k k kifejezés számértéke? (288) 1. Mekkora a 2. Mekkora a (i + 1), valamint a (i + 1) kifejezés számértéke? (720 és 0)

Átírás

1 1. Mekkora a 2. Mekkora a Kiadott feladatok II. éves gyógyszerész hallgatók fizikai kémiai számolási gyakorlataira tanév, I. félév (ahol lehet, a végeredmény megadásával) 4 k k kifejezés számértéke? (288) k=1 5 (i + 1), valamint a i=0 12 i= 1 (i + 1) kifejezés számértéke? (720 és 0) 3. Hogyan adható meg B anyag koncentrációjának időbeli változása, ha c B (t) = c 0 e k t, ahol t az idő? ( d c B(t) d t = k c 0 e k t ) 4. Hogyan adható meg B anyag koncentrációjának változása a hőmérséklet függvényében egy adott időpillanatban, ha c B (t, T) = c 0 exp 5. Mekkora a 2 m 3 1 m 3 ( A e e E a R T t n R T V ), ahol t az idő és T a hőmérséklet? ( c B(t) t = c 0 exp ( ) A e e Ea R T t dv kifejezés értéke 25 C-on 1 mol gázra vonatkoztatva? Felhasználható adatok: A e t e Ea R T Ea R 1 T 2 ) (1718 J) 6. Egy X anyag koncentrációja egy reakcióban 0,13 M 60 s-nál és 0,11 M 120 s-nál. Mekkora a c X (t) függvény differenciahányadosa az adott időtartományban? ( M s 1 ) 7. Rendezzék és egészítsék ki a MnO 4 + Mn2+ = MnO 2 ionegyenletet, és adják meg a reakcióban résztvevő anyagok termodinamikai sztöchiometriai együtthatóit! 8. Írják fel az egy mol reakciónak megfelelő reakcióegyenleteket a következő reakciókban: a/ a bikromát és a vas(ii)-ion közötti reakció savas közegben és b/ a bután teljes égése oxigénben! 9. Milyen egyenlőségjeleket használhatunk a kérdőjelek helyén a következő reakciókban: a/ H 3 O + + OH? 2 H 2 O b/ C 6 H 6 + cc. HNO 3? C 6 H 5 NO 2 + C 6 H 4 (NO 2 ) 2 c/ MnO 4 + H 2 O 2? Mn 2+ + O 2 d/ Zn + 2 Fe 3+? Zn Fe Hány kg oxigén tárolható egy 50 l-es gázpalackban, ha 20 C-on a palackban uralkodó nyomás 148 bar? A r (O)=16,00, (9,716 kg) 11. Vezessék le a Boyle-Mariott, a Gay-Lussac és az Avogadro törvényekből az ideális gázegyenletet! 12. Egy 3 dm 3 -es edény adott hőmérsékleten és 2,1 bar nyomáson oxigéngázt tartalmaz. Egy másik, 1,5 dm 3 -es edény pedig nitrogéngázzal van feltöltve, azonos hőmérsékleten és 5,7 bar nyomáson. Összenyitva a két edényt, mekkora lesz a közös nyomás, ha az edények alaktartók? (3,3 bar) 13. Egy 10 cm átmérőjű, henger alakú, egyik végén mozgó dugattyúval ellátott tartályban kémiai reakció megy végbe. Ennek eredményeként a dugattyú 10 cm-t mozdul el 0,1013 MPa külső nyomás ellenében. Mennyi munkát végzett a rendszer a környezetén? ( 79,56 J) 14. Egy 100 cm 3 kezdeti térfogatú, ideálisan táguló edényben 20 C-on elszublimáltatunk 5,0 g szilárd széndioxidot. Mekkora munkát végez a rendszer a környezetén, ha (a) 1,013 bar nyomással szemben izotermikusan, (b) izoterm reverzibilis módon terjed ki? M r (CO 2 )=44,01, ( 267 J és 916 J) 15. Egy ideális gázt tartalmazó, 2 dm 3 -es belső térfogatú, 3,7 MPa belső nyomású, mozgó dugattyúval zárt edény 4,5 dm 3 - re tágul ki 0,1013 MPa külső nyomással szemben, miközben a gáz hőmérséklete 25,00 C-ról 14,83 C-ra csökken. Adiabatikus folyamat volt-e az expanzió? Számítással indokoljuk a választ! (nem) 16. Egy átlagos Otto motorban 300 C uralkodik a hengertérben a beszívás szakaszában és 500 C a robbanáskor. Mekkora a motor hatásfoka? T 0 = 273,15 C. (26 %) 17. Egy hőszigetelő Dewar-edény nagy mennyiségű, forráspontján lévő ( 183,0 C) cseppfolyós oxigént tartalmaz. Beleejtünk egy 10,00 g tömegű, 25,0 C-os rézdrótot. Ekkor az elpárolgó oxigéngáz 25,0 C-ra melegszik és 1,01 bar nyomáson a térfogata 1,915 dm 3. Mekkora a cseppfolyós oxigén moláris párolgási entalpiája állandó nyomáson? A r (O)=16,00, R=8,314 J/mol/K, T 0 = 273,15 C, valamint 0,3842 J/g/K a fémréz és 0,9375 J/g/K az oxigéngáz fajlagos hőkapacitása állandó nyomáson. (4,0 kj/mol) 18. Adottak a következő termokémiai egyenletek: (1) HCl (g) (+víz)=hcl (aq) +36 kcal, (2) Zn (s) +2HCl (aq) =ZnCl 2(aq) +H 2(g) +44 kcal és (3) H 2(g) +Cl 2(g) =2HCl (g) +34 kcal. Számítsuk ki a Zn (s) +Cl 2(g) (+víz)=zncl 2(aq) folyamat reakcióentalpiáját J-ban! (1 kcal=4,1868 kj) ( 628 J/mol) 19. A ciklopropán standard égési entalpiája 2092 kj/mol 25 C-on, a CO 2(g), a H 2 O (g) és a propén standard képződési entalpiája sorban 394, 286 és 20 kj/mol ugyanazon a hőmérsékleten. Számolják ki a ciklopropán standard képződési entalpiáját, valamint a standard reakcióentalpiát a ciklopropán izomerizációs átalakulására propénné! (52 és 32 kj/mol) 20. Milyen magasra tudna felmászni egy 60,0 kg tömegű ember egy 1,00 g-os kockacukor elégetésekor felszabaduló energia segítségével, ha a felszabaduló energia 50 %-a hasznosítható munkaként. A felhasználható képződési entalpiák: k H(α-D-glükóz)= 1274 kj/mol, k H(β-D-fruktóz)= 1256 kj/mol, k H(H 2 O)= 286 kj/mol és

2 k H(CO 2 )= 394 kj/mol. A szacharóz hidrolízisének reakcióentalpiája (tekintsünk el attól, hogy a hidrolízis során változik a szénatomok konfigurációja): r H(szacharóz)= 22,0 kj/mol. A r (H)=1,01, A r (C)=12,01, A r (O)=16,00, g=9,81 m/s 2. (14,0 m) 21. Egy zárt rendszerben, adott nyomáson és 25 C-on elégetünk sztöchiometrikus mennyiségű oxigéngázzal összekevert 0,5 mol metánt, majd a rendszer visszanyeri eredeti nyomását és hőmérsékletét. Hány százalékkal változott meg a rendszer hőkapacitása a végállapotban a kezdeti állapothoz képest? C p,m (metán)=35,31 J/mol/K, C p,m (oxigéngáz)=29,355 J/mol/K, C p,m (szén-dioxid)=37,11 J/mol/K és C p,m (víz)=75,291 J/mol/K. (99,6 %-kal nőtt) 22. Hány százalékkal változik a nitrogéngáz állandó nyomáson vett hőkapacitása, ha a hőmérsékletét 25 C-ról 100 C-ra emeljük? Mekkora a folyamat során az entalpiaváltozás? a N2 =28,58 J/mol/K, b N2 =0,00377 J/mol/K 2, c N2 = J/mol K és T 0 = 273,15 C. (1,67 % és 2,2 kj/mol) 23. Összeöntünk azonos hőmérsékletű, 20,0 20,0 cm 3, 1,00 M NaOH- és 0,5 M HCl-oldatot. Mekkora lehet maximálisan a hőmérsékletemelkedés, ha a közömbösítési reakció entalpiája 53,0 kj/mol? A kiindulási és végoldatok fajlagos hőkapacitását vegyük egységesen 4,03 J/g/K-nek, az oldatok sűrűségeit pedig 1,02 g/cm 3 -nek. (3,22 fok) 24. A must erjedése során az oldott szőlőcukor más anyag felhasználása nélkül oldott etanollá és eltávozó szén-dioxiddá alakul. Mekkora a folyamat reakcióentalpiája, ha ismertek a következő termokémiai egyenletek: (1) C 6 H 12 O 6(s) +6O 2(g) =6CO 2(g) +6H 2 O (l) +2806,40 kj, (2) C 2 H 5 OH (l) +3O 2(g) =2CO 2(g) +3H 2 O (l) +1366,82 kj, (3) C (s) +O 2(g) =CO 2(g) +393,51 kj, (4) 2H 2(g) +O 2(g) =2H 2 O (l) +571,66 kj, (5) C 6 H 12 O 6(s) (+víz)=c 6 H 12 O 6(aq) +2,76 kj és (6) C 2 H 5 OH (l) (+víz)=c 2 H 5 OH (aq) +0,70 kj. ( 71,43 kj/mol) Pa nyomású hélium gázt (C p,m =5/2 R) kétszeres térfogatra expandálunk adiabatikus körülmények között. Mekkora lesz a gáz nyomása a végállapotban? (31915 Pa) Pa nyomású, 25 C-os argon gázt (C p,m =20,785 J/mol/K) kétszeres térfogatra expandálunk adiabatikus körülmények között. Mekkora lesz a gáz nyomása és hőmérséklete a végállapotban? Számoljuk ki ugyanezeket az adatokat, ha nitrogén gázt (C p,m =29,099 J/mol/K) alkalmazunk! Értelmezzük az eredményeket max. két mondatban! Felhasználható adatok: (Ar: Pa és 188 K, N 2 : Pa és 226 K) 27. A CO 2 gáz (C p,m =37,11 J/mol/K) szublimációs pontja 78 C-on van, itt válik a gáz szilárd halmazállapotú szárazjéggé. Hányszoros térfogatra kell a 25 C-os gázt adiabatikusan expandálni, hogy szárazjég kezdjen el képződni? Felhasználható adatok: (4,34-szeresére) 28. Mekkora egy részecske legvalószínűbb távolsága a kezdeti ponttól, ha egy órája végez Brown-mozgást (véletlenszerű mozgást) és a Brown-egyenlet állandója 2 m/s 0,5? (120 m) 29. Melyik a legvalószínűbb energiaeloszlás, ha 5 db gázmolekula 3 db energiaadagot vesz fel? Bizonyítsa állítását! (a 2:1:0:0:0 eloszlás) 30. Melyik a legvalószínűbb energiaeloszlás, ha 4 db gázmolekula 4 db energiaadagot vesz fel? Bizonyítsa állítását! (a 3:1:0:0 vagy a 2:1:1:0 az eloszlás) 31. Egy mol oxigéngáz entrópiája 25,00 C-on 205 J/K. Hány mikroállapot valósítja meg a gáz legvalószínűbb makroállapotát? k=1, J/K. (10 6, ) 32. Mekkora az entrópiaváltozás (a) 0 C-on, (b) 100 C-on, ha 25 kj hőenergiát vesz fel egy vasdarab izoterm reverzíbilis folyamatban? T 0 = 273,15 C (92 J/K és 67 J/K) 33. 1,00 mol ideális gázt (C V,m = 3 2R) felmelegítünk 100 C-ról 300 C-ra állandó nyomáson. Mekkora a rendszer entrópiaváltozása? (8,92 J/K) 34. 3,00 mol ideális gázt (C V,m = 27,5 J/mol/K) addig nyomunk össze reverzíbilis, adiabatikus folyamatban, amíg hőmérséklete az eredeti 200 K-ról 250 K-re változik. Adjuk meg q, w, U, H és S értékeit a folyamatban! (q= S=0 J, w= U=4125 J és H=5372 J) 35. Egy rendszerben végbement folyamatban az entrópiaváltozás 2,41 J/K. A folyamat alatt 1,50 kj hő jutott a környezetből a rendszerbe 350 K-en. Termodinamikailag reverzíbilis volt-e a folyamat? Indokoljuk a választ! (nem, a számolás más entrópiaértékhez vezet) 36. Mekkora lesz az entrópiaváltozás, ha 50 g 80 C-os vizet adunk 100 g 10 C-os vízhez egy hőszigetelt edényben? C p,m =75,5 J/mol/K, M r (H 2 O)=18,02 és T 0 = 273,15 C. (3,49 J/K) 37. Egy mol kloroform (CHCl 3 ) párolgási entalpiája 29,4 kj a normál forráspontján (334,88 K). Számolják ki (a) a kloroform párolgási entrópiáját és (b) a környezet entrópiaváltozását ezen a hőmérsékleten! (87,8 J/mol/K és 87,8 J/mol/K) 38. A szilárd fenol (C 6 H 5 OH) standard égési entalpiája 3054 kj/mol 298 K-en, és az entrópiaváltozás 385 J/mol/K a fenol elemeiből történő képződése során. A CO 2 és a H 2 O képződési entalpiái 394 és 286 kj/mol ugyanezen a hőmérsékleten. Számolják ki a fenol képződésének standard szabadentalpiaváltozását 298 K-en! ( 53 kj/mol) 39. Mekkora a szabadentalpia-változása 25 g folyékony metanolnak (ρ=0,791 g/cm 3 ), ha a nyomás izoterm körülmények között 100 kpa-ról 100 MPa-ra nő? (3,2 kj) 40. Mennyi a komponensek, a jelenlévő anyagfajták és a független egyensúlyok száma 0,2 M foszforsav-oldatban? (víz nélkül 1, 6, 5; vízzel az első kettő 1-gyel több) 41. Mennyi a komponensek, a jelenlévő anyagfajták és a független egyensúlyok száma 0,2 M nátrium-dihidrogén-foszfát oldatban? (Na +, H 2 O: 1, 6, 5; Na +, H 2 O: 1, 7, 6; Na +, H 2 O: 2, 7, 5; Na +, H 2 O: 2, 8, 6) 42. Mennyi a komponensek, a jelenlévő anyagfajták és a független egyensúlyok száma 0,2 M kálium-hidrogén-szulfát oldatban? (K +, H 2 O: 1, 4, 3; K +, H 2 O: 1, 5, 4; K +, H 2 O: 2, 5, 3; K +, H 2 O: 2, 6, 4) 43. Mennyi a komponensek, a jelenlévő anyagfajták és a független egyensúlyok száma 0,2 M glicin oldatban? (víz nélkül 1, 5, 4; vízzel az első kettő 1-gyel több)

3 A 44. Ábrázolják a következő pontokat egy háromszögdiagramban, és a vízszintes vonallal elválasztott két pontsorozatot külön-külön kössék össze! x A x B x C 0,921 0,079 0,000 0,845 0,087 0,068 C 0,755 0,110 0,135 0,653 0,157 0,190 0,577 0,203 0,220 0,500 0,261 0,239 0,420 0,340 0,240 0,340 0,438 0,222 0,283 0,520 0,197 0,220 0,615 0,165 0,150 0,735 0,115 0,100 0,833 0,067 0,041 0,959 0,000 0,320 0,291 0,389 0,327 0,335 0,338 0,080 0,310 0,610 x C (vagy 1 x A ) 0,5 0,6 0,7 0,8 0, ,9 0,8 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0 0,1 x A (vagy 1 x B ) 0 0,2 0,3 0,4 0,5 x B (vagy 1 x C ) 0,6 0,7 0,8 0,9 1 B 45. Milyen összetételnek felel meg (móltörtben megadva) az egyenlő oldalú háromszög súlypontja? (x A =x B =x C = 1 3 ) 46. Jelölje meg egy háromszög diagramon azt a területet, amelyen belül x b x a és x b x c! 47. Jelölje ki egy háromszög diagramon azt a területet, ahol az x b >x a >x c reláció teljesül! 48. Jelölje ki egy háromszög diagramon azon pontok mértani helyét, amelyekre az x a =x b reláció érvényes! 49. Elegyítünk 25,0 g O 2 - és 25,0 g N 2 -gázt. Mekkora a folyamat entalpia-, entrópia- és szabadentalpiaváltozása (a) 25 Con és (b) 50 C-on? A r (N)=14,01, A r (O)=16,00, ( H=0 J, S=9,61 J/K, G 25 C = 2,9 kj és G 50 C = 3,1 kj) 50. Az ecetsav disszociációs egyensúlyi állandója 2, C-on és 3, C-on. Mekkora a protonálódási reakció standard reakció-szabadentalpiája, standard reakcióentalpiája és standard reakcióentrópiája az adott hőmérsékleteken? ( H= 13,78 kj/mol, S=41,88 J/K/mol, G 25 C = 26,27 kj/mol és G 37 C = 26,77 kj/mol) 51. Az előző feladat eredményeiből számolják ki, hogy mennyire melegszik fel két 25 C-os oldat azonos térfogataik összeöntésének hatására, ha azok eredetileg 1,0 M nátrium-acetátot, illetve 1,0 M salétromsavat tartalmaztak! Mind a kezdeti, mind a végső oldatok sűrűsége és fajlagos hőkapacitása vehető 1,00 g/cm 3 -nek és 4,05 J/g/K-nek. (1,7 C) 52. Egy 1,523 dm 3 -es zárt edény eredetileg 0,30 mol hidrogéngázt, 0,40 mol jódgőzt és 0,2 mol hidrogén-jodid gázt tartalmazott standard nyomáson. Számolják ki a móltörteket az egyensúly beállta után, ha a HI képződési folyamatának

4 egyensúlyi állandója 870! p = Pa. (x HI =0,87407, x H2 =0,00741, x I2 =0,11852) 53. Egy egyensúlyi gázreakció egyensúlyi állandója 300 K-en 0,051 és 500 K-en 0,073. Mekkora a reakció standard entalpiája, standard entrópiája és standard szabadentalpiája a két megadott hőmérsékleten? R=8,314 J/mol/K. ( H=2,236 kj/mol, S= 17,29 J/K/mol, G 300 K =7,423 kj/mol és G 500 K =10,88 kj/mol) ,00 cm 3 1, M vizes I 2 -oldatot összerázunk 10,00 cm 3 széntetrakloriddal. Az egyensúly beállta után a vizes fázisban a I 2 koncentrációja 1, M-ra csökkent. Mekkora a megoszlási állandó értéke a vizes és szerves fázis között? (0,0124) 55. Mekkora az ionerősség 0,7 M NaCl-oldatban? (0,7 M) 56. Mekkora az ionerősség 0,7 M Na 2 SO 4 -oldatban? (2,1 M) 57. Mekkora az ionerősség 0,7 M CuSO 4 -oldatban? (2,8 M) 58. Mekkora az ionerősség 0,7 M Na 3 PO 4 -oldatban? (4,2 M) 59. Mekkora az ionerősség 0,7 M Al 2 (SO 4 ) 3 -oldatban? (10,5 M) 60. Mekkora az ionerősség 0,7 M ecetsav-oldatban (pk d =4,70)? (Nem teljes a disszociáció!) (0,0037 M) 61. Egy 0,00037 M HCl-oldatban a mért ph 3,442. Mekkora az adott oldatban a HCl közepes ionaktivitási együtthatója? (0,977) 62. A Daniel elem félcellareakcióinak standard elektródpotenciáljai 0,344 V a Cu 2+ /Cu, valamint 0,763 V a Zn 2+ /Zn reakciókra. Mekkora az 1 mol Zn(II)-ion képződésével járó reakció szabadentalpia-változás? F=96485 C/mol. ( 213,6 kj) 63. Ha egy egyensúlyi redoxreakció standard elektródpotenciálja 0,000 V, akkor mekkora a reakció egyensúlyi állandója? R=8,314 J/mol/K, F=96485 C/mol és T 0 =0 K= 273,15 C. (1) 64. A Hg 2+ 2 /2 Hg redoxirendszer standard elektródpotenciálja 0,798 V. A Hg 2 Cl 2 oldhatósági szorzata 4, M 3. Mekkora a kalomel elektród formális standard elektródpotenciálja 25 C-on? R=8,314 J/mol/K, F=96485 C/mol és T 0 =0 K= 273,15 C. (0,2834 V) 65. Egy erős elektrolit moláris fajlagos vezetése 131,2 S cm 2 mol 1 -nek adódott 1, M oldatban és 130,7 S cm 2 mol 1 - nek 0,002 M oldatban. Mekkora az oldat végtelen híg moláris fajlagos vezetése a Kohlrausch-törvény alapján? (131,36 S cm 2 mol 1 ) 66. Mekkora az ecetsav savi disszociációs állandója az Ostwald-féle hígítási törvény alapján, ha 1, M oldatában a moláris fajlagos vezetés 273,5 S cm 2 mol 1, 1, M oldatban pedig 129,2 S cm 2 mol 1? (1, M) 67. Egy A + B C elemi reakcióban a reakció kezdeti sebessége 0,13 M s 1, ha a kezdeti koncentrációk [A] 0 =0,1 M és [B] 0 =0,2 M. Mekkora a sebességi együttható? Mekkora lesz a reakció sebessége, ha már 50 %-ban végbement? (k=6,5 M 1 s 1 és v=0,04875 M s 1 ) 68. Egy 3 A + 5 B 2 C reakcióban több kezdeti koncentráció mellett megmértük az A reaktáns kezdeti koncentrációváltozását ( x = ( ) ) d [A] d t : [A]0 =0,02 M és [B] t=0 s 0 =0,04 M-nál x= 0,075 M s 1, [A] 0 =0,04 M és [B] 0 =0,04 M-nál x= 0,150 M s 1, valamint [A] 0 =0,02 M és [B] 0 =0,08 M-nál x= 0,300 M s 1. Mi a reakció sebességi egyenlete, és mekkora sebességi együttható értéke? (v=781,25 M 2 s 1 [A] 1 [B] 2 ) 69. Egy elsőrendű reakcióban a kezdeti 0,1 M reaktáns koncentráció 63 másodperc alatt csökken 10 %-kal. Mekkora az elsőrendű sebességi állandó értéke? (k=0,00167 s 1 ) 70. Egy A + B C másodrendű reakcióban [A] 0 =0,7 M és [B] 0 =0,3 M. Hány százalékban megy végbe a reakció, amikor a reakció sebessége a kezdeti érték felére csökken? (39,7 %) 71. Egy 2 A C másodrendű reakcióban [A] 0 =0,3 M. Hány százalékban megy végbe a reakció, amikor a reakció sebessége a kezdeti érték felére csökken? (29,3 %) 72. Mekkora egy adszorbens fajlagos felülete, ha gázadszorpcióval végezzük a kísérleteket és a monomolekulás adszorpciós kapacitás etanolra 3,5 mmol/g és az etanol felületigénye 120 m 2 /mmol? (420 m 2 /g) 73. Mekkora az aktív fajlagos felülete etanol-toluol biner elegyek adszorpciójánál a szilikagélnek, ha az adszorbeálódó etanol felületigénye 120 m 2 /mmol és az adszorpciós kapacitása preferált adszorpció esetén 0,004 mol/g? (480 m 2 /g) 74. Mennyi a határfelületi feszültség kloroform-víz határfelületen, ha a víz felületi feszültsége 25 C-on 71,9 mn/m és a kloroformé 27,2 mn/m? (0,0447 N/m) 75. Mennyi a határfelületi feszültség nitro-benzol víz határfelületen, ha a víz felületi feszültsége 25 C-on 71,9 mn/m és a nitro-benzolos fázisé 0,0453 N/m? (0,0266 N/m) 76. Mekkora munkabefektetéssel jár, ha 1 cm 3 gömb alakú vizet (γ=0,0719 N/m) kockává alakítunk? Mekkora ugyanez a munka higany (γ=0,472 N/m) esetében? (8,37 µj és 54,9 µj) 77. Kocka alakú, 1 cm 3 térfogatú vizet mekkora energiával tudunk (a) 1 mm-es, (b) 1 µm-es, (c) 1 nm-es és (d) 1 Å-ös élhosszúságú kockákra szétszabdalni, ha a víz felületi feszültsége γ v =71,9 mn/m? (388,3 µj, 431,4 mj, 431,4 J és 4,314 kj) 78. Gömb alakú, 1 cm 3 térfogatú vizet mekkora energiával tudunk (a) 1 mm-es, (b) 1 µm-es, (c) 1 nm-es és (d) 1 Å-ös átmérőjű gömbökre diszpergálni, ha a víz felületi feszültsége γ v =71,9 mn/m? (396,6 µj, 431,4 mj, 431,4 J és 4,314 kj) 79. 5,3012 g kihevített aktív szenet metán atmoszférába helyezünk 25 C-on. A nyomást változtatva a szilárd fázis tömege 5,3489 g 0,1329 bar nyomáson és 5,3824 g 0,5333 bar-on. Maximálisan mekkora tömegű metánt tud 1 g aktív szén megkötni a felületén, ha az adszorpciót a Langmuir-izoterma írja le? Az adott hőmérsékleten és 1,01 bar nyomáson mekkora térfogatú metán kötődik meg 1 g aktív szénen? M r (CH 4 )=16,05, (0,01998 g és 30,55 cm 3 ) K hőmérsékleten, a TiO 2 1 g-jának felületén adszorbeálódott nitrogéngáz térfogatát mérték a nyomás függvényé-

5 ben, és az alábbi adatokat kapták (az adott hőmérsékleten a gáz gőznyomása 570 Torr): p/torr 1,20 14,0 45,8 87,5 127,7 164,4 204,7 V/cm Állapítsa meg, hogy az adszorpció (a) fizikai vagy kémiai, (b) a Langmuir- vagy a BET-egyenlet írja-e le! Bizonyítsa állítását, majd egyenes illesztésével határozza meg az érvényes egyenlet állandóit is! (tisztán fizikai vagy kémiai/fizikai, BET, c=290, V mon =620 cm 3 )