Az egészs. szségturizmus rendszere

Átírás

1 1. témak makör: Az egészs szségturizmus gazdasági, gi, társadalmi és technikai környezete valamint az egészs szséges életm letmód hagyományai Magyarországon gon ill. nemzetközi zi összehasonl sszehasonlításban sban Marketing-Menedzsment feladatok Idegenforgalmi és szálloda szak, levelezı tagozat, IV. évfolyam Egészségturizmus szakirány Az egészs szségturizmus rendszere A turizmus rendszere, amely a keresletet jelentı turistát (és a küldı területeket), valamint a kínálatot megtestesítı turisztikai szektort (illetve turisztikai desztinációkat) foglalja magában, dinamikusan változik és nyílt rendszerként nt kölcs lcsönhat nhatásban áll a társadalmi, kulturális, lis, politikai, gazdasági, gi, természeti és technológiai környezet elemeivel. A turizmus és környezete között kölcs lcsönös s függ ggések rendszere alakul ki. A kölcsönhatás minden esetben egyaránt lehet pozitív és negatív. Mivel a turizmus rendszere nyílt rendszer, a turizmus szektor fejlıdése összefügg a környezete fejlıdésével, illetve folyamatos kölcsönhatás érvényesül a környezet egyes összetevıi és a turizmus rendszer elemei és mőködése között. 2 oldal

2 Politikai, jogi környezet Kormányzati szinten jelenleg a turizmussal kapcsolatos ügyekért az Önkorm nkormányzati nyzati és Területfejleszt letfejlesztési si Minisztérium Turisztikai Szakállamtitk llamtitkárs rsága ( felel, továbbá az Egészségügyi Minisztérium Egészségpolitikai Fıosztálya az illetékes az egészségturizmust Fıosztálya egészségügyi szakmai kérdésekben. Az egyik legnagyobb probléma, hogy az egészs szségturizmus nem a jelentıségének nek megfelelı helyén találhat lható az államigazgat llamigazgatási rendszerben. Majd minden kormányban más és más tárcához tartozik, melynek következtében természetes, hogy lobbyereje sem tud kielégítı lenni, a különbözı szakmai szervezetek fellépése ellenére is bizonytalan a megítélése és preferáltsága. 3 oldal Politikai, jogi környezet Az Egészségügyi Minisztérium részérıl nem látható az az egységes, elfogadott koncepció, mely meghatározná az Országos Egészségbiztosítási Pénztár elképzeléseit az ágazat támogatása tekintetében. Emiatt az egészségturisztikai szolgáltatók: helyzetük bizonytalan támogatásuk mértéke folyamatosan csökken a tervezhetıség ellehetetlenül a külföldi biztosítók megnyerése számukra nehézzé válik 4 oldal

3 Politikai, jogi környezet Az egészségturizmus szereplıi mőködésének jogi hátterét legnagyobb részben az OGYFI (Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdıügyi Fıigazgatóság, adja meg, mely meghatározza az egyes fogalmakat és engedélyezteti a létesítmények mőködését, a vizek bevizsgálását, a gyógyhellyé és gyógytényezıvé történı minısítést. Ezen kívül ágazatk gazatközi zi jelenség lévén számos kapcsolódó terület (egészségügy, környezetvédelem, területfejlesztés, gazdaság, energetika, stb.) szabályozásában található az egészségturizmusra vonatkozó, illetve azt érintı rendelet. 5 oldal Politikai, jogi környezet A regionális turizmusfejlesztési stratégiák mindegyike megvalósítandó céljának tekinti az egészségturisztikai kínálat bıvítését, a meglévı szolgáltatások minıségi fejlesztését. Az egészségturisztikai beruházások és fejlesztések forrásait a magántıke mellett a Regionális Operatív Programok, a Gazdaságfejlesztési Operatív Program, valamint a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program biztosítja. 6 oldal

4 Társadalmi környezet Az elöregedı európai és magyar társadalom számára kiemelten fontos az egészségturizmus, a minıségi gyógykezelés és a rehabilitáció feltételeinek fejlesztése. Az egészségtudatosság egyre erıteljesebben jelenik meg a hazai társadalom szemléletében, így az egészségturisztikai szolgáltatások célcsoportja tágul és hangsúlyosabbá válik a prevenció. A versenyszférában dolgozók arányának növekedésével egyre népszerőbbek a rövid szabadidı egészséges eltöltését, a jó közérzet megırzését és a betegségek megelızését szolgáló belföldi wellness szolgáltatások. A szolgáltatásokat igénybe vevık általában egy hosszabb hétvégét, rövidebb szabadságukat töltik el wellness szállodákban. Igény mutatkozik arra, hogy az egészségturisztikai szolgáltatások mellett más attrakciók is szolgálják a vendégek szabadidejének kellemes eltöltését. A konferenciaturizmus igényeit is kiszolgáló egészségturisztikai szálláshelyek kedvelt helyszínei a vállalatok továbbképzéseinek, tréningjeinek is. 7 oldal Társadalmi környezet 8 oldal A magyar népesség korösszetétele január elsején Forrás: KSH

5 Társadalmi környezet A magyar emberek átlagosan életük éveinek 13%-át betegen élik. Minden 5 ember tartósan beteg vagy fogyatékkal élı. A magyar népesség egészségi állapota jelentısen rosszabb, mint azt az ország fejlettségi szintje indokolná. Ennek okai: a lakosság egészségtelen életmódja (a lakosság egészségtudatossága alacsony) az egészségügyi ellátórendszer szerkezeti hibái 9 oldal Forrás: Egészséges Társadalom Komplex Program, elsı olvasat, június 06., Egészségügyi Minisztérium, p. 12. Egészs szségi állapotot befolyásol soló tényez nyezık Egészségre káros életviteli minták (alkoholizálás, dohányzás, drogfogyasztás) Mozgásszegény életmód Életvezetési tanácsadó egészségügyi szolgálat hazánkban teljesen hiányzik Munkahelyi biztonság és egészségvédelem hiányosságai A hátrányos társadalmi helyzet jellemzıen rontja az életkilátásokat Egészségügyi ellátórendszer elavult épület- és mőszerállománnyal és belsı strukturális aránytalansággal küszködik 10 oldal

6 Gazdasági környezet A nemzetgazdaság turizmusra jellemzı ágazatainak hozzájárulása a GDP-hez 5%, a továbbgyőrőzı hatásokat és a kapcsolódó ágazatokat is figyelembe véve a bruttó nemzeti termék kb. 8%-a hozható összefüggésbe a turizmussal (KSH, Turizmus szatellit számla, 2004). Napjainkban a turizmus egyik legjobban fejlıdı ága a fogyasztói igényekre és adottságainkra alapozva az egészségturizmus, ezért kiemelten fontos tervezése, hosszú távú jövıképének megalkotása. Magyarország öt leglátogatottabb településébıl négy egészségturisztikai potenciállal is rendelkezik (Budapest, Hévíz, Hajdúszoboszló, Bük). A gyógy- és wellness szállodákban eltöltött vendégéjszakák száma emelkedik, a belföldi vendégek aránya folyamatosan nı. Mindez az egészségtudatosság és a megırzés, a betegségek megelızése a jövıben is folytatódó trendnek mutatkozik, mely kiemelkedıen fontos az egészségügy majdani finanszírozása szempontjából. Az elterjesztésével a lakosság egészségi állapota javul, így kevesebb egészségügyi szolgáltatásra szorulnak (mérséklıdı gyógyszerfogyasztás, orvoslátogatás, stb.), amely az államháztartás kiadásait csökkenti. 11 oldal Gazdasági környezet Az egészségturisztikai beruházások más turisztikai (szálláshelyek és turisztikai szolgáltatók megjelenése és fejlıdése) és gazdasági fejlesztéseket (kiegészítı szolgáltatók megerısödése, valamint befektetık vonzása a térségbe) is elısegítenek, szükségessé tesznek, ezzel növelve az adott település/térség/régió versenyképességét. A gyógylétesítmények kihasználtsága szempontjából fontos, hogy igénybevételük nem évszakhoz kötött, ezáltal a szezonalitás csökkentését is szolgálják, növelve adott térség turisztikai bevételeit és a foglalkoztatottságot. Mindezek mellett azonban az adófajták számának (pl. TV használati díj a kereskedelmi szálláshelyeken) és mértékének növekedése olyan nagy terheket ró a vállalkozásokra, melyek a szolgáltatások színvonalemelésének elmaradásához vezethetnek, s ez versenyképességük romlását jelentheti. 12 oldal

7 Ágazati kapcsolódás 13 oldal Forrás: Országos Egészségturizmus Fejlesztési Stratégia, Aquaprofit Műszaki, Tanácsadási és Befektetési Zrt., Budapest, május 30., p. 44. Egészs szségügy gy Jelenleg hazánkban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) támogatja a gyógyulni vágyó lakosság azon kezeléseit, melyek gyógytényezıre alapozottak, és orvosi javallatra vehetıek igénybe. A finanszírozás mértéke csökkenést mutat, utoljára június 1- jén történt módosítás. Nagy hátrányt jelent, hogy a hazai orvosi kamarák és szövetségek nem mutatnak kellı érdeklıdést a balneológiai kezelések és az ezirányú szakmai továbbképzések iránt. Ezen felül egészségturisztikai szolgáltatásaink korábban kedvezınek ítélt ár-érték aránya is eltőnıben van, mely által csökken versenyképességünk a környezı konkurens országokkal szemben. 14 oldal

8 Egészs szségügy gy Az egészségügy területén napjainkban zajló átalakítások egyenlıre elkerülik az egészségturizmushoz kapcsolható intézményeket. Mozgató rugót jelentene a rehabilitációs célú egészségturizmusban, ha a hazai egészségügyi reform keretében zajló új rehabilitációs program pl. a rokkant nyugdíjas betegeknél lehetıségeit a fürdık a helyi/regionális kórházakkal együtt koordinálva használnák ki. 15 oldal Oktatás Magyarországon jelenleg 7 fıiskolán idegenforgalmi képzés. és 4 egyetemen folyik A turizmushoz köthetı és az egészségturizmusban szerepet játszó szakokra 2006-ban nappali képzésre diák jelentkezett, levelezı képzésre és egyéb (távoktatás, másoddiplomás) képzésre 400 tanuló. Ez összesen majdnem hallgatót jelent, ebbıl elsı helyen jelölte meg a szakokat diák. A fennmaradó felsıoktatási intézményekben tervezik egészségturizmushoz köthetı szakirányok bevezetését, azonban jelenleg elsısorban még mindig a vendéglátás és a turizmus szakirányok dominálnak. A középfokú (OKJ-s) képzés terén hiányosságok tapasztalhatóak. 16 oldal

9 Oktatás Jelenleg az oktatás legnagyobb hiányossága, hogy nincs hiteles közép- és felsıfokú fürdıszakember képzés. A fürdıintézmények vezetıi általában autodidakta módon sajátítják el az alapvetı ismereteket, míg dömping van a legkülönbözıbb, ún. fıiskolákon képzett idegenforgalmi szakmenedzser képzésbıl. Sok szakmai ismeret nem akkreditált képzés keretében is megszerezhetı, ezért a piacon egyre növekvı számban jelennek meg a nem kifejezetten a minıségközpontú oktatást vállalkozói tevékenységük középpontjába helyezı intézmények. 17 oldal Oktatás A turisztikai képzésekben résztvevı intézmények közép- és felsıfokon is elsısorban a hagyományos és általánosabbnak mondható szakmai képességek fejlesztését állítják a középpontba. Hiányzik a speciális, komplex oktatási rendszer szervezéséhez, a kapcsolódó szolgáltatások integrálásához szükséges egészségturisztikai képzési rendszer teljes vertikuma a középfoktól a mesterszintig. A turizmusnak és az egészségturizmushoz kapcsolódó egészségügyi képzésnek egyetemi szintő (MA/MSc.), a különbözı BA/BSc-szintő programokat befogadó képzése jelenleg még csak egy intézményben érhetı el (HFF). A gyakorlatorientáció a BA programokban alapkövetelmény, ám a középfokú képzésekrıl ugyanez nem mondható el. 18 oldal

10 Nemzetközi zi egészs szségturisztikai kitekintés Az egészségturizmus a turizmus ágazat egyik legdinamikusabban fejlıdı területe és az egyik legfontosabb utazási motiváció, így a nemzetközi piaci verseny is erısödik. A fogyasztói igények diverzifikálódnak, a kereslet kiszélesedett és jelentısen átalakult a szerkezete is. Új termékek, szolgáltatások kialakításával, a meglévı kínálat átstrukturálásával és a minıség javításával igyekeznek az igényeket kielégíteni. A kínálati trendeknek köszönhetıen egyre gyakoribb az egészségturisztikai szolgáltatások kombinálása valamilyen egyéb turisztikai termékkel (a hajótársaságok, síközpontok, golfpályák és magánklinikák fedezték fel az ebben rejlı lehetıséget). Az új keresleti szegmensek megjelenése forgalomnövekedést eredményez, a legjellegzetesebb a hivatásturizmus (különösen a konferencia- és az incentive turizmus) és az egészségturizmus közeledése. 19 oldal Nemzetközi zi egészs szségturisztikai kitekintés Kiemelt szerepe van a kezelések és módszerek hatékonyságának, a szakértelemnek és a felszereltségnek is. Az emberi tényezık és a technológiai fejlettség összhangja garantálja az elvárt minıségi színvonalat. A fokozódó stressz, a civilizációs betegségek komolyan károsítják az emberek testi-lelki egészségét, így egyre nagyobb az igény a kikapcsolódásra, feszültségcsökkentést kínáló szolgáltatásokra. Megjelent az egészségturizmus piacán egy viszonylag magas diszkrecionális jövedelemmel rendelkezı fogyasztói csoport, akik akár teljes orvosi várólista nélküli ellátást, a világ legismertebb professzorait és technológiáját alkalmazó egészségügyi központokat keresnek, melyek gyors rehabilitációs lehetıségekkel egészülnek ki - mindezt egy helyen. 20 oldal

11 Nemzetközi zi egészs szségturisztikai kitekintés Kiemelt szerepe van a kezelések és módszerek hatékonyságának, a szakértelemnek és a felszereltségnek is. Az emberi tényezık és a technológiai fejlettség összhangja garantálja az elvárt minıségi színvonalat. A fokozódó stressz, a civilizációs betegségek komolyan károsítják az emberek testi-lelki egészségét, így egyre nagyobb az igény a kikapcsolódásra, feszültségcsökkentést kínáló szolgáltatásokra. Megjelent az egészségturizmus piacán egy viszonylag magas diszkrecionális jövedelemmel rendelkezı fogyasztói csoport, akik akár teljes orvosi várólista nélküli ellátást, a világ legismertebb professzorait és technológiáját alkalmazó egészségügyi központokat keresnek, melyek gyors rehabilitációs lehetıségekkel egészülnek ki - mindezt egy helyen. 21 oldal Különleges egészs szségturisztikai desztináci ciók I. Izland, Blue Lagoon wellness és konferencia profil, egyedi természeti adottság, geotermikus tengervíz 22 oldal

12 Különleges egészs szségturisztikai desztináci ciók II. Németorsz metország, Baden-Baden klasszikus gyógyhely (történelmi városképpel, arculattal, hagyományokkal) és wellness szolgáltatások, kaszinó, koncertház 23 oldal Különleges egészs szségturisztikai desztináci ciók III. Ausztria, Bad-Kleinkirchheim wellness és síelés profil változatos outdoor sport infrastruktúrával 24 oldal

13 Különleges egészs szségturisztikai desztináci ciók IV. Ausztria, Bad Vöslau Wellness profilú római fürdı 25 oldal Különleges egészs szségturisztikai desztináci ciók V. USA, Las Vegas, Bellagio wellness és konferencia profil, minıségi spa központ, komplexitás (komplex tematikus termék és illeszkedı termékek a környezetben) 26 oldal

14 Különleges egészs szségturisztikai desztináci ciók VI. Dubai, One & Only Royal Mirage komplex wellness és kiegészítı szolgáltatások, 7 csillagos wellness szálloda 27 oldal