LVII. ÉVFOLYAM 5. SZÁM ÁRA: 874 Ft már ci us 10.

Átírás

1 LVII. ÉVFOLYAM 5. SZÁM ÁRA: 874 Ft már ci us 10. T A R T A L O M Szám Tárgy O l d a l Kormányrendeletek 32/2006. (II. 15.) Korm. r. A me zõ gaz da sá gi ter me lõk ki bon ta ko zá si hi tel konst ruk ci ó já ról és a gaz da hi tel prog ram ról szó ló 30/2000. (III. 10.) Korm. ren de let módosításáról /2006. (II. 20.) Korm. r. A termõföld állam által életjáradék fizetése ellenében történõ megszerzésérõl szóló 210/2004. (VII. 9.) Korm. ren de let módosításáról Mi nisz te ri ren de le tek 14/2006. (II. 16.) FVM EüM A kis ter me lõi élel mi szer-ter me lés, -elõ ál lí tás és -ér té ke sí tés feltételeirõl ICSSZEM e. r. 15/2006. (II. 22.) FVM r. A földmûvelésügyi ágazathoz tartozó szakképesítésekre szervezhetõ mesterképzés szakmai és vizsgakövetel - mé nye i nek ki adá sá ról szó ló 27/1996. (X. 4.) FM ren de let módosításáról /2006. (II. 24.) FVM r. A nö vény egész ség ügyi fel ada tok vég re haj tá sá nak rész le tes sza bá lya i ról szó ló 7/2001. (I. 17.) FVM ren de let módosításáról Köz le mé nyek A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium pályázati felhívása a földmûvelésügyi és vidékfejlesz - tési miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai vizsgáinak szervezésére történõ jogosultság el - nyerésére A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium pályázati felhívása mezõgazdasági célú, vízgazdálkodási társulat kezelésében (üzemeltetésében) lévõ, közcélú vízkárelhárítási létesítmények üzemeltetési, karbantartási feladatainak támogatásához A Föld mû ve lés ügyi és Vi dék fej lesz té si Mi nisz té ri um évi pá lyá za ti fel hí vá sa a bir tok-össze vo ná si cé lú ter mõ föld vá sár lá sok elõ se gí té sé re A Föld mû ve lés ügyi és Vi dék fej lesz té si Mi nisz té ri um évi pá lyá za ti fel hí vá sa a ter me lés bõl ki vont ter - mõföld pótlása, a termõföld rendeltetésszerû hasznosítása, valamint a mezõgazdasági termõterület csökkenésének mérséklése érdekében A Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 6/2006. (I. 18.) MVH közleménye a magyar intervenciós készletbõl származó cukor belsõ piacon történõ értékesítésére vonatkozó folyamatos ajánlattételi felhívás közzétételérõl A Me zõ gaz da sá gi és Vi dék fej lesz té si Hi va tal 8/2006. (I. 20.) MVH köz le mé nye a 121/2005. (XI. 14.) MVH köz le mény mó do sí tá sá ról A Me zõ gaz da sá gi és Vi dék fej lesz té si Hi va tal 9/2006. (I. 20.) MVH köz le mé nye a 122/2005. (XI. 14.) MVH köz le mény módosításáról A Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 12/2006. (II. 2.) MVH közleménye a feldolgozóipari támogatá - sok igénybevételérõl és a támogatási rendszerben résztvevõ feldolgozók jelentési és nyilvántartási kötele - zettségeirõl A Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 13/2006. (I. 31.) MVH közleménye az Agrár-környezetgazdálko dá si tá mo ga tás 2005/2006-os gaz dál ko dá si év re vo nat ko zó ki fi ze té si ké rel mek benyújtásáról A Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 14/2006. (II. 2.) MVH közleménye a gabonaintervenciós készlet je len té si for ma nyom tat vá nyok ki töl té si út mu ta tó já nak módosításáról A Bu da pes ti Cor vi nus Egye tem fel hí vá sa szõ lész-bo rász szak mér nö ki képzésre Pályázati felhívás vadászati-halászati osztályvezetõi munkakör betöltésére

2 954 FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ 5. szám Kormányrendeletek A Kormány 32/2006. (II. 15.) Korm. rendelete a mezõgazdasági termelõk kibontakozási hitelkonstrukciójáról és a gazdahitel programról szóló 30/2000. (III. 10.) Korm. rendelet módosításáról A Ma gyar Köz tár sa ság évi költ ség ve té sé rõl szóló évi CXXV. tör vény 91. -a (1) be kez dé sé nek f) pont já ban ka pott fel ha tal ma zás alap ján a Kor mány a kö - vet ke zõ ket ren de li el: 1. A ter mõ föld ál lam ál tal élet já ra dék fi ze té se el le né ben tör té nõ meg szer zé sé rõl szóló 210/2004. (VII. 9.) Korm. ren de let 2. -ának (3) be kez dé se ha tá lyát vesz ti. 2. E ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ har ma dik na pon lép ha - tály ba az zal, hogy a meg hir de tett pá lyá za tok ra is al kal - maz ni kell. Gyur csány Fe renc s. k., mi nisz ter el nök 1. A me zõ gaz da sá gi ter me lõk ki bon ta ko zá si hi tel konst - ruk ci ó já ról és a gaz da hi tel prog ram ról szóló 30/2000. (III. 10.) Korm. ren de let (a to váb bi ak ban: Korm. ren de let) 8. -a (2) be kez dé sé nek d) pont ja he lyé be az aláb bi ren del - ke zés lép: (Az üz le ti terv ré sze ként a gaz da hi tel prog ram nak ki e - mel ten tar tal maz ni kell:) d) az üz le ti terv szer ves ré szét ké pe zõ öt éves lik vi di tá si ter vet. 2. Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ har ma dik na pon lép ha tály ba, ez zel egy ide jû leg a Korm. ren de let 8. -ának (3) be kez dé se ha tá lyát vesz ti. Gyur csány Fe renc s. k., mi nisz ter el nök Miniszteri rendeletek A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, az egészségügyi miniszter, valamint az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlõségi miniszter 14/2006. (II. 16.) FVM EüM ICSSZEM együttes rendelete a kistermelõi élelmiszer-termelés, -elõállítás és -értékesítés feltételeirõl Az élel mi sze rek rõl szóló évi LXXXII. tör vény 20. -a (3) be kez dé sé nek c) pont já ban és 20. -ának (4) be - kez dé sé ben ka pott fel ha tal ma zás alap ján a gaz da sá gi és köz le ke dé si mi nisz ter rel egyet ér tés ben a kö vet ke zõ ket ren del jük el: 1. A Kormány 38/2006. (II. 20.) Korm. rendelete a termõföld állam által életjáradék fizetése ellenében történõ megszerzésérõl szóló 210/2004. (VII. 9.) Korm. rendelet módosításáról A Nem ze ti Föld alap ról szóló évi CXVI. tör vény mó do sí tá sá ról szóló évi XXIV. tör vény 15. -ának (1) be kez dé sé ben ka pott fel ha tal ma zás alap ján a Kor mány a kö vet ke zõ ket ren de li el: (1) E ren de le tet azon te vé keny sé gek re kell al kal maz ni, amely nek so rán a kis ter me lõ az 1. szá mú mel lék let sze rin ti kis mennyi sé gû (a to váb bi ak ban: kis mennyi sé gû), a) ál ta la meg ter melt alap ter mék kel vagy ál ta la be ta ka - rí tott, össze gyûj tött va don ter mõ alap ter mék kel köz vet le - nül a vég sõ fo gyasz tót, il let ve a he lyi kis ke res ke del mi vagy ven dég lá tó egy sé get lát ja el, b) ál ta la meg ter melt alap ter mék bõl elõ ál lí tott élel mi - szer rel köz vet le nül a vég sõ fo gyasz tót lát ja el, c) tu laj do ná ban lévõ, gaz da sá gá ban ne velt és ott le vá - gott ba rom fi és nyúl fé lék hú sá val köz vet le nül a vég sõ fo - gyasz tót, il let ve he lyi kis ke res ke del mi vagy ven dég lá tó egy sé get lát ja el, d) a ha lá szat ról és a hor gá szat ról szóló tör vény alap ján ha lá szat ra jo go sí tó ok má nyok bir to ká ban, a ha lá sza ti víz -

3 5. szám FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ 955 te rü le ten ál ta la ki fo gott hal lal, köz vet le nül a vég sõ fo - gyasz tót, il let ve a he lyi kis ke res ke del mi vagy ven dég lá tó egy sé get lát ja el. (2) A ren de le tet nem kell al kal maz ni az élel mi sze rek ma gán ház tar tás ban, sa ját fo gyasz tás ra tör té nõ ter me lé se és elõ ál lí tá sa so rán. 3. A kis ter me lõ fe le lõs az ál ta la for ga lom ba ho zott élel mi - szer biz ton sá gá ért, a nyo mon kö vet he tõ ség biz to sí tá sá ért és do ku men tá lá sá ért, va la mint az egyéb jog sza bá lyi elõ - írá sok meg tar tá sá ért. 2. E ren de let al kal ma zá sá ban: 1. Kis ter me lõ: az 1. (1) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott te vé keny sé get vég zõ ter mé sze tes sze mély. 2. El sõd le ges ter me lés: az élel mi szer jog ál ta lá nos el ve - i rõl és kö ve tel mé nye i rõl, az Eu ró pai Élel mi szer biz ton sá gi Ha tó ság lét re ho zá sá ról és az élel mi szer biz ton ság ra vo nat - ko zó el já rá sok meg ál la pí tá sá ról szóló, ja nu ár 28-i 178/2002/EK eu ró pai par la men ti és ta ná csi ren de let (a to - váb bi ak ban: 178/2002/EK ren de let) 3. cik ké nek 17. pont ja sze rint el sõd le ges ter me lés nek mi nõ sü lõ te vé keny ség. 3. Alap ter mék: az élel mi szer-hi gi é ni á ról szóló, áp ri lis 29-i 852/2004/EK eu ró pai par la men ti és ta ná csi ren de let (a to váb bi ak ban: 852/2004/EK ren de let) 2. cik ke (1) be kez dé sé nek b) pont ja sze rint alap ter mék nek mi nõ sü - lõ ter mék. 4. Fel dol go zott ter mék: a 852/2004/EK ren de let 2. cik - ke (1) be kez dé sé nek o) pont ja sze rint fel dol go zott ter mék - nek mi nõ sü lõ ter mék. 5. Ba rom fi: az ál la ti ere de tû élel mi sze rek kü lön le ges hi gi é ni ai sza bá lya i nak meg ál la pí tá sá ról szóló, áp ri - lis 29-i 853/2004/EK eu ró pai par la men ti és ta ná csi ren de - let (a to váb bi ak ban: 853/2004/EK ren de let) I. mel lék le té - nek 1.3. pont ja sze rin ti ál lat fa jok. 6. Nyúl fé le: a 853/2004/EK ren de let I. mel lék le té nek 1.4. pont ja sze rin ti ál lat fa jok. 7. Kis ter me lõ gaz da sá gá ban ne velt ál lat: olyan ál lat, ame lyet a kis ter me lõ a le vá gást köz vet le nül meg elõ zõ ba rom fi ese té ben leg alább 3 hét, nyúl fé lék ese té ben leg - alább 4 hét, ser tés, szar vas mar ha, juh, kecs ke ese té ben leg - alább 3 hó nap idõ tar tam alatt a gaz da sá gá ban ne velt. 8. Vég sõ fo gyasz tó: a 178/2002/EK ren de let 3. cik ké - nek 18. pont ja sze rint vég sõ fo gyasz tó nak mi nõ sü lõ fo - gyasz tó. 9. He lyi kis ke res ke del mi vagy ven dég lá tó egy ség: a kis ter me lõ gaz da sá gá nak he lye vagy la kó he lye sze rin ti te - le pü lé sen lévõ kis ke res ke del mi vagy ven dég lá tó egy ség. 10. Ter me lé si ré gi ón be lül mû kö dõ piac, vá sár és en ge - dé lye zett ide ig le nes áru sí tó hely: a kis ter me lõ gaz da sá gá - nak he lye vagy la kó he lye sze rin ti me gyé ben, ide ért ve a fõ - vá rost is (a to váb bi ak ban együtt: me gye), il let ve az az zal szom szé dos me gyék ben mû kö dõ piac, vá sár és en ge dé lye - zett ide ig le nes áru sí tó hely. 11. Gaz da ság he lye: az élel mi szer-ter me lõ ál lat tar tá - sá val és az élel me zés cél já ra ter mesz tett nö vé nyek ter - mesz té sé vel össze füg gõ gaz da sá gi ud var. 4. (1) A kis ter me lõ az 1. (1) be kez dé sé nek a) és d) pont ja sze rint elõ ál lí tott kis mennyi sé gû alap ter mé ket ér té ke sít - he ti sa ját gaz da sá gá ban a vég sõ fo gyasz tó nak, il let ve he lyi kis ke res ke del mi vagy ven dég lá tó egy ség nek. A kis ter me - lõ nem ál la ti ere de tû alap ter mé ket, va la mint mé zet és élõ ha lat Ma gyar or szág te rü le tén mû kö dõ va la mennyi pi a con, vá sá ron és en ge dé lye zett ide ig le nes áru sí tó he lyen, egyéb ál la ti ere de tû alap ter mé ket a ter me lé si ré gi ón be lül mû kö - dõ pi a con, vá sá ron és en ge dé lye zett ide ig le nes áru sí tó he - lyen ér té ke sít het a vég sõ fo gyasz tó nak. (2) A kis ter me lõ az 1. (1) be kez dé sé nek b) pont ja sze - rint elõ ál lí tott kis mennyi sé gû élel mi szert sa ját gaz da sá gá - ban, ter me lé si ré gi ón be lül mû kö dõ pi a con, vá sá ron és en - ge dé lye zett ide ig le nes áru sí tó he lyen ér té ke sít he ti a vég sõ fo gyasz tó nak. (3) A kis ter me lõ az 1. (1) be kez dé sé nek c) pont ja sze - rin ti kis mennyi sé gû le vá gott ba rom fit és nyúl fé lét sa ját gaz da sá gá ban, ter me lé si ré gi ón be lül mû kö dõ pi a con, vá - sá ron és en ge dé lye zett ide ig le nes áru sí tó he lyen a vég sõ fo gyasz tó nak, il let ve a he lyi kis ke res ke del mi vagy ven - dég lá tó egy ség nek ér té ke sít he ti. (4) Pi a con és vá sá ron tör té nõ ér té ke sí tés ese tén a vá sá ri, pi a ci és vá sár csar no ki áru sí tás köz egész ség ügyi sza bá lya i - ról, to váb bá a vá sá rok ról és a pi a cok ról szóló ren de le tek - ben fog lalt elõ írá so kat is al kal maz ni kell. 5. (1) A kis ter me lõ nek az 1. (1) be kez dé se sze rin ti te vé - keny sé gé nek ki vé ve kis mennyi sé gû nem ál la ti ere de tû alap ter mék ter me lé sét, va don ter mõ alap ter mék össze - gyûj té sét és be ta ka rí tá sát meg kez dé sét, te vé keny sé gé - nek lé nye ges meg vál to zá sát, szü ne tel te té sét és meg szû né - sét a gaz da ság he lye sze rint il le té kes me gyei (fõ vá ro si) ál - lat egész ség ügyi és élel mi szer-el len õr zõ ál lo más nak (a to - váb bi ak ban: ál lo más) írás ban be kell je len te nie, az aláb bi ada tok fel tün te té sé vel: a) a kis ter me lõ neve, címe, b) a gaz da ság te lep he lye, c) az ér té ke sí te ni kí vánt alap ter mé kek meg ne ve zé se, d) az ér té ke sí te ni kí vánt, alap ter mék fel dol go zá sá ból szár ma zó ter mé kek meg ne ve zé se. (2) Az ál lo más a kis ter me lõt nyil ván tar tás ba ve szi és re - giszt rá ci ós szám mal lát ja el.

4 956 FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ 5. szám (3) Az ál la ti ere de tû ter mé kek ter me lé se, elõ ál lí tá sa, il - let ve fel dol go zá sa ese tén a ha tó sá gi ál lat or vos az (1) be - kez dés sze rin ti be je len tés tõl szá mí tott 5 na pon be lül hely - szí ni szem lét vé gez, amely nek alap ján a nyil ván tar tás ba vett kis ter me lõ ré szé re a 2. szá mú mel lék let sze rin ti ha tó - sá gi ál lat or vo si iga zo lást (a to váb bi ak ban: ha tó sá gi ál lat - or vo si iga zo lás) ál lít ki, ha a gaz da ság meg fe lel az ál lat - egész ség ügyi és élel mi szer-hi gi é ni ai elõ írá sok nak, az ál - lat ál lo mány részt vesz a kö te le zõ en elõ írt men te sí té si prog ram ban, il let ve a tej ter me lõ ál lo mány men tes gü mõ - kór tól és bru cel ló zis tól. (4) A ha tó sá gi ál lat or vo si iga zo lás a ki ál lí tás tól szá mí - tott egy évig ér vé nyes, éven te meg hosszab bít ha tó ked ve zõ ered mé nyû fe lül vizs gá lat ese tén. A kis ter me lõ ál la ti ere de - tû alap- és fel dol go zott ter mé ket csak ha tó sá gi ál lat or vo si iga zo lás sal hoz hat for ga lom ba. (5) A ha tó sá gi ál lat or vo si iga zo lást vagy an nak a ha tó - sá gi ál lat or vos ál tal hi te le sí tett má so la tát a kis ter me lõ nek, il let ve az alap ter mék ér té ke sí té sét vég zõ he lyi kis ke res ke - del mi vagy ven dég lá tó egy ség üze mel te tõ jé nek az áru sí tás he lyén kell tar ta ni. (6) A nyil ván tar tott kis ter me lõ nél a ha tó sá gi ál lat or vos, il let ve az ál lo más te rü le ti fel ügye lõ je szük ség sze rint, de az ál la ti ere de tû ter mé ket ér té ke sí tõ kis ter me lõ nél éven te leg alább egy szer, hely szí ni szem lé vel és szük ség ese tén min ta vé tel lel egy be kö tött el len õr zést vé gez. Amennyi ben a kis ter me lõ ál tal foly ta tott élel mi szer-ter me lés és -elõ ál lí - tás a vo nat ko zó elõ írá sok nak nem fe lel meg, a meg en ge - dett kis mennyi sé ge ket bi zo nyít ha tó an túl lép te, a kis ter - me lõ szá má ra nem en ge dé lye zett te vé keny sé get vé gez, sú - lyos ál lat egész ség ügyi, élel mi szer-hi gi é ni ai vagy élel mi - szer-biz ton sá gi hi á nyos ság ta pasz tal ha tó, a ha tó sá gi ál lat - or vos az ál lat or vo si iga zo lást és an nak má so la tát vissza - von ja, kez de mé nye zi az ál lo más nál a nyil ván tar tás ból tör - té nõ tör lést, il let ve in téz ke dik a kü lön jog sza bály ban meg - ha tá ro zott szank ci ók fo ga na to sí tá sá val kap cso lat ban. 6. (1) A kis ter me lõ nek az alap ter mék bõl elõ ál lí tott élel mi - szer rõl gyárt mány la pot kell ké szí te nie a kö vet ke zõ tar ta - lommal: a) a kis ter me lõ neve, címe, b) az élel mi szer-elõ ál lí tás he lye, c) az élel mi szer meg ne ve zé se, d) az élel mi szer egy ség nyi mennyi sé gé re, il let ve adag - ra szá mí tott anyag össze té te le, e) fo gyaszt ha tó sá gi idõ tar tam, il let ve mi nõ ség meg õr - zé si idõ tar tam, f) tá ro lá si hõ mér sék let. (2) A kis ter me lõ az élel mi szer-elõ ál lí tás so rán csak a kis ke res ke del mi for ga lom ban lévõ, il let ve a sa ját gaz da sá - gá ban ter melt és elõ ál lí tott fû sze re ket, íze sí tõ sze re ket és ét ke zé si sót hasz nál hat fel. (3) Ha a kis ter me lõ az ál ta la elõ ál lí tott alap ter mé ket, ba - rom fi-, nyúl húst cso ma gol tan ér té ke sí ti a he lyi kis ke res ke - del mi vagy ven dég lá tó egy ség nek, az élel mi sze rek je lö lé - sé rõl szóló ren de let ben meg ha tá ro zott je lö lést al kal maz nia kell. A cso ma go lá son fel kell tün tet ni a kis ter me lõi vagy méz ese té ben a ter me lõi jel zõt a ter mék meg ne ve zé se elõtt. Cso ma go lat lan alap ter mék nek he lyi kis ke res ke del - mi egy ség nek tör té nõ ér té ke sí té se ese tén a kis ke res ke del - mi egy ség nek az áru sí tás he lyén fel kell tün tet ni a kis ter - me lõ ne vét, cí mét vagy gaz da sá gá nak cí mét, a ter mék ne - vét, a ter mék meg ne ve zé se elõtt a kis ter me lõi vagy méz ese té ben a ter me lõi jel zõt, a fo gyaszt ha tó sá gi vagy a mi - nõ ség meg õr zé si idõ tar ta mot, és a tá ro lá si hõ mér sék le tet. A kis ter me lõi áru egy sé ge it ré szek re bon ta ni, da ra bol ni, má jat hí zott li ba- és ka csa máj ki vé te lé vel vagy egyéb bel sõ sé get kü lön ér té ke sí te ni nem sza bad. (4) Az ét ke zé si tyúk to jás ér té ke sí té se ese tén a he lyi piacon ér té ke sí tett to já sok je lö lé sé rõl szóló ren de let ben fog lalt ki vé tel lel fel kell tün tet ni a to jás ra vo nat ko zó egyes for gal ma zá si elõ írá sok ról szóló, jú ni us 26-i 1907/90/EGK ta ná csi ren de let ben és e ren de let vég re haj - tá sa rész le tes sza bá lya i nak be ve ze té sé rõl szóló de - cem ber 23-i 2295/2003/EK bi zott sá gi ren de let ben elõ írt je lö lést. (5) Nyers tej, il let ve nyers tej fel hasz ná lá sá val ké szült, nem hõ ke zelt tej ter mé kek ér té ke sí té se ese tén fel kell tün - tet ni a nyers tej, for ra lás után fo gyaszt ha tó, il let ve nyers tej bõl ké szült je lö lést. (6) Gaz da ság ban, pi a con, vá sá ron és en ge dé lye zett ideiglenes áru sí tó he lyen tör té nõ ér té ke sí tés ese tén ele gen - dõ az ér té ke sí tés he lyén a kis ter me lõ ne vét, cí mét vagy gaz da sá gá nak cí mét, a ter mék ne vét, a fo gyaszt ha tó sá gi vagy a mi nõ ség meg õr zé si idõ tar ta mot és a tá ro lá si hõ mér - sék le tet jól lát ha tó mó don fel tün tet ni. (7) A kis ter me lõ nek nyil ván tar tást kell ve zet nie az ál ta - la elõ ál lí tott ter mé kek mennyi sé gé rõl, az elõ ál lí tás ide jé - rõl, az ér té ke sí tett mennyi ség rõl és az ér té ke sí tés he lyé rõl, ide jé rõl. A nyil ván tar tást vagy an nak má so la tát a kis ter me - lõ nek az áru sí tás he lyén kell tar ta ni. A kis ter me lõ kö te les a nyil ván tar tást, va la mint a hús vizs gá la tot iga zo ló hús szál lí - tá si iga zo lá so kat 2 évig meg õriz ni. 7. (1) A kis ter me lõ gaz da sá gá ban le vá gott ba rom fi és nyúl fé le hús vizs gá la tát a jo go sult ál lat or vos a le vá gás he - lyén el vég zi, és a húst hús bé lyeg zõ vel le pe csé te li. A vizs - gá lat után a jo go sult ál lat or vos a 3. szá mú mel lék let sze rin - ti hús szál lí tá si iga zo lást ál lít ja ki, amely alap ján a ba rom fi és nyúl fé le húsa for ga lom ba hoz ha tó. (2) A kis ter me lõ a gaz da sá gá ban ne velt, tu laj do ná ban lévõ ser tést, ju hot, kecs két és szar vas mar hát köz fo gyasz - tás cél já ra en ge déllyel ren del ke zõ vá gó hí don le vág hat ja

5 5. szám FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ 957 vagy le vá gat hat ja, a ha tó sá gi vagy a jo go sult ál lat or vos el - vég zi a hús vizs gá la tot és a 3. szá mú mel lék let alap ján hús - szál lí tá si iga zo lást ál lít ki. A kis ter me lõ az eb bõl szár ma zó húst sa ját gaz da sá gá ban fel dol goz hat ja, hús ké szít mé nye - ket ál lít hat elõ, és a ter mé ket köz vet le nül a vég sõ fo gyasz - tó nak ér té ke sít he ti. A kis ter me lõ a friss húst nem ér té ke sít - he ti. (3) A (2) be kez dés sze rint le vá ga tott ál la tok hú sát ha la - dék ta la nul +7 C-ra vagy ez alá, a bel sõ sé ge ket +3 C-ra vagy ez alá kell hû te ni, és a húst a fel dol go zá sig fo lya ma - to san ezen a hõ mér sék le ten kell tar ta ni. A húst le fa gyasz - ta ni nem sza bad. (4) Ba rom fi húst és más ál lat hú sát nem le het egy idõ ben fel dol goz ni, hú su kat el kü lö ní tet ten kell tá rol ni. 8. (1) Az 1. (1) be kez dé sé nek a) és d) pont já ban meg ha - tá ro zott te vé keny ség re vo nat ko zó élel mi szer-hi gi é ni ai kö - ve tel mé nye ket a 4. szá mú mel lék let tar tal maz za. (2) Az 1. (1) be kez dé sé nek b) pont já ban meg ha tá ro - zott te vé keny ség nél a 852/2004/EK ren de let ben meg ha tá - ro zott élel mi szer-hi gi é ni ai elõ írá so kat kell be tar ta ni. (3) Az 1. (1) be kez dé sé nek c) pont já ban meg ha tá ro - zott te vé keny ség nél a 852/2004/EK ren de let elõ írá sa it, va - la mint az 5. szá mú mel lék let ben meg ha tá ro zott kö ve tel mé - nye ket kell be tar ta ni. (4) A 7. (2) be kez dé se sze rin ti ser tés, szar vas mar ha, juh, kecs ke le vá gá sá val vagy le vá ga tá sá val kap cso lat ban a 852/2004/EK és a 853/2004/EK ren de let elõ írá sa it be kell tar ta ni. 9. (1) Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 8. na pon lép ha - tály ba. (2) Ez a ren de let a kö vet ke zõ kö zös sé gi ren de le tek vég - re haj tá sá hoz szük sé ges ren del ke zé se ket ál la pít ja meg: a) az Eu ró pai Par la ment és a Ta nács 852/2004/EK ren - de le te (2004. áp ri lis 29.) az élel mi szer-hi gi é ni á ról, 1. cikk (2) be kez dé sé nek c) pont ja, va la mint 1. cikk (3) bekez - dése, b) az Eu ró pai Par la ment és a Ta nács 853/2004/EK ren - de le te (2004. áp ri lis 29.) az ál la ti ere de tû élel mi sze rek kü - lön le ges hi gi é ni ai sza bá lya i nak meg ál la pí tá sá ról, 1. cikk (3) be kez dé sé nek c) pont ja, 1. cikk (4) be kez dé se, va la - mint 1. cikk (5) be kez dé sé nek a) pont ja. Gráf Jó zsef s. k., föld mû ve lés ügyi és vi dék fej lesz té si miniszter Dr. Göncz Kin ga s. k., if jú sá gi, csa lád ügyi, szo ci á lis és esély egyen lõ sé gi mi nisz ter Dr. Rácz Jenõ s. k., egészségügyi miniszter 1. számú melléklet a 14/2006. (II. 16.) FVM EüM ICSSZEM együttes rendelethez Kis mennyiség meghatározása alaptermékek és ebbõl elõállított termékek vonatkozásában 1. Kistermelõ havonta legfeljebb 4 sertést vagy 1 szarvasmar hát vagy 4 ju hot vagy 4 kecs két vág hat, il let ve vá gat - hat le. 2. Kis ter me lõ he ten te leg fel jebb 50 kg hús ké szít ményt ál lít hat elõ és ér té ke sít het. 3. Kis ter me lõ he ten te le vág hat leg fel jebb a) 200 házi tyúk fé lét, vagy b) 100 ví zi szár nyast vagy puly kát, vagy c) 50 nyúl fé lét. 4. Kis ter me lõ na pon ta leg fel jebb 200 li ter te jet, il let ve ab ból ké szí tett, de leg fel jebb 40 kg tej ter mé ket ér té ke sít - het. 5. Kis ter me lõ éven te leg fel jebb 5000 kg mé zet ér té ke - sít het. 6. Kis ter me lõ he ten te leg fel jebb 360 db to jást ér té ke sít - het. 7. Kis ter me lõ éven te leg fel jebb 6000 kg ha lat ér té ke sít - het. 8. Kis ter me lõ éven te leg fel jebb kg nö vé nyi ere - de tû alap ter mé ket ér té ke sít het. 9. Kis ter me lõ he ten te leg fel jebb 100 kg sa va nyú sá got vagy 20 kg egyéb fel dol go zott nö vé nyi ere de tû ter mé ket ér té ke sít het. 10. Kis ter me lõ he ten te leg fel jebb 50 kg va don ter mõ be ta ka rí tott, össze gyûj tött ter mé ket ér té ke sít het. 11. Kis ter me lõ he ten te leg fel jebb 100 kg ter mesz tett gom bát ér té ke sít het.

6 958 FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ 5. szám 2. számú melléklet a 14/2006. (II. 16.) FVM EüM ICSSZEM együttes rendelethez HATÓSÁGI ÁLLATORVOSI IGAZOLÁS az állati eredetû termékek kistermelõi termeléséhez, elõállításához, illetve feldolgozásához Ügy irat szám: Kis ter me lõ re giszt rá ci ós szá ma:... Kis ter me lõ neve, címe:... Gaz da ság te lep he lye:... Ér té ke sít he tõ alap ter mé kek köre: Ér té ke sít he tõ alap ter mék fel dol go zá sá ból szár ma zó ter mé kek köre: Ér té ke sí tés te rü le te:... Jo go sult ál lat or vo sa neve:... Jo go sult ál lat or vos ma gán ál lat or vo si bé lyeg zõ jé nek szá ma:... Iga zo lom, hogy a gaz da ság meg fe lel a vo nat ko zó ál lat egész ség ügyi és élel mi szer-hi gi é ni ai elõ írá sok nak, a ter mék elõ ál - lí tá sá nak jog sza bály ban meg ha tá ro zott fel té te lei biz to sí tot tak. Az ál lat ál lo mány részt vesz a kö te le zõ en elõ írt men te sí té - si prog ram ban, il let ve a tej ter me lõ ál lo mány gü mõ kór és bru cel ló zis men tes.* Ezen iga zol vány a ki ál lí tás tól szá mí tott 1 évig ér vé nyes, a kis ter me lõ ké ré sé re éven te meg hosszab bít ha tó. Hosszab bí tás ra vo nat ko zó be jegy zé sek: év... hó nap... nap P. H.... ál lat or vos * Értelemszerûen alkalmazandó.

7 5. szám FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ számú melléklet a 14/2006. (II. 16.) FVM EüM ICSSZEM együttes rendelethez HÚSSZÁLLÍTÁSI IGAZOLÁS kistermelõ által levágott baromfi és nyúl húsához, húskészítmény elõállításához alapanyagul szolgáló friss húshoz Ügy irat szám: Kis ter me lõ neve, címe:... Gaz da ság te lep he lye:... Ér té ke sí te ni kí vánt ter mék meg ne ve zé se:... Ér té ke sí te ni kí vánt ter mék mennyi sé ge:... Ér té ke sí tés he lye:... Vá gó híd neve, címe és nyil ván tar tá si szá ma:... Alul írott ál lat or vos iga zo lom, hogy az ál la to kat a le vá gás al kal má val meg vizs gál tam, azo kat fo gyasz tás ra fel té tel nél kül al kal mas nak ta lál tam. Ér vé nyes ség: ki ál lí tás tól szá mí tott 3 nap, az elõ írt tá ro lá si, szál lí tá si és ér té ke sí té si fel té te lek ese tén. Jo go sult/ha tó sá gi ál lat or vos neve:... Jo go sult ál lat or vos ma gán ál lat or vo si bé lyeg zõ jé nek szá ma:* év... hó nap... nap P. H.... ál lat or vos * Értelemszerûen alkalmazandó.

8 960 FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ 5. szám 4. számú melléklet a 14/2006. (II. 16.) FVM EüM ICSSZEM együttes rendelethez Kis mennyiségû alaptermék termelésre és az ahhoz kapcsolódó mûveletekre vonatkozó elõ írások I. Általános higiéniai követelmények 1. Ez a mel lék let az el sõd le ges ter me lés re és az alap ter - mé kek ter me lés he lyén tör té nõ ke ze lé sé re, tá ro lá sá ra, szál - lí tá sá ra vo nat ko zik, fel té ve, hogy ez a ke ze lés lé nye ge sen nem vál toz tat ja meg a ter mék jel le gét. 2. A kis ter me lõi élel mi szer-elõ ál lí tás hoz leg alább egy he lyi sé get amely cél ra fel hasz nál ha tó el sõd le ge sen ma - gán la kó ház ré szét ké pe zõ, de for ga lom ba ho za tal cél já ból élel mi sze rek rend sze res ke ze lé sé re, tá ro lá sá ra hasz nált he - lyi ség is, idõ be ni el kü lö ní tés mel lett, il let ve a szük sé ges ki egé szí tõ he lyi sé ge ket biz to sí ta ni kell. 3. Az el sõd le ges ter me lés és az eh hez kap cso ló dó mû - ve le tek so rán hasz nált he lyi sé ge ket, be ren de zé se ket, esz - kö zö ket, tá ro ló kat, lá dá kat, jár mû ve ket tisz tí ta ni, fer tõt le - ní te ni szük sé ges. A he lyi sé ge ket, be ren de zé se ket, esz kö - zö ket, tá ro ló kat ki zá ró lag az élel mi szer ke ze lé sé re, elõ ál lí - tá sá ra le het hasz nál ni. 4. Élel mi szert csak tisz ta, fer tõt le ní tett, az adott élel mi - szer cso ma go lá sá ra meg fe le lõ cso ma go ló anyag ban, edény zet ben tart va, tá rol va le het áru sí ta ni. 5. Az el sõd le ges ter me lés hez és az eh hez kap cso ló dó mû ve le tek hez hi deg-me leg fo lyó vi zes kéz mo sá si le he tõ - sé get kell biz to sí ta ni. 6. Az alap ter mé ke ket vé de ni kell a szennye zõ dé sek kel szem ben. A kis ter me lõ nek a vá gás ra, ter me lés re szánt ál la - to kat és azok kör nye ze tét tisz tán kell tar ta ni. 7. Az el sõd le ges ter me lés nél és a kap cso ló dó mû ve le - tek so rán csak ivó víz mi nõ sé gû vi zet le het hasz nál ni. 8. Az élel mi szer elõ ál lí tá sá val és for gal ma zá sá val csak olyan sze mély fog lal koz hat, aki nek az egész sé gi ál la po ta erre or vo si lag iga zol tan meg fe le lõ. A tu dot tan vagy fel te - he tõ en be teg, il let ve kór oko zó hor do zó sze mé lyek, akik olyan be teg ség ben szen ved nek, ame lyek élel mi szer rel is át vi he tõk, va la mint azok, akik nek el fer tõ zõ dött se be ik, bõr fer tõ zé sük, lá zas meg be te ge dé sük vagy láz zal járó to - rok fá já suk, has me né sük van, il let ve akik fü lé bõl, sze mé - bõl, or rá ból vá la dék ürül, nem dol goz hat nak olyan he lye - ken, ahol élel mi sze rek kel fog lal koz nak és ahol bár mi lyen kis esély is van arra, hogy az élel mi sze rek köz vet le nül vagy köz ve tet ten kór oko zó mik ro or ga niz mu sok kal fer tõ - zõd je nek. 9. Az ál la ti kár te võk el len ha té kony mó don, erre a cél ra for ga lom ba ho zott ter mék kel vé de kez ni kell, va la mint be kell tar ta ni a kü lön jog sza bá lyok ban fog lalt elõ írá so kat. 10. A hul la dé kot és szenny vi zet úgy kell tá rol ni és ke - zel ni, hogy meg aka dá lyoz zák az alap ter mék és a kör nye - zet szennye zõ dé sét, va la mint be kell tar ta ni a kü lön jog - sza bá lyok ban fog lalt elõ írá so kat. 11. A ta kar mány-ada lék anya go kat, az ál lat gyó gyá sza ti ké szít mé nye ket és a nö vény vé dõ sze re ket az elõ írá sok nak meg fe le lõ en kell hasz nál ni, fel hasz ná lá suk ról és az élel - me zés-egész ség ügyi vá ra ko zá si idõ rõl, va la mint az elõ for - du ló be teg sé gek rõl, a nö vé nyek ese té ben kár te võk rõl, a kis ter me lõ nek nyil ván tar tást kell ve zet ni, me lyet 5 évig kö te les meg õriz ni. 12. Gom ba áru sí tá sa ese tén a gom bá val kap cso la tos köz egész ség ügyi sza bá lyok ról szóló ren de let elõ írá sa it is al kal maz ni kell. II. Különleges higiéniai követelmények 1. Azo kat a he lyi sé ge ket, ahol nyers te jet tá rol nak, tér - ben el kell kü lö ní te ni azok tól a he lyi sé gek tõl, ame lyek ben ál la to kat tar ta nak. 2. Fe jés elõtt a tõ gyet meg kell tisz tí ta ni. A ki fejt nyers te jet meg kell szûr ni, ki zá ró lag erre a cél ra hasz nált és meg je lölt edény zet ben, fe det ten, hût ve kell tá rol ni. Kü lön - bö zõ fajú ál la tok te jét egy más tól el kü lö nít ve kell ke zel ni. 3. A nyers te jet +8 C-on tá rol va 24 órá ig, +6 C-on tá - rol va 48 órá ig le het ér té ke sí te ni. A te jet hû tés nél kül a fe - jés be fe je zé sé tõl szá mí tott 2 órán be lül le het ér té ke sí te ni. A nyers tej cso ma go lá sa tisz ta, fer tõt le ní tett cso ma go lás ra al kal mas edény zet be tör tén het. 4. A fe jés és a tej ke ze lés esz kö ze it hasz ná lat után tisz tí - ta ni és fer tõt le ní te ni kell, ivó víz zel el kell öb lí te ni, és tisz - ta, szá raz, utó szennye zõ dés tõl vé dett he lyen kell tá rol ni. 5. A te je lõ ál lat be teg sé ge, láza, has me né se ese tén, vagy ha a ki fejt tej rend el le nes, a tej ér té ke sí té se ti los, és az ál lat or vost ha la dék ta la nul ér te sí te ni kell. A nyers tej nek olyan ál lat ból kell szár maz nia, amely a) nem mu tat ja a te jen ke resz tül az em ber re át vi he tõ fer tõ zõ be teg sé gek tü ne te it, b) jó ál ta lá nos ál la pot ban van, nem mu tat ja olyan be - teg ség tü ne te it, amely a tej szennye zõ dé sét ered mé nyez he - ti, nem szen ved vá la dék kép zõ dés sel járó, fer tõ zõ ivar szer - vi meg be te ge dés ben, has me nés sel és láz zal járó bél gyul la - dás ban vagy tõgy gyul la dás ban, c) tõ gyé nek bõ rén nincs olyan sé rü lés, seb vagy el vál - to zás, amely be fo lyá sol ja a tej fo gyaszt ha tó sá gát. 6. Nyers tej nem ér té ke sít he tõ köz ét kez te tés cél já ból.

9 5. szám FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ A nyers tej ként ér té ke sí tés re ke rü lõ, il let ve fel dol go - zás ra ke rü lõ tej nek meg kell fe lel nie az aláb bi, két hó na pos idõ szak (havi 2 min ta alap ján) mér ta ni át la gán ala pu ló kri - té ri u mok nak: a) nyers te hén tej: össz csí ra szám 30 C-on ml-ként vagy ke ve sebb, b) más ál lat faj tól szár ma zó nyers tej: össz csí ra szám 30 C-on ml-ként vagy ke ve sebb. 8. A kis ter me lõ a sa ját gaz da sá gá ban ter melt te jet fel - dol goz hat ja, ab ból tej ter mé ke ket ál lít hat elõ és a tej ter mé - ket köz vet le nül a vég sõ fo gyasz tó nak ér té ke sít he ti. A tej - ter mé kek ese té ben a hû tõ lán cot fo lya ma to san fenn kell tar ta ni a tá ro lás, szál lí tás és áru sí tás ide je alatt. 9. A kis ter me lõ egész sé ges ál lat tól szár ma zó, friss, ép, nem re pedt, nem tö rött, szennye zõ dés tõl men tes to jást áru - sít hat. Kel te tett, mo sott, fõtt to jás nem ér té ke sít he tõ. 10. A to jást ér té ke sí té sig és fel hasz ná lá sig tisz ta, hû - vös, szá raz, jól szel lõ zõ, nap fény tõl vé dett he lyen kell tá - rol ni, a to já so kat a to jás ra kást kö ve tõ en, 21 na pon be lül kell ér té ke sí te ni. A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 15/2006. (II. 22.) FVM rendelete a földmûvelésügyi ágazathoz tartozó szakképesítésekre szervezhetõ mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 27/1996. (X. 4.) FM rendelet módosításáról A szak kép zés rõl szóló évi LXXVI. tör vény 7. -ának (1) és (3) be kez dé sé ben ka pott fel ha tal ma zás alap ján a kö vet ke zõ ket ren de lem el: 1. A föld mû ve lés ügyi ága zat hoz tar to zó szak ké pe sí té sek - re szer vez he tõ mes ter kép zés szak mai és vizs ga kö ve tel mé - nye i nek ki adá sá ról szóló 27/1996. (X. 4.) FM ren de let (a to váb bi ak ban: R.) mel lék le te e ren de let mel lék le te sze - rint mó do sul számú melléklet a 14/2006. (II. 16.) FVM EüM ICSSZEM együttes rendelethez Baromfi és nyúlfélék húsának kis mennyiségben történõ elõállítására és forgalomba hozatalára vonatkozó különleges követelmények 1. A kis ter me lõ a gaz da sá gá ban ne velt és tu laj do ná ban lévõ ba rom fit és nyúl fé lét a tar tás he lyén le vág hat ja. 2. A ba rom fi, nyúl fé lék vá gá sá ra (elv érez te tés, for rá - zás, ko pasz tás, nyú zás, zsi ge re lés) kü lön, ki zá ró lag erre a cél ra hasz nált he lyi sé get kell biz to sí ta ni, mely nek meg fe - le lõ mé re tû nek, könnyen tisz tít ha tó nak, fer tõt le nít he tõ - nek, hi deg-me leg fo lyó ivó víz zel el lá tott nak kell len nie. A toll és a vá gá si mel lék ter mék gyûj té sét, el szál lí tá sát és a szenny víz ke ze lést a kü lön jog sza bá lyok nak meg fe le lõ en kell vé gez ni. 3. Az 1. pont sze rint le vá gott ba rom fi és nyúl fé le hús - vizs gá la tát a le vá gás he lyén kell el vé gez ni. A kis ter me lõ a vá gást meg elõ zõ en kö te les egyez tet ni a vá gás idõ pont ját az ál lat or vos sal. 4. Az 1. pont sze rint le vá gott ál la tok hú sá nak bel sõ hõ - mér sék le tét ha la dék ta la nul le kell hû te ni +4 C-ra vagy ez alá, és a hû tõ lán cot fo lya ma to san fenn kell tar ta ni a tá ro - lás, szál lí tás és áru sí tás ide je alatt. Vi zes hû tés al kal ma zá sa ese tén, vi zes-át fo lyá sos mód szer al kal maz ha tó. 5. A kis ter me lõ ba rom fi hús da ra bo lást, fa gyasz tást nem vé gez het, a ba rom fi húst ti los fes te ni. Ez a rendelet a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba. Pász to hy And rás s. k., föld mû ve lés ügyi és vi dék fej lesz té si mi nisz té ri u mi po li ti kai ál lam tit kár Melléklet a 15/2006. (II. 22.) FVM rendelethez 1. Az R. mel lék le té nek jegy zé ke a 27. sor szám után a kö vet ke zõ két sor ral egé szül ki: (A föld mû ve lés ügyi ága zat hoz tar to zó szak ké pe sí té sek - re szer vez he tõ mes ter kép zés szak mai és vizs ga kö ve tel mé - nye i nek jegy zé ke) [Sor szám Szakma megnevezése Kertészmester (dohánytermesztõ) Va dász pus ka mû ves mester Il le té kes gaz da sá gi ka ma ra] Magyar Agrárkamara Magyar Agrárkamara 2. Az R. mel lék le te a kö vet ke zõ 28. és 29. pont tal egé - szül ki: 28. KERTÉSZMESTER (DOHÁNYTERMESZTÕ) mestervizsga szint és szakmai követelmények I. A mesterképzés és vizsgáztatás célja Az ön ál ló vál lal ko zá sok ban fo lyó do hány ter mesz té se mel lett je len tõs köz- és vál la lat gaz da sá gi is me re tek kel, to -

10 962 FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ 5. szám váb bá gaz da sá gi, jogi jár tas ság gal ren del ke zik. A vál lal - ko zás gaz da sá gos mû köd te té se, ered mé nyes sé ge, az em - be ri kap cso lat tar tás, az in for má ció bá zis biz tos ke ze lé se, va la mint a pe da gó gi ai fel ké szült ség is hoz zá tar to zik a do - hány ker té szet mes ter szin tû mû ve lé sé hez. En nek a komp - lex is me ret hal maz nak az el sa já tít ta tá sa, és szá mon ké ré se a cél ja a do hány ker tész mes ter kép zés nek. A ker tész mes ter (do hány ter mesz tõ) mun ká ját a mun ka-, kör nye zet- és tûz vé del mi kö ve tel mé nyek nek meg fe le lõ en szer ve zi, tel je sí te ni tud ja a tu laj do no si és tár sa dal mi el vá - rá so kat. II. A mestervizsgára való jelentkezés feltételei 2.1. A mes ter vizs gá hoz szük sé ges alap szak ké pe sí té sek ada tai megnevezése A szakképesítés FEOR azo no sí tó szá ma OKJ Do hány ker tész Do hány fel dol go zó Élel mi szer ipa ri tech ni kus (do - hány ipar) Kertész A mes ter vizs ga elõ fel té te le ként meg ha tá ro zott szak mai gya kor lat Do hány ker tész Do hány fel dol go zó Szakiránya Idõ tar ta ma Élel mi szer ipa ri tech ni kus (do hány ipar) 3 év 5 év 5 év Kertész 3 év A vizs gá ra je lent ke zés hez a 2.1. és a 2.2. pont sze rin ti fel té te lek együt tes meg lé te szük sé ges. III. A mester munkaterülete, a szakmához kapcsolódó tevékenységi körök 3.1. A mes ter mun ka te rü le té nek le írá sa A ker tész mes ter (do hány ter mesz tõ) szak má já nak gya - kor lá sa so rán ön ál ló an kézi és gépi esz kö zök kel, anya - gok kal és be ren de zé sek kel a kö vet ke zõ jel lem zõ mun ká - kat vég zi: a do hány faj ták ki vá lasz tá sa, cso por to sí tá sa, ter mesz - té se és fel dol go zá sa, a do hány pa lán ta-elõ ál lí tás és for gal ma zás, az esz kö zök, gé pek, be ren de zé sek szak sze rû és ren - del te tés sze rû hasz ná la ta, mû köd te té se és kar ban tar tá sa, a zöld- és szá raz do hány ke ze lé se, tá ro lá sa, az alap anya gok mi nõ sé gé nek el len õr zé se és meg õr - zé se A mes ter fel adat kö re: az üze mi és sze mé lyi hi gi é ni ai sza bá lyok be tar tá sa, a kör nye zet vé del mi, a biz ton ság tech ni kai, a mun kaés tûz vé del mi kö ve tel mé nyek be tar tá sa, il let ve betarta - tása A ker tész mes ter (do hány ter mesz tõ) szak mai, el - mé le ti és gya kor la ti tu dá sa alap ján, va la mint az ügy vi te li, jogi és pénz ügyi is me re tek bir to ká ban al kal mas a do hány - ker té sze ti vál lal ko zás üze me ve ze té sé re, irá nyí tá sá ra. Fel - ada ta: a do hány pi a ci is me re tek meg szer zé se, a szer zõ dé ses fel té te lek éven kén ti vizs gá la ta, a kom mu ni ká ci ós és in for ma ti kai esz kö zök haszná - lata, az anyag- és ener gia gaz dál ko dás, a fel adat kö ré hez tar to zó dol go zók, ta nu lók mun ká já - nak el mé le ti és szak mai ve ze té se, irá nyí tá sa, köz re mû kö dés a szak mai tes tü le tek, szer ve ze tek mun ká já ban, va la mint a do hány ter mesz tés szak ta nács adá si rend sze ré ben, szak mai be mu ta tók szer ve zé sé ben. IV. Szakmai követelmények és elvárások 4.1. A ker tész mes ter (do hány ter mesz tõ) szak má ja gya - kor lá sa so rán elõ for du ló leg fon to sabb fel ada tok: a do hány ter mesz tõ te rü let ki vá lasz tá sa, a ter mesz ten dõ faj ták meg vá lasz tá sa, a ter mesz tés tech no ló gi ai fo lya ma tok és mû sza ki mun kák ter ve zé se, szer ve zé se, ki vi te le zé se és irá nyí tá sa, a pa lán ta ne ve lõ és do hány szá rí tó te le pek lé te sí té se, a vá lo ga tó he lyi sé gek ki ala kí tá sa, a do hány ül tet vé nyek mû ve lé se, a ta laj erõ-gaz dál ko dás, a ta laj mû ve lé si és ön tö zé si rend sze rek komp lex ki ala kí tá sa, üze mel te té se, az in teg rált nö vény vé de lem meg szer ve zé se, a be ta ka rí tás, szá rí tás, vá lo ga tás és cso ma go lás lo - gisz ti kai rend sze ré nek ki dol go zá sa, irá nyí tá sa, a do hány ter mesz té se és pénz ügyi fel té te le i nek, va la - mint ér té ke sí té sé nek meg szer ve zé se, a kü lön fé le szol gál ta tá sok ban és a szak ta nács adás ban tör té nõ rész vé tel, va la mint an nak igény be vé te le, a gé pek, esz kö zök, be ren de zé sek szak sze rû mû köd te - té se és kar ban tar tá sa, az üze mi, sze mé lyi hi gi é ni ai, va la mint a mun ka-, kör - nye zet- és tûz vé del mi elõ írá sok és kö ve tel mé nyek be tar tá - sa, il let ve be tar ta tá sa, a szük sé ges anya gok, esz kö zök tá ro lá sa, rak tá ro zá sa, nyil ván tar tá sa, a nö vény vé del mi elõ írá sok be tar ta tá sa és az elõ írá - sok nak meg fe le lõ nö vény vé dõ sze rek szak sze rû tá ro lá sa, mun ka- és ter me lé si prog ra mok ké szí té se,

11 5. szám FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ 963 a ta nu lók, idõ sza ki mun ka cso por tok te vé keny sé gé - nek szer ve zé se és irá nyí tá sa, az elõ írt nyil ván tar tá sok és az ez zel össze füg gõ kö te - le zett sé gek tel je sí té se, el len õr zé se Szak mai gya kor la ti kö ve tel mé nyek A) Jár tas ság szint jén tud ja: a do hány nö vény mor fo ló gi ai és kör nye ze ti igé nye i - nek is me re tét (en nek meg fe le lõ en a ter mesz ten dõ faj ták meg vá lasz tá sát), a tech no ló gi ai mû ve le tek ter ve zé sét, elõ ké szí té sét, szer ve zé sét, irá nyí tá sát, vég re haj tá sát és el len õr zé sét, az új el já rá sok szak sze rû adap tá ci ó ját, az anya gok, esz kö zök, gé pek és be ren de zé sek szak - sze rû ki vá lasz tá sát, a tech no ló gi ai cé lok nak meg fe le lõ fel - hasz ná lá sát, a tech no ló gi ai ter vek ké szí té sét, szak mai is me re tei alap ján a ter mesz té si mó dok és el já rá sok össze ál lí tá sát, elem zé sét és ér té ke lé sét, a kü lön bö zõ kór oko zók, ká ro sí tók fel is me ré sét, az el - le nük való vé de ke zést, és a be teg sé gek meg elõ zé sét, a do hány ker té szet ad mi niszt rá ci ós mun ká i nak irá nyí - tá sát, kü lön fé le gaz da sá gi szá mí tá sok el vég zé sét, a tech no ló gi ai mû ve le tek hi ba fel tá rá sát és a kor rek ci - ós le he tõ sé ge ket, al kal maz ni a mû ve lé si és szám vi te li is me re te ket, a ve ze té si fel ada tok el vég zé sét a vál lal ko zás üze mi irá nyí tá sá ban, a kom mu ni ká ci ós és in for ma ti kai esz kö zök hasz ná la - tát, a mi nõ sé gi és mennyi sé gi pa ra mé te rek el len õr zé sét, a gé pek, be ren de zé sek szak sze rû be ál lí tá sát, üze mel - te té sét, kar ban tar tá sát, a ha té kony esz köz-, anyag- és ener gia gaz dál ko dást, a tech no ló gi ai mû ve le tek komp lex el len õr zé sét (esz - köz-, anyag fel hasz ná lás stb.), fel tár ni a mi nõ sé gi és mennyi sé gi vesz te sé gek oka it, be tar ta ni, il let ve be tar tat ni a szak sze rû szak mai kö ve - tel mé nye ket és az en nek meg fe le lõ ma ga tar tást. B) Kész ség szint jén tud ja: a do hány nö vény mor fo ló gi ai és kör nye ze ti igé nyé - nek szak sze rû meg ha tá ro zá sát, a do hány ker tész tech no ló gi ák mû ve le té nek ön ál ló el - vég zé sét, az ér té ke sí té sig tar tó lo gisz ti kai rend szer le ve ze té sét, a pa lán ta ne ve lés ön ál ló szer ve zé sét, a do hány ter mesz tés tech no ló gi á já nak ön ál ló le ve ze - té sét, és a do hány tö rés, szá rí tás és vá lo ga tás sal zá ru ló fo - lya ma tá nak vég re haj tá sát, bi o ló gi ai is me re tei alap ján a ter mesz tés tech no ló gia mû ve let so rá nak pon tos vég re haj tá sát, al kal maz ni az üze mi és a sze mé lyi hi gi é nia mun ka-, kör nye zet- és tûz vé del mi is me re te it, a kör nye zet kí mé lõ ter mesz tés tech no ló gi ák al kal ma - zá si fel té te le it, al kal maz ni a spe ci á lis szak mai el já rá so kat (te te je zés, ka cso zás, pa lán ta nyí rás stb.), pon to san és szak sze rû en el vé gez ni, to váb bá el len - õriz ni és ér té kel ni a do hány ter mesz tés tech no ló gi ai mû ve - le te it az ag ro nó mi ai és öko nó mi ai szem pon tok sze rint Szak mai el mé le ti kö ve tel mé nyek A) Is me ret szint jén tud ja: a do hány ter mesz té si tech no ló gi ai fo lya ma tok, mun - ka mû ve le tek alap ja it ké pe zõ bi o ló gi ai, ké mi ai és fi zi kai té nye zõk és je len sé gek össze füg gé se it, a biz ton sá gos mun ka vég zés sze mé lyi és tár gyi fel té - te le it, elõ írá sa it, azok ha tá sa it, a fi zi kai mun ka vég zés so rán ke let ke zõ élet ta ni ha tá - so kat, az anya gok, esz kö zök, gé pek, be ren de zé sek ren del - te té sét és sze re pét a do hány ter mesz té si tech no ló gia fo lya - ma tá ban, a gé pek, be ren de zé sek, szer ke ze ti fel épí té sét és mû - kö dé si el vét, az üze mel te tés sza bá lya it, a gép hasz ná lat ter mé szet re, kör nye zet re gya ko rolt ha tá sát, a bi o ló gi ai, az öko ló gi ai és a tech no ló gi ai té nye zõk össze füg gé se it, a mun ka vé de lem ok ta tá si kö ve tel mé nye it és azok je - len tõ sé gét, a ha tó sá gi en ge dély ké re lem jogi sza bá lya it, a kö te le zõ egész ség ügyi (or vo si vizs gá la tok) szük sé - ges sé gét. B) Meg ér tés szint jén tud ja: a do hány faj ták öko ló gi ai igé nye it, ter mesz té si fel té - te le it és mód ját, a bi o ló gi ai ala pok be szer zé sé nek és igény - lé sé nek fel té te le it, a pa lán ta ne ve lés tech no ló gi á já nak össze füg gé se it (víz kul tú rás, ha gyo má nyos pa lán ta ne ve lés stb.), a mû ve lé si rend sze rek ag ro tech ni kai fel épí té sé nek össze füg gé se it, az in teg rált nö vény vé de lem alap ja it, a kór oko zók, kár te võk meg je le né sé nek fel is me ré sét, a nö vény vé del mi nap ló ve ze té sét, az egész ség vé de lem és a sze mé lyi hi gi é nia vo nat ko - zó sza bá lya it, il let ve kö ve tel mé nye it, a ter mék ér té ke sí tés lo gisz ti kai rend sze ré nek is me re - tét, a do hány ter mesz tés gé pe i nek tí pu sát, üze mel te té sét, kar ban tar tá sát, az erõ gé pek és szál lí tó jár mû vek üze mel te té sé nek sza bá lya it, a do hány ter mesz té si tech no ló gia össze füg gé se it, be - le ért ve a szá rí tás mi nõ sé get meg ha tá ro zó pa ra mé te re it, a tech ni kai esz kö zök üze mel te té sé nek mun ka vé del - mi kö ve tel mé nye it, a biz ton ság tech ni kai be ren de zé sek sze re pét és mû kö - dé si el vét, a köz mû há ló zat és be ren de zé sek üze mel te té si elõ írá - sa it,

12 964 FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ 5. szám a mun ka-, a tûz- és kör nye zet vé de lem ál ta lá nos sza - bá lya it, a tech no ló gi ai fo lya ma tok el len õr zé sé nek szem pont - ja it, a mun ka he lyi bal ese tek ese tén kö ve ten dõ elõ írá so kat és kö te le zett sé ge ket. C) Al kal ma zás szint jén tud ja: a pa lán ta ne ve lõ be ren de zé sek üze mel te té sét, a pa lán ta ne ve lé si tech no ló gia le ve ze té sét, a do hány ter mõ te rü let ki vá lasz tá sát, a táp anyag-után pót lást, a ta laj-elõ ké szí té si mun ka szer ve zé sét, a bak há tas mû ve lé si rend szer ki ala kí tá sát, a ka cso zás, a te te je zés ké zi és vegy sze res el já rá sa i nak szer ve zé sét, a do hány be ta ka rí tás, szá rí tás és tá ro lás lo gisz ti kai rend sze ré nek ki ala kí tá sát, a tech no ló gi ai esz kö zök és be ren de zé sek szak sze rû hasz ná la tát, azok ki szol gá lá sát, a tel jes mun ka szer ve zés le ve ze té sét, az egy be füg gõ tech no ló gia do ku men tá ci ó já nak hasz - ná la tát és a szük sé ges adat bá zis lét re ho zá sát, az esz kö zök, gé pek, be ren de zé sek kar ban tar tá sá nak, tá ro lá sá nak kö ve tel mé nye it. V. A mestervizsga részei és tartalmi jellemzõi Ker tész mes ter (do hány ter mesz tõ) mes ter vizs gát te het az a ter mé sze tes sze mély, aki el sa já tí tot ta a szak má ja ma gas szin tû gya kor lá sá hoz szük sé ges szak mai gya kor la ti, el mé le ti is me re te ket, va la - mint a vál lal ko zá si is me re te ket, to váb bá a pe da gó gi ai alap is me re te ket, ké pes mun ká ját ma gas szín vo na lon ön ál ló an vé gez - ni, és be osz tott jai mun ká ját irá nyí ta ni, vál lal ko zá sát fenn - tar ta ni, al kal mas ta nu lók gya kor la ti fog lal koz ta tá sá ra, kép - zé sé re A mes ter vizs ga szer ve ze ti rend je A ker tész mes ter (do hány ter mesz tõ) mes ter vizs gát a Ma gyar Ag rár ka ma ra és az érin tett fel ügye le ti ha tó sá gok ál tal ki ne ve zett mes ter vizs ga bi zott ság elõtt le het ten ni. A mes ter vizs ga ré szei: Írás be li vizs ga Gya kor la ti vizs ga Szó be li vizs ga Szak mai írás be li vizs ga A szak mai írás be li vizs ga kér dé se it a Ma gyar Ag rár ka - ma ra ál lít ja össze. Ke ze lé sük a rész le tes vizs ga sza bály zat sze rint tör té nik. A fel ada tok a vizs ga tan tár gyak kö ve tel - mény rend sze ré re épül nek. Az írás be li vizs ga fel adat nak le - he tõ vé kell ten nie an nak meg ál la pí tá sát, hogy a vizs gá zó az össze füg gé se i ben meg ér tett és el sa já tí tott el mé le ti is - me re te ket a konk rét gya kor la ti jel le gû fel adat meg va ló sí - tá sá nál mi lyen szin ten ké pes al kal maz ni. Az írás be li fel adat meg ol dá sá ra leg alább 3 órát, és leg - fel jebb 5 órát kell biz to sí ta ni. Az a je lölt, aki a ma xi má li san ad ha tó pont szám öt ven szá za lé kát nem éri el, a vizs gát foly tat hat ja, de az írás be lit meg kell is mé tel nie A gya kor la ti vizs ga A gya kor la ti vizs ga me ne tét a vizs ga hely szín elõ ze tes be já rá sa után a mes ter vizs ga bi zott ság el nö ke ha tá roz za meg. A gya kor la ti vizs ga fel adat a kö vet ke zõ két rész bõl áll: a) a do hány ter mesz tés tech no ló gi ai mun kái, b) a do hány ter mesz tés gé pe i nek, be ren de zé se i nek be - ál lí tá sa és üze mel te té se. A vizs gá zó egy aránt kö te les az a) és b) pon tok sze rin ti rész bõl té tel hú zás alap ján vizs gáz ni. Az egyes gya kor - la ti fel ada tok ra for dít ha tó idõt a he lyi fel té te lek függ vé - nyé ben, a mes ter vizs ga bi zott ság el nö ke ha tá roz za meg, de a fel ada tok el vég zé sé re leg alább 1-1 óra, össze sen 2 óra for dít ha tó. A gya kor la ti vizs ga ré szek szer ve sen nem tar - toz nak össze, tér ben és idõ ben szét vá laszt ha tók. A gya kor la ti vizs ga té te le it a Ma gyar Ag rár ka ma ra ál tal ki adott vizs ga fel ada tok alap ján kell össze ál lí ta ni. A szak mai, gya kor la ti vizs ga fo lya mán a gya kor la ti fel - adat ke re té ben al kal maz ni kell a kér dés sel kap cso la tos mun ka- és kör nye zet vé del mi sza bá lyo kat. A mes ter vizs ga gya kor la ti ré szét meg elõ zõ en mun ka vé del mi ok ta tást kell tar ta ni a je löl tek ré szé re. Az a je lölt, aki a gya kor la ti vizs ga ré szen nem éri el az öt ven szá za lé kos tel je sít ményt, an nak mi nõ sí té se nem meg fe le lõ és a vizs gát nem foly tat hat ja. A gya kor la ti vizs ga rész le zá rá sa után a je löl te ket tá jé - koz tat ni kell az ered mény rõl Szó be li vizs ga A szó be li vizs ga he lyét a mes ter vizs ga bi zott ság je lö li ki. A szó be li vizs ga rend jét a mes ter vizs ga bi zott ság el nö - ke ha tá roz za meg a szó be li vizs ga meg kez dé se elõtt. A vizs ga rend jé rõl tá jé koz tat ni kell a je löl te ket Szak mai szó be li vizs ga A szak mai szó be li vizs gát a Ma gyar Ag rár ka ma ra ál tal meg adott té te lek kel kell le bo nyo lí ta ni, a do hány ter mesz - tés, va la mint gé pe i nek és be ren de zé se i nek tárgy kö re i bõl Vál lal ko zá si is me re tek A vizs ga bi zott ság elõtt szá mot kell adni a vál lal ko zá sok ter ve zé sé hez, be in dí tá sá hoz, fenn tar tá sá hoz, ve ze té sé hez, fej lesz té sé hez szük sé ges jogi, köz gaz da sá gi, pi a ci, köny - ve lé si, szab vány- és áru is me re ti, adó zá si, üz le ti part ner - kap cso la ti is me re tek bõl. A vál lal ko zá si is me re tek tan tárgy vizs gá ja írás ban is le - foly tat ha tó.