Főkérdések fizikai-kémia kollokviumra gyógyszerész hallgatók számára, tanév, I. félév.

Átírás

1 1. Gáztörvények. Az ideális gáztörvény érvényességének feltételei. A termodinamikai hőmérséklet. 2. A termodinamika alapfogalmainak definíciói. 3. A termodinamika első főtétele. A belső energia, a munka és a hő fogalma, kapcsolata. Az izoterm reverzíbilis kiterjedés munkája. Az adiabatikus expanzió munkája. 4. Az entalpia és kapcsolata a belső energiával. A hőkapacitás(ok) definíciója, kapcsolatuk az állapotfüggvényekkel, egyetemes gázállandóval. 5. Termokémia. Alapfogalmak, jelölések. Hess tétele. Kirchoff törvénye. Kalorimetria, kaloriméterek. Entalpiafajták. 6. Az entrópia fogalma. A termodinamika második főtétele. Clausius-féle egyenlőtlenség. Hőhalál elmélet. 7. A Brown-mozgás. A statisztikus termodinamika alapfogalmai, alapegyenlete, kapcsolata a klasszikus termodinamikával. 8. A lehűléssel és felmelegedéssel járó entrópia változások. A termodinamika harmadik és nulladik főtétele. 9. Szabadenergia, szabadentalpia, standard képződési állapotfüggvények és kapcsolatuk. A fundamentális egyenlet. A szabadenergia nyomásfüggése. 1. Mit értünk sztöchiometriai és előjeles (vagy termodinamikai) sztöchiometriai együtthatón a reakcióegyenletek esetében? 2. Írja fel a reakcióegyenletek általánosított formáit és magyarázza el a jelöléseket! 3. A 2 KMnO 4 +5 (COOH) 2 +6 H + = 2 Mn K CO 2 +8 H 2 O reakcióban adja meg az termodinamikai sztöchiometriai együtthatókat a résztvevő anyagokra nézve! 4. Írja fel egy általános egyensúlyi reakció egyensúlyi állandóját az előjeles sztöchiometriai együtthatók segítségével és magyarázza el a jelöléseket! 5. Mit értünk egy mol reakción? 6. Mennyi az ammónia elemeiből történő képződésének reakciójában az egy mol reakcióhoz tartozó anyagmennyiség változás a részvevő anyagokra nézve? Főkérdések fizikai-kémia kollokviumra gyógyszerész hallgatók számára, tanév, I. félév. 10. A kémiai potenciál és kapcsolata termodinamikai állapotfüggvényekkel. Parciális moláris mennyiségek. A Gibbs-Duhem egyenlet. 11. Fázisegyensúlyok. A Clausius-Clapeyron egyenlet. 12. Az elegyedés termodinamikája ideális gázokban és folyadékelegyekben. A Raoult- és a Henry-törvény. Az aktivitás, aktivitási együttható fogalma. 13. A fázisszabály. Levezetés és alkalmazás egy-, két, illetve három komponensű rendszerekben. 14. Kémiai egyensúlyok. A reakcióhányados, egyensúlyi együttható és a reakció szabadentalpia kapcsolata. 15. A Le Chatelier-Braun elv és termodinamikai levezetése. 16. A koncentrációval és a nyomással definiált egyensúlyi együtthatók kapcsolata. Heterogén egyensúlyok. 17. Oldott ionok aktivitása. A Debye-Hückel elmélet. Az ionerősség. 18. Elektrokémiai alapfogalmak, jelölések. A Nernstegyenlet levezetése. Különféle elektródok. Termodinamikai adatok meghatározása elektrokémiai úton. 19. Iontranszport. A vezetés alapfogalmai. Független ionvándorlás törvénye. Kohlrausch-törvény. Ostwald-féle hígítási szabály. Kiskérdések fizikai kémia kollokviumra gyógyszerész hallgatók részére, I. félév 7. Mennyi a hidrogéngáz és oxigéngáz közötti, vízképződéssel járó reakcióban az egy mol reakcióhoz tartozó anyagmennyiség változás a részvevő anyagokra nézve? 8. Mi a hidrogéngáz és oxigéngáz közötti, vízképződéssel járó reakcióban a moláris reakcióhő és a víz moláris képződéshője közötti összefüggés? 9. Magyarázza el egy-egy mondatban a =,,,, és jelek jelentését a reakcióegyenletekben! 10. Mi a feltétele annak, hogy egy reakciót egyensúlyinak tekinthessünk? 11. Az I + 4 I 2 I 9 reakcióban mi felel meg i, A 1, A 2, A 3, a 1, a 2 és a 3 értékeinek az egyensúlyi állandó [A i ] ai általános i kifejezésében? 12. Mi a fizikai kémia három fő része? Jellemezze ezeket egy-egy mondatban! 13. Adja meg a termodinamika célját és fontosságát három-négy mondatban! 14. Melyik két elhanyagolással él a klasszikus termodinamika? 15. Ismertesse a Boyle-Mariott gáztörvényt! 16. Ismertesse a Gay-Lussac gáztörvényt! 17. Ismertesse Avogadro gázokra vonatkozó törvényét! 18. Ismertesse Dalton gázokra vonatkozó törvényét! 19. Ismertesse az ideális gáztörvényt és érvényességének feltételeit! 20. Mit értünk termodinamikai hőmérsékleti skála alatt? Mik ennek az alappontjai o C-ban kifejezve? 21. Milyen állításokat nevezünk főtételeknek? 22. Mi a termodinamikai definíciója a rendszernek, a környezetnek és a falnak? 23. Mit értünk nyitott, zárt, izolált, adiabatikus és diatermikus rendszer alatt? 20. A reakciókinetika alapfogalmai. Elemi reakció, mechanisztikus reakció, reakciórendszer. 21. Nullad- és elsőrendű reakciók kinetikája. 22. Másod- és harmadrendű reakciók kinetikája. 23. Pszeudo-elsőrendű reakciók fogalma, kinetikája, kezdeti sebességek módszere. 24. Katalízis, autokatalízis, oszcilláló reakciók. 25. Összetett reakciók: egyensúlyi reakciók, sorozatos reakciók. 26. A steady-state közelítés és alkalmazásai. 27. Az elsőrendű sebességi együttható hőmérsékletfüggése. Az aktivált komplex elmélet. Sebességi együtthatók ionerősség-függése. 28. Enzimkinetika. 29. A Lambert-Beer törvény levezetése és alkalmazása a gyakorlatban. 30. Transzportfolyamatok. Effúzió, konvekció, hővezetés. A diffúzió és szerepe a sejtekben. 24. Mit értünk izoterm, izobar és izochor folyamaton? 25. Definiálja a munka, az energia és a hő 26. Mit értünk exo-, illetve endoterm folyamaton? 27. Mit jelentenek az extenzív, illetve az intenzív termodinamikai mennyiség fogalmak? 28. Definiálja az állapotfüggvény és az útfüggvény 29. Mi a termodinamika nulladik főtétele? 30. Adja meg a termodinamika I. főtételének definícióit (legalább kettőt)! 31. Írja le 3 4 mondatban, mit értünk a belső energia fogalmán! 32. Mi a belső energia mértékegysége? Hogyan adható meg a belső energia abszolút értéke?

2 33. Adja meg a hő és a munka előjelét a du = dq +dw egyenletben, ha a rendszer ad hőt vagy végez munkát a környezeten! 34. Adja meg a hő és a munka előjelét a du = dq+dw egyenletben, ha a környezet ad hőt vagy végez munkát a rendszeren! 35. Hogyan számoljuk a mechanikai munkát? 36. Mit értünk kompresszión és expanzión? 37. Vezesse le, hogyan számítjuk az expandáló gáz által a környezeten végzett munkát állandó külső nyomás esetén! 38. Mit értünk a reverzíbilis folyamat kifejezés alatt? 39. Vezesse le az expandáló gáz által a környezeten végezhető maximális munkát izoterm reverzíbilis folyamatban! 40. Rajzolja fel és hasonlítsa össze két-három mondatban a p V diagramokat állandó külső nyomás, illetve izoterm reverzíbilis körülmények között expandáló gáz esetén! 41. Definiálja az entalpiát! 42. Bizonyítsa be a dh = dq egyenlet érvényességét egy olyan folyamatban, ahol a térfogati munkán kívül más fajta munkavégzés nincs a rendszer és a környezete között! 43. Definiálja a hőkapacitást! 44. Mit jelent a fajlagos és a moláris hőkapacitás? 45. Definiálja megfelelő állapotfüggvényekkel az állandó térfogaton, illetve állandó nyomáson vett hőkapacitást! 46. Magyarázza meg maximum 3 4 mondatban, miért érvényes a C p > C V összefüggés gázok esetében! 47. Vezesse le az ideális gázok esetében érvényes C p,m C V,m =R összefüggést! 48. Adja meg az U, H, U, H, du, dh, C p, C V, C p,m és C V,m jelölések jelentését a termodinamikában! 49. Mutassa be a termokémiai reakcióegyenletek két felírási módját egy példán keresztül! 50. Mit értünk reakcióhőn? 51. Milyen összefüggés van a maximálisan kinyerhető reakcióhő és az állapotfüggvények között állandó térfogaton, illetve állandó nyomáson lejátszódó reakciók esetében? 52. Definiálja a reakcióentalpiát! Miért nem azonos teljesen a reakcióhővel? 53. Mit értünk standard reakcióentalpia alatt és hogyan jelöljük? 54. Mi a standard állapot definíciója? 55. Hogyan jelöljük és hogyan definiáljuk a standard képződési entalpiát? 56. Adja meg a Hess-tétel tradícionális, csak a reakció entalpiára épülő megfogalmazását! 57. Adja meg a Hess-tételt a képződési entalpiák segítségével! 58. Mit mond ki Kirchhoff törvénye? 59. Mit takar a r C p (T ) jelölés? 60. Milyen empirikus összefüggéssel szokás kifejezni a hőkapacitás hőmérsékletfüggését? 61. Mit jelent a kalorimetria? 62. Rajzolja fel az adiabatikus bombakaloriméter sémáját és magyarázza el max. három mondatban, hogyan működik! 63. Definiálja az égési entalpiát! 64. Szemléltesse a termokémia segítségével, miért hatékonyabb az oxigén alapú élet az anaerob életformáknál! 65. Definiálja az olvadási és párolgási entalpiát! 66. Adja meg a reverzíbilis adiabatikus expanzió egyenletét ideális gázokra! 67. Rajzoljon fel egy izotermát és egy adiabatát egy p V diagramban és két-három mondatban hasonlítsa össze azokat! 68. Miért fontosak a gyakorlatban az adiabatikus folyamatok? 69. Adjon meg egy példát arra, hogy a belső energia változásának (du) előjele nem mond semmit egy folyamat spontán voltáról! 70. Adjon meg egy példát arra, hogy az entalpia változásának (dh) előjele nem mond semmit egy folyamat spontaneitásáról! 71. Milyen extenzív és intenzív paraméterekkel lehet megadni a mechanikus, térfogati és elektromos munkát? 72. Adja meg az entrópia klasszikus termodinamikai definiáló egyenletét (a jelölésmagyarázatokkal együtt)! 73. Adja meg a termodinamika második főtételének legalább két megfogalmazását? 74. Adja meg egy-egy mondatban, hogy milyen általános állítást fogalmaz meg a termodinamika I. és II. főtétele! 75. Mi a Clausius-féle egyenlőtlenség? Mire vonatkozik? 76. Vezesse le a Clausius-féle egyenlőtlenséget! 77. Írja le három-négy mondatban, mit mond a hőhalál-elmélet! 78. Mit értünk véletlenszerű mozgás alatt? 79. Mi a Brown-mozgás? 80. Adja meg az entrópia statisztikus termodinamikai definícióját! 81. Mi a Boltzmann-állandó és mi a kapcsolata az Avogadro-számmal? 82. Definiálja a makroállapotok és a mikroállapotok 83. Miért helyesebb az S=k ln W max alak az általánosan használt S=k ln W alaknál? 84. Mi a kapcsolat a rendszer, a környezet és az izolált globális rendszer fogalma között! Szemléltesse rajzon! 85. Adja meg a maximális hatásfok Carnotciklusból származó kifejezését és értelmezze 86. Bizonyítsa be az entrópiafogalom használatával, hogy a hőmérséklet mindig kiegyenlítődik egy melegebb és egy hidegebb hely között! 87. Vezesse le, hogy állandó nyomáson a felmelegedéssel járó entrópiaváltozást a C p(τ) τ S = T 2 dτ egyenlettel számíthatjuk! 88. Vezesse le, hogy állandó térfogaton a felmelegedéssel járó entrópiaváltozást a S = T 2 C V (τ) τ dτ egyenlettel számíthatjuk! 89. Milyen feltételek mellett igaz, hogy az S(T 2 ) S( ) = C p ln T2 összefüggéssel számolható a melegedéssel járó entrópiaváltozás? 90. Milyen feltételek mellett igaz, hogy az S(T 2 ) S( ) = C V ln T2 összefüggéssel számolható a melegedéssel járó entrópiaváltozás? 91. Rajzoljon fel egy C p /T T diagramot egy anyag szilárd-folyadék-gáz átmenettel járó melegedésére! 92. Rajzoljon fel egy S T diagramot egy anyag szilárd-folyadék-gáz átmenettel járó melegedésére! 93. Hogyan adható meg egy T hőmérsékletű anyag entrópiája? A jelöléseket definiálja! 94. Adja meg a termodinamika harmadik főtételének három definícióját. Melyik van teljes összhangban az entrópia statisztikus termodinamikai definíciójával? 95. Vezesse le a Clausius-féle egyenlőtlenségből a 0 du T ds összefüggést! 96. Mi a szabadenergia jelölése(i), egyéb neve, definiáló egyenlete? 97. Milyen feltételek mellett és milyen összefüggés teljesül a szabadenergiára spontán folyamatok esetén? 98. Mi az összefüggés a szabadenergia és egy rendszer által a környezetén végezhető munka között? 99. Vezesse le a Clausius-féle egyenlőtlenségből a 0 dh T ds összefüggést! 100. Mi a szabadentalpia jelölése, egyéb neve, definiáló egyenlete? 101. Milyen feltételek mellett és milyen összefüggés teljesül a szabadentalpiára spontán folyamatok esetén? 102. Adja meg a standard reakcióentrópia definiáló egyenletét jelölésmagyarázattal 103. Adja meg a standard reakciószabadentalpia definiáló egyenletét jelölésmagyarázattal 104. Írja fel a standard reakcióentrópiát és a standard reakció-szabadentalpiát a 3A+2B=4C hipotetikus folyamatra! 105. Melyik egyenletet nevezzük az I. és II. főtétel egyesített alakjának?

3 106. Vezesse le a fundamentális egyenletet! 107. Milyen feltételek mellett érvényes a fundamentális egyenlet? 108. Fejezze ki dg-t a fundamentális egyenlet segítségével! 109. Mi a kapcsolat a szabadentalpia, az entrópia és a hőmérséklet között állandó nyomáson? Vezesse le ezt az egyenletet a dg kifejezéséből és elemezze 2 3 mondatban! 110. Mi a kapcsolat a szabadentalpia, a térfogat és a nyomás között állandó hőmérsékleten? Vezesse le ezt az egyenletet a dg kifejezéséből és elemezze 2 3 mondatban! 111. Vezesse le, hogyan függ a szabadentalpia a nyomástól ideális gázok esetén! 112. Definiálja fugacitást! 113. Mit nevezünk kompresszibilitási tényezőnek reális gázok esetén? 114. Vezesse le, hogyan függ a szabadentalpia a nyomástól folyadékok és szilárd anyagok esetén! 115. Adja meg a szabadentalpia változásának általános kifejezését reaktív rendszerekben! 116. Definiálja a kémiai potenciált és elemezze a definiáló egyenletét a kémiai potenciál számértékének előjelére nézve! 117. Vezesse le a µ 1 =( U össze- n 1 )V,S,n 2,n 3,... n 1 )V,T,n 2,n 3,... függést! 118. Vezesse le a µ 1 =( H összefüggést! n1 )p,s,n 2,n 3, Vezesse le a µ 1 =( F összefüggést! 120. Magyarázza el egy példán max. öt mondatban, mit értünk egy kétkomponensű folyadékelegyben a két komponens parciális moláris térfogatán! 121. Mit nevezünk parciális moláris mennyiségnek? Definiálja egyenlettel! 122. Mit nevezünk parciális moláris mennyiségnek? Definiálja egy mondattal! 123. Adjon egy példát arra, hogy egy adott anyag parciális moláris térfogata nem egyezik meg a moláris térfogattal! 124. Adjon egy példát arra, hogy egy adott anyag parciális moláris térfogata negatív is lehet! 125. Adja meg a kémiai potenciál parciális moláris mennyiségként való definiáló 126. Vezesse le és értelmezze 2 3 mondatban a Gibbs-Duhem egyenletet! 127. Mi a termodinamikai egyensúly általános feltétele? 128. Mit értünk fázisegyensúly alatt? 129. Rajzolja fel a víz fázisdiagramját és elemezze 4 5 mondatban! 130. Vezesse le a Clapeyron-egyenletet! 131. Alkalmazza a szilárd-folyadék fázisegyensúlyra a Clapeyron-egyenletet és elemezze 2 3 mondatban az összefüggést! 132. Alkalmazza a folyadék-gőz fázisegyensúlyra a Clapeyron-egyenletet, adja meg az összefüggés integrált alakját, és elemezze 133. Alkalmazza a szilárd-gőz fázisegyensúlyra a Clapeyron-egyenletet, adja meg az összefüggés integrált alakját, és elemezze 134. Mit nevezünk Clausius-Clapeyron egyenletnek? 135. Hogyan határoz meg a Clausius- Clapeyron egyenlet segítségével moláris párolgáshőt? 136. Hogyan határoz meg a Clausius- Clapeyron egyenlet segítségével moláris szublimációs hőt? 137. Hogyan definiáljuk a komponensek számát egy egyensúlyi rendszerben? 138. Adja meg a fázisszabályt jelölésmagyarázatokkal 139. Vezesse le a fázisszabályt! 140. Magyarázza meg a fázisszabály segítségével, miért marad állandó a hőmérséklet a jég olvadása alatt! 141. A H 2 O fázisdiagramja segítségével mondja meg, lehetséges-e 1 kg jeget közvetlenül vízgőzzé alakítani a folyadék halmazállapot kikerülésével? 142. Mit értünk kétkomponensű rendszerek esetében kritikus elegyedési hőmérsékleten? 143. Rajzoljon fel sematikusan egy példát minimális kritikus elegyedési hőmérsékletre! 144. Rajzoljon fel sematikusan egy példát maximális kritikus elegyedési hőmérsékletre! 145. Mit nevezünk terner rendszernek? 146. Maximálisan hány fázis lehet egyensúlyban egy háromkomponensű rendszerben? 147. Adja meg a kémiai potenciál változását ideális gázra, ha a gáz nyomása p 1 -ről p 2 - re változik! 148. Vezesse le az elegyedési szabadentalpiaváltozás ( kev G) kifejezését, ha A ideális gázt összekeverünk B ideális gázzal! 149. Vezesse le az elegyedési entrópiaváltozás ( kev S) kifejezését, ha A ideális gázt összekeverünk B ideális gázzal! 150. Adja meg az elegyedési entalpiaváltozás ( kev H) kifejezését, ha A ideális gázt összekeverünk B ideális gázzal! 151. Bizonyítsa be, hogy azonos nyomású és hőmérsékletű ideális gázok mindig összekeverednek! (Csak egyenlet elemzése, levezetés nem kell.) 152. Elemezze az elegyedési szabadentalpia-, elegyedési entrópia- és elegyedési entalpiaváltozás nyomás- és hőmérsékletfüggését! 153. Írja fel a kémiai potenciált egy kétkomponensű elegyben az egyik komponensre mind folyadék-, mind gőzfázisban! 154. Mit mond ki Raoult törvénye? Általában milyen koncentrációtartományokban igaz ez a törvény? 155. Mit mond ki a Henry-törvény? Általában milyen koncentrációtartományokban igaz ez az állítás? 156. Magyarázza el 4 5 mondatban, milyen kölcsönhatások befolyásolják a Raoult-, ill. Henry-törvény érvényességét! Milyen koncentrációtartományokban tekinthető a két törvény alkalmazhatónak? 157. Mi az aktivitás? 158. Hogyan határozható meg az aktivitás kísérletileg a Raoult-törvény segítségével? 159. Mi az aktivitási koefficiens? 160. Szemléltesse egy ábrán, hogyan változik egy reakcióelegy szabadentalpiája (a) gyakorlatilag teljesen, (b) jelentős mértékben és (c) kis mértékben végbemenő reakció esetén! 161. Mi a reakciókoordináta és hogyan jelöljük? ( 162. Vezesse le a G = 4 µ n C 2 µ A µ B )p,t összefüggést a 2A+B=4C reakcióra! 163. Mit jelölünk r G-vel? Hogyan függ ezen mennyiség előjelétől egy adott reakció iránya? 164. Definiálja az exergoterm és az endergoterm reakcióirány 165. Definiálja a reakcióhányadost! Hogyan jelöljük és hogyan vezetjük be ezt a fogalmat a reakció szabadentalpia segítségével? 166. Írja fel a reakcióhányadost egy általános egyensúlyi gázreakcióra! 167. Milyen feltétel(ek) mellett azonosítható a reakcióhányados az egyensúlyi állandóval? 168. Mit mond ki a Le Chatelier-Braun elv? 169. Bizonyítsa be a Le Chatelier-Braun elvet arra az esetre, amikor egy egyensúlyban lévő gázelegy nyomása megváltozik! 170. Milyen adatokat és hogyan számíthatunk ki, ha egy egyensúlyi reakció egyensúlyi együtthatóját több hőmérsékleten megmérjük? 171. Vezesse le a nyomással, ill. a koncentrációval kifejezett egyensúlyi állandók közötti kapcsolatot! 172. Magyarázza el max. 3 4 mondatban, miért különbözik a nyomással, ill. a koncentrációval definiált egyensúlyi állandóból számított standard reakció szabadentalpia!

4 173. Vezesse le a nyomással definiált egyensúlyi állandó kifejezését a kalciumkarbonát bomlására! 174. Ismertessen egy kísérleti bizonyítékot arra nézve, hogy a szilárd ionos sók vízben oldva disszociálnak! 175. Adja meg a kémiai potenciál kifejezését jól disszociáló sók híg ideális oldatában! 176. Adja meg a kémiai potenciál kifejezését jól disszociáló sók híg reális oldatában! 177. Adja meg az összefüggést az aktivitás és a koncentráció között híg reális oldatban! 178. Mi az aktivitás és az aktivitási koefficiens? 179. Vezesse le a kémiai potenciál kifejezését koncentrációval biner só híg reális oldatára! 180. Vezesse le a kémiai potenciál kifejezését koncentrációval az M p X q összetételű teljesen disszociáló só híg reális oldatára! 181. Definiálja a közepes aktivitási koefficienst egy biner só oldatában! 182. Definiálja a közepes aktivitási koefficienst egy M p X q összetételű só oldatában! 183. Miből indul ki a Debye-Hückel elmélet! 184. Ismertesse a Debye-Hückel elmélet által levezetett összefüggést és magyarázza el a jelöléseket! 185. Ismertesse a kiterjesztett Debye-Hückel elmélet által levezetett összefüggést és magyarázza el a jelöléseket! 186. Definiálja az ionerősséget! 187. Rajzoljon fel egy γ ± I ábrát általános esetben és magyarázza el 2 3 mondatban! 188. Mit értünk biológiai standard állapot alatt? 189. Mi a galváncella és az elektrolizáló cella? 190. Mi a félcella és a celladiagram? 191. Mit nevezünk anódnak, ill. katódnak? 192. Mi az elektromotoros erő? 193. Mi a standard hidrogén elektród? 194. Mi az elektródpotenciál és a standard elektródpotenciál? 195. Mit értünk terhelésmentes állapoton? 196. Mi az a diffúziós potenciál? 197. Milyen összefüggés az alapja a reakciószabadentalpia változás elektrokémiai úton történő meghatározásának? 198. Adja meg a Nernst-egyenletet a standard hidrogén elektródra! 199. Mik az elsőfajú elektródok? 200. Vezesse le a Nernst-egyenletet egy elsőfajú elektródra! 201. Mik azok a másodfajú elektródok? 202. Mit értünk egy másodfajú elektród formális standard elektrokémiai potenciálján! 203. Mit nevezünk kalomel elektródnak? 204. Mi a másodfajú elektródok gyakorlati jelentősége? 205. Mit nevezünk elektrolitnak és elektrolitoldatnak? 206. Definiálja a disszociációfokot! 207. Mit nevezünk elsőfajú, illetve másodfajú vezetőnek? 208. Definiálja az elektromos ellenállást és fajlagos ellenállást! 209. Definiálja a vezetést és a fajlagos vezetést! 210. Definiálja a moláris fajlagos vezetést és a végtelen moláris fajlagos vezetést! 211. Mit mond az ionok független vándorlásának törvénye? 212. Írja fel Kohlrausch törvényét és elemezze két-három mondatban! 213. Vezesse le az Ostwald-féle hígítási törvényt! 214. Mivel foglalkozik a reakciókinetika! 215. Milyen szempontok szerint csoportosíthatók a reakciók? 216. Mit értünk egy reakció sebessége, egyenlete és sebességi együtthatója alatt? 217. Adja meg a reakciósebességet (minden lehetséges módon) és adja meg a sebességi egyenletet az aa+bb cc+dd reakcióra! 218. Adja meg a reakciósebességet egy általános reakcióra az előjeles sztöchiometriai együtthatók segítségével! 219. Mit jelent a részrend és a bruttó rend! 220. Mit értünk elemi reakció alatt? 221. Mit értünk mechanisztikus reakció alatt? 222. Írjon fel egy példát mechanisztikus reakcióra és írja le, miért mechanisztikus az adott reakció! 223. Mit értünk reakciórendszer alatt? 224. Írjon fel egy példát reakciórendszerre és írja le, miért reakciórendszer a megadott példa! 225. Milyen szabályok mondhatók ki a reakciórendszerek, mechanisztikus reakciók és elemi reakciók kapcsolatára? 226. Mit értünk molekularitás alatt? Miért nem azonos ez a fogalom a bruttó renddel? 227. Adja meg a nulladrendű reakció differenciális és integrális sebességi 228. Adjon meg egy példát formálisan nulladrendű reakcióra! 229. Adja meg az elsőrendű reakció differenciális sebességi 230. Vezesse le az elsőrendű reakció egyenletének integrált formáját! 231. Milyen módokon tudja meghatározni egy elsőrendű sebességi együttható értékét mért koncentráció idő adatpárok ismeretében? 232. Az egyszerű reakciók kinetikai leírásában általában mi a pontos jelentése az [A], [A] 0, α és [A] t jelöléseknek? 233. Adja meg az A+B C ([A] 0 [B] 0 ) másodrendű reakció differenciális sebességi 234. Adja meg az A+B C ([A] 0 [B] 0 ) másodrendű reakcióban a sztöchiometriai kényszerkapcsolato(ka)t! 235. Adja meg az A+B C ([A] 0 =[B] 0 ) másodrendű reakció differenciális sebességi 236. Adja meg az A+B C ([A] 0 =[B] 0 ) másodrendű reakcióban a sztöchiometriai kényszerkapcsolat(ok)at! 237. Vezesse le az A+B C ([A] 0 =[B] 0 ) másodrendű reakció egyenletének integrált formáját! 238. Milyen módon tudja meghatározni egy másodrendű sebességi együttható értékét mért koncentráció idő adatpárok ismeretében, ha a reaktánsok kezdeti koncentrációja megegyezik? 239. Adja meg az A+B+C D harmadrendű reakció differenciális sebességi egyenletét és a reaktánsok koncentrációi közötti sztöchiometrikus összefüggéseket! 240. Vezesse le, hogy egy harmadrendű reakció formálisan mindig helyettesíthető egy gyors előegyensúllyal kombinált másodrendű reakcióval! 241. Mit jelent a pszeudo-elsőrendű reakció kifejezés? 242. Vezesse le az A anyag koncentrációjának időbeli változását megadó kifejezést az A+B C reakcióban az [A] 0 [B] 0 feltétellel! 243. Mit értünk felezési idő alatt (t 1/2 )? 244. Vezesse le a felezési idő kifejezését nullarendű reakciókra! 245. Vezesse le a felezési idő kifejezését elsőrendű reakciókra! 246. Vezesse le a felezési idő kifejezését másodrendű reakciókra, a a két reaktáns kezdeti koncentrációja megegyezik! 247. Mi a katalizátor definíciója? 248. Mit ért katalízis alatt? 249. Magyarázza el, hogy az A+B C+B katalitikus reakció milyen feltételek mellett kezelhető pszeudo-elsőrendű reakcióként! 250. Mit ért autokatalízis alatt? 251. Rajzolja fel az autokatalízisre jellemző koncentráció idő görbéket és 3 4 mondatban értelmezze azokat! 252. Ismertesse, hogyan határozza meg a részrendeket a kezdeti sebességek módszerével! 253. Ismertesse, hogyan határozza meg a sebességi együtthatót a kezdeti sebességek módszerével! 254. Mire következtethet abból, hogy a kezdeti sebességek módszerével meghatározott részrend (a) közel egész szám, (b) biztos, hogy nem egész szám? 255. Vezesse le az A B egyensúlyi reakcióban az A anyag koncentrációjának időbeli változását megadó integrált sebességi egyenlet kifejezését!

5 256. Miért nehéz az A B és a A B kinetikai séma megkülönböztetése? 257. Írjon fel egy konszekutív reakciót leíró differenciálegyenlet-rendszert! 258. Rajzolja fel a legegyszerűbb sorozatos reakcióban a koncentráció idő görbéket! 259. Mit értünk steady-state közelítés alatt? 260. Mutassa be az A B k1 k 2 C reakcióban a steady-state közelítés alkalmazását! 261. Ismertesse az Arrhenius-összefüggést és magyarázza el az egyenletben szereplő paraméterek jelentését! 262. Rajzoljon fel egy energiadiagrammot az A B egyensúlyi reakcióra és jelölje be az aktiválási energiát, valamint a termodinamikai állapotfüggvényeket! 263. Ismertesse röviden az aktivált komplex elméletet! 264. Milyen feltételekkel lehet levezetni egy másodrendű ionreakció sebességi együtthatójának ionerősség-függését? 265. Írja fel a másodrendű ionreakciók sebességi együtthatójának ionerősség-függését leíró egyenletet jelölésmagyarázatokkal 266. Rajzolja fel a lg(k I /k 0 ) vs. I/M ábrát és magyarázza el 3 4 mondatban! 267. Miért lehet a szacharóz hidrolízisének végbemenetelét optikai forgatóképesség mérésével vizsgálni? 268. Írja fel a Michaelis-Menten kinetika sémáját! 269. Írja fel a Michaelis-Menten kinetika differenciálegyenlet rendszerét! 270. Fejezze ki a termék koncentrációjának időbeli változását az enzim kezdeti és a szubsztrát aktuális koncentrációjával! 271. Mi a Michaelis-állandó? 272. Hogyan határozható meg a Michaelisállandó értéke? 273. Mi a Lineweaver-Burk féle ábrázolás? 274. Mit nevezünk oszcillációs reakciónak? 275. Írja fel a Lotka-Volterra modell sémáját! 276. Írja fel a Lotka-Volterra modell differenciálegyenlet rendszerét! 277. Rajzolja a Lotka-Volterra modellből számolható populáció idő görbéket és elemezze két-három mondatban! 278. Írja fel és értelmezze két-három mondatban a Lambert-Beer törvény levezetésének kiindulási 279. Vezesse le a Lambert-Beer törvényt! 280. Mi az abszorbancia, mi a moláris abszorbancia és mi az extinciós koefficiens? 281. Hogyan érjük el a gyakorlatban, hogy csak az oldott anyag abszorbanciáját vizsgáljuk? 282. Rajzolja fel, hogyan változik az abszorbancia relatív hibája az abszorbancia értékének függvényében? 283. Milyen tartományban lehet a mért abszorbancia értékeket mennyiségi meghatározásra használni? Indokolja válaszát! 284. Mit nevezünk transzportfolyamatnak? 285. Mi a konvekció, a hővezetés és az effúzió? 286. Mi a diffúzió? 287. Definiálja a fluxust! 288. Írja fel Fick I. törvényét a diffúzióra jelölésmagyarázattal 289. Indokolja meg a jobb oldal előjelét Fick I. törvényében! 290. Írja fel Fick II. törvényét a diffúzióra jelölésmagyarázattal 291. Magyarázza meg, miért gyors folyamat a diffúzió a sejtek mérettartományában!