelet arról, milyen lehetôségek és milyen könynyebbségek érhetôk el a KATÁ-val. Könyvelôi oldalról viszont érdekes helyzet alakult ki. Neki kellett volna bebizonyítania az ügyfele részére, miért nem lesz az ô könyvelôi munkájára szükség... Mi, könyvelôk azonban tudjuk, hogy számos olyan pont ja van a tör vény nek, amely nem nélkülözhet szakmai segítséget. Ilye nek a tel jes ség igé nye nél kül a következôk: Amennyiben a KATA alanya nem jelentkezett ki az áfa-körbôl, továbbra is idô sza kon ként akár ha von ta is áfabevallást kell benyújtania. A KATA-alanyok az SZJA alól, az EVÁ-ból vagy a tár sa sá gi adó alól ke - rül tek át a KATÁ-ba. Ez azt je len ti, hogy az új KA TA idô szak elôtt szükségessé válik az elôzô idôszak törvényi elôírásai szerinti számviteli és adózási zárása. Az áttérés akár év végé vel, akár év köz ben tör té nik meg, ezt meg kell ten ni. A KA TA nem kö tô dik szo ro san a nap - tá ri év hez, így év köz ben be le het lép ni, vagy ab ból ki le het lép ni. Eb bôl kö vet - ke zik, hogy a KATA-idôszak után új ra szakember szükségeltetik a könyvelés elkezdéséhez és folytatásához. Az áttérés akár év vé gé vel, akár év köz ben tör - té nik meg, ezt meg kell ten ni. A munkaügyi, illetve társadalombiztosítási ügyek intézése továbbra is szakember segítségét igényli. (Nem elhanyagolandó az arra fordított idô sem, ho gyan le het adott eset ben a KATAalanyiságnál biztosítani, hogy az ne váljék színlelt munkaszerzôdéssé.) A bevételekrôl nyilvántartást kell vezetni, amely alapján nyilatkozatban vagy be val lás ban ada tot szol gál tat bár mely más adó alany (ide nem ért ve az egyéni vállalkozónak nem minôsülô magánszemélyt) nevérôl és címérôl, az adóalanytól a naptári évben megszerzett bevétel összegérôl, ha a kisadózó vállalkozás bevételébôl az adóalanytól megszerzett számla szerinti része a naptári évben az 1 millió forintot meghaladja. [2012. évi CXLVII. tör vény 11. (5)] A fen ti fel ada tok kö zül a KA TA alá tör té - nô belépés és az onnan történô kilépés számviteli és adózási jellegû feladatai nagyon komoly szakmai kihívások elé állítják a könyvelôket. E munkák mennyiségérôl és az esetleges hibaforrásokról, valamint azok kockázatairól az ügyfelek általában sem mit sem tud nak! (Sok szor még ma ga a köny ve lô sem lát ja ezt át, il let ve nincs ennek tudatában!) S az adminisztrációs teher igazán a KATA-alanyok számláit befogadó vállalkozásoknál jelent pluszterheket. Minden vállalkozásnak olyan számviteli vagy analitikus gyûjtést kell kialakítani, amelyben biztosítható, hogy Az Art. szerinti adózó (ide nem értve az egyéni vállalkozónak nem minôsülô magánszemélyt és a kisadózók tételes adójának alanyát) a tárgyévet követô év január hónapra vonatkozó, az Art. 31. (2) bekezdése szerinti bevallásában adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére a kisadózó vállalkozás nevérôl, címérôl, adószámáról, a kisadózó vállalkozás részére a naptári évben juttatott összegrôl, továbbá termékértékesítés esetén errôl a tényrôl, szolgáltatásnyújtás esetén a szolgáltatás, szolgáltatások TESZOR számáról, ha annak a költségnek, ráfordításnak, kiadásnak az együttes összege, amely a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó vállalkozás részére juttatott ellenérték következtében felmerül, a naptári évben meghaladta az 1 millió forintot. [2012. évi CXLVII. tör vény 13. (5)] Ah hoz nem fér két ség, hogy a köny ve - lési rendszer keretében lehet a szükséges adatokat gyûjteni. Többletmunkaként jelenik meg: vagy kézi analitikát (pl. Excel táblázatot) vezet a könyvelô a partnerekrôl és a forgalomról, vagy a könyvelési rendszerbôl igyekszik a szükséges információkat kinyerni. Ez eset ben: a könyvelési rendszer partnertörzsében kell je löl ni, hogy mely part ner KATA-alany, ez külön paraméterezést je lent min den part ner ese tén, megváltozik a megszokott könyvelés a készpénzes tételeknél, mert azokat is partnerre kell rögzíteni az egyszerûbb, folyószámla nélküli rendszernél vagy az egységes Készpénzes partner használatnál, azoknál a szállítóknál, amelyek nem egész év ben vol tak a KA TA ala nyai, az adatszolgáltatáshoz az éves listából ki kell vá lo gat ni azo kat a té te le - ket, amelyeket jelenteni kell. S függetlenül a kézi vagy gépi nyilvántartás vezetésétôl, jelentôs többletterhet jelent majd, hogy az év közbeni nyilvántartásból nyert adatokat vélhetôen statisztikai okok mi att cso por to sí ta ni kell a TESZOR szá mok alap ján is. Ah hoz, hogy csoportosítani lehessen a szükséges számokat, az analitikus nyilvántartásba e számo kat szin tén fel kell ve zet ni, vagy év vé - gén kell az aktuális partnerek számláit a fôkönyvi könyvelés alapján beazonosítani. KIVA Szerencsére a kisvállalati adó kapcsán (a továbbiakban: KIVA) legalább nem lehetett az adminisztrációs terhek csökkenésérôl annyi félrevezetô információt hallani. Az adó és a hozzá tartozó adminisztráció bonyolultságát sejteti, hogy az eredeti határidôig, s utána a meghosszabbított január 15-ei idôpontig igen kevés vállalkozó választotta azt. Szakmai problémát sok könyvelô számára a törvény logikája okoz, amely a kettôs könyvvitelbe helyezi be a pénzforgalmi szemléletû eredmény-meghatározást. Ebbôl is adó dott a belépés körüli bizonytalanság: meg éri-e be lép ni, vagy sem. A kérdés eldöntéséhez általában nem volt elég egy évre kivetíteni az elszámolás eredményét; legalább 2 3 éves ciklusra kellett megtervezni a vállalkozás teljes mûködését. Ehhez a könyvelônek, de sok esetben még az érintett vállalkozásnak sem lehetett elégséges információja a döntéshez gondoljunk csak a vállalkozás beruházásának tervezésére, tervezhetôségére. A helyes döntéshez struktúrájában kellett megérteni a KIVÁ-t, azaz eredményágon a 10% társasági adó helyett 16%-kal adóz tat, szociális hozzájárulás ágon kellett a tár sa sá gi adó és a KIVA közötti 6%-ot behozni, s további adóelônyt szerezni ahhoz, hogy megérje átlépni. Te hát a döntés elôkészítése függetlenül attól, hogy valaki választotta-e, vagy sem jelentôs értelmezési és tanácsadói munkát jelentett. Két lem, hogy a köny ve - lôk ezt a be fek te tett idôt és ener gi át ér vé - nyesíteni tudták az ügyfelükkel szemben. (Fô leg azért, mert a KIVA célcsoportjába esô vállalkozások igen költségérzékenyek, s ne he zen fo gad ják el, hogy az adott kér - dés mérlegelése utáni nemleges eredmény esetén azért fizessenek pénzt, amibôl nekik nem lesz kézzelfogható elônyük.) Azoknál a vállalkozásoknál, akik beléptek a KIVA alá a tel jes ség igé nye nél -

3 könyvelôk lapja 3 kül a következô többletmunkával kell számolni: Számlatükör, számlarend átalakítása annak érdekében, hogy év végén a szükséges korrekciós tételeket biztosítani lehessen. Ezek elsôsorban azok a mér leg szám lák, ame lyek azo kat a pénzmozgásokat kezelik, amelyek nem az eredménnyel állnak szoros kapcsolatban. Felvetôdhetnek olyan kérdések is, amelyek a számviteli politika módosítását teszik szükségessé. Van nak olyan ese tek (pl. EVA bevételi nyil ván tar tás ból jö vô KIVA-alany), ahol jelentôs áttérési feladatok vannak vissza kell térni a számviteli törvény hatálya alá, s ezt nyitómérleggel, könyvvizsgálattal kell megtenni. A KIVA rendszerében az adóelôleg megállapítása jelentôs adminisztrációs ter het je lent min den egyes elô legmegállapításkor, hiszen biztosítani kell a szinte naprakész folyamatos könyvvezetést. Ellenkezô esetben nem állapítható meg a pénzeszközök változása, ami a KIVA-elôlegszámítás egyik kom - ponense. Az elôleghez kapcsolódóan a decemberi zárlati feladatokat is át kell szervezni, hiszen függetlenül a számviteli politikában rögzített mérlegkészítési idô pont tól már meg kell ten ni a devizás pénzeszközök mérlegfordulónapi átértékelését, hogy helyes legyen a bázis pénzkészlet nagysága. Ta lán az egyik leg ne he zebb fel adat, s a leg - több pluszmunkát jelent annak biztosítása, hogy: A (2) bekezdés alkalmazásában a pénzforgalmi szemléletû eredmény meghatározása során figyelmen kívül kell hagyni a) az olyan be vé telt, ki adást, ame lyet az adózó az adóévet megelôzô idôszakra vonatkozó eredménykimutatásban bevételként, ráfordításként számol el. [2012. évi CXLVII. tör vény 20. (13)] Ez az elô írás nem mond ki mást, mint hogy az elôzô társaságiadó-idôszakban már figyelembe vett bevételek és költségek KIVA-idôszak alatti pénzügyi teljesítéseit ki kell venni a rendszerbôl. Erre két megoldás kínálkozik: Minden pénzforgalmi fôkönyvi számlát (ös szes pénz tár és bank) ket té kell bontani a könyvelésben, s külön kell könyvelni a tárgyévet érintô, illetve a KIVA-idôszak elôtti tételeket. A két alszámla együt tes egyen le ge fog ja megadni az adott pénzeszköz tényleges egyen le gét. Ad dig kell így kü lön könyvelni a tételeket, amíg van olyan ve vôi vagy szál lí tói té tel, amely a KIVA elôtti idôszakra vonatkozóan még nyi tott. A má sik le he tô ség az, hogy min den egyes té tel nél (pl. mun ka szám mal) analitikusan jelölni kell, hogy az adott té tel a KIVA vagy még a tár sa sá gi adóidôszakot érinti.) Természetesen bármelyik megoldást is választja a könyvelô, az többletmunkát fog jelenteni. Azt azonban nem tartom kivitelezhetônek, hogy utólag próbálja meg a téte le ket szét szed ni, s így vé gez ze el a szük - séges korrekciókat. A fenti konkrét többletmunkákon kívül ar ról sem sza bad meg fe led kez ni, hogy mennyivel több odafigyelést igényel, és saj nos jó val több hi ba for rást je - lent, ha egy köny ve lô iro dá nak vagy köny ve lô nek nem csak egy mód szer sze - rint kell köny vel nie. El vi leg ezt a plusz - energiát is az ügyfél érdekében végzi a könyvelô, tehát valahol az árban ennek is érvényesülni kellene bár belátom, hogy ez már szinte elképzelhetetlen a mai körülmények között. Pénz for gal mi áfa Valóban dicséretes a törvényalkotói szándék, hogy a ki sebb vál lal ko zá sok, akik job - ban ki vannak téve a fizetési problémáknak, csak akkor legyenek a teljesítményük utáni áfa-fizetésre kötelezettek, amikor az összeget megkapják. A rendszerbôl értelemszerûen következik, hogy e vállalkozások a levonandó áfa tekintetében is pénzforgalmi szemlélettel mûködnek. Az is ért he tô, hogy az áfatörvény nem engedheti meg, hogy olyan áfa kerüljön levonásra, amelyet a másik oldalon nem fizettek be. Mivel nem mindenki kötelezett a pénzforgalmi szemléletû áfa-bevallásra, sok eset ben for dul hat elô, hogy egy ügy let szállítója pénzforgalmi áfa alanya, míg vevôje a hagyományos elszámolást alkalmazza. Eb ben a rend szer ben a ve vô a szám lá - ban feltüntetett áfa levonására csak akkor jogosult, ha azt a számlát kifizette. Tehát csak annak az elôzetesen levonható áfának a levonására jogosult, amelyhez tartozó ellenértéket a szállítónak megfizette. A törvényalkotó elôírja, hogy aki pénzfor gal mi áfa-el szá mo lást vá lasz tott, a számlájára köteles ráírni, hogy pénzforgalmi elszámolás. Azt azon ban nem ír ta elô, hogy a szám la mely ré szén, mi lyen módon kell ennek szerepelnie. Hogy ez mi ért gond? Saj nos már elô re lát ha tó, mennyi vel több idôt je lent majd a köny ve - lés számára egy-egy számla rögzítése, hiszen az eddigieknél is sokkal alaposabban kell azt át néz ni, szerepel-e rajta a pénzforgalmi elszámolás megjegyzés. Remélem, mindenkinél gyorsan ki fog alakulni a gyakorlat erre vonatkozóan, de a könyvelôi oldalon megnôtt a hiba forrásának lehetôsége: a megjegyzés kerülhet a számlára kézzel ( macskakaparással ), amit nehéz elolvasni, géppel kiállított számla esetén elôfordulhat a normál méretû betûtôl eltérô pici betûkkel, kerülhet a számla bármely rovatába a legtetejétôl a legaljáig, a számlát kiállító meg is feledkezhet a megjegyzésrôl, és remélhetôleg ilyen nem for dul elô, de akár az is elô for - dul hat, hogy egy szám la egyik pél dá - nyán szerepel, a másik példányán viszont nem, az sem biztos, hogy a számlakiállító teljesen tisztában van a szabályokkal, s olyan számlán is szerepelteti a szöveget, ame lyen nem len ne sza bad te hát a könyvelônek még a gazdasági eseményt, esetleg annak elôzményeit is mérlegelni volna célszerû annak érdekében, hogy helyesen kezelhesse a tételt, a köny ve lô is em ber, na pi több száz számla kezelése során nagyon könnyû tévedni. Tehát könyvelôként sasszemmel végig kell min den egyes szám lát pász táz ni, hogy azon a pénzforgalmi elszámolás szöveget megtaláljuk. Gyanítom, hogy arra sem a törvényalkotó, sem az ügyfelek nem gon dol nak, hogy ez men nyi többletmunka, többletidô a könyvelô számá ra. Ki fog ja ezt a köny ve lô ré szé re megtéríteni? Ar ról nem is be szél ve, hogy e sza bály miatt egy esetleges idô elôtti levonás jelentôs adókockázatokat is rejt magában. A könyvelôi kockázatok csökkentése céljából e helyzet kezelésére mindenképpen felelôsségbiztosításra van a könyvelônek szüksége, s ez bizonyára többletköltséget jelent számára. A mikrogazdálkodói be szá mo ló Tény, hogy a vál lal ko zá sok csak egy igen csekély része választotta a sajátos egyszerûsített éves beszámolót. De az esetek többségében valójában nem is a vállalkozások döntöttek ennek a választásáról, hanem a köny ve lô, hi szen azok a Bt.-k, Kkt.- k, amelyek élhettek a sajátos egyszerûsített éves beszámoló készítésének lehetôségével, sok eset ben nem is vol tak tisz tá ban en - nek a beszámolónak a sajátosságaival, elônyével, esetleges hátrányaival. A sajátos egyszerûsített éves beszámolót a mikrogazdálkodói be szá mo ló vált ja fel, amely már szélesebb körben alkalmazha tó. A Bt., Kkt. mel lett a Kft.-k egy ré sze is élhet ezzel a lehetôséggel, amennyiben belefér az értékhatárokba. A mikrogazdálkodói beszámoló választásában is az esetek többségében a könyvelô fogja a cég számára a lehetôséget felkínálni. Ahhoz, hogy a választásra vonatkozó döntés megalapozott legyen, a könyvelônek alaposan át kell tanulmányozni a mikrogazdálkodói egyszerûsített éves beszámolóról szóló 398/2012 (XII. 20.) Korm. rendelet elôírásait. A be szá mo lót el sô al ka lom mal a 2013-as gazdasági évrôl lehet összeállítani. Ahhoz azonban, hogy a mikrogazdálkodói beszámolót összeállíthassa a társaság a évre vonatkozóan, a rende-

4 4könyvelôk lapja let által elôírt számlatükröt kell alkalmazni a köny ve lés so rán: 2. (2) A mik ro - gazdálkodó men te sül az Szt a sze - rin ti szám la rend-ké szí té si kö te le zett ség alól, ha fôkönyvi elszámolásait a 3. melléklet szerinti számlatükör szerint vezeti. A fôkönyvi könyvelés során a 3. melléklet szerinti számlatükör számláinak neve határozza meg azok tartalmát. A 3. melléklet szerinti számlatükör alkalmazása esetén azok számláinak tagolásától nem lehet eltérni. Nem minôsül eltérésnek a 3. melléklet szerinti fôkönyvi számlák továbbrészletezése. Tehát nem kötelezô a megadott számlatükör alkalmazása, ha a társaság rendelkezik a számviteli törvény elôírásainak megfelelô számlarenddel. Ha köny ve lô iro da ál tal köny velt cégek nek csak egy ré sze fô leg, ha csak egy kis ré sze tér el az ed dig meg szo kott fôkönyvi könyveléstôl (számlaszámok), illetve az alkalmazandó értékelési módoktól, eljárásoktól, elszámolási lehetôségektôl, ak kor ez a fel adat a köny ve lô nek nem - hogy kevesebb munkát, hanem jóval több odafigyelést, koncentrálást igényel. Tehát ami a törvényalkotói szándékban munkacsökkenést jelentett, az lehet, hogy a valóságban a ráfordított idô növekedését fogja eredményezni. S ak kor még nem is be szél tem ar ról, kinek a felelôssége a mikrogazdálkodói beszámolóra való áttérésre vonatkozó döntés. Ha az ügy fél nincs olyan szám vi - teli ismeretek birtokában, hogy saját maga mérlegelni tudja a mikrogazdálkodói beszámolóban alkalmazott elveket, eljárásokat, illetve a cégére gyakorolt hatásokat, ak kor nem is tud re á lis dön tést hoz ni. A döntés meghozatala érdekében a könyvelô vagy elmagyarázza az alkalmazandó eljárásokból eredô potenciális elônyöket és esetleges hátrányokat a vállalkozó szá má ra ez akár több órás ok ta tást, tanácsadást is jelenthet, vagy sa ját ma ga hoz za meg a mik ro - gazdálkodói beszámoló választására vonatkozó döntést. Ad dig nem is lesz prob lé ma a dön tés meg - hozatala miatt, amíg a vállalkozás nyereséges, és megfelelô tôkepozícióval rendelkezik. Ha azon ban a vállalkozás eredménye a mikrogazdálkodói beszámolói idôszakban veszteséges lesz, elképzelhetô, hogy hitelfelvételnél vagy támogatáson, pályázaton való indulásnál a vállalkozás hátránnyal indul, vagy egyáltalán nem tud többletforrást bevonni. A hagyományos kettôs könyvviteli rendszer olyan választási lehetôségeket biztosít a vállalkozás számára, amelyekkel az eredményt számvitelileg és adózásilag optimalizálni lehet. Tehát a könyvelô nem vál lal hat ja fel, hogy az ügy fél he lyett dönt a mikrogazdálkodói beszámoló választására vo nat ko zó an még ak kor sem, ha ez ne - ki sokkal kényelmesebb megoldás lenne. E helyett olyan döntési helyzetbe kell hozni a vállalkozást, amelyben képes belátni a vállalkozására váró elônyöket és hátrányokat. Ez természetesen feltételezi, hogy a könyvelô a mikrogazdálkodói beszámolóra vonatkozó szabályokat olyan mélységig megismeri, ami alapján megfelelôen tudja az ügyfél döntését moderálni, biztosítja az ügyfele számára azt a konzultációs lehetôséget, amely szükséges a döntés meghozatalához. Mind két do log sok idôt vesz igény be a könyvelônél. Ennek megtérítése a könyvelô és az ügyfél közötti megállapodás alapján történhet. Az áfa gya ko rí tott igény lé se [Art. 2. sz. mel lék let 2. b] Az adóbevallások gyakoriságát minden évben újra kell indítani. Ez azt jelenti, hogy nem biz tos, hogy ugyan olyan gya - korisággal kell áfa-bevallást készítenie egy vállalkozásnak évben, mint kellett 2012-ben. A tá vol lé ti díj új sza bá lyai A januári bérszámfejtésnél a könyvelôk, bér szám fej tôk, il let ve a bér szám fej tô szoftvert író programozók élete alaposan felbolydult. Az új Munka törvénykönyve hatálybalépését követôen az elsô alkalommal történô bérfizetésnél derült ki, hogy a havidíjas dolgozók esetén az alapbér távol lé ti díj ra esô ré szét úgy kell ki szá - molni, hogy a havi alapbér összegét oszta ni kell 174 órá val. A távolléti díj az alapbérrész egy napra esô összege az így kiszámított (174-gyel osztott) egy órára jutó öszszeg és a napi munkaidô szorzata. A számolási módból következik, hogy lesz nek olyan hó na pok a nap tá ri rend tôl függôen, amikor a dolgozó a havi fix bérnél többet, más hónapokban viszont kevesebbet fog fizetésként kapni. A könyvelôk elôször megdöbbenve álltak a helyzethez, majd számtalan fórumon, szakirodalomban, elôadáson próbálták a helyes megoldást megtalálni. Szintén sok idôt sok meg fi ze tet len idôt vett el az életükbôl, hogy ezt a törvényi anomáliát megpróbálták az ügyfeleiknek, a dolgozóknak elmagyarázni, s a keletkezett indulatokat kezelni. Ezt az idôt sem tudták a partnereikkel szemben érvényesíteni kido bott idô volt. Ezek az eltérések a törvény kötelezô számítási módszerébôl következtek. Azt nagyon nehéz elfogadtatni az ügyféllel, hogy éves szin ten ezek a té te lek va la me - lyest kiegyenlítôdnek. Az új Munka törvénykönyve megengedi, hogy a kollektív szerzôdéssel el lehet térni a távolléti díj számításánál a törvény elôírásaitól akár a munkavállaló javára, akár a munkavállaló hátrányára. Kollektív szerzô dés vi szont csak a nagy cé gek nél van, a kkv-szektorban nem jel lem zô. Itt a tör - vény azon megengedô szabályával lehetne élni, miszerint a munkaszerzôdésben el le het tér ni, de csak a mun ka vál la ló javára. Ezt viszont a vállalkozások nem fogadják el. Akár a magyarázkodás, akár valamilyen megoldás (pl. a kiesés prémiummal történô kompenzálása) nagyon sok pluszenergiát vett el a könyvelôktôl. Sajnos azoknak a pluszmunkáknak, többletfeladatoknak a sora még nem ért véget, amelyekkel a könyvelôknek meg kellett ismerkedniük az elmúlt egy évben. A következô számban folytatom a felsorolást. De hogy mint a me sé ben en nek az áttekintésnek is pozitív vége legyen, kitérek arra is, mely pontokon egyszerûsödött a szám vi te li tör vény, s ez zel ta lán a köny - velôk munkája is. Az olvasóra bízom, hogy megalkossa saját idô- és feladatmérlegét, amely alapján ügyfeleinek 2013-ban a lehetô legoptimálisabb energiaráfordítással a lehetô legnagyobb segítséget tudja biztosítani. Dr. Sallai Csil la GOTTGEISL RITA ROVATA Az adózás rendjérôl szóló törvény új elôírásai évre (2. rész) Az elôzô számban már írtunk néhány változásról; szóltunk a köztartozásmentes adatbázisról, a bejelentési kötelezettségrôl, a készpénzfizetés korlátozásáról és az évfordulót követô teendôkrôl most pedig a további tudnivalókkal folytatjuk a sort. Az áfa-bevallásokat negyedévente kell teljesíteni, kivéve, ha a vállalkozás a tárgyévet megelôzô második év áfabe val lá sai alap ján éves vagy éves szintre számított elszámolandó adója elérte a befizetendô 1 millió Ft-ot, csoportos áfa-alany, közvetített vámjogi képviselô.

5 könyvelôk lapja 5 A felsorolt vállalkozásoknak havonta kell az áfát be val la ni ban havi bevalló az a vállalkozás, aki 2011-ben el ér te az 1 mil lió Ft be fi ze - tendô áfát. Az érték kiszámításánál kizárólag a tárgyév forgalmát kell figyelembe venni, nem számít bele az áthozott követelés értéke. Viszont figyelembe kell venni azokat az önellenôrzéseket és utólagos adó meg ál lapításokat, ame lyek jog erô re emelkedtek a tárgyévet megelôzô év utolsó nap já ig (idén de cem ber 31-ig), és a tárgyévet megelôzô második évre (2011. adóévre) vonatkoznak. A tárgyévben beadott, valamely korábbi évre vonatkozó önellenôrzés, illetve az utólagosan beadott bevallás már nem érinti a tárgyévi adóbevallás gyakoriságát. A kezdô vállalkozások negyedéves áfa-bevallók lesznek. Így kezdi adókötelezettségét az a vállalkozó/vállalkozás is, aki az év ele jé vel át tért az EVA adónemrôl a társasági adóra, és áfa-alanyiságot választott. An nál, aki majd a KATÁ-ról fog visszatérni a társasági adó alá, ettôl nem fog változni az áfa-bevallás gyakorisága. Annak az adózónak, akinek az elszámo lan dó adó ja nem éri el ab szo lút ér - ték ben a 250 ezer Ft-ot, éven te kell adó - bevallást benyújtani. Itt te hát mind a be - fi ze ten dô 250 ezer Ft alat ti ös szeg, mind a visszaigényelhetô, mind az átvihetô 250 ezer Ft alatti összeg alapján éves adóbevalló lesz a vál lal ko zás. A közösségi adószámmal rendelkezô adóalany nem lehet éves adóbevalló, hanem vagy ha vi, vagy ne gyed éves. Ha va la - kinek év közben állapítanak meg közösségi adószámot, és addig éves adóbevalló volt, az adószám-megállapítás negyedévének utolsó napjáig lesz éves adóbevalló, a következô negyedév elsô napjától pedig már negyedévente kell adóbevallást tennie. Hasonlóan kell eljárni, ha értékhatárt lép át a vállalkozás. Fontos erre figyelni, és az éves be val ló nak is év köz ben, ne - gyedévente meg kell állapítani az elszámolan dó adó ját. Ezt meg kell ten ni az év utol - só ne gyed év ében is, és ha ek kor tól lesz éves bevalló helyett negyedéves bevalló, a be val lást már ja nu ár 20-áig meg kell ten ni. Az éves bevallás határideje a tárgyévet köve tô év feb ru ár 25. nap ja. Ha egy vállalkozásnál az értékesítés alacsonyabb adókulcsú, mint a beszerzés, akkor pénzügyileg nagy terhet jelent a ne gyed éves/éves be val lá si gya ko ri ság. Ezért sok, alapvetôen negyedéves áfa-bevalló szeretne havi áfa-gyakorításra áttérni vagy éves bevallóként negyedéves bevalló len ni. Ilyen vál lal ko zás az, ahol a be vé tel jelentôs része exportból származik, vagy fôleg belföldi fordított adózás alá tartozó szol gál ta tá so kat (épí tô ipar) vé gez nek, vagy jelentôs beruházást hajtanak végre. A gyakorított áfa-bevallás engedélyezését kérelemre adja meg az adóhatóság. Erre a kérelemre még nincs nyomtatványmin ta, így ezt le vél ben kell kér ni. A le vél - nek tartalmaznia kell minden azonosító adatot és a kérelem indokát alátámasztó infor má ci ót. Mi már évek óta a kö vet ke zô formát alkalmazzuk: NAV... Regionális Igazgatósága...Adóigazgatósága Postacím: Tisztelt Hivatal! Hivatkozással az adózás rendjérôl szóló évi XCII. tör vény 2. sz. mel lék le té nek 2. b. pontjában foglaltakra, kérem a Tisztelt Hivatal engedélyét az általános forgalmi adó havonkénti bevallására. A társaság azonosító adatai: név, székhely, adószám Társaságunk az általános forgalmi adóról szó ló tör vény alap ján évi áfa-be val - lásainak figyelembevételével évre negyedéves áfa-bevallói körbe tartozna. A társaság évi forgalma a következôképpen alakult: Fordított adózás alá tartozó árbevétel: Exportárbevétel: Adóköteles értékesítés: Belföldi anyag/áru beszerzés nettó értéke: A társaság számára a belföldi beszerzésekbôl jelentôs visszaigényelhetô áfa keletkezik. Társaságunk tevékenységét az építôiparban végzi, termékeit exportra értékesíti, ahol az értékesítés ellenértékének megfizetése nap. Így az elôzetesen felszámított általános forgalmi adó negyedévenkénti visszaigénylési lehetôsége jelentôs pénzügyi többletterhet róna vállalkozásunkra. Ezért kérem, szíveskedjenek X Kft. részére a adóévre a havi áfa-bevallási lehetôséget megadni...., feb ru ár Cégszerû aláírás Amennyiben a kérelemben szereplô indokok valósak, és összhangban vannak az adó be val lás ban sze rep lô ada tok kal, az adóhatóság határozatban engedélyezi a gyakorított adóbevallást. A határozat alapján a gyakorított bevallási lehetôség mindig az adó év vé gé ig szól, ezért kell majd a következô évre ismét kérelmezni. A határozat kézhezvételét követôen, az abban szereplô határidôig kell elôször beadni a bevallással még le nem fedett idôszakról az adóbevallást. A február elején beadott kérelemre már március elején megérkezik a vá lasz, és ek kor a ja nu ár hó nap ról mint még bevallással nem lefedett idôszakról kell beadni a bevallást, míg a februári bevallást már határidôben, március 20-áig kell teljesíteni. Az adóhatóság akkor tagadja meg a gyakoribb bevallás engedélyét, ha a vállalkozó/vállalkozás adószámát a ké re lem be nyúj tá sát meg elô zô két éven belül felfüggesztették vagy törölték, jogerôsen mulasztási bírságot szabtak ki rá a számla-/nyugtaadás el mu lasz tá - sa mi att, végrehajtás folyik ellene 25 millió Ftot meghaladó adótartozás miatt, szerepelt az adóhatóság azon listáján, melyen az adótartozással szereplô adózók ada ta it te szi köz zé. [Art. 55. (3) (5)] Az elôbb em lí tett ki zá ró okok mel lett is megadhatja az adóhatóság az engedélyt, ha különös méltányosságra okot adó körülményekkel támasztja alá kérelmét az adózó. Errôl a kérdésrôl tett részletes tájékoztatást közzé az adóhatóság a 3003/2013 NAV útmutatóban. Az el len ôr zés meg kez dé se [Art. 93. (1)] ön el len ôr zé si kor lát Az adóhatóság az ellenôrzést többféle módon hozza az adóalany tudomására. Ilyen például, hogy telefonon megkeresik az adózó képviselôjét, esetleg a bevallás benyújtóját. Nagyobb adóalany esetén levélben értesítik arról, hogy vizsgálatot kívánnak tartani nála. Mind a két eset ben még nem kezdôdött meg az ellenôrzés. Az ellenôrzés a megbízólevél kézbesítésével vagy egy példányának átadásával kezdôdik meg. Önellenôrzést akkortól nem lehet benyújtani, amikortól megindult az ellenôrzés. Miután az ellenôrzés a megbízólevél átadásával kezdôdik meg, amíg ez a dokumentum nincs az adózó vagy képviselôje birtokában, addig lehetséges önellenôrzést benyújtani. A telefonon történô megkeresés nem jelenti a megbízólevél átadását, így a megbeszélést követôen szintén lehetséges önellenôrzést benyújtani. Amire figyelni kell, hogy a telefonon egyeztetett idôpontban átvételre fog kerülni a megbízólevél, te hát azt a na pot meg elô zô na pon kell leg - késôbb beadni az önellenôrzést és befizetni a keletkezô adókülönbözetet. Az ellenôrzés megkezdésekor pedig be kell mutatni az önellenôrzési jegyzôkönyvet és a beadott, önellenôrzési bevallást. Mi a hely zet, ami kor levélben történik az értesítés? Itt a levél már tartalmazza az megbízólevél iktatószámát, de még itt sem

6 6könyvelôk lapja történt meg a megbízólevél átvétele. Ettôl függetlenül itt már ismert a megbízólevél tar tal ma, bár majd csak a meg adott idô - pontban fogja a megbízólevelet az adózó vagy az általa meghatalmazott képviselô átvenni. Véleményünk szerint ebben az esetben is van lehetôség az önellenôrzésre, de ek kor is fi gyel ni kell ar ra, hogy az a megbízólevél átvételét megelôzô napon történjen meg. Akinek kétségei vannak afelôl, hogy még beadhatja az önellenôrzést, vagy bármi lyen ok ból nem tud ta a meg adott ha tár - idôig ezt megtenni, annak javasoljuk, hogy az ellenôrzés megkezdésekor jelentse be az adó ha tó ság nak, hogy ô már fel tár ta a hi - ányosságot. Ekkor az ellenôrök a jegyzôkönyv ben meg szok ták je gyez ni, hogy az adózó maga tárta fel a hiányosságot, és ezt úgy kezelik, mint a bírság kivetésénél figyelembe vehetô méltányosságra okot adó körülményt. Ha ez nem tör tén ne meg, ja va sol juk, hogy a határozat ellen fellebbezéssel éljenek, melyben kérjék az adóhatóságot, hogy határozatát saját hatáskörben megváltoztatni, a megállapított adóbírságot törölni, illetve másodsorban mérsékelni szíveskedjen. Ennek indokaként lehet megírni, hogy a határozatban foglalt megállapításokat nem vitatják, azt elfogadják, de a megállapított adóhiányt társaságuk a vizsgálat megkezdése elôtt feltárta, önellenôrzésre elôkészítette. Errôl az adóhatóságot képviselô revizorokat a vizsgálat megkezdésekor azonnal tájékoztatták. Úgy gondol ják, eb ben az eset ben, az Art alapján lehetôség van az adóbírság mérséklésére, esetleg mellôzésére, miután társaságuk az adott helyzetben elvárható körültekintéssel járt el. Az adó hi ányt min den eset ben meg kell fizetni, a mérséklés az adóbírságra vonatkozik. A késedelmi pótlékot nem érinti az adóbírság mérséklése, azt az esetleges méltányosság esetében is az általános szabályok szerint fogják kiszámítani és elôírni. Per sze ez nem min den eset ben al kal - maz ha tó. Fon tos, hogy az adó zó egyéb ként olyan magatartást tanúsítson, amelynek során adókötelezettségeit rendszeresen teljesíti, bevallási és adófizetési kötelezettségei tekintetében nincs elmaradása, a vizsgálat során együttmûködik a revizorokkal, és az adóhiány nem adóelkerülés okán keletkezett. Min dig adóelkerülési célúnak értelmezik, ha az adózó a bevételét titkolja el, elmulasztja a számla- vagy nyugtaadási kötelezettségét, meghamisítja, vagy nem vezeti a könyveit. Nem minôsül ilyennek, amikor téves jogértelmezésbôl fakad a keletkezett adóhiány. Amikor az adó megállapításakor még más értelmezése volt az adott törvényi elô írás nak, mint ak kor, ami kor az el - lenôrzés történik. Valljuk be, minden új elôírás bevezetésekor többféle értelmezés létezik, majd az alkalmazás folyamatában konszenzus alakul ki, és ettôl kezdve lehetünk biztosak abban, hogy megfelelünk mind a törvényi elôírásoknak, mind az errôl szóló adóhatósági jogértelmezésnek. Amikor felkészülünk egy ellenôrzésre, akkor lát juk ma gunk is, hogy az adott elô írás alkalmazásának kezdetekor mi magunk nem úgy jár tunk el, mint azt ma már ten - nénk. Ek kor, ha van még le he tô sé günk, ad juk be az ön el len ôr zést, ha már nincs, ak kor mó dunk van ar ra, hogy mi ma gunk tárjuk fel a hibát a revizoroknak. A mu lasz tá si bír ság spe ci á lis ese te [Art (14)] A változások között figyeltünk fel arra, hogy mó do sult a belcímben em lí tett tör - vényhely. Amikor utánajártunk, megállapítottuk, hogy mindössze annyi változott, hogy ha tá lyon kí vül ke rült a ja nu ár 1-jén bekerült kiegészítés a bizonytalan adójogi helyzetrôl. Tehát továbbra is az eredeti tartalma maradt érvényben: (14) Ha a munkáltató (kifizetô) adólevonási, vagy az adóbeszedésre kötelezett adóbeszedési kötelezettségét részben vagy egészben elmulasztotta, vagy a beszedett, illetve megállapított és levont adót nem fizette meg, késedelmi pótlék mellett 50%-ig terjedô mulasztási bírságot fizet. A bírság alapja a beszedni, levonni, illetôleg megfizetni elmulasztott adó összege december 31-ig érvényes szöveg. (14) Ha a munkáltató (kifizetô) adólevonási, vagy az adóbeszedésre kötelezett adóbeszedési kötelezettségét részben vagy egészben elmulasztotta, vagy a beszedett, illetve megállapított és levont adót nem fizette meg, késedelmi pótlék mellett 50%-ig terjedô mulasztási bírságot fizet. A bírság alapja a beszedni, levonni, illetôleg megfizetni elmulasztott adó összege. A bizonytalan adójogi helyzet jogszerû bejelentése hatálya alá tartozó adómegállapítási idôszakra vonatkozó adóbevallás ellenôrzése alapján az adólevonási, illetôleg az adóbeszedési kötelezettség elmulasztása esetében a mulasztási bírság kiszabásának nincs helye, ha a mulasztás kizárólag az adózó által elfogadott (a bevallás alapjául szolgáló jegyzôkönyvben rögzített) jogszabály-értelmezés következménye ja nu ár 1-je és feb ru ár 29-e kö zött ér - vényes szöveg. (14) Ha a munkáltató (kifizetô) adólevonási, vagy az adóbeszedésre kötelezett adóbeszedési kötelezettségét részben vagy egészben elmulasztotta, vagy a beszedett, illetve megállapított és levont adót nem fizette meg, késedelmi pótlék mellett 50%-ig terjedô mulasztási bírságot fizet. A bírság alapja a beszedni, levonni, illetôleg megfizetni elmulasztott adó összege március 1-jétôl jelenleg is érvényes szöveg. Ennek kapcsán gondolkodtunk el azon, mennyire fontos, hogy ha a pénzügyi lehetôségeink nem teszik lehetôvé teljes adókötelezettségünk teljesítését, figyeljünk erre az elô írás ra, és elô ször a le vont adó kat fizessük be. Ezek a le vont szja, a le vont nyug díj biz to sí tá si já ru lék, va la mint az egészségbiztosítási és munkaerô-piaci járulék. Érdekességként mutatjuk be, mi volt a törvényváltozás indoklása, vagyis miért került ki a törvénybôl a bizonytalan adójogi helyzetre való hivatkozás lehetôsége. A jogalkotó úgy gondolta, hogy az eltelt rövid idô (pon to san két hó nap) alatt szá má ra beigazolódott, hogy az adózók nincsenek felkészülve ennek alkalmazására, és az adóhatóság szolgáltatásai mellett nincs is szükség ilyesmire. Azért sem, mert kapacitást von na el más te rü le tek rôl, és a megnövekedett ad mi niszt rá ci ós ter hek nem állnának arányban az elérhetô elônyök kel. Mi lyen jó len ne, ha né ha az elô - írásokat az adóalanyok nézôpontjából is meg vizs gál nák, és tu do má sul ven nék, hogy a legfontosabb egy jogszabály bevezetésekor, hogy az elérhetô eredmény álljon arányban a ráfordított munkával! Ez jelen te né az ad mi niszt rá ció tény le ges csökkenését... El já rás a szo ci á lis hoz zá já ru lá si adó ból és a szakképzési hozzájárulásból igény be ve he tô ked vez mé nyek hez A munkahelyvédelmi akcióterv alapján a szociális hozzájárulási adóból adókedvezményeket lehet igénybe venni bizonyos feltételeknek megfelelô természetes személyek foglalkoztatásakor. Kedvezmény jár: életkorhoz kötötten: 25 év alatti foglalkoztatottak esetén, 55 év feletti foglalkoztatottak esetén; szakképzettséget nem igénylô munkakörben foglalkoztatottak után; gyermeknevelési támogatást követôen munkába állók után; 25 év alatti pályakezdôk foglalkoztatása után. Nincs szükség semmilyen külön igazolásra az életkorhoz kapcsolódó kedvezmények igénybevételéhez; miután minden munkavállaló születési dátuma ismert a foglalkoztató számára, amelyik hónapban be töl tik a meg adott élet kort, vagy ame lyik hónapig alatta marad a koruk, akkortól/addig igénybe vehetik a kedvezményt. Az 55 év fe let ti ek és a 25 év alat ti ak foglalkoztatásához 100 ezer Ft bruttó bérig 14,5% kedvezmény jár (részfoglalkoztatás ese tén ará nyo sí ta ni kell a 100 ezer Ft-ot). Bizonyos esetekben a kedvezmények igénybevételéhez külön igazolásra van szükség: ezek gyermeknevelési támogatás után visszatérôk és a 25 év alatti pályakezdôk foglalkoztatása. Gyer mek ne ve lé si tá mo ga tást követôen mun ká ba állt dol go zók kedvez mé nye A munkáltatót terhelô szociális hozzájárulási adóból adókedvezmény érvényesíthetô január 1-jétôl a gyermekgondozá-

7 könyvelôk lapja 7 si díj folyósítását követôen, vagy a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás (együtt: anyasági ellátások) folyósítása alatt, vagy azt követôen munkaviszonyban foglalkoztatott személyt foglalkoztató kifizetônél. A kifizetô az után a kisgyermekes munkavállaló után is jogosult lehet a kedvezményre, akit december 31-én már foglalkoztatott. A kedvezmény a munkavállaló bruttó bére után fizetendô szociális hozzájárulási adóból teljes foglalkoztatás esetén 100 ezer Ft 27%-a az el sô két év ben, 100 ezer Ft 14,5% -a a 3. év ben. A 100 ezer Ft fe let ti jö ve de lem után az ál - talános szabályok szerint kell fizetni az adót. Amennyiben a foglalkoztatás nem teljes mun ka idô ben tör té nik, a 100 ezer Ft arányos részét kell figyelembe venni a kedvezmény számításához. Az adókedvezménnyel érintett idôszak 45 hó nap, ezen be lül a ki fi ze tô az adó ked - vezményt az anyasági ellátások folyósításának megszûnését követô hónaptól számított 45. hónap végéig, de legfeljebb három évig érvényesítheti. A folyósítás megszûnésének hónapja az a hónap, amelyre az igénylôt az anyasági ellátások valamelyike megillette. Egymást követô több ellátás esetében (pl. gyermekgondozási díj lejártát követôen gyermekgondozási segélyben részesült), a határidôt a legkésôbb folyósított anyasági ellátás folyósításának megszûnése napjától kell számolni. A ked vez ményt te hát azok után a ko - rábban anyasági ellátásban részesült (vagy jelenleg részesülô) munkavállalók után lehet igénybe venni, akiknek az ellátása 45 hónapon belül (2009. március 31-e után) járt le, il let ve ke ve sebb mint há rom éve (2010. január 1-jét követôen) kezdték el foglalkoztatni (újra foglalkoztatni). A kedvezményt a munkáltató a feltételek fennállását igazoló, az anyasági ellátást folyósító egészségbiztosítási szerv, társada lom biz to sí tá si ki fi ze tô hely, kincs tár vagy családtámogatási kifizetôhely által, az ellátásban részesülô kérelmére kiállított igazolás birtokában érvényesítheti. Ha a GYED volt az utol só fo lyó sí tott ellátás, az EAT_1_WORLD.doc nyomtatványt kell beküldeni az ellátást folyósító szervnek. A nyomtatvány letölthetô innen: 34,35358&_dad=portal&_schema=PORT AL, a lap alsó részén található menüpontban. Ha az Országos Egészségbiztosítási Pénztár volt a GYED folyósítója, innen kapott igazolást az abban részesülô, akkor a következô címre kell küldeni: Budapest Fôváros Kormányhivatala Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerve. Székhelye: 1139 Budapest, Teve ut ca 1/A C. Pos tai cí me: 1387 Bu da pest, Pf. 27 Ha a GYES, GYET volt az utol só fo - lyó sí tott el lá tás, az igazoláskérô_eat_ módosított_2013_01_03.doc nyom tat - ványt kell be kül de ni ar ra a cím re, ahon nan az ellátást folyósították. A nyomtatvány letölthetô innen: allamkincstar. gov.hu/ kincstar/2740. Ha a Bu da pes ti és Pest Me gyei Ma gyar Államkincstár volt a folyósító: MÁK Családtámogatási Ügyfélszolgálat 1139 Bu da pest, Vá ci út 71.; 1388 Bu da - pest, Pf. 74 Az adókedvezményt a munkáltató érvényesítheti, a folyósító szerv által kiadott igazolás birtokában. Ezért elengedhetetlen, hogy a munkavállaló a megkapott igazolást a számfejtést megelôzôen átadja a munkáltatójának. Javasoljuk minden munkáltatónak, hogy tájékoztassa errôl a dolgo zó it, hogy kér jék meg ezt az iga zo lást. A kedvezményt olyan dolgozók foglalkoztatása után is érvényesíteni lehet, akik a gyermeknevelési támogatás folyósítását követôen másik munkáltatónál kezdtek dolgozni. Amikor munkahelyet váltanak, az iga zo lást ma guk kal kell vin ni, vagy kér - ni ük kell egy újat. A kiadott igazolásokról a kiállítók folyamatosan adatot fognak szolgáltatni a NAV-nak a tárgy hót kö ve tô hó nap 5. nap - jáig. Ez alapján fogja ellenôrizni az adóhatóság, jogosan veszik-e igénybe a foglalkoztatók az adókedvezményt. A társadalombiztosítási kifizetôhelyek is jogosultak ilyen igazolás kiadására az általuk kifizetett ellátások alapján. Ennek következtében nekik is teljesíteni kell ezt a kontroll adatszolgáltatást. Hu szon öt év alat ti pá lya kez dôk után ér vé nye sít he tô adó ked vez mény Kedvezményezett az a munkavállaló, aki 25 év alat ti és még nem volt 180 na pot el - érô mun ka vi szo nya. Ezt a tényt az adó ha - tóság által kiadott, 15 napnál nem régebbi igazolással kell bizonyítani. A kedvezmény mértéke, hasonlóan az elôzôekhez, az el sô 100 ezer Ft mun ka bér után 27% a foglalkoztatás elsô két évében, de legfeljebb addig, míg a munkavállaló betölti a 25. élet év ét. A ked vez mény a tel jes fog - lalkoztatás esetén áll fenn, amennyiben részmunkaidôben történik a foglalkoztatás, akkor arányosan kell figyelembe venni a 100 ezer Ft-ot. Rész mun ka idô, ha a foglalkoztatás nem éri el a munkakörre elôírt törvényes munkaidôt. Amikor valaki hatórás munkaviszonyban áll, akkor a 75 ezer Ft jö ve de lem után jár a 27% ked - vezmény. Gottgeisl Ri ta, Láng No é mi SULLER KRISZTINA ROVATA A termékdíj és a könyvelô Amikor elôször találkoztam a termékdíjjal, mert úgy éreztem, az jövô egyik slágertémája lesz, könyvelôként elszörnyülködtem a dolgon, de végigültem a továbbképzést. Ennek már lassan hét vagy nyolc éve is talán. Majd teltekmúltak az évek, amikor is a téma újra elôkerült, és sürgetô problémává vált ügyfelek és kolleganôim, ismerôseim körében is. Ekkor elhatároztam, megtanulom, amit lehet, hogy végre értsem, amirôl a vámos szakemberek számomra érthetetlen nyelven beszélnek Vál lal juk-e a ter mék díj köny ve lé sét, vagy sem? Elô re bo csá tom, hogy sok ter mék díj jal érintett termék esetében annak meghatározása is nehézkes, hogy van-e egyáltalán kötelezettség csak könyvelôként, tarifaismeret nélkül. Véleményem szerint nem képezi a számviteli szolgáltatás részét, így ha nem csi nál juk, zár juk ki a szer zô - désben vagy az általános feltételeinkben. Ha mégis vállaljuk, kezeljük külön tételként, sem mi eset re se szá mít suk be le a könyvelési díjba, és nézzük meg a felelôsségbiztosításunkat, nyújt-e fedezetet az ilyen jogcímen megállapításra kerülô esetleges joghátrányok ellen. Javaslom, hogy az ügyfeleket irányítsuk termékdíjas ügyintézô vagy vámügyintézô szakképzettséggel rendelkezô szakemberhez, illetve megoldás lehet még könyvelôirodai szinten egy szakember megkeresése, és a vele történô együttmûködés. Véleményem szerint sok kal jobb, ha mi ke re sünk szak em bert, mert eb ben az eset ben tud juk, mi vel szá - moljunk, esetleg egyszerûbb kérdésekben fordulhatunk hozzá. Amire tanulmányaim során rájöttem, az az, hogy a termékdíjas kérdés specifikus terület, csak könyvelôként úgy gondolom, a nyelvezet miatt megértetni lehetetlen. Úgyhogy most megpróbálom lefordíta ni... Vág junk hát be le! Ho gyan dönt sük el az ügy fe lünk rôl, hogy van-e ter mék díj jal érin tett sé ge? A termékdíjköteles ter mé kek kö re: akkumulátor, csomagolószer, kereskedelmi csomagolószer, egyéb kôolajtermék, elektromos, elektronikai berendezés,

8 8könyvelôk lapja gumiabroncs, reklámhordozó papír. Általánosságban elmondható, hogy egy adott termékhez termékdíj-kötelezettség kap cso lód hat, ha vám ta ri fa szá ma szerepel a vámtarifalistán vagy a termék maga nem, de annak része, összetevôje igen, a termék csomagolószerként szerepel a csomagolószer-katalógusban, a külföldrôl behozott termék megfelel a csomagolás definíciójának. Ami a mi ügy fél kö rünk ben nem na - gyon for dul hat elô, az az egyéb kô olaj ter - mék. Az összes többiben viszont érintettek lehetünk! A legjelentôsebb kategóriát mindenképpen a csomagolószer és a kereskedelmi csomagolószer jelenti, így erre igyekszem ezt az írást kiterjeszteni. A kötelezett személye általában a teljesség igénye nélkül: elsô belföldi forgalomba hozó, tehát ha behoztam külföldrôl (nem releváns, hogy az uni ó ból vagy har ma dik or - szágból), saját célú felhasználó. A ter mék díj alá tör té nô be je len tés Ha tudjuk azt, hogy ügyfelünk kötelezetté vált, be kell jelentkezni a termékdíj hatálya alá tól ezt a 13TKORNY ne - vû nyom tat vány se gít sé gé vel te het jük meg tól a VPID-szám meg lét ét nem követeli meg a rendszer, hiszen adóügy lett a termékdíjból is január 1-jétôl. És itt áll junk meg ki csit: Ha köny ve lô - ként van már mindenre kiterjedô T180-as regisztrációnk, tehát ha klasszikusan bejelöl tük an nak ide jén, hogy az újon nan meg - jelenô valamennyi elektronikusan intézhetô adóügyre is jogosultságunk van, akkor ezt a kört ja nu ár 1-jét kö ve tô en megnyertük mint kötelezettséget. A VPID-számra visszatérve, akinél a termékdíj kérdése az idén felmerül, annál szinte biztos, hogy a korábbiakban is felmerült. A korábbi évek KT- (környezetvédelmi termékdíj) bevallásai azt tartalmazzák, te hát an nak el le né re, hogy már nem kötelezô a kiváltása, mivel nem kerül semmibe, és egy esetleges ellenôrzéskor kötelezést is kaphatunk, javaslom továbbra is kérni a VPID-számot, amit mindenki a saját vál to zás-be je len tô jén tud meg ten ni (T201, T101, T101E). Ha már VPID, ak kor az adat lap is kér de zi, hogy EORI vagy nem EORI. Az EORI a VPID-nek azon vál to za ta, amit uniós szinten nyilvántartanak. Tehát akinél valószínûsíthetô, hogy lesz kapcsolat ilyen tekintetben, ott válasszuk rögtön az EORI-t. E kis ki té rô után tér jünk vis sza a be je - lentôlapra. Elmondható, hogy általában a nálunk elôforduló mikro- és kisvállalkozások zömét az egyéni hulladékkezelés nem érin ti, így ar ra most nem té rek ki. Nagyon fontos dolog viszont a bejelentkezô lap D blokkjában szereplô megfelelô kötelezetti státusz választás. Két stá - tuszról érdemes szólni. Ál ta lá nos sza bá lyok sze rin ti kö te le zett Ebben az esetben a termékdíj-fizetési kötelezettség a saját célú felhasználás vagy a forgalomba hozatal napján keletkezik. Saját célú felhasználás a kötelezett szükség le te ki elé gí té sé re va ló fel hasz ná lás vagy megsemmisítés, minden más, ami saját termelésû készlet létrehozását eredményezi (nem csak a számviteli törvény értelmében saját termelésû készletet kell ideérteni!), valamint és ez nagyon fontos a csomagolás elválasztása a termék tôl, anyag tól. Eb ben az eset ben elvileg a ter mék díj-nyil ván tar tá som nak olyannak kell lennie, ami biztosítani tudja, hogy minden egyes bekerülô készletrôl tud jam, mi kor hasz nál tam fel. Kis- és mikrovállalkozások esetében ez igencsak lehetetlen feladat, de nagyobb cégeknél jól jöhet, illetve olyanoknál, ahol jelentôs mennyiséget képez a termékdíjjal érintett ter mé kek kö re. Ahol ez nem jel lem zô, ott vá lasszuk in kább a kész let re vé tel lel történô termékdíjfizetést. Ek kor a rak - táramba bekerüléskor, azaz a készletre vételkor (nyilvántartásba vételkor) keletkezik a termékdíj-fizetési kötelezettség, jóval egyszerûbb nyilvántartást eredményezve. Azonban a készletre vétellel történô termékdíjfizetés választásának feltételei vannak: minden évben tárgyév január 15- éig vá laszt hat juk ezt vagy a friss ter mék - díj-kötelezetti kör az el sô idô pon tot kö ve tô 15 napján belüli bejelentéskor. Tehát amennyiben Termékdíjfizetô Kft jú ni us 3-án rá döb ben, hogy ô kö zel két éve hoz be mond juk Né me tor szág ból fonalat, és az fóliában, majd kartonban és a kartonok raklapon érkeznek, akkor ô a vissza me nô le ges kö te le zett sé gei mi att csak általános szabályok szerinti termékdíj-fizetési kötelezettséget választhat, mert a január 15-ei határidô jogvesztô. Ebben az esetben ilyen státuszba jelentsük ôt, és hogy egy sze rûbb le gyen, nem nagy meny - nyiségnél tulajdonképpen a csomagolások megbontásával (azaz elválasztás a terméktôl) keletkezhet a termékdíj-kötelezettség akár a készletre vétellel egyidejûleg, de el is válhatnak egymástól. Nagyobbacska tétellel érintett cégeknél likviditási szempontból jobb lehet az általános szabályok szerinti választás, mivel így a termékdíj-kötelezettség keletkezése késôbbre tolódhat. Amennyiben viszont Termékdíjfizetô Kft jú ni us 3-án hoz be éle té ben elô - ször kül föld rôl árut, ak kor év köz ben mint új kö te le zett tud be je lent ke zi, és ô a 15 na - pos bejelentési idôn belül választhatja a készletre vétellel történô fizetést. Ezek átgondolása után a 13TKORNY bejelentôlapot ha az általános T180-as regisztrációnk teljes körû benyújthatjuk, minden további nélkül fogadja az adóhatóság rendszere. Amennyiben nincs teljes körû T180-as meghatalmazásunk, akkor azon elôször egy módosítást kell eszközölni, je löl ve a 13TKORNY és célsze rû en a KT-bevallások jelölô kódkockáit. Termékdíjátalány A termékdíjátalány is választható mezôgazdasági ôstermelônek, illetve csekély mennyiségû csomagolást kibocsátónak. A m e z ô g a z d a s á g i ô s t e r m el ô n é l elég egyértelmû a szabály; ha ezt választja, akkor a törvényben meghatározott tételes adót megfizeti, sem bevallási, sem nyilvántartási kötelezettsége nincs. A taxatív besorolás náluk az elôzô évi árbevétel alapján történik, az átalánydíjat a követô év január 20-áig köteles megfizetni. Ilyen esetben, ahol a csomagolóanyagot megveszi, ott nyilatkozik, hogy átalányfizetésre jogosult. Csekély mennyiségû csomagolást kibocsátónál nyilvántartási, bevallási és befizetési kötelezettség áll fenn, azonban csak éven te egy szer vall és fi zet, ja nu ár 20-áig. Csekély mennyiségû csomagolást kibocsátónak az jelentkezhet be, aki legfeljebb tárgy évi 3000 kg üveg, 300 kg (mû anyag bevásárló-/reklámtáska nélkül számított) mû anyag, 75 kg mû anyag be vá sár ló- /reklámtáska, 300 kg tár sí tott vagy ré teg - zett (tipikusan: italos-) karton, 500 kg papír, fa, ter mé sze tes ala pú tex til, 300 kg fém, 300 kg egyéb, de mind össze sen az üvegen kívül 1000 kg csomagolást hoz forgalomba, és nincs más termékdíjköteles tétele. Ha évközben értékhatár-túllépés követ ke zik be, ak kor a TKORNY nyom tat - ványon jelenti ezt be, és normál kötelezetté vá lik. Lás sunk egy pél dát! Almaszedô Kft.-nél csak csomagolás van, más termékdíjköteles té te le nincs. Az almáit erre a célra kiképzett mûanyag tartókba, majd ezeket kartonba és végül raklapra csomagolja. Egy év alatt összesen 50 kg mû anya got, 230 kg fa anya got és 170 kg kar tont hasz nál fel cso ma go lá - si célra. Ebben az esetben jogosan választ ja az áta lányt. De ha 50 kg mû anya - got, 300 kg fa anya got és 225 kg pa pírt hasz nál fel, ak kor már nem le het áta lány - díjas, mert átlépte az egy típusú (jelen esetben a papír- és faanyagra vonatkozó) tömegértéket. Annak a tételnek a nyilvántartásba vételi dátumával, amivel az értékhatárt átlépi, változásbejelentési kötelezettsége keletkezik, és az általános szabályok szerint válik kötelezetté. Ha 290 kg mû anya got, 300 kg fát, 290 kg pa - pírt és 290 kg egyéb cso ma go ló anya got hasz nál fel, ak kor az 1170 kg-os össz súly miatt lépi át a határértéket és válik általánosan kötelezetté. A TKORNY E-blokkjában azokat a tételeket kell bejelölni, amiben érintettek vagyunk.